A jogszabály mai napon ( 2020.08.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

7/2020. (IV. 16.) KKM rendelet

a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 17. alpontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában feladatkörében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatás fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: előirányzat) kezelésére és felhasználására terjed ki, amely felhasználásra vonatkozó alapvető szabályokat az 1. melléklet tartalmazza.

2. § (1) *  E rendelet szerinti támogatás az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, és

a) az Európai Bizottságnak a COVID-19-vírusjárvány idején a gazdaság segítése érdekében bevezethető állami átmeneti támogatási intézkedésekre vonatkozó átmeneti keretszabályra vonatkozó közlemény (a továbbiakban: közlemény) 3.1. szakaszának feltételei szerint elfogadott, C(2020) 2332 final számú, 2020. április 8-i és C(2020)3426 final számú, 2020. május 19-i európai bizottsági határozattal [a továbbiakban: a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti versenyképesség-növelő támogatás] vagy

b) az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján elfogadott, SA.57375 (2020/N) C(2020)4286 final számú, 2020. június 23-i európai bizottsági határozattal [a továbbiakban: a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti versenyképesség-növelő támogatás]

összhangban nyújtható.

(2) A versenyképesség-növelő támogatás vissza nem térítendő, költségvetési támogatás formájában nyújtható.

(3) *  A 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti versenyképesség-növelő támogatás azonos elszámolható költségek vonatkozásában csak abban az esetben halmozható az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti egyéb állami támogatással, ha az nem vezet a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendeletben (HL L 187., 2014. 06. 26., 1. o.) (a továbbiakban: általános csoportmentességi rendelet), más állami támogatási tárgyú európai uniós jogszabályban vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépéséhez.

(4) *  A III. Fejezetben megállapított szabályok kizárólag a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti versenyképesség-növelő támogatás esetében, a III/A. Fejezetben megállapított szabályok kizárólag a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti versenyképesség-növelő támogatás esetében alkalmazhatóak.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában

1. *  a támogatás odaítélésének időpontja: a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti versenyképesség-növelő támogatás esetében a támogatói okirat kiállításának az időpontja, míg a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti versenyképesség-növelő támogatás esetében a támogatási szerződés aláírásának az időpontja;

2. acélipar: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 43. pontja szerinti acélipar;

3. állami támogatás: az Atr. 2. § 1. pontja szerinti támogatás;

4. *  átlagbér: a pályázónak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 79. §-ában meghatározott ráfordításának egy főre vetített mértéke;

5. elsődleges mezőgazdasági termelés: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 9. pontja szerinti termelés;

6. kereskedelmi tevékenység: bármely termék értékesítési célú birtoklása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő forgalmazása, ha az üzletszerűen és a kifejezetten erre a célra szolgáló, elkülönített helyiségben vagy kifejezetten erre a célra szolgáló elektronikus rendszeren keresztül történik;

7. mezőgazdasági termék: az EUMSz I. mellékletében felsorolt termékek, a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1379/2013/EU rendelet) I. mellékletében felsorolt halászati és akvakultúra-termékek kivételével;

8. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. § (4a) és (4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetben levő vállalkozás;

9. szállítási ágazat: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 45. pontja szerinti szolgáltatás;

10. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított és a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami átmeneti támogatásról szóló, 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozatban (HL L 336., 2010. 12. 21., 24. o.) pontosított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű, A. és B. csoportba sorolt szén kitermelésével kapcsolatos tevékenység;

11. szintetikusszál-ipar: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 44. pontja szerinti szintetikusszál-ipar;

12. támogató: az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 1. melléklet 17. pontjában megjelölt személy;

13. turisztikai tevékenység: az általános csoportmentességi rendelet 2. cikk 47. pontja szerinti turisztikai tevékenység, beleértve az egészségturizmust;

14. *  bázislétszám: a pályázó átlagos állományi létszáma a pályázat vagy a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban;

15. *  beruházás: tárgyi eszközök vagy immateriális javak beszerzése, amely új létesítmény létrehozatalát, meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, létesítmény termékkínálatának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítését vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatását eredményezi, vagy a részesedésszerzés kivételével olyan létesítmény eszközeinek az eladótól független harmadik fél beruházó általi felvásárlása is, amely létesítmény bezárásra került;

16. a beruházás megkezdése:

a) építési munka esetén az építésre vonatkozó első visszavonhatatlan kötelezettségvállalás időpontja,

b) tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzése esetén a vállalkozás általi első jogilag kötelező érvényűnek tekintett megrendelés napja,

c) olyan egyéb kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi,

d) létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás időpontja vagy

e) az a)-d) pontok közül több pont együttes megvalósulása esetén a legkorábbi időpont, azzal, hogy nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása, ha az nem képezi a beruházás elszámolható költségét, valamint az előkészítő munka költségének felmerülése;

17. középvállalkozás: az általános csoportmentességi rendelet I. mellékletében meghatározott feltételeket teljesítő vállalkozás;

18. nagyvállalkozás: az általános csoportmentességi rendelet I. mellékletében meghatározott feltételeket nem teljesítő vállalkozás;

19. *  kár: a koronavírus-járvánnyal összefüggésben meghozott adminisztratív intézkedések következtében kialakult, a referencia üzemi eredmény és a kompenzációs időszakban elért üzemi eredmény közti különbségnek megfelelő pénzügyi veszteség;

20. *  üzemi eredmény: az Sztv. 71. § (1) bekezdése szerinti üzemi tevékenység eredménye;

21. *  referencia üzemi eredmény: a referencia időszakban elért üzemi eredmény napi átlaga megszorozva a kompenzációs időszak napjainak számával, vagy szezonalitással érintett pályázó esetében a vonatkozó referencia időszak alatt elért üzemi eredmény;

22. *  referencia időszak: a támogatási kérelem benyújtását megelőző utolsó lezárt üzleti év, vagy a szezonalitással érintett pályázó esetében a kompenzációs időszakkal azonos időszaka a megelőző üzleti évnek;

23. *  kompenzációs időszak: a pályázó által 2020. március 12. napja és 2020. augusztus 31. napja között meghatározott időszak, amikor az értékesítés nettó árbevétele vagy a megrendelési állományának értéke a koronavírus-járvánnyal összefüggésben meghozott adminisztratív intézkedések következtében legalább 25%-kal visszaesett a referencia időszak azonos naptári napjaihoz képest;

24. *  adminisztratív intézkedések: a koronavírus-járvánnyal összefüggésben meghozott hazai és külföldi korlátozó intézkedések és ajánlások, melyek a pályázó üzleti tevékenységére hatással vannak, és az alábbi kategóriák egyikébe besorolhatók:

a) koronavírus-járvány elleni védekezésre irányuló egészségügyi, közegészségügyi korlátozó intézkedés vagy ajánlás,

b) a pályázóval vagy az alkalmazottjaival szemben, a koronavírus-járvány miatti érintettség következtében elrendelt teljes vagy részleges hatósági karantén,

c) a pályázó üzleti tevékenységének teljes vagy részleges korlátozódása a koronavírus-járvány elleni védekezés eredményeként bekövetkezett ellátási láncok (áruk, alapanyagok, szolgáltatások) megszakadása miatt,

d) a pályázónál jelentkező bevételkiesés, amely a megrendelt áruk és szolgáltatások ügyfelek részéről történt átvételének a koronavírus-járvány miatti ellehetetlenülése vagy amiatt következett be, hogy az ügyfelek a koronavírus-járvány eredményeként nem teljesítették fizetési kötelezettségüket;

25. *  pályázó: a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti versenyképesség-növelő támogatásra irányuló pályázatot vagy a 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti versenyképesség-növelő támogatási kérelmet benyújtó gazdasági társaság;

26. *  szezonalitással érintett pályázó: olyan pályázó, amely a támogatási kérelmében nyilatkozik, hogy az elmúlt három egymást követő üzleti évben egy adott időszakra vonatkozó napi átlag árbevétele több mint 25%-kal eltér az egész év napi átlag árbevételétől;

27. *  átlag bértömeg: az Sztv. 79. §-ában meghatározott ráfordításoknak az Sztv. 79. § (4) bekezdése szerinti bérjárulékok levonása utáni, az utolsó lezárt üzleti évben elért éves összege egy főre vetítve a bázislétszám alapján;

28. *  garancia: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény LXI. Fejezetében meghatározott garanciavállaló nyilatkozat, melyet olyan garantőr állított ki, amelyben a Magyar Állam többségi tulajdonnal nem rendelkezik - a Magyar Állam többségi tulajdona esetén akkor, ha a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 6. § 62. pontja szerinti közérdeklődésre számot tartó hitelintézetnek minősül -, és amely a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által kiadott, garancia nyújtására vonatkozó engedéllyel rendelkezik, és szerepel a Magyar Nemzeti Bank engedélyezési és intézményfelügyelési nyilvántartásában, és a garancianyilatkozat megfelel a vonatkozó engedély kereteinek és az abban foglalt összeghatárnak.

II. FEJEZET

A VERSENYKÉPESSÉG-NÖVELŐ TÁMOGATÁSI RENDSZER SZEREPLŐI ÉS FELADATAIK

3. A támogató

4. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 48. § (1) bekezdés b) pontja szerinti támogatói okirat kibocsátása során a támogató kötelezettségvállalóként felelős az eljárás során felmerülő szakmai és szakmastratégiai kérdés megvizsgálásáért, az ehhez kapcsolódó és ebből adódó eljárási, igazgatási feladatok ellátásáért és előkészítéséért, valamint valamennyi egyéb, az eljárások során felmerülő, az előirányzatot érintő pénzügyi kérdésekért, a támogatói okirat, annak módosításai és a kapcsolódó dokumentumok pénzügyi és jogi szempontú vizsgálata és ellenjegyzése kivételével.

4. A lebonyolító szerv

5. § (1) Az előirányzat lebonyolító szerve a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság.

(2) A lebonyolító szerv

a) ellátja

aa) *  a pályázatértékelési, a döntés-előkészítői, a támogatói okiratok kibocsátásával és támogatási szerződések létrehozásával, módosításával összefüggő előkészítő feladatokat,

ab) a nyilvántartási és előrejelzési feladatokat,

ac) a támogatott tevékenység végrehajtásának szakmai ellenőrzési feladatait, ideértve a helyszíni ellenőrzéseket is,

ad) a folyamatlezárási tevékenységet,

ae) a szerződésekkel összefüggő adatkezelési, adatfeldolgozási és a támogató megkeresése alapján a részére történő adatszolgáltatási feladatokat,

af) az előirányzattal kapcsolatos pénzügyi, számviteli feladatokat, részt vesz a beszámoló összeállításában,

ag) az előirányzathoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat, a kötelezettségvállalások tekintetében az érvényesítési, utalványozási feladatokat, valamint a saját nyilvántartásai alapján az adatszolgáltatási és az adatkezelési feladatokat,

ah) a versenyképesség-növelő támogatásból megvalósuló támogatott tevékenység kapcsán felmerülő költségek elszámolhatóságát igazoló ellenőrzési feladatokat, beleértve a teljesítésre, és a kifizetés jogosságának vizsgálatára vonatkozó feladatokat is,

ai) *  a támogatói okiratok és szerződések, valamint módosításaik, illetve a kapcsolódó dokumentumok teljes körű jogi és pénzügyi szempontú vizsgálatát és szakmai, jogi, illetve - az Ávr. 55. § (2) bekezdés j) pontja szerinti személy általi - pénzügyi ellenjegyzését,

b) ellátja a versenyképesség-növelő támogatás felhasználásával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat,

c) kivizsgálja a kedvezményezett által benyújtott kifogást, és javaslatot tesz a támogató részére a kifogás elbírálásához,

d) *  gondoskodik a támogatói okiratok és szerződések lezárásáról, végzi az előirányzathoz kapcsolódó követeléskezelési feladatokat.

III. FEJEZET

A 2. § (1) BEKEZDÉS A) PONTJA SZERINTI VERSENYKÉPESSÉG-NÖVELŐ TÁMOGATÁS NYÚJTÁSÁNAK SZABÁLYAI * 

5. A versenyképesség-növelő támogatásban részesíthetők köre

6. § Versenyképesség-növelő támogatás a Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdasági társaság részére az 1. mellékletben foglaltak szerint nyújtható.

6. A támogatható tevékenységek köre

7. § Versenyképesség-növelő támogatás a 8. §-ban meghatározottak kivételével bármely iparágban és gazdasági területen nyújtható.

8. § (1) Az Ávr. 81. §-ában meghatározottakon kívül e rendelet alapján nem nyújtható versenyképesség-növelő támogatás

a) acélipari tevékenységhez,

b) a hajógyártásban folytatott tevékenységhez,

c) a széniparban folytatott tevékenységhez,

d) a szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

e) az ellenszolgáltatás fejében végzett légi, tengeri, közúti, vasúti és belvízi úton történő személy- vagy áruszállítási szolgáltatás nyújtásához,

f) elsődleges mezőgazdasági termeléshez,

g) az 1379/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra-ágazatban történő projekthez,

h) energiatermelést, energiaszolgáltatást szolgáló projekthez,

i) kereskedelmi tevékenységhez,

j) koncesszióköteles körbe tartozó tevékenységet megvalósító projekthez,

k) turisztikai tevékenységre irányuló projekthez,

l) exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, nevezetesen az értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatban.

(2) E rendelet alapján nem nyújtható továbbá versenyképesség-növelő támogatás

a) azon pályázó részére, amely nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban pályázat benyújtásakor, vagy aki nem nyújt be teljes bizonyító erejű nyilatkozatot arról, hogy nem áll fenn köztartozása, és arról, hogy vállalja, hogy kéri a felvételét a köztartozásmentes adózói adatbázisba,

b) azon pályázó részére, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének a pályázat benyújtásakor,

c) olyan pályázónak vagy olyan vállalkozás kapcsolt vállalkozásának, amely az Európai Bizottság korábbi, Magyarországnak címzett határozata alapján jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásban részesült, és ezért a támogatás visszafizetésére kötelezték, és ezen visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget.

(3) A mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozások számára akkor nyújtható versenyképesség-növelő támogatás, ha a támogatás mértéke nem függ a támogatás mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére történő teljes vagy részleges átadásától, és a támogatás mértékét nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.

7. A versenyképesség-növelő támogatás nyújtásának feltételei

9. § A versenyképesség-növelő támogatást az a közép- vagy nagyvállalkozás veheti igénybe, amely

a) igazolja, hogy 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben levő vállalkozásnak, de a koronavírus-járvány következtében azzá vált, vagy egyéb pénzügyi vagy gazdasági nehézségei támadtak,

b) igazolja, hogy a koronavírus-járvány miatt, azzal ok-okozati összefüggésben az értékesítés nettó árbevétele vagy a megrendelési állományának értéke legalább 25%-kal visszaesett,

c) nyilatkozik arról, hogy nem felelős a gazdasági visszaesésért és a tőle elvárható gondossággal járt el,

d) nyilatkozik arról, hogy a felmerült veszteségekre nincs biztosítása, vagy a biztosítás alapján nincs lehetőség a felmerült károk teljes megtérítésére,

e) vállalja, hogy a bázislétszámát a beruházás befejezéséig, de legalább 2020. december 31-ig fenntartja,

f) vállalja, hogy 2021. június 30-ig legalább 150 000 euró értékű beruházást valósít meg Magyarországon,

g) nyilatkozik, hogy a pályázata benyújtását megelőzően nem kezdte meg a beruházást.

8. A versenyképesség-növelő támogatás mértéke

10. § (1) A versenyképesség-növelő támogatás támogatástartalma a Közlemény 3.1. szakasza alapján nyújtott egyéb támogatásokkal együtt vállalkozásonként - az adott tagállamban lévő vállalkozás kapcsolt vállalkozásait is figyelembe véve - nem haladhatja meg a 800 000 eurónak megfelelő forintösszeget, azzal, hogy a beruházás értékéhez igazodik.

(2) Ha a beruházás értéke

a) 150 000 euró és 300 000 euró között van, a versenyképesség-növelő támogatás összege a beruházás értékének 30%-a,

b) 300 001 euró és 500 000 euró között van, a versenyképesség-növelő támogatás összege a beruházás értékének 40%-a,

c) 500 000 euró felett van, a versenyképesség-növelő támogatás összege a beruházás értékének 50%-a.

(3) Az e fejezetben meghatározott összegek a pályázat benyújtását megelőző hónap utolsó munkanapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyam alapján számítandók át forintra.

9. A versenyképesség-növelő támogatás nyújtása

11. § (1) A versenyképesség-növelő támogatás nyújtása pályázati úton történik. A pályázati kiírást a támogató közzéteszi a saját és a lebonyolító szerv internetes honlapján.

(2) A versenyképesség-növelő támogatás igénylése a lebonyolító szerv részére megküldött, aláírt pályázat benyújtásával történik.

(3) A versenyképesség-növelő támogatás 100%-os támogatási előlegként, egy összegben, forintban kerül kifizetésre.

(4) A kedvezményezett a versenyképesség-növelő támogatás felhasználásáról szóló beszámolót az Ávr. 93. § (1a) bekezdése szerint a kötelezettségvállalási időszak lejártát követően nyújtja be.

(5) A támogatás biztosítéka az Ávr. 84. § (2) bekezdés a) pontja szerint kerül megállapításra.

12. § (1) A versenyképesség-növelő támogatásról támogatói okirat 2020. december 31-ig bocsátható ki.

(2) A versenyképesség-növelő támogatás tekintetében érvényesíteni kell az Ávr. 101. §-ában foglalt iratmegőrzési kötelezettséget.

III/A. FEJEZET * 

A 2. § (1) BEKEZDÉS B) PONTJA SZERINTI VERSENYKÉPESSÉG-NÖVELŐ TÁMOGATÁS NYÚJTÁSÁNAK SZABÁLYAI * 

10. *  A támogatásban részesíthetők köre

12/A. § *  Versenyképesség-növelő támogatás a Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdasági társaság részére az 1. mellékletben foglaltak szerint nyújtható.

11. *  A támogatható tevékenységek köre

12/B. § *  Versenyképesség-növelő támogatás a 12/C. §-ban meghatározottak kivételével bármely iparágban és gazdasági területen nyújtható.

12/C. § *  (1) Az Ávr. 81. §-ában meghatározottakon kívül e rendelet alapján nem nyújtható versenyképesség-növelő támogatás azon pályázó részére, amelynek

a) a tevékenysége elsődleges mezőgazdasági termelési tevékenység;

b) a tevékenysége az 1379/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó halászati és akvakultúra ágazati tevékenység;

c) a beruházása a 8. § (1) bekezdésében felsorolt tevékenységhez kapcsolódik a kérelemben feltüntetett TEÁOR kód alapján.

(2) E rendelet alapján nem nyújtható versenyképesség-növelő támogatás

a) azon pályázó részére, amely nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban a pályázat benyújtásakor, vagy amely nem nyújt be teljes bizonyító erejű nyilatkozatot arról, hogy nem áll fenn köztartozása;

b) azon pályázó részére, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének a pályázat benyújtásakor, és

c) olyan pályázónak vagy olyan vállalkozás kapcsolt vállalkozásának, amely az Európai Bizottság korábbi, Magyarországnak címzett határozata alapján jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásban részesült, és ezért a támogatás visszafizetésére kötelezték, és ezen visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget.

(3) A mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozások számára akkor nyújtható versenyképesség-növelő támogatás, ha a támogatás mértéke nem függ a támogatás mezőgazdasági termék elsődleges termelője részére történő teljes vagy részleges átadásától, és a támogatás mértékét nem az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg.

(4) A támogatás során beszerzett, 2. melléklet szerinti eszközökhöz más állami támogatás nem nyújtható.

12. *  A támogatás nyújtásának feltételei

12/D. § *  A versenyképesség-növelő támogatást az a nagyvállalkozás veheti igénybe, amely

a) nyilatkozik, hogy 2019. december 31-én nem minősült nehéz helyzetben levő vállalkozásnak;

b) igazolja és bemutatja, hogy milyen mértékű kára keletkezett, vagy fog várhatóan keletkezni;

c) igazolja és bemutatja, hogy az értékesítés nettó árbevétele vagy a megrendelési állományának értéke legalább 25%-kal visszaesett, vagy vissza fog esni a kompenzációs időszakban;

d) igazolja, hogy a kára, valamint a c) pont szerinti 25%-os visszaesés és az adminisztratív intézkedések között ok-okozati összefüggés áll fenn;

e) nyilatkozik arról, hogy nem felelős a gazdasági visszaesésért és annak megelőzése és csökkentése érdekében a tőle elvárható gondossággal járt el;

f) nyilatkozik a Magyarországon - a 12/F. § (9) bekezdés a) pontja szerinti esetben - 2021. szeptember 30-ig vagy 2022. június 30-ig megvalósítandó beruházásának értékéről; és

g) nyilatkozik a bázislétszámának 2022. június 30-ig történő fenntartásáról.

13. *  A támogatás mértéke

12/E. § *  (1) A támogatás mértékét a támogató állapítja meg, azzal, hogy az - a (4) bekezdésben meghatározott egyéb forrásokkal együtt - nem haladhatja meg a pályázó kárának mértékét.

(2) A támogató a támogatásra irányuló kérelmek elbírálásnál és a támogatás tényleges összegének megállapításánál az (1) bekezdésben foglaltakon túl az alábbi szempontokat azonos súllyal veszi figyelembe:

a) a kár relatív mértéke;

b) a 2. melléklet szerinti szabályoknak megfelelő beruházásának 1,6 millió eurót meghaladó értéke;

c) a b) pontban vállalt beruházás helyszíne szerinti térség gazdasági fejlettsége, valamint a pályázó tevékenységének iparági besorolása;

d) bázislétszám mértéke és

e) az átlag bértömeg mértéke.

(3) A pályázó 2021. március 31-ig köteles benyújtani a lebonyolító szerv részére egy független könyvvizsgáló által készített jelentést a kár mértékének igazolására, amely auditált eredménykimutatást is tartalmaz a kompenzációs időszakra és a referencia időszak azonos naptári napjai szerinti időszakra. Ha az ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a tényleges kár mértéke alacsonyabb, mint a támogatási szerződésben rögzített mérték, úgy a támogatás összegét a kár alacsonyabb mértékéhez kell igazítani, és a ténylegesen felmerült kár mértéke alapján a jogosulatlan többlettámogatást a támogató részére vissza kell fizetni.

(4) A támogatás összegének meghatározásakor figyelembe kell venni a biztosító által, a peres eljárásból, a választottbírósági döntésből vagy bármely más forrásból származó ugyanazon kárra vonatkozóan fizetett térítés összegét, ide nem értve a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti versenyképesség-növelő támogatást. Amennyiben ilyen forrásból származó térítés a támogatás folyósítását követően kerül kifizetésre, erről a pályázó köteles a (3) bekezdés szerinti jelentésben vagy más módon nyilatkozni. Ebben az esetben a támogatás mértékét a kompenzált kár mértékéhez kell igazítani, és a jogosulatlan többlettámogatást a támogató részére vissza kell fizetni.

(5) A beszerzett tárgyi eszközök és immateriális javak akkor tekinthetők a beruházás részének, ha megfelelnek a 2. mellékletben meghatározott szabályoknak. A támogató a túlkompenzáció elkerülése érdekében a (2) bekezdés szerinti szempontok értékelésekor a kérelemben megjelölt beruházási érték felénél magasabb támogatási összeget nem nyújthat a pályázó részére, illetve a pályázó a (2) bekezdés b) pontjában vállalt beruházása keretében beszerzett eszközökhöz más állami támogatást nem igényelhet.

(6) Az e fejezetben meghatározott összegeket - beleértve az árbevétel, az üzemi eredmény, a kár, az átlag bértömeg és a vállalt beruházás értékét is - a támogatási kérelem benyújtását megelőző hónap utolsó munkanapján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyamok alapján kell átszámítani forintra.

14. *  A támogatás folyamata

12/F. § *  (1) Támogatás a lebonyolító szerv részére megküldött támogatási kérelem benyújtásával igényelhető.

(2) A támogatási kérelem

a) a pályázó adatait (így különösen annak nevét, címét, méretét, adószámát) és rövid bemutatását;

b) a pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt üzleti évben elért üzemi tevékenység eredményét és árbevételét;

c) a kompenzációs időszak első és utolsó napját;

d) a kompenzációs időszak üzemi tevékenységének eredményét és árbevételét vagy az arra vonatkozó tervszámokat, ha a kérelem benyújtáskor a kompenzációs időszak még nem ért véget, valamint a jogosultság megállapításához szükséges további pénzügyi adatokat;

e) a kár és az igényelt támogatás mértékét;

f) a biztosító által, a peres eljárásból, a választottbírósági döntésből vagy bármely más forrásból származó, ugyanazon kárra vonatkozóan fizetett térítés összegét;

g) a beruházás ismertetését (így különösen annak helyszínét, a beruházás méretét, kezdetének és befejezésének várható időpontját, TEÁOR kódját, gyártási termék vámtarifa számát) és szöveges bemutatását, valamint a tervezett beruházási költségeket költségnemenként;

h) a bázislétszámot és

i) a kérelmező valamennyi pénzforgalmi számlájának bankszámlaszámát és az azt vezető hitelintézet nevét

tartalmazza.

(3) A támogatási kérelemhez mellékelni kell:

a) a pályázó utolsó lezárt üzleti évéről készült auditált eredménykimutatást vagy a szezonalitással érintett pályázó esetében a referencia időszakra vonatkozó auditált eredménykimutatást;

b) hiteles cégkivonatot;

c) az eljáró képviselők eredeti aláírási címpéldányát vagy ügyvédi aláírásmintáját;

d) a kérelem benyújtását megelőző 12 hónapot lefedő belső munkaügyi jelentéseket, valamint ugyanezen időszakot érintő és rendelkezésre álló negyedéves KSH-létszámjelentéseket;

e) a kompenzációs időszakra vonatkozó, rendelkezésre álló, a megrendelések lemondását vagy elhalasztását alátámasztó dokumentumokat, valamint annak igazolását, hogy a kár a koronavírus-járvány következtében meghozott adminisztratív intézkedések következménye;

f) a kompenzációs időszakra vonatkozó tervezett eredménykimutatást, amely a 12/E. § (3) bekezdése szerinti jelentéshez mellékelt auditálássorán kerül értékelésre;

g) amennyiben a pályázó nem szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban, nemleges adóigazolást vagy nullás adószámla-egyenlegről szóló kimutatást és

h) igazolást arról, hogy az általános csoportmentességi rendelet 1. mellékletében foglaltak alapján a pályázó nagyvállalatnak minősül.

(4) A támogatási kérelem befogadásáról a támogató a pályázót írásban értesíti.

(5) A támogatási kérelmet a lebonyolító szerv megvizsgálja, és szükség esetén 30 napos határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel a pályázót.

(6) A lebonyolító szerv javaslata alapján a támogató hozza meg a támogatási döntést, melyről a lebonyolító szerv útján értesíti a pályázót (a továbbiakban: feltételes támogatási ajánlat). A feltételes támogatási ajánlat nem minősül kötelezettségvállalásnak.

(7) Ha a pályázó a feltételes támogatási ajánlatot elfogadja, a támogató támogatási szerződést köt a pályázóval, amely az abban foglalt felfüggesztő feltételek teljesítésének napján lép hatályba. Amennyiben a pályázó a feltételes támogatási ajánlatot nem fogadja el az arra nyitva álló határidőn belül, akkor az ajánlat hatályát veszti, a támogatási eljárás pedig lezárul.

(8) A támogatás biztosítéka a (9) bekezdés a) pontja esetében az Ávr. 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazó nyilatkozat, a (9) bekezdés b) pontja esetében az Ávr. 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazó nyilatkozat, valamint a támogatás 100%-ának megfelelő összegre szóló, a támogatót jogosultként megjelölő garancia.

(9) A támogatás folyósítása

a) utólag, forintban, a támogatási szerződésben meghatározott ütemezés alapján történik, amennyiben a pályázó szerződésben vállalja, hogy a beruházását 2021. szeptember 30-ig befejezi, vagy

b) előlegként, forintban történik, amennyiben a pályázó garanciát is benyújt a (8) bekezdésnek megfelelően.

(10) A támogatási szerződésben kell rendelkezni a pályázó rendeltetésszerű támogatásfelhasználásról szóló beszámolási és bejelentési kötelezettségeiről, valamint a beszámolók benyújtásának határidőiről.

15. *  A kötelezettségek megszegésének jogkövetkezményei

12/G. § *  (1) A támogató jogosult a támogatási szerződéstől elállni, azt felmondani, és a teljes támogatást visszakövetelni, ha

a) az Ávr. 96. §-ában foglalt feltételek bármelyike fennáll;

b) a pályázó beszámolói alapján megállapítható, hogy a pályázónál nem merült fel a 12/D. § c) pontja szerinti 25%-os mértékű visszaesés, vagy nem keletkezett kára;

c) a pályázó nem teljesítette a 12/D. § g) pontjában foglalt bázislétszám fenntartására vonatkozó kötelezettséget; vagy

d) a pályázó nem teljesítette a 2. melléklet II. pontja szerinti feltételt.

(2) A támogatási szerződés az (1) bekezdésben meghatározottakon túl a támogatási szerződés megszegése esetén alkalmazandó egyéb jogkövetkezményeket, illetve további elállási és felmondási okokat is meghatározhat.

(3) Amennyiben a támogató az e rendeletben vagy a támogatási szerződésben meghatározottak szerint a támogatási szerződéstől eláll, vagy azt felmondja, akkor a támogatás részleges vagy teljes visszafizetéséről is rendelkeznie kell, és a visszafizetésre irányuló eredménytelen felszólítást követően jogosult a támogatási szerződés szerinti biztosítékokat érvényesíteni.

(4) A pályázó a támogatási szerződéstől annak hatálya alatt bármikor indokolás nélkül elállhat, azonban ebben az esetben köteles visszafizetni a támogatónak a számára folyósított támogatás összegét az Ávr. 98. § (1) bekezdésében vagy a támogatási szerződésben meghatározott kamattal növelve.

12/H. § *  Támogatási szerződést a pályázó és a támogató 2020. december 31-ig köthet.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

13. § *  (1) Az egyedi versenyképesség-növelő támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait közzé kell tenni az Európai Bizottság közzétételi adatbázisában. Erre figyelemmel a támogatást nyújtó 2021. február 1-jéig továbbítja az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére az e kormányrendelet alapján nyújtott versenyképesség-növelő támogatásoknak az Atr. 6. melléklete szerinti adatait.

(2) A 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti versenyképesség-növelő támogatás az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikk (2) bekezdés b) pontja hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

1. melléklet a 7/2020. (IV. 16.) KKM rendelethez * 

A B C D E F G H I J K L M N O
1. Áht. azonosító Címnév Alcím név Jogcím csop. név Jogcímnév Előirányzat célja Kifizetésben részesülők köre Támogatás biztosításának módja Támogatási előleg Rendelkezésre bocsátás módja Vissza-
fizetés határ-
ideje
Biztosíték Kezelő szerv Lebonyolító szerv Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás közreműködő szervezete
2. Fejezeti kezelésű előirányzatok
3. Célelőirányzatok
4. A koronavírus-
járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-
növelő támogatás
Az előirányzat fedezetet biztosít a koronavírus
(COVID-19) következtében
a gazdaság számára szükséges beruházások ösztönzésére, valamint az elszenvedett pénzügyi károk megtérítésére
a vállalatoknak nyújtott egyszeri, vissza nem terítendő költségvetési támogatás nyújtása által.
A Magyarországon székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdasági társaságok,
kivéve az alábbi ágazatok: acélipar, hajógyártás, szénipar, szintetikusszál-ipar, személy- vagy áruszállítási szolgáltatás, elsődleges mezőgazdasági termelés, akvakultúra, energiatermelés, kereskedelem, turizmus. Továbbá a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság mint lebonyolító szerv.
pályázat útján támogatói okirattal, valamint egyedi kérelemre támogatási szerződéssel előleg biztosítható költségvetési támogatás esetén közvetlen kifizetéssel egy összegben, egyéb kifizetés esetén közvetlen kifizetéssel egy összegben és/vagy részletekben, teljesítésarányosan; előirányzat-
átcsoportosítással
Ávr. 84. § (2) bekezdés a) pontja szerinti felhatalmazó nyilatkozat, illetve a rendeletben meghatározott esetekben bankgarancia HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvény-
társaság

2. melléklet a 7/2020. (IV. 16.) KKM rendelethez * 

A 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti versenyképesség-növelő támogatás tekintetében vállalt beruházás keretében beszerzett tárgyi eszközökre és immateriális javakra vonatkozó szabályok

I. Kizárólag a támogatási kérelem befogadására vonatkozó értesítést követően felmerült költségek vehetők figyelembe a beruházás részeként, figyelemmel a támogatási szerződésben rögzített beruházás megkezdésének időpontjára és a kérelemhez mellékelt költségkategóriákra.

II. A beszerzett eszközök értékének a beruházás befejezéséig el kell érnie az 1,6 millió eurónak megfelelő forint összeget.

III. A beruházás befejezésére vonatkozó határidő után felmerült költségek nem számolhatóak el a beruházás részeként.

IV. Az Sztv. 47-51. §-ában meghatározott költségek számolhatók el a következő kivételekkel:

1. a pályázó saját maga által előállított, forgalmazott eszköz, szoftver, saját maga által nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei [Sztv. 50. § (5) bekezdése], kivéve, ha ilyen eszköz előállítására kizárólag a pályázó képes, és az eszköz elszámolása során olyan értéket alkalmaz, amely megfelel annak a piaci vételárnak, amelyet független harmadik felek egymás között alkalmaznának,

2. a pályázónál meglévő termelőkapacitások telephelyen belüli vagy más telephelyre történő áthelyezési költsége,

3. az előkészítési célú tevékenység költségei, különösen a pályázatkészítés, a pályázati menedzsment, a kifizetési igénylés összeállítása, a megvalósíthatósági tanulmány készítése, a közjegyzői díj,

4. a forráslehetőségek feltérképezésére és pályázatírásra, továbbá a pályázat életútja alatti bármilyen, a pályázat megvalósítására irányuló tanácsadás díja,

5. meglévő gépek átalakításának költségei, ha az átalakítás után a gép teljesítménye, paramétere nem változik, ide nem értve az új technológia bevezetését,

6. eszközök leszerelési költsége,

7. olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a pályázó csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól vagy végrehajtási eljárás alatt álló magánszemélytől szerzett be,

8. azon eszközök, berendezések, amelyek a támogatási kérelem benyújtása előtt bérleti vagy egyéb hasonló konstrukció keretében, továbbá tesztelési, próbaüzemi céllal a pályázónál bármely telephelyen már használatban voltak, továbbá a kétszázezer forint vagy annál kisebb bekerülési értékű tárgyi eszközök,

9. készletek beszerzésének költségei,

10. fogyasztási cikkek beszerzésének költségei,

11. járművek, különösen közúti közlekedésre alkalmas gépjármű, vízi jármű, légi jármű, vasúti jármű, továbbá pótkocsi, félpótkocsi beszerzésének költségei,

12. az apportált eszközök értéke,

13. az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozási vagy megbízási szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés a kifizetést a tevékenység összköltségének százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a részteljesítés lehetőségét a szerződés tartalmazza, és az ilyen ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltségeket a végső pályázó alátámasztja a munka vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással, részletes teljesítésigazolással,

14. az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, szinten tartó felújítási munka költségei és az üzemszerű működést szolgáló költségek,

15. azok az eszközök, amelyek a pályázó által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a kiváltás a meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, a létesítmény termékpalettájának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel, szolgáltatással történő bővítését vagy a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi,

16. visszlízingelt eszközök költségei,

17. hitelfelvétellel kapcsolatos díjak, garanciavállalási díj, jelzálog, egyéb biztosítéknyújtáshoz kapcsolódó költségek,

18. franchise-díj,

19. adótanácsadás, könyvelés, jogi, üzletviteli, piackutatási tanácsadás díja,

20. adók - beleértve a levonható általános forgalmi adót -, illetékek, egyéb hatósági, közigazgatási díjak,

21. kamatráfordítások, valamint árfolyamveszteségek,

22. működési költségek, beleértve az utazási, szállásköltségeket és étkezési térítéseket is, ugyanakkor ide nem értve a fedezetkezelői bankszámla vezetésének díját,

23. reprezentációs költségek,

24. jogszabályfrissítési díj,

25. fordítási költségek,

26. cégközi profit,

27. energiatermeléshez kapcsolódó eszközök, a VI. pontban meghatározott kivételekkel,

28. létesítmény felvásárlása, amennyiben arra nem piaci áron kerül sor,

29. cég tulajdonjogának megszerzése (üzletrész- és részvényvásárlás), apport, cégek átalakulásának eredményeképpen bekövetkezett tulajdonszerzés [Sztv. 49. §],

30. hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír megszerzése,

31. ingyenesen szerzett eszközök [Sztv. 50. § (4) bekezdése],

32. pénzügyi lízing meghiúsulása esetén fizetett összeg (lízingdíj, költség vagy teher),

33. külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepének a működéshez, a tartozások kiegyenlítéséhez biztosított eszközök értéke [Sztv. 50. § (7) bekezdése],

34. külföldi székhelyű vállalkozás vagy annak külföldi fióktelepe által a magyarországi fióktelep részére átadott eszközök értéke [Sztv. 50. § (8) bekezdése],

35. az olyan bankszámláról kifizetett, beruházással kapcsolatos költségek, amelyet a pályázó a nem jelentett be a lebonyolító szerv részére,

36. ingatlan esetében a vételár és a független ingatlanforgalmi értékbecsléssel megállapított piaci érték különbsége.

V. Lízingköltség

A földterület, a telek, az épületek és az egyéb eszközök lízingbe vételével kapcsolatos költségek abban az esetben számolhatóak el, ha a lízingügylet zártvégű pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a lízingszerződés tartalmazza az eszköznek a lízing időtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettségét.

VI. Ingatlanbérléssel kapcsolatos költség

Amennyiben a beruházás megvalósításához új ingatlan vagy ingatlanrész - beleértve az új irodahelyiséget is - bérlése válik szükségessé, azok bérleti díja a beruházás befejezésének napjáig elszámolható.

VII. Az immateriális javaknak a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a) az immateriális javakat kizárólag a pályázó és kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használhatja fel,

b) az immateriális javak bekerülési értékét az Sztv. előírásai szerint, terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkenteni kell,

c) az immateriális javakat piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől kell megvásárolni, és

d) az immateriális javaknak legalább a beruházás végéig a pályázó eszközei között kell szerepelniük, és ahhoz a beruházáshoz kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást nyújtották,

e) nagyvállalkozások esetén az immateriális javak az elszámolható költségek maximum 50%-át tehetik ki.

VIII. A támogatható tárgyi eszközöknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a) a beszerzett tárgyi eszközöknek tartósan, legalább a bázislétszám fenntartási időszak végéig szolgálniuk kell a támogatott tevékenységet,

b) az egy vállalatcsoporton belülről beszerzett új eszközök esetén az elszámolható költség nem haladhatja meg az eladó könyveiben nyilvántartott összeget.

IX. Az energiatermeléshez kapcsolódó eszközök költségei

A megújuló energia termeléséhez kapcsolódó eszközök költségei elszámolható költségeknek minősülnek a következő feltételek együttesen teljesülése esetén:

a) a beruházás elsődleges célja nem az energiatermelés, és

b) az energiatermelési kapacitás nem haladja meg a pályázó energiaigényét, illetve a megtermelt energia legfeljebb 20%-át értékesítik.

X. Általános forgalmi adó

a) Ha a pályázó a beruházás, illetve a beruházás hasznosítása során általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a beruházás ÁFÁ-val növelt, bruttó összköltsége. A projekt költségvetését bruttó módon kell megtervezni.

b) Ha a pályázó ÁFA-adóalany, vagy még nem ÁFA-adóalany, de a beruházással, illetve a beruházás hasznosításával azzá válik, és az ÁFA levonására egészben vagy részben jogosult, a támogatás alapja a beruházás ÁFA nélkül számított nettó összköltsége.

XI. Használt eszközök

a) Nagyvállalat - a b) pont kivételével - csak új eszközt számolhat el.

b) Nagyvállalat által beszerzett használt eszköz csak abban az esetben számolható el, amennyiben a használt eszköz egy bezárt létesítmény eszköze, és az eladója a beruházótól független harmadik fél (létesítményfelvásárlás).

XII. Ingatlanok

a) Olyan ingatlan, amelynek az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdoni lapja alapján a fő rendeltetési jellege nem egyeztethető össze a beruházás jellegével (különösen lakóház, üdülő), nem minősül elszámolható költségnek, kivéve, ha a beruházás befejezéséig sor kerül az ingatlan átminősítésére az ingatlan-nyilvántartásban.

b) A telekköltség a beruházás teljes elszámolható költségének 25%-áig vehető figyelembe.


  Vissza az oldal tetejére