Hatály: határozatlan - Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2019. évi LXXXV. törvény

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti beruházásvédelmi megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. §, a 3. § és az 1. melléklet a Megállapodás 4.13. CIKK (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3) A Megállapodás, illetve a 2. §, a 3. § és az 1. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

5. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külgazdasági ügyekért felelős miniszter gondoskodik.

1. melléklet a 2019. évi LXXXV. törvényhez

BERUHÁZÁSVÉDELMI MEGÁLLAPODÁS EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A VIETNÁMI SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT

AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG, és

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

egyrészről, a továbbiakban együttesen: „az Uniós Fél”, és

másrészről A VIETNÁMI SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG,

a továbbiakban: Vietnám,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FELISMERVE a 2012. június 26-án, Brüsszelben aláírt, az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Vietnámi Szocialista Köztársaság között kötött átfogó partnerségi és együttműködésről szóló keretmegállapodásban (a továbbiakban: partnerségi és együttműködési megállapodás) tükröződő közös alapelveken és értékeken nyugvó tartós és erős partnerségüket, valamint a 2019/06/26-án, Brüsszelben aláírt, az Európai Unió és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti szabadkereskedelmi megállapodásban (a továbbiakban: szabadkereskedelmi megállapodás) tükröződő lényeges gazdasági, kereskedelmi és beruházási kapcsolataikat;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy tovább erősítsék gazdasági kapcsolatukat, amely része átfogó kapcsolataiknak és azzal összhangban áll, és meggyőződve arról, hogy ez a megállapodás új környezetet biztosít majd a Felek közötti beruházás fejlesztéséhez;

ELISMERVE, hogy e megállapodás kiegészíti és előmozdítja majd a regionális gazdasági integráció érdekében tett erőfeszítéseket;

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a fenntartható fejlődés célkitűzésével összhangban - annak gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi dimenziójában - erősítsék a gazdasági, kereskedelmi és a beruházások terén létesült kapcsolatukat és e megállapodás keretében oly módon mozdítsák elő a beruházást, hogy figyelembe veszik a környezetvédelem és a munkaügyi védelem magas szintjét, valamint a kapcsolódó nemzetközileg elismert normákat és megállapodásokat, amelyeknek részes felei;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a beruházásösztönzés iránti kötelezettségvállalásaik ismételt megerősítése révén növeljék az életszínvonalat, előmozdítsák a gazdasági növekedést és a stabilitást, új foglalkoztatási lehetőségeket teremtsenek, és fokozzák az általános jólétet;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés elvei iránt, a szabadkereskedelmi megállapodásban foglaltak szerint;

FELISMERVE az átláthatóság fontosságát, amint azt a szabadkereskedelmi megállapodásban vállalt kötelezettségek is tükrözik;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya iránt, amelyet 1945. június 26-án San Franciscóban írtak alá, továbbá az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kifejtett alapelvekre figyelemmel, amelyet az Egyesült Nemzetek Szervezetének Közgyűlése 1948. december 10-én fogadott el;

TÁMASZKODVA az 1994. április 15-én Marrákesben kelt, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó marrákesi egyezmény (a továbbiakban: WTO-egyezmény) szerinti, valamint egyéb olyan többoldalú, regionális és kétoldalú megállapodások és egyezmények, különösen a szabadkereskedelmi megállapodás szerinti jogaikra és kötelezettségeikre, amelyeknek részes felei;

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy előmozdítsák vállalataik versenyképességét azáltal, hogy beruházási kapcsolataikhoz kiszámítható jogi keretet biztosítanak számukra,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

1. FEJEZET

CÉLKITŰZÉSEK ÉS ÁLTALÁNOS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1.1. CIKK
Célkitűzés

E megállapodás célja, hogy e megállapodás rendelkezései szerint javítsa a Felek közötti beruházási kapcsolatokat.

1.2. CIKK
Fogalommeghatározások

E megállapodás alkalmazásában:

(a) „valamely Fél természetes személye”: az Uniós Fél esetében az Unió egyik tagállamának állampolgára, belső jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban, és Vietnám esetében Vietnám állampolgára, Vietnám belső jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban;

(b) „jogi személyiséggel rendelkező szervezet”: olyan jogalany, amely a hatályos jog szerint megfelelő formában került létrehozásra vagy más módon megszervezésre, függetlenül attól, hogy nyereségérdekelt-e vagy sem, illetve hogy magán- vagy állami tulajdonban van, ideértve a társasági és tröszti formát, valamint a társas vállalkozást, közös vállalkozást, az egyéni vállalkozást és a társulást;

(c) „valamely Fél jogi személyiséggel rendelkező szervezete”: az Uniós Fél vagy Vietnám jogi személyiséggel rendelkező szervezete, amelyet az Unió valamely tagállamának, illetve Vietnámnak a belső jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban hoztak létre, és amely az Unió vagy Vietnám területén tényleges üzleti tevékenységet folytat;

a jogi személyiséggel rendelkező szervezet:

(i) az egyik Fél természetes személye vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezetének „tulajdonában áll”, amennyiben az alaptőkéjének több mint 50%-a az Uniós Fél vagy Vietnám személyeinek tényleges tulajdonában áll; vagy

(ii) „ellenőrzését”: az egyik Fél - amennyiben az Uniós Fél személyei - vagy Vietnám természetes személyei vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezetei végzik, ha ezek a személyek jogosultak az igazgatók többségét kinevezni vagy más módon jogilag irányítani tevékenységét;

(d) „államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások és egyéb tevékenységek”: azok a szolgáltatások vagy tevékenységek, amelyeket nem üzleti alapon és nem egy vagy több gazdasági szereplővel versengve nyújtanak, illetve folytatnak;

(e) „gazdasági tevékenységek”: ezek közé tartoznak az ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű, valamint kézműipari tevékenységek, kivéve az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatásokat, illetve végzett tevékenységeket;

(f) „művelet”: a beruházás tekintetében a beruházás végrehajtása, kezelése, fenntartása, felhasználása, élvezete, értékesítése vagy egyéb módon történő elidegenítése;

(g) „valamely Fél által elfogadott vagy fenntartott intézkedés”: a következők által hozott intézkedés:

(i) központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok és hatóságok; valamint

(ii) a központi kormány, regionális vagy helyi önkormányzatok vagy hatóságok által rájuk átruházott jogosítványok alapján működő nem kormányzati testületek;

(h) „beruházás”: minden olyan eszköz, amely valamely Fél beruházójának közvetlen vagy közvetett tulajdonában vagy ellenőrzése alatt áll a másik Fél területén, és amely a beruházás jellemzőivel rendelkezik, beleértve a tőke vagy egyéb források lekötését, a várható nyereséget vagy hasznot, a kockázat feltételezését és egy bizonyos időtartamot; egy beruházás a következő formákat öltheti:

(i) materiális és immateriális, ingó és ingatlan javak, valamint egyéb vagyoni jogok, többek között bérlet, jelzálog, zálog;

(ii) vállalkozás, valamint részvények, kötvények és egyéb részesedések egy vállalkozáson belül, beleértve az abból eredő jogokat;

(iii) kötvények, hitelek és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ideértve az ezekből eredő jogokat;

(iv) kulcsrakész kivitelezésekről szóló szerződések, valamint építési, üzemeltetési, gyártási, koncessziós, bevételmegosztásról rendelkező és egyéb szerződések;

(v) pénz vagy egyéb eszközök, illetve bármely gazdasági értékkel rendelkező szerződéses teljesítés iránti igények; valamint

(vi) szellemitulajdon-jogok és üzleti vagy cégérték;

a beruházott hozamokat beruházásként kell kezelni, feltéve, hogy rendelkeznek a beruházás jellemzőivel, és az eszközök beruházása vagy újraberuházása formájában bekövetkező bármilyen változás mindaddig nem befolyásolja a beruházás jellegét, amíg a beruházás jellemzőit fenntartják;

(i) „valamely Fél beruházója”: valamelyik Fél természetes személye vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezete, aki/amely beruházást eszközölt a másik Fél területén;

(j) „hozamok”: valamennyi, egy beruházás vagy újraberuházás által eredményezett, vagy abból származó összeg, ideértve a nyereségeket, osztalékokat, tőkenyereséget, jogdíjakat, kamatot, a szellemitulajdon-jogokból származó kifizetéseket, a természetben történő kifizetéseket és minden egyéb jogszerű bevételt;

(k) „intézkedés”: egy Fél által hozott bármilyen intézkedés, ami lehet törvény, rendelet, szabály, eljárás, határozat vagy igazgatási tevékenység, vagy megjelenhet bármilyen más formában;

(l) „személy”: természetes személy vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet;

(m) „harmadik ország”: a megállapodás 4.22. cikkben (Területi hatály) meghatározott területi hatályán kívül eső ország vagy terület;

(n) „Uniós Fél”: az Unió vagy tagállamai, illetve az Unió és tagállamai az Európai Unióról szóló szerződésből és az Európai Unió működéséről szóló szerződésből eredő saját hatáskörükben;

(o) „Fél”: az Uniós Fél vagy Vietnám;

(p) „belső”: az Unió és tagállamai, valamint Vietnám jogszabályai, törvényei és egyéb rendelkezései tekintetében központi, regionális vagy helyi szintű jogszabályok, törvények és rendelkezések; valamint

(q) „érintett beruházás”: valamely Fél beruházója által a másik Fél területén, e megállapodás hatálybalépésének időpontjától vagy azt követően eszközölt vagy megszerzett beruházás, amely a másik Fél alkalmazandó jogszabályaival és egyéb rendelkezéseivel összhangban valósult meg.

2. FEJEZET

BERUHÁZÁSVÉDELEM

2.1. CIKK
Alkalmazási kör

1. E fejezet az alábbiakra vonatkozik:

(a) érintett beruházások; és

(b) valamely Fél beruházói az érintett beruházásaik működése tekintetében.

2. A 2.3. cikk (Nemzeti elbánás) és a 2.4. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás) nem vonatkozik a következőkre:

(a) audiovizuális szolgáltatások;

(b) nukleáris anyagok bányászata, gyártása és feldolgozása;

(c) fegyver-, lőszer- és hadianyaggyártás, illetve -kereskedelem;

(d) belföldi tengeri kabotázs;

(e) belföldi és nemzetközi menetrendszerű, illetve nem menetrendszerű légiközlekedési szolgáltatások, valamint a forgalmi jogok gyakorlásához közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások, a következők kivételével:

(i) repülőgép-karbantartási és -javítási szolgáltatások, amelyek során repülőgépet vonnak ki a szolgálatból;

(ii) a légiközlekedési szolgáltatások értékesítése és marketingje;

(iii) a számítógépes helyfoglalási rendszerrel (CRS) összefüggő szolgáltatások;

(iv) földi kiszolgálás; valamint

(v) repülőtér-üzemeltetési szolgáltatások;

valamint

(f) az államhatalom gyakorlása során nyújtott szolgáltatások és végzett tevékenységek.

3. A 2.3. cikk (Nemzeti elbánás) és a 2.4. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás) nem vonatkozik a Felek által nyújtott támogatásokra.

4. E fejezet nem vonatkozik a Felek saját szociális biztonsági rendszerére, illetve az egyes Felek területén végzett, az államhatalom gyakorlásához - akár alkalomszerűen - kapcsolódó tevékenységekre.

5. Ez a fejezet nem vonatkozik azokra az intézkedésekre, amelyek természetes személyek valamelyik Fél munkaerőpiacára történő bejutását érintik, sem az állampolgárságra, tartózkodásra vagy állandó jellegű foglalkoztatásra vonatkozó intézkedésekre.

6. A 2.1. cikk (Hatály), a 2.2. cikk (Beruházási és szabályozási intézkedések és célkitűzések) és a 2.5. cikktől (A beruházások kezelése) a 2.9. cikkig (Jogátruházás) kivételével - e megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy korlátozza a Feleknek a szabadkereskedelmi megállapodás 9. fejezete (Közbeszerzés) szerinti kötelezettségeit, vagy hogy a közbeszerzések tekintetében további kötelezettséget ír elő. Az egyértelműség érdekében a közbeszerzésekkel kapcsolatos, a szabadkereskedelmi megállapodás 9. fejezetének (Közbeszerzés) megfelelő intézkedések nem tekintendők a 2.1. cikkben (Hatály), a 2.2. cikkben (Beruházási és szabályozási intézkedések és célkitűzések) és a 2.5. cikktől (A beruházások kezelése) a 2.9. cikkig (Jogátruházás) foglalt rendelkezések megsértésének.

2.2. CIKK
Beruházási és szabályozási intézkedések és célkitűzések

1. A Felek újólag megerősítik azon jogukat, hogy területükön belül szabályozási intézkedéseket hozzanak olyan legitim szakpolitikai célkitűzések megvalósítása érdekében, mint például a közegészségügy, a biztonság, a környezet vagy a közerkölcs védelme, a szociális vagy fogyasztóvédelem, valamint a kulturális sokféleség előmozdítása és védelme.

2. Az egyértelműség érdekében e fejezet nem értelmezhető úgy, mint valamely Fél az iránti kötelezettségvállalása, hogy nem változtatja meg jogi és szabályozási keretét, többek között olyan módon, amely hátrányosan érintheti a beruházások működését vagy a beruházó nyereségelvárásait.

3. Az egyértelműség érdekében és a (4) bekezdésre is figyelemmel, amennyiben az egyik Fél úgy határoz, hogy nem ad ki, nem újít meg vagy nem tart fenn egy támogatást vagy vissza nem térítendő támogatást, úgy az a következő körülmények fennállása esetén nem minősül e fejezet megsértésének:

(a) amennyiben valamely jog szerint vagy egy szerződés alapján nem kerül sor semmilyen külön, a másik Fél beruházója vagy valamely érintett beruházás iránti kötelezettségvállalásra, amely egy támogatás vagy vissza nem térítendő támogatás megítélésére, meghosszabbítására vagy fenntartására vonatkozik; vagy

(b) amennyiben arra a támogatás vagy vissza nem térítendő támogatás nyújtásához, meghosszabbításához vagy fenntartásához kapcsolódó feltételekkel összhangban kerül sor.

4. Az egyértelműség érdekében e fejezet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozza a Feleket abban, hogy megszüntessék a támogatás nyújtását vagy visszatérítését kérjék, illetve hogy felkérjék a szóban forgó Felet a beruházó kártalanítására, amennyiben az ilyen megszüntetés vagy visszatérítését az 1. mellékletben (Illetékes hatóságok) felsorolt valamely illetékes hatóság rendelte el.

2.3. CIKK
Nemzeti elbánás

1. A Felek biztosítják, hogy a másik Fél beruházóit és érintett beruházásait - az érintett beruházások működtetése tekintetében - a hasonló helyzetekben saját beruházói és beruházásai számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánásban részesítik.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve és Vietnám esetében a 2. mellékletre (Mentesség Vietnám részére a nemzeti elbánás alól) figyelemmel, a Felek bármelyike elfogadhat vagy fenntarthat bármely intézkedést az érintett beruházás működtetése tekintetében, feltéve, hogy az ilyen intézkedés nem összeegyeztethetetlen a 8-A. mellékletben (Az Unió egyedi kötelezettségvállalásainak jegyzéke) vagy a 8-B. mellékletben (Vietnám egyedi kötelezettségvállalásainak jegyzéke) meghatározott kötelezettségvállalásokkal, amennyiben az ilyen intézkedés:

(a) a megállapodás hatálybalépésének napján vagy azt megelőzően elfogadott intézkedés;

(b) olyan, az a) pontban említett intézkedés, amelyet e megállapodás hatálybalépését követően folytatnak, felváltanak vagy módosítanak, feltéve, hogy az intézkedés folytatását, felváltását vagy módosítását követően ugyanannyira összeegyeztethető az (1) bekezdéssel, mint folyatatását, felváltását vagy módosítását megelőzően; vagy

(c) olyan intézkedés, amely nem tartozik az a) vagy b) pont alá, feltéve, hogy nem olyan beruházásokra alkalmazzák azt, amelyeket valamely Fél területén az ilyen intézkedés hatálybalépésének napját megelőzően eszközöltek, vagy pedig nem olyan módon alkalmazzák azt, amely hátrányosan érinti vagy kárt okoz a beruházásokban.

2.4. CIKK
Legnagyobb kedvezményes elbánás

1. A Feleknek biztosítaniuk kell, hogy a másik Fél beruházóit és az érintett beruházásait - az érintett beruházások működtetése tekintetében - a hasonló helyzetekben a harmadik országok beruházói és beruházásai számára biztosítottnál nem kevésbé előnyös elbánásban részesítik.

2. Az (1) bekezdés nem vonatkozik a következő ágazatokra:

(a) hírközlési szolgáltatások, a postai és távközlési szolgáltatások kivételével;

(b) rekreációs, kulturális és sporttevékenységek;

(c) halászat és akvakultúra;

(d) erdőgazdálkodás és vadászat; valamint

(e) bányászat, ideértve a kőolaj- és földgázkitermelést is.

3. Az (1) bekezdés nem értelmezhető úgy, mint amely kötelezné a Feleket arra, hogy kiterjesszék a másik Fél beruházóira vagy érintett beruházásaira az e megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt hatályba lépett bármely kétoldalú, regionális vagy nemzetközi megállapodás alapján nyújtott bármilyen elbánásból fakadó előnyöket.

4. Az (1) bekezdés nem értelmezhető úgy, mint amely kötelezné a Feleket arra, hogy kiterjesszék a másik Fél beruházóira vagy az érintett beruházásokra a következő előnyöket:

(a) bármely olyan kétoldalú, regionális vagy többoldalú megállapodás alapján biztosított elbánás, amely kötelezettségvállalást tartalmaz a Felek közötti beruházások valamennyi akadályának megszüntetésére, vagy megköveteli a Felek jogszabályainak közelítését egy vagy több gazdasági ágazatban;

(b) a kettős adóztatás elkerüléséről szóló bármely nemzetközi megállapodásból vagy a teljes egészében vagy főként az adózáshoz kapcsolódó egyéb nemzetközi megállapodásból vagy intézkedésből eredő bármely elbánás; vagy

(c) a szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény VII. cikkének vagy a pénzügyi szolgáltatásokról szóló mellékletének megfelelően a minősítések, engedélyek vagy prudenciális intézkedések elismerését előíró intézkedésekből eredő elbánás.

5. Az egyértelműség érdekében az (1) bekezdésben említett „elbánás” fogalma nem terjed ki olyan vitarendezési eljárásokra vagy mechanizmusokra, mint például a 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakaszában (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) szereplő, vagy bármely más kétoldalú, regionális vagy nemzetközi megállapodásban előírt vitarendezési eljárás vagy mechanizmus. Az ilyen megállapodásokban szereplő lényeges kötelezettségek önmagukban nem minősülnek „elbánásnak”, ezért nem vehetők figyelembe e cikk megsértésének értékelésekor. A Felek által az említett lényeges kötelezettségek alapján hozott intézkedéseket „elbánásnak” kell tekinteni.

6. E cikket az ejusdem generis elvének megfelelően kell értelmezni.

2.5. CIKK
A beruházások kezelése

1. Valamennyi Félnek a (2)-(7) bekezdéssel és a 3. melléklettel (Egyetértés a beruházások kezeléséről) összhangban tisztességes és méltányos elbánást, valamint teljes körű védelmet és biztonságot kell biztosítania a másik Fél beruházói és az érintett beruházások számára.

2. A Felek megszegik az (1) bekezdésben említett tisztességes és méltányos elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségüket, amennyiben egy intézkedés vagy intézkedéssorozat a következőknek minősül:

(a) az igazságszolgáltatás megtagadása büntető-, polgári vagy közigazgatási eljárás során;

(b) a bírósági és közigazgatási eljárásokban a szabályszerű eljárás alapvető megsértése;

(c) nyilvánvaló önkényesség;

(d) nyilvánvalóan jogellenes alapon történő célzott hátrányos megkülönböztetés, például nemi, faji vagy vallási hovatartozás alapján;

(e) visszaélésszerű magatartás, például kényszerítés, hatáskörrel való visszaélés vagy hasonló rosszhiszemű magatartás; vagy

(f) a Felek által a (3) bekezdésnek megfelelően elfogadott, a tisztességes és méltányos elbánásra vonatkozó kötelezettség bármely további elemének megszegése.

3. A (2) bekezdésben fel nem sorolt elbánás a tisztességes és méltányos elbánás megsértését jelentheti, amennyiben a Felek erről a 4.3. cikkben (Módosítások) előírt eljárásokkal összhangban megállapodtak.

4. Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során a 3. fejezet (Vitarendezés) szerinti vitarendezési testület figyelembe veheti, hogy tett-e valamelyik Fél olyan konkrét ajánlatot a másik Fél egy beruházójának egy érintett beruházás beindítása érdekében, amely jogos várakozásokat szült, és amelyekre támaszkodva a beruházó meghozta a szóban forgó beruházás megvalósítására vagy fenntartására vonatkozó határozatát, de amelyet a Fél ezt követően meghiúsított.

5. Az egyértelműség érdekében az (1) bekezdésben említett „teljes védelem és biztonság” kifejezés a Felek azon kötelezettségeire utal, hogy a beruházók az érintett beruházások fizikai biztonságához és észszerűen szükséges módon járjanak el.

6. Amennyiben valamelyik Fél írásos megállapodást kötött a másik Fél beruházóival vagy olyan, az alábbi feltételek mindegyikének megfelelő érintett beruházásokról, az említett Fél az államhatalom gyakorlása révén nem sértheti a szóban forgó megállapodást. E feltételek a következők:

(a) az írásbeli megállapodást e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően kötik meg és léptetik hatályba;

(b) a beruházó az írásbeli megállapodásra támaszkodik annak eldöntése során, hogy az érintett beruházást az írásbeli megállapodástól eltérő módon valósítsa-e meg vagy tartsa fenn, és hogy a jogsértés tényleges kárt okoz-e az említett beruházásnak;

(c) az írásbeli megállapodás az említett beruházással kapcsolatos jogok és kötelezettségek cseréjét eredményezi, ami mindkét Félre nézve kötelező erejű; valamint

(d) az írásbeli megállapodás nem tartalmaz az említett megállapodás felei közötti, nemzetközi választottbíráskodás útján történő vitarendezésre vonatkozó záradékot.

7. E megállapodás vagy egy ettől különböző nemzetközi megállapodás valamely másik rendelkezésének megsértése nem jelenti e cikk megsértését.

2.6. CIKK
Veszteségek miatti kártalanítás

1. Valamely Fél beruházói számára, amelyeknek érintett beruházásai háború vagy egyéb fegyveres konfliktus, szükségállapot, zavargás vagy más hasonló, a másik Fél területén lejátszódó esemény miatt veszteségeket szenvednek, a másik Fél a jóvátétel, kárpótlás, kártalanítás vagy más kárrendezés tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosít, mint amelyet saját beruházói vagy bármely harmadik ország beruházói számára biztosítana.

2. Az (1) bekezdés sérelme nélkül, ha az egyik Fél beruházói, akik az (1) bekezdésben említett helyzetek egyikében is kárt szenvednek a másik Fél területén, úgy a másik Félnek azonnali, megfelelő és hatékony kártalanítást vagy kártérítést kell biztosítania számukra, ha az említett veszteségek a következőkből erednek:

(a) az érintett beruházások vagy azok részeinek lefoglalása a másik Fél fegyveres erői vagy hatóságai által; vagy

(b) az érintett beruházások vagy azok részeinek megsemmisítése a másik Fél fegyveres erői vagy hatóságai által,

amit az adott helyzet nem tett szükségessé.

2.7. CIKK
Kisajátítás

1. A Felek nem államosíthatják vagy nem sajátíthatják ki a másik Fél beruházóinak érintett beruházásait sem közvetlenül, sem közvetetten az államosítással vagy kisajátítással egyenértékű hatású intézkedések (a továbbiakban: kisajátítás) révén, kivéve:

(a) közérdekű célból;

(b) jogszerű eljárással összhangban;

(c) megkülönböztetésmentesség alapján; valamint

(d) azonnali, megfelelő és hatékony kártalanítás ellenében.

2. Az (1) bekezdésben említett kártalanítás összege az érintett beruházás közvetlenül a kisajátítás vagy a tervezett kisajátítás nyilvánosságra kerülését megelőző valós piaci értékének, valamint az üzletileg észszerű, megfelelő kamatláb szerint számított kamatoknak felel meg, a kisajátítás és a fizetés közötti időtartam figyelembevételével. Biztosítani kell, hogy az ilyen kártalanítás - összhangban a 2.8. cikkel (Átutalás) - eredményesen realizálható és szabadon átruházható legyen, és késedelem nélkül kerüljön rá sor.

3. Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve, amennyiben Vietnám a kisajátító Fél, a földterülettel kapcsolatos közvetlen kisajátítás bármely intézkedése:

(a) az alkalmazandó belső jogszabályokkal és egyéb rendelkezésekkel összhangban álló célt szolgál; valamint

(b) a piaci értéknek megfelelő kártalanítás kifizetését jelenti, az alkalmazandó belső jogszabályok és egyéb rendelkezések elismerése mellett.

4. A szellemitulajdon-jogokra vonatkozó kötelező engedélyek kiállítása nem minősül az (1) bekezdés szerinti kisajátításnak, amennyiben az ilyen kibocsátás összhangban áll a WTO-egyezmény 1C. mellékletében található, a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodással (a továbbiakban: TRIPS-megállapodás).

5. A kisajátítás által érintett beruházónak - a kisajátító Fél joga szerint - jogában áll felkérni az adott Fél igazságügyi vagy más független hatóságát követelésének azonnali felülvizsgálatára és beruházása értékének megállapítására.

6. Ezt a cikket a 4. melléklet (Egyetértés a kisajátításról) szerint kell értelmezni.

2.8. CIKK
Átutalás

Mindegyik Fél lehetővé teszi az érintett beruházáshoz kapcsolódó valamennyi átutalást, amelyet korlátozás vagy késedelem nélkül, szabadon átváltható pénznemben és az átutalás napján alkalmazandó piaci átváltási árfolyamon kell végrehajtani. Az ilyen átutalások közé a következők tartoznak:

(a) tőke-hozzájárulások, mint például a tőkeösszeg és a beruházás fenntartására, fejlesztésére és bővítésére szolgáló további források;

(b) a beruházás vagy a beruházás bármely részének, illetve a beruházás részleges vagy teljes felszámolásából származó nyereségek, osztalékok, tőkenyereségek és egyéb hozamok, bevételek;

(c) kamatok, jogdíjfizetések, igazgatási díjak, a műszaki segítségnyújtás díjai és egyéb díjak;

(d) a beruházó vagy annak az érintett beruházása által kötött szerződés - ideértve a hitelmegállapodást - szerint eszközölt kifizetések;

(e) a beruházással kapcsolatosan külföldről felvett és az ahhoz kapcsolódó feladatokat ellátó személyzet illetménye és egyéb javadalmazása;

(f) a 2.6. cikk (Veszteségek miatti kártalanítás) és a 2.7. cikk (Kisajátítás) szerinti kifizetések; valamint

(g) a 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakasza (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) alapján kiadott ítélet szerinti kártérítés kifizetése.

2.9. CIKK
Jogátruházás

Ha valamely Fél vagy annak ügynöksége kifizetést teljesít kártalanítás, garancia vagy biztosítási szerződés keretében a másik Fél területén lévő egyik beruházója által eszközölt beruházás tekintetében, úgy a másik Félnek - egy ilyen beruházást illetően - el kell ismernie a jog vagy jogcím átszállását vagy átruházását, illetve az ilyen beruházással kapcsolatos követelés engedményezését. A Fél, illetve az ügynökség a beruházó eredeti jogának vagy követelésének a mértékéig jogosult az átszállt, illetve átruházott jog vagy követelés gyakorolására. Az ilyen jogok gyakorolására a Fél vagy ügynöksége, illetve csak a beruházó jogosult, amennyiben a Fél vagy az ügynökség erre felhatalmazást ad.

3. FEJEZET

VITARENDEZÉS

A. SZAKASZ
A FELEK KÖZÖTTI VITÁK RENDEZÉSE
1. ALSZAKASZ

CÉLKITŰZÉS ÉS HATÁLY

3.1. CIKK

Célkitűzés

E szakasz célja, hogy hatékony és eredményes mechanizmust hozzon létre a Felek közötti viták elkerülésére és rendezésére e megállapodás értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban, abból a célból, hogy kölcsönösen elfogadható megoldás szülessen.

3.2. CIKK

Alkalmazási kör

E szakasz alkalmazandó a Felek közötti, e megállapodás rendelkezéseinek értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos viták elkerülése és rendezése tekintetében, kivéve, ha erről e megállapodás másként rendelkezik.

2. ALSZAKASZ

KONZULTÁCIÓK ÉS KÖZVETÍTÉS

3.3. CIKK

Konzultációk

1. A Felek törekednek arra, hogy a 3.2. cikkben (Hatály) említett jogvitákat úgy rendezzék, hogy jóhiszeműen konzultációt kezdeményeznek kölcsönösen elfogadott megoldás elérése céljából.

2. Az egyik Fél a másik Félhez intézett írásbeli kérelem útján konzultációt kezdeményezhet, amelyet másolatban megküld a 4.1. cikk (Bizottság) szerint létrehozott bizottságnak, megjelölve a szóban forgó intézkedést és e megállapodás vonatkozó rendelkezéseit.

3. A konzultációt a (2) bekezdésben említett kérelem beérkezésének időpontjától számított 30 napon belül megtartják, és annak helyszíne - ha a Felek másként nem állapodnak meg - annak a Félnek a területe, amelyikhez a kérelmet intézték. A konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított 45 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek a folytatásról döntenek. A konzultációk, és különösen a Felek által közölt információk és az általuk képviselt álláspontok bizalmasak, és nem sértik a Felek jogait a további eljárásokban.

4. Sürgős ügyben folytatott - többek között a romlandó vagy szezonális árukra vagy szolgáltatásokra vonatkozó - konzultációra a (2) bekezdésben említett kérelem beérkezésének napjától számított 15 napon belül kerül sor. A konzultáció a (2) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 20 napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a Felek a folytatásról döntenek.

5. A konzultációt kérő Fél a 3.5. cikk (A választottbírósági eljárás kezdeményezése) alkalmazásához folyamodhat, ha:

(a) a másik Fél a kézhezvétel időpontjától számított 15 napon belül nem válaszol a konzultáció iránti kérelemre;

(b) nem kerül sor egyeztetésre a (3) vagy (4) bekezdésben rögzített határidőkön belül;

(c) a Felek megállapodnak abban, hogy nem folytatnak egyeztetést; vagy

(d) a konzultációk kölcsönösen elfogadott megoldás nélkül lezárultak.

6. Az egyeztetés során a Feleknek elegendő ténybeli információt kell biztosítaniuk, amely lehetővé teszi a kérdéses intézkedés által e megállapodás rendelkezéseinek működésére és alkalmazására gyakorolt hatás vizsgálatát.

3.4. CIKK

Közvetítői mechanizmus

A Felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy a 9. melléklet (Közvetítői mechanizmus) értelmében közvetítői eljárást kezdeményeznek bármely olyan intézkedés tekintetében, amely hátrányosan érinti a Felek közötti beruházásokat.

3. ALSZAKASZ

VITARENDEZÉSI ELJÁRÁSOK

3.5. CIKK

A választottbírósági eljárás kezdeményezése

1. Amennyiben a Feleknek a 3.3. cikkben (Konzultációk) előírt egyeztetés során nem sikerül rendezniük a jogvitát, a konzultációt kérelmező Fél kérheti egy választottbírói testület felállítását.

2. A választottbírói testület létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a másik Félhez, és másolatot kell arról küldeni a bizottság részére. A panaszos Fél kérelmében meghatározza a szóban forgó intézkedést, és oly módon ismerteti azt, hogy az intézkedés miért sérti e megállapodás rendelkezéseit, hogy abból egyértelmű legyen a panasz jogalapja.

3.6. CIKK

A választottbírói testület feladatmeghatározása

Amennyiben a Felek a választottbírók kiválasztását követő 10 napon belül nem jutnak ettől eltérő megállapodásra, akkor a választottbírói testület hatásköre a következőkre terjed ki:

„A 3.5. cikk (A választottbírósági eljárás kezdeményezése) értelmében a választottbírói testület létrehozására irányuló kérelemben említett ügynek e megállapodás Felek által hivatkozott vonatkozó rendelkezéseinek fényében történő vizsgálata, a szóban forgó intézkedésnek a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel való összeegyeztethetőségéről szóló döntés, és a ténymegállapításokról, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról a 3.10. cikkel (Időközi jelentés) és a 3.11. cikkel (Zárójelentés) összhangban történő jelentéstétel.”.

3.7. CIKK

A választottbírói testület létrehozása

1. A választottbírói testület három választottbíróból áll.

2. A választottbírói testület létrehozása iránti kérelemnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított tíz napon belül a Felek egyeztetést folytatnak a választottbírói testület összetételéről való megállapodás érdekében.

3. Ha a Felek a (2) bekezdésben előírt határidőn belül nem jutnak megállapodásra a testület összetételéről, akkor mindegyik Fél a (2) bekezdésben előírt határidő lejártát követő 10 napon belül kinevezhet egy választottbírót a saját 3.23. cikk (A választottbírók névjegyzéke) szerinti aljegyzékéből. Amennyiben valamely Fél elmulasztja a választottbíró kijelölését az aljegyzékéről, úgy a választottbírót a másik Fél kérésére a bizottság elnöke vagy az elnök megbízottja sorsolás útján választja ki a 3.23. cikk (A választottbírók névjegyzéke) szerint létrehozott aljegyzékről.

4. Amennyiben a Felek a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem állapodnak meg a választottbírói testület elnökének személyében, úgy a bizottság elnöke vagy az elnök megbízottja sorsolás útján választja ki a 3.23. cikk (A választottbírók névjegyzéke) alapján létrehozott elnökjelöltek aljegyzékéről a választottbírói testület elnökét.

5. A választottbírói testület tagjait a (3) vagy (4) bekezdésében említett kérelemtől számított öt napon belül a bizottság elnöke vagy az elnök megbízottja választja ki.

6. A választottbírói testület létrehozásának időpontja az a nap, amelyen a három választottbíró a 7. mellékletnek (Eljárási szabályzat) megfelelően értesítést küld a Feleknek kinevezésük elfogadásáról.

7. Amennyiben az e cikk (3) vagy (4) bekezdése szerinti kérelem benyújtásáig a 3.23. cikkben (A választottbírók névjegyzéke) előírt jegyzékek bármelyikét nem állították össze, vagy azok nem tartalmaznak elegendő nevet, a választottbírókat sorsolás útján választják ki azon személyek közül, akiket mindkét Fél, vagy valamelyik Fél hivatalosan javasolt, amennyiben csak az egyik Fél tett javaslatot.

3.8. CIKK

A választottbírói testület vitarendezési eljárása

1. A választottbírói testület vitarendezési eljárásaira az e cikkben meghatározott szabályok és eljárások, valamint a 7. melléklet (Eljárási szabályzat) és a 8. melléklet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) az irányadók.

2. Eltérő megállapodás hiányában a Felek a választottbírói testülettel annak létrehozását követő 10 napon belül találkoznak, hogy döntsenek a Felek vagy a választottbírói testület által szükségesnek tartott valamennyi kérdésről, beleértve az eljárások ütemtervét, a választottbírók javadalmazását és költségeit a 7. mellékletnek (Eljárási szabályzat) megfelelően. A választottbírák és a Felek képviselői ezen az ülésen telefonon vagy videokonferencián keresztül is részt vehetnek.

3. A meghallgatás helyszínét a Felek közös megegyezéssel határozzák meg. A Felek eltérő megállapodása hiányában a meghallgatást Brüsszelben tartják, ha a panaszos Fél Vietnám, illetve Hanoiban, ha a panaszos Fél az Uniós Fél.

4. Minden meghallgatásnak nyilvánosnak kell lennie, kivéve, ha arról a 7. melléklet (Eljárási szabályzat) másképp rendelkezik.

5. A 7. mellékletnek (Eljárási szabályzat) megfelelően a Felek lehetőséget kapnak arra, hogy részt vegyenek az eljárás során elhangzott előadások, nyilatkozatok, érvek vagy ellenérvek bemutatásán. A valamely Fél által a választottbírói testület elé terjesztett bármely információt vagy írásbeli beadványt, beleértve az időközi jelentés leíró részével kapcsolatos észrevételeket, a választottbírói testület kérdéseire adott válaszokat és a Felek által azon válaszokkal kapcsolatban tett észrevételeket a másik Fél rendelkezésére kell bocsátani.

6. Amennyiben a Felek a választottbírói testület létrehozásától számított három napon belül nem állapodnak meg ettől eltérően, a választottbírói testület a 7. melléklettel (Eljárási szabályzat) összhangban valamely Fél területén letelepedett természetes személytől vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezettől kéretlen írásbeli beadványokat (amicus curiae beadványok) fogadhat el.

7. Belső tanácskozásai esetében a választottbírói testület zárt ülésen ülésezik, amelyen csak választottbírák vesznek részt. A választottbírói testület azonban engedélyezheti, hogy asszisztensei jelen legyenek tanácskozásain. A választottbírói testület tanácskozásait és a hozzá benyújtott dokumentumokat bizalmasan kell kezelni.

3.9. CIKK

A sürgősségre vonatkozó előzetes döntés

Amennyiben valamely Fél úgy kívánja, a választottbírói testület a létrehozásától számított 10 napon belül előzetes döntést hoz arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.

3.10. CIKK

Időközi jelentés

1. A választottbírói testület legkésőbb a létrehozását követő 90 nappal bezárólag időközi jelentést készít a Felek részére, amelyben tájékoztatást nyújt a tényállásról, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról. Amikor a bizottság úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a választottbírói testület elnöke köteles a Feleket és a bizottságot írásban értesíteni, jelezve a késedelem okait és az időközi jelentés kiadásának várható időpontját. A választottbírói testület legkésőbb a létrehozása után 120 nappal - semmi estre sem ezt követően - időközi jelentést ad ki.

2. Az időközi jelentés közlésétől számított 14 napon belül a Felek bármelyike - észrevételeivel együtt - írásban kérheti a választottbírói testületet, hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait.

3. Sürgős esetekben - ideértve a romlandó vagy szezonális árukat vagy szolgáltatásokat érintő eseteket - a választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz az időközi jelentésének a választottbírói testület létrehozásától számított 45 napon belül, de legkésőbb 60 napon belül történő közlése érdekében. Az időközi jelentés közlésétől számított hét napon belül a Felek bármelyike írásban kérheti a választottbírói testületet (észrevételekkel együtt), hogy vizsgálja felül az időközi jelentés konkrétan meghatározott szempontjait.

4. A Felek által az időközi jelentéssel kapcsolatban tett írásbeli kérelmek és észrevételek vizsgálatát követően a választottbírói testület módosíthatja a jelentését és további, általa megfelelőnek ítélt vizsgálatot folytathat le.

3.11. CIKK

Zárójelentés

1. A választottbírói testület a létrehozásának napjától számított 120 napon belül bocsátja ki zárójelentését a Felek és a bizottság részére. Amikor a testület úgy véli, hogy a fenti határidő nem tartható, a választottbírói testület elnöke köteles a Feleket és a bizottságot írásban értesíteni, jelezve a késedelem okait és zárójelentése kibocsátásának várható időpontját. A zárójelentés kibocsátására semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választottbírói testület létrehozásának időpontjától számított 150 napot meghaladóan.

2. Sürgős esetekben - ideértve a romlandó vagy szezonális árukat vagy szolgáltatásokat érintő eseteket - a választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a létrehozásától számított 60 napon belül megküldje zárójelentését. A zárójelentés kibocsátására semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választottbírói testület létrehozásának időpontjától számított 75 napot meghaladóan.

3. A zárójelentésnek tartalmaznia kell az időközi felülvizsgálat szakaszában kifejtett érvek megfelelő tárgyalását, és világos válaszokat kell adnia a Felek észrevételeire.

3.12. CIKK

A zárójelentés teljesítése

A bepanaszolt Fél minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy késedelem nélkül és jóhiszeműen teljesítse a választottbírói testület zárójelentésében foglaltakat.

3.13. CIKK

A zárójelentés teljesítésének észszerű határideje

1. Amennyiben az azonnali teljesítés nem lehetséges, a Feleknek törekedniük kell arra, hogy kölcsönös megállapodásra jussanak a zárójelentés teljesítésének időtartamát illetően. Ilyen esetben a bepanaszolt Fél legkésőbb 30 nappal a zárójelentés kézhezvétele után értesíti a panaszos Felet és a bizottságot arról, hogy mennyi időre lesz szüksége a teljesítéshez (a továbbiakban: észszerű határidő).

2. Amennyiben a Felek nem egyeznek meg a zárójelentés teljesítéséhez szükséges észszerű határidőről, a panaszos Fél az (1) bekezdés szerinti értesítésnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított 20 napon belül írásban felkéri a 3.7. cikk (A választottbírói testület létrehozása) szerint létrehozott választottbírói testületet (a továbbiakban: eredeti választottbírói testület) az észszerű határidő meghatározására. Erről a kérelemről a másolati példányának a bizottságnak való megküldésével értesíteni kell a bepanaszolt Felet és a bizottságot.

3. A választottbírói testület a (2) bekezdésben említett kérelem kézhezvételétől számított 20 napon belül értesíti a Feleket és a bizottságot az észszerű időtartamra vonatkozó ítéletéről.

4. A bepanaszolt Fél köteles legalább 30 nappal az észszerű határidő lejártát megelőzően a panaszos Felet írásban tájékoztatni arról, hogyan halad előre a zárójelentésben foglaltak teljesítése.

5. A Felek megállapodhatnak az észszerű időtartam meghosszabbításáról.

3.14. CIKK

A zárójelentés teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata

1. Az észszerű határidő lejárta előtt a bepanaszolt Fél köteles a panaszos Felet és a bizottságot tájékoztatni azokról az intézkedésekről, amelyeket a zárójelentés teljesítése érdekében tett.

2. Amennyiben a Felek nem értenek egyet a 3.2. cikkben (Hatály) említett és az (1) bekezdés szerint bejelentett rendelkezéseknek való megfelelés érdekében hozott intézkedések meglétével vagy összeegyeztethetőségével kapcsolatban, a panaszos Fél írásban kérheti az eredeti választottbírói testületet, hogy döntsön az ügyben. Erről a kérelemről értesíteni kell a bepanaszolt Felet és a kérelem másolati példány bizottságnak való megküldésével a bizottságot. A panaszos Félnek kérelmében meg kell jelölnie a panasz tárgyát képező konkrét intézkedést, és ismertetnie kell, hogy az intézkedés miért nem felel meg a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseknek, oly módon, hogy az elégséges legyen a panasz jogalapjának világos bemutatásához.

3. A választottbírói testület a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásától számított 45 napon belül értesíti a Feleket és a bizottságot ítéletéről.

3.15. CIKK

Ideiglenes jogorvoslatok az ítélet teljesítésének elmulasztása esetén

1. Amennyiben a bepanaszolt Fél az észszerű időtartam lejárta előtt elmulasztja értesíteni a panaszos Felet és a bizottságot a zárójelentés teljesítése érdekében hozott intézkedésekről, illetve ha a választottbírói testület megállapítja, hogy a teljesítés érdekében nem született intézkedés, vagy hogy a 3.14. cikk (A zárójelentés teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata) (1) bekezdése alapján bejelentett intézkedés nem egyeztethető össze az említett Félnek a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezései szerinti kötelezettségeivel, akkor a bepanaszolt Fél - amennyiben a panaszos Fél erre felkéri és e Féllel konzultációt folytatott - kártalanítási ajánlatot tesz.

2. Amennyiben a panaszos Fél úgy dönt, hogy nem kér kártalanítási ajánlatot, vagy ha ilyen irányú ajánlat benyújtásra került, és ha az észszerű időtartam végétől vagy a választottbírói testület 3.14. cikk (A zárójelentés teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata) szerinti arra vonatkozó ítéletének kihirdetésétől számított 30 napon belül nem születik megállapodás a kártérítésről, hogy a teljesítés érdekében nem született intézkedés, vagy hogy a meghozott intézkedés nem egyeztethető össze a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel, a panaszos Fél - a másik Fél és a bizottság értesítését követően - jogosult megfelelő intézkedéseket hozni a Felek között alkalmazandó olyan preferenciális kereskedelmi és beruházási kötelezettségvállalások keretében, amelyek a jogsértés által okozott hatálytalanítással vagy gyengítéssel azonos hatásúak. Az értesítésnek meg kell határoznia az ilyen intézkedéseket. A panaszos Fél az értesítésnek a bepanaszolt Fél általi kézhezvételétől számított 10 nap elteltével bármikor megkezdheti az intézkedések alkalmazását, kivéve, ha a bepanaszolt Fél e cikk (3) bekezdése alapján választottbírósági eljárást kérelmezett.

3. Amennyiben a bepanaszolt Fél úgy ítéli meg, hogy a panaszos Fél által hozott intézkedések hatása nem egyenlő az előny jogsértés által okozott hatálytalanítása vagy a hibás teljesítés mértékével, írásban kikérheti az eredeti választottbírói testületnek a tárgyban hozott határozatát. Ezt a kérelmet a (2) bekezdésben említett 10 napos időszak lejártát megelőzően kell a panaszos Fél és a bizottság részére elküldeni. Az eredeti választottbírói testületnek a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül értesítenie kell a Feleket és a bizottságot a panaszos Fél által bejelentett intézkedésekről szóló ítéletéről. Az eredeti választottbírói testület ítéletének közléséig a (2) bekezdésben említett intézkedések nem alkalmazhatók, és az intézkedésnek meg kell felelnie a választottbírói testület ítéletének.

4. Az e cikkben meghatározott intézkedések ideiglenesek és nem alkalmazhatók az alábbiakat követően:

(a) a Felek a 3.19. cikk (Kölcsönösen elfogadott megoldás) értelmében kölcsönösen elfogadtak egy megoldást;

(b) a Felek megállapodtak arról, hogy a 3.14. cikk (A zárójelentés teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata) (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedés összhangba hozza a bepanaszolt Felet a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel; vagy

(c) a Felek visszavonták vagy módosították a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel összeegyeztethetetlennek ítélt intézkedést annak érdekében, hogy azok összeegyeztethetők legyenek ezekkel a rendelkezésekkel, a 3.14. cikk (A zárójelentés teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata) (3) bekezdésében foglaltak szerint.

3.16. CIKK

Az ítélet teljesítésének elmulasztása esetén alkalmazott ideiglenes jogorvoslatok végrehajtása érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata

1. A bepanaszolt Félnek értesítenie kell a panaszos Felet és a bizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választottbírói testület zárójelentésének való megfelelés érdekében a panaszos Fél által alkalmazott intézkedéseket követően vagy a kártérítés alkalmazását követően tett. A (2) bekezdésben említett esetek kivételével a panaszos Félnek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül meg kell szüntetnie a 3.15. cikknek (Ideiglenes jogorvoslatok az ítélet teljesítésének elmulasztása esetén) megfelelően hozott intézkedéseket. Abban az esetben, amikor kártérítést alkalmaztak, és a (2) bekezdés szerinti esetek kivételével, a bepanaszolt Fél felfüggesztheti az ilyen kártérítés alkalmazását az arról szóló értesítés napjától számított 30 napon belül, hogy megfelelt a választottbírói testület zárójelentésének.

2. Amennyiben a Felek az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül nem állapodnak meg arról, hogy a bejelentett intézkedés szerint a bepanaszolt Fél megfelel-e a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseknek, a panaszos Fél írásban felkéri az eredeti választottbírói testületet, hogy hozzon ítéletet az ügyben. Erről a kérelemről értesíteni kell a bepanaszolt Felet és a kérelem másolati példánya bizottságnak való megküldésével a bizottságot.

3. A választottbírói testület ítéletéről legkésőbb a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül értesíteni kell a Feleket és a bizottságot. Ha a választottbírói testület úgy dönt, hogy a bejelentett intézkedés összhangban áll a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezésekkel, akkor a 3.15. cikkben (Ideiglenes jogorvoslatok az ítélet teljesítésének elmulasztása esetén) említett intézkedéseket, illetve az esettől függően a kártérítést meg kell szüntetni. Adott esetben a 3.15. cikk (2) bekezdésével összhangban hozott intézkedések vagy a kártérítésnek a mértékét a választottbírói testület ítéletének fényében kell kiigazítani.

3.17. CIKK

A választottbírók helyettesítése

Amennyiben a választottbírósági eljárás során az eredeti választottbírói testület vagy annak néhány tagja nem tud részt venni, vissza kell vonulnia vagy helyettesíteni kell, mert a szóban forgó tag nem felel meg a 8. mellékletben (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) szereplő magatartási kódex követelményeinek, úgy a 3.7. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) meghatározott eljárást kell alkalmazni. A jelentések és ítéletek bejelentésének határideje - adott esetben - 20 nappal meghosszabbítható.

3.18. CIKK

A választottbírósági eljárás felfüggesztése és megszüntetése

1. A választottbírói testület mindkét Fél kérésére bármikor felfüggesztheti munkáját a Felek által elfogadott, de 12 egymást követő hónapot meg nem haladó időtartamra. A két Fél írásbeli kérelmére a felfüggesztési időszak vége előtt folytatnia kell munkáját. A Feleknek ennek megfelelően tájékoztatniuk kell a bizottságot. A választottbírói testület a felfüggesztési időszak végén bármelyik Fél írásbeli kérelmére is folytathatja munkáját. A kérelmező Félnek ennek megfelelően értesítenie kell a bizottságot és a másik Felet. Amennyiben valamely Fél a felfüggesztési időtartam lejártakor nem kérelmezi a választottbírói testület munkájának folytatását, a választottbíróság felhatalmazása hatályát veszti és az eljárás lezárul. A választottbírói testület munkájának felfüggesztése esetén e szakasz vonatkozó rendelkezéseiben foglalt időkereteket annyi idővel hosszabbítják meg, mint amennyi ideig a választottbírói testület munkája szünetelt. A választottbírói testület munkájának felfüggesztése vagy lezárása nem sérti a Felek jogait a 3.24. cikk (Az eljáró vitarendezési fórum megválasztása) hatálya alá eső más eljárásokban.

2. A Felek megállapodhatnak abban, hogy megszüntetik a választottbírói testület eljárását azáltal, hogy bármikor a választottbírói testület zárójelentésének kiadása előtt közösen értesítik a választottbírói testület elnökét és a bizottságot.

3.19. CIKK

Kölcsönösen elfogadott megoldás

A Felek bármikor kölcsönösen elfogadott megoldást találhatnak az e szakasz szerinti jogvitában. Az ilyen megoldásról közösen értesítik a bizottságot és adott esetben a választottbírói testület elnökét. Amennyiben a megoldás bármely Fél vonatkozó belső eljárásai szerint jóváhagyást igényel, az értesítésnek meg kell említenie az ilyen követelményt, és a vitarendezési eljárást fel kell függeszteni. Amennyiben nincs szükség jóváhagyásra, illetve bármely belső eljárás lezárultáról értesítést küldtek, a vitarendezési eljárás lezárul.

3.20. CIKK

Információk és technikai tanácsadás

A választottbírói testület az egyik Fél felkérésére vagy saját kezdeményezésére a választottbírósági eljárás szempontjából megfelelőnek ítélt információkat szerezhet be bármilyen forrásból, ideértve a vitában érintett Feleket is. A választottbírói testület saját belátása szerint jogosult szakértői véleményt is kérni. A szakértők kiválasztása előtt a választottbírói testület konzultál a Felekkel. Az e cikk alapján szerzett információkat a választottbírói testület által megállapított határidőn belül nyilvánosságra kell hozni és a Felek elé kell terjeszteni.

3.21. CIKK

Értelmezési szabályok

A választottbírói testület a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseket a nemzetközi közjog szokásos szabályai szerint értelmezi, az 1969. május 23-án Bécsben kelt, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezményben (a továbbiakban: bécsi egyezmény) foglalt rendelkezéseket is beleértve. A választottbírói testület figyelembe veszi továbbá a vizsgálóbizottságoknak és a Fellebbviteli Testületnek a Vitarendezési Testület (a továbbiakban: DSB) által a WTO-egyezmény 2. melléklete alapján elfogadott jelentéseiben foglalt vonatkozó értelmezéseket. A választottbírói testület jelentései és ítéletei nem egészítik ki, illetve nem korlátozhatják a Feleknek e megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit.

3.22. CIKK

A választottbírói testület határozatai és ítéletei

1. A választottbírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal döntsön. Amennyiben egy határozatot nem lehet konszenzussal meghozni, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. A választottbírók eltérő véleményeit semmilyen esetben sem lehet nyilvánosságra hozni.

2. A választottbírói testület jelentéseit és ítéleteit a Feleknek feltétel nélkül el kell fogadniuk. A jelentések és ítéletek nem keletkeztetnek jogokat vagy kötelezettségeket természetes személyek vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezetek tekintetében. A jelentések és ítéletek rögzítik a ténymegállapításokat, a 3.2. cikkben (Hatály) említett megfelelő rendelkezések alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. A bizottság a választottbírói testület jelentéseit és ítéleteit a kibocsátásukat követő 10 napon belül nyilvánosan hozzáférhetővé teszi, kivéve, ha úgy határoz, hogy a bizalmas információk védelme érdekében ezt nem teszi meg.

4. ALSZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

3.23. CIKK

A választottbírók névjegyzéke

1. A bizottság legkésőbb az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követően hat hónappal létrehozza annak a legalább 15 személynek a jegyzékét, akik hajlandók és képesek választottbíróként szolgálni. E jegyzék három aljegyzékből áll:

(a) egy aljegyzék Vietnám számára;

(b) egy aljegyzék az Unió és tagállamai számára; valamint

(c) egy aljegyzék azon személyek számára, akik egyik Félnek sem állampolgárai, és egyik Fél területén sem rendelkeznek állandó lakóhellyel, valamint akik a választottbírói testület elnökeként járhatnak el.

2. Minden egyes aljegyzékben legalább öt személy szerepel. A bizottságnak biztosítania kell, hogy a jegyzéken mindig szerepeljen a minimális létszám.

3. A választottbírók igazolt szakértelemmel és tapasztalattal rendelkeznek a jog és a nemzetközi kereskedelem terén. A választottbíróknak függetlennek kell lenniük, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állhatnak kapcsolatban egyik Fél kormányával sem, továbbá meg kell felelniük a 8. mellékletben (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) foglalt magatartási kódexnek.

4. A bizottság további 10 főből álló névjegyzéket is összeállíthat, amelyen az e megállapodás hatálya alá tartozó konkrét ágazatokban szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező egyének szerepelnek. A Felek megegyezése esetén e további jegyzék használható a választottbírói testületnek a 3.7. cikkben (A választottbírói testület létrehozása) szereplő eljárás szerinti összeállításához.

3.24. CIKK

Az igazságszolgáltatási fórum megválasztása

1. Az e fejezet szerinti vitarendezési eljárás igénybevétele nem érintheti a Kereskedelmi Világszervezet keretében hozott intézkedéseket, beleértve a vitarendezési intézkedéseket is, vagy bármely más olyan nemzetközi megállapodás alapján hozott intézkedéseket, amelynek mindkét Fél részes Fele.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve, a Felek egy adott intézkedés tekintetében nem kérhetnek jogorvoslatot az e megállapodás és a WTO-egyezmény szerinti lényegében egyenértékű kötelezettség megsértése miatt, vagy bármely más olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek mindkét Fél részes fele a vonatkozó fórumokon. Amennyiben a vitarendezési eljárás kezdeményezését követően a Fél a másik megállapodás szerinti lényegében azonos kötelezettség megszegésével kapcsolatban nem kérhet jogorvoslatot a másik fórumon, kivéve, ha az elsőként kiválasztott fórum eljárási vagy jogszolgáltatási okokból nem tud a kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslati kérelemről állást foglalni.

3. E cikk alkalmazásában:

(a) a vitarendezési eljárást abban az esetben kell a WTO-egyezmény szerint kezdeményezettnek tekinteni, ha az egyik Fél a WTO-egyezményben foglalt vitarendezés szabályairól és eljárásáról szóló egyetértés 6. cikke értelmében választottbírói testület létrehozását kérelmezte;

(b) az e fejezet szerinti vitarendezési eljárások akkor tekintendők kezdeményezettnek, amikor az egyik Fél kéri a 3.5. cikk (A választottbírósági eljárás kezdeményezése) (1) bekezdése szerinti választottbírói testület létrehozását;

(c) a bármely más nemzetközi megállapodás szerinti vitarendezési eljárások az érintett megállapodás szerint tekintendők kezdeményezettnek.

4. E megállapodás egyik rendelkezése sem zárja ki, hogy egy Fél végrehajtsa a Vitarendezési Testület által engedélyezett kötelezettségek felfüggesztését. A WTO-egyezmény és a szabadkereskedelmi megállapodás sem zárja ki, hogy egy Fél végrehajtsa a 3.15. cikk (Ideiglenes jogorvoslatok az ítélet teljesítésének elmulasztása esetén) szerinti megfelelő intézkedéseket.

3.25. CIKK

Határidők

1. Eltérő rendelkezés hiányában az e szakaszban meghatározott valamennyi határidőt - köztük a választottbírói testületek jelentéseinek és ítéleteinek közlésére meghatározott határidőket is - naptári napban kell számolni, az azon intézkedés vagy tény napját követő naptól kezdve, amelyre vonatkoznak.

2. Az ebben a szakaszban említett határidők a jogvitát folytató Felek kölcsönös megállapodásával módosíthatók. A választottbírói testület bármikor javasolhatja a Feleknek az e szakaszban hivatkozott határidők módosítását, az ilyen javaslata indokainak feltüntetésével.

3.26. CIKK

Felülvizsgálat és módosítás

A bizottság felülvizsgálhatja a 7. mellékletet (Eljárási szabályzat), a 8. mellékletet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) és a 9. mellékletet (Közvetítői mechanizmus), és határozhat azok módosításáról.

B. SZAKASZ
A BERUHÁZÓK ÉS A FELEK KÖZÖTTI VITARENDEZÉS
1. ALSZAKASZ

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

3.27. CIKK

Hatály

1. E szakasz vonatkozik egyrészről az egyik Fél felperese, másrészről a másik Fél közötti, bármely olyan intézkedéssel kapcsolatos jogvitára, amely állítólag sérti a 2. fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseit, és amely állítólag veszteséget vagy kárt okoz a felperesnek, vagy ha a keresetet a felperes tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló, helyben alapított vállalkozás nevében nyújtják be, a helyben alapított társaságra.

2. Az egyértelműség érdekében a felperes e szakasz alapján nem nyújthat be keresetet, ha beruházását csalárd megtévesztés, elhallgatás, korrupció vagy az eljárással való visszaélésnek minősülő magatartás útján eszközölték.

3. A 3.38. cikk (Bíróság) és a 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) alapján létrehozott Bíróság és Fellebbviteli Bíróság nem határozhat az e cikk hatályán kívül eső keresetekről.

4. Az egyik Fél adósságának átstrukturálásával kapcsolatos kereseteket e szakasszal és az 5. melléklettel (Államadósság) összhangban kell kezelni.

3.28. CIKK

Fogalommeghatározások

Eltérő rendelkezés hiányában e szakasz alkalmazásában:

(a) „eljárás”: e szakasz alapján a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság előtti eljárás;

(b) „jogvitát folytató felek”: a felperes és az alperes;

(c) „valamely Fél felperese”:

(i) a 2.1. cikk (Hatály) (1) bekezdésének b) pontjában említett valamely Fél beruházója, saját nevében eljárva; vagy

(ii) a 2.1. cikk (Hatály) (1) bekezdésének b) pontja szerint egy Fél beruházója, aki az adott beruházó tulajdonában lévő vagy ellenőrzése alatt álló, helyben alapított vállalkozás nevében jár el; az egyértelműség érdekében az ezen albekezdés alapján benyújtott keresetet úgy kell tekinteni, hogy az az ICSID-egyezmény 25. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában egy szerződő állam és egy másik szerződő állam állampolgára közötti jogvitához kapcsolódik;

(d) „ICSID-egyezmény”: az 1965. március 18-án Washingtonban kelt, az államok és más államok állampolgárai között keletkező beruházási viták rendezéséről szóló egyezmény;

(e) „jogvitát nem folytató Fél”: Vietnám, amennyiben az alperes az Unió vagy az Unió valamely tagállama, illetve az Unió, amikor Vietnám az alperes;

(f) „alperes”: vagy Vietnám vagy - az Uniós Fél esetében - vagy az Unió vagy az érintett tagállam, a 3.32. cikknek (Kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat) megfelelően;

(g) „helyben alapított vállalkozás”: egy Fél területén letelepedett, és a másik Fél beruházójának tulajdonában lévő és ellenőrzése alatt álló jogi személyiséggel rendelkező szervezet;

(h) „az 1958. évi New York-i egyezmény”: a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. június 10-én New Yorkban kelt egyezmény;

(i) „harmadik fél általi finanszírozás”: bármilyen olyan természetes személy vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezet által nyújtott finanszírozás, aki vagy amely nem jogvitát folytató fél, de megállapodik valamelyik jogvitát folytató féllel arról, hogy részben vagy teljesen finanszírozza az eljárás költségeit a jogvita kimenetelétől függő ellenszolgáltatás vagy a jogvitát nem folytató fél természetes személye vagy jogi személyiséggel rendelkező szervezete által nyújtott finanszírozás ellenében, akár adomány, akár vissza nem fizetendő támogatás formájában;

(j) „UNCITRAL”: az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága; valamint

(k) „az UNCITRAL átláthatósági szabályai”: az UNCITRAL-nak a beruházó és állam közötti, szerződésen alapuló választottbírósági eljárás átláthatóságáról szóló szabályai.

2. ALSZAKASZ

ALTERNATÍV VITARENDEZÉS ÉS KONZULTÁCIÓK

3.29. CIKK

Békés rendezés

Törekedni kell a jogviták lehetőség szerint tárgyalások vagy közvetítés útján történő, békés rendezésére, amennyiben lehetséges, még a 3.30. cikk (Konzultációk) szerinti konzultáció iránti kérelem benyújtását megelőzően. Ilyen vitarendezésről bármikor megállapodhatnak a felek, beleértve az e szakasz szerinti eljárás megindítását követően is.

3.30. CIKK

Konzultációk

1. Ha valamely jogvitát nem lehet békés úton rendezni a 3.29. cikkben (Békés rendezés) meghatározott módon, az egyik Fél 3.27. cikk (Hatály) (1) bekezdésében említett rendelkezések megsértését állító felperesének konzultáció iránti kérelemmel kell fordulnia a másik Félhez. A kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia:

(a) a felperes neve és címe, továbbá amennyiben a kérelem benyújtására egy helyben alapított vállalkozás nevében kerül sor: a helyben alapított vállalkozás neve, címe és a cégbejegyzés helye;

(b) a 3.27. cikk (Hatály) (1) bekezdésében említett, állítólagosan megsértett rendelkezések;

(c) a kérelem jogi és ténybeli alapja, ideértve azon intézkedéseket, amelyek állítólagosan sértik a 3.27. cikk (Hatály) (1) bekezdésében említett rendelkezéseket;

(d) a kérelmezett korrekciós intézkedés, valamint az igényelt kártérítés becsült összege; valamint

(e) bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a felperes a másik Fél beruházója, és az az érintett beruházás a tulajdonában van vagy ellenőrzése alá tartozik, beleértve adott esetben a helyben alapított vállalkozást is, amelyre vonatkozóan konzultációra irányuló kérelmet nyújtottak be.

Ha a konzultációra irányuló kérelmet egynél több felperes nyújtja be, vagy egynél több helyben alapított vállalkozás nevében kerül benyújtásra, az (1) bekezdés a) és e) pontjában szereplő információkat - az esettől függően - minden egyes felperes vagy helyben alapított vállalkozás esetében be kell nyújtani.

2. A konzultáció iránti kérelem benyújtási határideje:

(a) azon időpontot követő három év, amikor a felperes vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás először szerzett tudomást vagy először kellett volna tudomást szereznie a 2. fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseinek állítólagos megsértését jelentő intézkedésről, valamint arról, hogy kár és veszteség érte a következőket:

(i) a felperes a saját nevében eljáró beruházó által benyújtott kereset esetén; vagy

(ii) a helyben alapított vállalkozás egy, valamely helyben alapított vállalkozás nevében eljáró beruházó által benyújtott követelés esetén; vagy

(b) azon időpontot követő két év, amikor a felperes vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozás megszünteti a törvényszék vagy bíróság előtt a belső jog szerinti keresetet vagy eljárást, illetve nem indít eljárást, és legkésőbb hét évvel azt az időpontot követően, hogy a felperes először szerzett tudomást vagy először kellett volna tudomást szereznie a 2. fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseinek állítólagos megsértését jelentő intézkedésről, valamint arról, hogy kár és veszteség érte a következőket:

(i) a felperest a saját nevében eljáró beruházó által benyújtott követelés esetén; vagy

(ii) a helyben alapított vállalkozást egy, valamely helyben alapított vállalkozás nevében eljáró beruházó által benyújtott követelés esetén.

3. A jogvitát folytató felek eltérő megállapodásának hiányában a konzultációk helyszíne a következő:

(a) Ha Noi, amennyiben a konzultációk Vietnám intézkedéseire vonatkoznak;

(b) Brüsszel, amennyiben a konzultációk az Unió intézkedéseire vonatkoznak; vagy

(c) az érintett uniós tagállam fővárosa, amennyiben a konzultáció iránti kérelem kizárólag az adott tagállam intézkedéseit érinti.

A konzultációkra videokonferencia vagy más eszközök útján is sor kerülhet, különösen amennyiben kis- vagy középvállalkozásról van szó.

4. Amennyiben a jogvitát folytató felek nem állapodnak meg hosszabb időszakban, a konzultáció iránti kérelem benyújtásától számított 60 napon belül konzultációt kell tartani.

5. Ha a felperes nem nyújtott be a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) szerinti keresetet a konzultáció iránti kérelem benyújtásától számított 18 hónapon belül, úgy kell tekinteni, hogy a felperes visszavonta az e szakasz szerinti eljárás iránti keresetét, és nem nyújthat be keresetet e szakasz alapján. A konzultációkban részt vevő felek megállapodhatnak az említett időszak meghosszabbításáról.

6. A kereset nem nyilvánítható elfogadhatatlanná a (2) és (5) bekezdésben említett határidők túllépése alapján, ha a felperes bizonyítani tudja, hogy a konzultáció iránti kérelem vagy a kereset meghiúsulását a felperesnek az érintett Fél szándékos intézkedéseiből eredő intézkedésképtelensége okozta, feltéve, hogy a felperes az erre utaló bizonyítékokat intézkedési képességének visszanyerését követően észszerű határidőn belül, a lehető leghamarabb benyújtja.

7. Ha a konzultáció iránti kérelem e megállapodásnak az Unió vagy az Unió bármely tagállama általi állítólagos megsértésére vonatkozik, a kérelmet az Unióhoz kell eljuttatni. Amennyiben sor került az Unió valamely tagállama intézkedéseinek azonosítására, azokat az érintett tagállamnak is meg kell küldeni.

3.31. CIKK

Közvetítői eljárás

1. A jogvitát folytató felek bármikor megállapodhatnak arról, hogy közvetítői eljárást vesznek igénybe.

2. A közvetítés igénybevétele önkéntes, és nem érinti a jogvitát folytató fél jogi helyzetét.

3. A közvetítés igénybevétele a 10. mellékletben (Közvetítői mechanizmus a beruházók és a Felek közötti vitarendezés esetén) meghatározott szabályok alapján történhet. A 10. mellékletben (Közvetítői mechanizmus a beruházók és a Felek közötti vitarendezés esetén) említett bármely határidő módosítható a jogvitát folytató felek egyetértésével.

4. A közvetítőt a jogvitát folytató felek megállapodásával nevezik ki. A kinevezés magában foglalhat egy, a 3.38. cikk (Bíróság) szerint kinevezett Bíróság tagjai közül vagy a 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) szerint kijelölt Fellebbviteli Bíróság tagjai közül kiválasztott közvetítőt. A jogvitát folytató felek felkérhetik a Bíróság elnökét, hogy jelöljön ki közvetítőt a Bíróság tagjai közül, akik az Unió tagállamainak és Vietnámnak sem állampolgárai.

5. Amennyiben a jogvitát folytató felek megállapodnak a közvetítés igénybevételéről, a 3.30. cikk (Konzultációk) (2) és (5) bekezdésében, a 3.53. cikk (Előzetes ítélet) (6) bekezdésében és a 3.54. cikk (Fellebbviteli eljárás) (5) bekezdésében meghatározott határidőket fel kell függeszteni a közvetítés igénybevételéről való megállapodás napja, valamint azon nap között, amikor a jogvitát folytató felek valamelyike a közvetítés megszüntetése mellett dönt és ezt levélben közli a közvetítővel és a jogvitát folytató másik féllel. Mindkét jogvitát folytató fél kérelmére, amennyiben a Bíróság valamely tanácsa a 3.38. cikk (Bíróság) szerint jött létre, a tanács mindaddig felfüggeszti eljárását, amíg a jogvitát folytató bármelyik Fél úgy dönt, hogy megszünteti a közvetítést, és ezt levélben közli a közvetítővel és a jogvitát folytató másik Féllel.

3. ALSZAKASZ

A KERESET BENYÚJTÁSA ÉS AZ AZT MEGELŐZŐ FELTÉTELEK

3.32. CIKK

Kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat

1. Amennyiben a jogvitát nem sikerül rendezni a konzultációk iránti kérelem benyújtását követő 90 napon belül, a felperes szándéknyilatkozatot nyújthat be, amelyben írásban rögzíti az e szakasz szerinti vitarendezés iránti kereset benyújtására irányuló szándékát, valamint közli a következő információkat:

(a) a felperes neve és címe, továbbá amennyiben a kérelem benyújtására egy helyben alapított vállalkozás nevében kerül sor: a helyben alapított vállalkozás neve, címe és a cégbejegyzés helye;

(b) a 3.27. cikk (Hatály) (1) bekezdésében említett, állítólagosan megsértett rendelkezések;

(c) a kérelem jogi és ténybeli alapja, ideértve azon intézkedéseket, amelyek állítólagosan sértik a 3.27. cikk (Hatály) (1) bekezdésében említett rendelkezéseket; valamint

(d) a kereset tárgya, valamint az igényelt kártérítés becsült összege.

A szándéknyilatkozatot az esettől függően az Uniónak vagy Vietnámnak kell elküldeni. Amennyiben sor került az Unió valamely tagállama intézkedésének azonosítására, azt az érintett tagállamnak is meg kell küldeni.

2. Ha az Unió részére szándéknyilatkozatot küldtek, az Unió meghatározza az alperest. Az ilyen meghatározást követően, a szándéknyilatkozat átvételétől számított 60 napon belül tájékoztatja a felperest arról, hogy az Unió vagy valamely uniós tagállam legyen az alperes.

3. Amennyiben a felperest a szándéknyilatkozat kézhezvételétől számított 60 napon belül nem tájékoztatták az alperes meghatározásáról:

(a) ha az értesítésben megjelölt intézkedések kizárólag az Unió valamely tagállamának intézkedései, úgy az érintett tagállam az alperes; vagy

(b) ha az értesítésben megjelölt intézkedések magukban foglalják az Unió intézkedéseit, úgy az Unió az alperes.

4. A felperes a (2) bekezdésben említett meghatározás alapján a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) szerint keresetet nyújthat be, vagy ha a (2) bekezdésben előírt határidőn belül nem tájékoztatták a felperest az ilyen meghatározásról, akkor a (3) bekezdés alapján.

5. A (2) bekezdésben említett meghatározást követően akár az Unió, akár valamely uniós tagállam jár el alperesi minőségben, sem az Unió, sem az érintett tagállam nem minősítheti a kérelmet elfogadhatatlannak, nem állapíthatja meg a bíróság hatáskörének hiányát, illetőleg nem állíthatja más módon, hogy a kereset vagy az ítélet megalapozatlan vagy érvénytelen, arra hivatkozva, hogy a megfelelő alperesnek az Uniónak kellene lennie az érintett tagállam helyett, illetve fordítva.

6. A Bíróságot és a Fellebbviteli Bíróságot a (2) bekezdés alapján tett meghatározás köti.

7. Az e megállapodásban vagy a vitarendezésre vonatkozó alkalmazandó szabályokban semmi sem akadályozza meg az Unió és az érintett tagállam közötti jogvitával kapcsolatos valamennyi információ cseréjét.

3.33. CIKK

Kereset benyújtása

1. Amennyiben a vita nem rendezhető a konzultáció iránti kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül, és legalább három hónap telt el a 3.32. cikk (Kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat) szerinti kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat benyújtásának időpontjától, úgy a felperes, feltéve, hogy megfelel a 3.35. cikkben (A kereset benyújtására vonatkozó eljárási és egyéb követelmények) meghatározott követelményeknek, keresetet nyújthat be a 3.38. cikk (Bíróság) szerint létrehozott Bírósághoz.

2. A kereset az alábbi vitarendezési szabályok valamelyike alapján nyújtható be a Bírósághoz:

(a) az ICSID-egyezmény;

(b) a Beruházási Viták Rendezése Nemzetközi Központjának Titkársága (a továbbiakban: ICSID titkársága) által összeállított, az eljárás lefolytatáshoz szükséges kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályok (a továbbiakban: az ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályai), amennyiben az a) pont szerinti eljárások feltételei nem alkalmazandók;

(c) az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottságának (UNCITRAL) választottbírósági szabályai;

vagy

(d) a jogvitát folytató felek megállapodásával elfogadott egyéb szabályok. Abban az esetben, ha a felperes konkrét vitarendezési szabályokat javasol, és ha a javaslat kézhezvételétől számított 30 napon belül a jogvitát folytató felek nem írásban állapodtak meg ezekről a szabályokról, vagy az alperes nem válaszolt a felperesnek, a felperes az a), b) vagy c) pontban meghatározott szabályok szerint keresetet nyújthat be.

3. A felperes által az e cikk szerinti keresete benyújtásakor meghatározott valamennyi keresetnek a 3.30. cikk (Konzultációk) 1. pontjának c) alpontja szerinti konzultáció iránti kérelmében meghatározott intézkedéseken kell alapulnia.

4. A (2) bekezdésben említett vitarendezésre vonatkozó szabályokat az e szakaszban meghatározott szabályokra is figyelemmel kell alkalmazni, a bizottság, a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság által elfogadott szabályokkal kiegészítve.

5. A keresetet e cikk alapján benyújtottnak kell tekinteni, ha a felperes a vitarendezésre vonatkozó szabályok szerint eljárást kezdeményezett.

6. Nem fogadhatók el azok a keresetek, amelyeket egy több, azonosítatlan felperesből álló osztály nevében nyújtottak be, vagy amelyeket egy olyan képviselő nyújtott be, aki több, a nevükben folytatott eljárással kapcsolatos valamennyi határozatot delegáló, azonosított vagy azonosítatlan felperes érdekében szándékozik lefolytatni az eljárást.

3.34. CIKK

Egyéb keresetek

1. A felperes nem nyújthat be keresetet a Bírósághoz, ha a felperesnek egy másik belföldi vagy nemzetközi bíróság vagy törvényszék előtt van folyamatban lévő keresete ugyanarra az intézkedésre vonatkozóan, mint amelyik állítólag nem egyeztethető össze a 3.27. cikk (Hatály) (1) bekezdésében említett rendelkezésekkel, és ugyanarra a veszteségre vagy kárra vonatkozóan, kivéve, ha a felperes visszavonja az ilyen függőben lévő keresetet.

2. A felperes saját nevében eljárva nem nyújthat be keresetet a Bírósághoz, ha egy olyan a személynek, aki közvetetten vagy közvetlenül tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik a felperesnél, vagy annak ellenőrzése alatt áll, a Bíróság vagy bármely más belföldi vagy nemzetközi bíróság vagy törvényszék előtt folyamatban lévő keresete ugyanarra az intézkedésre vonatkozik, mint amelyik állítólag nem egyeztethető össze a 3.27. cikk (Hatály) (1) bekezdésében említett rendelkezésekkel, és ugyanarra a veszteségre vagy kárra vonatkozik, kivéve, ha az érintett személy visszavonja az ilyen függőben lévő keresetet.

3. A helyben alapított vállalkozás nevében eljáró felperes nem nyújthat be keresetet a Bírósághoz, ha bármely olyan személy, aki közvetetten vagy közvetlenül tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik a helyben alapított vállalkozásban vagy annak ellenőrzése alatt áll, a Bíróság vagy bármely más belföldi vagy nemzetközi bíróság vagy törvényszék előtt folyamatban lévő keresete ugyanarra az intézkedésre vonatkozik, mint amely állítólag sérti a 2. fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseit, és ugyanarra a veszteségre vagy kárra vonatkozik, kivéve, ha az érintett személy visszavonja az ilyen függőben lévő keresetet.

4. A kereset benyújtása előtt a felperes a következőket nyújtja be:

(a) annak bizonyítéka, hogy a felperes - adott esetben a (2) és (3) bekezdés szerint - és bármely személy, aki közvetlenül vagy közvetve tulajdonosi érdekeltséggel rendelkezik a felperesnél vagy a helyben alapított vállalkozásban, vagy ezek ellenőrzése alatt áll, visszavonta az (1), (2) vagy (3) bekezdésben említett, függőben lévő keresetet; valamint

(b) a felperesnek és adott esetben a helyben alapított vállalkozásnak az (1) bekezdésben említett bármely kereset kezdeményezésére vonatkozó jogáról való lemondás.

5. Ez a cikk a 12. melléklettel (Párhuzamos eljárások) összefüggésben alkalmazandó.

6. A (4) bekezdés b) pontja szerinti mentesség alkalmazása megszűnik, ha a kérelmet az e megállapodás szerinti kereset benyújtására vonatkozó állampolgársági követelményeknek való meg nem felelés miatt elutasítják.

7. Az (1)-(4) bekezdés, beleértve a 12. mellékletet (Párhuzamos eljárások), nem alkalmazandó, ha a belföldi bírósághoz vagy törvényszékhez benyújtott kereseteket kizárólag ideiglenes jogsértés megszüntetésére vagy megállapító jogorvoslatra irányuló intézkedés céljából terjesztették elő, és az nem jár pénzbeli kártérítés kifizetésével.

8. Amennyiben mind a jelen szakasz és mind az A. szakasz (A Felek közötti viták rendezése) alapján, illetve mind a jelen szakasz és mind pedig egy másik nemzetközi megállapodás alapján benyújtott, a 2. fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseivel állítólag össze nem egyeztethető bánásmódra vonatkozó kereset esetén az e szakasz értelmében létrehozott Bíróság egy tanácsának a jogvitát folytató felek meghallgatását követően a lehető legrövidebb időn belül figyelembe kell vennie határozatában, végzésében vagy ítéletében az A. szakasz (A Felek közötti viták rendezése) vagy más nemzetközi megállapodás szerint folytatott eljárásokat. E célból szükség esetén felfüggesztheti az eljárását. E rendelkezés értelmében a Bíróság tiszteletben tartja a 3.53. cikk (Előzetes ítélet) (6) bekezdését.

3.35. CIKK

A kereset benyújtására vonatkozó eljárási és egyéb követelmények

1. Kereset e szakasz alkalmazásában kizárólag akkor nyújtható be a Bírósághoz, ha:

(a) a kereset benyújtásához csatolják a felperes írásos beleegyezését az e szakaszban meghatározott eljárások szerinti, Bíróság általi vitarendezési eljáráshoz, továbbá a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) (2) bekezdésében említett vitarendezésre vonatkozó szabályok egyikének alkalmazandó vitarendezési szabályként történő, felperes általi meghatározását;

(b) legalább hat hónap eltelt a 3.30. cikk (Konzultációk) szerinti konzultáció iránti kérelem benyújtását követően, és legalább három hónap eltelt a 3.32. cikknek (Kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat) megfelelő, a kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat beadását követően;

(c) a konzultáció iránti kérelem és a kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat megfelel a 3.30. cikk (Konzultációk) (1) és (2) bekezdésében, illetőleg a 3.32. cikk (Kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat) (1) bekezdésében foglalt követelményeknek;

(d) a jogvita jogi és ténybeli alapja tárgyát képezte a 3.30. cikk (Konzultációk) szerinti előzetes konzultációknak;

(e) a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) szerint a Bíróságnak benyújtott keresetben meghatározott valamennyi követelés a 3.32. cikk (Kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat) szerint benyújtott, kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozatban meghatározott intézkedésre vagy intézkedésekre vonatkozik; valamint

(f) a 3.34. cikkben (Egyéb keresetek) meghatározott feltételek teljesülnek.

2. E cikk nem érinti a vonatkozó vitarendezési szabályokból eredő egyéb joghatósági követelményeket.

3.36. CIKK

Hozzájárulás

1. Az alperes hozzájárul az e szakasz szerinti követelés benyújtásához.

2. A felperes a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) szerinti kereset benyújtásakor köteles az e szakaszban előírt eljárásnak megfelelően hozzájárulását adni.

3. Az (1) és (2) bekezdés szerinti hozzájárulás a következőket írja elő:

(a) a jogvitát folytató felek tartózkodnak az e szakasz alapján hozott ítélet érvényesítésétől, mielőtt az ítélet a 3.55. cikk (Jogerős ítélet) szerint véglegessé válik; valamint

(b) a jogvitát folytató felek tartózkodnak attól, hogy kérelmezzék az e szakasz alapján hozott ítélet elleni fellebbezést, annak felülvizsgálatát, felmentését, hatályon kívül helyezését, megsemmisítését, módosítását vagy hasonló eljárás kezdeményezését nemzetközi vagy belföldi bíróság vagy törvényszék előtt.

4. Az (1) és (2) bekezdés szerinti hozzájárulást úgy kell tekinteni, hogy az megfelel az alábbi követelményeknek:

(a) a jogvitát folytató felek írásbeli hozzájárulása tekintetében az ICSID-egyezmény 25. cikkében foglalt követelményeknek és az ICSID kiegészítő intézkedésekre vonatkozó szabályainak; valamint

(b) az 1958. évi New York-i egyezmény II. cikkében rögzített, az írásbeli megállapodásra vonatkozó követelményeknek.

3.37. CIKK

Harmadik fél általi finanszírozás

1. Harmadik fél általi finanszírozás esetén az ilyen finanszírozásban részesülő, jogvitát folytató félnek értesítenie kell a jogvitát folytató másik felet és a Bíróság tanácsát, vagy ha a Bíróság tanácsát nem hozták létre, a Bíróság elnökét a finanszírozási megállapodás meglétéről és jellegéről, valamint a finanszírozást végző harmadik fél nevéről és címéről.

2. Az ilyen értesítést a kereset benyújtásakor kell megtenni, vagy - ha a finanszírozási megállapodás megkötésére vagy az adomány vagy támogatás nyújtására a kereset benyújtását követően kerül sor - késedelem nélkül, amint a finanszírozási megállapodást megkötik, vagy az adományt vagy támogatást nyújtják.

3. A 3.48. cikk (A költségek fedezete) alkalmazása során a Bíróságnak figyelembe kell vennie, hogy sor került-e harmadik fél általi finanszírozásra. A Bíróságnak a 3.53. cikk (Előzetes ítélet) (4) bekezdése szerinti eljárási költségekről való döntéshozatala során figyelembe kell vennie, hogy tiszteletben tartották-e az e cikk (1) és (2) bekezdésében előírt követelményeket.

4. ALSZAKASZ

BERUHÁZÁSI BÍRÓSÁGI RENDSZER

3.38. CIKK

Bíróság

1. Bíróság kerül létrehozásra a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) alapján benyújtott keresetek tárgyalására.

2. A 4.1. cikk (Bizottság) (5) bekezdésének a) pontja értelmében a bizottság e megállapodás hatálybalépésekor kinevezi a Bíróság kilenc tagját. A tagok közül három az Unió valamely tagállamának állampolgára, három tag Vietnám állampolgára, három tag pedig harmadik ország állampolgára.

3. A bizottság dönthet a Bíróság tagjai számának a három többszörösével történő növeléséről vagy csökkentéséről. A további tagokat a (2) bekezdésekben leírtak szerint nevezik ki.

4. A Bíróság tagjainak olyan képesítéssel kell rendelkezniük, amelyet saját országuk előír a bírói kinevezéshez, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogásznak kell lenniük. Bizonyított tapasztalattal kell rendelkezniük a nemzetközi közjog területén. Kívánatos, hogy szakértelemmel rendelkezzenek különösen a nemzetközi beruházási jog, a nemzetközi kereskedelmi jog és a nemzetközi beruházásokkal vagy nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban felmerült viták rendezése területén.

5. A Bíróság tagjait négyéves, egyszer megújítható időtartamra nevezik ki. Ugyanakkor közvetlenül az e megállapodás hatálybalépését követően kinevezett kilenc személy közül öt, sorsolás útján megállapított személyt hatéves időtartamra kell kinevezni. A megüresedő helyeket az üresedések sorrendjében töltik be. Ha valakit olyan személy helyére jelölnek, aki nem töltötte ki a szolgálati idejét, elődje idejének végéig marad hivatalban. A Bíróság valamely tanácsában eljáró személy hivatali ideje lejártakor - a Bíróság elnökének engedélyével - továbbra is részt vehet a tanács munkájában az adott tanács eljárásainak lezártáig, és kizárólag e célból folyamatosnak tekintendő a bírósági tagsága is.

6. A Bíróság három tagból álló tanácsban tárgyalja az ügyeket: egyikük az Unió tagállamának állampolgára, egyikük Vietnám állampolgára és egyikük valamely harmadik ország állampolgára. A tanács elnöki tisztségét a harmadik ország állampolgárának kell betöltenie.

7. A 3.33. cikk (Kereset benyújtása) szerinti kereset benyújtásától számított 90 napon belül a Bíróság elnöke rotációs alapon kinevezi a Bíróságnak az ügyet tárgyaló tanácsot alkotó tagjait, biztosítva, hogy minden egyes tanács összetétele véletlenszerű legyen és ne legyen előre kiszámítható, ugyanakkor valamennyi tag egyenlő esélyt kapjon tisztsége gyakorlására.

8. A Bíróság elnöke és alelnöke felelős a szervezési kérdésekért; őket kétéves időtartamra nevezik majd ki, a harmadik országbeli állampolgárok tagjai közül, sorshúzással. Tisztségüket rotációs alapon töltik be, melynek sorrendjét a bizottság társelnökei - vagy meghatalmazottaik - által elvégzett sorsolás útján határozzák meg. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.

9. A (6) bekezdéstől eltérve a jogvitát folytató felek megállapodhatnak abban, hogy az ügyet egyetlen olyan tag tárgyalja, aki egy harmadik ország állampolgára, és akit a Bíróság elnöke választ ki. Az alperes jóhiszeműen mérlegeli a felperestől érkező, erre vonatkozó kérelmet, különös tekintettel arra, ha a felperes kis- vagy középvállalkozás, illetőleg amennyiben az igényelt kártérítés vagy kártalanítás mértéke viszonylag alacsony. Ilyen kérelmet a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) szerint benyújtott keresettel egyidejűleg lehet előterjeszteni.

10. A Bíróság megállapíthatja saját munkarendjét. A munkarendnek összeegyeztethetőnek kell lennie az alkalmazandó vitarendezési szabályokkal és e szakasszal. Ha a Bíróság úgy határoz, a Bíróság elnöke a Bíróság többi tagjával konzultálva kidolgozza a munkarend tervezetét, és azt a bizottság elé terjeszti. A munkarend tervezetét a bizottság fogadja el. Amennyiben a bizottság az előterjesztéstől számított három hónapon belül nem fogadja el a munkarend tervezetét, a Bíróság elnöke a Felek által kifejtett álláspontok figyelembevételével elvégzi a munkarend tervezetének szükséges felülvizsgálatát. Ezt követően a Bíróság elnöke előterjeszti a munkarend felülvizsgált tervezetét a bizottságnak. A munkarend felülvizsgált tervezetét elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a bizottság úgy határoz, hogy a tervezet előterjesztésének időpontjától számított három hónapon belül elutasítja a munkarend felülvizsgált tervezetét.

11. Amennyiben olyan eljárási kérdés merül fel, amely nem tartozik e szakasz hatálya alá, úgy a Bíróság megfelelő tanácsa a bizottság által elfogadott kiegészítő szabályok vagy a (10) bekezdés alapján elfogadott munkarend révén olyan megfelelő eljárást fogadhat el, amely összeegyeztethető az említett rendelkezésekkel.

12. A Bíróság tanácsa minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a határozatokat konszenzussal hozza. Amennyiben nem születik konszenzussal határozat, a Bíróság tanácsának a határozatait valamennyi tagjának szavazattöbbségével kell meghoznia. A bírósági tanácstagok által megfogalmazott véleményeknek névtelennek kell maradniuk.

13. A tagoknak mindenkor és rövid határidővel rendelkezésre kell állniuk, és figyelemmel kell kísérniük az e megállapodás szerinti vitarendezési tevékenységeket.

14. Rendelkezésre állásuk biztosítása érdekében a Bíróság tagjai havi rendelkezésre állási díjazásban részesülnek, melynek mértékét a bizottság határozza meg. Ezen túlmenően a Bíróság elnöke és adott esetben alelnöke a 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (16) bekezdése szerint meghatározott díjjal egyenértékű napidíjban részesül a Bíróság elnöki funkcióinak az e szakasz értelmében történő betöltését szolgáló munkavégzés minden egyes napjáért.

15. A (14) bekezdésben említett rendelkezésre állási díjat és napidíjat a két Félnek kell fizetnie fejlettségi szintjüket figyelembe véve, az ICSID titkársága által kezelt számlára történő befizetés útján. Amennyiben az egyik Fél elmulasztja a rendelkezésre állási díjak vagy a napidíjak megfizetését, a másik Fél dönthet úgy, hogy megfizeti helyette a díjakat. Minden ilyen hátralék továbbra is megfizetendő marad, a megfelelő mértékű kamattal együtt.

16. Kivéve, ha a bizottság a (17) bekezdés szerinti határozatot fogad el, a Bíróság valamely tanácsa tagjainak járó egyéb díjak és kiadások összegét az ICSID-egyezménynek a kereset benyújtása napján hatályos adminisztratív és pénzügyi szabályzata 14. cikkének (1) bekezdése szerint kell meghatározni, és e díjakat a Bíróság osztja fel a jogvitát folytató felek között a 3.53. cikk (Előzetes ítélet) (4) bekezdése szerint.

17. A bizottság határozat útján állandó jelleggel rendszeres fizetéssé alakíthatja a rendelkezésre állási díjazást, a napidíjat és a többi díjat és kiadást. Abban az esetben a Bíróság tagjai teljes munkaidőben szolgálnak, és nem folytathatnak semmilyen - akár kereső, akár ingyenesen végzett - tevékenységet, kivéve, ha a Bíróság elnöke kivételesen mentességeket biztosít ezalól A bizottság meghatározza javadalmazásukat és a kapcsolódó szervezeti kérdéseket.

18. A Bíróság titkárságának szerepét az ICSID-titkárság tölti be, amely munkáját megfelelően segíti. E támogatás költségeit a Bíróság a 3.53. cikk (Előzetes ítélet) (4) bekezdésének megfelelően a jogvitát folytató felek között osztja el.

3.39. CIKK

Fellebbviteli Bíróság

1. Egy állandó Fellebbviteli Bíróság kerül létrehozásra, amely elbírálja a Bíróság által hozott ítéletek ellen benyújtott fellebbezéseket.

2. A Fellebbviteli Bíróságnak hat tagból kell állnia, akik közül kettő az Unió valamely tagállamának állampolgára, kettő tag Vietnám állampolgára, kettő tag pedig harmadik ország állampolgára.

3. A 4.1. cikk (Bizottság) (5) bekezdésének a) pontja értelmében a bizottság e megállapodás hatálybalépésének időpontjában kinevezi a Fellebbviteli Bíróság hat tagját.

4. A bizottság dönthet a Fellebbviteli Bíróság tagjai számának a három többszörösével történő növeléséről vagy csökkentéséről. A további tagokat a (2) és (3) bekezdésben leírtak szerint nevezik ki.

5. A Fellebbviteli Bíróság tagjait négyéves, egyszer megújítható időtartamra nevezik ki. Ugyanakkor a közvetlenül az e megállapodás hatálybalépését követően kinevezett hat személy közül három, sorsolás útján megállapított személyt hatéves időtartamra kell kinevezni. A megüresedő helyeket az üresedések sorrendjében töltik be. Ha valakit olyan személy helyére jelölnek, aki nem töltötte ki a szolgálati idejét, az elődje szolgálati idejének végéig marad hivatalban.

6. A Fellebbviteli Bíróság élére elnököt és alelnököt kell, akiket kétéves időtartamra, sorsolás útján választanak ki harmadik országok állampolgárai közül. Tisztségüket rotációs alapon töltik be, melynek sorrendjét a bizottság elnökei - vagy meghatalmazottaik - által elvégzett sorshúzással határozzák meg. Az elnököt akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesíti.

7. A Fellebbviteli Bíróság tagjai csak olyan személyek lehetnek, akik a nemzetközi közjog terén igazolt szakismerettel, és a legmagasabb szintű bírói hivatalokra való kinevezéshez az adott országban szükséges képesítéssel rendelkeznek, vagy elismert szaktudású jogi szakemberek. Kívánatos, hogy szakértelemmel rendelkezzenek a nemzetközi beruházási jog, a nemzetközi kereskedelmi jog és a nemzetközi beruházásokkal vagy nemzetközi kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatban felmerült viták rendezése területén.

8. A Fellebbviteli Bíróság három tagból álló tanácsban tárgyalja a fellebbviteli ügyeket: egyikük az Unió egy tagállamának állampolgára, egyikük Vietnám állampolgára és egyikük pedig valamely harmadik ország állampolgára. A Fellebbviteli Bíróság tanácsának elnöki tisztségét valamely harmadik ország állampolgárságával rendelkező tagnak kell betöltenie.

9. A Fellebbviteli Bíróság elnöke minden esetben rotációs alapon kinevezi a Fellebbviteli Bíróságnak a fellebbezést tárgyaló tanácsát alkotó tagjait, biztosítva, hogy a tanács összetétele véletlenszerű legyen és ne legyen előre kiszámítható, ugyanakkor egyenlő esélyt biztosítson valamennyi tagnak tisztsége gyakorlására. A Fellebbviteli Bíróság valamely tanácsában eljáró személy hivatali ideje lejártakor - a Fellebbviteli Bíróság elnökének engedélyével - továbbra is részt vehet a tanács munkájában az adott tanács eljárásainak lezártáig, és kizárólag e célból folytatódónak tekintendő fellebbviteli bírósági tagsága is.

10. A Fellebbviteli Bíróság megállapítja saját munkarendjét. A munkarendnek összeegyeztethetőnek kell lennie e szakasszal és a 13. mellékletben (A Fellebbviteli Bíróság munkarendje) előírt utasításokkal. A Fellebbviteli Bíróság elnöke a Fellebbviteli Bíróság többi tagjával egyeztetve kidolgozza a munkarend tervezetét, és e megállapodás hatálybalépésétől számított egy éven belül előterjeszti a munkarend tervezetét a bizottságnak. A munkarend tervezetét a bizottság fogadja el. Amennyiben a bizottság az előterjesztéstől számított három hónapon belül nem fogadja el a munkarend tervezetét, a Fellebbviteli Bíróság elnöke a Felek által kifejtett álláspontok figyelembevételével elvégzi a munkarend tervezetének szükséges felülvizsgálatát. Ezt követően a Fellebbviteli Bíróság elnöke előterjeszti a munkarend felülvizsgált tervezetét a bizottságnak. A munkarend felülvizsgált tervezetét elfogadottnak kell tekinteni, kivéve, ha a bizottság úgy határoz, hogy a tervezet előterjesztésének időpontjától számított három hónapon belül elutasítja a munkarend felülvizsgált tervezetét.

11. Amennyiben olyan eljárási kérdés merül fel, amely nem tartozik e szakasz hatálya alá, úgy a Fellebbviteli Bíróság megfelelő tanácsa a bizottság által elfogadott kiegészítő szabályok vagy a (10) bekezdés alapján elfogadott munkarend révén olyan megfelelő eljárást fogadhat el, amely összeegyeztethető az említett rendelkezésekkel.

12. A Fellebbviteli Bíróság egy tanácsa minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal hozza határozatait. Amennyiben nem születik konszenzussal határozat, a Fellebbviteli Bíróság valamely tanácsának a határozatait valamennyi tagjának szavazattöbbségével kell meghoznia. A Fellebbviteli Bíróság egyéni tagjai által megfogalmazott véleményeknek névtelennek kell maradniuk.

13. A Fellebbviteli Bíróság tagjainak mindenkor és rövid határidővel rendelkezésre kell állniuk, és figyelemmel kell kísérniük az e megállapodás szerinti egyéb vitarendezési tevékenységeket.

14. A Fellebbviteli Bíróság tagjait a bizottság határozatával meghatározandó havi rendelkezésre állási díj illeti meg. Ezen túlmenően a Fellebbviteli Bíróság elnöke és adott esetben alelnöke a (16) bekezdés szerint meghatározott díjjal egyenértékű napidíjban részesül a Fellebbviteli Bíróság elnöki funkcióinak az e szakasz értelmében történő betöltését szolgáló munkavégzés minden egyes napjáért.

15. A (14) bekezdésben említett rendelkezésre állási díjat és napidíjat a két Félnek kell fizetnie fejlettségi szintjüket figyelembe véve, az ICSID titkársága által kezelt számlára történő befizetés útján. Amennyiben az egyik Fél elmulasztja a rendelkezésre állási díjak vagy a napidíjak megfizetését, a másik Fél dönthet úgy, hogy megfizeti helyette a díjakat. Minden ilyen hátralékot a megfelelő mértékű kamattal együtt kell megfizetni.

16. E megállapodás hatálybalépésekor a bizottságnak határozatot kell elfogadnia a Fellebbviteli Bíróság tanácsában részt vevő tagok egyéb díjainak és kiadásainak összegéről. Az ilyen díjakat és kiadásokat a Fellebbviteli Bíróság a 3.53. cikk (Előzetes ítélet) (4) bekezdésével összhangban a jogvitát folytató felek között osztja el.

17. A bizottság határozat útján rendszeres fizetéssé alakíthatja a rendelkezésre állási díjat, a napidíjat és a többi díjat és kiadást. Ilyen esetben a Fellebbviteli Bíróság tagjai teljes munkaidőben szolgálnak, és nem folytathatnak semmilyen - akár kereső, akár ingyenesen végzett - tevékenységet, kivéve, ha a Fellebbviteli Bíróság elnöke kivételesen mentességeket biztosít ezalól. A bizottság határozza meg javadalmazásukat és a kapcsolódó szervezeti kérdéseket.

18. A Fellebbviteli Bíróság titkárságának szerepét az ICSID titkársága tölti be, amely a Fellebbviteli Bíróság munkáját megfelelően segíti. E segítség költségeit a Fellebbviteli Bíróság a 3.53. cikk (Előzetes ítélet) (4) bekezdésének megfelelően a jogvitát folytató felek között osztja el.

3.40. CIKK

Etikai rendelkezések

1. A Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság tagjait olyan személyek közül választják, akik függetlenségéhez nem fér kétség. A tagok nem állnak kapcsolatban egyetlen kormánnyal sem. Nem fogadhatnak el utasításokat semmilyen kormánytól vagy szervezettől a vitához kapcsolódó ügyek tekintetében. Nem vehetnek részt olyan vita elbírálásában, amely közvetlen vagy közvetett összeférhetetlenséget eredményezne. Emellett a tagok megfelelnek a 11. melléklet (A Bíróság tagjai, a Fellebbviteli Bíróság tagjai és a közvetítők magatartási kódexe) rendelkezéseinek. Ezenkívül kinevezésüktől kezdve nem járhatnak el jogi képviselőként vagy valamely Fél által kinevezett szakértőként vagy tanúként semmilyen folyamatban lévő vagy új, e megállapodás vagy bármely más megállapodás, illetőleg belső jogszabályok és egyéb rendelkezések hatálya alá tartozó beruházásvédelemmel kapcsolatos vitában.

2. Ha valamely jogvitát folytató fél úgy véli, hogy egy taggal kapcsolatban összeférhetetlenség merül fel, úgy ennek megfelelően a szóban forgó tagnak a kinevezésére vonatkozó kifogásolásról szóló értesítést nyújthat be a Bíróság elnöke vagy a Fellebbviteli Bíróság elnöke részére. Az ilyen kifogásolásról szóló értesítést a jogvitát folytató félnek a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tanácsának összetételéről való értesítésétől számított 15 napon belül, vagy attól a naptól számított 15 napon belül kell megküldenie, amelyen tudomást szerzett a releváns tényekről, ha nem volt elvárható, hogy e tényekről tudomása legyen a tanács összeállításakor. A kifogásolásról szóló értesítésnek tartalmaznia kell az annak alapjául szolgáló indokokat.

3. Amennyiben a kifogásolt tag a kifogásról szóló értesítés napjától számított 15 napon belül úgy dönt, hogy nem mond le a tanácsban betöltött tisztségéről, a Bíróság elnöke vagy a Fellebbviteli Bíróság elnöke a jogvitát folytató felek meghallgatását, valamint azt követően, hogy az említett tagnak lehetőséget biztosít észrevételei közlésére, a kifogásról szóló értesítés napjától számított 45 napon belül határozatot hoz, és az említett határozatról haladéktalanul értesíti a jogvitát folytató feleket és a tanács többi tagját.

4. A Bíróság elnökének valamely tanácshoz történő kinevezése elleni kifogásolásról a Fellebbviteli Bíróság elnöke hoz döntést és fordítva.

5. A Fellebbviteli Bíróság elnökének indokolással ellátott ajánlását követően vagy közös kezdeményezésük alapján a Felek a bizottság határozata útján dönthetnek úgy, hogy leváltják a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság egy tagját, amennyiben annak magatartása nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeknek, és összeegyeztethetetlen azzal, hogy az érintett személy továbbra is a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tagja legyen. Amennyiben felmerül, hogy a Fellebbviteli Bíróság elnöke ilyen magatartást tanúsít, a Bíróság elnökének kell az indokolással ellátott ajánlást benyújtania. A 3.38. cikk (Bíróság) (2) bekezdése és a 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (3) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó az e bekezdés szerinti üres álláshelyek betöltésére vonatkozóan.

3.41. CIKK

Multilaterális vitarendezési mechanizmusok

A Felek tárgyalásokat kezdenek egy multilaterális beruházási bíróságot létrehozó nemzetközi megállapodásról, amely az e megállapodás szerinti jogvitákra alkalmazandó többoldalú fellebbviteli mechanizmussal együttesen vagy attól elkülönülten működne. Következésképpen a Felek megállapodhatnak abban, hogy nem alkalmazzák e szakasz vonatkozó részeit. A bizottság határozatot fogadhat el, amelyben meghatározza a szükséges átmeneti intézkedéseket.

5. ALSZAKASZ

AZ ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSA

3.42. CIKK

Alkalmazandó jog és értelmezési szabályok

1. A Bíróságnak és a Fellebbviteli Bíróságnak kell határoznia arról, hogy a kereset tárgyát képező intézkedések megsértették-e a 2. fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseit, ahogy azt a felperes állítja.

2. Határozatai meghozatalakor a Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság a 2. fejezet (Beruházásvédelem) rendelkezéseit és adott esetben e megállapodás egyéb rendelkezéseit, valamint a Felek között alkalmazandó egyéb nemzetközi jogi szabályokat vagy elveket alkalmazza, és tényszerűen figyelembe veszi a jogvitát folytató fél bármely vonatkozó belső jogát.

3. Az egyértelműség érdekében a Bíróságot és a Fellebbviteli Bíróságot köti a belső jognak a vonatkozó belső jog értelmezésére hatáskörrel rendelkező bíróságok vagy hatóságok által történő értelmezése, a vonatkozó belső jognak a Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság általi értelmezése pedig nem kötelező egyik Fél bíróságaira vagy hatóságaira nézve sem. A Bíróságnak és a Fellebbviteli Bíróságnak nincs joghatósága arra, hogy megállapítsa egy, e megállapodást állítólagosan sértő intézkedésnek a jogvitát folytató fél belső jogszabályai és rendelkezései szerinti jogszerűségét.

4. A Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság a nemzetközi közjog bevett értelmezési szabályaival összhangban értelmezi e megállapodást, az 1969. május 23-án Bécsben megkötött, a szerződések jogáról szóló Bécsi Egyezményben kodifikált szabályoknak megfelelően.

5. Amennyiben az értelmezés tekintetében komoly, e szakasz tárgyát érintő aggályok merülnek fel, a bizottság határozhat e megállapodás rendelkezéseinek értelmezéséről. Az ilyen értelmezés kötelező erejű a Bíróságra és a Fellebbviteli Bíróságra nézve. A bizottság dönthet arról, hogy valamely értelmezés egy meghatározott időponttól kezdve kötelező erejű.

3.43. CIKK

Kijátszásellenes mechanizmus

Az egyértelműség érdekében a Bíróságnak meg kell állapítania saját joghatóságának hiányát, amennyiben a jogvita ténylegesen vagy a valószínűség nagy foka miatt előre látható volt már abban az időszakban, amikor a felperes tulajdonjogot szerzett vagy megszerezte az irányítást a jogvita tárgyát képező beruházás fölött, és a Bíróság a tényállás alapján úgy dönt, hogy a beruházás tulajdonjogának, illetve az a feletti irányításnak a megszerzése a felperes részéről azzal a céllal történt, hogy e szakasz alapján keresetet nyújtson be. A joghatóság hiányának ilyen körülmények közötti megállapításának lehetősége nem érinti azokat a joghatósággal kapcsolatos egyéb kifogásokat, amelyeket a Bíróság vizsgálhat.

3.44. CIKK

Előzetes kifogások

1. Az alperes legkésőbb 30 nappal a Bíróság tanácsának a 3.38. cikk (7) bekezdése szerinti létrehozását követően és mindenképpen a Bíróság tanácsának első ülése előtt, illetve 30 nappal azt követően, hogy az alperes tudomást szerzett azokról a tényekről, amelyekre a kifogás épül, kifogást nyújthat be azzal kapcsolatban, hogy a kereset nyilvánvalóan nélkülöz minden jogalapot.

2. Az alperes a lehető legpontosabban megindokolja a kifogást.

3. A Bíróság lehetőséget biztosít a jogvitát folytató felek számára a kifogással kapcsolatos észrevételeik megtételére, majd a bírósági tanács első ülésén vagy azt követően haladéktalanul határozatot vagy előzetes ítéletet hoz a kifogással kapcsolatosan, megjelölve annak indokait. Amennyiben a kifogás a bírósági tanács első ülését követően érkezik, a Bíróság a lehető leghamarabb, de legkésőbb a kifogás benyújtását követő 120 napon belül határozatot vagy előzetes ítéletet hoz. A határozat meghozatalakor a Bíróság vélelmezi, hogy az állítólagos tények igazak, és figyelembe veheti a vitában nem szereplő egyéb releváns tényeket is.

4. A Bíróság határozata nem érinti a jogvitát folytató fél azon jogát, hogy a 3.45. cikk (Jogilag megalapozatlan keresetek) szerint vagy az eljárás folyamán a kereset megalapozottságával kapcsolatban kifogással éljen, továbbá nem érinti a Bíróság arra vonatkozó hatáskörét sem, hogy előkérdésként más kifogásokat tárgyaljon. Az egyértelműség érdekében az ilyen kifogás magában foglalhatja azt a kifogást is, hogy a jogvita vagy bármely kiegészítő kereset nem a Bíróság joghatóságába tartozik, vagy más okból nem tartozik a Bíróság hatáskörébe.

3.45. CIKK

Jogilag megalapozatlan keresetek

1. A Bíróság arra vonatkozó hatáskörének sérelme nélkül, hogy más kifogásokat kezeljen előkérdésként, például olyan kifogást, miszerint a jogvita vagy bármely kiegészítő kereset nem a Bíróság joghatóságába tartozik, vagy más okból nem tartozik a Bíróság hatáskörébe, illetőleg az alperes arra vonatkozó jogának sérelme nélkül, hogy bármely megfelelő időpontban ilyen kifogásokat terjesszen elő, a Bíróság előzetes kérdésként hoz határozatot az alperes bármely kifogásával kapcsolatban, illetőleg határozatot hoz az alperes bármely arra irányuló kifogását illetően, miszerint valamely, e szakasz szerint előterjesztett kereset vagy annak bármely része jogi okokból nem vezethet a 3.53. cikk (Előzetes ítélet) alapján a felperes javára hozott ítélethez, még abban az esetben sem, ha az állított tények igaznak bizonyultak. A Bíróság mérlegelhet a jogvitához nem tartozó bármely lényeges tényt is.

2. Az (1) bekezdés szerinti kifogást a Bírósághoz kell benyújtani a Bíróság tanácsának létrehozását követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb abban az időpontban, amelyet a Bíróság az alperes számára a válaszirat vagy ellenkérelem előterjesztése céljára meghatározott, illetőleg a kereset módosulása esetén abban az időpontban, ameddig az alperesnek a módosított keresetre válaszolnia kell. Nem nyújtható be ez a kifogás, ameddig függőben vannak a 3.44. cikk (Előzetes kifogások) szerinti eljárások, kivéve, ha a Bíróság az eset körülményeinek értékelését követően engedélyezi az e cikk szerinti kifogás benyújtását.

3. Az (1) bekezdés szerinti kifogás kézhezvételét követően a Bíróság - amennyiben nem tekinti a kifogást nyilvánvalóan megalapozatlannak - felfüggeszti az ügy érdemi vizsgálatát, ütemtervet állít fel a kifogás vizsgálatára, amely összhangban áll az egyéb előkérdések vizsgálatára vonatkozó, általa már meghatározott esetleges ütemtervvel, és indoklással ellátott határozatot vagy ítéletet hoz a kifogás vonatkozásában.

3.46. CIKK

Az eljárások átláthatósága

1. Az UNCITRAL átláthatósági szabályai alkalmazandók az e szakasz szerinti vitákra, a (2)-(8) bekezdésre is figyelemmel.

2. A 3.30. cikk (Konzultációk) szerinti konzultáció iránti kérelem, a 3.32. cikk (Kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat) (1) bekezdése szerinti szándéknyilatkozat, a 3.32. cikk (Kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat) (2) bekezdése szerinti meghatározás, a 3.40. cikk (Etikai rendelkezések) szerinti kifogást tartalmazó értesítés és az e kifogásra vonatkozó határozat, valamint a 3.59. cikk (Egyesítés) szerinti egyesítésre irányuló kérelem bekerül az UNCITRAL átláthatósági szabályai 3. cikkének (1) bekezdésében említett dokumentumok jegyzékébe.

3. Az UNCITRAL átláthatósági szabályainak 7. cikkére figyelemmel a Bíróság saját kezdeményezésére vagy bármely személy kérésére és a jogvitát folytató felekkel folytatott konzultációt követően határozhat arról, hogy rendelkezésre bocsátja-e és milyen módon az UNCITRAL átláthatósági szabályainak 3. cikke (1) és (2) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, a Bírósághoz benyújtott vagy általa kibocsátott egyéb dokumentumokat. Ez bizonyítékokat is magában foglalhat, ha az alperes hozzájárulását adja.

4. Az UNCITRAL átláthatósági szabályainak 2. cikkétől eltérve az Unió vagy Vietnám - az esettől függően - az e cikk (2) bekezdése szerinti vonatkozó dokumentumok kézhezvételét követően haladéktalanul továbbítja ezeket a dokumentumokat a jogvitát nem folytató Félnek, és nyilvánosan hozzáférhetővé teszi azokat, amennyiben bizalmas vagy védett információk merülnek fel.

5. A (2), (3) és (4) bekezdésben említett dokumentumokat nyilvánosan hozzáférhetővé teszik az UNCITRAL átláthatósági szabályaiban említett adattárnak való megküldés útján, vagy más módon.

6. Az e megállapodás hatálybalépését követő legkésőbb három éven belül a bizottságnak felül kell vizsgálnia a (3) bekezdés működését. Bármelyik Fél kérésére a bizottság a 4.1. cikk (Bizottság) (5) bekezdésének c) pontja alapján határozatot fogadhat el arról, hogy az e cikk (3) bekezdése helyett az UNCITRAL átláthatósági szabályai 3. cikkének (3) bekezdését kell alkalmazni.

7. A bizalmas vagy védett információnak nyilvánított információk megjelölésével kapcsolatos kifogásról szóló, a Bíróság által hozott határozatra is figyelemmel, sem a jogvitát folytató felek, sem a Bíróság nem fedhet fel semmilyen védett információt a jogvitát nem folytató Fél vagy a nyilvánosság számára, amennyiben az információt átadó jogvitát folytató fél azt egyértelműen védett információként jelöli meg.

8. Az egyik jogvitát folytató fél az eljárással kapcsolatban álló más személyekkel - köztük tanúkkal és szakértőkkel - megoszthatja az ilyen nem szerkesztett dokumentumokat, amennyiben azt a jelen szakasz alapján folytatott eljárás során szükségesnek ítéli. Ugyanakkor a jogvitát folytató fél gondoskodik arról, hogy az ilyen személyek védjék a szóban forgó dokumentumokban szereplő bizalmas és védett információkat.

3.47. CIKK

Ideiglenes határozatok

A Bíróság ideiglenes védelmi intézkedéseket rendelhet el az egyik jogvitát folytató fél jogainak megőrzése vagy annak biztosítása érdekében, hogy a Bíróság joghatósága teljes mértékben érvényesüljön, ideértve az egyik jogvitát folytató fél birtokában vagy ellenőrzése alatt álló bizonyíték megőrzésére vagy a Bíróság joghatóságának védelmére irányuló végzést is. A Bíróság nem rendelheti el az eszközök lefoglalását, és nem akadályozhatja meg az állítólagosan jogsértő elbánás alkalmazását. E bekezdés alkalmazásában a végzés magában foglalja az ajánlást is.

3.48. CIKK

A költségek fedezete

1. Az egyértelműség érdekében a Bíróság kérés esetén elrendelheti a felperes számára, hogy a költségek egésze vagy egy része tekintetében fedezetet biztosítson, ha megalapozott a gyanúja annak, hogy a felperes nem lesz képes betartani a felperessel szemben felmerült költségekről szóló esetleges határozatot.

2. Amennyiben a költségek fedezetét a Bíróság határozatától számított 30 napon belül vagy a Bíróság által meghatározott bármely más határidőn belül nem biztosítják teljes egészében, arról a Bíróságnak tájékoztatnia kell a jogvitát folytató Feleket. A Bíróság elrendelheti az eljárás felfüggesztését vagy megszüntetését.

3.49. CIKK

Az eljárás megszűnése

Amennyiben a felperes az e szakasz szerinti kereset benyújtását követően nem tesz semmilyen lépést az eljárás során 180 egymást követő napon vagy a jogvitát folytató felek által esetlegesen megállapított más időszakon keresztül, úgy kell tekinteni, hogy a felperes visszavonta keresetét és eláll az eljárástól. A Bíróság az alperes kérelmére és a jogvitát folytató felek értesítését követően végzés formájában tudomásul veszi az eljárás megszüntetését, és rendelkezik a költségek felszámításáról. A végzés kibocsátását követően a Bíróság nem jogosult eljárni. A felperes ezt követően nem nyújthat be követelést ugyanarra a kérdésre vonatkozóan.

3.50. CIKK

Az eljárások nyelve

1. A jogvitát folytató feleknek megegyezésre kell jutniuk az eljárás során használt nyelvet illetően.

2. Amennyiben a jogvitát folytató felek az (1) bekezdés alapján nem jutottak megállapodásra a bírósági tanács 3.38. cikk (Bíróság) (7) bekezdése szerinti létrehozásának időpontjától számított 30 napon belül, a Bíróságnak kell meghatároznia az eljárás során használt nyelvet. A Bíróság a jogvitát folytató felekkel folytatott konzultációt követően határozza meg az eljárás nyelvét az eljárás gazdasági hatékonyságának biztosítása és annak biztosítása mellett, hogy ez a meghatározás ne rójon szükségtelen terhet a jogvitát folytató felek és a Bíróság forrásaira.

3.51. CIKK

A jogvitát nem folytató Fél

1. Az alperes az a) és b) pontban említett bármely dokumentum kézhezvételétől számított 30 napon belül, vagy a bizalmas vagy védett információkkal kapcsolatos bármely vita lezárultát követően haladéktalanul a jogvitát nem folytató Fél rendelkezésére bocsátja a következőket:

(a) a 3.30. cikkben (Konzultációk) említett konzultációra vonatkozó kérelem, a 3.32. cikk (Kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat) (1) bekezdése szerinti szándéknyilatkozat, a 3.32. cikk (Kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat) (2) bekezdése szerinti meghatározás, valamint a 3.33. cikkben (Kereset benyújtása) említett kereset; valamint

(b) kérésre, a 3.46. cikknek (Az eljárások átláthatósága) megfelelően a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tett dokumentumok.

2. A jogvitát nem folytató Fél jogosult részt venni az e szakasz szerint tartott meghallgatásokon, és e megállapodás értelmezésével kapcsolatban szóbeli észrevételeket tehet.

3.52. CIKK

Szakértői jelentések

A jogvitát folytató felek kérelmére vagy a jogvitát folytató felekkel folytatott konzultációt követően a Bíróság saját kezdeményezésére kijelölhet egy vagy több szakértőt, hogy az írásban tegyen jelentést számára az adott jogvitát folytató fél által az eljárás során felvetett, a környezettel, egészséggel, biztonsággal vagy egyéb kérdésekkel kapcsolatos tényszerű kérdésekről.

3.53. CIKK

Előzetes ítélet

1. Amennyiben a Bíróság megállapítja, hogy a vitatott intézkedés sérti a 2. fejezet (Beruházásvédelem) bármely rendelkezését, a Bíróság a felperes keresete alapján és a jogvitát folytató felek meghallgatását követően, külön-külön vagy együttesen csak a következőket ítélheti meg:

(a) pénzbeli kártérítés, az adott esetben alkalmazandó kamatokkal; valamint

(b) a vagyon visszaszolgáltatása, amely esetben az ítéletnek rendelkeznie kell arról, hogy az alperes a visszaszolgáltatás helyett pénzbeli kártérítést és az adott esetben alkalmazandó kamatot fizethet, melyet a 2. fejezet (Beruházásvédelem) vonatkozó rendelkezéseivel összhangban határoznak meg.

Amennyiben a keresetet helyben alapított vállalkozás nevében nyújtották be, az e bekezdés szerinti valamennyi ítélet rendelkezik arról, hogy:

(a) a pénzbeli kártérítést és az adott esetben alkalmazandó kamatot a helyben alapított vállalkozás részére kell megfizetni; valamint

(b) a visszaszolgáltatás a helyben alapított vállalkozás részére történik. A Bíróság nem rendelheti el az érintett elbánás hatályon kívül helyezését.

2. A pénzbeli kártérítés összege nem lehet magasabb, mint a felperes vagy adott esetben a helyben alapított vállalkozása által a 2. fejezet (Beruházásvédelem) bármely rendelkezésének megsértése következtében elszenvedett veszteség mértéke, csökkentve az érintett Fél által már teljesített előzetes kártérítés vagy kártalanítás összegével. Az egyértelműség érdekében, ha egy beruházó saját nevében nyújtja be a keresetet, a beruházó csak olyan veszteséget vagy kárt fizettethet vissza, amelyet a szóban forgó beruházó érintett beruházásával kapcsolatban okoztak.

3. A Bíróság nem ítélhet meg büntető jellegű kártérítést.

4. A Bíróságnak rendelkeznie kell arról, hogy az eljárás költségeit a jogvitát folytató vesztes fél viseli. Kivételes körülmények esetén - és amennyiben az ügy körülményei alapján indokoltnak ítéli - a Bíróság feloszthatja a költségeket a jogvitát folytató felek között. Az egyéb indokolt költségeket, ideértve a jogi képviselet és tanácsadás észszerű költségeit, a jogvitát folytató vesztes fél viseli, kivéve, ha a Bíróság úgy ítéli meg, hogy a költségek ilyen megosztása nem indokolt az eset körülményeire tekintettel. Amennyiben a keresetnek csak részben adtak helyt, a költségeket ki kell igazítani annak megfelelően, hogy mekkora számban vagy terjedelemben ítélték meg a kereset megítélt részeit. A Fellebbviteli Bíróság e cikkel összhangban kezeli a költségeket.

5. A bizottság elfogadhat a díjakkal kapcsolatban kiegészítő szabályokat annak érdekében, hogy meghatározza a jogi képviselet és tanácsadás azon maximális költségeit, amelyeket a jogvitát folytató vesztes felek bizonyos kategóriáinak viselnie kell. Az ilyen kiegészítő szabályoknak figyelembe kell venniük azon felperes pénzügyi forrásait, aki/amely természetes személy, illetve kis- vagy középvállalkozás. A bizottság törekszik arra, hogy e kiegészítő szabályokat legkésőbb e megállapodás hatálybalépését követő egy éven belül elfogadja.

6. A Bíróság a kereset benyújtásának időpontjától számított 18 hónapon belül előzetes ítéletet bocsát ki. Amennyiben e határidő nem tartható be, a Bíróság e célból határozatot fogad el, amely meghatározza az ilyen késedelem okait.

3.54. CIKK

Fellebbviteli eljárás

1. A jogvitát folytató felek bármelyike fellebbezést nyújthat be egy előzetes ítélet ellen annak meghozatalától számított 90 napon belül a Fellebbviteli Bírósághoz. A fellebbezés indokai a következők:

(a) a Bíróság tévedett az alkalmazandó jogszabályok értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban;

(b) a Bíróság nyilvánvalóan tévedett a tények mérlegelésében, ideértve a vonatkozó belső jogszabályok mérlegelését is; vagy

(c) az ICSID-egyezmény 52. cikkében szereplő indokok, amennyiben azok nem tartoznak az a) vagy a b) pont hatálya alá.

2. A Fellebbviteli Bíróság elutasítja a fellebbezést, amennyiben úgy találja, hogy a fellebbezés megalapozatlan. A fellebbezést gyorsított eljárásban is elutasíthatja, amennyiben egyértelmű, hogy a fellebbezés nyilvánvalóan megalapozatlan.

3. Amennyiben a Fellebbviteli Bíróság úgy ítéli meg, hogy a fellebbezés kellően megalapozott, úgy a Fellebbviteli Bíróság határozata teljes mértékben vagy részben módosítja vagy visszavonja az előzetes ítéletben foglalt jogi ténymegállapításokat és következtetéseket. Határozatának pontosan részleteznie kell, hogy hogyan módosította vagy vonta vissza a Bíróság vonatkozó ténymegállapításait és következtetéseit.

4. Amennyiben a Bíróság által megállapított tények ezt lehetővé teszik, a Fellebbviteli Bíróság saját jogi ténymegállapításait és az említett tényekre vonatkozó következtetéseit alkalmazza, valamint végső határozatot hoz. Amennyiben ez nem lehetséges, az ügyet visszautalja a Bírósághoz.

5. Általános szabály, hogy a fellebbviteli eljárás nem haladhatja meg a jogvitát folytató fél fellebbezési szándékának hivatalos bejelentésétől a Fellebbviteli Bíróság határozata kiadásának időpontjáig számított 180 napot. Amennyiben a Fellebbviteli Bíróság úgy ítéli meg, hogy határozatát nem tudja 180 napon belül meghozni, úgy írásban tájékoztatja a jogvitát folytató feleket a késedelem okairól, valamint arról a becsült időtartamról, amely alatt határozatát módjában áll kibocsátani. Amennyiben rendkívüli körülmények ezt nem indokolják, az eljárás semmiképpen nem haladhatja meg a 270 napot.

6. A fellebbezést benyújtó, jogvitát folytató félnek fedezetet kell biztosítania, beleértve a fellebbviteli eljárás költségeit, valamint a Fellebbviteli Bíróság által az ügy körülményeire tekintettel meghatározott észszerű összeget.

7. A 3.37. cikk (Harmadik fél általi finanszírozás), a 3.46. cikk (Az eljárások átláthatósága), a 3.47. cikk (Ideiglenes határozatok), a 3.49. cikk (Az eljárás megszűnése), a 3.51. cikk (A jogvitát nem folytató fél), a 3.53. cikk (Előzetes ítélet) és a 3.56. cikk (Kártalanítás vagy egyéb kártérítés) értelemszerűen alkalmazandó a fellebbviteli eljárásra.

3.55. CIKK

Jogerős ítélet

1. Az e szakasz alapján kiadott előzetes ítélet jogerőre emelkedik, ha egyik jogvitát folytató fél sem fellebbezett a 3.54. cikk (Fellebbviteli eljárás) (1) bekezdése értelmében az előzetes ítélet ellen.

2. Amennyiben az előzetes ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be, és a Fellebbviteli Bíróság elutasította a 3.54. cikk (Fellebbviteli eljárás) (2) bekezdése szerinti fellebbezést, az előzetes ítélet a fellebbezés Fellebbviteli Bíróság általi elutasításának napján emelkedik jogerőre.

3. Amennyiben az előzetes ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be, és a Fellebbviteli Bíróság jogerős határozatot hozott, a Fellebbviteli Bíróság által módosított vagy visszavont előzetes ítélet a Fellebbviteli Bíróság jogerős határozata kiadásának napján emelkedik jogerőre.

4. Amennyiben az előzetes ítélet ellen fellebbezést nyújtottak be, és a Fellebbviteli Bíróság módosította vagy visszavonta az előzetes ítélet jogi ténymegállapításait és következtetéseit, továbbá az ügyet visszautalta a Bírósághoz, a Bíróságnak - adott esetben a jogvitát folytató felek meghallgatását követően - felül kell vizsgálnia előzetes ítéletét a Fellebbviteli Bíróság ténymegállapításainak és következtetéseinek bevonása érdekében. A Bíróságot a Fellebbviteli Bíróság ténymegállapításai kötik. A Bíróságnak törekednie kell arra, hogy a Fellebbviteli Bíróság határozatának kézhezvételétől számított 90 napon belül meghozza felülvizsgált ítéletét. A felülvizsgált előzetes ítélet a meghozatalát követő 90 nappal emelkedik jogerőre.

5. E szakasz alkalmazásában a „jogerős ítélet” kifejezés magában foglalja a Fellebbviteli Bíróságnak a 3.54. cikk (Fellebbviteli eljárás) (4) bekezdése értelmében vett jogerős határozatát.

3.56. CIKK

Kártalanítás vagy egyéb kártérítés

A Bíróság védekezésként, viszontkeresetként, beszámításként vagy hasonló keresetként nem tehet olyan kijelentést, miszerint az e szakasz alapján kezdeményezett jogvitában a felperes által megtéríttetni kívánt kár egészének vagy egy részének a megtérítésére vagy a kártérítésre biztosítási vagy garanciaszerződés alapján került vagy kerül sor.

3.57. CIKK

A jogerős ítéletek érvényesítése

1. Az e szakasz alapján kiadott jogerős ítéletek:

(a) kötelező erejűek a jogvitát folytató felek között és a konkrét ügyet illetően; valamint

(b) nem képezhetik fellebbezés, felülvizsgálat, felmentés, hatályon kívül helyezés vagy egyéb jogorvoslat tárgyát.

2. A Felek kötelező erejű ítéletként elismerik az e szakasz szerint hozott jogerős ítéletet, és területükön valamely bíróságuk által hozott jogerős ítélet végrehajtásával azonos módon biztosítják a pénzbírsággal járó kötelezettség teljesítését.

3. Az (1) és (2) bekezdéstől eltérve a (4) bekezdésben említett időszak során a Vietnámmal, mint alperessel szemben folytatott jogvita tekintetében a jogerős ítélet elismerését és érvényesítését az 1958. évi New York-i Egyezmény alapján kell lefolytatni. Ebben az időszakban e cikk (1) bekezdésének b) pontja és a 3.36. cikk (Hozzájárulás) (3) bekezdésének b) pontja nem alkalmazandó azokra a jogvitákra, amelyekben Vietnám az alperes.

4. A jogerős ítélet tekintetében, amennyiben Vietnám az alperes, az (1) bekezdés b) pontja és a (2) bekezdés alkalmazandó az e megállapodás hatálybalépésének időpontját követő ötéves időszak után, vagy a bizottság által meghatározott hosszabb időszak után, ha azt a körülmények indokolják.

5. Az ítélet végrehajtására azon terület joga szerinti hatályos végrehajtási szabályok vonatkoznak, ahol az ítélet végrehajtandó.

6. Az egyértelműség érdekében a 4.18. cikk (A közvetlen hatás hiánya) nem akadályozza meg az e szakasz szerint hozott ítéletek elismerését, végrehajtását és érvényesítését.

7. Az e szakasz szerint hozott jogerős ítélet az 1958. évi New York-i egyezmény 1. cikkének értelmében vett, kereskedelmi jogviszonyból vagy ügyletből eredő jogvitával kapcsolatos választottbírósági ítéletnek minősül.

8. Az egyértelműség érdekében és az (1) bekezdés b) pontja alapján: ha egy keresetet a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) (2) bekezdésének a) pontja alapján nyújtottak be vitarendezés céljából, az e szakasz szerint meghozott jogerős ítélet az ICSID-egyezmény IV. fejezetének 6. szakasza szerint meghozott ítéletnek minősül.

3.58. CIKK

A Felek szerepe

1. A Felek nem biztosítanak diplomáciai védelmet vagy nem érvényesítenek nemzetközi jogi keresetet az e szakasz szerint benyújtott jogvita vonatkozásában, kivéve, ha a másik Fél nem tett eleget és nem felel meg az ilyen jogvitában hozott ítéletben foglalt előírásoknak. Azok az informális diplomáciai jegyzékváltások, amelyek egyedüli célja a jogvita rendezésének előmozdítása, nem tartoznak a diplomáciai védelem e bekezdésben meghatározott fogalma alá.

2. Az (1) bekezdés nem zárja ki az A. szakasz (A Felek közötti viták rendezése) szerinti vitarendezés lehetőségét egy általános alkalmazású intézkedés tekintetében, amennyiben a szóban forgó intézkedés állítólag megsértette a megállapodást, és amelyre vonatkozóan a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) szerinti konkrét beruházás tekintetében jogvitát kezdeményeztek. Ez nem érinti a 3.51. cikket (A jogvitát nem folytató Fél) vagy az UNCITRAL átláthatósági szabályainak 5. cikkét.

3.59. CIKK

Egyesítés

1. Abban az esetben, ha az e szakasz alapján benyújtott két vagy több kereset azonos eseményekből és körülményekből eredő, közös jogi vagy ténybeli kérdést vet fel, az alperes kérelmet nyújthat be a Bíróság elnökéhez az ilyen keresetek vagy azok egy részének egyesítésére. A kérelemben szerepelniük kell az alábbiaknak:

(a) a keresetek egyesítésének elrendelését kérelmező, jogvitát folytató felek neve és címe;

(b) a kérelem tárgyát képező egyesítés hatálya; valamint

(c) a kérelem indokolása.

Az alperesnek a kérelmet az alperes által egyesíteni kívánt minden kereset valamennyi felperese részére be kell nyújtania.

2. Ha az egyesítendő keresetek által érintett valamennyi jogvitát folytató fél egyetért a keresetek egyesítésével, a jogvitát folytató feleknek közös kérelmet kell benyújtaniuk az (1) bekezdés alapján a Bíróság elnökéhez. A Bíróság elnöke az ilyen közös kérelem kézhezvételét követően a 3.38. cikk (Bíróság) értelmében létrehozza a Bíróság új tanácsát (a továbbiakban: egyesítést végző tanács), amely az egyesítésre irányuló közös kérelem tárgyát képező keresetek egésze vagy egy része tekintetében joghatósággal rendelkezik.

3. Amennyiben a (2) bekezdésben említett jogvitát folytató felek az (1) bekezdésben említett egyesítésre irányuló kérelem utolsó felperes általi kézhezvételétől számított 30 napon belül nem jutottak megállapodásra az egyesítést illetően, a Bíróság elnöke a 3.38. cikk (Bíróság) értelmében egyesítést végző tanácsot hoz létre. Az egyesítést végző tanács vállalja a joghatóságot a keresetek egésze vagy egy része felett, ha a jogvitát folytató felek álláspontjának mérlegelését követően úgy határoz, hogy ez szolgálja a lehető legeredményesebben a keresetek tisztességes és hatékony rendezését, beleértve az ítéletek következetességének szempontját is.

4. Az egyesítést végző tanács a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) (2) bekezdésében említett felperesek megegyezésével választott vitarendezési szabályok alapján folytatja eljárásait.

5. Amennyiben a felperesek az egyesítésre irányuló kérelem utolsó felperes általi kézhezvételétől számított 30 napon belül nem jutottak megállapodásra a vitarendezési szabályokról, az egyesítést végző tanács az UNCITRAL választottbírósági szabályai szerint folytatja le eljárásait.

6. A 3.38. cikk (Bíróság) alapján létrehozott Bíróság tanácsai azon keresetek vagy azok részei tekintetében átengedik a joghatóságot, amelyek felett az egyesítést végző tanács joghatósággal rendelkezik, és az ilyen tanácsok eljárásait szükség szerint felfüggesztik vagy elnapolják. Az egyesítést végző tanácsnak azon keresetek részeire vonatkozóan hozott ítélete, amelyek felett joghatóságot vállalt, annak a 3.55. cikk (Jogerős ítélet) értelmében vett jogerőre emelkedésének napjától kezdődően kötelező erejű a keresetek fennmaradó része felett joghatóságot vállaló tanácsokra nézve.

7. A felperes visszavonhatja az egyesített eljárásban tárgyalt keresetét vagy annak egy részét az e cikk szerinti vitarendezési eljárásból; a keresetet vagy annak érintett részét azonban nem lehet ezt követően a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) szerint ismét eljárásra utalni.

8. Az alperes kérésére az egyesítést végző tanács a (3) és (6) bekezdésben foglaltakkal azonos alapon és ugyanolyan joghatással határozhat arról, hogy joghatóságot vállal-e az (1) bekezdés hatálya alá tartozó, az egyesítési eljárás megindítását követően benyújtott kereset egészére vagy egy részére vonatkozóan.

9. Az egyesítést végző tanács a felperes kérésére megfelelő intézkedéseket hozhat annak érdekében, hogy megőrizze a felperessel kapcsolatos védett információk bizalmas jellegét a többi felperessel szemben. Ezen intézkedések között szerepelhetnek például a következők: a többi felperes számára a védett információkat tartalmazó dokumentumok esetében csak a szerkesztett változat álljon rendelkezésre, valamint hogy a tárgyalás egyes részeit a nyilvánosság kizárásával folytassák.

4. FEJEZET

INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

4.1. CIKK
Bizottság

1. A Felek létrehoznak egy bizottságot, amely egyrészről az Uniós Fél, másrészről Vietnám képviselőiből áll.

2. A bizottság évente egyszer ülésezik, kivéve, ha arról a bizottság másként nem határoz, vagy bármelyik Fél kérésére sürgős esetekben. A Felek eltérő megállapodása hiányában a bizottság üléseit felváltva az Unióban és Vietnámban tartják. A bizottság társelnöki tisztét a vietnámi tervezési és beruházási miniszter és az Európai Bizottság kereskedelemért felelős tagja - vagy meghatalmazottaik - látják el. A bizottság dönt az ülésezési rendjéről és meghatározza napirendjét.

3. A bizottság:

(a) biztosítja e megállapodás megfelelő működését;

(b) felügyeli és elősegíti e megállapodás végrehajtását és alkalmazását, és előmozdítja általános célkitűzéseit;

(c) megvizsgálja az e megállapodással kapcsolatos olyan kérdéseket, amelyeket az egyik Fél utal elé;

(d) megvizsgálja a 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakaszának (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) végrehajtása során esetlegesen felmerülő nehézségeket;

(e) mérlegeli a 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakaszának (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) lehetséges továbbfejlesztését, különösen a más nemzetközi fórumokon szerzett tapasztalatok és fejlemények fényében;

(f) bármelyik Fél kérésére megvizsgálja a 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakasza (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) szerinti jogvitára vonatkozó, kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtását;

(g) megvizsgálja a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság elnöke által a 3.38. cikk (Bíróság) (10) bekezdése és a 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (10) bekezdése alapján kidolgozott munkarend tervezetét;

(h) a 3. fejezet (Vitarendezés) sérelme nélkül megfelelő módokat keres az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken felmerülő esetleges problémák megoldására, vagy az e megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatos viták megoldására; valamint

(i) megvizsgál minden egyéb, e megállapodás hatálya alá tartozó területtel kapcsolatos kérdést.

4. A bizottság e megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban:

(a) az e megállapodás hatálya alá tartozó kérdésekről tájékoztathatja az összes érdekelt felet, beleértve a magánszektort, a szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket;

(b) mérlegelheti és javasolhatja a Feleknek e megállapodás módosítását vagy - az e megállapodásban konkrétan meghatározott esetekben - e megállapodás rendelkezéseinek határozattal történő módosítását;

(c) elfogadhatja e megállapodás rendelkezéseinek értelmezéseit, ideértve a 3.42. cikk (Alkalmazandó jog és értelmezési szabályok) (4) bekezdése szerinti, a Felekre és az e megállapodás alapján létrehozott valamennyi testületre nézve kötelező erejű rendelkezéseket is, ideértve a 3. fejezet (Vitarendezés) A. szakaszában (A Felek közötti viták rendezése) említett választottbírói testületeket és a 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakasza (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) alapján létrehozott bíróságokat;

(d) határozatokat fogadhat el vagy ajánlásokat tehet az ebben a megállapodásban foglaltak szerint;

(e) elfogadhatja saját eljárási szabályzatát; és

(f) e megállapodással összhangban feladatkörének ellátása során egyéb intézkedéseket tehet.

5. A bizottság e megállapodás vonatkozó rendelkezéseivel összhangban és a Felek vonatkozó jogi követelményeinek és eljárásainak teljesítését követően:

(a) a 3.38. cikk (Bíróság) (2) bekezdése és a 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (3) bekezdése értelmében határozatokat fogadhat el a Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság tagjainak kinevezéséről; a 3.38. cikk (Bíróság) (3) bekezdése és a 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (4) bekezdése szerint növelheti vagy csökkentheti a tagok létszámát; valamint a 3.40. cikk (Etikai rendelkezések) (5) bekezdése értelmében leválthatja a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tagját;

(b) elfogadhatja és ezt követően módosíthatja a 3.33. cikk (Kereset benyújtása) (4) bekezdésében említett alkalmazandó vitarendezési szabályokat kiegészítő szabályokat; e szabályok és módosítások kötelező erejűek a Bíróságra és a Fellebbviteli Bíróságra nézve;

(c) olyan határozatot fogadhat el, amely előírja, hogy a 3.46. cikk (Az eljárások átláthatósága) (3) bekezdése helyett az UNCITRAL átláthatósági szabályainak 3. cikke (3) bekezdését kell alkalmazni;

(d) rögzítheti a 3.38. cikk (Bíróság) (14) bekezdésében és a 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (14) bekezdésében említett rendelkezésre állási díj összegét, valamint a Fellebbviteli Bíróság tanácsa tagjainak és a Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság elnökének a 3.38. cikk (Bíróság) (14) és (16) bekezdése, valamint a 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (14) és (16) bekezdése szerinti egyéb díjait és kiadásait;

(e) rendszeres fizetéssé alakíthatja a Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság tagjainak rendelkezésre állási díjazását és a többi díjat és kiadást a 3.38. cikk (Bíróság) (17) bekezdése és a 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (17) bekezdése szerint;

(f) a 3.38. cikk (Bíróság) (10) bekezdése és a 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (10) bekezdése értelmében elfogadhatja vagy elutasíthatja a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság munkarendjének tervezetét;

(g) határozatot fogadhat el, amelyben meghatározza a 3.41. cikk (Multilaterális vitarendezési mechanizmusok) szerint szükséges átmeneti intézkedéseket; valamint

(h) a 3.53. cikk (Előzetes ítélet) (5) bekezdése szerint kiegészítő szabályokat fogadhat el a díjakkal kapcsolatban.

4.2. CIKK
A bizottság döntéshozatala

1. Az e megállapodásban foglalt célkitűzések elérése érdekében a bizottság döntési hatáskörrel rendelkezik az e megállapodásban meghatározott esetekben. Ezek a határozatok kötelező erejűek a Felekre nézve, akik megteszik az említett határozatok végrehajtásához szükséges intézkedéseket.

2. A bizottság megfelelő ajánlásokat tehet a Feleknek.

3. A bizottság valamennyi határozatát és ajánlását kölcsönös megegyezéssel kell meghozni.

4.3. CIKK
Módosítások

1. A Felek módosíthatják e megállapodást. Egy módosítás azt követően lép hatályba, hogy a Felek írásbeli jegyzéket cserélnek arról, hogy a 4.13. cikkben (Hatálybalépés) foglaltak szerint lezárták az alkalmazandó jogi eljárásaikat.

2. Az (1) bekezdéstől eltérve és amennyiben e megállapodás előírja, a Felek a bizottságban határozatot fogadhatnak el e megállapodás módosításáról. Ez nem érinti az egyes Felek alkalmazandó jogi eljárásainak befejezését.

4.4. CIKK
Adózás

1. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem érinti az Unió valamely tagállama és Vietnám között létrejött bármely adóügyi megállapodás alapján az Unióra vagy egyik tagállamára vagy Vietnámra háruló jogokat és kötelezettségeket. E megállapodás és valamely ilyen adóügyi megállapodás összeegyeztethetetlensége esetén az ilyen összeegyeztethetetlenség erejéig az adóügyi megállapodás élvez elsőbbséget.

2. E megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a Feleket abban, hogy a fiskális jogszabályaik megfelelő rendelkezéseinek alkalmazása során megkülönböztessék a különösen a lakóhelyük vagy a tőkeberuházásuk helye szerint eltérő helyzetben lévő adófizetőket.

3. E megállapodásban semmi sem értelmezhető úgy, mint amely megakadályozza az adók elkerülését és az adócsalást célzó intézkedések elfogadását vagy érvényesítését a kettős adóztatás elkerüléséről szóló vagy más adózási szabályozások, illetve belső fiskális szabályozás alapján.

4.5. CIKK
A körültekintésre vonatkozó külön szabályok

1. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem tiltja a Felek számára intézkedések elfogadását vagy fenntartását olyan prudenciális okokból, mint például a következők:

(a) a beruházók, betétesek, kötvénytulajdonosok vagy olyan személyek védelme érdekében, akiknek valamely pénzügyi szolgáltató bizalmi kötelezettséggel tartozik; vagy

(b) a Fél pénzügyi rendszere integritásának és stabilitásának biztosítása érdekében.

2. Az (1) bekezdésben említett intézkedések nem jelenthetnek a céljuk elérése érdekében szükségesnél nagyobb terhet.

3. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely Féltől megkívánja az egyéni ügyfelek ügyeivel és számláival kapcsolatos információk, illetve a közigazgatási intézmények birtokában lévő más bizalmas vagy tulajdonosi információk nyilvánosságra hozatalát.

4.6. CIKK
Általános kivételek

Feltéve azon követelmény teljesülését, hogy ezeket az intézkedéseket nem a hasonló feltételeket alkalmazó országok önkényes vagy indokolatlan megkülönböztetésének, illetve az érintett beruházás leplezett korlátozásának eszközeként alkalmazzák, a 2.3. cikk (Nemzeti elbánás) és a 2.4. cikk (Legnagyobb kedvezményes elbánás) egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely bármely Felet akadályozza az olyan intézkedések elfogadásában és végrehajtásában, amelyek:

(a) a közbiztonság vagy a közerkölcs védelméhez, illetve a közrend fenntartásához szükségesek;

(b) az emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelméhez szükségesek;

(c) a kimerülő természeti erőforrások megőrzésével kapcsolatosak, amennyiben az ilyen intézkedéseket a szolgáltatások belföldi nyújtásának vagy fogyasztásának, és a hazai beruházók korlátozásával összefüggésben alkalmazzák;

(d) a művészeti, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelméhez szükségesek;

(e) a 2.3. cikkel (Nemzeti elbánás) és a 2.4. cikkel (Legnagyobb kedvezményes elbánás) nem összeegyeztethetetlen jogszabályok és egyéb rendelkezések betartásának biztosításához szükségesek, beleértve az alábbiakra vonatkozókat:

(i) félrevezető vagy csalárd gyakorlatok megakadályozása vagy a szerződések nem teljesítése hatásának kezelése;

(ii) az egyének személyiségi jogainak védelme a személyes adatok feldolgozása és terjesztése során, és az egyéni nyilvántartások és számlák titkosságának védelme; vagy

(iii) biztonság;

vagy

(f) a 2.3. cikk (Nemzeti elbánás) (1) bekezdésével összeegyeztethetetlen intézkedések, feltéve, hogy az eltérő bánásmód célja a másik Fél gazdasági tevékenységei vagy beruházói tekintetében a közvetlen adók méltányos vagy hatékony kivetésének vagy beszedésének biztosítása.

4.7. CIKK
Különleges kivételek

A 2. fejezet (Beruházásvédelem) egyetlen rendelkezése sem alkalmazandó az állami szerv által a monetáris politika vagy az árfolyam-politika végrehajtása során általánosan alkalmazott, megkülönböztetésmentes intézkedésekre. E cikk nem érinti a Felek 2.8. cikk (Átruházás) szerinti kötelezettségeit.

4.8. CIKK
Biztonsági kivételek

E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, hogy az:

(a) a Felektől olyan információk kiadását követelné meg, amelyek nyilvánosságra hozatalát azok alapvető biztonsági érdekeikkel ellentétesnek tekintik;

(b) bármelyik Felet megakadályozza az általa alapvető biztonsági érdekei miatt szükségesnek tartott bármely intézkedés megtételében:

(i) fegyverek, lőszerek és hadianyagok gyártása vagy kereskedelme, valamint egyéb áruk és anyagok kereskedelme, továbbá azon gazdasági tevékenységek tekintetében, amelyeket közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátása céljából végeznek;

(ii) azon szolgáltatásnyújtás tekintetében, amelyeket közvetlenül vagy közvetve katonai létesítmények ellátása céljából végeznek;

(iii) amely hasadó- és fuzionáló anyagokra, illetve ezek alapanyagaira vonatkozik; vagy

(iv) háború vagy más, a nemzetközi kapcsolatokat érintő vészhelyzet idején;

(c) megakadályozza az 1945. június 26-án San Francisco-ban kelt, az Egyesült Nemzetek Alapokmánya szerinti, a nemzetközi béke és biztonság fenntartását célzó kötelezettségei teljesítése során az egyik Fél által hozott intézkedések meghozatalát.

4.9. CIKK
Jogszabályok és egyéb rendelkezések alkalmazása

A 2.8. cikk (Átutalás) egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az megakadályozza azt, hogy valamelyik Fél méltányos és megkülönböztetésmentes módon, és nem a beruházások rejtett korlátozásának minősülő módon alkalmazza a következőkhöz kapcsolódó saját jogszabályait és egyéb rendelkezéseit:

(a) csőd, fizetésképtelenség, bankok helyreállítása és szanálása, a hitelezők jogainak védelme vagy a pénzügyi intézmények prudenciális felügyelete;

(b) pénzügyi eszközök kibocsátása, kezelése, vagy az azokkal folytatott kereskedelem;

(c) pénzügyi jelentés készítése vagy feljegyzés megőrzése az ügyletekről, ha ez a végrehajtás vagy a pénzügyi szabályozó hatóságok részére történő segítségnyújtás érdekében szükséges;

(d) bűncselekmények vagy vétségek, illetve megtévesztő vagy csalárd gyakorlatok;

(e) ítéletek végrehajtásának biztosítása bírósági végrehajtási eljárásokban; vagy

(f) szociális biztonság, állami nyugdíjbiztosítás vagy kötelező megtakarítási rendszerek.

4.10. CIKK
Ideiglenes védintézkedések

Ha a tőkemozgások - kivételes körülmények között - súlyos nehézségeket okoznak vagy súlyos nehézségek okozásával fenyegetnek az Unió gazdasági és monetáris uniójának működésére, illetve Vietnám esetében a monetáris és árfolyam-politika működésére nézve, az érintett Fél legfeljebb egyéves időtartam során a szigorúan szükséges mértékben védintézkedéseket tehet az átutalásokra vonatkozóan.

4.11. CIKK
Korlátozások a fizetési mérleggel vagy a külső finanszírozással kapcsolatos nehézségek esetén

1. Amennyiben valamelyik Félnek súlyos nehézségei támadnak a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatban, illetve ennek veszélye fenyeget, úgy védintézkedéseket fogadhat el vagy tarthat fenn az átutalással kapcsolatban, amelyek:

(a) megkülönböztetéstől mentesek a hasonló helyzetben lévő harmadik országokkal összehasonlítva;

(b) nem lépik túl a fizetési mérleg vagy külső pénzügyi nehézségek orvoslásához szükséges mértéket;

(c) adott esetben összhangban állnak a Nemzetközi Valutaalap alapokmányának cikkeivel;

(d) kerülik a másik Fél kereskedelmi, gazdasági és pénzügyi érdekeit érintő szükségtelen károkozást; valamint

(e) átmenetiek és azokat a helyzet javulásával fokozatosan felszámolják.

2. Az (1) bekezdésben említett intézkedéseket elfogadó vagy fenntartó Félnek haladéktalanul értesítenie kell azokról a másik Felet, és a lehető leghamarabb időbeli ütemezést kell benyújtania azok megszüntetésére.

3. Korlátozások (1) bekezdés szerinti elfogadása vagy fenntartása esetén haladéktalanul konzultációt kell tartani a bizottságban, kivéve, ha azokat más fórumokon tartják. A konzultációk megvizsgálják a fizetési mérleggel és a külső finanszírozással kapcsolatos, az adott intézkedéseket eredményező nehézséget, többek között az alábbi tényezők figyelembevételével:

(a) a nehézségek természete és mértéke;

(b) a külső gazdasági és kereskedelmi környezet; vagy

(c) a rendelkezésre álló alternatív korrekciós intézkedések.

A konzultáció során gondoskodnak arról, hogy a korlátozó intézkedések megfelelnek-e az (1) bekezdésnek. A Nemzetközi Valutaalap által rendelkezésre bocsátott valamennyi statisztikai és egyéb ténymegállapítást el kell fogadni, és a következtetéseknek figyelembe kell venniük a Nemzetközi Valutaalap által az érintett Fél fizetési mérlegéről és külső finanszírozási helyzetéről készített felméréseket.

4.12. CIKK
Az információk közzététele

1. E megállapodás egyik rendelkezése sem írja elő egyik Fél számára sem, hogy olyan bizalmas információkat bocsásson rendelkezésre, amelyek közlése gátolná a jogszabályok végrehajtását, vagy más módon ellentétben állna a közérdekkel, illetve amely egyes állami vállalatok vagy magánvállalkozások jogszerű kereskedelmi érdekeit sértené, kivéve, ha egy testület bizalmas információkat kér a 3. fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A Felek közötti viták rendezése) szerinti vitarendezési eljárásokban. Ilyen esetekben a testületnek biztosítania kell a bizalmas jelleg teljes körű oltalmát.

2. Ha egy Fél a jogszabályai vagy egyéb rendelkezései szerint bizalmasnak minősülő információt nyújt be a bizottsághoz, a másik Fél köteles az információt bizalmasan kezelni, kivéve, ha az információt benyújtó Fél arról másként rendelkezik.

4.13. CIKK
Hatálybalépés

1. Ezt a megállapodást a Feleknek a vonatkozó alkalmazandó jogi eljárásaiknak megfelelően jóvá kell hagyniuk.

2. Ez a megállapodás az attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek az e megállapodás hatálybalépésével kapcsolatos, alkalmazandó jogi eljárásaik befejezéséről szóló értesítést egymásnak megküldték. A Felek megegyezhetnek egy másik időpontban is.

3. Az értesítéseket a (2) bekezdéssel összhangban meg kell küldeni az Európai Unió Tanácsa főtitkárának és Vietnám Külügyminisztériumának.

4. E megállapodás a Felek egyetértése esetén ideiglenesen alkalmazható. Ebben az esetben e megállapodást alkalmazni kell az azt követő hónap első napjától, amikor az Unió és Vietnám értesítették egymást az ideiglenes alkalmazás tekintetében alkalmazandó jogi eljárásaik befejezéséről. A Felek megegyezhetnek egy másik időpontban is.

5. Amennyiben e megállapodás bizonyos rendelkezései nem alkalmazhatók ideiglenesen, az a Fél, amelyik nem tudja vállalni az ilyen ideiglenes alkalmazást, értesíti a másik Felet arról, hogy mely rendelkezések nem alkalmazhatók ideiglenesen. A (4) bekezdéstől eltérve, amennyiben a másik Fél befejezte az ideiglenes alkalmazás tekintetében alkalmazandó jogi eljárásokat és a bizonyos rendelkezések ideiglenes alkalmazhatóságának kizárásáról szóló értesítéstől számított 10 napon belül nem emel kifogást az ideiglenes alkalmazás ellen, e megállapodás azon rendelkezéseit, amelyekre a fenti értesítés nem vonatkozott, az értesítést követő hónap első napjától ideiglenesen alkalmazni kell.

6. Az ideiglenes alkalmazást a másik Félhez intézett írásbeli értesítés útján bármelyik Fél felmondhatja. Az ilyen felmondás az értesítést követő második hónap első napján lép hatályba.

7. Ha ezt a megállapodást vagy annak bizonyos részeit ideiglenesen alkalmazzák, akkor az „e megállapodás hatálybalépése” kifejezést az ideiglenes alkalmazás időpontjára kell érteni. Az e megállapodás szerint létrehozott bizottság és más szervek e megállapodás ideiglenes alkalmazása során gyakorolhatják funkcióikat. Az e funkcióik gyakorlása során elfogadott határozatok csak akkor veszítik hatályukat, ha e megállapodás ideiglenes alkalmazása megszűnik, és e megállapodás nem lép hatályba.

4.14. CIKK
Időtartam

1. E megállapodás határozatlan ideig érvényes.

2. Az Unió és Vietnám írásban értesítheti a másik Felet a megállapodás megszüntetésére irányuló szándékáról. A megállapodás megszüntetése az értesítést követő hatodik hónap utolsó napján lép hatályba.

4.15. CIKK
A megállapodás felmondása

Amennyiben e megállapodás a 4.14. cikk (Időtartam) szerint megszűnik, úgy az 1. fejezet (Célkitűzések és általános fogalommeghatározások), a 2.1. cikk (Hatály), a 2.2. cikk (Beruházási és szabályozási intézkedések és célkitűzések) rendelkezései és a 2.5. cikktől (A beruházások kezelése) a 2.9. cikkig (Jogátruházás) tartó rendelkezések, a 4. fejezet vonatkozó rendelkezései, valamint a 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakaszának (A beruházók és a Felek közötti vitarendezés) rendelkezései a felmondás időpontjától számított további 15 évig továbbra is hatályban maradnak az e megállapodás megszűnése előtt eszközölt beruházások tekintetében, kivéve, ha a Felek ettől eltérően állapodnak meg. E cikk nem alkalmazandó, amennyiben e megállapodás ideiglenes alkalmazása megszűnik, és ez a megállapodás nem lép hatályba.

4.16. CIKK
A kötelezettségek teljesítése

1. A Felek minden olyan általános vagy konkrét intézkedést meghoznak, amelyek e megállapodás szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek. A Felek gondoskodnak az e megállapodásban rögzített célkitűzések megvalósításáról.

2. Amennyiben valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél súlyosan megsértette a partnerségi és együttműködési megállapodást, úgy a partnerségi és együttműködési megállapodás 57. cikkével összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat e megállapodás tekintetében.

4.17. CIKK
Kormányzati hatáskörrel felruházott személyek

E megállapodás eltérő rendelkezésének hiányában mindegyik Fél biztosítja, hogy a valamely Fél által, bármilyen, az adott belső jogszabályokban foglaltaknak megfelelő kormányzati szinten szabályozási, igazgatási vagy más kormányzati hatáskörrel felruházott bármely személy, állami tulajdonú vállalkozás, különleges jogkörökkel és kiváltságokkal felruházott vállalkozás vagy kijelölt monopólium az említett hatáskör gyakorlása során a szóban forgó Fél e megállapodás szerinti kötelezettségeivel összhangban jár el.

4.18. CIKK
A közvetlen hatás hiánya

E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az jogokat vagy kötelezettségeket ruház a Felek között a nemzetközi közjog alapján létrehozott személyektől eltérő személyekre. Vietnám belső joga értelmében másképpen rendelkezhet.

4.19. CIKK
Mellékletek

E megállapodás mellékletei annak szerves részét képezik.

4.20. CIKK
Más megállapodásokkal fennálló kapcsolat

1. Eltérő rendelkezés hiányában e megállapodás nem hatálytalanítja vagy nem szünteti meg az egyrészről az Unió vagy tagállamai és másrészről Vietnám között korábban létrejött megállapodásokat.

2. Ez a megállapodás az egyrészről az Unió és tagállamai, másrészről Vietnám közötti átfogó kapcsolatok részét képezi, a partnerségi és együttműködési megállapodásban előírtak szerint, valamint a közös intézményi keret részét képezi.

3. E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely kötelezné a Feleket arra, hogy az 1994. április 15-én Marrákesben kelt, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezmény szerinti kötelezettségeikkel össze nem egyeztethető módon járjanak el.

4. E megállapodás hatálybalépésének időpontjában az Unió tagállamai és Vietnám közötti, a 6. mellékletben (A beruházási megállapodások jegyzéke) felsorolt megállapodások, ideértve az ezekből eredő jogokat és kötelezettségeket, megszűnnek és hatályukat vesztik, és helyükbe e megállapodás lép.

5. A 4.13. cikk (Hatálybalépés) (4) bekezdése szerinti ideiglenes alkalmazás esetén a 6. mellékletben (A beruházási megállapodások jegyzéke) felsorolt megállapodások rendelkezéseinek alkalmazását, csak úgy, mint az azokból eredő jogokat és kötelezettségeket fel kell függeszteni az ideiglenes alkalmazás kezdeti időpontjától kezdve. Abban az esetben, ha e megállapodás ideiglenes alkalmazása megszűnik, és ez a megállapodás nem lép hatályba, a felfüggesztést meg kell szüntetni, és a 6. mellékletben (A beruházási megállapodások jegyzéke) felsorolt megállapodások hatályosak.

6. A (4) és (5) bekezdéstől eltérve a 6. mellékletben (A beruházási megállapodások jegyzéke) szereplő megállapodás alapján keresetet lehet benyújtani az abban a megállapodásban meghatározott szabályoknak és eljárásoknak megfelelően, feltéve, hogy:

(a) az említett megállapodásnak a kereset alapját képező állítólagos megsértése a megállapodás alkalmazásának az (5) bekezdés szerinti felfüggesztését megelőzően történt, vagy ha a megállapodás alkalmazását az (5) bekezdés alapján nem függesztették fel, e megállapodás hatálybalépésének időpontját megelőzően; valamint

(b) legfeljebb három év telt el a megállapodás alkalmazása (5) bekezdés szerinti felfüggesztésének időpontjától vagy - ha nem került sor a megállapodás alkalmazásának az (5) bekezdés szerinti felfüggesztésére - e megállapodás hatálybalépésének napjától a kereset benyújtásának időpontjáig.

7. A (4) és (5) bekezdéstől eltérve, amennyiben e megállapodás ideiglenes alkalmazása megszűnik és e megállapodás nem lép hatályba, az e megállapodásban megállapított szabályoknak és eljárásoknak megfelelően keresetet lehet benyújtani, feltéve, hogy:

(a) a kereset e megállapodás olyan állítólagos megsértésből ered, amely e megállapodás ideiglenes alkalmazásának időszaka alatt következett be; valamint

(b) az ideiglenes alkalmazás megszűnésének időpontjától számított legfeljebb három év telt el a kereset benyújtásának időpontjáig.

8. Az egyértelműség érdekében nem nyújtható be kereset e megállapodás szerint és az abban megállapított szabályoknak és eljárásoknak megfelelően, amennyiben a kereset az e megállapodás hatálybalépésének időpontja előtt bekövetkezett állítólagos jogsértésből, vagy amennyiben e megállapodást ideiglenesen alkalmazzák, az ideiglenes alkalmazás időpontja előtt bekövetkezett állítólagos jogsértésből ered.

9. E cikk alkalmazásában az „e megállapodás hatálybalépése” fogalomnak a 4.13. cikk (Hatálybalépés) (7) bekezdése szerinti meghatározása nem alkalmazandó.

4.21. CIKK
Az Unióhoz való jövőbeni csatlakozás

1. Az Unió értesíti Vietnámot minden, harmadik országok részéről az Unióhoz benyújtott csatlakozás iránti kérelemről.

2. Az Unió és az (1) bekezdésben említett harmadik ország között folyó tárgyalások során az Unió arra törekszik, hogy:

(a) Vietnám kérésére és a lehető legnagyobb mértékben információkkal szolgáljon az e megállapodás által érintett bármely kérdést illetően; valamint

(b) bármilyen Vietnám által felvetett problémát figyelembe vegyen.

3. Az Uniónak értesítenie kell Vietnámot az Unióhoz való bármely csatlakozási szerződés hatálybalépéséről.

4. A bizottság a harmadik ország Unióhoz való csatlakozása előtt kellő időben megvizsgálja a csatlakozás e megállapodásra esetlegesen gyakorolt hatásait.

5. Az Unió minden új tagállama az Unióhoz történő csatlakozásának időpontjától kezdődően - a csatlakozási okmányba erre a célra beiktatott záradék útján - csatlakozik ehhez a megállapodáshoz. Amennyiben az Unióhoz történő csatlakozás jogi aktusa nem rendelkezik az Unió tagjának e megállapodáshoz való automatikus csatlakozásáról, az érintett uniós tagállam azáltal csatlakozik ehhez a megállapodáshoz, hogy e megállapodáshoz való csatlakozási okmányát letétbe helyezi az Európai Unió Tanácsának főtitkáránál és Vietnám Külügyminisztériumában, illetve azok jogutódjainál. A Felek a bizottságban hozott döntéssel bevezethetnek szükséges kiigazításokat vagy átmeneti intézkedéseket.

4.22. CIKK
Területi hatály

E megállapodást alkalmazni kell:

(a) az Uniós Fél tekintetében azokon a területeken, amelyeken az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés alkalmazandó, az azokban a szerződésekben meghatározott feltételekkel; valamint

(b) Vietnám tekintetében annak területén.

E megállapodás alkalmazásában a „terület” fogalma kifejezetten ellenkező rendelkezés hiányában az (a) és a (b) ponttal összhangban értendő.

4.23. CIKK
Hiteles szövegek

E megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, horvát, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és vietnámi nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles.

FENTIEK HITELÉÜL a szabályszerű felhatalmazással rendelkező alulírottak ezt a megállapodást aláírták.

Kelt, 2019. június 26-án

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG, és

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

AZ EURÓPAI UNIÓ

A VIETNÁMI SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG

MELLÉKLETEK AZ EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL A VIETNÁMI SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI BERUHÁZÁSVÉDELMI MEGÁLLAPODÁSHOZ:

1. melléklet: Illetékes hatóságok

2. melléklet: Mentesség Vietnám részére a nemzeti elbánás alól

3. melléklet Egyetértés a beruházások kezeléséről

4. melléklet: Egyetértés a kisajátításról

5. melléklet: Államadósság

6. melléklet: A beruházási megállapodások jegyzéke

7. melléklet: Eljárási szabályzat

8. melléklet: A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe

9. melléklet: Közvetítői mechanizmus

10. melléklet: Közvetítői mechanizmus a beruházók és a Felek közötti vitarendezés esetén

11. melléklet: A Bíróság tagjai, a Fellebbviteli Bíróság tagjai és a közvetítők magatartási kódexe

12. melléklet: Párhuzamos eljárások

13. melléklet: A Fellebbviteli Bíróság munkarendje

1. MELLÉKLET

ILLETÉKES HATÓSÁGOK

Az Uniós Fél esetében a 2.2. cikk (Beruházási és szabályozási intézkedések és célkitűzések) (4) bekezdésében hivatkozott intézkedések elrendelésére felhatalmazással rendező illetékes hatóságok az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága vagy - az állami támogatásokról szóló uniós jog alkalmazásakor - valamelyik tagállam közigazgatási szerve, hatósága, bírósága vagy törvényszéke. Vietnám esetében a 2.2. cikk (Beruházási és szabályozási intézkedések és célkitűzések) (4) bekezdésében hivatkozott intézkedések elrendelésére felhatalmazással rendező illetékes hatóságok Vietnám kormánya vagy Vietnám miniszterelnöke, egy közigazgatási szerv, hatóság vagy egy bíróság.

2. MELLÉKLET

MENTESSÉG VIETNÁM RÉSZÉRE A NEMZETI ELBÁNÁS ALÓL

1. A következő ágazatok, alágazatok vagy tevékenységek terén Vietnám a 2.3. cikkel (Nemzeti elbánás) összhangban nem álló érintett beruházással kapcsolatban bármilyen intézkedést elfogadhat vagy fenntarthat, amennyiben az ilyen intézkedés nem ellentétes a szabadkereskedelmi megállapodás 8-B. mellékletében (Vietnám egyedi kötelezettségvállalásokról szóló jegyzéke) szereplő kötelezettségvállalásokkal:

(a) újságok és hírügynökségek, nyomdák, kiadók, rádiós és televíziós műsorszolgáltatás, bármilyen formában;

(b) kulturális termékek, köztük videofelvételek gyártása és forgalmazása;

(c) televíziós műsorok és filmalkotások gyártása, forgalmazása és vetítése;

(d) nyomozás és biztonság;

(e) geodézia és kartográfia;

(f) középfokú és alapfokú oktatási szolgáltatások;

(g) kőolaj és földgáz, ásványi és természeti erőforrások feltárása, kutatása és kitermelése;

(h) hidroelektromosság és nukleáris energia; villamosenergia-átvitel vagy -elosztás;

(i) kabotázs árufuvarozási és személyszállítási szolgáltatás;

(j) halászat és akvakultúra;

(k) erdészet és vadászat;

(l) lottó, fogadás és szerencsejáték;

(m) bírósági adminisztrációs szolgáltatások, ideértve az állampolgársággal kapcsolatos szolgáltatásokat, de nem korlátozva ezekre;

(n) polgári jogi jogérvényesítés;

(o) katonai anyagok vagy felszerelések gyártása;

(p) folyami kikötők, tengeri kikötők és repülőterek működtetése és igazgatása; valamint

(q) támogatások.

2. Amennyiben Vietnám e megállapodás hatálybalépésének napja után ilyen intézkedést fogad el vagy tart fenn, az nem kötelezi az Uniós Fél beruházóját állampolgársága miatt arra, hogy eladja vagy más módon elidegenítse meglévő beruházását az intézkedés hatálybalépésekor.

3. MELLÉKLET

EGYETÉRTÉS A BERUHÁZÁSOK KEZELÉSÉRŐL

A Felek megerősítik a 2.5. cikk (A beruházások kezelése) (6) bekezdésének alkalmazásáról szóló következő egyetértési megállapodásukat:

1. A 2.5. cikk (A beruházások kezelése) (6) bekezdésének a) pontjában szereplő feltételek ellenére, amennyiben egy Fél beruházójának olyan vitája támad a másik Féllel, amely a 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakaszának (A beruházók és a Felek közötti viták rendezése) hatálya alá tartozik, és e másik Féllel írásbeli megállapodást kötött, mely megállapodás a jelen megállapodás hatálybalépésének napját megelőzően hatályba lépett, a beruházó a jelen mellékletben szereplő eljárásokkal és feltételekkel összhangban a 2.5. cikk (A beruházások kezelése) (6) bekezdése szerint járhat el.

2. A jelen megállapodás hatálybalépését megelőzően kötött és hatályba lépett olyan írásbeli megállapodásokról, amelyek teljesítik a jelen bekezdés feltételeit, e megállapodás hatálybalépésének napjától kezdve bejelentés tehető. Az ilyen megállapodásoknak:

(a) teljesíteniük kell a 2.5. cikk (A beruházások kezelése) (6) bekezdésének b)-d) pontjában szereplő valamennyi feltételt; valamint

(b) a következő Felek között kellett létrejönniük:

(i) vagy Vietnám és az Unió jelen melléklet (8) bekezdése szerinti tagállamainak beruházói, vagy azok érintett beruházásai között; illetve

(ii) az Unió jelen melléklet (8) bekezdése szerinti egyik tagállama és Vietnám beruházói, vagy azok érintett beruházásai között.

3. Az (1) bekezdésben hivatkozott írásbeli megállapodások bejelentésének eljárása a következő:

(a) az értesítésnek a következőket kell tartalmaznia:

(i) a bejelentett írásbeli megállapodás részes felének minősülő beruházó neve, állampolgársága és címe, az említett beruházó érintett beruházásának jellege, valamint ha az írásbeli megállapodást az említett beruházó érintett beruházása kötötte, akkor a beruházás neve, címe és a cégbejegyzésének helye; valamint

(ii) az írásos megállapodás egy példánya, a megállapodás valamennyi instrumentumával együtt;

valamint

(b) az írásbeli megállapodásokat írásban kell bejelenteni a következő illetékes hatóságoknak:

(i) Vietnám esetében a Tervezési és Beruházási Minisztérium; valamint

(ii) az Uniós Fél esetében az Európai Bizottság.

4. A (2) és (3) bekezdésben hivatkozott bejelentések nem keletkeztetnek anyagi jogokat a bejelentett írásbeli megállapodás részes felének számító beruházó vagy annak beruházása számára.

5. A (3) bekezdés b) pontjában említett illetékes hatóságoknak össze kell állítaniuk a (2) és (3) bekezdésnek megfelelően bejelentett írásbeli megállapodások listáját.

6. Amennyiben a bejelentett írásbeli megállapodások egyikével kapcsolatban vita merül fel, a vonatkozó illetékes hatóságnak ellenőriznie kell, hogy a megállapodás megfelel-e a 2.5. cikk (A beruházások kezelése) (6) bekezdésének b)-d) pontjában szereplő valamennyi feltételnek, illetve a jelen mellékletben szereplő eljárásnak.

7. A beruházó nem kérheti, hogy a 2.5. cikk (A beruházások kezelése) (6) bekezdése alkalmazandó legyen az írásbeli megállapodásra, amennyiben a jelen melléklet (6) bekezdése szerinti ellenőrzés arra a következtetésre jut, hogy nem teljesülnek az említett bekezdésben hivatkozott követelmények.

8. Az Uniónak a jelen melléklet (2) bekezdésének b) pontjában említett tagállamai a következők: Németország, Spanyolország, Hollandia, Ausztria, Románia és az Egyesült Királyság.

4. MELLÉKLET

EGYETÉRTÉS A KISAJÁTÍTÁSRÓL

A Felek megerősítik, hogy a kisajátítás tekintetében egyetértenek a következőkben:

1. A 2.7. cikk (Kisajátítás) (1) bekezdésében említett kisajátítás lehet közvetlen vagy közvetett a következők szerint:

(a) közvetlen kisajátításra akkor kerül sor, ha egy beruházást államosítanak vagy más módon közvetlenül kisajátítják a tulajdonjog elvonásával vagy nyílt lefoglalással; valamint

(b) közvetett kisajátításra akkor kerül sor, ha valamelyik Fél intézkedésének vagy intézkedései sorozatának a közvetlen kisajátítással egyenértékű hatása van abban a tekintetben, hogy a beruházót a tulajdonjog elvonása vagy nyílt lefoglalás nélkül is megfosztja a beruházására vonatkozó alapvető tulajdonosi jogosítványoktól, beleértve a beruházása használatának és hasznai szedésének jogát, valamint az azzal való rendelkezés jogát.

2. Azt, hogy valamelyik Fél intézkedése vagy intézkedéseinek sorozata egy adott ténybeli helyzetben közvetett kisajátításnak minősül-e, eseti alapon történő, tényeken alapuló vizsgálatot tesz szükségessé, amely figyelembe veszi többek között a következőket:

(a) az intézkedés vagy az intézkedések sorozatának gazdasági hatása, noha az a tény, hogy valamelyik Fél intézkedései vagy intézkedéssorozata kedvezőtlen hatással van egy beruházás gazdasági értékére, önmagában véve nem bizonyítja, hogy ilyen kisajátításra került sor;

(b) a Fél intézkedésének vagy intézkedéssorozatának, illetve azok hatásának időtartama; valamint

(c) az intézkedés vagy intézkedéssorozat jellege, különösen annak tárgya, kontextusa és célja.

3. Az egyik Fél olyan megkülönböztetésmentes intézkedései vagy intézkedéssorozata, amelyek jogos közpolitikai célkitűzések védelmét hivatottak ellátni, nem minősülnek közvetett kisajátításnak, kivéve azon ritka körülmények fennállása esetén, amelyekben az ilyen intézkedés vagy intézkedéssorozat hatása annak céljához képest annyira súlyos, hogy az egyértelműen feleslegesnek tűnik.

5. MELLÉKLET

ÁLLAMADÓSSÁG

1. Nem nyújtható be arra vonatkozó kereset, hogy valamelyik Fél adósságának átalakítása a 2. fejezet (Beruházásvédelem) szerinti valamely kötelezettség megszegésének minősül, illetve ha ilyen kérelmet már előterjesztettek, akkor az nem folytatható a 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakasza (A beruházók és a Felek közötti viták rendezése) szerint, ha az adósságátalakítás az előterjesztés időpontjában megegyezéses adósságátalakítás, vagy az ilyen kérelem előterjesztését követően megegyezéses adósságátalakítássá alakul; e rendelkezés alól kivételt képeznek azonban az arra vonatkozó kérelmek, amelyek szerint az adósságátalakítás sérti a 2.3. cikket (Nemzeti elbánás) vagy a 2.4. cikket (Legnagyobb kedvezményes elbánás).

2. A 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakaszának (A beruházók és a Felek közötti viták rendezése) 3.33. cikkétől (Kereset benyújtása) eltérően, valamint e melléklet (1) bekezdésére figyelemmel a beruházók nem nyújthatnak be keresetet a 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakasza (A beruházók és a Felek közötti viták rendezése) szerint arra vonatkozóan, hogy az egyik Fél adósságátalakítása sérti a 2.3. cikket (Nemzeti elbánás) vagy a 2.4. cikket (Legnagyobb kedvezményes elbánás), vagy a 2. fejezet (Beruházásvédelem) szerinti bármelyik kötelezettséget, kivéve, ha 270 nap eltelt azóta, hogy az érdekelt fél konzultációra irányuló írásbeli kérelmet nyújtott be a 3.30. cikk szerint (Konzultációk).

3. E melléklet alkalmazásában:

(a) „megegyezéses adósságátalakítás”: valamelyik Fél adósságának átalakítása vagy átütemezése az alábbiak révén:

(i) az adósságinstrumentumok módosítása vagy kiegészítése ezek feltételei szerint, beleértve a rájuk irányadó jogot is; vagy

(ii) adósságcsere vagy más hasonló folyamat útján, melynek során az átalakítandó fennálló adósság teljes tőkeösszege - nem számítva ide az érintett Fél, illetve az annak tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló szervezetek adósságát - legalább 66%-ának jogosultjai beleegyeztek az ilyen adósságcserébe vagy más folyamatba;

valamint

(b) hitelviszonyt megtestesítő instrumentumra „irányadó jog”: egy országnak az adott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumra alkalmazandó jogi vagy szabályozási kerete.

4. Az egyértelműség érdekében „egy Fél adóssága” az Uniós Fél esetében kiterjed az Unió egy tagállama kormányának adósságára, vagy az Unió egy tagállamában működő, központi, regionális vagy helyi szintű kormány adósságára.

6. MELLÉKLET

BERUHÁZÁSI MEGÁLLAPODÁSOK JEGYZÉKE
Megállapodások Hatályvesztés időpontjára
vonatkozó rendelkezések
1. A Vietnámi Szocialista Köztársaság és az Osztrák Köztársaság
közötti, a beruházások ösztönzéséről és védelméről szóló,
1995. március 27-én aláírt megállapodás. 11. cikk (3) bekezdés
2. A Belga-Luxemburgi Gazdasági Unió és
a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti, a beruházások ösztönzéséről
és kölcsönös védelméről szóló, 1991. január 24-én aláírt megállapodás. 14. cikk (2) bekezdés
3. A Bolgár Köztársaság kormánya és a Vietnámi Szocialista Köztársaság
kormánya közötti, a beruházások kölcsönös ösztönzéséről
és védelméről szóló, 1996. szeptember 19-én aláírt megállapodás. 13. cikk (2) bekezdés
4. A Cseh Köztársaság kormánya és a Vietnámi Szocialista Köztársaság
kormánya közötti, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös
védelméről szóló, 1997. november 25-én aláírt, 2008. március 21-én
módosított megállapodás. 10. cikk (3) bekezdés
5. A Dán Királyság kormánya és a Vietnámi Szocialista Köztársaság
kormánya közötti, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös
védelméről szóló, 1993. augusztus 25-én kötött megállapodás. 16. cikk (2) bekezdés
6. Az Észt Köztársaság kormánya és a Vietnámi Szocialista Köztársaság
kormánya közötti, a beruházások ösztönzéséről és védelméről szóló,
2009. szeptember 24-én aláírt, 2011. január 3-án módosított megállapodás. 16. cikk (3) bekezdés
7. A Finn Köztársaság kormánya és a Vietnámi Szocialista Köztársaság
kormánya közötti, a beruházások ösztönzéséről és védelméről szóló,
2008. február 21-én aláírt megállapodás. 16. cikk (4) bekezdés
8. A Francia Köztársaság kormánya és a Vietnámi Szocialista Köztársaság
kormánya közötti, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös
védelméről szóló, 1992. május 26-án aláírt megállapodás. 12. cikk
9. A Németországi Szövetségi Köztársaság és a Vietnámi Szocialista Köztársaság
közötti, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló,
1993. április 3-án aláírt megállapodás. 13. cikk (3) bekezdés
10. A Görög Köztársaság kormánya és a Vietnámi Szocialista Köztársaság
kormánya közötti, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös
védelméről szóló, 2008. október 13-án aláírt megállapodás. 13. cikk (3) bekezdés

11.

A Magyar Köztársaság és a Vietnámi Szocialista Köztársaság
közötti, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló,
1994. augusztus 26-án aláírt megállapodás. 12. cikk (3) bekezdés
12. Az Olasz Köztársaság és a Vietnámi Szocialista Köztársaság
közötti, a beruházások ösztönzéséről és védelméről szóló,
1990. május 18-án aláírt megállapodás. 14. cikk (2) bekezdés
13. A Lett Köztársaság kormánya és a Vietnámi Szocialista Köztársaság
kormánya közötti, a beruházások ösztönzéséről és védelméről
szóló, 1995. november 6-án aláírt megállapodás. 13. cikk (4) bekezdés
14. A Litván Köztársaság kormánya és a Vietnámi Szocialista Köztársaság
kormánya közötti, a beruházások ösztönzéséről és védelméről szóló,
1995. szeptember 27-én aláírt megállapodás. 13. cikk (4) bekezdés
15. A Holland Királyság és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti,
a beruházások bátorításáról és kölcsönös védelméről szóló,
1994. március 10-én aláírt megállapodás. 14. cikk (3) bekezdés
16. A Lengyel Köztársaság és a Vietnámi Szocialista Köztársaság
közötti, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló,
1994. augusztus 31-én aláírt megállapodás. 12. cikk (3) bekezdés
17. Románia kormánya és a Vietnámi Szocialista Köztársaság kormánya
közötti, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló,
1994. szeptember 1-jén aláírt megállapodás. 11. cikk (2) bekezdés
18. A Szlovák Köztársaság kormánya és a Vietnámi Szocialista Köztársaság
kormánya közötti, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös
védelméről szóló, 2009. december 17-én aláírt megállapodás. 14. cikk (4) bekezdés
19. A Svéd Királyság kormánya és a Vietnámi Szocialista Köztársaság
kormánya közötti, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös
védelméről szóló, 1993. szeptember 8-án aláírt megállapodás. 11. cikk (3) bekezdés
20. A Spanyol Királyság és a Vietnámi Szocialista Köztársaság közötti,
a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló,
2006. február 20-án aláírt megállapodás. 13. cikk (3) bekezdés
21. Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának kormánya
és a Vietnámi Szocialista Köztársaság kormánya közötti,
a beruházások ösztönzéséről és védelméről szóló,
2002. augusztus 1-jén aláírt megállapodás. 14. cikk

7. MELLÉKLET

ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT
Általános rendelkezések

1. A 3. fejezet (Vitarendezés) A. szakaszának (A Felek közötti viták rendezése) és ezen eljárási szabályzatnak (a továbbiakban: szabályzat) az alkalmazásában:

(a) „tanácsadó”: az a személy, aki valamelyik Fél felkérésére tanácsot ad, vagy e Felet segíti a választottbírósági eljárással kapcsolatban;

(b) „választottbírói testület”: a 3.7. cikk (A választottbírói testület létrehozása) szerint létrehozott testület;

(c) „választottbíró”: a 3.7. cikk (A választottbírói testület létrehozása) szerint létrehozott választottbírói testület tagja;

(d) „asszisztens”: az a személy, aki valamely választottbíró megbízásának megfelelően kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott választottbíró részére;

(e) „panaszos Fél”: bármelyik Fél, amely a 3.5. cikk (A választottbírósági eljárás kezdeményezése) szerint választottbírói testület létrehozását kéri;

(f) „nap”: naptári nap;

(g) „bepanaszolt Fél”: az a Fél, amely állítólagosan megsértette a 3.2. cikkben (Hatály) említett rendelkezéseket;

(h) „eljárás”: eltérő rendelkezés hiányában a 3. fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A Felek közötti vitarendezés) szerinti választottbírói testület vitarendezési eljárása; valamint

(i) „Fél képviselője”: a Felek valamelyikének kormányzati szerve, ügynöksége vagy egyéb állami szervezeti egysége által kinevezett alkalmazott vagy más személy, aki a Felet a megállapodás szerinti vitarendezés céljából képviseli.

2. Eltérő megállapodás hiányában a bepanaszolt Fél köteles gondoskodni a meghallgatások logisztikai lebonyolításáról. A Feleknek meg kell osztaniuk a szervezési ügyekből eredő kiadásokat, ideértve a választottbíráknak fizetendő díjazást és kiadásokat is.

Értesítések

3. Az egyes Felek és a választottbírói testület köteles e-mailben továbbítani minden kérelmet, értesítést, írásbeli beadványt vagy egyéb dokumentumot a másik Fél számára, a választottbírósági eljárás keretében az írásbeli beadványok és kérelmek tekintetében pedig az egyes választottbírák számára. A választottbírói testületnek a dokumentumokat e-mailben is meg kell küldenie a Felek számára. Amennyiben nem bizonyítják ennek ellenkezőjét, az e-mail az elküldésének napján kézbesítettnek tekintendő. Amennyiben az igazoló dokumentumok bármelyikének mérete meghaladja a 10 megabájtot, akkor azokat a másik Fél számára - és adott esetben valamennyi választottbíró számára - az e-mail elküldését követő két napon belül egyéb elektronikus formátumban is rendelkezésre kell bocsátani.

4. A 3. szabálynak megfelelően továbbított dokumentumok másolatát e-mailben kell továbbítani a másik Félnek és adott esetben az egyes választottbíráknak az e-mail elküldésének napján telefaxon, ajánlott levélben, futárral, tértivevénnyel vagy egyéb olyan távközlési eszközzel is, amely rögzíti az elküldés tényét.

5. Minden értesítést Vietnám Tervezési és Beruházási Minisztériumához, illetőleg az Európai Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságához kell címezni.

6. A választottbírói testület eljárásához kapcsolódó bármilyen kérelemben, értesítésben, írásos beadványban vagy egyéb dokumentumban szereplő, elírásból származó csekély hibák egy új, a módosításokat egyértelműen feltüntető dokumentummal kijavíthatók.

7. Amennyiben valamely dokumentum kézbesítési határidejének utolsó napja szombatra, vasárnapra vagy Vietnám vagy az Unió valamely hivatalos munkaszüneti napjára esik, a dokumentum határidőn belül kézbesítettnek tekintendő, amennyiben azt a következő munkanapon kézbesítették.

A választottbírósági eljárás megindítása

8. Amennyiben a 3.7. cikk (A választottbírói testület létrehozása) vagy a szabályzat 22., 23. és 49. szabálya szerint a választottbírót sorshúzással választják ki, a sorshúzást a panaszos Fél által meghatározott időpontban és helyszínen kell lebonyolítani, amelyről a bepanaszolt Felet haladéktalanul tájékoztatni kell. A bepanaszolt Fél dönthet úgy, hogy jelen kíván lenni a sorshúzáson. Mindenesetre a sorshúzást a jelen lévő Féllel vagy Felekkel kell végrehajtani.

9. Amennyiben a 3.7. cikk (A választottbírói testület létrehozása) vagy a szabályzat 22., 23. és 49. szabálya szerint a választottbírót sorshúzással választják ki, és a bizottságnak két elnöke van, mindkét elnök vagy megbízottjaik, illetve azokban az esetekben, ha a másik elnök vagy megbízottja nem fogadja el a sorshúzásban való részvételt, egy elnök egyedül végzi el a sorshúzást.

10. A Feleknek a kiválasztott választottbírákat értesíteniük kell kinevezésükről.

11. A 3.7. cikk (A választottbírói testület létrehozása) szerinti eljárás alapján kinevezett választottbíró köteles a kinevezéséről való értesítést követő öt napon belül megerősíteni az bizottság felé, hogy készen áll arra, hogy a választottbírói testület tagjaként szolgáljon.

12. A választottbíráknak fizetendő javadalmazást és a költségeket a WTO-előírásokkal összhangban határozzák meg. Egy-egy választottbíró asszisztensének díjazása nem lépheti túl az adott választottbíró díjazásának 50%-át.

13. A Feleknek a megállapodásukat követő három napon belül értesíteniük kell a választottbírói testületet a 3.6. cikk (A választottbírói testület feladatmeghatározása) szerint megállapított feladatairól.

Írásbeli beadványok

14. A panaszos Félnek legkésőbb a választottbírói testület létrehozását követő 20 napon belül be kell nyújtania írásbeli beadványát. A bepanaszolt Félnek legkésőbb a panaszos Fél írásos beadványának kézhezvételét követő 20 napon belül kell írásban előterjesztenie válaszbeadványát.

A választottbírói testületek működése

15. Valamennyi ülést a választottbírói testület elnöke vezeti. A választottbírói testület felhatalmazhatja az elnököt arra, hogy igazgatási vagy eljárási döntéseket hozzon.

16. A 3. fejezet (Vitarendezés) eltérő rendelkezésének hiányában a választottbírói testület tevékenységét bármilyen eszköz felhasználásával folytathatja, többek között telefonon, telefaxon vagy számítógépes kapcsolaton keresztül.

17. Valamennyi ítélet megfogalmazása a választottbírói testület kizárólagos hatásköre, amely nem ruházható át.

18. Ha a 3. fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A Felek közötti viták rendezése), valamint a 7. (Eljárási szabályzat), a 8. (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) és a 9. melléklet (Közvetítői mechanizmus) rendelkezései által nem szabályozott eljárási kérdés merül fel, a választottbírói testület - a Felekkel folytatott konzultációt követően - megfelelő, az említett rendelkezésekkel összeegyeztethető eljárást fogadhat el.

19. Amennyiben a választottbírói testület megítélése szerint az eljárásban alkalmazandó, a 3. fejezet (Vitarendezés) A. szakaszában (A Felek közötti viták rendezése) meghatározott határidőtől eltérő valamely határidő módosítása, illetve bármely más eljárási vagy adminisztratív kiigazítás szükséges, írásban kell értesítenie a Feleket a módosítás vagy kiigazítás okairól és a szükséges határidőről vagy kiigazításról.

Helyettesítés

20. Amennyiben a választottbírósági eljárásban egy választottbíró nem tud részt venni, lemond vagy helyettesíteni kell, mert nem felel meg a 8. mellékletben (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) szereplő magatartási kódex követelményeinek, az őt helyettesítő személyt a 3.7. cikk (A választottbírói testület létrehozása) és a 8-11. szabály szerint kell kiválasztani.

21. Ha valamelyik Fél úgy ítéli meg, hogy egy választottbíró nem felel meg 8. melléklet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) követelményeinek, és ennek következtében le kell váltani, e Félnek az attól a naptól számított 15 napon belül értesítenie kell a másik Felet, hogy arra vonatkozó bizonyítékhoz jutott, hogy a választottbíró érdemben megsértette a 8. mellékletet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe).

22. Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy valamely, nem az elnöki tisztséget betöltő választottbíró nem felel meg a 8. melléklet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) követelményeinek, és ennek következtében le kell váltani, a Feleknek konzultációt kell folytatniuk, és amennyiben arról megegyeznek, új választottbírót választanak a 3.7. cikknek (A választottbírói testület létrehozása) és a 8-11. szabálynak megfelelően.

Ha a Felek a választottbíró leváltásának szükségességében nem tudnak megállapodni, akkor a Felek bármelyike kérheti az ügynek a választottbírói testület elnöke elé való terjesztését, akinek a döntése végleges.

Amennyiben egy ilyen kérelmet követően az elnök úgy ítéli meg, hogy a választottbíró nem felel meg a 8. melléklet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) követelményeinek, és ennek következtében le kell váltani, az új választottbírót a 3.7. cikknek (A választottbírói testület létrehozása) és a 8-11. szabálynak megfelelően kell kiválasztani.

23. Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a választottbírói testület elnöke nem felel meg a 8. melléklet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) követelményeinek, és ennek következtében le kell váltani, a Feleknek konzultációt kell folytatniuk, és amennyiben arról megegyeznek, új elnököt választanak a 3.7. cikknek (A választottbírói testület létrehozása) és a 8-11. szabálynak megfelelően.

Ha a Felek az elnök leváltásának szükségességéről nem tudnak megállapodni, a Felek bármelyike kérheti az ügynek a 3.23. cikk (A választottbírók jegyzéke) (1) bekezdésének c) pontja alapján az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyek aljegyzékén szereplő másik személy elé terjesztését. A Bizottság elnöke vagy annak megbízottja sorshúzással választja ki ennek a személynek a nevét. Az így kiválasztott személynek az elnök leváltásának szükségességéről hozott döntése végleges.

Ha ez a személy úgy dönt, hogy az eredeti elnök nem felel meg a 8. melléklet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) követelményeinek, és ennek következtében le kell váltani, ennek a személynek a 3.23. cikk (A választottbírók jegyzéke) (1) bekezdésének c) pontja alapján az elnöki tisztség betöltésére kiválasztott személyek aljegyzékén szereplő másik személyek közül sorshúzással kell kiválasztania az új elnököt. Az új elnök kiválasztásának a jelen szabály szerint meghozott döntéstől számított öt napon belül kell megtörténnie.

24. A választottbírói testület eljárásait fel kell függeszteni a 21-23. szabályban leírt eljárások végrehajtásának időtartamára.

Meghallgatás

25. A választottbírói testület elnökének a Felekkel és a választottbírákkal konzultálva kell kitűznie a meghallgatás napját és időpontját. Az elnök a napot és az időpontot írásban megerősíti a Felek számára. Ezt az információt az eljárás logisztikai szervezéséért felelős Félnek nyilvánosan közzé kell tennie, kivéve, ha a meghallgatás nem nyilvános. Amennyiben azt egyik Fél sem ellenzi, a választottbírói testület dönthet úgy is, hogy nem tart meghallgatást.

26. A választottbírói testület pótlólagos meghallgatásokat is kitűzhet, ha a Felek ebben megállapodnak.

27. A választottbírák mindegyikének az összes meghallgatáson végig jelen kell lennie.

28. A következő személyek jelen lehetnek a meghallgatáson, függetlenül attól, hogy az eljárás nyilvános-e:

(a) a Felek képviselői;

(b) a Felek tanácsadói;

(c) szakértők;

(d) adminisztratív személyzet, tolmácsok, fordítók és bírósági jelentéstevők; valamint

(e) a választottbírák asszisztensei.

29. A választottbírói testület előtti felszólalás joga kizárólag a Felek képviselőit és tanácsadóit, valamint a szakértőket illeti meg.

30. A meghallgatás napja előtt legkésőbb öt nappal mindkét Félnek be kell nyújtania a választottbírói testülethez azon személyek névsorát, akik a meghallgatáson az adott Fél nevében szóban fogják kifejteni álláspontjukat vagy előadást fognak tartani, illetve azokét az egyéb képviselőkét vagy tanácsadókét, akik a meghallgatáson jelen lesznek.

31. A választottbírói testületnek a meghallgatást a következő sorrendben kell végrehajtania, biztosítva, hogy a panaszos Fél és a bepanaszolt Fél egyenlő időt kapjon:

Érvek kifejtése

(a) a panaszos Fél érvelése;

(b) a bepanaszolt Fél érvelése.

Viszontválaszok

(a) a panaszos Fél válasza;

(b) a bepanaszolt Fél viszontválasza.

32. A választottbírói testület a meghallgatás során bármikor kérdéseket intézhet a Felekhez vagy a szakértőkhöz.

33. A választottbírói testületnek gondoskodnia kell arról, hogy valamennyi meghallgatásról jegyzőkönyv készüljön, és hogy azt a lehető leghamarabb kézbesítsék a Felek számára. A Felek észrevételeket tehetnek a jegyzőkönyvhöz és a választottbírói testület ezen észrevételeket figyelembe veheti.

34. A meghallgatást követő 10 napon belül mindkét Fél kiegészítő írásos beadványt nyújthat be bármilyen olyan kérdéssel kapcsolatban, amely a meghallgatás során felmerült.

Írásbeli kérdések

35. A választottbírói testület az eljárás során bármikor írásbeli kérdést intézhet az egyik vagy mindkét Félhez. A választottbírói testület által feltett kérdésekről mindkét Félnek másolatot kell kapnia.

36. A Felek kötelesek a választottbírói testület által feltett kérdésre adott írásbeli válaszukat másolatban a másik Fél számára is megküldeni. Mindkét Fél számára biztosítani kell a lehetőséget, hogy a másik Fél válaszának beérkezésétől számított öt napon belül e válaszokkal kapcsolatban írásbeli észrevételeket tehessen.

Titoktartás

37. Az egyes Feleknek és tanácsadóiknak a választottbírói testülethez benyújtott és a másik Fél által bizalmasként megjelölt minden információt bizalmasan kell kezelniük. Ha az egyik Fél bizalmas változatban nyújtja be írásos előterjesztéseit a választottbírói testület számára, akkor a másik Fél kérésére köteles az előterjesztésben szereplő információ nem bizalmas összefoglalóját is elkészíteni, amely nyilvánosságra hozható, a kérelem vagy a beadvány benyújtásától - amelyik később történt - számított legfeljebb 15 napon belül, és a nem közzétett információk bizalmasságának indoklásával együtt. E szabályok egyik rendelkezése sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy saját álláspontjukat olyan mértékig nyilvánosságra hozzák, hogy az - amikor a másik Fél által benyújtott információra hivatkozik - ne fedje fel a másik Fél által bizalmasként megjelölt információkat. A választottbírói testület köteles zárt ülést tartani, ha a Felek beadványai és az érvelések bizalmas információkat tartalmaznak.

A Feleknek és tanácsadóiknak fenn kell tartaniuk a választottbírói testület előtt zajló meghallgatások titkosságát, amikor azokra zárt tárgyalás formájában kerül sor.

Ex parte kapcsolatfelvétel

38. A választottbírói testület nem ülésezhet, illetve nem kommunikálhat egyik Féllel sem a másik Fél távollétében.

39. A választottbírók a többi választottbíró távollétében nem vitathatják meg az eljárás tárgyát képező ügy szempontjait az egyik Féllel vagy mindkét Féllel.

Amicus curiae előterjesztések

40. Amennyiben a Felek a választottbírói testület létrehozásától számított három napon belül nem állapodnak meg ettől eltérően, a választottbírói testület a Felek területén letelepedett, az adott Fél kormányától független természetes vagy jogi személyektől is kaphat önálló kezdeményezésű írásbeli beadványokat, amennyiben azt a választottbírói testület létrehozását követő tíz napon belül előterjesztik, és megfogalmazásuk tömör, a dupla sorközzel gépelt 15 oldal terjedelmet nem haladja meg, valamint közvetlenül kapcsolódnak a választottbírói testület által tárgyalt ténybeli vagy jogi kérdéshez.

41. A beadványnak leírást kell tartalmaznia az azt benyújtó természetes vagy jogi személyről, többek között feltünteti állampolgárságát vagy letelepedési helyét, tevékenységei jellegét, jogállását, általános célkitűzéseit, finanszírozásának forrását, és meghatározza, milyen tekintetben érdekelt az adott személy a választottbírósági eljárásban. A beadványt a Felek által a 44. és 45. szabály szerint választott nyelveken kell benyújtani.

42. A választottbírói testület ítéletében köteles felsorolni a hozzá beérkezett összes olyan beadványt, amely megfelel a 40. és 41. szabálynak. A választottbírói testület ítéletében nem köteles kitérni az ilyen beadványokban foglalt érvelésekre. Az ilyen beadványokat meg kell küldeni a Feleknek, hogy azok megtehessék észrevételeiket. A Feleknek tíz napon belül kell megküldeniük észrevételeiket, és a választottbírói testületnek figyelembe kell vennie ezeket.

Sürgősségi eljárás

43. A 3. fejezet (Vitarendezés) A. szakaszában (A Felek közötti viták rendezése) említett sürgős esetekben a választottbírói testület a Felekkel folytatott konzultációt követően adott esetben köteles kiigazítani a jelen szabályzatban említett határidőket, és e kiigazításokról értesítenie kell a Feleket.

Fordítás és tolmácsolás

44. A 3.3. cikkben (Konzultációk) említett konzultációk folyamán, és legkésőbb a 3.8. cikk (A választottbírói testület vitarendezési eljárásai) (2) bekezdésében említett ülés időpontjáig a Feleknek meg kell kísérelniük megállapodni a választottbírói testület előtti eljárás közös munkanyelvéről.

45. Ha a Felek nem tudnak megállapodni egy közös munkanyelvben, akkor mindkét Fél köteles az írásbeli beadványát a WTO egyik általa választott munkanyelvén beadni.

46. A választottbírói testület köteles ítéleteit a Felek által választott nyelven vagy nyelveken kibocsátani.

47. Bármelyik Fél tehet észrevételeket az e szabályzattal összhangban készült dokumentumok fordításának pontosságával kapcsolatban.

48. A választottbírói testület ítéletének fordítási költségeit a Felek egyenlő arányban viselik.

Egyéb eljárások

49. Ez a szabályzat szintén alkalmazandó a 3.3. cikk (Konzultációk), a 3.13. cikk (A zárójelentés teljesítésének észszerű határideje), a 3.14. cikk (A zárójelentés teljesítése érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata), a 3.15. cikk (Ideiglenes jogorvoslatok az ítélet teljesítésének elmulasztása esetén) és a 3.16. cikk (Az ítélet teljesítésének elmulasztása esetén alkalmazott ideiglenes jogorvoslatok végrehajtása érdekében hozott intézkedések felülvizsgálata) szerinti eljárásokra. A jelen szabályzatban megállapított határidőket az említett egyéb eljárásokra vonatkozóan ki kell igazítani a választottbírói testület ítéletének meghozatalára vonatkozó különleges határidőknek megfelelően.

8. MELLÉKLET

A VÁLASZTOTTBÍRÓI TESTÜLET TAGJAI ÉS A KÖZVETÍTŐK MAGATARTÁSI KÓDEXE
Fogalommeghatározások

1. E magatartási kódex alkalmazásában:

(a) „választottbíró”: a 3.7. cikk (A választottbírói testület létrehozása) szerint létrehozott választottbírói testület tagja;

(b) „asszisztens”: az a személy, aki valamely választottbíró megbízásának megfelelően kutatást folytat vagy segítséget nyújt az adott választottbíró részére;

(c) „jelölt”: olyan személy, akinek a neve a 3.23. cikkben (A választottbírók jegyzéke) említett választottbírói névjegyzéken szerepel, és akinek a választottbírói testület tagjává történő, 3.7. cikk (A választottbírói testület létrehozása) szerinti kinevezését megfontolás tárgyává teszik;

(d) „közvetítő”: a 9. mellékletnek (Közvetítői mechanizmus) megfelelően közvetítési eljárást folytató személy;

(e) „eljárás”: eltérő rendelkezés hiányában a 3. fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A Felek közötti vitarendezés) szerinti választottbírói testület vitarendezési eljárása; valamint

(f) „személyzet”: egy választottbíró tekintetében azok a személyek, akik az asszisztensen kívül a választottbíró irányítása és ellenőrzése alá tartoznak.

Feladatok

2. Valamennyi jelölt és választottbíró köteles elkerülni minden etikátlan viselkedést és az etikátlan viselkedés látszatát, köteles függetlenül és pártatlanul eljárni, elkerülni a közvetlen és közvetett összeférhetetlenséget, és példamutató magatartást tanúsítani annak érdekében, hogy a vitarendezési mechanizmus integritása és pártatlansága ne sérüljön. A korábbi választottbírák kötelesek eleget tenni az jelen magatartási kódex 15-18. szabályában leírt kötelezettségeknek.

Nyilvánosságra hozatali kötelezettségek

3. Mielőtt kineveznék választottbíróvá a 3. fejezet (Vitarendezés) A. szakasza (A Felek közötti viták rendezése) alapján, a jelölt köteles nyilvánosságra hozni minden érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet, amely valószínűleg hatással lehet a jelölt függetlenségére vagy pártatlanságára, vagy amely a nem megfelelő viselkedés vagy elfogultság látszatát keltheti az eljárás során. E célból a jelölt köteles minden észszerű erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy az ilyen érdekekről, kapcsolatokról vagy ügyekről tudomást szerezzen.

4. A jelölt vagy választottbíró köteles a bizottsággal írásban közölni az e magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos ügyeket, a Felek által történő megfontolás céljából.

5. A választottbíró kinevezését követően is köteles minden észszerűen elvárható erőfeszítést megtenni azért, hogy tudomást szerezzen a jelen magatartási kódex 3. szabályában említett minden érdeket, kapcsolatot vagy kérdést, és azokat a bizottság írásbeli tájékoztatása útján a Felek által történő megfontolás céljából felfedje. A nyilvánosságrahozatali kötelezettség folyamatosan fennáll, és kötelezi a választottbírót arra, hogy az eljárás bármelyik szakaszában felfedjen minden ilyen érdeket, kapcsolatot vagy ügyet.

A választottbírák kötelezettségei

6. A választottbíró köteles rendelkezésre állni és feladatait az eljárás egésze folyamán alaposan és gyorsan, tisztességgel és gondossággal ellátni.

7. A választottbíró köteles csak az eljárás folyamán felmerült, az ítélethez szükséges kérdéseket vizsgálni, és e feladatot harmadik személyre nem ruházhatja át.

8. A választottbírónak minden szükséges intézkedést meg kell tennie annak biztosítására, hogy asszisztensei és személyzete ismerjék az e magatartási kódex 2., 3., 4., 5., 16., 17. és 18. szabályában foglaltakat és betartsák azokat.

9. A választottbíró az eljárást illetően nem léphet ex parte kapcsolatba.

A választottbírák függetlensége és pártatlansága

10. A választottbíró köteles elkerülni az elfogultság látszatát, és nem befolyásolhatja őt önérdek, külső nyomás, politikai megfontolás, társadalmi felháborodás, valamely Félhez való lojalitás vagy a kritikától való félelem.

11. A választottbíró közvetlenül vagy közvetve sem vállalhat olyan kötelezettséget vagy fogad el olyan előnyt, amely bármilyen módon hatással lehet kötelezettségeinek megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás látszatát keltheti.

12. A választottbíró nem használhatja fel a választottbírói testületben betöltött pozícióját semmilyen személyes vagy magánérdek előmozdítására, és elkerüli mindazokat a tevékenységeket, amelyek olyan látszatot kelthetnek, miszerint mások olyan különleges helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják őt.

13. A választottbíró nem hagyhatja, hogy magatartását vagy döntését pénzügyi, üzleti, hivatásbeli, személyes vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják.

14. A választottbírónak tartózkodnia kell attól, hogy olyan kapcsolatot létesítsen vagy pénzügyi érdekeltséget szerezzen, amely hatással lehet pártatlanságára, vagy amely észszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti.

A korábbi választottbírák kötelezettségei

15. Valamennyi korábbi választottbírónak el kell kerülnie minden olyan tevékenységet, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy a választottbírói testület ítéletéből előnye származott.

Titoktartás

16. Egyetlen választottbíró vagy korábbi választottbíró sem fedhet fel vagy használhat fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos, vagy az eljárás során szerzett nem nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és semmilyen esetben sem fedhet fel vagy használhat fel ilyen információt arra, hogy saját maga vagy mások számára előnyre tegyen szert, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolja.

17. A választottbíró nem hozhatja nyilvánosságra a választottbírói testület ítéletét vagy annak részeit a 3. fejezet (Vitarendezés) A. szakaszának (A Felek közötti viták rendezése) megfelelő közzétételt megelőzően.

18. Egy választottbíró vagy korábbi választottbíró soha nem hozhatja nyilvánosságra a választottbírói testület tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely választottbíró véleményét.

Kiadások

19. A választottbíráknak nyilvántartást kell vezetniük és kimutatást készíteniük az eljárásra fordított időről és felmerült költségeikről, valamint az asszisztensük és személyzetük által ráfordított időről és költségekről.

Közvetítők

20. Ez a magatartási kódex értelemszerűen alkalmazandó a közvetítőkre.

9. MELLÉKLET

KÖZVETÍTŐ MECHANIZMUS
1. CIKK
Célkitűzés

E melléklet célja annak megkönnyítése, hogy a 3.4. cikkben (Közvetítői mechanizmus) hivatkozott közvetítő segítségével zajló átfogó és gyors eljárás révén kölcsönösen elfogadott megoldást sikerüljön találni a Felek között.

A. SZAKASZ
Közvetítői eljárás

2. CIKK

Információkérés

1. A közvetítői eljárás kezdeményezését megelőzően bármely Fél bármikor írásban információt kérhet a Felek közötti beruházásokat kedvezőtlenül érintő intézkedésre vonatkozóan. A Félnek, amelyhez a kérelmet intézték, 20 napon belül be kell nyújtania válaszát, mely az írásbeli kérelemben szereplő információval kapcsolatos észrevételeit tartalmazza.

2. Amennyiben a válaszadó Fél úgy véli, hogy nem áll módjában válaszát 20 napon belül benyújtani, tájékoztatnia kell a kérelmező Felet a határidő be nem tartásának okairól, valamint arról, hogy becslése szerint leghamarabb milyen időtartamon belül áll módjában benyújtani válaszát.

3. CIKK

A közvetítői eljárás kezdeményezése

1. Bármely Fél bármikor kérelmezheti, hogy a Felek közvetítői eljárást kezdjenek. Az ilyen kérelmet írásban kell közölni a másik Féllel. A kérelemnek kellően részletesnek kell lennie ahhoz, hogy világosan bemutassa a kérelmező Fél számára problémát okozó pontokat, és:

(a) azonosítsa a kérdéses konkrét intézkedést;

(b) megnevezze azokat a Felek közötti beruházásokra gyakorolt feltételezett hátrányos hatásokat, amelyekkel az intézkedés a kérelmező Fél szerint jár vagy járhat; valamint

(c) kifejtse, hogy a kérelmező Fél szerint az említett kapcsolatok hogyan kötődnek az intézkedéshez.

2. A Felek csak kölcsönös megállapodással indíthatják meg a közvetítői eljárást. Az a Fél, amelyhez az (1) bekezdés szerinti kérelmet intézték, köteles jóhiszeműen mérlegelni a kérést, és a kézhezvétel napjától számított tíz napon belül írásban elfogadni, illetve elutasítani azt.

4. CIKK

A közvetítő kiválasztása

1. A közvetítői eljárás elindításakor a Feleknek törekedniük kell arra, hogy legkésőbb az e melléklet 3. cikkének (A közvetítői eljárás kezdeményezése) (2) bekezdésében említett válasz kézhezvételétől számított 15 napon belül megállapodjanak a közvetítő személyében.

2. Amennyiben a Felek az (1) bekezdésben meghatározott időszakon belül nem tudnak megállapodni a közvetítő személyéről, bármelyik Fél felkérheti a bizottság elnökét vagy elnökének megbízottját, hogy a 3.23. cikk (A választottbírók jegyzéke) szerint összeállított jegyzékről válassza ki sorshúzással a közvetítőt. A Felek képviselőit megfelelő időben fel kell kérni, hogy legyenek jelen a sorshúzáson. A sorshúzást mindenesetre az ott megjelent Fél vagy Felek jelenlétében kell lebonyolítani.

3. A (2) bekezdésben említett, bármely Fél általi választól számított öt munkanapon belül a bizottság elnöke vagy megbízottja köteles kiválasztani a közvetítőt.

4. Amennyiben a 3.23. cikkben (A választottbírók jegyzéke) meghatározott jegyzék nem kerül összeállításra a jelen melléklet 3. cikke (A közvetítői eljárás kezdeményezése) szerinti kérelem benyújtásáig, a közvetítőt az egyik vagy mindkét Fél által hivatalosan javasolt személyek közül sorshúzással kell kiválasztani.

5. A Felek eltérő megállapodása hiányában a közvetítő nem lehet egyik Fél állampolgára sem.

6. A közvetítő köteles pártatlan és átlátható módon segíteni a Feleket abban, hogy tisztázzák az intézkedést és annak a beruházásra gyakorolt lehetséges hatásait, valamint kölcsönösen elfogadott megoldásra jussanak. A 8. melléklet (A választottbírók és a közvetítők magatartási kódexe) értelemszerűen alkalmazandó a közvetítőkre. A 7. melléklet (Eljárási szabályzat) 3-7. (Értesítések) és 44-48. (Fordítás és tolmácsolás) szabálya értelemszerűen alkalmazandó.

5. CIKK

A közvetítői eljárás szabályai

1. A közvetítő kinevezését követő 10 napon belül a közvetítői eljárást kezdeményező Fél köteles írásban benyújtani a közvetítőnek és a másik Félnek a probléma részletes leírását, különösen a kérdéses intézkedés működését és a beruházásra gyakorolt hatásait. A probléma leírásának benyújtását követő 20 napon belül a másik Fél írásban észrevételeket tehet a probléma leírásához. Valamennyi Fél minden olyan információt megadhat problémaismertetésében vagy észrevételeiben, amelyet lényegesnek vél.

2. A közvetítő határozza meg a legmegfelelőbb módot az érintett intézkedés és a beruházásra gyakorolt lehetséges hatásainak tisztázására. A közvetítő különösen találkozókat szervezhet a Felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a Felekkel, segítséget kérhet a megfelelő szakértőktől és az érdekelt felektől, illetve konzultálhat velük, valamint a Felek kérésére bármely más további segítséget nyújthat. A megfelelő szakértőktől és érdekelt felektől kért segítséget, illetve a velük történő konzultációt megelőzően azonban konzultálnia kell a Felekkel.

3. A közvetítő tanácsot adhat és megoldást javasolhat a Felek számára mérlegelés céljából, akik a javasolt megoldást elfogadhatják vagy elutasíthatják, illetve eltérő megoldásban is megállapodhatnak. A közvetítő tanácsa, illetve észrevételei nem vonatkozhatnak a szóban forgó intézkedésnek e megállapodás rendelkezéseivel való összeegyeztethetőségére.

4. A közvetítést annak a Félnek a területén kell lebonyolítani, amelyhez a kérelmet intézték, vagy - kölcsönös megegyezés alapján - bármilyen más helyen vagy módon.

5. A Feleknek törekedniük kell arra, hogy a közvetítő kinevezésétől számított 60 napon belül kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. A végleges megoldás elfogadásáig a Felek fontolóra vehetnek lehetséges ideiglenes megoldásokat, különösen akkor, ha az intézkedés romlandó árukra vonatkozik.

6. A megoldás elfogadására a bizottság határozatával kerülhet sor. Az így elfogadott megoldást bármely Fél a szükséges belső eljárásainak lezárulásától teheti függővé. A kölcsönösen elfogadott megoldásokat nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni. A nyilvánosságra hozott változat nem tartalmazhat olyan információt, amelyet egy Fél bizalmasként jelölt meg.

7. A Felek kérésére a közvetítőnek írásban egy tényeken alapuló jelentéstervezetet kell kibocsátania a Felek számára, amely rövid összefoglalást tartalmaz a következőkről:

(a) a közvetítői eljárás tárgyát képező kérdéses intézkedés;

(b) a követett eljárások; valamint

(c) bármely kölcsönösen elfogadott megoldás, mely az említett eljárások végeredményeként jött létre, ideértve a lehetséges ideiglenes megoldásokat is.

A közvetítőnek 15 napot kell a Felek rendelkezésére bocsátania ahhoz, hogy észrevételeket fűzzenek a tényeken alapuló jelentéstervezethez. A közvetítő, a Felek által e határidőn belül benyújtott észrevételek mérlegelése után 15 napon belül írásban köteles megküldeni a Felek részére a tényeken alapuló zárójelentést. A tényeken alapuló jelentés nem tartalmazhat e megállapodás értelmezésére vonatkozó megállapításokat.

8. A közvetítői eljárást a következő esetekben kell lezárni:

(a) a kölcsönösen elfogadott megoldásnak a Felek által történő elfogadásával, az elfogadás időpontjában;

(b) a Felek kölcsönös megállapodásával a közvetítői eljárás bármelyik szakaszában, e megállapodás napján;

(c) a Felekkel való konzultációt követően a közvetítő írásbeli nyilatkozatával, mely szerint további közvetítői erőfeszítések már nem járnának eredménnyel, ezen nyilatkozat napján; vagy

(d) valamely Fél írásbeli nyilatkozatával, miután a közvetítői eljárás keretében megismerte a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, és megfontolta a közvetítő valamennyi tanácsát és az általa javasolt megoldásokat, ezen nyilatkozat napján.

B. SZAKASZ
VÉGREHAJTÁS

6. CIKK

A kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása

1. Amennyiben a Felek megállapodtak egy megoldásban, mindkét Fél a megállapodott időtartamon belül köteles megtenni minden olyan intézkedést, amely a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtásához szükséges.

2. A végrehajtó Fél írásban tájékoztatja a másik Felet a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása érdekében tett lépésekről vagy intézkedésekről.

C. SZAKASZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

7. CIKK

Bizalmas kezelés és kapcsolat a vitarendezéssel

1. A Felek eltérő megállapodásának hiányában és e melléklet 5. cikke (A közvetítői eljárás szabályai) (6) bekezdésének sérelme nélkül, a közvetítői eljárás valamennyi lépését bizalmasan kezelik, ideértve a tanácsokat, illetve a javasolt megoldásokat is. Bármely Fél nyilvánosságra hozhatja azonban azt, hogy közvetítés van folyamatban.

2. A közvetítői eljárás nem sérti a Feleknek a 3. fejezet (Vitarendezés) vagy bármely más megállapodás szerinti jogait és kötelezettségeit.

3. A 3. fejezet (Vitarendezés) szerinti konzultációk nem szükségesek a közvetítői eljárás kezdeményezését megelőzően. A közvetítői eljárás kezdeményezése előtt azonban az adott Félnek célszerű élnie az e megállapodás együttműködésre és konzultációra vonatkozó egyéb rendelkezéseiben biztosított lehetőségekkel.

4. Az e megállapodás vagy bármely más megállapodás szerinti egyéb vitarendezési eljárásban egyik Fél sem támaszkodhat az alábbiakra vagy nem hozhatja fel bizonyítékként, és a testület sem veheti figyelembe az alábbiakat:

(a) a másik Fél által a közvetítői eljárás során képviselt álláspontok vagy az e melléklet 5. cikkének (A közvetítői eljárás szabályai) (2) bekezdése szerint összegyűjtött információk;

(b) az a tény, hogy a másik Fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást a közvetítés tárgyát képező intézkedésre; vagy

(c) a közvetítő által adott tanácsok vagy tett javaslatok.

5. A közvetítő nem lehet választottbíró vagy testületi tag az ezen megállapodás szerinti vitarendezési eljárásban, vagy a közvetítői részvételének tárgyát képezővel megegyező ügyet érintő, WTO-egyezmény szerinti vitarendezési eljárásban.

8. CIKK

Határidők

Az e mellékletben említett valamennyi határidő a Felek kölcsönös egyetértésével módosítható.

9. CIKK

Költségek

1. A közvetítői eljárásban való részvételből eredő kiadások esetében mindkét Félnek a saját kiadásait kell viselnie.

2. A Feleknek közösen és egyenlő mértékben kell megosztaniuk a szervezési ügyekből eredő kiadásokat, ideértve a közvetítőnek fizetendő díjazást és kiadásokat. A közvetítő díjazásának meg kell egyeznie a 7. melléklet (Eljárási szabályzat) 12. szabálya szerint a választottbírói testület elnökének díjazásával.

10. MELLÉKLET

KÖZVETÍTŐ MECHANIZMUS A BERUHÁZÓK ÉS A FELEK KÖZÖTTI VITARENDEZÉS ESETÉN
1. CIKK
Célkitűzés

E melléklet célja annak megkönnyítése, hogy a 3.31. cikkben (Közvetítés) hivatkozott közvetítői mechanizmus segítségével zajló átfogó és gyors eljárás révén kölcsönösen elfogadott megoldást sikerüljön találni a Felek között.

A. SZAKASZ

A KÖZVETÍTŐ MECHANIZMUS SZERINTI ELJÁRÁS

2. CIKK

Az eljárás megindítása

1. Bármely jogvitát folytató fél bármikor kérelmezheti a közvetítői eljárás megindítását. Az ilyen kérelmet írásban kell közölni a másik féllel.

2. Amennyiben a kérelem e megállapodásnak az Unió hatóságai vagy az Unió tagállamainak hatóságai általi állítólagos megszegésével kapcsolatos, a kérelmet a 3.32. cikk (Kereset benyújtására irányuló szándéknyilatkozat) szerint meghatározott alperesnek kell címezni. Amennyiben nem határoztak meg alperest, a kérelmet az Uniónak kell címezni. Amennyiben a kérelmet elfogadják, meg kell határozni, hogy az Unió vagy az Unió érintett tagállama a közvetítésben részt vevő fél.

3. A kérelemmel megkeresett jogvitát folytató félnek jóhiszeműen mérlegelnie kell a kérelmet, és 45 napon belül írásban el kell fogadnia vagy el kell utasítania azt, illetve amennyiben az ilyen kérelmet a 3.30. cikk (Konzultációk) szerint benyújtott konzultáció iránti kérelmet követően nyújtják be, akkor az írásbeli elfogadást vagy elutasítást 30 munkanapon belül kell megtenni.

4. A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

(a) az ellentét vagy vita összefoglalása, ideértve adott esetben azon vonatkozó jogi eszközök megnevezését, amelyek elegendőek a kérelem felmerüléséhez vezető kérdés azonosításához;

(b) a kérelmező fél és képviselőinek neve és elérhetősége; valamint

(c) vagy a közvetítésről való megállapodás hivatkozása, vagy a másik jogvitát folytató fél vagy felek felkérése e közvetítői mechanizmus alapján történő közvetítésre.

3. CIKK

A közvetítő kiválasztása

1. Amennyiben a két jogvitát folytató fél megállapodik a közvetítői eljárásról, a jogvitát folytató feleknek vállalniuk kell, hogy a kérelemre kapott válasz kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül megállapodnak a közvetítő kiválasztásáról.

2. Ha a jogvitát folytató felek nem tudnak megállapodni a közvetítő kiválasztásáról a meghatározott időkereten belül, bármelyik jogvitát folytató fél kérheti a Bíróság elnökét, hogy sorshúzással jelöljön ki egy közvetítőt a Bíróság azon tagjai közül, akik sem az Unió egyik tagállamának, sem Vietnámnak nem állampolgárai.

3. A Bíróság elnökének a (2) bekezdésben említett kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül ki kell választania a közvetítőt.

4. A közvetítőnek pártatlan és átlátható módon kell segítenie a jogvitát folytató feleket abban, hogy kölcsönösen elfogadott megoldásra jussanak.

4. CIKK

A közvetítői eljárás szabályai

1. A közvetítőnek - kinevezését követően a gyakorlatban megvalósítható legrövidebb időn belül - megbeszélést kell folytatnia a jogvitát folytató felekkel személyesen, telefonon vagy bármilyen más kommunikációs csatornán keresztül a következőkről:

(a) a közvetítés lefolytatása, különös tekintettel az eljárással kapcsolatos nyitott kérdésekre, mint például a közvetítés alkalmainak nyelve és helyszíne;

(b) a közvetítés lefolytatásának ideiglenes ütemezése;

(c) bármely olyan jogi közzétételi kötelem, amely releváns lehet a közvetítés lefolytatása szempontjából;

(d) arról, hogy a jogvitát folytató felek meg akarnak-e írásban állapodni arról, hogy a közvetítés időtartama alatt a jogvitát folytató felek nem kezdenek vagy nem folytatnak a közvetítés tárgyával kapcsolatos egyéb más vitarendezési eljárást;

(e) arról, hogy vannak-e különleges előírások a vitát lezáró megállapodás jóváhagyásával kapcsolatban; valamint

(f) a pénzügyi kérdések, például a közvetítő díjazásának és költségeinek számítása és kifizetése a jelen melléklet 8. cikkének megfelelően (Költségek).

2. A közvetítő határozza meg a kérdéses intézkedés tisztázásának legmegfelelőbb módját. A közvetítő különösen megbeszéléseket szervezhet a jogvitát folytató felek között, közösen vagy külön-külön konzultálhat a jogvitát folytató felekkel, segítséget kérhet megfelelő szakértőktől és az érdekelt felektől, illetve konzultálhat velük, valamint a jogvitát folytató felek kérésére bármely más további segítséget nyújthat. A megfelelő szakértőktől és érdekelt felektől kért segítséget, illetve a velük történő konzultációt megelőzően azonban konzultálnia kell a jogvitát folytató felekkel.

3. A közvetítő tanácsot adhat és megoldást javasolhat a jogvitát folytató felek számára mérlegelés céljából, akik a javasolt megoldást elfogadhatják vagy elutasíthatják, illetve eltérő megoldásban is megállapodhatnak. A közvetítő tanácsa, illetve észrevételei azonban nem vonatkozhatnak az intézkedésnek e megállapodással való összeegyeztethetőségére.

4. Az eljárást az érintett Fél területén kell lefolytatni, vagy kölcsönös megegyezés alapján bármilyen más helyen vagy módon.

5. Az (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel a jogvitát folytató feleknek törekedniük kell arra, hogy a közvetítő kinevezését követő 60 napon belül kölcsönösen elfogadott megoldást találjanak. A végleges megoldás elfogadásáig a jogvitát folytató felek lehetséges ideiglenes megoldásokról egyezhetnek meg.

6. Az Unió, az Unió valamelyik tagállama vagy Vietnám, mint a közvetítői eljárás egyik fele, közzéteheti a kölcsönösen elfogadott megoldásokat, amennyiben a bizalmasként vagy védettként megjelölt információkat törölte a szövegből.

7. Az eljárást a következő esetekben kell befejezni:

(a) a kölcsönösen elfogadott megoldásnak a jogvitát folytató felek által történő elfogadásával, az elfogadás időpontjában;

(b) a jogvitát folytató felekkel való konzultációt követően a közvetítő írásbeli nyilatkozatával, mely szerint további közvetítői erőfeszítések nem járnának eredménnyel; vagy

(c) valamelyik jogvitát folytató fél írásbeli értesítésével.

B. SZAKASZ

VÉGREHAJTÁS

5. CIKK

A kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása

1. Amennyiben megoldás született, mindkét jogvitát folytató félnek törekednie kell arra, hogy a megállapodott időtartamon belül megtegyen minden olyan intézkedést, amely a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtásához szükséges.

2. A jogvitában részes végrehajtó fél köteles írásban tájékoztatni a jogvitában részes másik felet a kölcsönösen elfogadott megoldás végrehajtása érdekében tett lépésekről vagy intézkedésekről.

3. A jogvitát folytató felek kérésére a közvetítőnek tényeken alapuló írásbeli jelentéstervezetet kell kibocsátania a jogvitát folytató felek számára, amely rövid összefoglalást tartalmaz a következőkről:

(a) az említett eljárások tárgyát képező kérdéses intézkedés;

(b) a követett eljárások; valamint

(c) bármely közösen elfogadott megoldás, mely az említett eljárások végeredményeként jött létre, ideértve a lehetséges ideiglenes megoldásokat is.

4. A közvetítő a jogvitát folytató felek számára 15 munkanapon belül fűzhet észrevételeket a tényeken alapuló jelentéstervezethez. A közvetítőnek a jogvitát folytató felek határidőn belül benyújtott észrevételeinek mérlegelését követő 15 munkanapon belül írásban tényeken alapuló zárójelentést kell benyújtania a jogvitát folytató feleknek. A tényeken alapuló jelentés nem tartalmazhat e megállapodás értelmezésére vonatkozó megállapításokat.

C. SZAKASZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

6. CIKK

Kapcsolat a vitarendezéssel

1. A közvetítői mechanizmus szerinti eljárásnak nem célja, hogy e megállapodás vagy bármely másik megállapodás szerinti vitarendezési eljárás alapjául szolgáljon. Ilyen vitarendezési eljárásban egyik jogvitát folytató fél sem támaszkodhat az alábbiakra vagy nem hozhatja fel bizonyítékként, és semmilyen illetékes eljáró szerv nem veheti figyelembe az alábbiakat:

(a) a jogvitát folytató fél által a közvetítői eljárás során elfoglalt álláspontok;

(b) az a tény, hogy a jogvitát folytató fél jelezte hajlandóságát arra, hogy elfogadjon egy megoldást a közvetítés tárgyát képező intézkedésre; vagy

(c) a közvetítő által adott tanácsok vagy tett javaslatok.

2. E melléklet 4. cikke (A közvetítői eljárás szabályai) (1) bekezdésének d) pontja szerint született megállapodásra figyelemmel a közvetítői eljárás nem sérti a Felek és a jogvitát folytató felek 3. fejezet (Vitarendezés) szerinti jogait és kötelezettségeit.

3. A jogvitát folytató felek eltérő megállapodásának hiányában és e melléklet 4. cikke (A közvetítői eljárás szabályai) (6) bekezdésének sérelme nélkül, az eljárás valamennyi lépését bizalmasan kell kezelni, ideértve a tanácsokat, illetve a javasolt megoldásokat is. Bármely jogvitát folytató fél nyilvánosságra hozhatja azonban azt, hogy közvetítés van folyamatban.

7. CIKK

Határidők

Az e mellékletben említett valamennyi határidő a jogvitát folytató felek kölcsönös egyetértésével módosítható.

8. CIKK

Költségek

1. A közvetítői eljárásban való részvételből eredő kiadások esetében mindkét jogvitát folytató félnek a saját kiadásait kell viselnie.

2. A jogvitát folytató feleknek közösen és egyenlő mértékben kell megosztaniuk a szervezési ügyekből eredő kiadásokat, ideértve a közvetítőnek fizetendő díjazást és kiadásokat. A közvetítő díjazásának összhangban kell állnia a 3.38. cikk (Bíróság) (16) bekezdésének a Bíróság tagjaira vonatkozó rendelkezéseivel.

11. MELLÉKLET

A BÍRÓSÁG TAGJAI, A FELLEBBVITELI BÍRÓSÁG TAGJAI ÉS A KÖZVETÍTŐK MAGATARTÁSI KÓDEXE
1. CIKK
Fogalommeghatározások

E magatartási kódex alkalmazásában:

(a) „tag”: a B. szakasz (A beruházók és a Felek közötti viták rendezése) szerint meghatározott Bíróság vagy Fellebbviteli Bíróság tagja;

(b) „közvetítő”: a 3.31. cikk (Közvetítés) és a 10. melléklet (Közvetítői mechanizmus a beruházók és a Felek közötti vitarendezés esetén) szerint a közvetítői eljárást lefolytató személy;

(c) „jelölt”: olyan személy, akinek a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tagjává történő kinevezését megfontolás tárgyává teszik;

(d) „asszisztens”: olyan személy, aki - valamely tag megbízatásának keretében - segíti a tagot kutatásában vagy támogatja a tagot feladatai ellátásában;

(e) „személyzet”: egy tag tekintetében azok a személyek, akik az asszisztensen kívül a tag irányítása és ellenőrzése alá tartoznak.

2. CIKK
Az eljáró személyek felelőssége

Valamennyi jelölt és tag köteles elkerülni minden szabálytalanságot és a szabálytalanság látszatát, független és pártatlan, továbbá köteles kerülni a közvetlen és közvetett összeférhetetlenséget.

3. CIKK
Nyilvánosságra hozatali kötelezettségek

1. Kiválasztását megelőzően a jelölt köteles nyilvánosságra hozni minden régebbi és jelenlegi érdekeltséget, kapcsolatot vagy ügyet, amely valószínűleg hatással lehet függetlenségére vagy pártatlanságára, vagy amely a nem megfelelő viselkedés vagy elfogultság látszatát keltheti. E célból a jelölt köteles minden észszerű erőfeszítést megtenni annak érdekében, hogy az ilyen érdekekről, kapcsolatokról vagy ügyekről tudomást szerezzen.

2. A tagok kötelesek írásban tájékoztatni a jogvitát folytató feleket a jelen magatartási kódex tényleges vagy potenciális megsértésével kapcsolatos információkról.

3. A tagok mindenkor kötelesek minden erőfeszítést megtenni azért, hogy megismerjenek az e magatartási kódex (1) bekezdésében említett minden érdeket, kapcsolatot vagy kérdést. A tagok kötelesek felfedni a jogvitát folytató felek számára az ilyen érdekeket, kapcsolatokat vagy kérdéseket.

4. CIKK
A tagok kötelezettségei

1. A tagok kötelesek a teljes eljárás folyamán alaposan és gyorsan, tisztességgel és szorgalommal teljesíteni feladataikat.

2. A tagoknak csak az eljárás folyamán felmerült, az ítélethez szükséges kérdéseket kell vizsgálniuk, és e feladatot harmadik személyre nem ruházhatják át.

3. A tagok kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni annak biztosítására, hogy asszisztenseik és személyzetük ismerjék az e magatartási kódex 2., 3., 5. és 7. cikkében foglalt szabályokat, és betartsák azokat.

4. A tagok nem vitathatják meg az egyik jogvitát folytató féllel vagy a jogvitát folytató felekkel az eljárás tárgyát képező kérdés egyik aspektusát sem a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tanácsának többi tagja távollétében.

5. CIKK
A tagok függetlensége és pártatlansága

1. A tagok kötelesek függetlenül és pártatlanul eljárni, elkerülni az elfogultság vagy a szabálytalanság látszatát, önérdek, külső nyomás, politikai megfontolások, társadalmi nyomás, valamely Félhez vagy jogvitát folytató félhez való lojalitás vagy a kritikától való félelem által nem befolyásolva cselekedni.

2. A tagok közvetlenül vagy közvetve sem vállalhatnak olyan kötelezettséget vagy fogadnak el olyan előnyt, amely hatással lehet kötelezettségeik megfelelő ellátására, vagy ilyen hatás látszatát keltheti.

3. A tagok nem használhatják fel a tagként betöltött pozíciójukat semmilyen személyes vagy magánérdek előmozdítására, és elkerülik mindazokat a tevékenységeket, amelyek olyan látszatot kelthetnek, miszerint mások olyan különleges helyzetben vannak, hogy befolyásolhatják őket.

4. A tagok nem engedhetik, hogy pénzügyi, üzleti, hivatásbeli, családi vagy társadalmi kapcsolatok vagy kötelezettségek befolyásolják magatartásukat vagy ítéletüket.

5. A tagoknak tartózkodniuk kell attól, hogy olyan kapcsolatot létesítsenek vagy pénzügyi érdekeltséget szerezzenek, amely hatással lehet pártatlanságukra, vagy amely észszerű megfontolások alapján szabálytalanság vagy elfogultság látszatát keltheti.

6. CIKK
A korábbi tagok kötelezettségei

1. Valamennyi korábbi tagnak el kell kerülnie minden olyan cselekményt, amely azt a látszatot keltheti, hogy kötelezettségeinek ellátása során elfogult volt, vagy a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság határozatából vagy ítéletéből előnye származott.

2. A 3.38. cikk (Bíróság) (5) bekezdésének és a 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (9) bekezdésének sérelme nélkül a tagok kötelesek vállalni, hogy megbízatásuk lejártát követően nem vesznek részt a következőkben:

(a) olyan beruházási vitákban, amelyek függőben voltak a Bíróságon vagy a Fellebbviteli Bíróságon megbízatási idejük lejárta előtt;

(b) olyan beruházási vitákban, amelyekkel a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tagjaként foglalkoztak és olyan vitákban, amelyek ténybeli helyzete közös az ilyen vitákkal, illetve az ilyen vitákkal azonos eseményekre és körülményekre vezethetők vissza.

3. A tagok kötelesek vállalni, hogy megbízatásuk lejártát követően három évig nem járnak el olyan fél képviselőjeként, aki a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság által tárgyalt jogvitában részes fél volt.

4. Amennyiben a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság elnökét arról tájékoztatják, vagy másképpen a tudomására jut, hogy a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság egy korábbi tagja állítólag az (1)-(3) bekezdés szerinti kötelezettségeivel össze nem egyeztethető módon járt el, - adott esetben - a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság elnökének meg kell vizsgálnia a kérdést, és biztosítania kell a korábbi tag számára a meghallgatás lehetőségét, majd az ellenőrzést követően tájékoztatnia kell erről a következőket:

(a) a szakmai szervezetet vagy más hasonló intézményt, amelynek tagja a korábbi tag;

(b) a Feleket; valamint

(c) bármely más releváns beruházási bíróság vagy fellebbviteli bíróság elnökét, a megfelelő intézkedések kezdeményezése céljából.

A Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság elnöke köteles nyilvánosságra hozni az arra vonatkozó határozatát, hogy az a)-c) pont szerinti intézkedést tesz, valamint határozatának indokait is.

7. CIKK
Titoktartás

1. A tagok vagy korábbi tagok semmikor sem nem fedhetnek fel vagy használhatnak fel semmilyen, az eljárással kapcsolatos, vagy az eljárás során szerzett nem nyilvános információt, kivéve, ha az az érintett eljárás céljaiból történik, és semmilyen esetben sem fedhetnek fel vagy használhatnak fel ilyen információt arra, hogy saját maguk vagy mások számára előnyre tegyenek szert, vagy mások érdekeit hátrányosan befolyásolják.

2. A tagok a 3.46. cikk (Az eljárás átláthatósága) átláthatósági rendelkezéseinek megfelelő közzétételt megelőzően nem hozhatják nyilvánosságra a határozatot vagy ítéletet, vagy ezek részét.

3. A tagok vagy korábbi tagok semmikor sem hozhatják nyilvánosságra a Bíróság vagy a Fellebbviteli Bíróság tanácskozásain elhangzott információkat vagy bármely tag bármilyen véleményét.

8. CIKK
Kiadások

A tagoknak nyilvántartást kell vezetniük és kimutatást kell készíteniük az eljárásra fordított idejükről és felmerült költségeikről.

9. CIKK
Közvetítők

Az e magatartási kódexben a tagok és a korábbi tagok részére előírt szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell a közvetítőkre is.

10. CIKK
Konzultatív testület

1. A Bíróság elnökét és a Fellebbviteli Bíróság elnökét konzultatív testület segíti, amely segít biztosítani e magatartási kódex és a 3.40. cikk (Etika) megfelelő alkalmazását, valamint ilyen rendelkezés esetén bármely más feladat elvégzését.

2. A konzultatív testület az alelnökökből, valamint a Bíróság és a Fellebbviteli Bíróság két legidősebb tagjából áll.

12. MELLÉKLET

PÁRHUZAMOS ELJÁRÁSOK

1. A 3.34. cikk (Egyéb keresetek) (1) bekezdésétől eltérve az Uniós Fél beruházója nem nyújthat be a Bírósághoz a 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakasza (A beruházók és a Felek közötti viták rendezése) szerinti arra vonatkozó keresetet, hogy Vietnám megsértett egy, a 2.1. cikkben (Hatály) hivatkozott rendelkezést, ha a beruházó már benyújtott a 2.1. cikkben (Hatály) hivatkozott azonos rendelkezés állítólagos megsértéséről szóló másik keresetet egy vietnámi bíróság vagy közigazgatási bíróság, illetve bármilyen nemzetközi választottbíróság eljárásában.

2. A 3.34. cikk (Egyéb keresetek) (2) és (3) bekezdésétől eltérve, amennyiben Vietnám az alperes, az Uniós Fél beruházója nem nyújthat be olyan keresetet a Bírósághoz a 3. fejezet (Vitarendezés) B. szakasza (A beruházók és a Felek közötti viták rendezése) alapján, amely szerint egy intézkedés nem összeegyeztethető a 2. fejezet rendelkezéseivel, ha a beruházót közvetlen vagy közvetett módon ellenőrző, illetve az adott beruházó közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló személy (a továbbiakban: érintett személy) már keresetet nyújtott be a Bírósághoz vagy bármely másik hazai vagy nemzetközi bírósághoz vagy törvényszékhez, mely kereset szerint ugyanazon rendelkezést sértették meg ugyanazon beruházás vonatkozásában, valamint:

(a) ezen érintett személy keresetét ítélet, határozat vagy más megoldás lezárta; vagy

(b) ezen érintett személy keresete függőben van, és ez a személy nem volta vissza az ilyen függőben lévő keresetét.

3. A jelen melléklet (1) vagy (2) bekezdésének hatályába bele nem tartozó keresetek a 3.34. cikk (Egyéb keresetek) hatálya alá esnek.

13. MELLÉKLET

A FELLEBBVITELI BÍRÓSÁG MUNKARENDJE

1. A 3.39. cikk (Fellebbviteli Bíróság) (10) bekezdése szerint létrehozott Fellebbviteli Bíróság munkarendje a következőket foglalja magukba, illetve a következőkkel foglalkozik:

(a) a Fellebbviteli Bíróság tanácsainak tanácskozásaival, illetve a Fellebbviteli Bíróság tagjai közötti kommunikációval kapcsolatos gyakorlati kérdések;

(b) az iratok és igazoló dokumentumok kézbesítésével kapcsolatos kérdések, ideértve az ilyen dokumentumokban előforduló elírások javítására vonatkozó szabályokat is;

(c) a Fellebbviteli Bíróság egy tagjának halála, lemondása, cselekvőképtelensége vagy az egyik tanácsból, illetve a Fellebbviteli Bíróságból való elmozdítása esetén az eljárás ideiglenes felfüggesztésével kapcsolatos eljárási aspektusok;

(d) a Fellebbviteli Bíróság tanácsainak határozataiban előforduló elírások helyesbítésére vonatkozó szabályok;

(e) ugyanazon ideiglenes ítélethez kapcsolódó két vagy több fellebbezés egyesítésére vonatkozó szabályok; valamint

(f) a fellebbezési eljárás nyelvére vonatkozó szabályok, amely eljárást elvben ugyanazon a nyelven kell lefolytatni, mint ami annak a Bíróságnak az eljárási nyelve, amelyen a fellebbezés tárgyát képező ideiglenes ítéletet meghozták.

2. Az munkarend magába foglalhatja a következő szempontokra vonatkozó irányadó elveket is, amelyek később a Fellebbviteli Bíróság tanácsainak eljárási végzései útján is kezelhetők:

(a) a Fellebbviteli Bíróság tanácsai beadványainak és meghallgatásainak indikatív ütemterve és szakaszolása;

(b) az eljárás lefolytatásával kapcsolatos logisztikai szempontok, például a Fellebbviteli Bíróság tanácsai által tartott tanácskozások és meghallgatások helyszíne, valamint a jogvitát folytató felek képviseletének módozatai; valamint

(c) a tanács és a jogvitát folytató felek közötti előzetes eljárásügyi konzultációk és esetleges meghallgatás előtti konferenciák.


  Vissza az oldal tetejére