A Kormány
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 2. alcím tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 3. alcím tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. alcím tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5. alcím tekintetében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. § h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 6. és a 12. alcím tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 7. alcím tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 9. § (1) bekezdése tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 9. § (2) és (3) bekezdése tekintetében a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 8. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 10. alcím tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdés a), c) és j) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 11. alcím tekintetében az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény 21. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 13. alcím tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 14. alcím tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (2) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet] 3. §-a a következő (4d) bekezdéssel egészül ki:
„(4d) Az Nytv. 4. § (2a) bekezdés h) pontja szerinti magyar állampolgárt külföldön élő magyar állampolgárként a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal a nyilvántartást kezelő szerv veszi nyilvántartásba.”
(2) A 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 10/A. §-a a következő l) ponttal egészül ki:
(A kijelölt kormányhivatal elsőfokú hatósági jogkörében:)
„l) az Nytv. 4. § (2e) bekezdése szerinti magyar állampolgárt Magyarországon élő magyar állampolgárként a magyar hatóság által vezetett anyakönyvbe bejegyzett adatokkal nyilvántartásba veszi.”
(3) A 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartást kezelő szerv elsőfokú hatósági jogkörében)
„f) dönt a nála, a járási hivatalnál, valamint a konzuli tisztviselőnél előterjesztett, a 3. § (4d) bekezdése szerinti esetben a nyilvántartásba vételről, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány kiadásáról.”
(4) A 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés c) pontja a következő cc) alponttal egészül ki:
(A hatósági igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon jár el:
a nyilvántartást kezelő szerv)
„cc) az Nytv. 4. § (2a) bekezdés h) pontja szerinti magyar állampolgár külföldön élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételével”
(kapcsolatos eljárásban;)
(5) A 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés h) pontja a következő hc) alponttal egészül ki:
(A hatósági igazolvánnyal összefüggő hatósági ügyben első fokon jár el:
a kijelölt kormányhivatal)
„hc) az Nytv. 4. § (2e) bekezdés szerinti magyar állampolgár Magyarországon élő magyar állampolgárként történő nyilvántartásba vételével”
(kapcsolatos eljárásban.)
(6) A 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 21. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) Az idegenrendészeti hatóság haladéktalanul értesíti a kijelölt kormányhivatalt és a lakóhely szerint illetékes járási hivatalt a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy tartózkodási jogának megszűnéséről és letelepedett jogállásának megszerzéséről.”
(7) A 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A nyilvántartás szerve
a) az Nytv. 24. §-ában meghatározott szervek, valamint
b) a konzuli szolgálatnak a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdése és 11. § (1) bekezdése szerinti feladata ellátásához szükséges
kutatási kérelmére a közölt hiányos, illetve töredékadatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.”
(8) A 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 29. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2c) A Magyarország területén élő, az Nytv. 4. § (2e) bekezdése szerinti polgár első lakóhelyét az útlevél-hatósági eljárásban az útlevél kiadására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg jelenti be.”
(9) A 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 32. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bejelentkezés teljesítésekor a polgár köteles bemutatni és átadni a személyazonosító igazolványát vagy - ha személyazonosító igazolvánnyal nem rendelkezik - bemutatni más, személyazonosításra alkalmas hatósági igazolványát, és leadni a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolványát.”
(10) A 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A lakcímadatoknak a bejelentkezés teljesítésekor átvett személyazonosító igazolvány tároló elemén történő rögzítését követően az eljáró szerv haladéktalanul gondoskodik a személyazonosító igazolvány polgár részére történő visszaadásáról.”
(11) A 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet a következő 48/D. §-sal egészül ki:
„48/D. § 2019. szeptember 30. napját követően az eljáró hatóság a lakcímbejelentés során az átadott személyazonosító igazolvány tároló elemén - amennyiben nem szerepel rajta - rögzíti a polgár személyi azonosítóját.”
(12) Hatályát veszti a 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontjában a „valamint” szövegrész.
2. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet] 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Kormány az (1) bekezdés szerinti úti okmányok, valamint a diplomata útlevelek, a külügyi szolgálati útlevelek és az ideiglenes magánútlevelek tekintetében útiokmány-nyilvántartó szervként - a (2a) bekezdésben meghatározott kivétellel - az általános hatáskörű útlevélhatóságot jelöli ki.
(2a) A Kormány a (2) bekezdés szerinti úti okmány kiadására irányuló eljárás során keletkezett jogszabály szerinti papíralapú alapiratok tekintetében útiokmány-nyilvántartó szervként a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal), illetve a konzuli tisztviselőt jelöli ki.”
(2) A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„5. § (1) A Kormány a bevándorolt, továbbá a letelepedett jogállású személy és a hontalan úti okmányával kapcsolatos hatósági ügyben elsőfokú útlevélhatóságként az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnak a kérelmező lakóhelye, hontalan esetén tartózkodási helye szerint illetékes területi szervét jelöli ki.
(2) A Kormány az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot jelöli ki elsőfokú útlevélhatóságként a menekültként elismert személyek kétnyelvű úti okmányával, az oltalmazottként elismert személyek úti okmányával, továbbá a menedékesek úti okmányával összefüggő hatósági ügyekben.”
(3) A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 6. és 7. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„6. § A Kormány az 5. § szerinti úti okmányok tekintetében útiokmány-nyilvántartó szervként az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot jelöli ki.
7. § (1) Az általános hatáskörű útlevélhatóság feladatainak ellátásában közreműködőként vesz részt
a) a járási hivatal a magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél,
b) a konzuli tisztviselő a magánútlevél, a második magánútlevél,
c) az úti okmányt megszemélyesítő szerv valamennyi útlevél
tekintetében.
(2) A külpolitikáért felelős miniszter diplomata- és külügyi szolgálati útlevéllel összefüggő feladatai ellátásában a konzuli tisztviselő közreműködőként vesz részt.
(3) A járási hivatal közreműködői feladatai körében
a) átveszi a magánútlevél, a második magánútlevél, a szolgálati útlevél és a hajós szolgálati útlevél kiadására irányuló kérelmet,
b) ellenőrzi a kérelmező családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét, idejét, anyja születési családi és utónevét, nemét, állampolgárságát (a továbbiakban együtt: személyi adatok),
c) a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus úton továbbítandó kérelmet állít elő,
d) a kérelmet és mellékleteit elektronikus úton megküldi az általános hatáskörű útlevélhatóságnak,
e) az új úti okmány személyes átvétele esetén, illetve ha a postai úton továbbított úti okmányt az ügyfél nem vette át, gondoskodik az úti okmány ügyfélnek történő átadásáról és e tény útiokmány-nyilvántartásban történő rögzítéséről,
f) gondoskodik a postai úton továbbított és át nem vett úti okmányok megőrzéséről, majd az általános hatáskörű útlevélhatóságnak történő megküldéséről,
g) gondoskodik az úti okmány érvénytelenítéséről, selejtezéséről, megsemmisítésre történő előkészítéséről és az általános hatáskörű útlevélhatóság részére történő megküldéséről,
h) erre irányuló kérelem esetén lehetővé teszi a tároló elem adattartalmának ellenőrzését,
i) a járási hivatalnál történő bejelentés esetén rögzíti az úti okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése, megrongálódása és találása tényét az útiokmány-nyilvántartásban,
j) gondoskodik az eljárása során keletkezett iratanyag megőrzéséről.
(4) A konzuli tisztviselő közreműködői feladatai körében:
a) átveszi a magánútlevél, második magánútlevél, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevelet,
b) ellenőrzi a kérelmező személyi adatait és magyar állampolgárságát,
c) a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus úton továbbítandó kérelmet állít elő,
d) a kérelmet és mellékleteit a magánútlevél és a második magánútlevél esetében az általános hatáskörű útlevélhatóságnak, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél esetében a külpolitikáért felelős miniszternek küldi meg elektronikus úton,
e) gondoskodik az úti okmánynak az ügyfél részére történő átadásáról, és az átadás tényéről elektronikus úton magánútlevél és második magánútlevél esetében az általános hatáskörű útlevélhatóságot, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél esetében a külpolitikáért felelős minisztert értesíti,
f) gondoskodik az át nem vett úti okmányok megőrzéséről, majd magánútlevél és második magánútlevél esetében az általános hatáskörű útlevélhatóságnak, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél esetében a külpolitikáért felelős miniszternek történő megküldéséről,
g) gondoskodik az úti okmány érvénytelenítéséről, selejtezéséről, megsemmisítésre történő előkészítéséről, magánútlevél és második magánútlevél esetében az általános hatáskörű útlevélhatóságnak, diplomata és külügyi szolgálati útlevél esetében a külpolitikáért felelős miniszternek történő megküldéséről,
h) az előtte tett bejelentés esetén rögzíti az okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése, megrongálódása és találása tényét az útiokmány-nyilvántartásban,
i) gondoskodik az eljárása során keletkezett iratanyag megőrzéséről.”
(4) A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 10/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az átvett ideiglenes úti okmányt a Rendőrség és a konzuli tisztviselő a külpolitikáért felelős miniszternek küldi meg.”
(5) A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„13. § (1) Az úti okmány kiadására irányuló eljárás - az Utv. 10. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel - kérelemre indul.
(2) Az útlevél iránti kérelemről az általános hatáskörű útlevélhatóság, a külpolitikáért felelős miniszter, a járási hivatal vagy a konzuli tisztviselő - az egészségi állapot miatti meghatalmazotti eljárás kivételével - a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus kérelmet állít elő, amely tartalmazza
a) a kérelmező személyi adatait, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát, kézbesítési címét, valamint kapcsolattartási adatát,
b) az állampolgár arcképmását és saját kezű aláírását, ha 12. életévét betöltötte, valamint nem írásképtelen vagy írástudatlan, továbbá az Utv. 32/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett azonosítását valamely fizikai tulajdonságának rögzítésével lehetővé tevő módon előállított személyes adatát,
c) a kiskorú, továbbá a cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett állampolgár törvényes képviselőjének személyi adatait, személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának számát és saját kezű aláírását,
d) kiskorú esetében a külföldre utazáshoz hozzájáruló nyilatkozat adatait, ha ezen nyilatkozat figyelembevételével került sor úti okmány kiállítására, valamint a szülői felügyeleti jog megszűnését, illetve szünetelését igazoló jogerős határozat tekintetében a bíróság vagy a hatóság megnevezését, valamint az ügyszámot,
e) a hivatalos útlevél használatára jogosult személy diplomáciai rangját, az útlevél kiállítására alapot szolgáltató tisztségét vagy jogcímeit,
f) a kérelmező birtokában lévő előző útlevél érvénytelenítésére, visszahagyására vonatkozó bejegyzést is.
(3) Az úti okmány iránti kérelem, illetve az új úti okmány átvételekor leadott úti okmány átvételéről elismervényt kell kiállítani. A leadott útlevelet, a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmányát, illetve az oltalmazottként elismert személy úti okmányát a kérelmező kérésére érvénytelenítve vissza kell adni. A vissza nem adott útlevél megsemmisítéséről az általános hatáskörű útlevélhatóság útján kell intézkedni, a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmányát, illetve az oltalmazottként elismert személy úti okmányát az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság megsemmisíti.
(4) A járási hivatal az elektronikus kérelmet, valamint a csatolt mellékleteket elektronikus úton továbbítja az általános hatáskörű útlevélhatóságnak.
(5) A konzuli tisztviselő
a) az elektronikus kérelmet, valamint a csatolt mellékleteket továbbítja az általános hatáskörű útlevélhatóságnak,
b) a diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelem formanyomtatványát és a kinyomtatott és aláírt kérelmet, valamint a csatolt mellékleteket megküldi a külpolitikáért felelős miniszternek, az elektronikus kérelmet elektronikus úton továbbítja a külpolitikáért felelős miniszternek.”
(6) A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmező)
„f) a menekültként elismert személy kétnyelvű úti okmánya, az oltalmazottként elismert személy úti okmánya, valamint a menedékes úti okmánya iránti kérelmet az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságnál,”
(nyújthatja be.)
(7) A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az ideiglenes magánútlevél iránti kérelemben a kérelmezőnek meg kell jelölnie, hogy hazautazás vagy külföldön való további tartózkodás, illetve továbbutazás céljából igényli az ideiglenes magánútlevelet.”
(8) A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 17. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha csak az egyik szülő van személyesen jelen a kérelem benyújtásakor, vizsgálni kell, hogy a másik szülő tett-e az úti okmány kiállításához hozzájáruló nyilatkozatot. Az elektronikusan tett nyilatkozat - annak megtételétől számított - 15 napig vehető figyelembe.
(3b) A kérelemhez csatolni szükséges a papíralapú hozzájáruló nyilatkozatot, ha
a) a szülői hozzájáruló nyilatkozat megtételére nem elektronikus úton került sor, illetve
b) a kérelem diplomata vagy külügyi szolgálati útlevél kiállítására irányul.”
(9) A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 18. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A kérelmező személyi adatainak és úti okmányhoz való jogosultságának ellenőrzéséhez - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az úti okmány iránti kérelem előterjesztésekor be kell mutatni
a) a kérelmező személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes - vagy magyar hatóság által kiállított egy éven belül lejárt - hatósági igazolványát, valamint - ha azzal rendelkezik - a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló szóló hatósági igazolványát,
b) a személyazonosságának igazolására alkalmas érvényes hatósági igazolvánnyal vagy magyar hatóság által kiállított egy éven belül lejárt hatósági igazolvánnyal nem rendelkező kérelmező születési, továbbá a névviselés megállapítására alkalmas házassági anyakönyvi kivonatát,
c) kiskorú, valamint a gondnokság alatt álló kérelmező esetén a - b) pontban foglaltak mellett - a törvényes képviselő személyazonosságát igazoló érvényes hatósági igazolványát, a gondnok-, illetve gyámkirendelő határozatot vagy az intézeti gyám igazolását az intézeti gyámság fennállásáról,
d) a külön törvényben meghatározott, magyar állampolgárságot igazoló okiratot, amennyiben a kérelmező a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szerepel.
(2) Ha a kérelmező az előző, le nem járt érvényességű úti okmányát nem tudja bemutatni, nyilatkoznia kell annak fellelhetőségéről, illetve eltulajdonításáról, elvesztéséről, megsemmisüléséről. Az eltulajdonításról tett nyilatkozat az úti okmány eltulajdonítása miatt tett feljelentésről készült jegyzőkönyv bemutatásával pótolható.”
(10) A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 18. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a kérelmező második biometrikus adatot átmenetileg vagy véglegesen képtelen rendelkezésre bocsátani, köteles az ezzel kapcsolatos orvosi igazolást az eljáró hatóság számára bemutatni, kivéve, ha a második biometrikus adat rendelkezésre bocsátására való végleges képtelenség igazolás nélkül is egyértelműen megállapítható.”
(11) A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az útlevél iránti kérelem előterjesztésekor a kérelmező jogosultságát és személyazonosságát ellenőrizni kell. Ennek során a kérelem adatait egyeztetni kell a személyazonosság igazolására bemutatott hatósági igazolvány, valamint a születési és házassági anyakönyvi kivonat adataival. Vizsgálni kell továbbá, hogy a kérelmen megjelenő arcképmás adat személyazonosításra alkalmas-e, illetve a kérelmező azonos-e a bemutatott okmányon szereplő fényképen levő személlyel. A kérelmezőnek - kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy esetén a törvényes képviselőnek - a kérelmen feltüntetett adatok megfelelőségét aláírásával kell jóváhagynia.”
(12) A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az útlevélhatóság a magánútlevelet, a második magánútlevelet, a szolgálati és hajós szolgálati útlevelet soron kívüli eljárás keretében öt napon belül kiállítja.”
(13) A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 23. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 23. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A megjelölt belföldi kézbesítési címre postai úton megküldött és át nem vett útlevelet a kérelmező személyesen, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja útján veheti át a kézbesítési cím szerint illetékes járási hivatalnál.
(7) Az át nem vett útlevelet - az átvételre való felhívást követően - a járási hivatal, illetve a konzuli tisztviselő az útlevél kiállításától számított egy év elteltével selejtezi, és megküldi az általános hatáskörű útlevélhatóságnak. Az általános hatáskörű útlevélhatóság az át nem vett útlevelet beérkezését követően megsemmisíti, és gondoskodik e ténynek az útiokmány-nyilvántartásban való feltüntetéséről.”
(14) A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ideiglenes magánútlevelet az állampolgár a Magyarországra történő hazautazását követő öt munkanapon belül köteles a járási hivatalnál leadni, amely azt megküldi a külpolitikáért felelős miniszternek. Az ideiglenes magánútlevelet az állampolgár a szokásos tartózkodási helye szerinti országba történő visszautazását követő öt munkanapon belül köteles a konzuli tisztviselőnél leadni vagy részére postai úton eljuttatni.”
(15) A 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet
a) 3. § (1) bekezdésében a „magánútlevéllel, a szolgálati” szövegrész helyébe a „magánútlevéllel, a második magánútlevéllel, a szolgálati” szöveg,
b) 3. § (3) bekezdésében az „A (2) bekezdésben meghatározott feladatain túl az általános hatáskörű útlevélhatóság:” szövegrész helyébe az „Az általános hatáskörű útlevélhatóság” szöveg,
c) 3. § (3) bekezdés a) pontjában a „közreműködő szervekkel és a konzuli tisztviselőkkel való kapcsolattartásra” szövegrész helyébe a „közreműködő szervekkel való kapcsolattartásra” szöveg,
d) 16. § (2) bekezdésében „az eljáró útlevélhatóság vagy az eljárásban közreműködő hatóság” szövegrész helyébe az „eljáró útlevélhatóság, járási hivatal vagy konzuli tisztviselő” szöveg,
e) 17. § (1) bekezdésében az „azok ellenőrzésére szolgáló okiratokat, lakcímét, illetve értesítési címét, továbbá” szövegrész helyébe az „azok ellenőrzésére szolgáló okiratokat, lakcímét, kapcsolattartási adatát és kézbesítési címét, továbbá” szöveg,
f) 18. § (3) bekezdésében az „az útlevélhatóság, vagy az eljárásban közreműködő hatóság” szövegrész helyébe az „az útlevélhatóság, járási hivatal vagy konzuli tisztviselő” szöveg,
g) 19. § (3) bekezdésében az „eljáró útlevélhatóság” szövegrész helyébe az „eljáró útlevélhatóság, járási hivatal vagy konzuli tisztviselő” szöveg,
h) 24. § (5) bekezdésében a „járási hivatal, illetve” szövegrész helyébe a „járási hivatal, a konzuli tisztviselő, illetve” szöveg,
i) 24. § (7) bekezdésében a „járási hivatal és az általános hatáskörű útlevélhatóság” szövegrész helyébe a „járási hivatal, a konzuli tisztviselő és az általános hatáskörű útlevélhatóság az előtte tett bejelentés esetén” szöveg,
j) 25. § (1) bekezdés e) pontjában a „vagy a járási hivatalnál” szövegrész helyébe az „a járási hivatalnál vagy a konzuli tisztviselőnél” szöveg,
k) 25. § (3) bekezdésében a „magánútlevelét, ideiglenes magánútlevelét” szövegrész helyébe a „magánútlevelét, második magánútlevelét, ideiglenes magánútlevelét” szöveg,
l) 29/B. § (4) bekezdésében az „elvesztéséről, eltűnéséről” szövegrész helyébe az „elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről, megrongálódásáról, illetve megtalálásáról” szöveg
lép.
(16) Hatályát veszti a 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet
a) 19. § (6) bekezdése,
b) 20. §-a.
3. § (1) A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet] 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A regionális igazgatóság a Tv. 78. § (1) bekezdésében és a Tv. 78/A. §-ában meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.”
(2) A 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet
a) 43. § (2) bekezdésében az „a polgárok személyi, lakcím és értesítési cím adatait tartalmazó nyilvántartást vezető szerv (a továbbiakban: nyilvántartást kezelő szerv)” szövegrész helyébe a „Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal)” szöveg,
b) a 48. § (4) bekezdésében a „nyilvántartást kezelő szervnek” szövegrész helyébe a „kijelölt kormányhivatalnak” szöveg
lép.
4. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet] 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„111. § (1) A bevándorlási engedély, letelepedési engedély, ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély, illetve EK letelepedési engedély visszavonásáról a regionális igazgatóság a véglegessé vált és végrehajtható határozat egy másolati példányának megküldésével nyolc napon belül értesíti Budapest Főváros Kormányhivatalát (a továbbiakban: kijelölt kormányhivatal), továbbá a harmadik országbeli állampolgár személyazonosító igazolványát, valamint a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát elveszi.
(2) Az (1) bekezdés szerint elvett személyazonosító igazolványt a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt a kijelölt kormányhivatalnak kell megküldeni.”
(2) A 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„116. § Véglegessé vált kiutasítása esetén az idegenrendészeti kiutasítást elrendelő vagy a bíróság által elrendelt kiutasítást végrehajtó regionális igazgatóság harminc napon belül megküldi a bevándorolt vagy letelepedett harmadik országbeli állampolgár személyazonosító igazolványát a lakóhely szerint illetékes járási hivatalnak, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványát a kijelölt kormányhivatalnak.”
(3) A 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 175. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A regionális igazgatóság és a Tv. 82. §-a szerinti eljárásokban a konzuli tisztviselő a Tv. 99/A. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a központi adatkezelő szerv részére továbbítja.”
(4) A 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet 93. § (1d) bekezdésében a „Tv. 104. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „104. § (5) bekezdése” szöveg lép.
5. § A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„45. § (1) A hatóság a honlapján keresztül a nyilvánosság részére az alábbiakhoz biztosít hozzáférést:
a) az üzem neve,
b) az üzemeltető székhelye,
c) az üzem telephelyének címe,
d) az üzem e rendelet szerinti besorolása,
e) a hatósági engedélyek listája és azok hozzáférhetősége hatóságonként rendszerezve,
f) lakossági tájékoztató kiadványok, - amennyiben készült - a biztonsági jelentés, a biztonsági elemzés 8. § (5) bekezdése szerinti kivonata,
g) az utolsó időszakos hatósági ellenőrzés dátuma,
h) a 16/A. § szerinti ellenőrzési terv,
i) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos üzemzavarok, súlyos balesetek megelőzése érdekében tett javaslatok, ajánlások.
(2) A hatóság központi szerve az (1) bekezdés szerinti információk nyilvános hozzáférhetőségét korlátozhatja vagy kizárhatja, amennyiben a nyilvános hozzáférhetőség Magyarország nemzetközi kapcsolatait, illetve közbiztonsági- vagy honvédelmi érdekét sérti. Az (1) bekezdés e) pontja szerinti információk esetében csak a honlapon keresztül történő hozzáférés korlátozható.”
6. § (1) A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet] 1. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Kormány elsőfokú tűzvédelmi hatóságként a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét (a továbbiakban: területi szerv) jelöli ki, amely]
„f) eljár az alábbi építmények beépített tűzjelző, tűzoltó berendezések engedélyezési ügyeiben az építmény első végleges használatbavételéig:
fa) magas építmények,
fb) a 20 000 m2 összesített szint alapterületűnél nagyobb, 14,00 métert meghaladó legfelső építményszinttel rendelkező építmények,
fc) a 4 000 főnél nagyobb befogadóképességű művelődési, kulturális rendeltetésű közhasználatú építmények,
fd) a 10 000 főnél nagyobb befogadóképességű sport rendeltetésű közhasználatú építmények,
fe) az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek,
ff) a fekvőbeteg-ellátásra, továbbá a menekülésben korlátozottak elhelyezésére szolgáló építmények, amennyiben az elhelyezés 14,00 méter felett történik,”
(2) A 259/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésében az „1. § (2) bekezdés g)” szövegrész helyébe az „1. § (2) bekezdés f), g)” szöveg lép.
7. § Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet] 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációs szerveként a Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatalokat, a fővárosi és megyei kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalait, az e-közigazgatásért felelős minisztert, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, a Postai Agora Szolgáltatások keretében a Magyar Posta Zrt.-nek a Postai Agora Szolgáltatások Általános Szerződési Feltételeiben meghatározott állandó postai szolgáltatóhelyeit, valamint Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteit jelöli ki. A Kormány Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szervként az e-közigazgatásért felelős minisztert jelöli ki, aki az adatkezelői feladatok ellátása érdekében adatfeldolgozói szerződést köthet.”
8. § Hatályát veszti a 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 5/c. alcíme.
9. § (1) A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet] 3. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A járási hivatal)
„m) végzi az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén - erre irányuló kérelemre - a szolgáltatásazonosító rögzítését.”
(2) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A járási hivatal)
„n) végzi az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén a polgár lakcímének és személyi azonosítójának rögzítését.”
(3) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 3/A. §-a a következő 17. ponttal egészül ki:
(A kijelölt kormányhivatal)
„17. a nála előterjesztett kérelem esetén végzi az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén a szolgáltatásazonosító rögzítését.”
(4) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 3/A. §-a a következő 18. ponttal egészül ki:
(A kijelölt kormányhivatal)
„18. a nála előterjesztett kérelem esetén végzi az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén a polgár lakcímének és személyi azonosítójának rögzítését,”
(5) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a a következő s) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartást kezelő szerv)
„s) a nála előterjesztett kérelem esetén végzi az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén a szolgáltatásazonosító rögzítését.”
(6) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. §-a a következő t) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartást kezelő szerv)
„t) a nála előterjesztett kérelem esetén végzi az állandó személyazonosító igazolvány tároló elemén a polgár lakcímének és személyi azonosítójának rögzítését.”
(7) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) Az Nytv. 29/E. § (2) bekezdése szerinti személyazonosító igazolvány igénylése kivételével az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelem előterjesztésekor az eljáró hatóság ellenőrzi annak a tényét, hogy a polgár a kérelem benyújtásakor rendelkezik társadalombiztosítási azonosító jellel, adóazonosító jellel, személyi azonosítóval, illetve lakcímmel. Az ellenőrzés eredményéről a polgárt a hatóság tájékoztatja.
(2) Az Nytv. 29/E. § (2) bekezdése szerinti személyazonosító igazolvány igénylése kivételével az állandó személyazonosító igazolvány iránti kérelemben fel kell tüntetni annak tényét, hogy a polgár a kérelem benyújtásakor társadalombiztosítási azonosító jellel, adóazonosító jellel, személyi azonosítóval, illetve lakcímmel rendelkezik.
(3) A tároló elem az Nytv. 29. § (7) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott adatokat a polgárnak az adott azonosító kódot igazoló hatósági igazolványának megfelelően, az Nytv. 29. § (7) bekezdés i) és j) pontjában meghatározott adatokat a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerint tartalmazza.”
(8) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő 17/B. §-sal egészül ki:
„17/B. § A polgár lakcímének és személyi azonosítójának rögzítése iránti kérelmét az eljáró hatóságnál - a konzuli tisztviselő kivételével - tároló elemmel ellátott érvényes személyazonosító igazolvány birtokában terjesztheti elő.”
(9) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő 17/C. §-sal egészül ki:
„17/C. § A polgár a szolgáltatásazonosító rögzítése iránti kérelmét az eljáró hatóságnál - a konzuli tisztviselő kivételével - tároló elemmel ellátott érvényes személyazonosító igazolvány birtokában terjesztheti elő.”
(10) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 32. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Érvényes személyazonosító igazolvány cseréjét a polgár akkor kezdeményezheti, ha)
„a) az abban tárolt vagy azon szereplő adataiban változás következett be, ide nem értve az Nytv. 29. § (7) bekezdés d), e), i) és j) pontjában meghatározott adatokat, valamint a vészhelyzet esetén értesítendő telefonszámát,”
(11) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
(12) Hatályát veszti a 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 39. § (5) és (5a) bekezdésében a „- jegyzőkönyvvel együtt -” szövegrész.
10. § (1) A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény végrehajtásáról szóló 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet] 2. § (10) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tűzvédelmi hatóság a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló törvény alapján - a (6)-(9) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával -]
„b) kivizsgálja a kéményseprő-ipari szerv által végzett kéményseprő-ipari tevékenység elvégzésének eredményét tartalmazó, a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti dokumentum kiadásával kapcsolatos vitás ügyeket, valamint annak tartalmát megvizsgálja,”
(és a kéményseprő-ipari szervet - határidő tűzésével - írásban a jogszerű állapot helyreállítására hívja fel, valamint intézkedéséről az ingatlan használóját, tulajdonosát értesíti.)
(2) A 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha a tűzvédelmi hatóság eljárása során megállapítja, hogy
a) a kéményseprő-ipari szolgáltató vagy a Kstv. 7. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba fel nem vett gazdálkodó szervezet jogosulatlanul végzett kéményseprő-ipari tevékenységet, vagy
b) a kéményseprő-ipari szolgáltató a jogszerűen végzett tevékenysége eredményéről nem a jogszabályban meghatározott dokumentumot állította ki,
a tűzvédelmi hatóság a szankciót tartalmazó döntésében felhívja a kéményseprő-ipari szolgáltatót, illetve a Kstv. 7. § (4) bekezdése szerinti nyilvántartásba fel nem vett gazdálkodó szervezetet a Kstv. 2. § (8) bekezdése szerinti dokumentum visszavonására, jogszerűen végzett tevékenység esetén a kéményseprő-ipari szolgáltatót a tevékenység eredményéről új dokumentum kiállítására.”
(3) A 99/2016. (V. 13.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdésében az „a) és e) pontjában” szövegrész helyébe az „a), e), f) és i) pontjában” szöveg lép.
11. § (1) Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet] 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által kérelemre intézhető és intézni tervezett ügykörökkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök, valamint az országos telefonos ügyfélszolgálat általi előzetes tájékoztatás ellátásának szakmai megalapozottsága érdekében digitális adatbázist (a továbbiakban: tudástár) működtet. A tudástár a tájékoztató tartalmak tekintetében háromféle kommunikációs tartalmat alkalmaz: teljes jogi tartalom, ügyintézők részére elérhető tartalom és az ügyfelek számára publikált tartalom. A tudástár alkalmazásszintű üzemeltetésén kívüli informatikai üzemeltetését a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. végzi.”
(2) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 48. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, az elektronikus ügyintézési szolgáltató és az országos alkalmazásüzemeltető szerv a (7) bekezdésben foglalt értesítést, illetve a (8) bekezdés szerinti ügyfél-tájékoztatáshoz szükséges információkat nem biztosítja, abban az esetben a Kormányzati Ügyfélvonal jogosult közvetlenül az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, az elektronikus ügyintézési szolgáltató és az országos alkalmazásüzemeltető szerv vezetőjétől tájékoztatást kérni.”
(3) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 68/A. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz KEÜSZ, valamint a központi azonosítási ügynök KEÜSZ szolgáltatást az E-ügyintézési tv. 1. § 30a. pontjában szabályozott központi állami szolgáltatásként díjmentesen veheti igénybe az a piaci szereplő, amely jogszabály alapján kötelezett, illetve jogosult a 150. § (1) bekezdésében meghatározott nyilvántartásokban vagy adatbázisokban szereplő adatok szolgáltatására, illetve igénybevételére.
(2b) A Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz KEÜSZ, valamint a központi azonosítási ügynök KEÜSZ szolgáltatás (2a) bekezdésben meghatározott igénybevételére jogosult az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont j) és l) alpontja szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv is.
(2c) A központi állami szolgáltatások igénybevételére vonatkozó részletes szabályokat, a szolgáltatóval kötendő megállapodás tartalmát, valamint a (4) bekezdés a)-c) pontjában szereplő korlátozások alkalmazásának a szabályait az e-közigazgatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.”
(4) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 99. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Jelen alcím alkalmazásában)
„1. célszámla: jogszabály által a fizetés teljesítésére meghatározott fizetési számla, illetve a fizetési számlához kapcsolódó alszámla;”
(5) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 99. §-a a következő 8a. ponttal egészül ki:
(Jelen alcím alkalmazásában)
„8a. fizetési ígérvény: a csatlakozott pénzforgalmi szolgáltató által a 105. § (1) bekezdése alapján átadott üzenet, amely a fizetés visszavonhatatlan megindításának elektronikus igazolása;”
(6) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 107. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A csatlakozott szervezet gondoskodik az EFER elszámolási számlára jóváírt összegek célszámlákra való átvezetéséről az (1) bekezdésben szereplő feldolgozható formátum használatával.”
(7) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 114. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles vagy elektronikus űrlapkitöltés-támogatási szolgáltatás igénybevételére, vagy az E-ügyintézési tv. szerinti interaktív alkalmazás vagy saját, a 19-21. § szerint kialakított online elektronikus űrlap biztosítására azon ügyek esetében, amelyeknél a beérkezett általános célú elektronikus kéreleműrlapok száma havi rendszerességgel eléri a 100 darabszámot.”
(8) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 127. § (3) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A KAÜ KEÜSZ igénybevételével történő azonosítás során szükség szerint)
„c) a KAÜ szolgáltatója megadja az azonosítást kérő felé az eIDAS rendelet és az E-ügyintézési tv. alapján az azonosítási szolgáltató által átadott adatokon kívül az azonosítás eredményeképpen megkapott azonosítót, vagy jelzi az azonosítás sikertelenségét az azonosítást kérőnek,
d) a KAÜ szolgáltatója az eIDAS rendelet és az E-ügyintézési tv. alapján vagy ha az ügyfél ügyintézési rendelkezésében erre feljogosította, és az azonosítást kérő ezt igényli, az összerendelési nyilvántartás, a rendelkezési nyilvántartás és az egyedi azonosítást nyilvántartó szerv adatszolgáltatása alapján az azonosítást kérőnek az igényelt egyedi leíró adatokat (a továbbiakban: attribútum), illetve az annak megfelelő összerendelési nyilvántartásban szereplő bejegyzés elemet, illetve az összerendelési nyilvántartás szolgáltatója ügynöki szolgáltatása révén megkapott attribútumokat adja meg,”
(9) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 127. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A KAÜ KEÜSZ igénybevételével történő azonosítás során szükség szerint)
„e) az eIDAS rendelet hatálya alá tartozó határon átnyúló azonosítás esetében a KAÜ szolgáltatója az azonosítást kérő felé az ügyfél hozzájárulása alapján továbbítja a tagállami szolgáltató által kért, természetes személyazonosító adatokat.”
(10) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 150. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„150. § (1) Az alábbi nyilvántartások és adatbázisok adatai tekintetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a nyilvántartást vagy adatbázist vezető együttműködő szerv, ennek hiányában a nyilvántartást vagy adatbázist működtető együttműködő szerv, továbbá ezen nyilvántartások vagy adatbázisok vezetésére, illetve működtetésére jogszabályban kötelezett valamennyi szervezet a KKSZB KEÜSZ útján köteles automatikus információátadási szolgáltatást nyújtani, vagy azt központi szolgáltatásként a KKSZB KEÜSZ szolgáltatójától igénybe venni, amelynek keretében biztosítja az alábbi nyilvántartásokban vagy adatbázisokban szereplő adatok automatikus információátadás útján történő átadásának lehetőségét:
1. a központi címregiszter;
2. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása;
3. az ingatlan-nyilvántartás;
4. a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis;
5. az állami foglalkoztatási szerv feladatainak ellátásához szükséges nyilvántartás;
6. az egységes szociális nyilvántartás;
7. az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás;
8. a földhasználati nyilvántartás;
9. a közepes és kis méretarányú állami topográfiai térképek;
10. a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás;
11. az egészségbiztosítási nyilvántartás;
12. a központi útiokmány-nyilvántartás;
13. a közúti közlekedési nyilvántartás;
14. a Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány tulajdonosainak nyilvántartása;
15. a kulturális örökségvédelmi nyilvántartás;
16. a cégnyilvántartás;
17. civil szervezetek nyilvántartása;
18. a központi idegenrendészeti nyilvántartás;
19. a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kezelt nyilvántartási rendszerek;
20. a kötvénynyilvántartás;
21. az egyéni vállalkozók nyilvántartása;
22. a természetes személyek közhiteles országos adósságrendezési nyilvántartása;
23. a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás;
24. a hitelbiztosítéki nyilvántartás;
25. a gondnokoltak nyilvántartása;
26. az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek személyi nyilvántartása;
27. az Integrált Jogalkotási Rendszer adattára.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban vagy adatbázisokban szereplő adat kizárólag a KKSZB KEÜSZ szolgáltatáson keresztül vehető igénybe.”
(11) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(12) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet
a) 68/A. § (1) bekezdésében az „a (2) bekezdésben meghatározott” szövegrész helyébe az „a (2), (2a) és (2b) bekezdésben meghatározott” szöveg,
b) 68/A. § (2) bekezdés b) pontjában a „ha jogszabályban” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg,
c) 105. § (1) bekezdésében az „Az igazolás” szövegrész helyébe az „A fizetési ígérvény” szöveg,
d) 105. § (3) bekezdésében az „az (1) és” szövegrész helyébe az „a fizetési ígérvényt és a” szöveg,
e) 105. § (4) bekezdésében az „az (1) és” szövegrész helyébe az „a fizetési ígérvényt és a” szöveg,
f) 106. § (2) bekezdésében a „105. § (1) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „fizetési ígérvényben szereplő” szöveg,
g) 108. §-ában a „105. § (1) bekezdése szerint elektronikus igazolásban” szövegrész helyébe a „fizetési ígérvényben” szöveg
lép.
12. § Hatályát veszti a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 155. § (5)-(9), (11)-(11b), (14), (15), (17) és (20) bekezdése.
13. § Az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló 2014. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 304/2017. (X. 27.) Korm. rendelet 17. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak teljesülését követő 60 napon belül a NEK szolgáltatások működéséhez szükséges adatszolgáltatás érdekében a kártyaelfogadó szerződést köt a kártyakibocsátóval
a) a kártya érvényességére,
b) a kibocsátási célt képező jogosultság vagy tény fennállására vonatkozóan.
(4) A (3) bekezdés szerinti szerződés hatálya kiterjed a Nektv. 20. § (3) bekezdése szerinti ellenőrzés keretében igényelt adatra.”
14. § (1) A beépített tűzjelző, illetve tűzoltó berendezések létesítésének, használatbavételének és megszüntetésének engedélyezésére irányuló hatósági eljárás részletes szabályairól szóló 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet] 1. § (2) bekezdés b)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A kérelem tartalmazza:)
„b) a berendezés megnevezését, a védett építmény, építményrész megnevezését, címét, valamint tűzoltó berendezés esetén az oltóanyag megnevezését,
c) a létesítési engedély iránti kérelem esetén a tervező nevét, kamarai névjegyzéki jelölését, a berendezés létesítésének okát,
d) a használatbavételi engedély iránti kérelem esetén a kivitelezésért felelős műszaki vezető, ennek hiányában a kivitelező nevét, a létesítési engedély számát.”
(2) A 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kérelem elbírálásakor
a) új tűzjelző berendezés létesítése esetén a tervező és a megrendelő közös döntése alapján az 1. melléklet vagy a 2. melléklet szerinti, új tűzoltó berendezés létesítése esetén az 1. melléklet szerinti,
b) új berendezés használatbavétele esetén a 3. melléklet szerinti,
c) meglévő berendezés átalakításának, bővítésének létesítési engedélyezése esetén az 1. melléklet, használatbavételi engedélyezése esetén a 3. melléklet átalakítással, bővítéssel összefüggő részei szerinti,
d) megszüntetés esetén a 4. melléklet szerinti
tartalmi követelményeket vizsgálja az engedélyező hatóság.”
(3) A 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A használatbavételi engedéllyel rendelkező berendezés megszüntetésének engedélyezése abban az esetben kérelmezhető, ha
a) a berendezés létesítési kötelezettségét a megszüntetési engedély iránti kérelem benyújtásakor hatályban lévő jogszabályi rendelkezés nem írja elő,
b) jogszabályi rendelkezés vagy hatósági előírás alapján létesített berendezés esetén a létesítést megalapozó körülmény nem áll fenn, és
c) a berendezés további üzemeltetését a védett építmény, építményrész tűzvédelmi helyzete, a fennálló veszélyhelyzet, az építmény, építményrész nemzetgazdasági, műemlékvédelmi vagy adatvédelmi jellege, az építményben, építményrészben tartózkodók biztonsága vagy a tűzoltóság vonulási távolsága nem indokolja.”
(4) A 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tűzvédelmi hatóság engedélyező határozatának rendelkező része tartalmazza
a) a berendezés megnevezését,
b) a védett építmény, építményrész megnevezését, címét,
c) a berendezés létesítésének okát,
d) a létesítési engedély megadása esetén
da) a tervező nevét, kamarai névjegyzéki jelölését,
db) a létesítési engedély hatályát,
e) a használatbavételi engedély megadása esetén
ea) a berendezés folyamatos üzemeltetésének szükségességére való figyelmeztetést,
eb) tűzoltó berendezés esetén az oltóanyag megnevezését,
ec) tűzjelző berendezés és oltásvezérlő központtal létesülő tűzoltó berendezés esetén a tűzjelző központ és az oltásvezérlő központ típusát,
f) a megszüntetési engedély megadása esetén az arra vonatkozó figyelmeztetést, hogy a berendezés megszüntetésével a fennálló biztonsági szint csökken.”
(5) A 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A tűzvédelmi hatóság a használatbavételi engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kivitelezésért felelős műszaki vezető, ennek hiányában a kivitelező, illetve az üzembe helyező mérnök nem rendelkezik megfelelő jogosultsággal vagy képesítéssel,
b) az előírt oltóanyag-mennyiség nem biztosított,
c) a berendezés állandó felügyelete nem biztosított,
d) a riasztás megjelenítése nem biztosított a védett építményben, építményrészben tartózkodó személyek számára beazonosítható módon,
e) a berendezés részegységeinek megfelelőségét, teljesítményét nem igazolták, vagy
f) a kivitelezésért felelős műszaki vezető, ennek hiányában a kivitelező nyilatkozata, az üzembe helyező mérnök nyilatkozata vagy az üzembehelyezési jegyzőkönyv nem áll rendelkezésre.”
(6) A 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése a helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A tűzvédelmi hatóság a megszüntetési engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a berendezés létesítését a megszüntetési engedély iránti kérelem benyújtásakor hatályban lévő jogszabályi rendelkezés előírja,
b) a megszüntetés feltételeinek teljesülését nem igazolták, vagy
c) a berendezés további üzemeltetésére okot adó körülmény áll fenn.”
(7) A 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet
a) 1. melléklete helyébe a 3. melléklet lép,
b) 2. melléklete helyébe a 4. melléklet lép,
c) 3. melléklete helyébe az 5. melléklet lép,
d) a 6. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.
15. § Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.
16. § A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 5. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.
17. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) A 11. § (3) bekezdése 2019. szeptember 1-jén lép hatályba.
(3) Az 1. § (9)-(11) bekezdése, a 9. § (2), (4), (6), (7), (8), (10) és (11) bekezdése, valamint a 10. § 2019. szeptember 30-án lép hatályba.
(4) Az 1. § (7) bekezdése, a 11. § (7) és (10) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba.
1. A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. melléklet 10. és 10a. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„10. Annak tényét, hogy társadalombiztosítási azonosító jellel, adóazonosító jellel, személyi azonosítóval és lakcímmel a kiállítás időpontjában rendelkezik-e
10a. A 16. § (3) bekezdése szerinti esetben a kérelmező nyilatkozatát, hogy az Nytv. 29. § (7) bekezdés d) és e) pontja szerinti azonosító kód az azonosító kódot igazoló hatósági igazolványnak, az Nytv. 29. § (7) bekezdés i) és j) pontjában meghatározott adat a személyiadat- és lakcímnyilvántartásnak megfelelően került rögzítésre”
„1. melléklet a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelethez
Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által kötelezően elfogadott elektronikus dokumentumformátumok
| A | B | C | ||
| 1 | A dokumentum jellege | Fájlkiterjesztés | Alapul vett szabvány vagy technikai specifikáció | |
| 2 | formázás nélküli szöveg | .txt | ||
| 3 | szöveges doku,mentum (formázással), beágyazott képpel vagy más információval | ISO 32000-1:2008 ISO 19005-1:2005 | ||
| 4 | szöveges dokumentum (formázással), beágyazott képpel vagy más információval | .docx | ISO/IEC 29500-1:2016 | |
| 5 | szöveges dokumentum (formázással), beágyazott képpel vagy más információval | .odt | ISO/IEC 26300:2006 ISO 26300-1:2015 | |
| 6 | táblázat | .xlsx | ISO/IEC 29500-1:2016 | |
| táblázat | .ods | ISO/IEC 26300:2006 ISO 26300-1:2015 | ||
| 7 | tömörítetlen kép | .tif, .tiff | ISO 12639:2004 | |
| 8 | tömörített kép | .jpg, .jpeg | ISO/IEC 10918-1:1994 | |
| 9 | ábra | .png | ISO/IEC 15948:2004 | |
| videó | .mp4, .m4a | ISO/IEC 14496-10:2003 ISO/IEC 14496-14:2003 | ||
| 10 | videó | .mpeg, .mpg | ISO/IEC 13818 | |
| 11 | hang | .mp3 | MPEG-1: ISO/IEC 11172-3 | |
| 12 | hang | .wav | ||
| 13 | elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel ellátott dokumentum | Az eIDAS rendelet végrehajtási jogi aktusában meghatározott, az elektronikus aláírások és elektronikus bélyegzők XAdES, CAdES, PAdES és konténer referenciaformátumaira vonatkozó ETSI technikai specifikációk. | ||
| 14 | ZIP konténer | .zip | ISO/IEC 21320-1:2015 | |
| 15 | ASiC konténer | .asics, .scs, .zip, .asice, .sce | ETSI TS 102 918 V1.3.1 (2013-06) | |
| 16 | KRX konténer | .krx | Omnifarious Container for eDocuments (OCD) specifikáció, illetve a fejlesztő által megadott specifikáció. | |
| 17 | ÁNYK KR konténer | .kr | A biztonságos kézbesítési szolgáltatás interfész specifikációja. | |
| ” |
„1. melléklet a 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A beépített tűzjelző berendezés, illetve a beépített tűzoltó berendezés létesítéséhez szükséges engedély iránti kérelem mellékletét képező dokumentáció tartalma
A) A beépített tűzjelző berendezés esetében vizsgálja a hatóság:
1. a műszaki leírást, ami tartalmazza:
1.1. a kiindulási adatokat, így különösen
1.1.1. a létesítés okát, célját, a megrendelői elvárásokat,
1.1.2. a védendő építmény, építményrész azon tűzvédelmi és egyéb jellemzőit, amelyek a berendezés tervezését, működését befolyásolják (így különösen a rendeltetést, az építményben, építményrészben folytatott tevékenység és technológia jellemzőit, az anyagok éghetőséggel, füstfejlesztéssel, olthatósággal kapcsolatos jellemzőit, a várható tűzjellemzőket, a benntartózkodó személyek létszámát, elhelyezkedését és menekülési képességét, egyéb jellemzőket, ha azok ismerete a tervezéshez szükséges),
1.2. a berendezés tervezési alapelveit, így különösen
1.2.1. a védelmi jelleget (életvédelem, értékvédelem, kombinált védelem) és szintet (teljes körű védelem, részleges védelem, menekülési-útvonal védelem, berendezés-védelem),
1.2.2. a védelemből kihagyott tereket, a kihagyás okát és feltételeinek teljesülését,
1.2.3. a jelzési és a riasztási zónák kialakításának elveit,
1.2.4. az alkalmazott érzékelők kiválasztásának elveit, a téves jelzések kiküszöbölésének megoldását,
1.2.5. a hibák hatásainak korlátozására vonatkozó elveket,
1.3. a berendezés felépítésének és működésének ismertetését, így különösen
1.3.1. a berendezés részegységeinek, elemeinek megnevezését, típusnevét, a tervezés szempontjából lényeges jellemzőit, valamint a megfelelőséget, teljesítményt igazoló irat megnevezését, azonosító számát és érvényességi idejét,
1.3.2. a berendezés részegységeinek, elemeinek elhelyezését, a tűzjelző központ megközelíthetőségének módját,
1.3.3. a vezetékezés jellemzőit, tűzhatás elleni védelmének szükségességét, megoldását,
1.3.4. a normál és a biztonsági tápellátás biztosításának módját, a tápellátást alátámasztó méretezést,
1.3.5. a berendezés felügyeletének, kezelésének megoldását,
1.3.6. az automatikus átjelzés jellemzőit,
1.3.7. a tűzriasztás megoldását, a riasztás észlelhetőségének, hallhatóságának, láthatóságának biztosítását,
1.3.8. a vezérlések és jelzésfogadások felsorolását, jellemzőit, összefüggéseit,
1.3.9. a berendezés és más berendezések, rendszerek közötti kapcsolat biztosításának megoldását;
2. rajzmellékletet, ami tartalmaz:
2.1. jelmagyarázatot,
2.2. méretekkel ellátott elvi nyomvonalrajzokat, ennek keretében elsősorban alaprajzokat (legalább M=1:200 méretarányban), amelyek tartalmazzák a berendezés részegységeinek, elemeinek telepítési helyét, a jelzésadók, hang- és fényjelzők azonosító számát, a kábelek elvi nyomvonalát, a helyiségek megnevezését és alapterületét, a tűz- és a füstszakasz határok nyomvonalát, valamennyi tervlapon feltüntetve az építmény megnevezését, címét, a tervező nevét, kamarai névjegyzéki jelölését és tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának számát, az adott tervrajz megnevezését, a tervezés dátumát,
2.3. metszetrajzot,
2.4. helyszínrajzot, ha a berendezés több épület védelmét biztosítja,
2.5. összefüggési rajzot;
3. tervezői nyilatkozatot arról, hogy a berendezés terve
3.1. teljeskörűen megfelel a vonatkozó, a nyilatkozatban felsorolt jogszabályi és műszaki követelményeknek, előírásoknak, vagy
3.2. a vonatkozó jogszabályban, műszaki követelményben foglaltaktól való eltérés esetén megfelel az eltérést engedélyező, jóváhagyó határozatnak és az eltéréssel nem érintett követelmények vonatkozásában megfelel a vonatkozó, a nyilatkozatban felsorolt jogszabályi és műszaki követelményeknek, előírásoknak;
4. a tervező tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét.
B) A beépített tűzoltó berendezés esetében vizsgálni kell:
1. műszaki leírást, ami tartalmazza:
1.1. a kiindulási adatokat, így különösen
1.1.1. a létesítés okát, célját, a megrendelői elvárásokat,
1.1.2. a védendő építmény, építményrész azon tűzvédelmi és egyéb jellemzőit, amelyek a berendezés tervezését, működését befolyásolják (így különösen a rendeltetést, az építészeti kialakítást, az építményben, építményrészben folytatott tevékenység és technológia jellemzőit, az anyagok éghetőséggel, füstfejlesztéssel, olthatósággal kapcsolatos jellemzőit, a várható tűzjellemzőket, a benntartózkodó személyek létszámát, elhelyezkedését és menekülési képességét, egyéb jellemzőket, ha azok ismerete a tervezéshez szükséges),
1.2. a berendezés felépítésének és működésének ismertetését, így különösen
1.2.1. a védelmi jelleget (életvédelem, értékvédelem, kombinált védelem) és szintet (teljes körű védelem, részleges védelem, menekülési-útvonal védelem, berendezés-védelem),
1.2.2. a védelemből kihagyott tereket, a kihagyás okát és feltételeinek teljesülését,
1.2.3. a tűzérzékelés, az oltásindítás és az oltás módját,
1.2.4. a méretezést meghatározó alapadatokat, besorolásokat, a méretezés eredményét,
1.2.5. az oltóanyagigényt és biztosításának megoldását,
1.2.6. a berendezésre vonatkozó műszaki követelmények meghatározását,
1.2.7. szükség szerint a tervezési segédleteket, a vonatkozó tűzteszteket, a gyártói előírásokat,
1.2.8. a berendezés kapcsolatát más tűzvédelmi berendezésekkel, az épületfelügyeleti rendszerrel és az egyéb berendezésekkel,
1.2.9. az esetleges vezérlési funkciókat,
1.2.10. az oltóanyag kedvezőtlen élettani hatása esetén a védett térben az oltás megkezdése előtt tartózkodó személyek védelmét biztosító megoldásokat,
1.2.11. a berendezés részegységeinek, elemeinek megnevezését, típusnevét, a tervezés szempontjából lényeges jellemzőit, valamint a megfelelőséget, teljesítményt igazoló irat megnevezését, azonosító számát és érvényességi idejét,
1.2.12. a vezetékezés jellemzőit, tűzhatás elleni védelmének szükségességét, megoldását,
1.2.13. a normál és a biztonsági tápellátás biztosításának módját,
1.2.14. a berendezés felügyeletének, kezelésének megoldását;
2. a berendezés részegységeinek, elemeinek adatlapjait;
3. rajzmellékletet, ami tartalmaz:
3.1. jelmagyarázatot,
3.2. kapcsolási vázlatot,
3.3. a telepítés helyét képező szintek méretekkel ellátott alaprajzát, amely tartalmazza a berendezés részegységeinek, elemeinek pozícióját, a csővezetékek nyomvonalát, az oltási zónákat (M=1:50-1:250 méretarányban), a helyiségek megnevezését és alapterületét, a tűz- és a füstszakasz határok nyomvonalát, valamennyi tervlapon feltüntetve az építmény megnevezését, címét, a tervező nevét, kamarai névjegyzéki jelölését és tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának számát, az adott tervrajz megnevezését, a tervezés dátumát,
3.4. metszetrajzot,
3.5. helyszínrajzot, ha a berendezés több épület védelmét biztosítja;
4. tervezői nyilatkozatot arról, hogy a berendezés terve
4.1. teljeskörűen megfelel a vonatkozó, a nyilatkozatban felsorolt jogszabályi és műszaki követelményeknek, előírásoknak, vagy
4.2. a vonatkozó jogszabályban, műszaki követelményben foglaltaktól való eltérés esetén megfelel az eltérést engedélyező, jóváhagyó határozatnak és az eltéréssel nem érintett követelmények vonatkozásában megfelel a vonatkozó, a nyilatkozatban felsorolt jogszabályi és műszaki követelményeknek, előírásoknak;
5. a tervező tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét.”
„2. melléklet a 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A beépített tűzjelző berendezés létesítéséhez szükséges engedély iránti kérelem mellékletét képező elvi jellegű dokumentáció tartalma
A) A beépített tűzjelző berendezés esetében vizsgálja a hatóság:
1. műszaki leírást, ami tartalmazza:
1.1. a kiindulási adatokat, így különösen
1.1.1. a létesítés okát, célját, a megrendelői elvárásokat,
1.1.2. a védendő építmény, építményrész azon tűzvédelmi és egyéb jellemzőit, amelyek a berendezés tervezését, működését befolyásolják (így különösen a rendeltetést, az építményben, építményrészben folytatott tevékenység és technológia jellemzőit, az anyagok éghetőséggel, füstfejlesztéssel, olthatósággal kapcsolatos jellemzőit, a várható tűzjellemzőket, a benntartózkodó személyek létszámát, elhelyezkedését és menekülési képességét, egyéb jellemzőket, ha azok ismerete a tervezéshez szükséges),
1.2. a berendezés tervezési alapelveit, így különösen
1.2.1. a védelmi jelleget (életvédelem, értékvédelem, kombinált védelem) és szintet (teljes körű védelem, részleges védelem, menekülési-útvonal védelem, berendezés-védelem),
1.2.2. a védelemből kihagyott tereket, a kihagyás okát és feltételeinek teljesülését,
1.2.3. a jelzési és a riasztási zónák kialakításának elveit,
1.2.4. az alkalmazott érzékelők kiválasztásának elveit, a téves jelzések kiküszöbölésének megoldását,
1.2.5. a hibák hatásainak korlátozására vonatkozó elveket,
1.3. a berendezés felépítésének és működésének ismertetését, így különösen
1.3.1. a berendezés részegységeinek, elemeinek megnevezését, a tervezés szempontjából lényeges jellemzőit,
1.3.2. a berendezés részegységeinek, elemeinek elhelyezését, a tűzjelző központ megközelíthetőségének módját,
1.3.3. a vezetékezés jellemzőit, tűzhatás elleni védelmének szükségességét,
1.3.4. a normál és a biztonsági tápellátás biztosításának szükségességét,
1.3.5. a berendezés felügyeletének, kezelésének megoldását,
1.3.6. az automatikus átjelzés szükségességét,
1.3.7. a tűzriasztás elveit, a riasztás észlelhetőségére, hallhatóságára, láthatóságára vonatkozó követelményt,
1.3.8. a vezérlések és jelzésfogadások felsorolását, összefüggéseit,
1.3.9. a berendezés és más berendezések, rendszerek közötti kapcsolat biztosítására vonatkozó követelményt;
2. rajzmellékletet, ami tartalmaz:
2.1. jelmagyarázatot,
2.2. méretekkel ellátott elvi nyomvonalrajzokat, ennek keretében elsősorban alaprajzokat (legalább M=1:200 méretarányban), amelyek tartalmazzák a berendezés részegységeinek, elemeinek telepítési helyét, a kábelek elvi nyomvonalát, a helyiségek megnevezését és alapterületét, a tűz- és a füstszakasz határok nyomvonalát, valamennyi tervlapon feltüntetve az építmény megnevezését, címét, a tervező nevét, kamarai névjegyzéki jelölését és tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának számát, az adott tervrajz megnevezését, a tervezés dátumát,
2.3. metszetrajzot,
2.4. helyszínrajzot, ha a berendezés több épület védelmét biztosítja;
3. tervezői nyilatkozatot arról, hogy a berendezés terve elvi jellege miatt a tervezési elvek vonatkozásában
3.1. teljeskörűen megfelel a vonatkozó, a nyilatkozatban felsorolt jogszabályi és műszaki követelményeknek, előírásoknak, vagy
3.2. a vonatkozó jogszabályban, műszaki követelményben foglaltaktól való eltérés esetén megfelel az eltérést engedélyező, jóváhagyó határozatnak és az eltéréssel nem érintett követelmények vonatkozásában megfelel a vonatkozó, a nyilatkozatban felsorolt jogszabályi és műszaki követelményeknek, előírásoknak;
4. a tervező tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét.”
„3. melléklet a 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A beépített tűzjelző berendezés, illetve a beépített tűzoltó berendezés használatbavételéhez szükséges engedély iránti kérelem mellékletét képező dokumentáció tartalma
A) Valamennyi berendezés esetében vizsgálja a hatóság:
1. a kivitelezésért felelős műszaki vezető, ennek hiányában a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a berendezés
1.1. kivitelezése során az engedélyezett tervtől, a létesítési engedélytől eltértek-e,
1.2. az 1.1. pont szerinti esetleges eltérésekkel együtt a vonatkozó előírásoknak megfelel,
1.3. a megvalósulási tervnek megfelel,
1.4. az elvégzett üzemi próbák alapján üzemképes állapotban van;
2. üzembehelyezői nyilatkozatot és üzembehelyezési jegyzőkönyvet;
3. a 3.1. alpont vagy a 3.2. alpont szerinti megvalósulási tervdokumentációt,
3.1. a kivitelezést követően elkészített megvalósulási tervdokumentációt, ami a berendezés tűzvédelmi hatóság által engedélyezett létesítési engedélyezési tervdokumentációjának tartalmát a kivitelezéshez szükséges részletességgel, a ténylegesen beépített műszaki megoldások ismertetésével kibővítve tartalmazza, így különösen
3.1.1. a beépített részegységek, elemek, anyagok, vezetékek típusát és jellemzőit,
3.1.2. a normál és a biztonsági tápellátást biztosító megoldásokat, a tápellátást alátámasztó méretezést,
3.1.3. a vezérlések és a jelzésfogadás tényleges megoldását,
3.1.4. a tűzriasztás tényleges megoldását,
3.1.5. beépített tűzjelző berendezés esetében az összefüggési rajzot, a telepítési jegyzéket és szükség szerint a bekötési rajzokat,
3.1.6. beépített gázzal oltó berendezés esetében a túlnyomás-levezetés megoldását, méretezését,
3.1.7. beépített tűzoltó berendezés esetén a hidraulikai, méretezési számításokat,
3.2. kivitelezési tervdokumentáció, ami
3.2.1. a berendezés tűzvédelmi hatóság által engedélyezett létesítési engedélyezési tervdokumentációjának tartalmát a kivitelezéshez szükséges részletességgel, a ténylegesen beépített műszaki megoldások ismertetésével kibővítve tartalmazza - így különösen a 3.1.1-3.1.7. pontokban foglaltakat,
3.2.2. tartalmazza a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy a kivitelezés során nem tért el a kivitelezési tervdokumentációban foglaltaktól;
4. a beépített részegységek, elemek, anyagok, vezetékek megfelelőségét, teljesítményét igazoló iratokat;
5. a berendezéssel összefüggésben kivitelezett, a tűzterjedés elleni védelmet, valamint a villamos vezetékek tűzhatás elleni védelmét biztosító megoldások megfelelőségét, teljesítményét igazoló iratokat, így különösen
5.1. a védelemből kihagyott és a védelembe bevont terek között az előírt tűzterjedés elleni védelmet biztosító megoldások megfelelőségét, teljesítményét igazoló iratokat,
5.2. a villamos és a gépészeti vezetékek határoló építményszerkezeten való átvezetési helyein előírt tűzgátló lezárások megfelelőségét, teljesítményét igazoló iratokat,
5.3. az előírt tűzálló kábelek, kábelrendszerek és tartószerkezeteik megfelelőségét, teljesítményét igazoló iratokat,
5.4. az 5.1-5.3. alpontban foglalt megoldások megfelelő beépítését igazoló beépítési nyilatkozatokat;
6. a megrendelő vagy az üzemeltető állandó felügyelet biztosítására vonatkozó nyilatkozatát;
7. az átjelző berendezéssel kapcsolatos szolgáltatási szerződés meglétét;
8. a kezelőszemélyzet oktatását igazoló oktatási naplót, jegyzőkönyvet;
9. egyéb, a berendezés megfelelőségét alátámasztó irat, dokumentációt; valamint
10. a kivitelezésért felelős műszaki vezető, ennek hiányában a kivitelező és az üzembe helyező mérnök tűzvédelmi szakvizsga-bizonyítványának meglétét.
B) A beépített tűzjelző berendezés esetében vizsgálja a hatóság:
1. a vezetékhálózat megfelelőségét igazoló, a hurokellenállás-mérésről és a szigetelési ellenállásmérésről készített jegyzőkönyvet,
2. a hangnyomás-mérési jegyzőkönyvet.
C) A beépített tűzoltó berendezés esetében vizsgálja a hatóság:
1. a berendezés csővezetékei tisztításának, átmosásának elvégzését igazoló iratot,
2. a berendezés helyszíni nyomáspróbájáról készített jegyzőkönyvet,
3. a helyiség teljes elárasztásával működő gázzal oltó berendezés esetében az oltási koncentráció-megtartási idő, a kialakuló túlnyomás és a szükség szerint beépített túlnyomás-levezetés ellenőrzéséről készített jegyzőkönyvet,
4. az oltóközpont helyiségét határoló építményszerkezetek előírt tűzterjedés elleni védelmét biztosító megoldások megfelelőségét, teljesítményét igazoló iratokat.”
„4. melléklet a 491/2017. (XII. 29.) Korm. rendelethez
A beépített tűzjelző berendezés, illetve a beépített tűzoltó berendezés megszüntetéséhez szükséges engedély iránti kérelem mellékletét képező nyilatkozat tartalma
A) Valamennyi berendezés esetében vizsgálja a hatóság:
1. Az üzemeltető nyilatkozatát
1.1. arról, hogy a berendezést jogszabályi kötelezés, hatósági előírás vagy önkéntes vállalás alapján létesítették,
1.2. jogszabályi kötelezés alapján létesített berendezés esetén a berendezéssel védett építmény, építményrész azon jellemzőiről, amelyek miatt a létesítést a jogszabály előírta,
1.3. hatósági előírás alapján létesített berendezés esetén a hatósági előírást megalapozó körülmény tűzvédelmi szempontból kedvező megváltozásáról,
1.4. arról, hogy a berendezés létesítését a megszüntetés iránti kérelem benyújtásakor hatályban lévő jogszabályi rendelkezés nem írja elő, azon jellemzők ismertetésével, amelyek alapján a hatályos jogszabályi rendelkezés meghatározza a kötelezettséget,
1.5. arról, hogy tudomásul veszi a berendezés megszüntetésével kialakuló tűzvédelmi biztonsági szintet és annak következményeit.”
Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 3. melléklete a következő 39. ponttal egészül ki:
„39. a sportinfrastruktúra-fejlesztések megvalósításával összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 65/2019. (III. 27.) Korm. rendelet szerinti beruházás.”
A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 5. melléklete a következő 60. ponttal egészül ki:
„60. A személyazonosító igazolvány tároló elemén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 5. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatásazonosító rögzítése”
