1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az Európai Unió),
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
MAGYARORSZÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG, és
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
egyrészről,
A SZINGAPÚRI KÖZTÁRSASÁG, a továbbiakban: Szingapúr,
másrészről,
a továbbiakban együttesen: a Felek, vagy a továbbiakban egyenként: a Fél,
FELISMERVE az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság között kötött partnerségi és együttműködési megállapodásban tükröződő közös alapelveken és értékeken nyugvó tartós és erős partnerségüket, valamint az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásban (a továbbiakban: EUSFTA) tükröződő lényeges gazdasági, kereskedelmi és beruházási kapcsolataikat;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy tovább erősítsék kapcsolatukat, amely része átfogó kapcsolataiknak és azzal összhangban áll, és meggyőződve arról, hogy e megállapodás új környezetet biztosít majd a Felek közötti beruházás további fejlesztéséhez;
ELISMERVE, hogy e megállapodás kiegészíti és előmozdítja majd a regionális gazdasági integráció érdekében tett erőfeszítéseket;
AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a fenntartható fejlődés célkitűzésével összhangban - annak gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziójában - erősítsék a gazdasági, kereskedelmi és a beruházások terén létesült kapcsolataikat és oly módon mozdítsák elő a beruházásokat, hogy figyelembe veszik a környezetvédelem és a munkaügyi védelem magas szintjét, valamint a kapcsolódó nemzetközileg elismert normákat és azon megállapodásokat, amelyeknek részes Felei;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés és az átláthatóság iránt, az EUSFTA-ban foglaltak szerint;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE az egyes Feleknek a legitim szakpolitikai célkitűzések, köztük a társadalmi, környezetvédelmi, biztonsági, közegészségügyi és -biztonsági, valamint a kulturális sokszínűség ösztönzésére és védelmére irányuló célkitűzések megvalósításához szükséges intézkedések elfogadására és végrehajtására vonatkozó jogát;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya iránt, amelyet 1945. június 26-án San Franciscóban írtak alá, továbbá az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kifejtett alapelvekre figyelemmel, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 1948. december 10-én fogadott el;
ELISMERVE a nemzetközi kereskedelem és beruházások átláthatóságának fontosságát minden érdekelt fél szempontjából;
ÉPÍTVE azon vonatkozó jogaikra és kötelezettségeikre, amelyek a WTO-egyezmény, valamint egyéb többoldalú, regionális és kétoldalú megállapodások és intézkedések alapján állnak fenn, amelyeknek részes felei, különös tekintettel az EUSFTA-ra,
A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:
E megállapodás célja, hogy e megállapodás rendelkezései szerint javítsa a Felek közötti beruházási környezetet.
E megállapodás alkalmazásában:
1. „érintett beruházás”: olyan beruházás, amely valamelyik Fél érintett beruházójának közvetlen vagy közvetett tulajdonában, vagy ellenőrzése alatt áll a másik Fél területén * ;
2. „beruházás”: minden olyan eszköz, amely rendelkezik egy beruházás jellemzőivel, ideértve az olyan jellemzőket is, mint a tőke vagy egyéb források lekötése, az elvárt haszon vagy nyereség, a kockázatvállalás, illetve egy bizonyos időtartam. Egy beruházás a következő formákat öltheti:
(a) materiális és immateriális, ingó és ingatlan javak, valamint egyéb vagyoni jogok, mint például a bérlet, a jelzálog, a zálog és az ígérvény;
(b) a vállalkozás, ideértve a fióktelepet, a részvényeket és az egyéb részesedéseket is egy vállalkozáson belül, beleértve az abból eredő jogokat is;
(c) kötvények, hitelek és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ideértve az ezekből eredő jogokat is;
(d) egyéb pénzügyi eszközök, ideértve a származtatott pénzügyi eszközöket, a határidős tőzsdei ügyleteket és az opciós ügyleteket is;
(e) kulcsrakész kivitelezésekről szóló szerződések, valamint építési, üzemeltetési, gyártási, koncessziós, bevételmegosztásról rendelkező és egyéb hasonló szerződések;
(f) pénz vagy egyéb eszközök iránti, vagy bármely gazdasági értékkel bíró szerződéses teljesítés iránti igények;
(g) szellemitulajdon-jog * és üzleti vagy cégérték; és
(h) tanúsítványok, engedélyek, jogosítványok és hasonló, a nemzeti jog alapján biztosított jogok, ideértve a természeti erőforrások felkutatására, megművelésére, kinyerésére vagy kiaknázására vonatkozó bármely koncessziót is * .
A befektetett hozamokat beruházásként kell kezelni, az eszközök beruházásának vagy újraberuházásának formájában tett változások nem érintik a beruházásnak minősülést.
3. „érintett beruházó”: a Fél természetes személye * vagy jogi személye, aki vagy amely beruházást eszközölt a másik Fél területén;
4. „a Fél természetes személye”: szingapúri állampolgár vagy az Unió valamely tagállamának állampolgára a saját jogszabályai szerint;
5. „jogi személy”: olyan jogalany, amelyet a hatályos jog szerint megfelelő formában hoztak létre vagy más módon szerveztek meg, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve magán- vagy állami tulajdonban áll-e, ideértve a társasági és tröszti formát, valamint a társas vállalkozást, a közös vállalkozást, az egyéni vállalkozást és a társulást is;
6. „uniós jogi személy” vagy „szingapúri jogi személy”: az Unió, vagy valamely uniós tagállam, illetve Szingapúr jogával összhangban létrehozott olyan jogi személy, amelynek bejegyzett székhelye, központi ügyvezetése * vagy üzleti tevékenységének fő helye az Unió, illetve Szingapúr területén található. Ha a jogi személy csak bejegyzett székhelyét vagy központi ügyvezetését működteti az Unió vagy Szingapúr területén, akkor az ilyen jogi személy nem tekintendő uniós vagy szingapúri jogi személyének, kivéve, ha üzleti tevékenységeinek lényeges részét * az Unió vagy Szingapúr területén végzi;
7. „intézkedés”: bármely törvény, rendelet, eljárás, előírás vagy gyakorlat;
8. „elbánás” vagy „intézkedés” * : a Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedés, ideértve a következőket:
(a) a központi kormány, a regionális vagy helyi önkormányzatok és hatóságok; és
(b) a központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok vagy hatóságok által átruházott jogosítványok alapján működő nem kormányzati testületek;
9. „hozamok”: valamennyi, egy beruházás vagy újraberuházás eredményeként létrejött, vagy abból származó összeg, beleértve a nyereségeket, osztalékokat, tőkenyereséget, jogdíjakat, kamatokat, a szellemitulajdon-jogokból származó kifizetéseket, a természetben történő kifizetéseket és minden egyéb jogszerű bevételt;
10. „szabadon átváltható valuta”: a nemzetközi devizapiacokon széles körben forgalmazott és a nemzetközi ügyletekben széles körben használt valuta;
11. „letelepedés”:
(a) egy jogi személy alapítása, megszerzése vagy fenntartása; vagy
(b) egy fiók vagy képviseleti iroda létrehozása vagy fenntartása,
a tartós gazdasági kapcsolatok létrehozása vagy fenntartása céljából, az egyik Fél területén gazdasági tevékenység végzése céljából;
12. „gazdasági tevékenység”: magában foglal bármilyen olyan gazdasági jellegű tevékenységet, kivéve az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységeket, azaz a nem üzleti alapon, illetve a nem egy vagy több gazdasági szereplővel versenyezve végzett tevékenységeket;
13. „uniós Fél”: az Unió vagy tagállamai, illetve az Unió és tagállamai az Európai Unióról szóló szerződésből és az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő saját hatáskörükben.
1. Ez a fejezet alkalmazandó az érintett beruházókra és az alkalmazandó joggal összhangban eszközölt érintett beruházásokra, függetlenül attól, hogy az ilyen beruházásokra e megállapodás hatálybalépését megelőzően, vagy azt követően került-e sor * .
2. E megállapodás egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül, a 2.3. cikk (Nemzeti elbánás) nem vonatkozik a valamelyik Fél által nyújtott támogatásokra vagy vissza nem térítendő támogatásokra, ideértve az államilag támogatott hiteleket, garanciákat és biztosítást.
3. A 2.3. cikk (Nemzeti elbánás) nem alkalmazandó:
(a) a kormányszervek által, kormányzati célokra vásárolt áruk és szolgáltatások közbeszerzésre, amennyiben nincs szó ezek kereskedelmi viszonteladásáról, illetve kereskedelmi értékesítésre szánt áruk vagy szolgáltatások nyújtásáról; vagy
(b) az audiovizuális szolgáltatásokra;
(c) az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenységekre a Felek vonatkozó területein. E megállapodás alkalmazásában az államhatalom gyakorlása során végzett tevékenység alatt bármely tevékenység értendő, kivéve azt a tevékenységet, amelyet kereskedelmi alapon vagy egy vagy több szolgáltatóval versenyezve végeznek.
1. A Felek újólag megerősítik azon jogukat, hogy a területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan legitim szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint például a közegészségügy, a szociális szolgáltatások, a közoktatás, a biztonság, a környezet vagy a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem, a magánélet védelme és az adatvédelem, valamint a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme.
2. Az egyértelműség kedvéért csupán az a tény, hogy a Fél szabályozási intézkedéseket hoz - ideértve azt is, hogy úgy módosítja saját jogszabályait, hogy az negatívan befolyásol egy beruházást vagy kihat egy beruházó várakozásaira, többek közt várható nyereségeire, nem minősül az e fejezet szerinti valamely kötelezettség megsértésének.
3. Az egyértelműség kedvéért, a Fél arra vonatkozó döntése, hogy nem nyújt, nem hosszabbít meg vagy nem tart fenn egy támogatást vagy vissza nem térítendő támogatást, nem minősül e fejezet rendelkezései megsértésének, ha:
(a) a nemzeti jog szerint vagy egy szerződés alapján nem kerül sor semmilyen külön kötelezettségvállalásra, amely egy támogatás vagy vissza nem térítendő támogatás megítélésére, meghosszabbítására vagy fenntartására vonatkozik; vagy
(b) a határozat meghozatalára a támogatás vagy vissza nem térítendő támogatás biztosításához, meghosszabbításához vagy fenntartásához kapcsolódó feltételekkel összhangban kerül sor, amennyiben vannak ilyenek.
4. Az egyértelműség kedvéért e fejezet egyik rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy kizárja bármelyik Fél számára, hogy a támogatás * nyújtását megszüntesse vagy a támogatást visszafizettesse, ha az ilyen intézkedést az illetékes bíróság, közigazgatási bíróság vagy más illetékes hatóság * rendelte el, továbbá nem értelmezhető úgy, hogy az érintett Fél kártalanítani köteles ezért a beruházót.
1. Az egyes Felek területükön a másik Fél érintett beruházóit és azok érintett beruházásait olyan elbánásban részesítik, amelyek nem kevésbé kedvezőek, mint az az elbánás, amelyet saját beruházóik és azok beruházásai számára hasonló helyzetben beruházásaik üzemeltetése, kezelése, ellenőrzése, fenntartása, használata, haszonélvezete és értékesítése vagy az azokról való egyéb rendelkezés vonatkozásában biztosítanának.
2. Az (1) bekezdéstől eltérve az egyes Felek elfogadhatnak vagy fenntarthatnak valamely létesítmény üzemeltetésére, kezelésére, irányítására, fenntartására, használatára, haszonélvezetére és értékesítésére vagy az azokról való egyéb rendelkezésre vonatkozó intézkedéseket, amelyek nem állnak ellentétben az EUSFTA 8. fejezetének (Szolgáltatáskereskedelem, letelepedés és elektronikus kereskedelem) 8-A. vagy 8-B. mellékletében szereplő egyedi kötelezettségvállalások jegyzékében felsorolt kötelezettségvállalásaikkal * , feltéve, hogy az ilyen intézkedések:
(a) olyan intézkedések, amelyek legkésőbb e megállapodás hatálybalépését megelőzően kerültek elfogadásra;
(b) olyan, az a) pont szerinti intézkedések, amelyeket e megállapodás hatálybalépését követően folytatnak, helyettesítenek vagy módosítanak, feltéve, hogy az intézkedések folytatásuk, helyettesítésük vagy módosításukat követően ugyanannyira összeegyeztethetők az (1) bekezdéssel, mint folyatatásukat, helyettesítésüket vagy módosításukat megelőzően; vagy
(c) olyan intézkedések, amelyek nem tartoznak az a) vagy b) pont alá, feltéve, hogy nem olyan, érintett beruházásokra alkalmazzák azokat, amelyeket a Fél területén az ilyen intézkedések hatálybalépését megelőzően eszközöltek, vagy pedig nem olyan módon alkalmazzák azokat, amelyek az érintett beruházásokban veszteséget vagy kárt okoznak * .
3. Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérve valamelyik Fél bevezethet vagy végrehajthat olyan intézkedéseket, amelyek által a másik Fél érintett beruházói vagy beruházásai azonos helyzetben kevésbé kedvezőbb elbánást tapasztalnak, mint a saját beruházók és beruházások, feltéve, hogy ezeket az intézkedéseket nem olyan módon alkalmazzák, hogy az az egyik Fél területén a másik Fél érintett beruházóival és beruházásaival szemben önkényes és jogtalan megkülönböztetéshez vagy az érintett beruházásokra vonatkozó rejtett korlátozáshoz vezet, amennyiben ezek az intézkedések:
(a) a közbiztonság vagy a közerkölcs védelméhez, illetve a közrend fenntartásához szükségesek * ;
(b) az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelme;
(c) a kimerülő természeti erőforrások megőrzéséhez kapcsolódnak, amennyiben az ilyen intézkedéseket a hazai beruházók vagy beruházások korlátozásával összefüggésben léptetik hatályba;
(d) a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme;
(e) azon törvények vagy rendeletek betartásának biztosításhoz szükségesek, amelyek nem ellentétesek e fejezet rendelkezéseivel, ideértve a következőkre vonatkozókat is:
(i) félrevezető vagy csalárd gyakorlatok megakadályozása vagy egy szerződés nem teljesítéséből adódó hatás kezelése;
(ii) az egyének személyiségi jogainak védelme a személyes adatok kezelése és terjesztése során, és az egyéni nyilvántartások és számlák titkosságának védelme;
(iii) biztonság; vagy
(f) azt a célt szolgálják, hogy a másik Fél beruházói vagy beruházásai tekintetében biztosítsák a közvetlen adók hatékony vagy méltányos * kivetését vagy beszedését.
1. Az egyes Felek a saját területükön a másik Fél érintett beruházásai számára tisztességes és méltányos elbánást * , valamint teljes körű védelmet és biztonságot biztosítanak a (2)-(6) bekezdéssel összhangban.
2. A tisztességes és méltányos elbánás (1) bekezdés szerinti biztosítására vonatkozó kötelezettség Fél általi megszegésének minősül, amennyiben egy intézkedés vagy intézkedéssorozat a következőket valósítja meg:
(a) az igazságszolgáltatás megtagadása * büntető, polgári vagy közigazgatási eljárás során;
(b) a jogszerű eljárás súlyos megsértése;
(c) nyilvánvalóan önkényes viselkedés;
(d) zaklatás, kényszerítés, hatáskörrel való visszaélés vagy hasonló rosszhiszemű viselkedés.
3. Annak eldöntésekor, hogy megsértették-e a (2) bekezdés szerinti tisztességes és méltányos elbánási kötelezettséget, a Bíróság figyelembe veheti, hogy tett-e valamelyik Fél olyan konkrét vagy félreérthetetlen ajánlatot * egy beruházónak egy érintett beruházás beindítása érdekében, amely jogos várakozásokat keletkeztetett, és amelyekre az érintett beruházó támaszkodott, de amelyet a Fél ezt követően meghiúsított * .
4. A Felek - valamelyik Fél kérelmére vagy a bizottság ajánlására - a 4.3. cikkben (Módosítások) meghatározott módosításokra vonatkozó eljárás szerint felülvizsgálják a tisztességes és méltányos elbánás biztosítására irányuló kötelezettség tartalmát, különösen azt, hogy a (2) bekezdésben felsoroltaktól eltérő elbánás is jelentheti-e a tisztességes és méltányos elbánás megsértését.
5. Az egyértelműség érdekében, a „teljes körű védelem és biztonság” csak a Félnek az érintett beruházók és az érintett beruházások fizikai biztonságával kapcsolatos kötelezettségére vonatkozik.
6. Ha a Fél saját maga, vagy valamely, a 1.2. cikk (Fogalommeghatározások) (8) bekezdésében említett jogalany által a másik Fél érintett beruházója részére az érintett beruházó valamely beruházása vagy egy ilyen beruházás tekintetében egyedi és kifejezett beleegyezését adja írásos szerződéses kötelezettségvállalás * formájában, úgy ez a Fél az ilyen beleegyezés betartását nem hiúsíthatja meg, vagy nem gyengítheti meg az államhatalom gyakorlása által * , méghozzá sem:
(a) szándékosan; vagy
(b) olyan módon, amely jelentősen megváltoztatja az írásos szerződéses kötelezettségvállalásban foglalt jogok és kötelezettségek egyensúlyát, kivéve, ha a Fél észszerű kártérítést biztosít annak érdekében, hogy az érintett beruházót vagy az érintett beruházást olyan helyzetbe hozza, mint amilyenben lett volna, ha a beleegyezés meghiúsul vagy veszélybe kerül.
7. Sem e megállapodás megsértése valamely egyéb rendelkezésének megsértése vagy egy ettől különböző nemzetközi megállapodás nem jelenti e cikk megsértését.
1. A Fél érintett beruházói számára, amelyek beruházásai a másik Fél területén lezajló háború vagy egyéb fegyveres konfliktus, egy forradalom, egy szükségállapot, egy zavargás, egy felkelés vagy egy lázadás miatt veszteségeket szenvednek, a másik Fél a jóvátétel, kárpótlás, kártalanítás vagy egyéb kárrendezés tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosít, mint amelyet saját beruházói vagy bármely harmadik ország beruházója számára biztosítana, attól függően, hogy az említettek közül melyik kedvezőbb az adott érintett beruházó számára.
2. Az (1) bekezdés sérelme nélkül, ha az egyik Fél érintett beruházói az (1) bekezdésben említett helyzetek bármelyikében veszteségeket szenvednek a másik Fél területén a következőkből eredően:
(a) érintett beruházásainak vagy annak részeinek lefoglalása a másik Fél fegyveres erői vagy hatóságai által; vagy
(b) érintett beruházásainak vagy annak részeinek megsemmisítése a másik Fél fegyveres erői vagy hatóságai által, amit az adott helyzet nem tett szükségessé;
úgy az egyik Fél érintett beruházói a másik Fél általi jóvátételben vagy kárpótlásban részesülnek.
1. Az egyik Fél a másik Fél érintett beruházóinak érintett beruházásait - sem közvetlen, sem közvetett módon - nem államosíthatja, nem sajátíthatja ki vagy vetheti alá egyéb, az államosítás vagy a kisajátítás hatásával egyenértékű hatással járó intézkedésnek (a továbbiakban: kisajátítás), kivéve a következők esetén:
(a) közérdekű cél;
(b) egy jogszerű eljárással összhangban;
(c) megkülönböztetésmentesség alapján; és
(d) a (2) bekezdésnek megfelelő, azonnali, megfelelő és hatékony kártalanítás fizetése ellenében.
2. A kártalanítás összege az érintett beruházás közvetlenül a kisajátítás vagy a tervezett kisajátítás nyilvánosságra kerülését megelőző tisztességes piaci értékének, valamint az üzletileg észszerű, megfelelő kamatláb szerint számított kamatoknak felel meg, a kisajátítás és a fizetés közötti időtartam figyelembevételével. Az ilyen kártalanításnak - összhangban a 2.7. cikkel (Átutalás) - eredményesen realizálhatónak és szabadon átruházhatónak kell lennie, és azt haladéktalanul végre kell hajtani. A tisztességes piaci érték méltányos megállapításához alkalmazott értékmegállapítási szempontok között kell szerepelnie a vállalkozás folytatásának feltételezésével számított értéknek, az eszközértéknek - ideértve a tárgyi eszközök bejelentett adóértékét is, és adott esetben egyéb szempontoknak is.
3. Ez a cikk nem alkalmazandó az olyan kényszerengedélyekre, amelyek kibocsátására a szellemitulajdon-joggal kapcsolatban került sor, amennyiben az ilyen kibocsátás a TRIPS-megállapodással összhangban áll.
4. Az érintett beruházó kérésére az intézkedést meghozó Fél igazságügyi hatósága vagy más független hatósága valamennyi kisajátítási, illetve értékelési intézkedést felülvizsgálja.
1. A Fél lehetővé teszi az érintett beruházáshoz kapcsolódó valamennyi átutalást, amelyet szabadon átváltható pénznemben, korlátozás vagy késedelem nélkül kell végrehajtani. Az ilyen átutalások közé tartoznak:
(a) a tőkehozzájárulások, mint a tőkeösszeg és az érintett beruházás fenntartására, fejlesztésére és bővítésére szolgáló további források;
(b) az érintett beruházás vagy az érintett beruházás bármely részének és az érintett beruházás részleges vagy teljes felszámolásából származó nyereségek, osztalékok, tőkenyereségek és egyéb hozamok, bevételek;
(c) a kamatok, a jogdíjkifizetések, az igazgatási szolgáltatási díjak, a műszaki segítségnyújtás díjai és az egyéb díjak;
(d) az érintett beruházó vagy annak érintett beruházása által kötött szerződés, ideértve a hitelmegállapodás szerint eszközölt kifizetéseket is;
(e) az érintett beruházással kapcsolatosan külföldről felvett azon személyzet illetménye és egyéb javadalmazása, akik az érintett beruházással kapcsolatban végzik munkájukat;
(f) a 2.6. cikk (Kisajátítás) és a 2.5. cikk (Veszteségek miatti kártalanítás) szerinti kifizetések; valamint
(g) a 3.18. cikkből (Ítélet) eredő kifizetések.
2. E cikk egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza azt, hogy valamelyik Fél méltányos és megkülönböztetésmentes módon alkalmazza a következőkhöz kapcsolódó saját jogszabályait:
(a) csőd, fizetésképtelenség vagy a hitelezők jogainak védelme;
(b) értékpapírok, határidős, opciós vagy származtatott termékek kibocsátása, az azokkal való kereskedelem és tevékenységek;
(c) pénzügyi jelentés készítése vagy az utalásokra vonatkozó bizonylatok megőrzése, ha ez a bűnüldöző szervek vagy a pénzügyi szabályozó hatóságok részére történő segítségnyújtás érdekében szükséges;
(d) bűncselekmények;
(e) a bírósági vagy közigazgatási eljárásokban hozott végzések vagy ítéletek betartásának biztosítása.
(f) szociális biztonság, állami nyugdíjbiztosítás vagy kötelező megtakarítási rendszerek; vagy
(g) adózás.
3. Ha a tőkemozgások - kivételes körülmények között - súlyos nehézségeket okoznak vagy súlyos nehézségek okozásával fenyegetik a Fél gazdaság- és monetáris politikáját vagy árfolyam-politikáját, az érintett Fél átmenetileg az átutalásokat érintő védintézkedéseket hozhat. Az említett intézkedések feltétlenül szükségesek, időtartamuk semmilyen esetben sem haladja meg a hat hónapot * , és nem jár önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetéssel a hasonló helyzetben lévő Fél és nem-Fél között. A védintézkedéseket elfogadó Fél haladéktalanul tájékoztatja a másik Felet, és a lehető legkorábban bemutatja az intézkedések megszüntetésére vonatkozó ütemezést.
4. Ha valamelyik Félnek súlyos nehézségei vannak a folyó fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatban, illetve ennek veszélye fenyeget, korlátozó intézkedéseket fogadhat el és tarthat fenn a beruházásokkal összefüggő átutalásokkal kapcsolatban.
5. A Felek törekednek arra, hogy elkerüljék az (4) bekezdésben említett korlátozó intézkedések alkalmazását. A (4) bekezdés szerint elfogadott vagy fenntartott korlátozó intézkedéseknek megkülönböztetésmentesnek, korlátozott időtartamúnak kell lenniük, továbbá nem haladhatják meg azt a mértéket, amely a folyó a fizetési mérleg helyzetének és a külső finanszírozás helyzetének helyreállításához szükségesek. A korlátozó intézkedések összhangban vannak a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó, 1994. április 15-i Marrákesi Egyezményben (a továbbiakban: WTO-egyezmény) megállapított feltételekkel, és adott esetben összeegyeztethetők a Nemzetközi Valutaalap alapokmányával.
6. Az a Fél, amelyik a (4) bekezdés szerint korlátozó intézkedéseket tart fenn vagy fogad el, vagy az ilyen intézkeseket módosítja, haladéktalanul értesíti azokról a másik Felet.
7. Korlátozások (4) bekezdés szerinti elfogadása vagy fenntartása esetén haladéktalanul konzultációt kell tartani a bizottságban. Az ilyen konzultáció értékeli az érintett Fél fizetési mérlegének helyzetét és a (4) bekezdés alapján elfogadott vagy fenntartott korlátozó intézkedéseket, figyelembe véve többek között az olyan tényezőket, mint:
(a) a folyó fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatos nehézségek természete és mértéke;
(b) a külső gazdasági és kereskedelmi környezet; vagy
(c) a rendelkezésre álló alternatív korrekciós intézkedések.
A konzultáció során megvizsgálják, hogy a korlátozó intézkedések megfelelnek-e a (4) és az (5) bekezdésnek. Az árfolyamra, monetáris tartalékokra és a fizetési mérlegre vonatkozóan a Nemzetközi Valutaalap (a továbbiakban: IMF) által rendelkezésre bocsátott valamennyi statisztikai és egyéb ténymegállapítást el kell fogadni, és a következtetések alapjául az IMF által az érintett Fél folyó fizetési mérlegéről és külső finanszírozási helyzetéről készített felméréseket kell felhasználni.
Ha a Fél, vagy a Fél nevében eljáró ügynökség bármely beruházója részére kifizetést teljesít garancia, biztosítási szerződés vagy a kártalanítás egyéb formájának keretében, amelyet egy beruházásra tekintettel kötött vagy nyújtott, a másik Fél - az ilyen beruházás tekintetében - elismeri bármely jog vagy jogcím vagy a követelés engedményezését vagy átruházását. A Fél, illetve az ügynökség a beruházó eredeti jogának vagy követelésének a mértékéig jogosult az engedményezett, illetve átruházott jog vagy követelés gyakorolására. Az ilyen engeményezett jogok gyakorolására a Fél vagy az ügynökség vagy a beruházó jogosult, amennyiben a Fél vagy az ügynökség erre felhatalmazást ad.
1. Ez a szakasz alkalmazandó a felperes egyik fél és a másik fél közötti jogvitákra, amelyet a Második fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseit állítólag megsértő bánásmód * miatt kezdeményeztek, amennyiben feltehetően veszteséget vagy kárt okozott a felperes vagy annak helyben alapított vállalkozása számára.
2. Eltérő rendelkezés hiányában e szakasz alkalmazásában:
(a) „jogvitát folytató felek”: a felperes és az alperes;
(b) „felperes”: az egyik Fél beruházója, aki az e szakasz szerinti keresetet benyújtja, vagy már benyújtotta, és amely vagy:
(i) a saját nevében jár el; vagy
(ii) a c) pont szerinti helyben létesített vállalkozás nevében jár el, amelynek tulajdonosa vagy amely ellenőrzése alatt áll * ;
(c) „helyben alapított vállalkozás”: olyan jogi személy, amely az egyik Fél beruházója tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll * , amelyet a másik Fél területén hoztak létre;
Amennyire lehetséges, törekedni kell a jogviták lehetőség szerint tárgyalások útján történő, békés rendezésére, még a 3.3. cikk (Konzultációk) szerinti konzultációk iránti kérelem benyújtását megelőzően. A békés rendezésről bármikor, így az e szakasz szerinti, a jogviták rendezésére irányuló eljárás kezdetét követően is meg lehet állapodni.
1. Ha valamely jogvitát nem lehet megoldani a 3.2. cikkben (Békés rendezés) meghatározott módon, a Második fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezésének megsértését állító Fél felperese konzultációk iránti kérelmet nyújthat be a másik Félhez.
2. A konzultációk iránti kérelem a következő információkat tartalmazza:
(a) a felperes neve és címe, továbbá amennyiben az ilyen kérelem benyújtására egy helyben alapított vállalkozás nevében kerül sor, a helyben alapított vállalkozás neve, címe és a cégbejegyzés helye;
(b) a Második fejezet (Beruházásvédelem) azon rendelkezései, amelyeket állítólagosan megsértettek;
(c) a jogvita jogi és ténybeli alapja, ideértve bánásmódot is, amelyek a Második fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseinek állítólagos megsértését jelentik; és
(d) a veszteség vagy kár azon becsült mértéke, amelyet a korrekciós intézkedések és a felperes vagy az általa helyben alapított vállalkozás számára a rendelkezések említett megsértése állítólagosan okozott.
3. A konzultációk iránti kérelem benyújtására vonatkozó határidők:
(a) azon időpontot követő 30 hónap, amikor a felperes, vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás először tudomást szerzett vagy először kellett volna tudomást szereznie a Második fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseinek állítólagos megsértését jelentő bánásmódról; vagy
(b) abban az esetben, ha olyankor vették igénybe a nemzeti jogorvoslati lehetőségeket, amikor az a) pontban említett időszak már letelt, a helyi jogorvoslati lehetőségek igénybevételének a felperes, vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás általi megszüntetését követő egy év, valamint minden esetben legkésőbb 10 évvel azt követően, hogy a felperes, vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás először tudomást szerzett vagy először kellett volna tudomást szereznie a Második fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseinek állítólagos megsértését jelentő bánásmódról.
4. Ha a felperes nem nyújtott be a 3.6. cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) szerinti, bírósági eljárás iránti keresetet a konzultációk iránti kérelem benyújtásától számított 18 hónapon belül, úgy kell tekinteni, hogy a felperes visszavonta a konzultációk iránti kérelmét és a bírósági eljárásra irányuló esetleges szándéknyilatkozatát, továbbá úgy kell tekinteni, hogy lemondott egy ilyen kereset benyújtására vonatkozó jogairól. A konzultációkban részt vevő felek megállapodhatnak az említett időszak meghosszabbításáról.
5. A kereset nem nyilvánítható elfogadhatatlanná a (3) és (4) bekezdésben említett határidők túllépése alapján, ha a felperes bizonyítani tudja, hogy - az esettől függően - a konzultációk iránti kérelem vagy a bírósági eljárás iránti kereset meghiúsulását a felperesnek a másik Fél szándékos intézkedéseiből eredő intézkedésképtelensége okozta, feltéve, hogy a felperes az erre utaló bizonyítékokat intézkedési képességének visszanyerését követően haladéktalanul benyújtja.
6. Ha a konzultációk iránti kérelem e megállapodásnak az Unió vagy az Unió bármely tagállama általi állítólagos megsértésére vonatkozik, a kérelmet az Unióhoz kell eljuttatni.
7. A jogvitát folytató felek adott esetben videokonferencia útján vagy egyéb módon is folytathatnak egyeztetést, például abban az esetben, ha a felperes kis- vagy középvállalkozás.
1. A jogvitát folytató felek bármikor, így a szándéknyilatkozat kézhezvételét megelőzően is megállapodhatnak arról, hogy közvetítést vesznek igénybe.
2. A közvetítés igénybevétele önkéntes, és nem érinti a jogvitát folytató fél jogi helyzetét.
3. A közvetítés a 6. mellékletben (A beruházók és a Felek közötti közvetítési mechanizmus) meghatározott szabályok vagy egyéb, a jogvitát folytató felek által megállapítható szabályok alapján történhet. A 6. mellékletben (A beruházók és a Felek közötti közvetítési mechanizmus) említett valamennyi határidő módosítható a jogvitát folytató felek kölcsönös egyetértésével.
4. A közvetítő kijelölése a jogvitát folytató felek megállapodása alapján vagy a 6. melléklet (A beruházók és a Felek közötti közvetítési mechanizmus) 3. cikkével (A közvetítő kijelölése) összhangban történik. A közvetítők megfelelnek a 7. mellékletnek (A Bíróság, a Fellebbviteli Bíróság tagjai és a közvetítők magatartási kódexe).
5. A jogvitát folytató felek törekednek arra, hogy a közvetítő kinevezését követő 60 napon belül kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak.
6. Ha a jogvitát folytató felek megállapodnak a közvetítés igénybevételéről, a 3.3. cikk (Konzultációk) (3) és (4) bekezdése nem alkalmazandó a közvetítés igénybevételéről való megállapodás napja, valamint 30 nappal az azt követő nap között, hogy a jogvitát folytató felek valamelyike a közvetítés megszüntetése mellett dönt és ezt levélben közli a közvetítővel és a jogvitát folytató másik féllel.
7. Az e cikkben foglaltak nem akadályozzák meg a jogvitát folytató feleket abban, hogy igénybe vegyék az alternatív vitarendezés egyéb formáit.
1. Ha a jogvitát nem sikerül rendezni a konzultációk iránti kérelem benyújtását követő három hónapon belül, a felperes szándéknyilatkozatot nyújthat be, amelyben írásban rögzíti a jogvita rendezése iránti szándékát, amely a következő információkat tartalmazza:
(a) a felperes neve és címe, továbbá amennyiben a kérelem benyújtására egy helyben alapított vállalkozás nevében kerül sor, a helyben alapított vállalkozás neve, címe és a cégbejegyzés helye;
(b) a Második fejezet (Beruházásvédelem) állítólagosan megsértett rendelkezései;
(c) a jogvita jogi és ténybeli alapja, ideértve a Második fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseinek állítólagos megsértését jelentő bánásmódot; és
(d) a korrekciós intézkedések és a felperes vagy az általa helyben alapított vállalkozás számára a rendelkezések említett megsértése által állítólagosan okozott veszteség vagy kár becsült mértéke.
A szándéknyilatkozatot az esettől függően az Uniónak vagy Szingapúrnak kell elküldeni.
2. Ha a szándéknyilatkozatot az Uniónak küldték el, az Unió a nyilatkozat kézhezvételétől számított két hónapon belül eldönti az alperesi jogállást. Az Unió haladéktalanul tájékoztatja a felperest az alperesi jogállás eldöntéséről, amely alapján a felperes benyújthatja a 3.6. cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) szerinti keresetet.
3. Arra az esetre, ha nem döntötték el az alperesi jogállást a (2) bekezdés szerint, a következő alkalmazandó, ha:
(a) a szándéknyilatkozat kizárólag az Unió valamely tagállama általi elbánásra utal, az adott tagállam jár el alperesi minőségben;
(b) a szándéknyilatkozat kizárólag az Unió valamely intézménye, szerve vagy ügynöksége általi elbánásra utal, az Unió jár el alperesi minőségben.
4. Akár az Unió, akár valamely tagállam jár el alperesi minőségben, sem az Unió, sem az érintett tagállam nem minősítheti a keresetet elfogadhatatlannak, illetőleg nem állíthatja más módon, hogy a kereset vagy az ítélet megalapozatlan vagy érvénytelen, arra hivatkozva, hogy a megfelelő alperes az Unió lenne vagy lett volna az érintett tagállam helyett, illetve fordítva.
5. Az egyértelműség érdekében e megállapodás, illetőleg az alkalmazandó vitarendezési szabályok nem gátolhatják az Uniót és az érintett tagállamot abban, hogy a jogvita vonatkozásában bármilyen információt kicseréljenek.
1. A felperes legkorábban a 3.5. cikk (Szándéknyilatkozat) szerinti szándéknyilatkozat keltétől számított legkésőbb három hónapot követően nyújthatja be a Bírósághoz a keresetet a következő vitarendezési szabályok egyikének keretében * :
(a) az 1965. március 18-i, az államok és más államok állampolgárai között keletkező beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény (a továbbiakban: ICSID-egyezmény), feltéve, hogy az alperes és a felperes állama is az ICSID-egyezmény részes fele;
(b) az ICSID-egyezmény, összhangban a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja Titkársága általi lefolytatásához szükséges kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályokkal (a továbbiakban: az ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályai), és feltéve, hogy vagy az alperes, vagy a felperes állama az ICSID-egyezmény részes fele * ;
(c) az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) választottbírósági szabályai;
vagy
(d) bármely egyéb szabály, amennyiben a jogvitát folytató felek erről megállapodnak.
2. E cikk (1) bekezdése magában foglalja az alperes beleegyezését a bírósági eljárás iránti kereset e szakasz szerinti benyújtásához. Az (1) bekezdés szerinti beleegyezés és a bírósági eljárás iránti keresetnek e szakasz szerinti benyújtását úgy kell tekinteni, hogy az megfelel:
(a) a jogvitát folytató felek írásbeli hozzájárulása tekintetében az ICSID-egyezmény II. fejezetében foglalt követelményeknek és az ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályainak; és
(b) a külföldi választottbírósági ítéletek elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. június 10-én New Yorkban kelt ENSZ-egyezmény (a továbbiakban: New York-i egyezmény) II. cikkében foglalt, írásos megállapodásra vonatkozó követelményeknek.
1. A kereset e szakasz alkalmazásában kizárólag akkor nyújtható be, ha:
(a) a kereset benyújtásához csatolják a felperesnek a vitarendezési eljáráshoz adott írásos beleegyezését az e szakaszban meghatározott eljárások szerint, továbbá a 3.6. cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) (1) bekezdésében említett fórumokra vonatkozó szabályok egyikének vitarendezési szabályként történő meghatározását;
(b) legalább hat hónap eltelt a 3.3. cikk (Konzultációk) szerinti konzultációk iránti kérelem benyújtását követően, és legalább három hónap eltelt a 3.5. cikknek (Szándéknyilatkozat) megfelelő szándéknyilatkozat benyújtását követően;
(c) a felperes által benyújtott konzultációk iránti kérelem és szándéknyilatkozat megfelel a 3.3. cikk (Konzultációk) (2) bekezdésének, illetőleg a 3.5. cikk (Szándéknyilatkozat) (1) bekezdésének;
(d) a jogvita jogi és ténybeli alapja tárgyát képezte a 3.3. cikk (Konzultációk) szerinti előzetes konzultációnak;
(e) a 3.6. cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) szerint benyújtott keresetben meghatározott valamennyi panasz a 3.5. cikk (Szándéknyilatkozat) szerinti bírósági eljárásra irányuló szándéknyilatkozatban meghatározott bánásmódra vonatkozik; és
(f) a felperes:
(i) visszavonja a Bírósághoz, vagy bármely egyéb nemzeti vagy nemzetközi bírósághoz, nemzeti vagy nemzetközi jog hatálya alá tartozó igazságszolgáltatási fórumhoz benyújtott, a Második fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseit állítólagosan megsértő bánásmódra vonatkozó bármely függőben lévő keresetét;
(ii) nyilatkozatot tesz, miszerint nem nyújt be ilyen keresetet a jövőben; és
(iii) nyilatkozatot tesz, miszerint nem hajtja végre az e szakasz szerint hozott ítéletet annak jogerőre emelkedését megelőzően, és nem kéri az e szakasz alapján hozott ítélet elleni fellebbezést, annak felülvizsgálatát, felmentését, hatályon kívül helyezését, megsemmisítését,vagy módosítását vagy nem kezdeményezi bármely hasonló eljárás megindítását nemzetközi vagy hazai bíróság vagy igazságszolgáltatási fórum előtt.
2. Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában a „felperes” kifejezés a beruházóra, illetőleg adott esetben a helyben alapított vállalkozásra vonatkozik. Továbbá, az (1) bekezdés f) pontjának i. alpontja alkalmazásában a „felperes” kifejezés magában foglalja az összes olyan személyt, amely közvetlen vagy közvetett tulajdonosi részesedéssel rendelkezik a beruházóban, illetőleg adott esetben a helyben alapított vállalkozásban, vagy amely a beruházó, vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás ellenőrzése alá tartozik.
3. Az alperes kérésére a Bíróság megállapítja saját joghatóságának hiányát, amennyiben a felperes nem tartja tiszteletben az (1) és (2) bekezdésben említett előírásokat vagy nyilatkozattételeket.
4. Az (1) bekezdés f) pontja nem gátolja a felperest abban, hogy a 3.6. cikkben (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) említett valamely vitarendezési fórum előtti eljárásokat megelőzően, vagy az ilyen eljárások alatt ideiglenes jogvédelmi intézkedésekért forduljon az alperessel szemben bíróságok vagy közigazgatási bíróságok előtt. E cikk alkalmazásában az ideiglenes jogvédelmi intézkedések kizárólagosan a felperes jogainak és érdekeinek védelmét szolgálják, és nem foglalják magukban sem a kártérítés fizetését, sem a jogvita tárgyát illető érdemi döntést.
5. Az egyértelműség érdekében a Bíróság megállapítja saját joghatóságának hiányát, amennyiben a jogvita eredete ténylegesen vagy nagy valószínűség szerint egy olyan időszakra tehető, amikor a felperes tulajdonjogot szerzett vagy megszerezte az irányítást a jogvita tárgyát képező beruházás fölött, és a bíróság a tényállás alapján úgy dönt, hogy a beruházás tulajdonjogának, illetve az a feletti irányításnak a megszerzése a felperes részéről azzal a céllal történt, hogy a kereset benyújtására e szakasz hatálya alatt kerüljön sor. Ez a bekezdés nem érinti azokat a joghatósággal kapcsolatos egyéb kifogásokat, amelyeket a Bíróság vizsgálhat.
1. Harmadik fél általi finanszírozás esetében az ilyenből részesülő jogvitát folytató fél tájékoztatja a másik jogvitát folytató felet és a Bíróságot a finanszírozó harmadik fél nevéről és címéről.
2. Az ilyen értesítést a kereset benyújtásakor kell megtenni, vagy haladéktalanul, amint a harmadik fél általi finanszírozásról szóló megállapodást megkötik, vagy adott esetben az adományt vagy támogatást nyújtják.
1. Elsőfokú Bíróság (a továbbiakban: Bíróság) kerül létrehozásra a 3.6. cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) alapján benyújtott keresetek tárgyalására.
2. A bizottság e megállapodás hatálybalépésekor kinevezi a Bíróság hat tagját. E megállapodás alkalmazásában:
(a) Az uniós Fél két tagot nevez ki;
(b) Szingapúr két tagot nevez ki; és
(c) Az uniós Fél és Szingapúr együttesen két tagot nevez ki, akik nem az Unió valamely tagállamának vagy Szingapúrnak az állampolgárai.
3. A bizottság dönthet a tagok számának a három többszörösével történő növeléséről vagy csökkentéséről. A további tagokat a (2) bekezdésekben leírtak szerint nevezik ki.
4. A tagoknak olyan képesítéssel kell rendelkezniük, amelyet saját országuk előír a bírói kinevezéshez, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogásznak kell lenniük. Szakértelemmel vagy tapasztalattal kell rendelkezniük a nemzetközi közjog területén. Kívánatos, hogy szakértelemmel rendelkezzenek különösen a nemzetközi beruházási jog, a nemzetközi kereskedelmi jog és a nemzetközi beruházásokkal vagy nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban felmerült viták rendezése területén.
5. A tagokat nyolcéves időtartamra nevezik ki. Ugyanakkor közvetlenül az e megállapodás hatálybalépését követően kinevezett hat személy közül három, sorsolás útján megállapított személyt tizenkét éves időtartamra kell kinevezni. A tagok megbízatásának lejártakor a tagok kinevezése a bizottság határozata útján meghosszabbítható. A megüresedő helyeket az üresedések sorrendjében töltik be. Ha valakit olyan személy helyére jelölnek, aki nem töltötte ki a szolgálati idejét, elődje idejének végéig marad hivatalban. A Bíróság valamely tanácsában eljáró személy hivatali ideje lejártakor - a Bíróság elnökének engedélyével - továbbra is részt vehet a tanács munkájában az adott tanács eljárásainak lezártáig, és úgy kell tekinteni, hogy kizárólag e célból bírósági tagsága folytatódik.
6. A Bíróság elnöke és alelnöke felelős a szervezési kérdésekért; őket a (2) bekezdés c) pontja szerint kinevezett tagok közül sorshúzással, négyéves időtartamra nevezik ki. Tisztségüket rotációs alapon töltik be, melynek sorrendjét a bizottság elnöke által elvégzett sorshúzással határozzák meg. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti.
7. A Bíróság három tagból álló tanácsban tárgyalja az ügyeket: egy tagot a (2) bekezdés a), egy tagot a (2) bekezdés b) és egy tagot pedig a (2) bekezdés c) pontja szerint neveznek ki. A tanács elnöki tisztjét a (2) bekezdés c) pontja szerint kinevezett tag tölti be.
8. A 3.6. cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) szerinti kereset benyújtásától számított 90 napon belül a Bíróság elnöke rotációs alapon kinevezi a Bíróságnak az ügyet tárgyaló tanácsát alkotó tagjait, biztosítva, hogy minden egyes tanács összetétele véletlenszerű legyen és ne legyen előre kiszámítható, ugyanakkor egyenlő esélyt biztosítva valamennyi tag számára tisztsége gyakorlására.
9. A (7) bekezdéstől eltérve a jogvitát folytató felek megegyezhetnek abban, hogy az ügyet a Bíróság egyetlen tagja tárgyalja, akit a (2) bekezdés c) pontja szerint kinevezett tagok közül a Bíróság elnöke nevez ki. Az alperes jóhiszeműen mérlegeli a felperestől érkező kérelmet, különös tekintettel arra, ha a felperes kis- vagy középvállalkozás, illetőleg amennyiben az igényelt kártérítés vagy kártalanítás mértéke viszonylag alacsony. Ilyen kérelmet a 3.6. cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) szerint benyújtott keresettel egyidejűleg lehet benyújtani.
10. A Bíróság megállapítja saját munkarendjét.
11. A Bíróság tagjainak gondoskodniuk kell arról, hogy rendelkezésre álljanak, és hogy képesek legyenek ellátni az e szakasz szerinti feladataikat.
12. Rendelkezésre állásuk biztosítása érdekében a Bíróság tagjai havi rendelkezésre állási díjban részesülnek, melynek mértékét a bizottság határozza meg. A Bíróság elnöke és adott esetben alelnöke a 3.10. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (11) bekezdése szerint meghatározott díjjal egyenértékű díjazásban részesül a Bíróság elnöki funkcióinak az e szakasz értelmében történő betöltését szolgáló munkavégzés minden egyes napjáért.
13. A Bíróság elnökének és alelnökének járó rendelkezésre állási díjat és napidíjakat a Bíróság elnöki funkcióinak az e szakasz értelmében történő betöltését szolgáló munkavégzés során az ICSID titkársága által kezelt számlára mindkét Fél egyaránt megfizeti. Ha a Fél elmulasztja a díj megfizetését, a másik Fél dönthet úgy, hogy megfizeti a díjat. Minden ilyen hátralékot a megfelelő mértékű kamattal együtt kell kifizetni.
14. Kivéve, ha a bizottság a (15) bekezdés szerinti határozatot fogad el, a Bíróság valamely tanácsa tagjainak járó egyéb díjak és kiadások összegét az ICSID-egyezménynek a kereset benyújtása napján hatályos adminisztratív és pénzügyi szabályzata 14. cikkének (1) bekezdése szerint kell meghatározni, és azok viselésére a jogvitát folytató feleket a Bíróságnak a 3.21. cikk (Költségek) szerint kell köteleznie.
15. A bizottság határozat útján rendszeres fizetéssé alakíthatja a rendelkezésre állási díjat és a többi díjat és kiadást. Ilyen esetben a tagok teljes munkaidőben teljesítenek szolgálatot, és a bizottság meghatározza díjazásukat és a kapcsolódó szervezési ügyeket. Ilyen esetben a tagok akár kereső, akár egyéb tevékenységet nem folytathatnak, kivéve, ha a Bíróság elnöke kivételesen ennek a tagnak mentességet biztosít.
16. A Bíróság titkárságának szerepét az ICSID-titkárság tölti be, amely munkáját megfelelően segíti. E támogatás költségeit a Bíróság a 3.21. cikknek (Költségek) megfelelően a jogvitát folytató felek között osztja el.
1. Egy állandó Fellebbviteli Bíróság kerül létrehozásra, amely elbírálja a Bíróság által hozott előzetes ítéletek ellen benyújtott fellebbezéseket.
2. A bizottság e megállapodás hatálybalépésekor kinevezi a Fellebbviteli Bíróság hat tagját. E megállapodás alkalmazásában:
(a) Az uniós Fél két tagot nevez ki;
(b) Szingapúr két tagot nevez ki; és
(c) Az uniós Fél és Szingapúr együttesen két tagot nevez ki, akik az Unió bármely tagállamának és Szingapúrnak az állampolgárai.
3. A bizottság dönthet a Fellebbviteli Bíróság tagjai számának a három többszörösével történő növeléséről vagy csökkentéséről. A további tagokat a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően nevezik ki.
4. A Fellebbviteli Bíróság tagjainak olyan képesítéssel kell rendelkezniük, amelyet saját országuk előír a legfelsőbb bírói kinevezéshez, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogásznak kell lenniük. A tagok szakértelemmel vagy tapasztalattal rendelkeznek a nemzetközi közjog területén. Kívánatos, hogy szakértelemmel vagy tapasztalattal rendelkezzenek különösen a nemzetközi beruházási jog, a nemzetközi kereskedelmi jog és a nemzetközi beruházásokkal vagy nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban felmerült viták rendezése területén.
5. A Fellebbviteli Bíróság tagjait nyolc évre nevezik ki. Ugyanakkor közvetlenül az e megállapodás hatálybalépését követően kinevezett hat személy közül három, sorsolás útján megállapított személyt tizenkét éves időtartamra kell kinevezni. A megbízatás lejártakor a tagok kinevezése a bizottság határozata útján meghosszabbítható. A megüresedő helyeket az üresedések sorrendjében töltik be. Ha valakit olyan személy helyére jelölnek, aki nem töltötte ki a szolgálati idejét, elődje idejének végéig marad hivatalban. A Fellebbviteli Bíróság valamely tanácsában eljáró személy hivatali ideje lejártakor - a Fellebbviteli Bíróság elnökének engedélyével - továbbra is részt vehet a tanács munkájában az adott tanács eljárásainak lezártáig, és kizárólag e célból folytatódhat fellebbviteli bírósági tagsága is.
6. A Fellebbviteli Bíróság elnöke és alelnöke felelős a szervezési kérdésekért. Az elnököt és az alelnököt a (2) bekezdés c) pontja szerint kinevezett Fellebbviteli Bírósági tagok közül sorshúzással, négyéves időtartamra nevezik ki. Tisztségüket rotációs alapon töltik be, melynek sorrendjét a bizottság elnöke által elvégzett sorshúzással határozzák meg. Az elnököt akadályoztatása esetén az alelnök helyettesíti.
7. A Fellebbviteli Bíróság három tagból álló tanácsban tárgyalja az ügyeket: egy tagot a (2) bekezdés a), egy tagot a (2) bekezdés b), egy tagot pedig a (2) bekezdés c) pontja szerint neveznek ki. A tanács elnöki tisztjét a (2) bekezdés c) pontja szerint kinevezett tag tölti be.
8. A Fellebbviteli Bíróság elnöke rotációs alapon kinevezi a Fellebbviteli Bíróságnak a fellebbezést tárgyaló tanácsát alkotó tagjait, biztosítva, hogy a tanács összetétele véletlenszerű legyen és ne legyen előre kiszámítható, ugyanakkor egyenlő esélyt biztosítva a Fellebbviteli Bíróság valamennyi tagjának tisztsége gyakorlására.
9. A Fellebbviteli Bíróság megállapítja saját munkarendjét.
10. A Fellebbviteli Bíróság tagjainak gondoskodniuk kell arról, hogy rendelkezésre álljanak, és hogy képesek legyenek ellátni az e szakasz szerinti feladataikat.
11. Rendelkezésre állásuk biztosítása érdekében a tagjai havi rendelkezésre állási díjban részesülnek és a tagként ledolgozott minden egyes napért díjat kapnak, melynek mértékét a bizottság határozatban állapítja meg. A Fellebbviteli Bíróság elnöke és adott esetben alelnöke díjat kap az e szakasz szerinti Fellebbviteli Bíróság elnöki funkcióinak betöltését szolgáló munkavégzés minden egyes napjáért.
12. A Fellebbviteli Bíróság elnökének és alelnökének járó rendelkezésre állási díjat és napidíjakat a Fellebbviteli Bíróság elnöki funkcióinak az e szakasz értelmében történő betöltését szolgáló munkavégzés során az ICSID titkársága által kezelt számlára a két Fél egyenlő mértékben fizeti. Ha az egyik Fél elmulasztja a díj vagy a napidíjak megfizetését, a másik Fél dönthet úgy, hogy megfizeti a díjat. Minden ilyen hátralékot a megfelelő mértékű kamattal együtt kell kifizetni.
13. A bizottság határozat útján rendszeres állandó fizetéssé alakíthatja a rendelkezésre állási díjat és a napidíjakat. Ilyen esetben a Fellebbviteli Bíróság tagjai teljes munkaidőben teljesítenek szolgálatot, és a bizottság meghatározza díjazásukat és a kapcsolódó szervezési ügyeket. Ilyen esetben a Fellebbviteli Bíróság tagjai akár kereső, akár egyéb tevékenységet nem folytathatnak, kivéve, ha a Fellebbviteli Bíróság elnöke kivételesen mentességet biztosít.
14. A Fellebbviteli Bíróság titkárságának szerepét az ICSID tölti be, amely munkáját megfelelően segíti. E támogatás költségeit a Bíróság a 3.21. cikknek (Költségek) megfelelően a jogvitát folytató felek között osztja el.
1. A Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság tagjait olyan személyek közül választják, akik függetlenségéhez nem fér kétség. A tagok nem állhatnak kapcsolatban egyetlen kormánnyal sem * és elsősorban nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól vagy szervezettől a jogvita tárgyát képező ügyekben. Nem vehetnek részt olyan jogvita elbírálásában, amely közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséget eredményezne. A tagok megfelelnek a 7. melléklet (A Bíróság, a Fellebbviteli Bíróság tagjai és a közvetítők magatartási kódexe) rendelkezéseinek. Ezenkívül kinevezésüktől kezdve nem járhatnak el jogi képviselőként vagy a Fél által kinevezett szakértőként vagy tanúként semmilyen folyamatban lévő vagy új, e megállapodás vagy bármely más megállapodás, illetőleg nemzeti jogszabályok hatálya alá tartozó beruházásvédelemmel kapcsolatos vitában.
2. Ha valamely, jogvitát folytató fél úgy véli, hogy egy taggal kapcsolatban összeférhetetlenség merül fel, úgy a szóban forgó tagnak a Bíróság elnökévé vagy a Fellebbviteli Bíróság elnökévé történő kinevezésére vonatkozó kifogásolásról szóló értesítést nyújthat be. A kifogásolásról szóló értesítést a jogvitát folytató félnek a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tanácsának összetételéről való értesítésétől számított 15 napon belül, vagy attól a naptól számított 15 napon belül kell megküldenie, amelyen tudomást szerzett a releváns tényekről, ha nem volt elvárható, hogy e tényekről tudomása legyen a tanács összeállításakor. A kifogásolásról szóló értesítésnek tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló indokokat.
3. Ha a kifogásolt tag a kifogásról szóló értesítés napjától számított 15 napon belül úgy dönt, hogy nem mond le, a Bíróság elnöke és a Fellebbviteli Bíróság elnöke a jogvitát folytató felek meghallgatását, valamint azt követően, hogy a tagnak lehetőséget biztosít észrevételei közlésére, a kifogásról szóló értesítés napjától számított 45 napon belül határozatot hoz, és haladéktalanul értesíti a jogvitát folytató feleket és a tanács többi tagját.
4. A Bíróság elnöki tanácsához történő kinevezés elleni kifogásolásról a Fellebbviteli Bíróság elnöke hoz döntést és fordítva.
5. A Fellebbviteli Bíróság elnökének indokolással ellátott ajánlását követően a Felek a bizottság határozata útján dönthetnek úgy, hogy leváltják a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tagját, amennyiben annak magatartása nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeknek, és összeegyeztethetetlen azzal, hogy az érintett személy továbbra is a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tagja legyen. Ha a szóban forgó magatartás állítólag a Fellebbviteli Bíróság elnökének tulajdonítható, úgy az Elsőfokú Bíróság elnöke indokolással ellátott ajánlást nyújt be. A 3.9. cikk (Elsőfokú Bíróság) (5) bekezdése és a 3.10. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (5) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az e bekezdés szerinti üres álláshelyek betöltésére vonatkozóan.
A Felek egymással és a többi érdekelt kereskedelmi partnerrel együtt multilaterális beruházási igazságszolgáltatási fórumot és fellebbviteli mechanizmust hoznak létre a nemzetközi beruházásokkal kapcsolatos jogviták rendezése érdekében. Az ilyen multilaterális mechanizmus létrejöttét követően a bizottság határozatot fogad el arról, hogy az e szakasz szerinti beruházásokkal kapcsolatos vitákat a multilaterális mechanizmus alapján rendezik, és megteszi a megfelelő átmeneti intézkedéseket.
1. A Bíróság eldönti, hogy a kereset tárgyát képező bánásmód a Második fejezet (Beruházásvédelem) hatálya alá tartozó valamely kötelezettség megszegését jelenti-e.
2. A (3) bekezdést fenntartva a Bíróság ezt a megállapodást a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény és a Felekre alkalmazandó egyéb nemzetközi jogi szabályok és elvek szerinti értelmezésnek megfelelően alkalmazza * .
3. Ha az értelmezés tekintetében komoly, e megállapodás tárgyát érintő aggályok merülnek fel, a bizottság a 4.1. cikk (Bizottság) (4) bekezdésének f) pontja szerint határozhat e megállapodás rendelkezéseinek értelmezéséről. A bizottság által elfogadott bármely értelmezés kötelező erejű a Bíróságra és a Fellebbviteli Bíróságra nézve, és valamennyi ítéletnek összhangban kell állnia ezzel a határozattal. A bizottság dönthet arról, hogy valamely értelmezés egy meghatározott időponttól kezdve kötelező erejű.
1. Az alperes legkésőbb 30 nappal a Bíróság tanácsának a 3.9. cikk (Elsőfokú Bíróság) szerinti létrehozását követően, és mindenképpen a Bíróság tanácsának első ülése előtt kifogást nyújthat be, miszerint a kereset nyilvánvalóan nélkülöz minden jogalapot.
2. Az alperes a lehető legpontosabban megindokolja a kifogást.
3. A Bíróság lehetőséget biztosít a jogvitát folytató felek számára a kifogással kapcsolatos állásfoglalásra, majd a bírósági tanács első ülésén vagy azt követően haladéktalanul határozatot vagy előzetes ítéletet hoz a kifogással kapcsolatosan.
4. Sem az említett eljárás, sem a Bíróság bármely határozata nem érinti az alperes azon jogát, hogy a 3.15. cikk (Megalapozatlan keresetek) szerint vagy az eljárás folyamán a kereset megalapozottságával kapcsolatban kifogással éljen, továbbá nem érinti a Bíróság arra vonatkozó hatáskörét sem, hogy más kifogásokat tárgyaljon előkérdésként.
1. A Bíróság arra vonatkozó hatáskörének sérelme nélkül, hogy más kifogásokat kezeljen előkérdésként, illetőleg az alperes arra vonatkozó jogának sérelme nélkül, hogy bármely megfelelő időpontban ilyen kifogásokat terjesszen elő, a Bíróság előzetes kérdésként foglalkozik az alperes bármely kifogásával, illetőleg határozatot hoz az alperes bármely arra irányuló kifogását illetően, miszerint valamely, a 3.6. cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) szerint benyújtott kereset vagy annak bármely része jogi okokból nem vezethet aze szakasz alapján a felperes javára hozott ítélethez, még abban az esetben sem, ha az állított tények igaznak bizonyultak. A Bíróság mérlegelhet bármely olyan egyéb lényeges tényt is, amely nem tartozik a jogvitához.
2. Az (1) bekezdés szerinti kifogást a Bírósághoz kell benyújtani a Bíróság tanácsának létrehozását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb abban az időpontban, amelyet a Bíróság az alperes számára a válaszirat vagy ellenkérelem benyújtása céljára meghatározott, illetőleg a kereset módosulása esetén abban az időpontban, ameddig az alperesnek a módosított keresetre válaszolnia kell. Nem nyújtható be kifogás az (1) bekezdés alapján, ameddig függőben vannak a 3.14. cikk (Nyilvánvalóan jogalap nélküli keresetek) szerinti esetleges eljárások, kivéve, ha a Bíróság az eset körülményeinek értékelését követően engedélyezi az e cikk szerinti kifogás benyújtását.
3. Az (1) bekezdés szerinti kifogás kézhezvételét követően a Bíróság - amennyiben nem tekinti a kifogást nyilvánvalóan megalapozatlannak - felfüggeszti az ügy érdemi vizsgálatát, ütemtervet készít a kifogás vizsgálatára, amely összhangban áll az egyéb előkérdések vizsgálatára vonatkozó, általa már elkészített esetleges ütemtervvel, és indoklással ellátott határozatot vagy előzetes ítéletet hoz a határozatra vagy előzetes ítéletre vonatkozó kifogás vonatkozásában.
A 8. melléklet (A dokumentumokhoz, meghallgatásokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályok, valamint harmadik személyek beadványok benyújtására vonatkozó joga) alkalmazandó az e szakasz szerinti vitákra.
1. A Bíróság befogadja, a megállapodás jogvitát nem folytató feleinek a szerződés értelmezésével kapcsolatos szóbeli vagy írásbeli beadványait, vagy a jogvitát folytató felekkel folytatott konzultációt követően felkérheti a jogvitát nem folytató feleket az ilyen beadványok benyújtására.
2. A Bíróság semmilyen következtetést nem von le abból, ha nem kerül benyújtásra az (1) bekezdés szerinti beadvány, vagy nem érkezik válasz az említett felkérésre.
3. A Bíróság biztosítja, hogy egy ilyen beadvány nem szakítja meg, vagy nem akadályozza szükségtelenül a bírósági eljárásokat, illetőleg nem okoz tisztességtelen hátrányt egyik jogvitát folytató fél számára sem.
4. A Bíróság biztosítja, hogy a jogvitát folytató felek megfelelő lehetőséget kapnak arra, hogy állást foglaljanak a jogvitát nem folytató felek által benyújtott beadvánnyal kapcsolatosan.
1. Ha a Bíróság úgy határoz, hogy a jogvita tárgyát képező elbánás a Második fejezet (Beruházásvédelem) hatálya alá tartozó valamely kötelezettség megszegését jelenti, a Bíróság ítéletében - külön vagy együttesen - kizárólag a következőket ítélheti meg * :
(a) pénzbeli kártérítés, az adott esetben alkalmazandó kamatokkal; és
(b) tulajdon visszaszolgáltatása azzal a feltétellel, hogy az alperes a visszaszolgáltatás helyett megfizetheti a Bíróság által a Második fejezetnek (Beruházásvédelem) megfelelő mértékben meghatározott pénzbeli kártérítést és az adott esetben alkalmazandó kamatokat.
2. A pénzbeli kártérítés összege nem lehet magasabb, mint a felperes vagy a helyben alapított vállalkozása által a Második fejezet (Beruházásvédelem) vonatkozó rendelkezéseinek megsértése következtében adott esetben elszenvedett veszteség összegének mértéke, csökkentve az érintett fél által már teljesített előzetes kártérítés vagy kártalanítás összegével. A Bíróság nem ítél meg büntető jellegű kártérítést.
3. Ha a keresetet egy helyben létrehozott vállalkozás nevében nyújtották be, az ítélet a helyben létrehozott vállalkozásra irányul.
4. Általános szabályként a Bíróság előzetes ítéletet bocsát ki a kereset benyújtásának időpontjától számított 18 hónapon belül. Ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy előzetes ítéletét nem tudja 18 hónapon belül meghozni, úgy írásban tájékoztatja a jogvitát folytató feleket a késedelem okairól, valamint arról a becsült időtartamról, amely alatt előzetes ítéletét módjában áll kibocsátani. Az előzetes ítélet a kihirdetését követő 90 napon emelkedik jogerőre, feltéve ha az egyik jogvitát folytató fél sem nyújtott be fellebbezést az ítélet ellen a Fellebbviteli Bírósághoz.
1. A jogvitát folytató felek bármelyike előzetes ítélet ellen annak meghozatalától számított 90 napon belül nyújthat be fellebbezést a Fellebbviteli Bírósághoz. A fellebbezés indokai a következők:
(a) a Bíróság tévedett az alkalmazandó jogszabályok értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban;
(b) a Bíróság nyilvánvalóan tévedett a tények mérlegelésében, ideértve a vonatkozó nemzeti jogszabályok mérlegelését is; vagy
(c) az ICSID-egyezmény 52. cikkében szereplő indokok alapján, amennyiben azok nem tartoznak az a) vagy a b) pont hatálya alá.
2. Ha a Fellebbviteli Bíróság nem ad helyt a fellebbezésnek, az előzetes ítélet jogerőre emelkedik. A Fellebbviteli Bíróság is visszautasíthatja a fellebbezést gyorsított eljárásban, amennyiben egyértelmű, hogy a fellebbezés nyilvánvalóan megalapozatlan. Ez esetben az előzetes ítélet emelkedik jogerőre.
3. Ha a Fellebbviteli Bíróság helyt ad a fellebbezésnek, teljes mértékben vagy részben módosítja vagy visszavonja az előzetes ítéletben foglalt jogi ténymegállapításokat és következtetéseket. A Fellebbviteli Bíróság visszautalja az ügyet a Bírósághoz, pontosan megjelölve, hogyan módosította vagy vonta vissza a Bíróság releváns ténymegállapításait és következtetéseit. A Bíróságra nézve kötelezőek a Fellebbviteli Bíróság ténymegállapításai és következtetései, és a jogvitát folytató felek meghallgatását követően, adott esetben ennek megfelelően felülvizsgálja előzetes ítéletét. A Bíróság törekszik arra, hogy az ügy visszautalását követő 90 napon belül kibocsássa felülvizsgált ítéletét.
4. Általános szabály, hogy a jogvitát folytató fél fellebbezési szándékának hivatalos bejelentésétől számítva, a Fellebbviteli Bíróság határozata kiadásának időpontjáig tartó eljárás nem haladhatja meg a 180 napot. Ha a Fellebbviteli Bíróság úgy ítéli meg, hogy határozatát nem tudja 180 napon belül meghozni, úgy írásban tájékoztatja a jogvitát folytató feleket a késedelem okairól, valamint arról a becsült időtartamról, amely alatt határozatát módjában áll kibocsátani. Az eljárás semmiképp sem haladhatja meg a 270 napot.
5. A fellebbezést benyújtó jogvitát folytató fél biztosítékkal szolgál a fellebbezés költségeit illetően. A Fellebbviteli Bíróság elrendelheti, hogy a jogvitát folytató fél is szolgáltasson egyéb biztosítékot a költségeket illetően.
6. A 3.8. cikk (Harmadik fél általi finanszírozás) rendelkezései, a 8. melléklet (A dokumentumokhoz, meghallgatásokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó szabályok, valamint harmadik személyek beadványok benyújtására vonatkozó joga), a 3.17. cikk (A megállapodás jogvitát nem folytató fele) és a 3.21. cikk (Költségek) értelemszerűen alkalmazandók a fellebbezési eljárás tekintetében.
Az alperes védekezésként, viszontkeresetként, beszámítási jogként vagy egyéb oknál fogva nem tehet olyan kijelentést, miszerint az e szakasz alapján kezdeményezett jogvitában a felperes által megtéríttetni kívánt kár egészének vagy egy részének a megtérítésére vagy a kártalanításra biztosítási vagy garanciaszerződés alapján került vagy kerül sor. A Bíróság sem ad helyt egy ilyen kijelentésnek.
1. A Bíróság elrendeli, hogy az eljárás költségeit a jogvita pervesztes fele viseli. Kivételes körülmények esetén - és amennyiben az ügy körülményei alapján indokoltnak ítéli - a Bíróság feloszthatja a költségeket a jogvitát folytató felek között.
2. Az egyéb észszerű költségeket, ideértve a jogi képviselet és tanácsadás költségeit, a vesztes fél viseli, kivéve, ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a költségek ilyen felosztása nem megfelelő az ügy körülményeire tekintettel.
3. Ha a keresetnek csak részben adtak helyt, a megítélt költségeket ki kell igazítani annak megfelelően, hogy mekkora számban vagy terjedelemben ítélték meg a kereset megítélt részeit.
4. Ha a keresetet a 3.14. cikk (Nyilvánvalóan jogalap nélküli keresetek) vagy a 3.15. cikk (Jogilag megalapozatlan keresetek) alkalmazásában részben vagy egészben elutasítják, a Bíróság elrendeli, hogy valamennyi egy ilyen keresettel vagy annak részeivel összefüggő költséget, így különösen az eljárással összefüggő költségeket, és minden egyéb, észszerűen elfogadható költséget, ideértve a jogi képviselet és tanácsadás költségeit, a pervesztes fél viseli.
5. A bizottság mérlegelheti a díjakkal kapcsolatos kiegészítő szabályok elfogadását annak érdekében, hogy meghatározza a jogi képviselet és tanácsadás maximális költségeit, amelyet a jogvitát folytató vesztes fél bizonyos kategóriáinak kell viselnie. Az ilyen kiegészítő szabályok figyelembe veszik a felperes pénzügyi forrásait, aki/amely természetes személy vagy kis vagy középvállalkozás. A bizottság törekszik arra, hogy e kiegészítő szabályokat legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül elfogadja.
1. Az e szakasz szerint hozott ítélet nem érvényesíthető a 3.18. cikk (Ítélet) (4) bekezdése, a 3.19. cikk (Jogorvoslati eljárás) (2) bekezdése, vagy a 3.19. cikk (Jogorvoslati eljárás) (3) bekezdése értelmében annak jogerőre emelkedését megelőzően. A Bíróság által az e szakasz szerint meghozott jogerős ítéletek a jogvitát folytató felekre nézve kötelező erejűek, és azok ellen nem nyújtható be fellebbezési, felülvizsgálati, felmentési, hatályon kívül helyezési vagy egyéb jogorvoslati kérelem * .
2. A Felek kötelező erejű ítéletként elismerik az e megállapodás szerint hozott ítéletet, és területükön valamely bíróságuk által hozott jogerős ítélet végrehajtásával azonos módon biztosítják a pénzbírsággal járó kötelezettség teljesítését.
3. Az ítélet végrehajtására azon terület joga szerinti hatályos végrehajtási szabályok vonatkoznak, ahol az ítélet végrehajtandó.
4. Az egyértelműség érdekében a Negyedik fejezet (Intézményi, általános és záró rendelkezések) 4.11. cikke (A közvetlen hatály hiánya) nem akadályozza meg az e szakasz szerint hozott ítéletek elismerését, végrehajtását vagy érvényesítését.
5. Az e szakasz szerint hozott jogerős ítélet a New York-i egyezmény I. cikkének értelmében vett, kereskedelmi jogviszonyból vagy ügyletből eredő jogvitával kapcsolatos választottbírósági ítéletnek minősül.
6. Az egyértelműség érdekében és az (1) bekezdés alapján: ha egy keresetet a 3.6. cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) (1) bekezdésének a) pontja alapján nyújtottak be vitarendezés céljából, az e szakasz szerint meghozott jogerős ítélet az ICSID-egyezmény IV. fejezetének 6. szakasza szerint meghozott ítéletnek minősül.
1. Egyik Fél sem nyújt diplomáciai védelmet és nem érvényesít nemzetközi jogi keresetet olyan jogvita vonatkozásában, amelyet az adott Fél egyik beruházója és a másik Fél egyhangúlag az e szakasz szerinti vitarendezés elé utal vagy utalt, kivéve, ha a másik e jogvita keretében hozott ítéletnek nem tesz eleget. Azok az informális diplomáciai jegyzékváltások, amelyek egyedüli célja a jogvita rendezésének előmozdítása, nem tartoznak a diplomáciai védelem e bekezdésben meghatározott fogalma alá.
2. Az egyértelműség érdekében, az (1) bekezdés nem zárja ki annak lehetőségét, hogy valamely jogvitát folytató fél egy általános hatályú intézkedés vonatkozásában igénybe vegye a Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakasza (A Felek közötti vitarendezés) szerinti valamely vitarendezési eljárást, még akkor is, ha az adott intézkedés egy adott beruházás tekintetében, amelyre vonatkozóan keresetet nyújtottak be a 3.6. cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) szerint, állítólagosan megsértette ezt megállapodást, továbbá az (1) bekezdés nem érinti a 3.17. cikket (A megállapodás jogvitát nem folytató fele).
1. Ha két vagy több, a 3.6. cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) szerint külön-külön benyújtott kereset azonos jogi és ténybeli kérdést vet fel, valamint ugyanazon eseményekből vagy körülményekből adódik, bármelyik jogvitát folytató fél kérheti a Bíróság külön tanácsának (a továbbiakban: egyesítést végző tanács) létrehozását, továbbá kérelmezheti, hogy e tanács bocsásson ki határozatot az eljárások egyesítéséről:
(a) a határozat által érintett valamennyi jogvitát folytató fél beleegyezésével, amely esetben a jogvitát folytató felek közös kérelmet nyújtanak be a (3) bekezdés szerint; vagy
(b) a (2)-(12) bekezdés alapján, amennyiben a határozat csak egy alperest érint.
2. Mielőtt bármely jogvitát folytató fél kérelmezi az egyesítés elrendelését, értesítést küld az arról szóló határozat által érintett másik jogvitát folytató félhez. Ez az értesítés tartalmazza:
(a) a határozat által érintett valamennyi jogvitát folytató fél nevét és címét;
(b) a határozat által érintett kereseteket vagy azok részeit; és
(c) az eljárások egyesítésére irányuló kérelem indoklását.
A jogvitát folytató felek törekednek arra, hogy megállapodjanak az eljárások egyesítéséről és az alkalmazandó vitarendezési szabályokról.
3. Ha a (2) bekezdésben említett, jogvitát folytató felek nem jutottak megállapodásra az eljárások egyesítését illetően az értesítést követő 30 napon belül, bármelyik jogvitát folytató fél kérelmezheti az eljárások egyesítését a (3)-(7) bekezdés alapján. A kérelmet írásban kell benyújtani a Bíróság elnökének, valamint az egyesítés által érintett valamennyi jogvitát folytató félnek. E kérelemnek tartalmaznia kell:
(a) a határozat által érintett valamennyi jogvitát folytató fél nevét és címét;
(b) a határozat által érintett kereseteket vagy azok részeit; és
(c) az eljárások egyesítésére irányuló kérelem indoklását.
Ha a jogvitát folytató felek megállapodnak az eljárások egyesítését illetően, úgy e bekezdéssel összhangban közös kérelmet nyújtanak be a Bíróság elnökének.
4. Ha a Bíróság elnöke a (3) bekezdés szerinti kérelem átvételét követő 30 napon belül nem állapítja meg, hogy a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan, a 3.9. cikk (Elsőfokú Bíróság) (8) bekezdésével összhangban létre kell hozni a Bíróság egyesítést végző tanácsát.
5. A Bíróság egyesítést végző tanácsa az alábbi módon jár el az eljárás során:
(a) ha azokat a kereseteket, amelyek egyesítésének elrendelését kérelmezik, ugyanazon vitarendezési szabályok hatálya alatt terjesztették be, az egyesítést végző tanács is ugyanazon vitarendezési szabályok szerint jár el, kivéve, ha a jogvitát folytató felek ettől eltérően állapodnak meg;
(b) ha azokat a kereseteket, amelyek egyesítésének elrendelését kérelmezik, különböző vitarendezési szabályok hatálya alatt terjesztették a Bíróság elé:
(i) a jogvitát folytató felek megállapodhatnak a 3.6. cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) szerint rendelkezésre álló, alkalmazandó vitarendezési szabályokról, amely az egyesített eljárásokra alkalmazandó; vagy
(ii) ha a jogvitát folytató felek nem tudnak megállapodni az alkalmazandó vitarendezési szabályok tekintetében a (3) bekezdés szerinti kérelem benyújtásától számított 30 napon belül, az egyesítési eljárásokra az UNCITRAL választottbírósági szabályait kell alkalmazni.
6. Ha az egyesítést végző tanács meggyőződött arról, hogy a 3.6. cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) szerinti két vagy több kereset azonos jogi és ténybeli kérdést vet fel, továbbá ugyanazon eseményekből vagy körülményekből adódik, az egyesítést végző tanács a keresetek tisztességes és hatékony rendezése érdekében, ideértve a következetes ítéleteket is, továbbá a jogvitát folytató felek meghallgatását követően határozat útján:
(a) vállalhatja a joghatóságot, és egyesítve tárgyalhatja a keresetek egészét vagy részeit, illetőleg hozhat határozatot; vagy
(b) vállalhatja a joghatóságot, továbbá a tárgyalást és a határozathozatalt egy vagy több kereset esetében, amennyiben úgy véli, hogy ez segítheti az egyéb keresetek rendezését.
7. Az egyesítést végző tanács létrehozását követően az a felperes, amely benyújtotta a 3.6. cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) szerinti keresetet, továbbá amely nem került név szerint meghatározásra a (3) bekezdés alapján benyújtott kérelemben, írásos kérelmet terjeszthet elő az egyesítést végző tanácshoz, hogy részese lehessen a (6) bekezdés szerint hozott határozatoknak. A kérelemben meg kell felelnie a (3) bekezdésben leírt követelményeknek.
8. A jogjogvitát folytató fél kérelmére az egyesítést végző tanács a (6) bekezdés szerinti határozata meghozataláig elrendelheti a 3.9. cikk (Elsőfokú Bíróság) szerint létrehozott tanács előtt folyamatban lévő eljárások felfüggesztését, kivéve, ha ez utóbbi tanács már felfüggesztette eljárásait.
9. Megszűnik a 3.9. cikk (Elsőfokú Bíróság) szerint létrehozott Bíróság tanácsának valamely kereset részének vagy egészének elbírálásával kapcsolatos hatásköre, ha az egyesítést végző tanács megállapítja joghatóságát; és a 3.9. cikk (Elsőfokú Bíróság) szerint létrehozott tanács eljárását ennek megfelelően felfüggesztik vagy elnapolják.
10. Az egyesítést végző tanács olyan keresetekkel vagy az olyan keresetek részeivel kapcsolatos ítélete, amellyel kapcsolatban elismerte joghatóságát, kötelező erővel bír a 3.9. cikk (Elsőfokú Bíróság) szerint létrehozott tanácsokra nézve az említett keresetek tekintetében, az ítélet jogerőre emelkedésének időpontjától kezdve, a 3.18. cikk (Ítélet) (4) bekezdése, a 3.19. cikk (Jogorvoslati eljárás) (2) bekezdése vagy a 3.19. cikk (Jogorvoslati eljárás) (3) bekezdése szerint.
11. A felperes visszavonhatja az egyesített eljárásban tárgyalt keresetét vagy annak egy részét az e cikk szerinti vitarendezési eljárásból; a keresetet vagy annak érintett részét azonban nem lehet ezt követően a 3.6. cikk (Bírósági eljárás iránti keresetek benyújtása) szerint ismét eljárásra utalni.
12. Az egyesítést végző tanács bármely jogvitát folytató fél kérésére megteheti az összes általa szükségesnek ítélt intézkedést annak érdekében, hogy megőrizze a védett információk bizalmas jellegét a többi jogvitát folytató féllel szemben. Többek között engedélyezheti, hogy a többi jogvitát folytató fél számára a védett információkat tartalmazó dokumentumok esetében csak a szerkesztett változat álljon rendelkezésre, valamint hogy a tárgyalás egyes részeit a nyilvánosság kizárásával folytassák le.
E szakasz alkalmazandó az e megállapodás rendelkezéseinek értelmezéséből és alkalmazásából eredő bármilyen
Felek közötti jogvita rendezésére, kivéve, ha e megállapodás kifejezetten másképp rendelkezik.
1. A Felek törekednek arra, hogy a 3.25. cikkben (Hatály) említett rendelkezések értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos jogvitákat úgy rendezik, hogy jóhiszeműen konzultációt kezdeményeznek egy kölcsönösen elfogadott megoldás elérése céljából.
2. Az egyik Fél a másik Félhez intézett írásos kérelem formájában kezdeményez konzultációt, amelynek másolatát megküldi a bizottságnak, amelyben ismertetni kell a konzultációk kezdeményezésének indokát, ideértve a kérdéses intézkedések megjelölését is, a 3.25. cikkben (Hatály) említett alkalmazandó rendelkezéseket és azokat az indokokat, amelyek miatt ezek az intézkedések összeegyeztethetetlenek az ilyen rendelkezésekkel.
3. A konzultációkat a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül kell megtartani, és a Felek eltérő megállapodása hiányában a konzultációkat a bepanaszolt Fél területén kell lefolytatni. A Felek eltérő megállapodása hiányában a konzultáció a kérelem kézhezvételének napjától számított 60 napon belül lezártnak tekintendő. A konzultációk bizalmasak és nem sérthetik egyik Fél jogait sem a további eljárások során.
4. Sürgős ügyben folytatott konzultációra a kérelem kézhezvételének napjától számított 15 napon belül kerül sor, a Felek eltérő megállapodása hiányában a konzultáció a kérelem kézhezvételének napjától számított 30 napon belül pedig lezártnak tekintendő.
5. Ha a kérelem címzettje a kézhezvételt követő tíz napon belül nem válaszol a konzultáció kezdeményezésére irányuló kérelemre, vagy amennyiben a konzultációkat nem tartják meg a (3), illetve a (4) bekezdésben megadott időkereteken belül, vagy amennyiben a konzultációkat lefolytatták és nem értek el kölcsönösen elfogadott megoldást, a panaszos Fél a 3.28. cikknek (A választottbírósági eljárás kezdeményezése) megfelelően választottbírói testület létrehozását kezdeményezheti.
Bármely Fél kérheti a másik Felet a 10. melléklet (A Felek közötti vitákra vonatkozó közvetítői eljárás) szerinti közvetítői eljárás megkezdésére bármely olyan intézkedés tekintetében, amely hátrányosan érinti a Felek közötti beruházást.
1. Ha a Feleknek a 3.26. cikkben (Konzultációk) előírt konzultáció igénybevételével nem sikerült rendezniük a jogvitát, a panaszos Fél e cikknek megfelelően kérheti egy választottbírói testület létrehozását.
2. A választottbírói testület létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a bepanaszolt Félhez és a bizottsághoz. A panaszos Fél kérelmében meghatározza a panasz tárgyát képező konkrét intézkedést és egyértelműen ismerteti, hogy az ilyen intézkedés miért képezheti a 3.25. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseknek a panasz számára elégséges jogalapot nyújtó megsértését.
1. A választottbírói testület három választottbíróból áll.
2. A 3.28. cikk (A választottbírósági eljárás kezdeményezése) (1) bekezdésében említett választottbírói testület létrehozása iránti kérelemnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételtől számított öt napon belül a Feleknek konzultációkat kell kezdeményezniük annak érdekében, hogy a választottbírói testület összetételéről megállapodjanak.
3. Ha a Felek a (2) bekezdésben említett konzultációk megkezdését követő tíz napon belül nem tudnak megállapodni a választottbírói testület elnökének megválasztását illetően, akkor a bizottság elnöke vagy az elnök megbízottja a (2) bekezdésében említett konzultációk megkezdését követő 20 napon belül a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (1) bekezdésében említett jegyzékből sorsolás útján kiválaszt egy választottbírót, aki elnökként fog eljárni.
4. Ha a Felek a (2) bekezdésben említett konzultációk megkezdését követő tíz napon belül nem jutnak megállapodásra a választottbírákat illetően:
(a) valamennyi Fél a (2) bekezdésben említett konzultációk megkezdését követő 15 napon belül kiválaszt a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdése szerint meghatározott jegyzéken szereplő személyekből egy választottbírót, aki nem látja el az elnöki tisztséget; és
(b) amennyiben a Fél nem tud a (4) bekezdés a) pontja szerint választottbírót kiválasztani, úgy a bizottság elnöke vagy az elnök megbízottja a (2) bekezdésben említett konzultációk megkezdését követő 20 napon belül sorsolás útján választ a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdése szerint a Fél által javasolt személyek közül választottbírót.
5. Ha a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdésében meghatározott jegyzék nem készül el a (4) bekezdés alkalmazásában megállapított határidőre:
(a) amennyiben a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdése alapján mindkét Fél javaslatot tett bizonyos személyekre, úgy valamennyi Fél a (2) bekezdésben említett konzultációk megkezdését követő 15 napon belül választhat a javasolt személyek közül egy választottbírót, aki nem látja el az elnöki tisztséget. Ha a Fél nem tud választottbírót kiválasztani, úgy őt a bizottság elnöke vagy az elnök megbízottja sorsolás útján választja ki azon Fél által javasolt személyek közül, akinek nem sikerült kiválasztania választottbíróját; vagy
(b) amennyiben a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdése alapján csak a Fél tett javaslatot bizonyos személyekre, úgy a (2) bekezdésben említett konzultációk megkezdését követő 15 napon belül valamennyi Fél választhat a javasolt személyek közül egy választottbírót, aki nem látja el az elnöki tisztséget. Ha a Fél nem tud választottbírót kiválasztani, a bizottság elnöke vagy az elnök megbízottja sorsolás útján választja ki a javasolt személyek közül a választottbírót.
6. Ha a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (1) bekezdésében meghatározott jegyzék nem készül el a (3) bekezdés szerint megállapított határidőre, az elnököt sorsolás útján a WTO fellebbviteli testületének korábbi tagjai közül választják, aki egyik Félhez tartozó természetes személy sem lehet.
7. A választottbírói testület létrehozásának időpontja az az időpont, amikor a három választottbíró közül az utolsót kiválasztották.
8. A választottbírák leváltására csak a 9. melléklet (Eljárási szabályzat a választottbírósági eljáráshoz) 18-24. szabályaiban leírt okokból, az ott részletezett eljárásoknak megfelelőenkerülhet sor.
Ha a Fél úgy kívánja, a választottbírói testület a létrehozásától számított tíz napon belül előzetes döntést hoz arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.
1. A választottbírói testület legkésőbb a létrehozását követő 90 napon belül időközi jelentést készít a Felek részére, amelyben tájékoztatást nyújt a tényállásról, megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról. Amikor a választottbírói testületúgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a választottbírói testület elnöke köteles a Feleket és a bizottságot írásban értesíteni, jelezve a késedelem okait és az időközi jelentés kibocsátásának várható időpontját. Az időközi jelentés kibocsátására semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választottbírói testület létrehozatalának időpontját 120 nappal meghaladóan.
2. Az időközi jelentés közlésétől számított 30 napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a választottbírói testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés meghatározott szempontjait.
3. Sürgős esetekben a választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett időkeret felén belül kibocsássa az időközi jelentést, és bármelyik Fél bejelentését követő 15 belül jogosult írásban kérelmezni a választottbírói testülettől az időközi jelentés meghatározott szempontjainak felülvizsgálatát.
4. A Felek által az időközi jelentéssel kapcsolatban tett bármilyen írásbeli megjegyzések vizsgálatát követően a választottbírói testület módosíthatja a jelentését és további, általa megfelelőnek ítélt vizsgálatot folytathat le. A választottbírói testület végleges határozatának megállapításai alapos indokolást tartalmaznak az időközi felülvizsgálat szakaszában megfogalmazott érvekre, és világos válaszokat adnak a két Fél által megfogalmazott kérdésekre és észrevételekre.
1. A választottbírói testület a választottbírói testület létrehozásának időpontjától számított 150 napon belül értesíti ítéletéről a Feleket és a bizottságot. Amikor a választottbírói testület úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a választottbírói testület elnöke köteles a Feleket és a bizottságot írásban értesíteni, jelezve a késedelem okait és a határozat kibocsátásának várható időpontját. Az időközi jelentés kibocsátására semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választottbírói testület létrehozatalának időpontját 180 nappal meghaladóan.
2. Sürgős esetekben a választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz az ítéletének a létrehozatala időpontját követő 75 napon belüli kibocsátása érdekében. Az ítélet kibocsátására semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választottbírói testület létrehozatalának időpontját 90 nappal meghaladóan.
A Felek megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy jóhiszeműen teljesítsék a választottbírói testület ítéletében foglaltakat, és törekednek arra, hogy megegyezzenek az ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges határidőről.
1. A bepanaszolt Fél a választottbírói testület ítéletéről a Feleknek küldött értesítés kézhezvételétől számított legkésőbb 30 napon belül köteles a panaszos Felet és a bizottságot tájékoztatni a választottbírói testület ítéletben foglaltak teljesítéséhez szükséges időtartamról (a továbbiakban: észszerű határidő), ha az azonnali teljesítés nem lehetséges.
2. Ha a Felek nem egyeznek meg a választottbírói testület ítéletének teljesítéséhez szükséges észszerű határidőről, a panaszos Fél az (1) bekezdés szerinti, a bepanaszolt Fél által tett értesítésnek a kézhezvételétől számított húsz napon belül írásban felkéri az eredeti választottbírói testületet, hogy határozza meg az észszerű határidőt. Az ilyen jellegű kérelmeket a másik Félhez és a bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. Az eredeti választottbírói testület a kérés benyújtásának időpontjától számított 20 napon belül értesíti ítéletéről a Feleket és a bizottságot.
3. Ha az eredeti választottbírói testület bármely tagja már nem áll rendelkezésre, a 3.29. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) meghatározott eljárást kell alkalmazni. A határozat kibocsátásának határideje a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 35 nap.
4. A bepanaszolt Fél köteles legalább egy hónappal az észszerű időtartam lejártát megelőzően a panaszos Felet írásban tájékoztatni arról, hogyan halad előre a választottbírói testület ítéletének teljesítése.
5. Az észszerű határidő a Felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbítható.
1. Az észszerű határidő lejárta előtt a bepanaszolt Fél köteles a panaszos Felet és a bizottságot tájékoztatni azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület ítéletének teljesítése érdekében tett.
2. Abban az esetben, ha a Felek nem értenek egyet az (1) bekezdés szerint bejelentett bármilyen intézkedés hatályosulásával vagy az ilyen intézkedéseknek a 3.25. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségével kapcsolatban, a panaszos Fél írásban kérheti az eredeti választottbírói testületet, hogy döntsön a kérdésben. Az ilyen kérelemben meg kell határozni az érintett konkrét intézkedést, valamint a 3.25. cikkben (Hatály) említett azon rendelkezéseket, amelyekkel a panaszos Fél szerint az intézkedés nem összeegyeztethető, elegendő részletezettséggel ahhoz, hogy a panasz jogalapját világosan bemutassák. Az ilyen kérelemben ki kell fejteni továbbá, hogy a kérdéses intézkedés miként nem egyeztethető össze a 3.25. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel. Az eredeti választottbírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül közli ítéletét.
3. Ha az eredeti választottbírói testület bármely tagja már nem áll rendelkezésre, a 3.29. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) meghatározott eljárást kell alkalmazni. Az ítélet kibocsátásának határideje a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 60 nap.
1. Ha a bepanaszolt Fél elmulasztja közölni a választottbírói testület ítéletének teljesítése érdekében hozott intézkedéseket az észszerű időtartam lejárta előtt, illetve ha a választottbírói testület azt állapítja meg, hogy a teljesítés érdekében nem született ilyen intézkedés, vagy a 3.35. cikk (A választottbírói testület ítéletének teljesítése céljából hozott intézkedések felülvizsgálata) (1) bekezdése alapján közölt intézkedés nem egyeztethető össze az említett Félre a 3.25. cikk (Hatály) rendelkezései alapján háruló kötelezettségekkel, akkor a bepanaszolt Fél konzultációt kezd a panaszos Féllel a kártérítésre vonatkozó, egy kölcsönösen elfogadható megállapodás elérése érdekében.
2. Ha nem sikerül megállapodásra jutni a kártérítésről az észszerű időtartam végétől, illetve a választottbírói testületnek a 3.35. cikk (A választottbírói testület ítéletének teljesítése céljából hozott intézkedések felülvizsgálata) szerinti arra vonatkozó ítélete kibocsátásától számított 30 napon belül, hogy nem született a választottbírói testület ítéletetében foglaltakat teljesítő intézkedés, illetve ezt az ítéletet teljesítő intézkedés összeegyeztethetetlen a 3.25. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel, a panaszos Fél - a bepanaszolt Felet és a bizottságot értesítve - jogosult megfelelő intézkedéseket hozni a sérelem által okozott érvénytelenséggel vagy károkozással egyenértékű szinten. Az értesítésnek meg kell határoznia a meghozott intézkedéseket. A panaszos Fél az értesítésnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított tíz nap elteltét követő bármely időpontban meghozhatja az említett intézkedéseket, kivéve, ha a bepanaszolt Fél a (3) bekezdés szerint választottbírósági eljárást kezdeményezett.
3. Ha a bepanaszolt Fél úgy ítéli meg, hogy a panaszos Fél által hozott intézkedések szintje nem egyenlő az előnynek a jogsértés által okozott lehetetlenülése vagy a hibás teljesítés mértékével, írásban kikérheti az eredeti választottbírói testület tárgyban hozott határozatát. Ezt a kérelmet a (2) bekezdésben említett tíznapos időszak lejártát megelőzően kell a panaszos Félnek és a bizottságnak elküldeni. Az eredeti választottbírói testület - indokolt esetben szakértők véleményének kikérését követően - a kérelem benyújtását követő 30 napon belül közli a Felekkel és a bizottsággal a kötelezettségek felfüggesztésének szintjére vonatkozó döntését. Az eredeti választottbírói testület határozatának közléséig az intézkedések nem hozhatók meg, és az intézkedésnek meg kell felelnie a választottbírói testület határozatának.
4. Ha az eredeti választottbírói testület bármely tagja már nem áll rendelkezésre, a 3.29. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) meghatározott eljárást kell alkalmazni. Az ítélet kibocsátásának határideje a (3) bekezdésben említett kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 nap.
5. Az e cikk szerinti intézkedések ideiglenesek és nem alkalmazhatók az alábbiakat követően:
(a) a Felek a 3.39. cikk (Kölcsönösen elfogadott megoldás) értelmében kölcsönösen elfogadtak egy megoldást;
vagy
(b) a Felek megállapodtak arról, hogy a 3.37. cikk (A meg nem felelés miatti ideiglenes jogorvoslat elfogadását követően az ítélet teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata) (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedés szerint a bepanaszolt Fél megfelel-e a 3.25. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseknek; vagy
(c) a Felek visszavonták vagy módosították a 3.25. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel összeegyeztethetetlennek ítélt bármely intézkedést annak érdekében, hogy azok összeegyeztethetők legyenek ezekkel a rendelkezésekkel, a 3.37. cikk (A meg nem felelés miatti ideiglenes jogorvoslat elfogadását követően az ítélet teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata) (2) bekezdésében foglaltak szerint.
1. Az a Fél, amellyel szemben panaszt emeltek, értesíti a másik Felet és a bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület ítéletének teljesítése érdekében hozott, és kérelmezi a panaszos Fél által alkalmazott intézkedések befejezését.
2. Ha a Felek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem állapodnak meg arról, hogy a bejelentett intézkedés szerint a bepanaszolt Fél megfelel-e a 3.25. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseknek, a panaszos Fél írásban felkéri az eredeti választottbírói testületet, hogy hozzon ítéletet az ügyben. Az ilyen jellegű kérelmeket a másik Félhez és a bizottsághoz egyidejűleg el kell juttatni. A választottbírói testület ítéletéről a kérelem benyújtásának napjától számított 45 napon belül értesíteni kell a Feleket és a bizottságot. Ha a választottbírói testület úgy dönt, hogy a teljesítés érdekében hozott valamely intézkedés összhangban áll a 3.25. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel, akkor a 3.36. cikkben (Ideiglenes jogorvoslatok az ítélet teljesítésének elmulasztása esetén) említett intézkedéseket meg kell szüntetni.
1. A választottbírói testület mindkét Fél írásbeli kérésére a Felek által megállapított, tizenkét hónapot meg nem haladó időtartamra bármikor felfüggeszti munkáját. A választottbírói testület a megállapított időtartam lejártakor a panaszos Fél írásbeli kérésére vagy a megállapított időtartam lejártát megelőzően mindkét Fél írásbeli kérésére folytatja munkáját. Ha a panaszos Fél a megállapított időtartam lejárta előtt nem kérelmezi a választottbírói testület munkájának folytatását, az e szakasz szerint kezdeményezett vitarendezési eljárás lezártnak tekintendő. A 3.45. cikkre (Kapcsolat a WTO-kötelezettségekkel) figyelemmel a választottbírói testület munkájának felfüggesztése és lezárása nem sérti a Felek jogait más eljárásokban.
2. A Felek írásban bármikor megállapodhatnak abban, hogy lezárják az e szakasz szerint kezdeményezett vitarendezési eljárást.
A Felek bármikor találhatnak kölcsönösen elfogadott megoldást az e szakasz szerinti jogvitában. A Felek bármilyen ily módon elfogadott megoldásról értesítik a bizottságot és a választottbírói testületet. Ha a megoldás bármely Fél vonatkozó belső eljárásai szerint jóváhagyást igényel, az értesítésnek említenie kell e követelményt, és az e szakasz szerint kezdeményezett vitarendezési eljárást fel kell függeszteni. A vitarendezési eljárást le kell zárni, amennyiben nincs szükség jóváhagyásra, illetve bármely belső eljárás befejezéséről szóló értesítést követően.
1. Az e szakasz szerinti vitarendezési eljárásra a 9. mellékletet (Eljárási szabályzat a választottbírósági eljáráshoz) kell alkalmazni.
2. A 9. melléklettel (Eljárási szabályzat a választottbírósági eljáráshoz) összhangban a választottbírói testület minden ülése nyilvános.
1. Az egyik Fél kérelmére vagy saját kezdeményezésére a választottbírói testület bármilyen olyan forrásból szerezhet információkat, beleértve a jogvitában érintett Feleket is, amelyet a választottbírósági eljárást illetően szükségesnek ítél. A választottbírói testület saját belátása szerint jogosult megfelelő szakértői véleményt is kérni. A szakértők kiválasztása előtt a választottbírói testület konzultál a Felekkel. Az ily módon kapott információkat ismertetik a Felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk.
2. A Felek érdekelt természetes és jogi személyei jogosultak önzetlen tanácsadói (amicus curiae) leveleket küldeni a választottbírói testületnek a 9. melléklettel (Eljárási szabályzat a választottbírósági eljáráshoz) összhangban.
A választottbírói testület a 3.25. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseket a nemzetközi közjog szokásos szabályai szerint értelmezi, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben foglalt rendelkezéseket is beleértve. Ha egy e megállapodás szerinti kötelezettség megegyezik a WTO-megállapodás szerinti kötelezettséggel, a választottbírói testület figyelembe vesz minden olyan értelmezést, amely összhangban áll a WTO Vitarendezési Testülete (a továbbiakban: DSB) döntéseiben foglalt bármely vonatkozó értelmezéssel. A választottbírói testület ítéletei nem bővíthetik, illetve nem korlátozhatják a 3.25. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekben előírt jogokat és kötelezettségeket.
1. A választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal döntsön. Ha azonban egy határozat nem hozható meg konszenzussal, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni.
2. A választottbírói testület minden ítélete kötelező a Felekre nézve, és az ítéletből eredően semmilyen természetes vagy jogi személyre vonatkozó jog vagy kötelezettség nem keletkezhet. Az ítélet rögzíti a megállapított tényállást, a 3.25. cikkben (Hatály) említett megfelelő rendelkezések alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. A bizottságnak a választottbírói testület ítéleteit teljes egészében nyilvánosan elérhetővé kell tennie, kivéve, ha a Fél által megjelölt információk bizalmasságának megőrzése érdekében másképp nem dönt.
1. A Felek e megállapodás hatálybalépését követően összeállítanak egy legalább öt olyan személyből álló jegyzéket, akik vállalják, hogy a 3.29. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) említett választottbírói testület elnökeként járnak el, továbbá alkalmasak erre.
2. A bizottság legkésőbb az e megállapodás hatálybalépését követően hat hónappal létrehozza annak a legalább tíz személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek választottbíróként szolgálni. E megállapodás hatálybalépését követően minden Fél legalább öt, választottbíróként szolgáló személyre tesz javaslatot.
3. A bizottság biztosítani fogja, hogy fenntartják a választottbírói testület elnökeként vagy választottbíróként szolgáló személyeknek az (1) és (2) bekezdés szerint létrehozott jegyzékeit.
4. A választottbírák szakértelemmel vagy tapasztalattal rendelkeznek a jog, a nemzetközi kereskedelem vagy beruházás, illetve a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokból eredő viták rendezése területén. A választottbírák függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem állnak kapcsolatban egyik Fél kormányával sem, továbbá eleget tesznek a 11. mellékletben (Választottbírák és közvetítők etikai kódexe) foglaltaknak.
1. Az e szakasz vitarendezési rendelkezéseinek igénybevétele nem sérti a WTO keretében tett intézkedéseket, ideértve a vitarendezési eljárásokat is.
2. Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az egyik Fél egy adott intézkedés tekintetében vitarendezési eljárást kezdeményezett vagy e szakasz, vagy pedig a WTO-egyezmény alapján, akkor más fórumon nem kezdeményezhet vitarendezési eljárást ugyanarról az intézkedésről, amíg az első eljárás be nem fejeződött. Továbbá egyik Fél sem kezdeményezhet e szakasz és a WTO-egyezmény szerinti vitarendezési eljárást, kivéve, ha a két megállapodás szerinti alapvetően különböző kötelezettségek képezik a jogvita tárgyát, vagy kivéve, ha a kiválasztott fórum eljárási vagy jogszolgáltatási okokból nem tud a kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslati kérelemről állást foglalni, feltéve, hogy a fórum nem a vitában álló Fél gondosságának hiánya miatt nem tudott állást foglalni.
3. A (2) bekezdés alkalmazásában:
(a) a WTO-egyezmény szerinti vitarendezési eljárások akkor tekintendők kezdeményezettnek, amikor az egyik Fél kéri a WTO-egyezmény 2. mellékletében található, a vitarendezési szabályairól és eljárásairól szóló egyetértés (a továbbiakban: DSU) 6. cikke szerinti bizottság létrehozását, és akkor tekintendők befejezettnek, amikor a DSB elfogadja a bizottság jelentését és, adott esetben, a Fellebbviteli Testület jelentését a DSU 16. cikke és a 17. cikkének (14) bekezdése alapján; és
(b) az e szakasz szerinti vitarendezési eljárást abban az időpontban kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik Fél a 3.28. cikk (A választottbírósági eljárás kezdeményezése) (1) bekezdése szerinti választottbírói testület létrehozását kérelmezte, és akkor kell lezártnak tekinteni, amikor a választottbírói testület a 3.32. cikk (A választottbírói testület ítélete) (2) bekezdése szerint kibocsátja ítéletét a Feleknek és a bizottságnak, illetve amikor a Felek a 3.39. cikk (Kölcsönösen elfogadott megoldás) szerint kölcsönösen elfogadott megoldást találnak.
4. E szakasz egyik rendelkezése sem zárja ki, hogy a Fél végrehajtsa a Vitarendezési Testület által engedélyezett kötelezettség-felfüggesztést. A WTO-egyezmény és az EUSFTA sem zárja ki, hogy a Fél végrehajtsa a 3.36. cikk (Ideiglenes jogorvoslatok az ítélet teljesítésének elmulasztása esetén) szerinti megfelelő intézkedéseket.
1. Az e szakaszban meghatározott valamennyi határidő, beleértve a választottbírói testületek számára az ítéleteik közlésére meghatározott határidőket is - eltérő rendelkezés hiányában - naptári napban számolandó, azon cselekmény vagy tény napját követő első naptól számítva, amelyre hivatkozik.
2. Az e szakaszban említett valamennyi határidő a Felek kölcsönös egyetértésével módosítható.
1. A Felek létrehoznak egy bizottságot (a továbbiakban: a bizottság), amely egyrészről az uniós Fél, másrészről Szingapúr képviselőiből áll.
2. A bizottság általánosságban kétévente egyszer, az Unióban és Szingapúrban felváltva, vagy indokolatlan késedelem nélkül bármelyik Fél kérésére ülésezik. A bizottság társelnöki tisztét a szingapúri kereskedelmi és ipari miniszter és az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja - vagy meghatalmazottaik - látják el. A bizottság megállapodik ülésezési rendjéről, és meghatározza napirendjét, valamint elfogadhatja saját eljárási szabályzatát.
3. A bizottság:
(a) biztosítja e megállapodás megfelelő érvényesülését;
(b) felügyeli és elősegíti e megállapodás végrehajtását és alkalmazását, és előmozdítja általános célkitűzéseit;
(c) megvizsgálja a Felek közötti beruházási kapcsolatok további javításának lehetőségeit;
(d) megvizsgálja azokat a nehézségeket, amelyek a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakaszának (A beruházó és a Felek közötti vitarendezés) végrehajtásából adódhatnak, és fontolóra veszi azok javítását szolgáló lehetőségeket, különösen a más nemzetközi fórumokon szerzett tapasztalat és az ott tapasztalható tendenciák fényében;
(e) általánosságban felülvizsgálja a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakaszának (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) működését, ideértve a 3.12. cikkben (Többoldalú vitarendezési mechanizmus) részletezett többoldalú vitarendezési mechanizmus létrehozására tett erőfeszítésekből eredő bármely kérdés figyelembevételét;
(f) a Harmadik fejezet (Vitarendezés) sérelme nélkül megfelelő módokat keres az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken esetlegesen felmerülő problémák megoldására, vagy az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos viták megoldására; és
(g) megvizsgál minden egyéb, e megállapodás hatálya alá tartozó területtel kapcsolatos kérdést.
4. A bizottság a Felek egyetértésével és vonatkozó jogi követelményeik és eljárásaik teljesítését követően dönthet úgy, hogy:
(a) kinevezi a Bíróság tagjait és a Fellebbviteli Bíróság tagjait a 3.9. cikk (Elsőfokú Bíróság) (2) bekezdése és a 3.10. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (2) bekezdése szerint, hogy a 3.9. cikk (3) bekezdése és a 3.10. cikk (3) bekezdése szerint növelje vagy csökkentse a tagok létszámát, valamint a 3.11. cikk (Etika) (5) bekezdése szerint leváltsa a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tagját;
(b) meghatározza a 3.9. cikk (12) bekezdése és a 3.10. cikk (11) bekezdése szerint a Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság tagjainak rendelkezésre állási havidíját, valamint a 3.10. cikk (12) bekezdése és a 3.9. cikk (13) bekezdése szerint a Fellebbviteli Bíróság valamely tanácsában szolgálatot teljesítő tagok és a Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság elnökeinek napidíját;
(c) rendszeres fizetéssé alakítja a Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság tagjainak rendelkezésre állási díjat és a többi díjat és kiadást a 3.9. cikk (15) bekezdése és a 3.10. cikk (13) bekezdése szerint;
(d) a 3.12. cikk (Többoldalú vitarendezési mechanizmus) szerint meghatározza a szükséges átmeneti intézkedéseket;
(e) a 3.21. cikk (Költségek) (5) bekezdése szerint kiegészítő szabályokat fogad el a díjakkal kapcsolatban;
(f) értelmezéseket fogad el e megállapodás rendelkezéseit illetően, amelyek a Felekre és az e megállapodás szerint létrehozott valamennyi testületre nézve kötelező érvényűek, ideértve a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakaszában (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) említett Bíróságot és a Fellebbviteli Bíróságot, valamint a Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakaszában (A Felek közötti vitarendezés) említett választottbírói testületeket; és
(g) elfogadja a hatályos vitarendezési szabályokat vagy a mellékletek szabályait kiegészítő szabályokat.
Az említett szabályok kötelező erejűek a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakaszában (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) említett Bíróságra és Fellebbviteli Bíróságra, valamint a Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakaszában (A Felek közötti vitarendezés) említett választottbírói testületekre nézve.
1. A Felek az e megállapodásban előírt rendelkezések szerint határozatot hozhatnak a bizottságban. A bizottságban hozott határozatok kötelező erejűek a Felekre nézve, akik megteszik azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek a határozatok végrehajtásához szükségesek. .
2. A bizottság az e megállapodásban előírt rendelkezések szerint megfelelő ajánlásokat tehet.
3. A bizottság a határozatait és az ajánlásait a Felek közötti megegyezés útján hozza meg.
1. A Felek megállapodhatnak e megállapodás módosításáról. Egy módosítás azt követően lép hatályba, hogy a Felek írásbeli jegyzéket cserélnek arról, hogy a módosítás eszközében meghatározottak szerint teljesítették a vonatkozó jogi követelményeket és eljárásokat.
2. Az (1) bekezdéstől eltérve a Felek a bizottságban határozatot fogadhatnak el e megállapodás módosítására vonatkozóan, ha az e megállapodásban foglaltak így írják elő.
1. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem tiltja a Felek számára észszerű intézkedések elfogadását vagy fenntartását prudenciális okokból, mint például a következők:
(a) a beruházók, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme érdekében, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató bizalmi kötelezettséggel tartozik;
(b) a pénzügyi szolgáltatók biztonságának, fizetőképességének, integritásának vagy pénzügyi megbízhatóságának fenntartása érdekében; vagy
(c) a Fél pénzügyi rendszerének integritása és stabilitása érdekében.
2. Ezen intézkedések nem jelentenek a szükségesnél több terhet céljuk eléréséhez, és saját pénzügyi szolgáltatóihoz képest nem jelentenek a másik Fél pénzügyi szolgáltatóival szembeni önkényes vagy indokolatlan hátrányos megkülönböztetési eszközt, vagy ezen intézkedések nem eredményezhetik a pénzügyiszolgáltatás-kereskedelem rejtett korlátozását.
3. A megállapodás egy rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az előírja a Fél részére az egyedi fogyasztóinak ügyeire és számlájára vonatkozó információk, vagy az állami szervek birtokában lévő bármely bizalmas vagy saját információ közzétételét.
E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy:
(a) megkövetelné a Féltől olyan információk benyújtását, amelyek közzétételét alapvető biztonsági érdekeivel ellentétesnek ítél;
(b) a Felet megakadályozná az általa alapvető belbiztonsági érdekei miatt szükségesnek tartott bármely intézkedés megtételében, amely olyan:
(i) fegyverek, lőszerek és hadianyagok gyártására vagy kereskedelmére, valamint egyéb áruk és anyagok kereskedelmére, továbbá azon gazdasági tevékenységre vonatkozik, amelyeket közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátása céljából végeznek;
(ii) szolgáltatások nyújtására vonatkozik, amelyeket közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátása céljából végeznek;
(iii) hasadó- vagy fúziós anyagokra, illetve ezek alapanyagaira vonatkozik; vagy
(iv) háború idején vagy más, a nemzetközi kapcsolatokban fellépő szükséghelyzetre; vagy a legfontosabb közműhálózatok, illetve infrastruktúra szándékos megrongálástól való védelmére vonatkozik (áruknak vagy szolgáltatásoknak a nagyközönség számára történő biztosítása a kommunikáció, a víz- vagy áramellátást nyújtó infrastruktúra terén);
(c) megakadályozná valamely Felet abban, hogy intézkedéseket hozzon a nemzetközi béke és biztonság fenntartása céljából.
1. E megállapodás csak annyiban vonatkozik az adóintézkedésekre, amennyiben alkalmazása szükséges a megállapodás rendelkezéseinek hatályosulásához * .
2. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti az Unió bármely tagállama vagy tagállamai és Szingapúr között létrejött bármely adózási egyezmény alapján az Unióra vagy bármely tagállamára vagy Szingapúrra háruló jogokat és kötelezettségeket. E megállapodás és valamely ilyen egyezmény összeegyeztethetetlensége esetén az összeegyeztethetetlenség erejéig az egyezmény élvez elsőbbséget. Az Unió és Szingapúr vagy az Unió bármely tagállama vagy Szingapúr között létrejött adózási egyezmény esetén kizárólag az egyezmény szerinti illetékes hatóságok felelősek annak meghatározásáért, hogy fennáll-e bármilyen összeegyeztethetetlenség e megállapodás és az adott egyezmény között.
3. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem akadályozza meg a Felet olyan adóintézkedések elfogadásában vagy fenntartásában, amelyek észszerű kritériumok alapján tesznek különbséget az adóalanyok, mint például az elsősorban lakóhelyüket vagy tőkebefektetésük helyét illetően eltérő helyzetben lévő adóalanyok között * .
4. E megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná az adók elkerülését és az adócsalást célzó intézkedések elfogadását vagy fenntartását a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy más adózási szabályozások, illetve belföldi pénzügyi szabályozás alapján.
5. E megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná Szingapúrt azon adóintézkedések elfogadásában vagy fenntartásában, amelyek Szingapúr számára a hely sajátos korlátaiból eredő nyomós közérdekek védelme szempontjából szükségesek.
E megállapodás egyetlen rendelkezése sem vonatkozik a központi bank vagy monetáris hatóság vagy más állami szerv által a monetáris és árfolyam-politika végrehajtása során kifejtett tevékenységekre.
Valamennyi Fél arra ösztönzi állami befektetési alapjait, hogy tartsák tiszteletben az ún. santiagói elveket (általánosan elfogadott elvek és gyakorlatok).
1. E megállapodás egyik rendelkezése sem igényli egyik Féltől sem, hogy olyan bizalmas információkat bocsásson rendelkezésre, amelyek közlése gátolná a jogszabályok végrehajtását, más módon ellentétben állna a közérdekkel, vagy amely egyes állami vállalatok vagy magánvállalkozások jogszerű kereskedelmi érdekeit sértené.
2. Ha a Fél a törvényei vagy rendeletei szerint bizalmasnak minősülő információt nyújt be a bizottsághoz, a másik Fél köteles az információt bizalmasan kezelni, kivéve, ha az információt benyújtó Fél másként rendelkezik.
Minden Fél bármilyen olyan általános vagy konkrét intézkedést meghoz, amely e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek. A Felek gondoskodnak a megállapodásban rögzített célkitűzések megvalósításáról.
A nagyobb biztonság érdekében e megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy a nemzetközi közjog alapján a Felek között létrehozott jogoktól vagy kötelezettségektől eltérő jogokat vagy kötelezettségeket ruház bármelyik Félre.
1. E megállapodás egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrászről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét képezi. E megállapodás az Európai Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodás kereskedelmi és beruházási rendelkezéseinek hatályosulását biztosító egyedi megállapodásnak minősül.
2. A nagyobb biztonság érdekében a Felek egyetértenek abban, hogy e megállapodás egy rendelkezése sem írja elő számunkra azt, hogy a WTO-egyezmény szerinti kötelezettségeikkel össze nem egyeztethető módon járjanak el.
3.
(a) E megállapodás hatálybalépésekor az Unió tagállamai és Szingapúr közötti, az 5. mellékletben (A 4.12. cikkben hivatkozott megállapodások) felsorolt megállapodások, ideértve az ezekből a megállapodásokból eredő jogokat és kötelezettségeket, megszűnnek és hatályukat vesztik, és helyükbe e megállapodás lép.
(b) E megállapodásnak az e megállapodás 4.15. cikke (Hatálybalépés) (4) bekezdése szerinti ideiglenes alkalmazása esetén az 5. mellékletben (A 4.12. cikkben hivatkozott megállapodások) felsorolt megállapodások rendelkezéseinek alkalmazását, csak úgy, mint az ezekből a megállapodásokból eredő jogokat és kötelezettségeket fel kell függeszteni az ideiglenes alkalmazás kezdetének időpontjától kezdve. Abban az esetben, ha e megállapodás ideiglenes alkalmazása megszűnik, és ez a megállapodás nem lép hatályba, a felfüggesztést meg kell szüntetni, és az 5. mellékletben (A 4.12. cikkben hivatkozott megállapodások) felsorolt megállapodások hatályosak.
(c) A (3) bekezdés a) és b) pontjától eltérve az 5. mellékletben (A 4.12. cikkben hivatkozott megállapodások) felsorolt valamelyik megállapodás rendelkezései alapján kereset nyújtható be egy olyan elbánás tekintetében, amelyet akkor biztosítottak, amikor az ilyen megállapodás hatályban volt, az abban a megállapodásban rögzített szabályok és eljárások alapján, feltéve, hogy legfeljebb három év telt el a megállapodás (3) bekezdésének b) pontja szerinti felfüggesztése óta, vagy ha a megállapodást nem függesztették fel a (3) bekezdés b) pontja szerint, e megállapodás hatálybalépése óta.
(d) A (3) bekezdés a) és b) pontjától eltérve, amennyiben e megállapodás ideiglenes alkalmazása megszűnik és ez a megállapodás nem lép hatályba, a kereset benyújtható a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) alapján olyan elbánás tekintetében, amelyet e megállapodás ideiglenes alkalmazása idején biztosítottak, feltéve, hogy legfeljebb három év telt el az ideiglenes alkalmazás megszűnésének napja óta.
E bekezdés alkalmazásában az „e megállapodás hatálybalépése” fogalomnak a 4.15. cikk (Hatálybalépés) (4) bekezdésének d) pontja szerinti meghatározása nem alkalmazandó.
E megállapodást alkalmazni kell:
(a) az uniós Fél tekintetében azokon a területeken, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel; és
(b) Szingapúr tekintetében annak területén.
E megállapodás alkalmazásában a „terület” kifejezés kifejezetten ellenkező rendelkezés hiányában ebben az értelemben értendő.
E megállapodás elválaszthatatlan részét képezik annak mellékletei és egyetértési záradékai.
1. Ezt a megállapodást a Felek saját eljárásaikkal összhangban hagyják jóvá.
2. Ez a megállapodás az azon időpontot követő második hónap első napján lép hatályba, hogy a Felek írásbeli értesítést cserélnek arról, hogy teljesítették az e megállapodás hatálybalépése tekintetében alkalmazandó jogi követelményeket és eljárásokat. A Felek megegyezhetnek egy másik időpontban is.
3. Az értesítéseket az Európai Unió Tanácsának főtitkársága és a Szingapúri Kereskedelmi és Ipari Minisztérium Észak-Amerika és Európa Osztálya igazgatója (Director, North America and Europe Division, Singapore Ministry of Trade and Industry) vagy megfelelő jogutódja részére kell megküldeni.
4.
(a) Ha Felek megállapodnak, e megállapodás ideiglenesen alkalmazható. Ebben az esetben a megállapodást azt követő hónap első napjától kell alkalmazni, amikor az Unió és Szingapúr értesítették egymást a vonatkozó eljárásaik befejezéséről. A Felek kölcsönös egyetértésben meghatározhatnak egy másik időpontot.
(b) Ha e megállapodás bizonyos rendelkezései nem alkalmazhatók ideiglenesen, az a Fél, amelyik nem tudja vállalni az ilyen ideiglenes alkalmazást, értesíti a másik Felet arról, hogy mely rendelkezések nem alkalmazhatók ideiglenesen. Eltérve a 4. cikk a) pontjától, amennyiben a másik Fél befejezte a szükséges eljárásokat és a bizonyos rendelkezések ideiglenes alkalmazhatóságának kizárásáról szóló értesítéstől számított tíz napon belül nem emel kifogást az ideiglenes alkalmazás ellen, e megállapodás azon rendelkezéseit, amelyekre a fenti értesítés nem vonatkozott, az értesítést követő hónap első napjától ideiglenesen alkalmazni kell.
(c) Az ideiglenes alkalmazást az Unió vagy Szingapúr a másik Félhez intézett írásbeli értesítés útján felmondhatja. Az ilyen felmondás az értesítést követő második hónap első napjával lép hatályba.
(d) Ha ezt a megállapodást vagy annak bizonyos részeit ideiglenesen alkalmazzák, akkor az „e megállapodás hatálybalépése” kifejezést az ideiglenes alkalmazás időpontjára kell érteni. A bizottság e megállapodás ideiglenes alkalmazása során gyakorolhatja funkcióit. Az e funkcióik gyakorlása során elfogadott határozatok csak akkor veszítik hatályukat, ha e megállapodás ideiglenes alkalmazása megszűnik és e megállapodás nem lép hatályba.
1. Ez a megállapodás határozatlan időre szól.
2. Az uniós Fél vagy Szingapúr is írásban értesítheti a másik Felet az e megállapodás felmondására irányuló szándékáról.
3. A felmondás a (2) bekezdés szerinti értesítést követően hat hónappal lép hatályba, a 4.17. cikk (Megszűnés) sérelme nélkül.
4. A (2) bekezdés szerinti értesítés kézbesítésétől számított 30 napon belül bármely Fél konzultációt kérhet arról, hogy az e megállapodás valamely rendelkezésének felmondása a (3) bekezdésben meghatározott időpontnál későbbi időpontban lép hatályba. E konzultációk a Fél kérelmének kézbesítésétől számított 30 napon belül veszik kezdetüket.
Abban az esetben, ha e megállapodás a 4.16. cikk (Időtartam) értelmében megszűnik, e megállapodás a megszűnés időpontjától számított további húsz évig hatályban marad a jelen megállapodás megszűnésének időpontját megelőzően eszközölt érintett beruházások tekintetében. Ez a cikk nem alkalmazandó abban az esetben, ha e megállapodás ideiglenes alkalmazása megszűnik, és e megállapodás nem lép hatályba.
1. Az Unió haladéktalanul értesíti Szingapúrt minden, harmadik országok részéről az Unióhoz benyújtott csatlakozás iránti kérelemről.
2. Az Unió és az EU-hoz csatlakozni kívánó tagjelölt ország között folyó tárgyalások során az Unió arra törekszik, hogy:
(a) Szingapúr kérésére és a lehető legnagyobb mértékben információkkal szolgáljon Szingapúr részére az e megállapodás által érintett bármely kérdést illetően; és
(b) bármilyen Szingapúr által felvetett problémát figyelembe vesz.
3. Az Unió értesíti Szingapúrt egy tagjelölt országgal folytatott csatlakozási tárgyalások eredményéről és értesíti Szingapúrt az Unióhoz való bármely csatlakozás hatálybalépéséről.
4. A bizottság keretei között és kellő idővel egy harmadik ország Unióhoz való csatlakozásának napja előtt, a Felek megvizsgálják az ilyen csatlakozás e megállapodásra gyakorolt lehetséges hatásait. A bizottságban hozott határozat révén a Felek bármilyen szükséges kiigazításról vagy átmeneti intézkedésről dönthetnek.
5. Az Európai Unió bármely új tagállama az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál és a Szingapúri Kereskedelmi és Ipari Minisztérium Észak-Amerika és Európa Osztályának igazgatójánál vagy jogutódjaiknál letétbe helyezett csatlakozási okmány útján csatlakozik e megállapodáshoz.
E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven; a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizennyolcadik év október havának tizenkilencedik napján.
A Felek megerősítik, hogy egyetértenek a következőkben:
1. A 2.6. cikk (Kisajátítás) két esettel foglalkozik. Az első eset a közvetlen kisajátítás, amikor egy érintett beruházást hivatalos tulajdonátruházás vagy akár lefoglalás útján államosítanak vagy más módon közvetlenül kisajátítanak. A második eset a közvetett kisajátítás, amikor a Fél intézkedése vagy intézkedéseinek sorozata a közvetlen kisajátítással egyenértékű hatással jár, amennyiben lényegében megfosztja az érintett beruházót annak érintett beruházásában fennálló alapvető tulajdonjogaitól, többek között a használat, a haszonélvezet vagy a beruházás feletti rendelkezés jogától, anélkül, hogy hivatalos tulajdonátruházásra vagy akár lefoglalásra sor kerülne.
2. Azt, hogy valamelyik Fél intézkedése vagy intézkedéseinek sorozata egy adott helyzetben közvetett kisajátításnak minősül-e, eseti alapon történő, tényeken alapuló vizsgálatot tesz szükségessé, amely figyelembe veszi többek között a következőket:
(a) az intézkedés vagy az intézkedések sorozatának gazdasági hatása és időtartama, noha az a tény, hogy valamelyik Fél intézkedései vagy intézkedéseinek sorozata kedvezőtlen hatással van egy beruházás gazdasági értékére, önmagában véve nem bizonyítja, hogy közvetett kisajátításra került sor;
(b) annak mértéke, ahogyan az intézkedés vagy az intézkedések sorozata korlátozza a tulajdonnal kapcsolatos használat, haszonélvezet vagy a beruházás feletti rendelkezés jogának lehetőségét; és
(c) az intézkedés vagy intézkedések sorozatának jellege, nevezetesen tárgya, kontextusa és célja.
Az egyértelműség érdekében, valamely Fél megkülönböztetésmentes intézkedése vagy ilyen intézkedéseinek sorozata, amelyet jogszerű közpolitikai célkitűzések védelmének érdekében (így például a közegészség, a biztonság és a környezetvédelem céljával) dolgoznak ki és alkalmaznak, nem minősül közvetett kisajátításnak; kivételt képez ez alól az a ritka helyzet, amikor egy intézkedés vagy intézkedések sorozatának hatása - figyelembe véve annak célját - annyira súlyos, hogy nyilvánvalóan túlzott mértékűnek tekinthető.
1. Amennyiben Szingapúr a kisajátító Fél, úgy - a 2.6. cikk (Kisajátítás) sérelme nélkül - bármely, a földszerzésről szóló törvény (152. fejezet) * szerinti földerület-kisajátítás esetén piaci értéken történő kártérítésre kerül sor az említett törvénynek megfelelően.
2. E megállapodás alkalmazásában bármely a földszerzésről szóló törvény (152. fejezet) szerinti földterület- kisajátításnak közérdeket kell szolgálnia vagy közérdekhez kell kapcsolódnia.
Az egyértelműség érdekében, a szellemitulajdon-jogok megszűnése, korlátozása vagy létrehozása nem minősül kisajátításnak, amennyiben az említett intézkedés összhangban áll a TRIPS-megállapodással és az EU-Szingapúr Szabadkereskedelmi Megállapodás (a továbbiakban: EUSFTA) Tizedik fejezetével (Szellemi tulajdon). Ezenkívül annak megállapításából, hogy az intézkedés összeegyeztethetetlen a TRIPS-megállapodással és az EUSFTA Tizedik fejezetével (Szellemi tulajdon), nem lehet arra következtetni, hogy kisajátítás történt.
1. Nem terjeszthető elő arra vonatkozó igény, hogy valamelyik Fél adósságának átalakítása a Második fejezet (Beruházásvédelem) szerinti valamely kötelezettség megszegésének minősül, illetve ha ilyen igényt már előterjesztettek, akkor az nem folytatható a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) szerint, ha az adósságátalakítás az előterjesztés időpontjában megegyezéses adósságátalakítás, vagy az ilyen igény előterjesztését követően megegyezéses adósságátalakítássá alakul; e rendelkezés alól kivételt képeznek azonban az arra vonatkozó igények, amelyek szerint az adósságátalakítás sérti a 2.3. cikket (Nemzeti elbánás) * .
2. A Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakaszának (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) 3.6. cikkétől (Bírósági eljárás iránti kereset benyújtása) eltérve, és figyelemmel e melléklet (1) bekezdésére, egy beruházó nem terjeszthet be a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) szerinti arra vonatkozó igényt, hogy az egyik Fél adósságátalakítása a Második fejezetnek (Beruházásvédelem) a 2.3. cikktől (Nemzeti elbánás) eltérő kötelezettségét sérti, kivéve, ha eltelt 270 nap a konzultáció kérésére vonatkozó írásos kérelem benyújtásától a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakaszának (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) 3.3. cikke (Konzultációk) szerint.
3. E melléklet alkalmazásában:
„megegyezéses adósságátalakítás”: az egyik Fél adósságának szerkezeti átalakítása vagy átütemezése, amelyre i. hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok módosítása vagy kiegészítése útján került sor, azok feltételeinek és az azokra irányadó jognak megfelelően, vagy ii. adósságcsere vagy más hasonló folyamat útján, melynek során az átalakítandó fennálló adósság teljes tőkeösszege legalább 75%-ának jogosultjai beleegyeztek az ilyen adósságcserébe vagy más folyamatba.
hitelviszonyt megtestesítő instrumentumra „irányadó jog”: egy joghatóságnak az adott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumra alkalmazandó jogi vagy szabályozási kerete.
4. Az egyértelműség érdekében „egy Fél adóssága” az Unió esetében kiterjed az uniós tagállam kormányának adósságára, vagy az uniós tagállamban működő, központi, regionális vagy helyi szintű kormány adósságára.
Az Unió tagállamai és Szingapúr közötti megállapodások:
1. a Szingapúri Köztársaság kormánya és a Bolgár Köztársaság kormánya között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Szingapúrban, 2003. szeptember 15-én kötött megállapodás;
2. a Szingapúri Köztársaság kormánya és a Belga-Luxemburgi Gazdasági Unió között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Brüsszelben, 1978. november 17-én kötött megállapodás;
3. a Szingapúri Köztársaság kormánya és a Cseh Köztársaság kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Szingapúrban, 1995. április 8-án kötött megállapodás;
4. a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Szingapúri Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Szingapúrban, 1973. október 3-án kötött szerződés;
5. a Szingapúri Köztársaság kormánya és a Francia Köztársaság kormánya között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Párizsban, 1975. szeptember 8-án kötött megállapodás;
6. a Szingapúri Köztársaság kormánya és a Lett Köztársaság kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Szingapúrban, 1998. július 7-én kötött megállapodás;
7. a Szingapúri Köztársaság és a Magyar Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Szingapúrban, 1997. április 17-én kötött megállapodás;
8. a Holland Királyság kormánya és a Szingapúri Köztársaság kormánya között a gazdasági együttműködésről Szingapúrban, 1972. május 16-án kötött megállapodás;
9. a Szingapúri Köztársaság kormánya és a Lengyel Köztársaság kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Varsóban (Lengyelország), 1993. június 3-án kötött megállapodás;
10. a Szingapúri Köztársaság kormánya és a Szlovén Köztársaság kormánya között a beruházások kölcsönös ösztönzéséről és védelméről Szingapúrban, 1999. január 25-én kötött megállapodás;
11. a Szingapúri Köztársaság és a Szlovák Köztársaság között a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről Szingapúrban, 2006. október 13-án kötött megállapodás; és
12. a Szingapúri Köztársaság kormánya és az Egyesült Királyság kormánya között a beruházások ösztönzéséről és védelméről Szingapúrban, 1975. július 22-én kötött megállapodás.
A közvetítő mechanizmus célja annak elősegítése, hogy egy közvetítő segítségével zajló átfogó és gyors eljárás révén kölcsönösen elfogadott megoldást sikerüljön találni a felek között.
1. A jogvitát folytató fél bármikor kérelmezheti a közvetítői eljárás megindítását. Az ilyen kérelmet írásban kell közölni a másik féllel.
2. Az ilyen kérelmet a címzett fél jóhiszeműen mérlegeli, és a kézhezvételétől számított tíz napon belül a kérelem elfogadásával vagy elutasításával írásos választ ad rá.
3. Amennyiben a kérelem az Unió valamely intézménye, szerve vagy ügynöksége, illetőleg valamely tagállama általi elbánásra vonatkozik, és az alperesi jogállás nem került eldöntésre a 3.5. cikk (2) bekezdése (Szándéknyilatkozat) szerint, a kérelmet az Uniónak kell címezni. Ha az Unió elfogadja a kérelmet, a válaszban meghatározandó, hogy a közvetítői eljárásban az Unió vagy az érintett uniós tagállam lesz-e a részt vevő fél * .
1. A jogvitát folytató felek törekednek arra, hogy legkésőbb az e melléklet 2. cikkének (Az eljárás megindítása) (2) bekezdésében említett kérelemre adott válasz kézhezvételétől számított 15 napon belül megállapodjanak a közvetítő személyében. Ez a megállapodás tartalmazhatja a 3.9. cikk (Elsőfokú Bíróság) szerint meghatározott választóbírósági tagok közül egy közvetítő kijelölését.
2. Amennyiben a jogvitát folytató felek nem tudnak megállapodni a közvetítő személyében az (1) bekezdés szerint, bármelyik jogvitát folytató fél kérheti, hogy a Bíróság elnöke sorshúzással válassza ki a közvetítőt a 3.9. cikk (Elsőfokú Bíróság) szerint meghatározott választóbírósági tagok közül. A Bíróság elnöke a közvetítőt a jogvitát folytató felek bármelyikének kérelmétől számított tíz munkanapon belül kijelöli.
3. A közvetítő egyik Fél állampolgára sem lehet, kivéve, ha a jogvitát folytató felek ettől eltérően állapodnak meg.
4. A közvetítő pártatlan és átlátható módon segíti a jogvitát folytató feleket abban, hogy tisztázzák az intézkedést és annak a beruházásokra gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásait, valamint kölcsönösen elfogadott megoldásra jussanak.
1. A közvetítő kinevezését követő tíz napon belül a közvetítő eljárást kezdeményező jogvitát folytató fél írásban benyújtja a közvetítőnek és a másik jogvitát folytató félnek a probléma részletes leírását, leírva különösen az említett intézkedés működését és annak a beruházásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásait. A probléma ismertetésének elküldését követő 20 napon belül a másik jogvitát folytató fél írásban észrevételeket tehet a probléma leírásával kapcsolatban. A jogvitát folytató felek a probléma leírásával kapcsolatban vagy az azokkal kapcsolatos észrevételeikben minden olyan információt megadhatnak, amelyet lényegesnek vélnek.
2. A közvetítő dönthet az érintett intézkedés és annak a beruházásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak tisztázására vonatkozó legmegfelelőbb módról. A közvetítő különösen megbeszéléseket szervezhet a jogvitát folytató felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a jogvitát folytató felekkel, megfelelő szakértőktől és az érdekelt felektől segítséget kérhet, illetve konzultálhat velük, valamint a jogvitát folytató felek kérelmére bármely más további segítséget nyújthat. A megfelelő szakértőktől és érdekelt felektől kért segítséget, illetve a velük történő konzultációt megelőzően azonban konzultálnia kell a jogvitát folytató felekkel.
3. A közvetítő tanácsot nyújthat és mérlegelendő megoldást javasolhat a jogvitát folytató felek számára, melyek a javasolt megoldást elfogadhatják vagy elutasíthatják, illetve eltérő megoldásban is megegyezhetnek. A közvetítő tanácsa, illetve megjegyzései azonban nem vonatkozhatnak arra, hogy az intézkedésnek a Második fejezettel (Beruházásvédelem) összeegyeztethetőek-e.
4. A közvetítői eljárást annak a jogvitát folytató félnek a területén kell lefolytatni, amelyhez a kérelmet intézték, vagy kölcsönös megegyezés alapján bármilyen más helyen vagy módon.
5. A jogvitát folytató felek törekednek arra, hogy a közvetítő kinevezését követő 60 napon belül kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. A végleges megoldás elfogadásáig a jogvitát folytató felek lehetséges ideiglenes megoldásokról egyezhetnek meg.
6. A kölcsönösen elfogadott megoldásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvánosságra hozott változat azonban nem tartalmazhat olyan információt, melyet valamelyik jogvitát folytató fél bizalmasként jelölt meg.
7. A közvetítői eljárás befejeződik:
(a) a kölcsönösen elfogadott megoldásnak a jogvitát folytató felek által történő elfogadásával, amely esetben a közvetítői eljárás az elfogadás időpontjában befejeződik;
(b) a jogvitát folytató felek kölcsönös megállapodásával a közvetítői eljárás bármelyik szakaszában, amely esetben a közvetítői eljárás a megállapodás napján befejeződik;
(c) a jogvitát folytató felekkel való konzultációt követően a közvetítő arról szóló írásos nyilatkozatával, hogy a közvetítésre irányuló további erőfeszítések nem vezetnek eredményre, amely esetben a közvetítői eljárás az ilyen nyilatkozat időpontjában befejeződik;
(d) valamely jogvitát folytató fél írásbeli nyilatkozatával, miután a közvetítői eljárás keretében megismerte a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, és megfontolt minden tanácsadói véleményt és a közvetítő minden javaslatát, amely esetben a közvetítői eljárás az ilyen nyilatkozattétel időpontjában befejeződik.
1. Amennyiben a jogvitát folytató felek megállapodtak egy megoldásban, a jogvitát folytató felek mindegyike a megállapodott időtartamon belül megtesz minden olyan intézkedést, amely a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtásához szükséges.
2. A jogvitában részes végrehajtó fél írásban tájékoztatja a jogvitában részes másik felet a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása érdekében tett lépésekről vagy intézkedésekről.
3. A jogvitát folytató felek kérelmére a közvetítő írásban tényszerű jelentéstervezetet bocsát ki a jogvitát folytató felek számára, amely rövid összefoglalást tartalmaz a következőkről: (i) az említett eljárások tárgyát képező kérdéses intézkedés; (ii) a követett eljárások; és (iii) bármely közösen elfogadott megoldás, mely az említett eljárások végeredményeként jött létre, ideértve a lehetséges ideiglenes megoldásokat is. A közvetítő a jogvitát folytató felek számára 15 munkanapot biztosít a jelentéstervezet észrevételezésére. A közvetítő a jogvitát folytató felek határidőn belül benyújtott észrevételeinek mérlegelését követő 15 munkanapon belül írásban tényszerű zárójelentést nyújt be a jogvitát folytató feleknek. A tényszerű írásbeli zárójelentés nem tartalmazhat e megállapodás értelmezésére vonatkozó megállapításokat.
1. A közvetítő eljárásnak nem célja, hogy az e megállapodás vagy bármilyen egyéb megállapodás szerinti vitarendezési eljárások alapjául szolgáljon. Ilyen vitarendezési eljárásban egyik jogvitát folytató fél sem támaszkodhat az alábbiakra vagy nem hozhatja fel bizonyítékként, és semmilyen illetékes eljáró szerv, bíróság vagy testület sem veheti figyelembe az alábbiakat:
(a) a jogvitát folytató fél által a közvetítői eljárás során elfoglalt álláspontok;
(b) az a tény, hogy a jogvitát folytató fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást a közvetítés tárgyát képező intézkedésre; vagy
(c) a közvetítő által adott tanácsok vagy tett javaslatok.
2. A közvetítői mechanizmus nem érinti a Felek és a jogvitát folytató felek jogi helyzetét a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakaszának (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) vagy B. szakaszának (A Felek közötti vitarendezés) értelmében.
3. A jogvitát folytató felek eltérő megállapodásának hiányában és e melléklet 4. cikke (A közvetítői eljárás szabályai) (6) bekezdésének sérelme nélkül, a közvetítői eljárás valamennyi lépését bizalmasan kezelik, ideértve a tanácsokat, illetve a javasolt megoldásokat is. Bármely jogvitát folytató fél nyilvánosságra hozhatja azonban azt, hogy közvetítés van folyamatban.
Az e mellékletben említett valamennyi határidő a jogvitát folytató felek kölcsönös egyetértésével módosítható.
1. A közvetítői eljárásban való részvételből eredő kiadások esetében mindkét jogvitát folytató fél a saját kiadásait viseli.
2. A jogvitát folytató felek egyenlő mértékben megosztják a szervezési ügyekből eredő kiadásokat, ideértve a közvetítőnek fizetendő díjazást és kiadásokat. A közvetítővel kapcsolatos díjak és költségek összhangban állnak a közvetítői eljárás kezdeményezésének időpontjában hatályos ICSID-egyezmény adminisztratív és pénzügyi szabályzata 14. cikkének (1) bekezdése szerint meghatározott díjakkal és költségekkel.
1. E magatartási kódex alkalmazásában:
„tag”: a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) szerint meghatározott Bíróság vagy Fellebbviteli Bíróság tagja;
„közvetítő”: a Harmadik fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) szerint közvetítést végző személy;
„jelölt”: olyan személy, akinek bírósági taggá történő kinevezését megfontolás tárgyává teszik;
„asszisztens”: olyan személy, aki - valamely tag megbízatásának keretében - kutatást végez vagy segítséget nyújt a tagnak; és
„személyzet”: egy tag vonatkozásában azok a személyek, akik a tag irányítása és ellenőrzése alatt állnak, és nem asszisztensek.
2. Valamennyi jelölt és tag elkerül minden szabálytalanságot és a szabálytalanság látszatát, független és pártatlan, elkerüli a közvetlen és közvetett összeférhetetlenséget, és példamutató magatartási szabályokat követ, a vitarendezési mechanizmus egységességének és pártatlanságának megőrzése érdekében. A tagok nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság elé terjesztett ügyekben. A korábbi tagok kötelesek eleget tenni az e magatartási kódex (15)-(21) bekezdésében leírt kötelezettségeknek.
3. Tagként való kiválasztását megelőzően a jelölt nyilvánosságra hoz minden korábbi vagy jelenlegi érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet, amely valószínűleg hatással lehet függetlenségére vagy pártatlanságára, vagy amely a nem megfelelő viselkedés vagy elfogultság látszatát keltheti. Ebből a célból a jelölt megtesz minden észszerűen elvárható erőfeszítést azért, hogy tudatában legyen az ilyen érdekeknek, kapcsolatoknak és ügyeknek.
4. A tag a jogvitát folytató felek és a jogvitát nem folytató felek számára bejelenti az e magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos információt.
5. A tag mindenkor köteles minden észszerűen elvárható erőfeszítést megtenni azért, hogy megismerje az e magatartási kódex (3) bekezdésében említett minden érdeket, kapcsolatot vagy kérdést, és azokat felfedje. A tájékoztatási kötelezettség folyamatosan fennáll, és kötelezi a tagot arra, hogy az eljárás bármely szakaszában a lehető legrövidebb időn belül felfedjen minden olyan érdeket, kapcsolatot vagy kérdést, amelyről tudomást szerez. A tag az ilyen érdekekről, kapcsolatokról és kérdésekről oly módon tájékoztat, hogy azokat írásban, megfontolás céljából közli a jogvitát folyató felekkel és a jogvitát nem folytató felekkel.
6. A tag a teljes eljárás folyamán alaposan és gyorsan, valamint tisztességgel és szorgalommal látja el feladatait.
7. A tag csak az eljárás folyamán felmerült, az ítélethozatalhoz szükséges kérdéseket vizsgálja, és e feladatot harmadik személyre nem ruházhatja át.
8. A tag köteles megtenni minden szükséges lépést annak biztosítására, hogy asszisztense és munkatársai e magatartási kódex (2), (3), (4), (5), (19), (20) és (21) bekezdésében foglalt szabályokat ismerje, és azokat betartsa.
9. A tag az eljárást illetően nem léphet ex parte kapcsolatba.
10. A tag független és pártatlan, elkerüli az elfogultság vagy a szabálytalanság látszatát, önérdek, külső nyomás, politikai megfontolások, társadalmi nyomás, valamely jogvitát folytató vagy jogvitát nem folytató félhez való lojalitás vagy a kritikától való félelem által nem befolyásolt.
11. A tag közvetlenül vagy közvetve sem vállal olyan kötelezettséget vagy fogad el olyan előnyt, amely megzavarhatja kötelezettségeinek megfelelő ellátását, vagy ennek látszatát keltheti.
12. A tag semmilyen személyes vagy magánérdek előmozdítására sem használhatja fel a választottbíróságban betöltött pozícióját, és kerüli mindazokat a cselekményeket, amelyek olyan látszatot kelthetnek, miszerint mások olyan sajátos helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják őt.
13. A tag nem hagyja, hogy pénzügyi, üzleti, szakmai, családi vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják magatartását vagy ítéletét.
14. A tag kerüli olyan kapcsolat vagy pénzügyi érdek kialakítását, amely hatással lehet pártatlanságára, vagy észszerű megfontolások alapján nem megfelelő viselkedés vagy elfogultság látszatát keltheti.
15. Valamennyi korábbi tag elkerül minden olyan cselekményt, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy hogy a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság ítéletéből előnye származott.
16. A 3.9. cikk (Elsőfokú Bíróság) (5) bekezdésének és a 3.10. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (4) bekezdésének sérelme nélkül a tagok vállalják, hogy megbízatásuk lejártát követően semmilyen módon nem vesznek részt a következőkben:
(a) olyan beruházási jogvitákban, amelyek függőben voltak a Bíróságon vagy a Fellebbviteli Bíróságon megbízatási idejük lejárta előtt;
(b) olyan beruházási jogvitákban, amelyek közvetlen és egyértelmű kapcsolatban álltak olyan jogvitákkal, köztük lezárt jogvitákkal, amelyekkel a korábbi tag a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tagjaként foglalkozott.
17. A tagok vállalják, hogy megbízatásuk lejártát követően három évig nem járnak el bármelyik olyan fél képviselőjeként, aki a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság által tárgyalt jogvitában részes fél volt.
18. Amennyiben a Bíróság elnökét vagy a Fellebbviteli Bíróság elnökét arról tájékoztatják, vagy másképpen a tudomására jut, hogy a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság egy korábbi tagja állítólag megsértette a (15)-(17) bekezdés szerinti kötelezettségeit, az elnök megvizsgálja a kérdést, és biztosítja a meghallgatás lehetőségét a korábbi tag számára. Amennyiben ellenőrzést követően úgy véli, hogy az állítólagos kötelezettségszegést igazolni kell, tájékoztatja:
(a) a szakmai szervezetet vagy más hasonló intézményt, amelynek tagja a korábbi tag;
(b) a Feleket; és
(c) bármely más vonatkozó, első vagy másodfokú beruházási igazságszolgáltatási fórum elnökét.
A Bíróság elnöke vagy a Fellebbviteli Bíróság elnöke nyilvánosságra hozza az e bekezdés szerinti megállapításait.
19. Egyetlen tag vagy korábbi tag sem fedhet fel vagy használhat fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos vagy az eljárás során szerzett nem nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és különösen semmilyen esetben sem fedhet fel vagy használhat fel ilyen információt arra, hogy saját maga vagy mások számára előnyre tegyen szert, vagy mások érdekeit befolyásolja.
20. A tag a 8. mellékletnek megfelelő közzétételt megelőzően nem hozhatja nyilvánosságra a határozatot vagy ítéletet, vagy ezek részeit.
21. A tag vagy korábbi tag nem hozhatja nyilvánosságra a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely tag tanácskozásokkal kapcsolatos véleményét.
22. A tagok nyilvántartást vezetnek és kimutatást készítenek az eljárásra fordított idejükről és felmerült költségeikről.
23. Az e magatartási kódexben a tagok és a korábbi tagok részére előírt szabályok értelemszerűen alkalmazandók a közvetítőkre is.
24. A Bíróság elnökét és a Fellebbviteli Bíróság elnökét konzultatív bizottság segíti, amely az alelnökből és a Bíróság, illetve a Fellebbviteli Bíróság legidősebb tagjából áll. A konzultatív bizottság segít biztosítani a magatartási kódex és a 3.11. cikk (Etika) megfelelő alkalmazását, valamint ilyen rendelkezés esetén bármely más feladat elvégzését.
1. E melléklet 2. és 4. cikke szerint az alperes a következő dokumentumokat azok kézhezvételét követően haladéktalanul továbbítja a jogvitát nem folytató felek, valamint az e melléklet 5. cikkében említett letéteményes számára, amely biztosítja a dokumentumok nyilvános elérhetőségét:
(a) a 3.3. cikk (Konzultációk) (1) bekezdésében említett konzultációk iránti kérelem;
(b) a 3.5. cikk (Szándéknyilatkozat) (1) bekezdésében említett, a Bírósági eljárásra irányuló szándéknyilatkozat;
(c) a 3.5. cikk (Szándéknyilatkozat) (2) bekezdésében említett alperesi jogállás meghatározása;
(d) a 3.6. cikkben (Bírósági eljárás iránti kereset benyújtása) említett kereset benyújtása;
(e) előterjesztések, peranyagok összefoglalásai és valamely jogvitát folytató fél által a Bírósághoz benyújtott feljegyzések, szakértői jelentések és bármely, az e melléklet 3.17. cikke (A megállapodás jogvitát nem folytató felei) és 3. cikke szerint benyújtott írásos beadványok;
(f) a Bírósági meghallgatásokról készült jegyzőkönyvek vagy átiratok, amennyiben rendelkezésre állnak; és
(g) a Bíróság vagy amennyiben alkalmazandó a Fellebbviteli Bíróság elnökének vagy alelnökének végzései, ítéletei és határozatai,.
2. E melléklet 4. cikkében meghatározott kivételek teljesülése esetén, a Bíróság - saját kezdeményezésére vagy bármely személy kérelmére, és a jogvitát folytató felekkel való konzultációt követően - eldöntheti, hogy szükséges-e a Bíróság rendelkezésére bocsátott vagy a Bíróság által kiadott, az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó bármely egyéb dokumentum elérhetővé tétele, és ha igen, milyen módon. Sor kerülhet erre például az ilyen dokumentumoknak egy meghatározott helyen való elérhetővé tétele által, vagy az e melléklet 5. cikkében említett letéteményesen keresztül.
A Bíróság nyilvános meghallgatásokat tart és a jogvitát folytató felekkel folytatott konzultáció alapján meghatározza az ezzel kapcsolatos logisztikai intézkedéseket. Ugyanakkor bármely jogvitát folytató fél, amelynek szándékában áll a meghallgatás során védettnek minősített adatot felhasználni, közli ezt a Bírósággal. A Bíróság megteszi a megfelelő intézkedéseket az ilyen adatok nyilvánosságra hozatalának megakadályozására.
1. A Bíróság, a jogvitát folytató felekkel folytatott konzultációt követően lehetővé teszi azon személy számára, amely nem minősül sem a megállapodás jogvitát folytató, sem a megállapodás jogvitát nem folytató felének (a továbbiakban: harmadik személy), hogy írásos beadvánnyal forduljon a Bírósághoz a jogvita keretébe tartozó ügyek tekintetében.
2. A beadvány lehetőségét igénybe venni kívánó harmadik személy kérelemmel fordul a Bírósághoz, és az eljárás nyelvén, írásban, tömören, a Bíróság által adott esetben meghatározott terjedelmi korlátozásokat figyelembe véve a Bíróság rendelkezésére bocsátja a következő információkat:
(a) a harmadik személy leírása, ideértve, amennyiben lényeges, tagsági és jogi helyzetét (pl. szakmai vagy egyéb nem kormányzati szervezetben), főbb célkitűzéseit, tevékenységének jellegét és bármely anyaszervezetet, így bármely olyan szervezetet, amely közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt a harmadik személy áll;
(b) valamennyi olyan közvetett vagy közvetlen kapcsolat, amely a harmadik személyt bármely jogvitát folytató félhez fűzi;
(c) bármely olyan, valamely kormányzatra, személyre vagy szervezetre vonatkozó információ, amely pénzügyi vagy más jellegű támogatást nyújtott a beadvány előkészítéséhez, illetőleg lényeges támogatást nyújtott a harmadik személynek a harmadik személy által az e cikk szerint benyújtott kérelmet megelőző két év bármelyikében (pl. teljes tevékenységének mintegy 20%-át támogatta évente);
(d) a harmadik személy eljáráshoz fűződő érdekének ismertetése; és
(e) azon sajátos ténybeli és jogi kérdések meghatározása az eljárás vonatkozásában, amelyekkel a harmadik személy írásos beadványában foglalkozni kíván.
3. A Bíróság annak eldöntésében, hogy helyt ad-e egy ilyen beadványnak, tekintetbe veszi többek között a következőket:
(a) a harmadik személynek lényeges érdeke fűződik-e az eljárásokhoz; és
(b) az a mérték, amellyel a beadvány megkönnyíti a választottbíróság számára valamely, az eljáráshoz kapcsolódó ténybeli vagy jogi kérdés megállapítását azáltal, hogy a jogvitát folytató felekétől eltérő nézőpontot, különleges ismeretet vagy betekintést tartalmaz.
4. A harmadik személy által benyújtott beadvány:
(a) a harmadik személy nevében benyújtó személy által keltezett és aláírt;
(b) tömör és a Bíróság által megengedettnél semmi esetre sem hosszabb;
(c) világos állítást tartalmaz a harmadik személynek az adott kérdésekkel kapcsolatos álláspontjáról; és
(d) kizárólag a jogvita keretébe tartozó ügyekkel foglalkozik.
5. A Bíróság garantálja, hogy az ilyen beadványok nem szakítják meg, vagy nem akadályozzák szükségtelenül az eljárásokat, illetőleg nem okoznak tisztességtelen hátrányt egyik jogvitát folytató fél számára sem. A Bíróság szükség esetén megfelelő eljárásokat fogadhat el az összetett beadványok kezelésére.
6. A Bíróság garantálja, hogy a jogvitát folytató felek észszerű lehetőséget kapnak arra, hogy ismertessék a harmadik személy beadványával kapcsolatos észrevételeiket.
1. A (2) bekezdésben meghatározott és a (3)-(9) bekezdés szerint azonosított bizalmas vagy védett információ nem tehető nyilvánossá.
2. Bizalmas vagy védett információnak a követezők minősülnek:
(a) bizalmas üzleti információk;
(b) információk, amelyeket e megállapodásnak megfelelően védenek a közzétételtől;
(c) információk, amelyek védelmét biztosítani kell a közzététellel szemben, méghozzá az alperes információi esetében az adott állam joga alapján, illetőleg egyéb információk esetében azon jog vagy előírások alapján, amelyet vagy amelyeket a Bíróság az ilyen információk közzétételére alkalmazandónak ítél.
3. Ha e melléklet 1. cikkének (1) bekezdése alapján közzétesznek egy, a Bíróság végzésétől vagy határozatától eltérő dokumentumot, az azt benyújtó jogvitát folytató fél, jogvitát nem folytató fél vagy harmadik személy a dokumentum benyújtásakor:
(a) jelzi, hogy megítélése szerint a dokumentum tartalmaz-e olyan információt, amelynek védelmét biztosítani kell a közzététellel szemben;
(b) világosan megjelöli az információt, annak a Bíróság felé való benyújtásakor; és
(c) haladéktalanul vagy a Bíróság által meghatározott időn belül benyújtja a dokumentum szerkesztett változatát, amely nem tartalmazza az említett információt.
4. Ha a Bíróság végzésétől vagy határozatától eltérő dokumentumot hozzáférhetővé kell tenni az e melléklet 1. cikke (2) bekezdésének megfelelő Bíróság határozata szerint, úgy a jogvitát folytató fél, a jogvitát nem folytató fél vagy egy, a dokumentumot benyújtó harmadik személy - a Bíróság döntését követő 30 napon belül, miszerint a dokumentumot a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni - jelzi, hogy megítélése szerint a dokumentum tartalmaz-e olyan információt, amelynek védelmét biztosítani kell a közzététellel szemben, és benyújtja a dokumentum szerkesztett változatát, amely nem tartalmazza az említett információt.
5. Amennyiben a (4) bekezdés szerint javasolt a szerkesztett változat elkészítése, bármely, az ilyen dokumentum benyújtójától eltérő, jogvitát folytató személy kifogással élhet a javasolt szerkesztéssel szemben vagy javasolhatja a dokumentum más módon történő kiszerkesztését. Az ilyen kifogást vagy ellenjavaslatot a javasolt szerkesztett dokumentum kézhezvételétől számított 30 napon belül kell megtenni.
6. Ha a Bíróság valamely végzését, határozatát vagy ítéletét közzéteszik e melléklet 1. cikkének (1) bekezdése szerint, a Bíróság valamennyi jogvitát folytató fél számára lehetővé teszi az azzal kapcsolatos állásfoglalást, hogy a dokumentum mennyiben tartalmaz olyan információkat, amelyek védettségét biztosítani kell a közzététellel szemben, valamint a dokumentum szerkesztésre vonatkozó javaslat megtételét, amelynek célja az adott információknak a közzététellel szembeni védelme.
7. A Bíróság dönt a dokumentum javasolt, a (3)-(6) bekezdés szerinti szerkesztésére vonatkozó valamennyi kérdésben, és saját mérlegelési jogkörében határoz arról, hogy a közzéteendő dokumentumok által tartalmazott információkat milyen terjedelemben kell szerkeszteni.
8. Ha a Bíróság úgy dönt, hogy egy valamely dokumentum által tartalmazott információt nem kell szerkeszteni a (3)-(6) bekezdés szerint, illetőleg a dokumentum számára nem kell védelmet biztosítani a közzététellel szemben, bármely a dokumentumot saját elhatározásából az aktákhoz csatoló, jogvitát folytató fél, jogvitát nem folytató fél vagy harmadik személy a Bíróság döntésétől számított 30 napon belül:
(a) az ilyen információkat tartalmazó dokumentumot részben vagy egészben eltávolíthatja az eljárás aktáiból;
vagy
(b) a dokumentumot a bírósági döntésnek megfelelő formában ismételten benyújthatja.
9. Bármely jogvitát folytató fél, amelynek szándékában áll a meghallgatás során általa bizalmasnak vagy védettnek vélt adatot felhasználni, közli ezt a Bírósággal. A Bíróság a jogvitát folytató felekkel való konzultációt követően dönt arról, hogy az információt védeni kell-e, valamint intézkedéseket tesz a védett információknak a közzététellel szembeni védelme érdekében e melléklet 2. cikkének megfelelően.
10. Nem tehető közzé az az információ, amely esetében a közzététel veszélyeztetné a vitarendezései eljárás (11) bekezdés szerinti feddhetetlenségét.
11. A Bíróság saját kezdeményezésére vagy a jogvitát folytató felek bármelyikének kérelmére, a jogvitát folytató felekkel való konzultációt követően megteszi a megfelelő intézkedéseket, hogy megakadályozza vagy késleltesse az információk közzétételét, amennyiben egy ilyen közzététel veszélyeztetné a vitarendezési eljárás feddhetetlenségét:
(a) mert az akadályozná a bizonyítékok beszerzését vagy rendelkezésre bocsátását; vagy
(b) mert az a tanúk, a jogvitát folytató felek érdekében eljáró ügyvédek vagy a Bíróság tagjainak megfélemlítéséhez vezetne; vagy
(c) összehasonlíthatóan kivételes körülmények esetén.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára az UNCITRAL titkárságán keresztül az adatok letéteményeseként működik és az információkat e melléklet szerint teszi közzé.
Amennyiben e melléklet előírja a Bíróság számára, hogy az járjon el titoktartással, a Bíróságnak titoktartással kell eljárnia, figyelembe véve:
(a) a szerződésen alapuló beruházásivita-rendezési eljárás és a konkrét eljárás átláthatóságához fűződő közérdeket; és
(b) a jogvitát folytató feleknek a közöttük lévő jogvita méltányos és eredményes megoldásához fűződő érdekét.
1. A Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakaszában (A Felek közötti vitarendezés) és e melléklet alkalmazásában:
„tanácsadó”: az a személy, aki valamelyik fél felkérésére tanácsot ad, vagy e felet segíti a választottbírósági eljárással kapcsolatban;
„választottbíró”: a 3.29. cikk (A választottbírói testület létrehozása) szerint létrehozott választottbírói testület tagja;
„asszisztens”: az a személy, aki valamely választottbíró megbízásának megfelelően kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott választottbíró részére;
„panaszos Fél”: bármelyik Fél, amely a 3.28. cikk (A választottbírósági eljárás kezdeményezése) szerint választottbírói testület létrehozását kéri;
„bepanaszolt Fél”: az a Fél, amely állítólagosan megsértette a 3.25. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseket;
„választottbírói testület”: a 3.29. cikk (A választottbírói testület létrehozása) szerint létrehozott testület;
„Fél képviselője”: a Felek valamelyikének kormányzati szerve, kormányzati ügynöksége vagy egyéb állami szervezeti egysége által kinevezett alkalmazott vagy más személy, aki a Felet a megállapodás szerinti vitarendezés céljából képviseli.
2. A Felek eltérő megállapodásának hiányában ez a melléklet a Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakasza (A Felek közötti vitarendezés) szerinti vitarendezési eljárásokra alkalmazandó.
3. Eltérő megállapodás hiányában az a Fél, amellyel szemben panaszt emeltek, köteles gondoskodni a vitarendezési eljárás logisztikai lebonyolításáról, így különösen a meghallgatások megszervezéséről. A Felek egyenlő mértékben megosztják a szervezési ügyekből eredő kiadásokat, ideértve a választottbírák kiadásait is.
4. A Felek és a választottbírói testület e-mailben továbbítanak minden kérelmet, értesítést, írásos beadványt vagy egyéb dokumentumot, emellett pedig másolatban ugyanazon a napon telefaxon, ajánlott levélben, futárral, tértivevénnyel vagy egyéb olyan távközlési eszközzel is továbbítják azokat, amely rögzíti az elküldés tényét. Az ellenkező bizonyításáig az e-mail az elküldésének napján kézbesítettnek tekintendő.
5. Írásos beadványaikról és viszontválaszaikról a Fél elektronikus másolatot küld valamennyi választottbíró, továbbá ezzel párhuzamosan a másik Fél számára. A dokumentumról papír alapú másolatot is biztosítani kell.
6. Minden értesítést a Szingapúri Kereskedelmi és Ipari Minisztérium Észak-Amerika és Európa Osztálya igazgatójának (Director, North America and Europe Division, Singapore Ministry of Trade and Industry), illetve az Unió részéről az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának kell címezni.
7. A választottbírói testület eljárásához kapcsolódó bármilyen kérelemben, értesítésben, írásos beadványban vagy egyéb dokumentumban szereplő, elírásból származó csekély hibák egy új, a módosításokat egyértelműen feltüntető dokumentummal kijavíthatók, hacsak a másik Fél ez ellen nem emel kifogást.
8. Amennyiben valamely dokumentum kézbesítési határidejének utolsó napja Szingapúr vagy az Unió valamely hivatalos munkaszüneti napjára esik, a dokumentum a következő munkanapon is kézbesíthető.
9.
(a) Amennyiben a 3.29. cikk (A választottbírói testület létrehozása) vagy e melléklet 21., 23. vagy 50. szabálya alapján a választottbírói testület tagjait sorshúzással választják ki, mindkét Fél képviselőinek jelen kell lenniük a sorshúzásnál.
(b) A Felek eltérő megállapodása hiányában a létrehozását követő hét napon belül ülést tartanak a választottbírói testülettel, hogy döntsenek a Felek vagy a választottbírói testület által szükségesnek talált kérdésekben, beleértve a választottbíráknak fizetendő javadalmazást és egyéb költségeket is. A választottbírák és a Felek képviselői az ilyen üléseken telefonon vagy videokonferencián keresztül is részt vehetnek.
10.
(a) A Feleknek a választottbírói testület létrehozásától számított hét napon belüli eltérő megállapodása hiányában a választottbírói testület feladatmeghatározása a következő: „a megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével megvizsgálja a 3.28. cikk szerinti, választottbírói testület létrehozására irányuló kérelemben említett ügyet; határoz a kérdéses intézkedésnek a 3.25. cikkben említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségéről jogi és/vagy ténybeli megállapítások és ezek indokolásának megtétele útján; valamint a 3.31. és a 3.32. cikknek megfelelően ítéletet hoz.”.
(b) Amennyiben a Felek megállapodnak a választottbírói testület feladatmeghatározásában, az ilyen megállapodásukról haladéktalanul értesítik a választottbírói testületet.
11. A panaszos Fél legkésőbb a választottbírói testület létrehozását követő 20 napon belül benyújtja az eljárást megindító keresetét. A bepanaszolt Fél legkésőbb az eljárást megindító írásbeli beadvány kézhezvételét követő 20 napon belül írásban előterjeszti viszontkeresetét.
12. A a választottbírói testület valamennyi ülését a választottbírói testület elnöke vezeti. A választottbírói testület felhatalmazhatja az elnököt arra, hogy igazgatási vagy eljárási döntéseket hozzon.
13. A Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakaszának (A Felek közötti vitarendezés) eltérő rendelkezései hiányában, a választottbírói testület tevékenységét bármilyen kommunikációs eszközön keresztül folytathatja, beleértve a telefont, telefaxot vagy számítógépes kapcsolatot is.
14. A választottbírói testület tanácskozásában kizárólag választottbírák vehetnek részt, a választottbírói testület azonban tanácskozásain engedélyezheti asszisztensei jelenlétét.
15. Valamennyi ítélet megfogalmazása a választottbírói testület kizárólagos hatásköre, amely nem ruházható át.
16. A Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakaszának (A Felek közötti vitarendezés) és mellékleteinek rendelkezései által nem szabályozott eljárási kérdés felmerülése esetén a választottbírói testület a Felekkel folytatott konzultációt követően megfelelő, az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető eljárást fogadhat el.
17. Amennyiben a választottbírói testület megítélése szerint az eljárásban alkalmazandó valamely határidő módosítása, illetve bármely más eljárási vagy adminisztratív kiigazítás szükséges, írásban értesíti a feleket a módosítás vagy kiigazítás okairól és a szükséges határidőről vagy kiigazításról.
18. Amennyiben egy választottbíró az eljárásban nem tud részt venni, visszalép vagy le kell váltani, a 3.29. cikkel (A választottbírói testület létrehozása) összhangban új választottbírót kell választani a helyébe.
19. Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy egy választottbíró nem felel meg a 11. mellékletben foglalt magatartási kódex (a továbbiakban: magatartási kódex) követelményeinek, és ezért le kell váltani, e Félnek az attól a naptól számított 15 napon belül értesítenie kell a másik Felet, hogy tudomására jutottak a magatartási kódexnek a választottbíró általi megsértését alátámasztó körülmények.
20. Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy valamely, nem az elnöki tisztséget betöltő választottbíró nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, akkor a Felek konzultálnak, és amennyiben sikerül megállapodniuk, a kérdéses választottbíró helyébe a 3.29. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) megállapított eljárásnak megfelelően kiválasztott választottbíró lép.
21. Ha a Felek a választottbíró leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, akkor bármelyik Fél kérheti az ügynek a választottbírói testület elnöke elé való terjesztését, akinek a döntése végleges. Ha az említett kérés alapján az elnök megállapítja egy választottbíróról, hogy nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, új választottbírót választanak. Az a Fél, amelyik a leváltásra szoruló választottbírát választotta, választ egy választottbírát a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdése szerint összeállítottnévjegyzéken szereplő többi személy közül. Amennyiben e Fél a választottbírói testület elnökének megállapításától számított öt napon belül nem választ választottbírát, a bizottság elnöke vagy az elnök megbízottja választja ki a választottbírát sorshúzással a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdése szerint összeállított névjegyzéken szereplő többi személy közül, a választottbírói testület elnökének megállapításától számított tíz napon belül. Amennyiben a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdése szerinti névjegyzéket még nem állították össze a 3.29. cikk (A választottbírói testület létrehozása) (4) bekezdésének megfelelően, az a Fél, amelyik a leváltásra szoruló választottbírát választotta, vagy - ha ez a Fél ezt elmulasztja - a bizottság elnöke vagy az elnök megbízottja választ egy választottbírát a választottbírói testület elnökének megállapításától számított öt napon belül ha:
(a) a Fél nem javasolt személyeket a másik Fél által a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdése szerint javasolt többi személy közül; vagy
(b) a Feleknek nem sikerült megállapodniuk a neveket tartalmazó névjegyzékről a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdése szerint, akkor azon személyek közül, amelyeket a Fél a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdése szerint javasolt.
22. Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a választottbírói testület elnöke nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, akkor a Felek konzultálnak, és amennyiben megállapodnak, az elnök helyébe a 3.29. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) meghatározott eljárásnak megfelelően kiválasztott elnök lép.
23. Ha a Felek nem tudnak megállapodni a választottbírói testület elnöke leváltásának szükségességében, akkor bármelyikük kérheti, hogy az ügyet terjesszék egy semleges harmadik fél elé. Amennyiben a Felek nem tudnak megállapodni semleges harmadik félről, az ügyet a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (1) bekezdése szerinti névjegyzéken szereplő tagok egyike elé kell utalni. Az említett személyt a bizottság elnöke vagy az elnök megbízottja sorshúzással választja ki. Az e személy által a választottbírói testület elnöke leváltásának szükségességéről hozott döntés végleges. Ha e személy megállapítja, hogy a választottbírói testület eredetileg megválasztott elnöke nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek, a Felek megállapodnak a leváltásról. Ha a Feleknek nem sikerül a választottbírói testület új elnökről megállapodni, a bizottság elnöke, vagy az elnök megbízottja sorshúzással választ a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (1) bekezdése szerinti névjegyzék többi tagja közül. A névjegyzék többi tagja adott esetben nem foglalja magában azt a személyt, aki arról döntött, hogy az eredeti elnök nem felel meg a magatartási kódex követelményeinek. Az új elnököt az elnök leváltását megalapozó megállapítástól számított öt napon belül választják ki.
24. A választottbírói testület eljárásait fel kell függeszteni az e melléklet 18., 19., 20., 21., 22. és 23. szabályában leírt eljárások végrehajtásának időtartamára.
25. Az elnök - a Felekkel és a többi választottbíróval egyeztetve - kitűzi a meghallgatás napját és időpontját, és azt írásban megerősíti a Felek részére. Ezt az információt az eljárás logisztikai szervezéséért felelős Fél nyilvánosan közzéteszi, kivéve, ha a meghallgatás nem nyilvános. Amennyiben azt egyik Fél sem ellenzi, a választottbírói testület dönthet úgy is, hogy nem tart meghallgatást.
26. A Felek eltérő megállapodása hiányában a meghallgatást Brüsszelben tartják, ha Szingapúr a panaszos Fél, és Szingapúrban, ha az Unió a panaszos Fél.
27. A választottbírói testület pótlólagos meghallgatásokat is kitűzhet, ha a Felek ebben megállapodnak.
28. A választottbírák mindegyikének az összes meghallgatáson végig jelen kell lennie.
29. A következő személyek jelen lehetnek a meghallgatáson, függetlenül attól, hogy az eljárás nyilvános-e:
(a) a Felek képviselői;
(b) a Felek tanácsadói;
(c) adminisztratív személyzet, tolmácsok, fordítók és bírósági jelentéstevők; és
(d) a választottbírák asszisztensei.
A választottbírói testület előtti felszólalás joga kizárólag a Felek képviselőit és tanácsadóit illeti meg.
30. A meghallgatás napja előtt legkésőbb öt nappal mindkét Fél párhuzamosan elküldi a választottbírói testülethez, valamint a másik Félhez azon személyek névsorát, akik a meghallgatáson az említett Fél nevében szóban fogják kifejteni álláspontjukat vagy előadást fognak tartani, illetve akik egyéb képviselőként vagy tanácsadóként a meghallgatáson jelen lesznek.
31. A választottbírói testület meghallgatásai nyilvánosak, kivéve, ha a Felek úgy döntenek, hogy azok részben vagy egészben zártak legyenek. A Felek eltérő megállapodása hiányában a nyilvános meghallgatások alkalmával a következők alkalmazandók:
(a) nyilvános, egyidejű, zártláncú televíziós közvetítést kell biztosítani a választottbírói eljárás helyszínén, külön teremben elhelyezett kivetítők révén;
(b) a meghallgatás nyilvános közvetítésének megtekintését nyilvántartásba kell venni;
(c) a kivetítőteremben tilos hang- vagy videofelvételt, illetve fényképeket készíteni;
(d) a testületnek jogában áll bármely meghallhatást zárt ülésen megtartani annak érdekében, hogy bizalmas információkkal kapcsolatos kérdésekről is tárgyalhassanak.
A választottbírói testület zárt ülést tart, ha a Felek beadványai és az érvelések bizalmas információkat tartalmaznak. Különleges esetekben a testületnek saját kezdeményezésre, vagy valamelyik Fél kérése alapján bármikor jogában áll a meghallgatást zárt ülésen megtartani.
32. A választottbírói testület a meghallgatást a következő módon hajtja végre, biztosítva, hogy a panaszos Fél és a bepanaszolt Fél egyenlő időt kapjon:
(a) a panaszos Fél beadványa;
(b) a bepanaszolt Fél ellenkérelme;
(a) a panaszos Fél viszontválasza;
(b) a bepanaszolt Fél viszontválaszra adott ellenérvei.
33. A választottbírói testület a tárgyalás során bármikor kérdéseket intézhet bármelyik félhez.
34. A választottbírói testület gondoskodik arról, hogy valamennyi meghallgatásról jegyzőkönyv készüljön, és hogy azt a lehető leghamarabb kézbesítsék a Felek számára.
35. A meghallgatást követő tíz napon belül bármely Fél kiegészítő írásos beadványt nyújthat be a másik Félnek és a választottbírói testületnek egyidejűleg bármilyen olyan kérdéssel kapcsolatban, amely a meghallgatás során felmerült.
36. A választottbírói testület az eljárás során írásban bármikor kérdést intézhet a Felek egyikéhez vagy mindkettőjükhöz. A választottbírói testület által feltett valamennyi írásbeli kérdésről mindkét Fél másolatot kap.
37. Mindegyik Fél köteles a választottbírói testület által feltett kérdésre adott írásbeli válaszát másolatban a választottbírói testület és ezzel párhuzamosan a másik Fél számára is megküldeni. Mindkét Fél számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a másik Fél válaszának kézhezvételétől számított öt napon belül írásbeli észrevételeket tehessen.
38. Ha a választottbírói testület meghallgatásait e melléklet 31. szabályának megfelelően zárt ülés keretei között tarjta, a Felek és tanácsadóik megőrzik a meghallgatás, a tanácskozások és a testület időközi jelentések, valamint a testületnek címzett valamennyi írásos beadvány, valamint a testülettel folytatott valamennyi kommunikáció bizalmasságát. Mindkét Fél és tanácsadói bizalmasan kezelik azokat az információkat, amelyeket a másik Fél a választottbírói testület elé terjesztett, amennyiben ez a Fél ezekat az információkat bizalmasként jelölt meg. Ha valamelyik Fél választottbírói testület elé terjesztett beadványa bizalmas információkat tartalmaz, a másik Fél kérelmére 15 napon belül rendelkezésre bocsátja a beadvány nyilvánosságra hozható, betekinthető változatát. E melléklet nem akadályozza meg a Feleket abban, hogy saját álláspontjukat olyan mértékig nyilvánosságra hozzák, hogy az - amikor a másik Fél által benyújtott információra hivatkozik - ne fedje fel a másik Fél által bizalmasként megjelölt információkat.
39. A választottbírói testület nem ülésezik, nem tart meghallgatást, illetve nem lép kapcsolatba egyik Féllel sem a másik Fél távollétében.
40. A választottbírák nem vitathatják meg az eljárás tárgyának valamely részletét valamelyik Féllel vagy a Felekkel a többi választottbíró távollétében.
41. Amennyiben a Felek a választottbírói testület létrehozásától számított három napon belül eltérően nem állapodnak meg, a választottbírói testület foglalkozhat a Felek érdekelt természetes vagy jogi személyei által önállóan kezdeményezett írásbeli beadványokkal, amennyiben ezeket a beadványokat a választottbírói testület megalakulását követő tíz napon belül előterjesztik, és megfogalmazásuk tömör, valamennyi mellékletükkel együtt sem haladják meg a 15 gépelt oldalt, valamint közvetlenül kapcsolódnak a választottbírói testület által tárgyalt ténybeli kérdéshez.
42. A beadvány tartalmazza az azt benyújtó természetes vagy jogi személy leírását, többek között a személy állampolgárságát vagy letelepedési helyét, a személy tevékenységei természetét, a személy finanszírozásának forrását, és meghatározza, milyen jellegű érdeke fűződik az adott személynek a választottbírói eljáráshoz. A beadványt a Felek által az e melléklet 45. szabálya szerint választott nyelveken kell benyújtani.
43. A választottbírói testület ítéletében felsorolja a hozzá beérkezett összes olyan beadványt, amely megfelel e melléklet a 41. és 42. szabályának. A választottbírói testület ítéletében nem köteles kitérni az ezekben a beadványokban szereplő érvekre. A választottbírói testület a hozzá e melléklet szerint benyújtott valamennyi beadványt megküldi a Feleknek észrevételezés végett.
44. A Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakaszában (A Felek közötti vitarendezés) említett sürgős esetekben a választottbírói testület a Felekkel folytatott konzultációt követően adott esetben kiigazítja az e mellékletben említett határidőket, és e kiigazításról értesíti a Feleket.
45. A 3.26. cikkben (Konzultációk) említett konzultációk folyamán, legkésőbb az e melléklet 9. szabályának b) pontjában említett ülésig a Felek megkísérelnek megállapodni a választottbírói testület előtti eljárás közös munkanyelvében.
46. Az e melléklet szerint készült dokumentumok fordításával kapcsolatban bármely Fél tehet észrevételeket.
47. Ha a megállapodás kapcsán eltérő értelmezések merülnek fel, a választottbírói testület figyelembe veszi, hogy e megállapodásra vonatkozó tárgyalások angol nyelven zajlottak.
48. Amennyiben e melléklet 8. szabályának alkalmazása folytán az egyik Félhez egy dokumentum más napon érkezik meg, mint a másik Félhez, akkor a dokumentum kézhezvételétől számított határidőket az említett dokumentum későbbi kézhezvételének napjától kell számítani.
49. E melléklet szintén alkalmazandó a 3.34. cikk (Az ítélet teljesítésének észszerű időtartama) (2) bekezdésében, a 3.35. cikk (A választottbírói testület ítéletének teljesítése céljából hozott intézkedések felülvizsgálata) (2) bekezdésében, a 3.36. cikk (Ideiglenes jogorvoslatok a határozat teljesítésének elmulasztása esetén) (3) bekezdésében és a 3.37. cikk (A meg nem felelés miatti ideiglenes jogorvoslat elfogadását követően az ítélet teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata) (2) bekezdésében meghatározott eljárásokra. Az e mellékletben megállapított határidőket az említett egyéb eljárásokra vonatkozóan ki kell igazítani a választottbírósági testület ítéleteinek meghozatalára vonatkozó különleges határidőknek megfelelően.
50. Amennyiben az eredeti választottbírói testületnek vagy néhány tagjának nem áll módjában újra összeülni a 3.34. cikk (Az ítélet teljesítésének észszerű időtartama) (2) bekezdésében, a 3.35. cikk (A választottbírói testület ítéletének teljesítése céljából hozott intézkedések felülvizsgálata) (2) bekezdésében, a 3.36. cikk (Ideiglenes jogorvoslatok a határozat teljesítésének elmulasztása esetén) (3) bekezdésében és a 3.37. cikk (A meg nem felelés miatti ideiglenes jogorvoslat elfogadását követően az ítélet teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata) (2) bekezdésében meghatározott eljárások céljából, akkor a 3.29. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) szereplő eljárást kell alkalmazni. Ebben az esetben az ítélet kihirdetésének határideje 15 nappal meghosszabbodik.
1. E melléklet célja annak megkönnyítése, hogy közvetítő segítségével zajló átfogó és gyors eljárás révén kölcsönösen elfogadott megoldást sikerüljön találni a Felek között.
2. Ellenkező rendelkezés hiányában e melléklet e megállapodás hatálya alá tartozó bármely intézkedésre, valamint a Felek közötti beruházásokat kedvezőtlenül érintő intézkedésre alkalmazandó.
1. A közvetítői eljárás kezdeményezését megelőzően bármikor, a Fél írásban információt kérhet a másik Féltől a Felek közötti beruházásokat kedvezőtlenül érintő intézkedésre vonatkozóan. Az ilyen információ szolgáltatására felkért Félnek 20 napon belül írásbeli választ kell adnia.
2. Amennyiben a válaszadó Fél úgy véli, hogy 20 napon belül nem áll módjában választ adni, tájékoztatja a kérelmező Felet arról, hogy miért nem áll módjában választ adni a késedelem okairól, valamint arról a legrövidebb becsült időtartamról, amely alatt válaszát módjában áll benyújtani.
1. A Fél bármikor kérelmezheti, hogy a Felek közvetítői eljárást kezdjenek. Az ilyen kérelmet írásban kell közölni a másik Féllel. A kérelem kellően részletes ahhoz, hogy világosan bemutassa a kérelmező Fél számára problémát okozó pontokat, és:
(a) azonosítja a kérdéses konkrét intézkedést;
(b) megnevezi azokat a feltételezett hátrányos hatásokat, amelyekkel a kérelmező Fél szerint az intézkedés a Felek közötti beruházásokat érinti; és
(c) kifejti, hogy a kérelmező Fél szerint az említett kapcsolatok hogyan kötődnek az intézkedéshez.
2. Ezt a kérelmet a címzett Fél jóhiszeműen mérlegeli, és a kézhezvételétől számított tíz napon belül a kérelem elfogadásával vagy elutasításával írásos választ ad rá.
1. A Felek törekednek arra, hogy legkésőbb az e melléklet 2. cikkének (Az eljárás megindítása) (3) bekezdésében említett kérelemre adott válasz kézhezvételétől számított 15 napon belül megállapodjanak a közvetítő személyében.
2. Amennyiben a megállapított határidőn belül a Felek nem tudnak megállapodni a közvetítő személyében, bármely Fél felkérheti a bizottság elnökét, illetve az általa meghatalmazott személyt, hogy a 3.44. cikk (A választottbírák névjegyzékei) (2) bekezdése szerint felállított névjegyzékből sorshúzás útján nevezze ki a közvetítőt. A sorshúzás idején mindkét Fél képviselői jelen lehetnek.
3. A (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül a bizottság elnöke vagy megbízottja kiválasztja a közvetítőt.
4. A közvetítő egyik Fél állampolgára sem lehet, kivéve, ha a Felek arról eltérően állapodnak meg.
5. A közvetítő pártatlan és átlátható módon segíti a Feleket abban, hogy tisztázzák az intézkedést és annak a kereskedelemre és a beruházásokra gyakorolt lehetséges kedvezőtlen hatásait, valamint kölcsönösen elfogadott megoldásra jussanak. A 11. melléklet értelemszerűen a közvetítőkre alkalmazandó. A 9. melléklet 4-8. és 45-48. pontjai is értelemszerűen alkalmazandók.
1. A közvetítő kinevezését követő tíz napon belül a közvetítő eljárást kezdeményező Fél a közvetítőnek és a másik Félnek írásban benyújtja a probléma részletes leírását, ismertetve különösen az említett intézkedés működését és annak a beruházásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásait. E probléma ismertetésére vonatkozó leírás elküldését követő 20 napon belül a másik Fél írásban észrevételeket tehet a probléma leírásával kapcsolatban. Valamennyi Fél minden olyan információt megadhat problémaleírásában vagy az arra vonatkozó észrevételeiben, amelyet lényegesnek vél.
2. A közvetítő dönthet az érintett intézkedés és annak a beruházásokra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak tisztázására vonatkozó legmegfelelőbb módról. A közvetítő különösen megbeszéléseket szervezhet a Felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a Felekkel, megfelelő szakértőktől és az érdekelt felektől segítséget kérhet, illetve konzultálhat velük, valamint a Felek kérelmére bármely más további segítséget nyújthat. A megfelelő szakértőktől és érdekelt felektől kért segítséget, illetve a velük történő konzultációt megelőzően azonban konzultálnia kell a Felekkel.
3. A közvetítő tanácsot nyújthat és megoldást javasolhat a Felek számára mérlegelésre, melyek a javasolt megoldást elfogadhatják vagy elutasíthatják, illetve eltérő megoldásban is megegyezhetnek. A közvetítő tanácsa, illetve megjegyzései azonban nem vonatkozhatnak arra, hogy az intézkedések összeegyeztethetőek-e e megállapodással.
4. A közvetítői eljárást annak a Félnek a területén kell lefolytatni, amelyhez a kérelmet intézték, vagy kölcsönös megegyezés alapján bármilyen más helyen vagy módon.
5. A Felek törekednek arra, hogy a közvetítő kinevezését követő 60 napon belül kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. A végleges megoldás elfogadásáig a Felek lehetséges ideiglenes megoldásokról egyezhetnek meg.
6. A megoldás elfogadására a bizottság határozatával kerülhet sor. Az így elfogadott megoldást bármely Fél a szükséges belső eljárásainak lezárulásától teheti függővé. A kölcsönösen elfogadott megoldásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvánosságra hozott változat azonban nem tartalmazhat olyan információt, melyet egy Fél bizalmasként jelölt meg.
7. A közvetítői eljárás befejeződik:
(a) a kölcsönösen elfogadott megoldásnak a Felek által történő elfogadásával, amely esetben közvetítői eljárás az elfogadás időpontjában befejeződik;
(b) a Felek kölcsönös megállapodásával az eljárás bármelyik szakaszában, amely esetben közvetítői eljárás a megállapodás napján befejeződik;
(c) a közvetítő írásos nyilatkozatával, a Felekkel való konzultációt követően, arról, hogy a közvetítésre irányuló további erőfeszítések nem vezetnek eredményre, amely esetben közvetítői eljárás az említett nyilatkozat időpontjában befejeződik; vagy
(d) valamely Fél írásbeli nyilatkozatával, miután a közvetítői eljárás keretében megismerte a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, és megfontolt minden tanácsadói véleményt és a közvetítő minden javaslatát, amely esetben közvetítői eljárás az említett nyilatkozattétel időpontjában befejeződik.
1. Amennyiben a Felek megállapodtak egy megoldásban, mindkét Fél a megállapodott időtartamon belül megtesz minden olyan intézkedést, amely a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtásához szükséges.
2. A végrehajtó Fél írásban tájékoztatja a másik Felet a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása érdekében tett lépésekről vagy intézkedésekről.
3. A Felek kérelmére a közvetítő írásban a Felek rendelkezésére bocsát egy tényszerű jelentéstervezetet, amelyben röviden összefoglalja az alábbiakat: i. ezen eljárásokban az említett intézkedés; ii. az alkalmazott eljárások; és iii. ezen eljárások végeredményeként kölcsönösen elfogadott megoldás, ideértve a lehetséges időközi megoldásokat is. A közvetítő a felek számára 15 munkanapot biztosít a jelentéstervezet észrevételezésére. A közvetítő a Felek határidőn belül benyújtott észrevételeinek mérlegelését követően 15 napon belül írásban tényszerű zárójelentést nyújt be a Feleknek. A tényszerű végleges írásos jelentés nem tartalmazhat e megállapodás értelmezésére vonatkozó megállapításokat.
1. A közvetítő eljárás nem sérti a Feleknek a Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakasza (A Felek közötti vitarendezés) szerinti jogait és kötelességeit.
2. A közvetítő eljárásnak nem célja, hogy e megállapodás vagy bármilyen más megállapodás szerinti vitarendezési eljárás alapjául szolgáljon. Ilyen vitarendezési eljárásban egyik Fél sem támaszkodhat az alábbiakra vagy nem hozhatja fel bizonyítékként, és a választottbírói testület sem veheti figyelembe az alábbiakat:
(a) a Fél által a közvetítői eljárás során elfoglalt álláspontok;
(b) az a tény, hogy a Fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást a közvetítés tárgyát képező intézkedésre; vagy
(c) a közvetítő által adott tanácsok vagy tett javaslatok.
3. A Felek eltérő megállapodásának hiányában és e melléklet 5. cikke (A közvetítői eljárás szabályai) (6) bekezdésének sérelme nélkül, a közvetítői eljárás valamennyi lépését bizalmasan kezelik, ideértve az adható tanácsokat, illetve a javasolt megoldásokat is. Azonban mindegyik Fél nyilvánosságra hozhatja azt a tényt, hogy közvetítés van folyamatban.
Az e mellékletben említett valamennyi határidő a Felek kölcsönös egyetértésével módosítható.
1. A közvetítői eljárásban való részvételből eredő kiadások esetében mindkét Fél a saját kiadásait viseli.
2. A Felek egyenlő mértékben megosztják a szervezési ügyekből eredő kiadásokat, ideértve a közvetítő díjazását és kiadásait is. A közvetítő díjazása összhangban van a 9. melléklet 9. b) pontjában foglaltakkal.
A megállapodás hatálybalépése után öt évvel a Felek konzultálnak egymással arról, hogy - a közvetítői eljárás során szerzett tapasztalatainak és a WTO kereteiben egy megfelelő mechanizmus kialakításának figyelembevételével - szükséges-e a közvetítő eljárás módosítása.
1. E magatartási kódex alkalmazásában:
„választottbíró”: a 3.29. cikk (A választottbírói testület létrehozása) szerint létrehozott választottbírói testület tagja;
„jelölt”: olyan személy, akinek neve a 3.44. cikkben (A választottbírák névjegyzékei) említett választottbírói névjegyzéken szerepel, és akinek a 3.29. cikk (A választottbírói testület létrehozása) szerinti választottbíróvá történő kinevezését megfontolás tárgyává teszik;
„asszisztens”: az a személy, aki valamely választottbíró megbízásának megfelelően kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott választottbíró részére;
„eljárás” eltérő rendelkezés hiányában a Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakasza (A Felek közötti vitarendezés) szerinti választottbírósági eljárás;
„személyzet”: egy választottbíró tekintetében azok a személyek, akik az asszisztensen kívül a választottbíró irányítása és ellenőrzése alá tartoznak.
2. Az eljárások során valamennyi jelölt és választottbíró elkerül minden szabálytalanságot és a szabálytalanság látszatát, független és pártatlan, elkerüli a közvetlen és közvetett összeférhetetlenséget, és példamutató magatartást tanúsít, hogy a vitarendezési mechanizmus feddhetetlensége és pártatlansága ne sérüljön. A választottbírák nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól a testület elé terjesztett ügyekben. A korábbi választottbírák kötelesek eleget tenni az e magatartási kódex (15), (16), (17) és (18) bekezdésében leírt kötelezettségeknek.
3. Mielőtt megerősítenék a választottbíróvá való kiválasztását a Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakasza (A Felek közötti vitarendezés) alapján, a jelölt nyilvánosságra hoz minden érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet, amely valószínűleg hatással lehet függetlenségére vagy pártatlanságára, vagy amely a nem megfelelő viselkedés vagy elfogultság látszatát keltheti az eljárás során. Ebből a célból a jelölt megtesz minden észszerűen elvárható erőfeszítést azért, hogy tudatában legyen az ilyen érdekeknek, kapcsolatoknak és ügyeknek.
4. A jelölt vagy választottbíró csak az e magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos információkat köteles a bizottság számára bejelenteni, hogy azt a Felek megfontolhassák.
5. A választottbíró megválasztását követően is köteles minden észszerűen elvárható erőfeszítést megtenni azért, hogy megismerje az e magatartási kódex (3) bekezdésében említett minden érdeket, kapcsolatot vagy kérdést, és azokat felfedje. A tájékoztatási kötelezettség folyamatosan fennáll, és kötelezi a választottbírót arra, hogy az eljárás bármely szakaszában a lehető legrövidebb időn belül felfedjen minden olyan érdeket, kapcsolatot vagy kérdést, amelyről tudomást szerez. A választottbíró az ilyen érdekekről, kapcsolatokról vagy kérdésekről oly módon tájékoztat, hogy azokat írásban közli a bizottsággal, hogy a Felek megfontolhassák.
6. Megválasztását követően a választottbíró köteles feladatait alaposan és gyorsan, tisztességgel és gondossággal ellátni az eljárás egésze folyamán.
7. A választottbíró csak az eljárás folyamán felmerült, az ítélethozatalhoz szükséges kérdéseket vizsgálja, és e feladatot harmadik személyre nem ruházhatja át.
8. A választottbíró köteles megtenni minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy asszisztensei és személyzete az említett magatartási kódex (2), (3), (4), (5), (16), (17) és (18) bekezdésében foglalt szabályokat ismerjék, és azokat betartsák.
9. A választottbíró az eljárást illetően nem léphet ex parte kapcsolatba.
10. A választottbíró független és pártatlan, elkerüli a szabálytalanság vagy elfogultság látszatát, önérdek, külső nyomás, politikai megfontolások, társadalmi nyomás, valamely félhez való lojalitás vagy a kritikától való félelem által nem befolyásolt.
11. A választottbírák sem közvetlenül, sem közvetve nem vállalnak olyan kötelezettséget vagy fogadnak el olyan előnyt, amely bármilyen módon hatással lehet kötelezettségeiknek megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás látszatát keltheti.
12. A választottbírák nem használhatják fel a választottbírói testületben betöltött pozícióikat semmilyen személyes vagy magánérdek előmozdítására, és elkerülik mindazokat a cselekményeket, amelyek olyan látszatot kelthetnek, miszerint mások különleges helyzetükből adódóan képesek befolyásolni őket.
13. A választottbírák nem hagyják, hogy pénzügyi, üzleti, szakmai, családi vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják magatartásukat vagy ítéletüket.
14. A választottbíró elkerüli az olyan kapcsolat vagy pénzügyi érdek létesítését, amely hatással lehet pártatlanságára, vagy amely észszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti.
15. Valamennyi korábbi választottbíró elkerül minden olyan cselekményt, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy a választottbírói testület ítéletéből, illetve határozatából előnye származott.
16. Egyetlen választottbíró vagy korábbi választottbíró sem fedhet fel vagy használhat fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos, vagy az eljárás során szerzett nem nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és semmilyen esetben sem fedhet fel vagy használhat fel ilyen információt arra, hogy saját maga vagy mások számára előnyre tegyen szert, vagy mások érdekeit befolyásolja.
17. A választottbíró nem hozhatja nyilvánosságra a választottbírói testület ítéletét vagy annak részeit a Harmadik fejezet (Vitarendezés) B. szakaszának (A Felek közötti vitarendezés) megfelelő közzétételt megelőzően.
18. A választottbíró vagy korábbi választottbíró nem hozhatja nyilvánosságra a választottbírói testületben a tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely választottbíró tanácskozásokkal kapcsolatos véleményét.
19. A választottbírák nyilvántartást vezetnek és kimutatást készítenek az eljárásra fordított időről és felmerült költségeiről, valamint asszisztenseik ráfordított idejéről és költségeiről.
20. Az e magatartási kódexben a választottbírák és a korábbi választottbírák részére előírt szabályok értelemszerűen alkalmazandók a közvetítőkre is.
1. A 2.3. cikk (Nemzeti elbánás) nem alkalmazandó a következőkkel kapcsolatos intézkedésekre:
(a) ivóvízellátás Szingapúrban;
(b) lakóingatlan * tulajdonlása, vásárlása, fejlesztése, kezelése, fenntartása, használata, haszonélvezete, eladása vagy más módon történő elidegenítése, illetve szociális lakásépítési program Szingapúrban.
2. E megállapodás hatálybalépését követően három évvel, majd ezután kétévente - amennyiben az Additional Buyer’s Stamp Duty (a továbbiakban: ABSD) még mindig hatályos - a bizottság felülvizsgálja a helyzetet annak megállapítása érdekében, hogy az ABSD szükséges-e a lakóingatlan-piac stabilitása érdekében. E konzultációk során Szingapúr a lakóingatlan-piac helyzetére vonatkozó statisztikákat és információkat szolgáltat.
A 9. melléklet 9. pontjára vonatkozóan a Felek megerősítik egyetértésüket az alábbiakban:
1. A választottbíráknak juttatott díjazás és költségtérítés alapját a hasonló, két- vagy többoldalú megállapodások esetében alkalmazott nemzetközi vitarendezési mechanizmusok normái képezik.
2. A díjazás és a költségtérítés pontos összegében a Felek a 9. melléklet 9. pontja szerinti, választottbírói testülettel tartott ülést megelőzően megállapodnak.
3. A Felek e megállapodást jóhiszeműen, a választottbírói testület működésének megkönnyítése céljából alkalmazzák.”
4. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 4.15.2. cikke szerint meghatározott időpontban lép hatályba.
(3) A Megállapodás, illetve a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.
5. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gondoskodik.
