1. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Nemzeti Foglalkoztatási Alap könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével és ellenőrzésével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek.”
2. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható)
„a) központi foglalkoztatási, foglalkoztatáspolitikai, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok, kutatások és a foglalkoztatási, munkaügyi szakkiadvány kiadásának támogatására;”
(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható)
„h) foglalkoztatáspolitika működtetését elősegítő informatikai fejlesztések költségére.”
3. § Hatályát veszti a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39/D. § (1)–(4) bekezdése.
4–5. § *
6. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 54. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országos kamara jogai és feladatai különösen:)
„q) egységes ügykezelő alkalmazást működtet és azzal összefüggésben a közjegyzők által kötelezően alkalmazandó számlázó programot rendszeresít, amelynek keretében – az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett – jogosult a közjegyzői nyilvántartásokban kezelt adatok biztonsági célú tárolására, valamint statisztikai célú kezelésére.”
7–8. § *
9–12. § *
13. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Szakértő kirendelése esetén a gyermekek otthongondozási díjáról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért szakértői díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.”
14. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 41. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Szakértő kirendelése esetén az ápolási díjról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért szakértői díjat fizet. A díjazás összegét az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.”
15. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg
a) 100%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,
b) 180%-a a kiemelt ápolási díj esetében,
c) 150%-a az emelt összegű ápolási díj esetében.”
16. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
1. 60. § (1) bekezdésében az „intézményhiányából” szövegrész helyébe az „intézményhiányából és a közösségi közlekedés nehézségéből” szöveg,
2. 60. § (2) bekezdésében a „hatszáz” szövegrészek helyébe a „nyolcszáz” szöveg, és
3. 73. § (1) bekezdésében a „16” szövegrész helyébe a „12” szöveg
lép.
(2) *
17. § *
18–21. § *
22. § *
23–26. § *
27. § *
28. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 145. § (2c) bekezdés c) pontja a következő ce) alponttal egészül ki:
(A rendelkezésre álló kapacitástól függetlenül be kell fogadni
azt a szolgáltatói nyilvántartásba a kérelem benyújtását megelőzően is bejegyzett szolgáltatást, intézményt, hálózatot, férőhelyszámot, amely esetében a szolgáltatói nyilvántartásban bejegyzett adatok módosítását kizárólag költségvetési többletkiadást nem eredményező)
„ce) fenntartóváltás”
(teszi szükségessé.)
29. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 147. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A költségvetési támogatásban részesülő munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde fenntartója által meghatározható intézményi térítési díj összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át.”
30. § *
31. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a következő 188. §-sal egészül ki:
„188. § Az a települési önkormányzat vagy társulás, amelynek a gyermekek napközbeni ellátására tekintettel a 2019. december 31-én hatályos 145/A. § alapján 2020. január 1-jén megtérítési kötelezettsége áll fenn, 2020. január 1-jétől mentesül a még fennmaradó megtérítési kötelezettségének teljesítése alól.”
32. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1–5. *
6. 145/A. § (1) bekezdésében a „társulás a fenntartásában” szövegrész helyébe a „társulás – a gyermekek napközbeni ellátása kivételével – a fenntartásában” szöveg, és
7. 145/A. § (2) bekezdésében a „társulás fenntartásában” szövegrész helyébe a „társulás – a gyermekek napközbeni ellátása kivételével – a fenntartásában” szöveg
lép.
33. § Hatályát veszti a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
1. 145. § (2b) bekezdés b) pontja, és
2. *
34–45. § *
46. § *
47. § *
48. § *
49–50. § *
51. § *
52. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény
1–7. *
8. *
9–10. *
lép.
53. § *
54–57. § *
58. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény I. Fejezete „Az adatok védelme, iratkezelési szabályok” alcímet követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az egységes ügykezelő alkalmazás
15/A. § (1) A közjegyző, illetve az országos kamara a beadvány, illetve a más hatóságtól érkezett irat adatait – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – haladéktalanul, de legfeljebb annak a hozzá való érkezésétől számított 8 munkanapon belül rögzíti az országos kamara által működtetett egységes ügykezelő alkalmazásban (a továbbiakban: alkalmazás).
(2) A szóban előterjesztett beadvány adatait a közjegyző az esetleges hiányok pótlása után nyomban rögzíti az alkalmazásban.
(3) A közjegyző a határozatait és más iratait az alkalmazáson keresztül állítja elő, illetve az alkalmazásban rögzíti. Az alkalmazáson keresztül előállított elektronikus közokiratot minősített elektronikus aláírással, illetve minősített elektronikus bélyegzővel kell ellátni.
(4) Az eljárásban keletkezett papíralapú vagy elektronikus iratok adattartalma, valamint az egyes eljárási cselekmények megtételének ténye az alkalmazásba kerül bevitelre, illetve rögzítésre. Az alkalmazásban rögzített adatokat a közjegyző és – az alkalmazás működtetésével kapcsolatban hozzáférésre jogosult személyek titoktartási kötelezettségének biztosítása mellett – az országos kamara kezeli.
(5) Az alkalmazás a közjegyző, illetve a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja számára fenntartott műveletek elvégzését a közjegyző (alkalmazott) azonosítását követően teszi lehetővé, és naplózza. Az alkalmazásban a beadványok adatainak rögzítését – azonosítását követően – a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja is végezheti.
(6) A felek beadványairól, valamint a kézbesítési bizonyítványról (tértivevényről) a közjegyző, a közjegyző (közjegyzői iroda) alkalmazottja vagy az alkalmazás által készített másolat, illetve ezen iratokról az alkalmazásba bevitt adatok, valamint ezen adatok alapján készített okirat közokirati bizonyító erővel bizonyítja azt, hogy annak tartalma az eredeti okiratéval megegyezik.
(7) A közjegyzőhöz vagy az országos kamarához érkezett olyan iratokat – ideértve a fél beadványait, azok mellékleteit is –, amelyek az alkalmazásban rögzítésre kerültek, az érkezésüket követő öt év után selejtezni kell.
15/B. § (1) A jelen lévő félnek nyomban kézbesíthető irat, valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerint elektronikus úton kézbesítendő irat kivételével a közjegyző az iratokat belföldi kézbesítési címre – választása szerint – az alkalmazáson keresztül is kézbesítheti, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint. Az így kézbesítendő papíralapú iratokat az alkalmazás központilag nyomtatja ki és készíti elő a postai kézbesítésre.
(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a közjegyzői okirat, annak hiteles kiadmánya, illetve hiteles másolata kézbesítésére, megküldésére.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben az alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag és határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) központilag kinyomtatott kiadmánya az eljáró közjegyző nevét, székhelyét, valamint az alkalmazás által generált és az iratra nyomtatott, egyedi vonalkódot tartalmazza, továbbá tartalmazhatja a közjegyző bélyegzőlenyomatának képét; az a közjegyző aláírása nélkül hiteles.
(4) Az alkalmazáson keresztül előállított, illetve abban rögzített jegyzőkönyv (igazolás), iratanyag, határozat (értesítés, bizonyítvány, végrehajtási lap, végrehajtási záradék) központilag kinyomtatott kiadmánya közokirat.
15/C. § (1) Az alkalmazás naplót készít:
a) a rendszer üzemben tartási idejéről,
b) a felhasználók adatbevitelének és adatrögzítésének tényéről az adatbevitel, illetve adatrögzítés időpontjának, valamint az azt végző személy nevének megjelölésével,
c) az üzemzavar terjedelméről és időtartamáról, valamint
d) a naplóból történt adatszolgáltatásról a szolgáltatott adatok körének, az adatigénylő nevének és címének, az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak, az adatszolgáltatás időpontjának, valamint az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(2) A napló adatait azok keletkezésétől számított 10 évig kell megőrizni, és biztosítani kell az azok megismeréséhez szükséges technikai eszközöket.
(3) A napló adatairól megkeresésre vagy adatkérésre annak a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak, továbbá a közjegyző tevékenységének szakmai felügyeletét ellátó szervnek továbbítható adat, amely törvényi rendelkezés megjelölésével igazolja, hogy törvény az ügy elbírálásához, továbbá jogosultság, illetve kötelezettség fennállásának ellenőrzéséhez feljogosította az adat megismerésére. Az adatigénylőnek a megkeresésben vagy az adatkérésben meg kell jelölnie annak az eljárásának az ügyszámát és tárgyát, amelyben az igényelt adatok megismerésére törvény alapján jogosult.
15/D. § (1) Az alkalmazás – kivéve az üzemszerű karbantartás idejét – folyamatosan elérhető.
(2) Az alkalmazás működésében keletkezett üzemzavarról és annak megszűnéséről az országos kamara a közjegyzőket elektronikus levélben értesíti.
(3) A törvény, illetve a közjegyző által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, az alkalmazásban felmerült üzemzavar akadályozta az alkalmazás működését. Ha a határidő lejárati napján legalább négy órán át üzemzavar állt fenn, a közjegyző által meghatározott határidőbe ez a nap nem számít bele.
(4) E törvény alkalmazása során üzemzavarnak kell tekinteni az alkalmazáson végzett olyan karbantartásokat, tervezett leállításokat is, amelyek az alkalmazás szolgáltatásainak igénybevételét korlátozzák vagy megakadályozzák. Ezekben az esetekben az országos kamara az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti Elektronikus Ügyintézési Felügyeletet is értesíti.”
59. § *
60–68. § *
69. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 7/J. §-sal egészül ki:
„7/J. § (1) Azon köztulajdonban álló gazdasági társaság – a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, valamint a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó köztulajdonban álló gazdasági társaság kivételével –, amely esetében a tárgyévet megelőző két üzleti évben a mérlegforduló napján a következő három mutatóérték közül legalább kettő a társaság elfogadott (egyszerűsített) éves beszámolója, vagy – amennyiben konszolidált éves beszámolót is készít – a konszolidált éves beszámolója alapján meghaladja az alábbi határértéket:
a) a mérlegfőösszeg a 600 millió forintot,
b) az éves nettó árbevétel az 1 200 millió forintot,
c) az átlagosan foglalkoztatottak száma a 100 főt,
az e §-ban meghatározottak szerint belső kontrollrendszert működtet.
(2) Az a gazdasági társaság, amely az (1) bekezdés szerinti feltételnek nem felel meg, a felügyelőbizottság javaslata alapján alkalmazhatja és működtetheti az e § szerinti belső kontrollrendszert.
(3) A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője olyan belső kontrollrendszert alakít ki és működtet, amely a jogszabályi kötelezettségeknek való tudatos megfelelés, a kockázatok kezelése és a tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében azt a célt szolgálja, hogy a köztulajdonban álló gazdasági társaság
a) a működése és gazdálkodása során a tevékenységét gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen hajtsa végre,
b) az elszámolási kötelezettségeit teljesítse,
c) megvédje az erőforrásait a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól,
d) működésével kapcsolatosan megfelelő, pontos és naprakész információ álljon rendelkezésre,
e) biztosítsa a jogszabályi előírásoknak megfelelő, szabályozott, átlátható és etikus működését,
f) védje a tulajdonos(ok) és az ügyfelek érdekeit,
g) kezelje a köztulajdonban álló gazdasági társaság kockázatait, különös tekintettel az integritás kockázatokra.
(4) A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője gondoskodik a belső ellenőrzési funkció kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység a tevékenységét a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetőjének alárendelve végzi, azzal, hogy szakmai irányítása és ellenőrzése a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozik. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység adminisztratív irányítását az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője látja el.
(5) A felügyelőbizottság belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység szakmai irányítása keretében:
a) elfogadja a belső ellenőrzés éves ellenőrzési tervét, illetve annak módosítását, valamint megtárgyalja az éves ellenőrzési beszámolóját,
b) legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
c) szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,
d) javaslatot tehet soron kívüli ellenőrzés vagy tanácsadói jellegű megbízás végrehajtására,
e) javaslatot tehet a belső ellenőrzési szervezeti egység létszámának változtatására, és
f) ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység által végzett vizsgálatok megállapításai alapján.
(6) A belső ellenőrzést végző személy, valamint a szervezeti egység vezetője kiválasztásával, munkaviszonyának létesítésével, annak munkáltató részéről történő megszüntetésével, valamint a belső ellenőrzés erőforrásainak – létszám, költségvetés – biztosításával kapcsolatos döntések a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával hozhatóak meg.
(7) A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység számára soron kívüli ellenőrzésre vagy tanácsadói tevékenységre szóló felkérés csak a felügyelőbizottság előzetes egyetértésével adható.
(8) Köztulajdonban álló gazdasági társaságnál csak az végezhet belső ellenőrzést, aki szerepel az államháztartásért felelős miniszter által a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (5) bekezdése szerinti adattartalommal vezetett nyilvántartásban.
(9) A belső ellenőrzést végző személy és a megfelelési tanácsadó a feladata ellátása érdekében minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával.”
70. § *
71. § *
72. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § A hagyatéki eljárásban a Kjnp. 15/A–15/D. §-a alkalmazandó.”
73–80. § *
81–82. § *
83–85. § *
86. § *
87. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/D. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megkötött adósságot keletkeztető ügyletekre, a kezesség-, illetve garanciavállalásra vonatkozó szerződésmódosításokhoz, valamint az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletéhez, amelynek célja azzal megegyező, illetve annál kisebb összegű meglévő adósság visszafizetése, akkor kell a Kormány engedélyét kérni, ha)
„b) a módosított vagy az új szerződés az eredetihez képest hosszabb futamidejű, megváltozik az adósságot keletkeztető ügylet célja, az új adósságot keletkeztető ügylet keletkeztetésének ütemezése az eredetihez képest bármely évben meghaladja az eredeti ütemezés szerint az adott év végéig keletkező kumulált adósságösszeget, az önkormányzatot terhelő fizetési kötelezettség a futamidő lejártáig bármelyik évben meghaladja az eredeti szerződés szerinti értéket, a módosított szerződés az eredetihez képest nagyobb ügyletértékű vagy a kezesség, illetve a garancia összege nő.”
88. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10/E. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek nem minősülő, 100%-os önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság és az ilyen gazdasági társaság 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság)
„a) adósságot keletkeztető ügyletét – a naptári éven belül lejáró futamidejű adósságot keletkeztető ügylet és az 50 millió forintot el nem érő ügylet kivételével, figyelemmel a 10. § (4) bekezdés a) pontja szerinti egybe számítási szabályra is – az önkormányzat olyan adósságot keletkeztető ügyletének kell tekinteni, amely a 10. § (1) bekezdése szerint,”
(a Kormány hozzájárulásához kötött. A hozzájárulás iránti kérelmet az adott gazdasági társaságban legnagyobb tulajdoni részesedéssel vagy hányaddal rendelkező önkormányzat nyújtja be. Egyenlő tulajdoni részesedés vagy hányad esetén a kérelmet az érintett önkormányzatok megállapodása szerinti önkormányzat nyújtja be.)
89. § A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 10. § (6) bekezdésében a „szervezettől” szövegrész helyébe a „szervezettől, illetve a központi költségvetésből” szöveg lép.
90. § *
91. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 19. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Állami vagyonelemek – így különösen gazdasági társaságok – felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet, vagy személy által, e minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat (a továbbiakban: tulajdonosi ügylet) központi kezelésű kiadási előirányzaton kell megtervezni és elszámolni. A fejezet irányítói hatáskörrel rendelkező tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi ügyleteit az általa irányított fejezetben kell elhelyezni. A költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi ügyleteit e szerv költségvetését tartalmazó fejezetben kell megjeleníteni. A további szervek, személyek tulajdonosi ügyleteinek elhelyezését ezek tevékenységének szakmai kapcsolódása határozza meg, a gazdasági társaságként működő szerv tulajdonosi ügyletei a felette tulajdonosi jogokat gyakorló szerv költségvetési fejezetében jelennek meg elkülönítve.”
92–98. § *
99. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bejelentésre kötelezett törzskönyvi jogi személlyel szemben a kincstár a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki, ha a törzskönyvi jogi személy a bejegyzésre, törlésre, vagy változás-bejelentésre irányuló kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettségét elmulasztja, késedelmesen, hibásan vagy valótlan adattartalommal teljesíti.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 105/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A bejegyzésre, törlésre, vagy változás-bejelentésre irányuló kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettségnek az (1) bekezdés szerinti bírságot előíró határozat közlésétől számított 8 napon belül történő teljesítése esetén a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.”
100. § *
101–102. § *
103. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1–3. *
4. 36. § (4) bekezdésében az „Az (5) bekezdésben” szövegrész helyébe az „A Beruházás ösztönzési célelőirányzat előirányzata” szöveg,
5–9. *
lép.
104. § (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. 36. § (5) bekezdése, és
2. *
(2) *
105–106. § *
107. § *
108. § Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § Az Erzsébet-program célja, hogy a meglévő keretek között jelentősen csökkentse azon gyermekek számát, akik részére nem biztosított a napi többszöri étkezés, az életkoruknak megfelelő egészséges táplálék, a tudás megszerzéséhez szükséges egészségi állapot, a regenerációhoz szükséges aktív kikapcsolódás lehetősége.”
109. § Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Erzsébet-program az 1. § megvalósítása céljából szervezett és lebonyolított, az állam által támogatott szociális program és szolgáltatás, amely nyereség célzatú piaci szerepet nem tölt be.”
110. § Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A 3. §-ban meghatározott közfeladatok megvalósulása érdekében az állam elősegíti az ifjúsági és gyermekprogramok alapjául szolgáló szállodák és táborhelyek létrehozását, fejlesztését és működtetését.”
111. § Az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény a következő 10. §-sal egészül ki:
„10. § A 2020. január 1-jén folyamatban lévő üdülési pályázatokat e törvénynek a 2019. december 31. napján hatályban lévő rendelkezései alapján kell lebonyolítani.”
112. § (1) Hatályát veszti az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény
1. 2. § (2) bekezdésében az „az MNÜA és”, és
2. 6. § (1) bekezdésében az „MNÜA és az”
szövegrész.
(2) Hatályát veszti az Erzsébet-programról szóló 2012. évi CIII. törvény
1. 3. § (1) bekezdése,
2. 4. § (1) bekezdése,
3. 5. §-a,
4. 8. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja, és
5. 8. § (2) bekezdése.
(3) *
113–116. § *
117–128. § *
129–131. § *
132. § *
133–135. § *
136–137. § *
138. § (1) *
(2)–(3) *
139. § *
140–159. § *
160–163. § *
164. § (1) *
(2) *
165. § *
166–170. § *
171–172. § *
173. § *
174. § (1) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állami adó- és vámhatóság az adózók állandó meghatalmazásainak rögzítésére elektronikus felületet működtet, továbbá az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon fogadja az önkormányzati adóhatóság előtt helyi iparűzési adóügyben eljárni jogosult állandó meghatalmazottra vonatkozó bejelentést.”
(2) Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Meghatalmazást elektronikusan
a) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyben az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszeren keresztül,
b) az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a (2) bekezdés szerinti elektronikus felületen, vagy
c) a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján elektronikusan hitelesített közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalva
lehet tenni.”
175–176. § *
177–185. § *
186–188. § *
189. § (1)–(3) *
(4) Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 10. § (10a) bekezdése a következő rendelkezés lép:
„(10a) Amennyiben a beruházás költségvetési fedezetét a Magyar Államkincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, az (5) bekezdés szerinti fejezetet irányító szerv a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó átutalás összegével ezen beruházás előkészítését vagy megvalósítását szolgáló kiadási előirányzatot módosíthatja az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.”
190. § *
191. § (1) Ez a törvény – a (2)–(14) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 22. § az e törvény kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(3) A 105. §, a 106. §, a 136. § és a 137. § az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(4) A 100. § és a 104. § (1) bekezdés 2. pontja az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.
(5) A 17. § 2019. augusztus 15-én lép hatályba.
(6) Az 59. § az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.
(7) A 132. § a 2019. évi általános nemzetiségi önkormányzati választások kitűzésének napján lép hatályba. *
(8) A 165. § az e törvény kihirdetését követő 45. napon lép hatályba.
(9) A 81. § és a 82. § 2019. szeptember 1-jén lép hatályba.
(10) A 47. §, a 49. §, az 50. §, az 52. § 8. pontja és a 117. §–128. § 2019. október 1-jén lép hatályba.
(11) * Az 1. §–3. §, a 6. §, a 13. §–15. §, a 16. § (1) bekezdése, a 28. §, a 29. §, a 31. §, a 32. § 6. és 7. pontja, a 33. § 1. pontja, az 58. §, a 69. §, a 72. §, a 87. §–89. §, a 91. §, a 99. §, a 103. § 4. pontja, a 104. § (1) bekezdés 1. pontja, a 108. §–111. §, a 112. § (1) és (2) bekezdése, a 174. § és a 189. § (4) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba.
(12) A 171. § és a 172. § 2020. február 1-jén lép hatályba.
(12a) * A 164. § (2) bekezdése 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.
(13) A 138. § (1) bekezdése 2020. október 1-jén lép hatályba.
(14) A 16. § (2) bekezdése 2022. január 1-jén lép hatályba.
192. § A gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szerv bejegyzi a nyilvántartásába a gazdálkodó szervezet hivatalos elektronikus elérhetőségét, ha azt a nyilvántartás nem tartalmazza. Ha a gazdálkodó szervezet a hivatalos elérhetőségét a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szervnek jelentette be, a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetőségére vonatkozó adatot, és a nyilvántartásban való rögzítés időpontját a nyilvántartó szerv átadja a rendelkezési nyilvántartást vezető szervnek. A rendelkezési nyilvántartást vezető szerv ellenőrzi az így átadott hivatalos elérhetőség szabályszerűségét, létezését, és ha az nem megfelelő, erről tájékoztatást küld a gazdálkodó szervezet nyilvántartását vezető szervnek, amely a tájékoztatás alapján törli az érintett adatot a nyilvántartásából. Ha a gazdálkodó szervezet nyilvántartást vezető szerv részéről történő adatátadáskor a hivatalos elérhetőség adat szerepel a rendelkezési nyilvántartásban is, a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv megvizsgálja az adatok egyezőségét, és eltérés esetén a későbbi időpontban rögzített adat kerül rendelkezési nyilvántartásban hivatalos elérhetőségként bejegyzésre, annak szabályszerűsége és létezése esetén.
193. § E törvény
1. 78. §-a, 79. §-a, 113. §-a és 132. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése,
2. 83. §–85. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése,
3. 115. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
194. § E törvény 69. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–10. cikkének, valamint a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
