A jogszabály mai napon ( 2019.08.24. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

11/2019. (IV. 1.) AM rendelet

a baromfi ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. átminősítés: a baromfinak az ivarérése vagy a hasznosítása, a tartástechnológia megváltozása miatti másik korcsoportba vagy hasznosítási irányba történő - adásvételről szóló számlával, saját előnevelésű állomány esetén pedig szállítólevéllel, korosbítási bizonylattal vagy 2740 BIR nyomtatvánnyal igazolt - átsorolása;

2. baromfiállomány: egy baromfitelepre legfeljebb 14 napos - pulyka és tyúk állomány esetében legfeljebb 28 napos - kikelési időszak alatt letelepített, azonos fajú és fajtájú baromfi;

3. baromfitelep: olyan állattartó hely, amely baromfitartásra alkalmas létesítményekkel felszerelt, és szerepel az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) nyilvántartásában;

4. fiatal liba: nemre való tekintet nélkül 8 hétnél idősebb vágási célra nevelt liba;

5. gazdasági esemény: a naposkori letelepítés, az átminősítés, valamint a vágás;

6. gyöngyös: nemre való tekintet nélkül a 98 napnál nem idősebb, nem ivarérett, vágási célra nevelt csirke;

7. házi tyúk: 17 hétnél idősebb, átminősített nő- és hímivarú tenyész-tyúkféle, valamint nőivarú étkezési tojást termelő tyúkféle;

8. mezőgazdasági csekély összegű támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás;

9. nagyvállalkozás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott kritériumokat nem teljesítő vállalkozás;

10. naposkori letelepítés: a baromfiállomány keltető állomásról a baromfinevelő telepre érkezése, rendkívüli esetben nem közvetlenül a keltetőből, hanem közbeiktatott átmeneti telepről a szolgáltató állatorvos igazolásával történő érkezése;

11. növendék csirke: nemre való tekintet nélkül, a 10 hétnél nem idősebb, zárt tartásban, vágási célra nevelt csirke;

12. növendék kacsa: nemre való tekintet nélkül, 8 hétnél idősebb vágásra nevelt kacsa, pézsmaréce, valamint ezek hibridje;

13. növendék liba: nemre való tekintet nélkül a legalább kilencvenegy napos korú, vágási célra nevelt liba;

14. növendék pulyka: nemre való tekintet nélkül 40 napos és idősebb, átminősítés után vágási célra nevelt pulyka;

15. pecsenyekacsa: nemre való tekintet nélkül 9 hétnél nem idősebb, vágási célra nevelt kacsa;

16. pecsenyeliba: nemre való tekintet nélkül, a 9 hétnél nem idősebb, vágási célra nevelt liba;

17. szabadtartásos csirke: nemre való tekintet nélkül, a 85 napnál nem idősebb, szabad tartásban, vágási célra nevelt csirke;

18. szakmai ellenőrzési lap: a támogatás igénylője által a Baromfi Termék Tanácshoz ellenjegyzés céljából benyújtandó adatlap;

19. tartási hely azonosító: a tartási helyek, tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet 2. § 15. pontjában meghatározott tartási hely Országos Adatbázisban szereplő hétjegyű azonosító kódja;

20. tárgynegyedév: állatfajtól és támogatott tevékenységtől függően a gazdasági esemény időpontja szerinti naptári negyedév, amely

I. tárgynegyedév: a támogatási év április 16-tól július 15-éig;

II. tárgynegyedév: a támogatási év július 16-tól október 15-éig;

III. tárgynegyedév: a támogatási év október 16-tól január 15-éig;

IV. tárgynegyedév: a támogatási év január 16-tól április 15-éig

tartó időszak;

21. termelői csoport: a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet szerinti határozattal elismert, valamint a termelői csoportok elismeréséről szóló 42/2015. (VII. 22.) FM rendelet hatálya alá tartozó termelői csoport;

22. támogatási év: tárgyév április 16-tól a következő év április 15-ig tartó időszak.

(2) Az (1) bekezdés 2. pontja tekintetében a több szakaszú nevelésű vagy hasznosítású állományokat ugyanazon állománynak kell tekinteni, még a tartási hely megváltozása esetén is.

2. Az uniós állami támogatási szabályok szerint nyújtott baromfi állatjóléti támogatás igénybevételére vonatkozó feltételek

2. § (1) E rendelet alapján - az előírásokon túlmutató állatjóléti kötelezettségvállalás ellentételezésére - vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe a baromfiállomány tartása során

a) a takarmány nem kívánatos anyagtartalma mentességének biztosítására,

b) a kíméletes állatmozgatás és szállítás biztosítására,

c) a megfelelő épület-mikroklíma biztosítására,

d) a csökkentett nyersfehérje tartalmú takarmány használatára

(a továbbiakban: tevékenység).

(2) E rendelet alapján a 3. § szerinti igénylő által az adott gazdasági esemény időpontjában fennálló

a) baromfiállomány - házi tyúk kivételével - nevelése, hizlalása esetén az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti,

b) házi tyúk nevelése esetén az (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti

tevékenységre igényelhető támogatás.

(3) Kétfázisú nevelés esetén csak valamely nevelési vagy hasznosítási szakaszban vagy az egyes szakaszokban tevékenységek szerint megosztva igényelhető támogatás az alábbiak szerint:

a) házi tyúk, valamint növendék pulyka esetében az átminősítést megelőző időszakra - az előnevelési fázisban - támogatás nem igényelhető,

b) házi tyúk esetében - nemre való tekintet nélkül - az előnevelt tenyésznövendék és előnevelt étkezési tojást termelő jérce beólazása - átminősítése - után igényelhető támogatás,

c) növendék pulyka esetében az átminősítés - az előnevelt pulyka beólazása - után igényelhető támogatás,

d) a 8., 9. és 12. § szerinti támogatás a vágást követően igényelhető.

(4) A növendék csirke, a szabadtartásos csirke, a gyöngyös, a vágási célra előállított pecsenyeliba, a növendék liba, a fiatal liba, a pecsenyekacsa és a vágásra nevelt növendék kacsa, valamint növendék pulyka esetében az összes tevékenység után igényelhető támogatás.

(5) A támogatási összeget a darabszám és az állategységnek az 1. melléklet szerinti táblázat alapján kiszámított - kerekítés nélküli - számával kell megállapítani. Az állategység kiszámításának alapja

a) a 7. és 10. §-ban meghatározott tevékenység esetében

aa) a naposkori letelepítési állatlétszám,

ab) házi tyúknál - kizárólag a 10. § szerinti tevékenység esetében - és növendék pulykánál az átminősítéskori állatlétszám,

b) a 8. és 9. §-ban meghatározott tevékenység esetében minden baromfi megnevezés-csoport esetében a vágóhídra levágásra leadott állatlétszám.

(6) A 7-10. § alapján igényelt támogatás a 2. mellékletben meghatározott támogatási keret alapján, az adott tárgynegyedévben bekövetkezett gazdasági események után igényelhető.

(7) Ha az állomány letelepítése, vagy átminősítése és vágása két külön tárgynegyedévre esik, az igénylést a gazdasági eseményhez rendelt tárgynegyedévben megosztva kell benyújtani. Az adott tárgynegyedévben - az állomány nevelési idejétől függetlenül - csak az abban a tárgynegyedévben megtörtént gazdasági esemény után igényelhető támogatás.

(8) A támogatás azonos elszámolható költségek fedezése céljából nem halmozható más helyi, regionális, nemzeti vagy közösségi támogatási programból kapott támogatással.

3. § E rendelet szerinti támogatásra az a jogi személy, egyéb gazdálkodó szervezet, valamint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező természetes személy - ideértve a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. § 5. pontjában meghatározott családi gazdálkodót is - (a továbbiakban együtt: igénylő) jogosult, aki vagy amely

a) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Tv.) 28. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett vagy legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezi nyilvántartásba vételét a Tv. alapján vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben,

b) a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában

ba) nem áll felszámolási, végelszámolási eljárás alatt,

bb) megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott követelményeknek,

bc) a mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen támogatás igénybevételére vonatkozó szabályokról szóló miniszteri rendelet szerinti közvetlen támogatásra jogosult mezőgazdasági termelőnek minősül,

c) nem címzettje érvényben lévő támogatás visszafizetésére kötelező olyan európai bizottsági határozatnak, amely a támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította,

d) eleget tesz a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet előírásainak,

e) a támogatási alapot képező állatok nevelését, hizlalását, házi tyúk esetében a tojás termelését saját kockázatára végzi, saját vagy integrátori finanszírozással a vágóbaromfit közvetlenül vagy közvetve továbbtartásra vagy vágásra, házi tyúknál a megtermelt tojást keltetésre vagy forgalmazásra, illetve feldolgozásra adja át,

f) vállalja a 2. § (1) bekezdésében meghatározott, támogatási kérelemben megjelölt egy vagy több tevékenység - a támogatási kérelem benyújtásától számított - legalább egy éven át tartó folytatását,

g) a tevékenységének megfelelő, az érintett termékpályán működő, olyan államilag elismert termelői csoport, Beszerzési és Értékesítő Szövetkezet, tenyésztő szervezet, az adott termékpályán működő terméktanács vagy szakmai szervezet tagja, amely nyitott tagsággal működik,

h) a támogatási évben valamennyi állategészségügyi nyilvántartási kötelezettségének eleget tesz, valamint betartja az állategészségügyi és állatvédelmi szabályokat,

i) nem minősül az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Átr.) 6. §-a szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,

j) jogerős határozatban megállapított, jogosulatlanul igénybe vett agrár-, vagy agrár-vidékfejlesztési támogatásból eredő tartozással nem rendelkezik,

k) a 2. § (1) bekezdése szerinti állatjóléti előírás módosulása esetén az azon túlmutató, e rendelet szerinti állatjóléti kötelezettségvállalásnak a módosulás hatályba lépésének napjától megfelel, és

l) a b)-k) pontban foglaltakról a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik.

4. § (1) *  E rendelet alapján az adott támogatási évben

a) letelepített napos baromfi közül

aa) növendék csirkére,

ab) szabadtartásos csirkére,

ac) gyöngyösre,

ad) pecsenyelibára,

ae) növendék libára,

af) fiatal libára,

ag) pecsenyekacsára és

ah) növendék kacsára,

b) átminősített tenyészkakasra és tenyészjércére,

c) házi tyúkra,

d) átminősített előnevelt (növendék) pulykára, valamint

e) levágott összes baromfifélére

legfeljebb 12,17455 milliárd forint összegig állapítható meg támogatás, amely a 2. mellékletben foglaltak alapján, baromfi megnevezés-csoportonként és tárgynegyedévenként elkülönített támogatási keretek szerint kerül felosztásra.

(2) A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a 6. § szerint benyújtott és az ellenőrzést követően jóváhagyott kifizetési kérelmeket negyedévente összesíti, és az adott tárgynegyedévre vonatkozóan megállapítja a kérelmenként járó jogos támogatás összegét.

(3) Ha az adott baromfi megnevezés-csoportra az adott tárgynegyedévre vonatkozóan benyújtott összes jogos támogatási igény összege meghaladja a 2. mellékletben a tárgynegyedévre rögzített baromfi megnevezés-csoportonként elkülönített támogatási keretet, akkor a Kincstár az érintett tárgynegyedévre vonatkozóan - a 2. mellékletben rögzített baromfi megnevezés-csoportonként elkülönített támogatási keretek alapján - megállapítja a visszaosztás mértékét és ennek figyelembevételével a kérelmenként maximálisan megállapítható támogatás összegét.

(4) Ha egy vagy több baromfi megnevezés-csoport esetében a jóváhagyott támogatás kevesebb, mint a tárgynegyedévben megállapítható összeg, akkor az így fel nem használt forrással az adott tárgynegyedévben meg kell növelni azon baromfi megnevezés-csoport vagy csoportok támogatási keretét, ahol a jóváhagyott támogatási igény meghaladja a rendelkezésre álló forrást.

(5) Ha a (4) bekezdés alapján a tárgynegyedévben több baromfi megnevezés-csoport támogatási keretét kell megnövelni, akkor a 2. mellékletben meghatározott, adott tárgynegyedévi keretek arányában kell a fel nem használt támogatási keretet felosztani.

(6) Ha a (4) és (5) bekezdés szerinti eljárásokat követően a tárgynegyedévben továbbra is forrásmaradvány áll rendelkezésre, akkor elsősorban azon baromfi megnevezés-csoport következő tárgynegyedévi támogatási keretét kell megnövelni a maradvány összegével, amelynél az eredetileg keletkezett.

(7) A Kincstár az adott tárgynegyedévre vonatkozó kifizetési kérelmekre hozott döntést követően intézkedik a tárgynegyedévre vonatkozó jogos összeg kifizetéséről.

(8) A Tv. 45/B. §-a szerinti kötelezettség-átadásra jelen intézkedés vonatkozásában nincs lehetőség.

5. § (1) *  A támogatási kérelmet a 3. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő igénylő a támogatási évet megelőző év március 20-ától a támogatási év április 15-éig a Kincstár által rendszeresített és a honlapján közzétett, a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú nyomtatványon nyújthatja be a jogosult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz.

(2) Az igénylő támogatási kérelme az alábbi adatokat és dokumentumokat tartalmazza:

a) ügyfél-azonosító,

b) az igénylő az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: mezőgazdasági csoportmentességi rendelet) I. melléklete szerinti üzemméretét,

c) a tevékenységgel érintett tartási hely vagy helyek adatait,

d) a támogatással érintett támogatási év megjelölését,

e) a tevékenységekre vonatkozó kötelezettségvállalás és a hozzá kapcsolódó baromfilétszám, valamint állategység - négy tizedesjegy pontossággal történő - megjelölését tartási helyenként,

f) a tevékenység megvalósításához szükséges, tervezett támogatási összeget,

g) nagyvállalkozás esetén a (6) bekezdés a) pontja szerinti élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatal igazolását és

h) a (6) bekezdés b) pontja szerinti baromfilétszámról szóló igazolást.

(3) Egy támogatási évre baromfi megnevezés-csoportonként kizárólag egy támogatási kérelem nyújtható be.

(4) A határidőn túl benyújtott támogatási kérelem alapján az igénylő az adott támogatási évben támogatásra nem jogosult.

(5) Az igénylőnek a támogatási kérelmében meg kell jelölnie a támogatási évben vállalni kívánt, 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet vagy tevékenységeket, valamint az egyes tevékenységekhez kapcsolódó állategységeket négy tizedesjegy pontossággal.

(6) A támogatási kérelemhez csatolni kell

a) nagyvállalkozás igénylő esetében a járási hivatal által a nagyvállalkozás támogatás igénybevételével előálló és a támogatás igénybevétele nélkül várható helyzetére vonatkozó, a 3. melléklet szerinti elemzés alapján kiállított igazolását arról, hogy részvétele a támogatási programban indokolt, és

b) a Baromfi Termék Tanács (a továbbiakban: BTT) igazolásának eredeti példányát az igénylő által - a támogatási kérelem benyújtásának időpontjáig - az adott tartási hely férőhely kapacitása alapján megállapított maximálisan tarható baromfilétszámról darabszámban kifejezve.

(7) A Kincstár a támogatási kérelemről az ott megjelölt, tervezett állatlétszám alapján jóváhagyott állatlétszámra vonatkozóan - a 2. melléklet szerinti baromfi megnevezés-csoportonként - hoz döntést.

(8) A támogatási kérelemben megjelölt állatok vonatkozásában a támogatási kérelem benyújtása előtt megkezdett tevékenység nem támogatható.

(9) A (6) bekezdés b) pontja szerinti igazolásban meghatározott létszámot meghaladó igény nem támogatható.

6. § (1) *  Az adott tárgynegyedévre vonatkozó támogatás kifizetése iránti kérelem - baromfi megnevezés-csoportonként kizárólag egy - a Kincstár által a (2) bekezdésben meghatározott adattartalommal rendszeresített és a honlapján közleményben közzétett nyomtatványon, a tárgynegyedév utolsó napját követő 15 napon belül nyújtható be a jogosult lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes megyei kormányhivatalhoz.

(2) Az igénylő kifizetési kérelme az alábbi adatokat tartalmazza:

a) ügyfél-azonosító,

b) a támogatott tevékenység megnevezése tartási hely azonosító vagy azonosítók szerinti bontásban,

c) az igényelt támogatás adatait (a tevékenység megnevezése, a baromfi megnevezése, a támogatás alapja, az igényelt mennyiség, az igényelt támogatás összege),

d) a tevékenységekre vonatkozó kötelezettségvállalás megnevezését a hozzá kapcsolódó baromfi darabszámmal, valamint négy tizedesjegy pontosságú állategység megjelöléssel.

(3) A kifizetési kérelemhez csatolni kell

a) az egyes tevékenységeknél az e rendeletben meghatározott dokumentumokat,

b) a naposkori letelepítés darabszámát, illetve az átminősítéskori állatlétszámot, valamint annak időpontját, továbbá a támogatási igény megalapozottságát tartalmazó szolgáltató állatorvosi igazolás eredeti példányát,

c) a támogatási évben az első kifizetési kérelem benyújtásakor az érintett termékpályán működő, államilag elismert termelői csoport, Beszerzési és Értékesítő Szövetkezet, tenyésztő szervezet, terméktanács vagy szakmai szervezet eredeti igazolását arról, hogy az igénylő a tárgyévre vonatkozóan érvényes tagsággal rendelkezik,

d) a támogatási évben az első kifizetési kérelem benyújtásakor a tartáshely szerint illetékes járási hivatalnak az állategészségügyi nyilvántartási kötelezettségek, valamint az állategészségügyi és állatvédelmi szabályok betartásáról szóló, a támogatási évre vonatkozóan kiadott igazolását, valamint

e) a BTT javaslatával és ellenjegyzésével ellátott szakmai ellenőrzési lap egy eredeti példányát.

(4) A szakmai ellenőrzési lap az alábbi adatokat tartalmazza:

a) az igénylő azonosító adatait,

b) a támogatott állatállomány azonosító adatait,

c) a napos vagy előnevelt baromfi beszerzésére, vágására, vágóhídra történő szállítására (átminősítésére) vonatkozó információkat,

d) a támogatási igényre vonatkozó adatokat.

(5) A kifizetési kérelemben kizárólag a támogatási kérelemben megjelölt és a támogatási döntésben jóváhagyott tartási helyre, állatlétszámra, és tevékenységre vonatkozó igények szerepelhetnek.

(6) A támogatási kérelemben meg nem jelölt tartási helyre, tevékenységre, illetve a jóváhagyott állatlétszámot meghaladó állatlétszámra vonatkozó kifizetési kérelmet a Kincstár elutasítja.

(7) *  A Kincstár által rendszeresített és a honlapján közleményben közzétett, a (4) bekezdésben meghatározott adattartalmú nyomtatvány szerint kiállított szakmai ellenőrzési lapok a BTT címére folyamatosan, de legkésőbb a tárgynegyedév utolsó napját követő tizedik napig nyújthatók be. A szakmai ellenőrzési lapból negyedévenként és baromfi megnevezés-csoportonként több is benyújtható, de egy ellenőrzési lapon csak egy baromfi megnevezés-csoport jeleníthető meg.

7. § (1) A 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység alapján támogatásra jogosult az az igénylő, aki vagy amely a baromfiállományok nevelési ideje alatt - a letelepítés vagy átminősítés és a vágás közötti időszakban - egy alkalommal ellenőrizteti az általa felhasznált baromfi nevelő, pulyka utónevelésnél nevelő, valamint befejező táp nem kívánatos anyagtartalmát, ezen belül a mikotoxin tartalmat.

(2) Az igénylő által használt takarmány deoxinivalenol tartalma legfeljebb 2,5 mg/kg lehet. A laboratóriumi vizsgálat dokumentuma a takarmánygyártótól is beszerezhető, ebben az esetben a takarmánygyártó nyilatkozik az igénylő által vásárolt takarmány mennyiségéről és a vásárlás időpontjáról. Ha a jegyzőkönyvben külön nem kerül feltüntetésre, akkor a vizsgálat elvégzése időpontjának a jegyzőkönyv kiállításának dátumát kell tekinteni.

(3) A kifizetési kérelemhez csatolni kell a szolgáltató állatorvos igazolásának eredeti példányát arról, hogy a felhasznált - az (1) bekezdés szerint bevizsgáltatott - takarmány az akkreditált laboratóriumi eredmény alapján megfelel a (2) bekezdésben foglalt előírásnak.

(4) A támogatás mértéke:

a) növendék csirke esetén 2285,8 Ft állategységenként,

b) szabadtartásos csirke és gyöngyös esetén 3074,5 Ft állategységenként,

c) pecsenyeliba esetén 2277,58 Ft állategységenként,

d) növendék liba esetén 4220,74 Ft állategységenként,

e) fiatal liba esetén 3299,72 Ft állategységenként,

f) pecsenyekacsa esetén 3381,71 Ft állategységenként,

g) növendék kacsa esetén 3378,01 Ft állategységenként,

h) növendék pulyka esetén 4867,5 Ft állategységenként.

8. § (1) A 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység alapján támogatásra jogosult az az igénylő, aki vagy amely teljesíti a kíméletes állatmozgatás és szállítás következő követelményeit:

a) a 3 kg-nál nem nehezebb baromfinál felülrakható mobil ketrecek használata,

b) kizárólagos kézi rakodás,

c) rakodó személyzet oktatása,

d) takarmánymegvonási és vízmegvonási terv megléte, és

e) a vágóhídra leadott állatoknál a törött végtagú állatok aránya állományonként nem haladhatja meg a 4. mellékletben meghatározott mértéket.

(2) A kifizetési kérelemhez csatolni kell

a) a szolgáltató állatorvos igazolásának egy eredeti példányát az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott feltételek teljesítéséről, és

b) *  a vágóhídnak és a létesítmény felügyeletét ellátó hatósági vagy jogosult állatorvosnak a törött végtagú állatok (1) bekezdés e) pontjában meghatározott arányára vonatkozó igazolásának eredeti példányát is, amely tartalmazza a levágott baromfi 1. melléklet szerinti megnevezését, darabszámát, a vágási életkort (napokban, házi tyúk esetében élethétben) és vágásának időpontját.

(3) A támogatás mértéke:

a) növendék csirke esetén 696,3 Ft állategységenként,

b) szabadtartásos csirke és gyöngyös esetén 939,9 Ft állategységenként,

c) házi tyúk esetén 132,0 Ft állategységenként,

d) pecsenyeliba esetén 4125,6 Ft állategységenként,

e) növendék liba esetén 18 414,4 Ft állategységenként,

f) fiatal liba esetén 3906,2 Ft állategységenként,

g) pecsenyekacsa esetén 1431,1 Ft állategységenként,

h) növendék kacsa esetén 4666,2 Ft állategységenként,

i) növendék pulyka esetén 2556,4 Ft állategységenként.

9. § (1) A 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti tevékenység alapján támogatásra jogosult az az igénylő, aki vagy amely teljesíti

a) a baromfiállomány istálló környezetének javítására a (2) bekezdésben és

b) a baromfiállomány istállóban a gázkoncentráció paraméterekre a (3) bekezdésben

előírt feltételeket.

(2) A ketreces tartású házi tyúk fajta kivételével a támogatás igénybevételéhez az igénylőnek

a) az 1000 m2-es istállófelületre biztosítania kell a Tanács 2007/43 EK irányelve I. melléklet 3. pontjában foglaltakon túl az állomány 3 hetes kora után legalább 40 dkg/m2 alomanyag elhelyezését, amelyet 3 hetente frissíteni szükséges; és

b) az alomanyaghoz szilícium vagy filo-szilikát alapú hozzáadott anyagot kell biztosítani legalább

ba) víziszárnyas esetében 150g/m2/hét (1 vagy 2 szeri kijuttatásban),

bb) a többi fajta esetében legalább 100g/m2/hét

mennyiségben.

(3) Az igénylőnek az istálló gázkoncentrációjának javítása érdekében biztosítani kell az istállóban

a) a szén-dioxid 2800 ppm-nél alacsonyabb mértékét és

b) az ammónia 14 ppm-nél alacsonyabb mértékét.

(4) *  A (2) és (3) bekezdés szerinti feltételek teljesülését a szolgáltató állatorvos igazolja az állományokra vonatkozó napló és helyszíni ellenőrzés alapján.

(5) A kifizetési kérelemhez csatolni kell

a) *  a szolgáltató állatorvos igazolását a (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (3) bekezdésben meghatározott feltétel biztosításáról, és

b) az alom kezelésének, valamint beszerzésének költségeiről kiállított számla másolati példányát, amelynek kiállítási időpontja a támogatási évet megelőző év június 1. napjától kezdődő időpont lehet - vagy saját előállítású alom felhasználása esetén nyilatkozatot a saját előállítású alom használatáról -, és a kapcsolódó alom mozgatására (be- és kivételezésre) vonatkozó belső bizonylatok másolatait,

c) *  a vágóhíd és a létesítmény felügyeletét ellátó hatósági vagy jogosult állatorvos igazolásának eredeti példányát, amely tartalmazza a levágott baromfi 1. melléklet szerinti megnevezését, darabszámát, vágási életkorát (napokban, házityúk esetében élethétben) és vágásának időpontját.

(6) Az (4) bekezdés szerinti igazoláson szereplő mérési időpont nem lehet az adott tárgynegyedéven kívüli.

(7) A támogatás mértéke az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel teljesítése esetén

a) növendék csirke esetén 1641,0 Ft állategységenként,

b) szabadtartásos csirke és gyöngyös esetén 2093,4 Ft állategységenként,

c) házi tyúk esetén 363,4 Ft állategységenként,

d) pecsenyeliba esetén 11 368,4 Ft állategységenként,

e) növendék liba esetén 18 684,3 Ft állategységenként,

f) fiatal liba esetén 13 662,68 Ft állategységenként,

g) pecsenyekacsa esetén 5845,3 Ft állategységenként,

h) növendék kacsa esetén 13 878,3 Ft állategységenként,

i) növendék pulyka esetén 3695,0 Ft állategységenként.

(8) A támogatás mértéke az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel teljesítése esetén

a) növendék csirke (vágócsirke) esetén 3047,6 Ft állategységenként,

b) szabadtartásos csirke és gyöngyös esetén 3564,5 Ft állategységenként,

c) házi tyúk esetén 847,8 Ft állategységenként,

d) pecsenyeliba esetén 21 112,7 Ft állategységenként,

e) növendék liba esetén 34 165,6 Ft állategységenként,

f) fiatal liba esetén 23 263,5 Ft állategységenként,

g) pecsenyekacsa esetén 10 855,5 Ft állategységenként,

h) növendék kacsa esetén 26 940,2 Ft állategységenként,

i) növendék pulyka esetén 6028,7 Ft állategységenként.

10. § (1) A 2. § (1) bekezdés d) pontja szerinti tevékenység alapján támogatásra jogosult az az igénylő, aki vagy amely legfeljebb az 5. melléklet szerinti nyersfehérje-tartalmú befejező tápot, házi tyúk esetében tojótápot (a továbbiakban együtt: táp) használ.

(2) Az igénylő köteles a táp nyersfehérje-tartalmát akkreditált laboratóriumban megvizsgáltatni az állatállományt felügyelő, szolgáltató állatorvos által célzottan vett takarmány mintából. A baromfiállományok nevelési ideje alatt - a letelepítés vagy átminősítés és a vágás közötti időszakban - egy alkalommal kell ellenőriztetni a felhasznált táp nyersfehérje-tartalmát. A laboratóriumi vizsgálat dokumentuma a takarmánygyártótól is beszerezhető, ebben az esetben a takarmánygyártó nyilatkozik az igénylő által vásárolt takarmány mennyiségéről és a vásárlás időpontjáról.

(3) A kifizetési kérelemhez csatolni kell a szolgáltató állatorvos igazolásának eredeti példányát arról, hogy a felhasznált - a (2) bekezdés szerint bevizsgáltatott - takarmány az akkreditált laboratóriumi eredmény alapján megfelel az (1) bekezdésben foglalt előírásnak.

(4) A támogatás mértéke:

a) növendék csirke esetén 9475,7 Ft állategységenként,

b) szabadtartásos csirke és gyöngyös esetén 10 903,8 Ft állategységenként,

c) házi tyúk esetén 4069,2 Ft állategységenként,

d) pecsenyeliba esetén 13 400,6 Ft állategységenként,

e) növendék liba esetén 29 970,6 Ft állategységenként,

f) fiatal liba esetén 13 131,7 Ft állategységenként,

g) pecsenyekacsa esetén 13 464,1 Ft állategységenként,

h) növendék kacsa esetén 19 024,42 Ft állategységenként,

i) növendék pulyka esetén 26 295,6 Ft állategységenként.

3. A mezőgazdasági csekély összegű támogatás szabályai szerint nyújtott baromfi állatjóléti támogatás igénybevételére vonatkozó feltételek

11. § (1) E rendelet alapján a baromfi tartása során az előírásokon túlmutató állatjóléti kötelezettségvállalás ellentételezésére, mezőgazdasági csekély összegű támogatásként, vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe

a) mechanikai sérülés megelőzése, illetve

b) a takarmányozáshoz ivóvíz-minőségű víz

biztosítására.

(2) Az ezen alcím szerinti támogatás a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk (2) bekezdés t) pontjában meghatározott termékágazathoz kapcsolódó támogatásnak minősül.

(3) A mezőgazdasági csekély összegű támogatás igénybevételére jogosult az az igénylő, aki vagy amely

a) a 3. § i) pontjában foglaltak kivételével a mezőgazdasági csekély összegű támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a 3. §-ban foglaltaknak,

b) megfelel az Átr. 11/A. §-ában meghatározott feltételeknek, és

c) a mezőgazdasági csekély összegű támogatás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkozik a 3. § b)-k) pontjában foglaltakról.

(4) A mezőgazdasági csekély összegű támogatás igénylése esetén a 2. § (3), (4), (7) és (8) bekezdésében és a 6. §-ban foglaltakat - a 6. § (5) és (6) bekezdésében meghatározottak kivételével - megfelelően alkalmazni kell. A 6. § (3) bekezdésében meghatározott dokumentumokat egy példányban kell benyújtania az igénylőnek, ha ugyanarra a negyedévre vonatkozóan a 7-10. § szerinti tevékenységre kifizetési kérelmet és az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti tevékenységre mezőgazdasági csekély összegű támogatás iránti kérelmet is benyújt.

(5) A támogatási összeget a darabszám és az állategységnek az 1. melléklet szerinti táblázat alapján kiszámított - kerekítés nélküli - számával kell megállapítani. Az állategység kiszámításának alapja

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység esetében minden baromfi megnevezés-csoport esetében a vágóhídra levágásra leadott állatlétszám,

b) *  az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység esetében a naposkori letelepítési, házi tyúknál és növendék pulykánál az átminősítéskori állatlétszám.

(6) E rendelet alapján mezőgazdasági csekély összegű támogatás az adott támogatási évre vonatkozóan legfeljebb 1,025 milliárd forint összegig állapítható meg.

(7) A Kincstár a forrás rendelkezésre állását követően intézkedik a támogatás folyósításáról.

(8) *  A Kincstár a mezőgazdasági csekély összegű támogatás összegét a (2)-(4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén a mezőgazdasági termelő és a vele egy és ugyanazon vállalkozás rendelkezésére álló szabad mezőgazdasági csekély összegű támogatási keret alapján állapítja meg.

(9) Ha a mezőgazdasági csekély összegű támogatások esetében az adott negyedévre igényelt támogatás összegével az igénylő túllépi az Átr. 11. § (8) bekezdésében meghatározott csekély összegű támogatási keretet, akkor a kifizetési kérelemben feltüntetett igénynek a fenti összeget meghaladó részét a Kincstár elutasítja.

(10) Ha a benyújtott mezőgazdasági csekély összegű támogatás iránti kérelmekben foglalt összes jogos igény meghaladja a (6) bekezdés szerinti keretösszeget, akkor az igénylő részére megállapítható legmagasabb támogatási összeg a túllépés mértékével arányosan csökken.

(11) Az Átr. 2. § 10d. pontjában meghatározott mezőgazdasági csekély összegű ágazati korlát mértékéig arányosan kell csökkenteni az adott tárgyévben támogatásra jogosult igényeket, ha azok együttes összege meghaladja a mezőgazdasági csekély összegű ágazati korlát mértékét.

(12) A mezőgazdasági csekély összegű támogatások tekintetében a forintban meghatározott összegek euróra történő átszámításánál a mezőgazdasági csekély összegű támogatás iránti kérelem benyújtási hónapjának első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett, két tizedesjegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó.

12. § (1) A 11. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység alapján támogatásra jogosult az az igénylő, aki

a) teljesíti a baromfiállományban a mellsérülés megelőzéséhez szükséges, a 6. mellékletben foglalt követelményeket, és

b) a vágóhídra leadott állatoknál a mellsérülést szenvedő állatok aránya állományonként nem haladhatja meg az 5%-ot.

(2) *  A kifizetési kérelemhez csatolni kell a vágóhídnak és a létesítmény felügyeletét ellátó hatósági vagy jogosult állatorvosnak a sérült állatok (1) bekezdés b) pontjában meghatározott arányára vonatkozó igazolásának eredeti példányát is, amely tartalmazza a levágott baromfi 1. melléklet szerinti megnevezését, darabszámát, a vágási életkort (napokban) és a vágás időpontját.

(3) A támogatás mértéke:

a) növendék csirke (vágócsirke) esetén 4736,00 Ft állategységenként,

b) szabadtartásos csirke és gyöngyös esetén 5715,00 Ft állategységenként,

c) házi tyúk esetén 1159,00 Ft állategységenként,

d) pecsenyeliba esetén 32 809,20 Ft állategységenként,

e) növendék liba esetén 53 922,97 Ft állategységenként,

f) fiatal liba esetén 37 299,15 Ft állategységenként,

g) pecsenyekacsa esetén 16 869,53 Ft állategységenként,

i) növendék kacsa esetén 41 230,77 Ft állategységenként,

j) növendék pulyka esetén 9822,00 Ft állategységenként.

13. § (1) A 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység alapján támogatásra jogosult az az igénylő, aki vagy amely a baromfiállomány takarmányozásához az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet] előírásainak megfelelő minőségű (a továbbiakban: ivóvíz-minőségű) vizet használ.

(2) A takarmányozáshoz használt itatóvizet ivóvíz-minőségűnek kell tekinteni, ha az igénylő a mezőgazdasági csekély összegű támogatás iránti kérelméhez csatolja

a) az akkreditált laboratórium vizsgálati eredményét tartalmazó dokumentum másolatát arról, hogy az itatásra használt víz a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében a víz nyerési módjától függően meghatározott határértékek tekintetében megfelel az ivóvíz-minőségi követelményeinek a következő paraméterek vonatkozásában:

aa) mikrobiológiai vizsgálatok: E. coli, telepszám 22 °C-on,

ab) kémiai vizsgálatok: szín, szag, nitrit, permanganát index, vezetőképesség, és

b) az igénylő nyilatkozatának eredeti példányát arról, hogy a víznyerőhely megfelelően van kialakítva, biztosítva ezzel az itatóvíz szennyeződésének megakadályozását, vagy

c) ha a telepen az állatok vízellátása vezetékes vízhálózatról történik, a vízszolgáltató írásos nyilatkozatának eredeti példányát arról, hogy az általa szolgáltatott víz ivóvíz-minőségű.

(3) *  Az igénylőnek - ha a vízellátás saját víznyerőhelyről történik - az általa a takarmányozáshoz használt víz (1) bekezdésben előírt feltételeknek való megfelelését a támogatási évben legalább egy alkalommal ellenőriztetnie kell ivóvízvizsgálatra akkreditált laboratóriummal.

(4) *  A kifizetési kérelemhez csatolni kell a szolgáltató állatorvos igazolásának eredeti példányát arról, hogy a (3) bekezdés szerint bevizsgáltatott és felhasznált ivóvíz megfelel az (1) bekezdésben foglalt előírásoknak.

(5) A támogatás mértéke:

a) növendék csirke esetén 2575,00 Ft állategységenként,

b) szabadtartásos csirke és gyöngyös esetén 1367,00 Ft állategységenként,

c) házi tyúk esetén 1856,00 Ft állategységenként,

d) pecsenyeliba esetén 3226,58 Ft állategységenként,

e) növendék liba esetén 5436,92 Ft állategységenként,

f) fiatal liba esetén 2601,90 Ft állategységenként,

g) pecsenyekacsa esetén 622,44 Ft állategységenként,

h) növendék kacsa esetén 2332,99 Ft állategységenként,

i) növendék pulyka esetén 6134,00 Ft állategységenként.

4. Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 17. § 2019. május 31-én lép hatályba.

15. § Ez a rendelet

a) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2014. július 17-i 808/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet;

b) az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló, 2014-2020 időszakra vonatkozó európai uniós iránymutatás I. és III. részének, illetve II. részének az állatjóléti kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtott támogatásról szóló 1.1.5.2 alfejezete;

c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

16. § *  E rendeletnek az egyes agrártámogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 26/2019. (VI. 7.) AM rendelettel [a továbbiakban: 26/2019. (VI. 7.) AM rendelet] megállapított 4. § (1) bekezdését, 5. § (1) bekezdését, 6. § (1) és (7) bekezdését, 8. § (2) bekezdés b) pontját, 9. § (4) és (5) bekezdését, 11. § (5) és (8) bekezdését, 12. § (2) bekezdését, 13. § (3) és (4) bekezdését, valamint 6. melléklet d) és e) pontját a 26/2019. (VI. 7.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

17. § * 

1. melléklet a 11/2019. (IV. 1.) AM rendelethez

Az állategység számítás módja

A B
1 Baromfi megnevezése ÁE/állat
2 növendék csirke 0,0017
3 szabadtartásos csirke és gyöngyös 0,0017
4 házi tyúk 0,0200
5 pecsenyeliba 0,0050
6 növendék liba 0,0050
7 fiatal liba 0,0050
8 pecsenyekacsa 0,0020
9 növendék kacsa 0,0033
10 növendék pulyka 0,0067

2. melléklet a 11/2019. (IV. 1.) AM rendelethez

A támogatási évre vonatkozó támogatási keret

A B C
1. Baromfi megnevezése Időszak Támogatási keret
(millió Ft)
2. növendék csirke, szabadtartásos csirke és gyöngyös I. tárgynegyedév 1350
3. II. tárgynegyedév 1350
4. III. tárgynegyedév 1350
5. IV. tárgynegyedév 1350
6. házi tyúk I. tárgynegyedév 170
7. II. tárgynegyedév 170
8. III. tárgynegyedév 170
9. IV. tárgynegyedév 170
10. pecsenyeliba, növendék liba, fiatal liba, pecsenyekacsa, növendék kacsa I. tárgynegyedév 630,12
11. II. tárgynegyedév 985,06
12. III. tárgynegyedév 1 025,46
13. IV. tárgynegyedév 853,91
14. növendék pulyka I. tárgynegyedév 650
15. II. tárgynegyedév 650
16. III. tárgynegyedév 650
17. IV. tárgynegyedév 650
18. Összesen: 12 174,55

3. melléklet a 11/2019. (IV. 1.) AM rendelethez

A nagyvállalkozás által benyújtott támogatási kérelem benyújtásához szükséges elemzés

A B C D
1. 2. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti tevékenységek megvalósítása nélkül 2. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti tevékenységek megvalósításával támogatás nélkül 2. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti tevékenységek megvalósításával támogatással
2. Foglalkoztatottak létszáma (fő)
3. Támogatásban érintett állatlétszám (ÁE)
4. Üzemi tevékenység eredménye
(ezer Ft)
5. a) minőségi adatok
6. aa) takarmány nemkívánatos anyagtartalma mentességének mértéke;
7. ab) takarmányozáshoz ivóvíz minősége;
8. ac) hallisztmentes takarmány felhasználásának gyakorisága
9. b) kíméletes állatmozgatás és -szállítás
10. c) tartástechnológiai sérülések gyakorisága
11. d) elhullások száma (ÁE)
12. e) csökkent értékű értékesítés száma (ÁE)

4. melléklet a 11/2019. (IV. 1.) AM rendelethez

A törött végtagú állatok mértékének meghatározása állatállományonként

A B
1. Baromfifajta Végtagtörés aránya %
2. Növendék csirke 2%
3. Növendék pulyka 2,9%
4. Növendék kacsa 3,8%
5. Növendék liba 3,8%
6. Pecsenyekacsa 2,9%
7. Pecsenyeliba, fiatal liba 2,5%
8. Házi tyúk 4,9%
9. Szabadtartásos csirke és gyöngyös 2%

5. melléklet a 11/2019. (IV. 1.) AM rendelethez

A csökkentett nyersfehérje-tartalmú takarmány használata esetén alkalmazott táblázat

A B
1. Baromfifajta A táp csökkentett nyersfehérje-tartalma
%
2. befejező táp tojó táp
3. növendék csirke 19
4. szabadtartásos csirke, gyöngyös 18
5. házi tyúk 16
6. pecsenyeliba 16
7. növendék liba 16
8. fiatal liba 16
9. pecsenyekacsa 16
10. növendék kacsa 14,5
11. növendék pulyka (vegyesivar) 16,1

6. melléklet a 11/2019. (IV. 1.) AM rendelethez

A baromfiállományban a mellsérülés megelőzéséhez szükséges feltételek

a) Házi tyúk esetében

aa) Etető, itató, ülőrúd követelmények

A B C
1. Technológia Követelmény
1 tyúkra
2. alternatív tartás etető
egyenes
kör alakú

10,5 cm
4,5 cm
3. itató
folyamatos
kör alakú
szelepes csészés
itatópont
ülőrúd

3 cm
1,5 cm
9 tyúk / szelep, vagy csésze
tyúk / 2,5 csésze v. szelep elérhetősége
15,5 cm
4. feljavított ketrec ülőrúd
etető
itató
15,5 cm
12,5 cm
tyúk / 2,5 csésze v. szelep elérhetősége

ab) Mikroklíma követelmények

1. A házi tyúk fejmagasságában mérve az ammónia koncentrációja nem haladhatja meg a 20 mg/kg-ot, és a szén-dioxid koncentrációja nem haladhatja meg a 3000 mg/kg-ot.

2. Az árnyékban mért 30 °C feletti külső hőmérsékletnél a belső hőmérséklet legfeljebb 3 °C-kal haladja meg a külső hőmérsékletet.

3. 10 °C alatti külső hőmérsékletnél az istállóban 48 órán keresztül mért átlagos relatív páratartalom nem haladhatja meg a 70%-ot.

b) Növendék csirke, szabadtartásos csirke és gyöngyös esetében:

ba) Etető, itató követelmények

A B C
1. Etető tányéros 65 db baromfi / etető
2. vályús 10 cm/baromfi
3. Itató harang 100 db baromfi / itató
4. szelep/kiscsésze 12 db baromfi / itató
5. vályú 1 cm/baromfi

bb) Mikroklíma követelmények

1. A növendék csirke, szabadtartásos csirke és gyöngyös fejmagasságában mérve az ammónia koncentrációja nem haladhatja meg a 20 mg/kg-ot és a szén-dioxid koncentrációja 33 kg/m2 állomány sűrűségig nem haladhatja meg a 3000 mg/kg-ot; 33 kg/m2 állomány sűrűség felett a szén-dioxid koncentrációja nem haladhatja meg a 2900 mg/kg-ot.

2. Az árnyékban mért 30 °C feletti külső hőmérsékletnél a belső hőmérséklet legfeljebb 3 °C-kal haladja meg a külső hőmérsékletet.

3. 10 °C alatti külső hőmérsékletnél az ólban 48 órán keresztül mért átlagos relatív páratartalom nem haladhatja meg a 70%-ot.

bc) Bálázott alom behelyezése: 1000 m2-es istálló felületre az állomány 3 hetes kora után 10 bála elhelyezése.

c) Növendék pulyka esetében:

ca) Etető, itató méret követelmények

A B C
1. Etető tányéros 55 db pulyka / etető
2. Itató harang 80 db pulyka / itató

cb) Bálázott alom behelyezése: 1000 m2-es ól felületre az utónevelt állomány betelepítésekor 10 bála elhelyezése.

d) *  Pecsenye-, növendék kacsa esetében:

da) Etető, itató méret követelmények

A B C
1. Etető Etetőhossz 12 cm/baromfi
2. Itató vályús (átfolyós) 10 cm/baromfi

db) Az istállóban tartózkodó kacsák részére 20 lux fényerőt kell biztosítani.

dc) Istálló és kifutó felület biztosítása

A B
1. Megnevezés
2. Nyári szállás 5 db baromfi / m2
3. Árnyékoló 8 db baromfi / m2
4. Legelő, szabad terület 4 m2/baromfi
5. Természetes vízfelület 10 db baromfi / m2
6. Fürösztő csatorna 20 db baromfi / m2

e) *  Pecsenye-, fiatal, növendék liba esetében:

ea) Etető, itató méret előírás

A B
1. Etető Etetőhossz
2. ad libitum etetésnél
2 cm/baromfi
3. korlátozott etetésnél
7 cm/baromfi
4. Itató Itatóhossz
5. 3 cm/baromfi

eb) Az istállóban tartózkodó libák részére 20 lux fényerőt kell biztosítani.

ec) Istálló- és kifutófelület biztosítása

A B C D
1. Istállófelület
m2/baromfi
nyári szállás
m2/baromfi
kifutófelület m2/baromfi
2. füves legelő keverék-
takarmányozással
3. 4-10 hetes korig 0,4 0,2 10 2
4. 11-16 hetes korig 0,5 0,3 15 3
5. 17 hetes korig 0,65 0,4 20 4

  Vissza az oldal tetejére