Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 269. § (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,
a 25. § tekintetében az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 269. § (11) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 79. § 3. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró agrárminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:
1. § E rendelet alkalmazásában
1. címzett:
a) a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló beszerzését megvalósító általános forgalmi adóalany,
b) a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló beszerzésétől eltérő egyéb célból történő behozatala esetén az az általános forgalmi adóalany, akinek a nevében az áru átvétele megtörténik,
c) belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a termék beszerzését megvalósító általános forgalmi adóalany,
d) a terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló értékesítése esetén a terméket beszerző személy, szervezet, értékesítéstől eltérő egyéb célból történő kivitele esetén a terméket átvevő személy, szervezet,
e) a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó adózó, amennyiben ezen adózó nem azonos az a)–d) alpontban meghatározott személlyel, szervezettel,
2. feladó:
a) a terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya vagy az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő vagy az adóraktár üzemeltetője,
b) a terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre történő értékesítéstől eltérő egyéb célú kivitele esetén az az általános forgalmi adóalany, akinek (amelynek) az érdekében a termék egyéb célú kivitele megvalósul,
c) a belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termék értékesítését megvalósító általános forgalmi adóalany,
d) a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, értékesítéstől eltérő egyéb célból történő behozatal esetén az a személy, szervezet, akinek (amelynek) az érdekében a termék belföldre történő továbbítása megvalósul,
3. felrakodás címe:
a) a termékegység közúti fuvarozásához használt gépjárműre történő felrakodás helyének – az ország, irányítószám, település neve, közterület neve és jellege, házszám, ennek hiányában helyrajzi szám vagy globális helymeghatározó rendszer (GPS) koordináta meghatározásával megjelölt – címe,
b) az Európai Unió más tagállamában történő felrakodás esetén a feladó által rendelkezésre bocsátott címadat,
c) az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló kombinált (intermodális) fuvarozás esetén, a közúti fuvarozást végző gépjárműre történő felrakodás helyének címe,
4. kirakodás (átvétel) címe:
a) a termékegység közúti fuvarozásához használt gépjárműről történő kirakodás helyének – az ország, irányítószám, település neve, közterület neve és jellege, házszám, ennek hiányában helyrajzi szám vagy globális helymeghatározó rendszer (GPS) koordináta meghatározásával megjelölt – címe,
b) az Európai Unió más tagállamában történő kirakodás esetén a címzett (átvevő) által rendelkezésre bocsátott címadat,
c) belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamába található kirakodási (átvételi) címre irányuló kombinált (intermodális) fuvarozás esetén, a közúti fuvarozást végző gépjárműről történő kirakodás helyének címe,
5. végfelhasználó: a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárló természetes személy,
6. banki munkanap: az a nap, amelyen az ügyfél pénzforgalmi szolgáltatója fizetési művelet – ide nem értve a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet szerinti azonnali átutalást – teljesítése céljából nyitva tart,
7. banki munkanap záró időpontja: a pénzforgalmi szolgáltató által meghatározott azon időpont, ameddig a fizetési megbízást – ide nem értve a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet szerinti azonnali átutalás esetét – befogadja.
2. § (1) Az adózó bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz a bejelentésköteles terméknek gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó,
a) az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti Európai Közösségen belüli termék beszerzését (a továbbiakban: Közösségen belüli termékbeszerzés) vagy egyéb célú behozatalát,
b) belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló, az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termék értékesítését (a továbbiakban: termékértékesítés) vagy egyéb célú kivitelét,
c) belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első, általános forgalmi adóköteles termékértékesítését
(a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKAER) szám megállapítása érdekében.
(2) A bejelentésköteles termékek körét az EKAER működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet határozza meg.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget nem érinti, hogy a közúti fuvarozást a bejelentésköteles terméket értékesítő, a bejelentésköteles terméket beszerző, az egyéb célú behozatalát, egyéb célú kivitelét megvalósító személy, szervezet vagy bármelyikük megbízásából más végzi.
(4) Ha a bejelentésköteles terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton, az (1) bekezdés c) pontját arra a termékértékesítésre kell alkalmazni, amely során a terméket elfuvarozzák. Ha a bejelentésköteles terméket olyan adózó fuvarozza vagy fuvaroztatja el, aki vagy amely ezen értékesítések láncolatában címzett és egyúttal feladó, úgy kell tekinteni, mint aki vagy amely a termék fuvarozását vagy fuvaroztatását feladóként végzi.
(5) Ha a bejelentésköteles terméket a termelő külön jogszabály szerint elismert termelői csoporton, termelői szervezeten keresztül értékesíti, vagy a terméket a földművelésügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet részére értékesíti, az (1) bekezdés c) pontját a termelői csoport, termelői szervezet, vagy a földművelésügyi feladatkörében eljáró megyei kormányhivatal nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet által történő termékértékesítésre kell alkalmazni.
3. § A bejelentésre
a) az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre történő, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékbeszerzés vagy egyéb célú behozatal esetén a címzett,
b) belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, értékesítés céljából vagy értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén a feladó,
c) belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozás esetén a feladó – a 2. § (5) bekezdése szerinti esetben az a feladó, aki vagy amely a terméket elfuvarozza, fuvaroztatja –
köteles (a továbbiakban együtt: bejelentésre kötelezett).
4. § Az állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentés hiányában is folytatható
a) a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, továbbá a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és az Országgyűlési Őrség gépjárművével,
b) a Magyarországon szolgálati céllal tartózkodó vagy átvonuló külföldi fegyveres erők és a Magyarországon felállított nemzetközi katonai parancsnokságok hivatali vagy szolgálati gépjárművével, valamint az egyéb szervezetek nemzetközi szerződés, nemzetközi egyezmény és viszonosság alapján mentességet élvező gépjárművével,
c) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényben meghatározott katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjárművel,
d) a nemzetközi szerződés és viszonosság körébe tartozó járművel,
e) a humanitárius szervezet által kiállított igazolással (nyilatkozattal) közlekedő, nem kereskedelmi jellegű (térítés nélküli) humanitárius segélyszállítmányokat szállító gépjárművel,
f) vámfelügyelet alatt álló termékkel,
g) a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint postai küldeményként feladott termékkel,
h) a jövedéki adóról szóló törvény szerinti alkoholtermékkel, sörrel, csendes borral, habzóborral, egyéb csendes erjesztett itallal, egyéb habzó erjesztett itallal, köztes alkoholtermékkel, dohánygyártmánnyal, szárított és fermentált dohánnyal, ellenőrzött energiatermékkel,
i) egy fuvarozás keretében egymillió forint értéket és ötszáz kilogramm bruttó tömeget meg nem haladó, bejelentésköteles termékkel ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére ugyanazon gépjárművel
végzett közúti fuvarozással járó tevékenység.
5. § (1) A 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adózó az állami adó- és vámhatóságtól gyártásszervezésének sajátosságára tekintettel kérheti közúti fuvarozással járó tevékenységének mentesítését, ha
a) a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben a belföldi útszakasz,
b) a 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a felrakodási cím és a kirakodási (átvételi) cím közötti távolság
legfeljebb 20 kilométer, és az adott közúti szakaszon a saját részére beszerzett, egyéb célú fuvarozás keretében behozott vagy az általa feladott termékek fuvarozásának gyakorisága miatt a napi bejelentési kötelezettség aránytalan terhet jelent számára (a továbbiakban: útszakasz-mentesítés).
(2) A kérelemben meg kell jelölni
a) annak a helynek a címét, ahol a felrakodás és a kirakodás történik,
b) a közúti fuvarozáshoz használt, mentesíteni kívánt belföldi útszakasz kezdő pontjának és végpontjának kilométerszelvényeit, valamint az ott található közút számát, ideértve az áthaladással érintett valamennyi útszakaszt,
c) a kérelmet megelőző naptári évben a mentesítés iránti kérelemben megjelölt útszakaszon végzett közúti szállítások számát és gyakoriságát, és
d) minden olyan egyéb körülményt, mely a bejelentéssel járó aránytalan teher fennállását igazolja.
(3) A kérelemhez csatolni kell a mentesítés indokát alátámasztó dokumentumokat, valamint az adózó nyilatkozatát arról, hogy megfelel a 16. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek.
(4) Ha az eset összes körülményének mérlegelése alapján az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy az adózó által teljesített ügyletek adójogi szempontból alacsony kockázatúak és a 2. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettség olyan mértékű aránytalan terhet ró az adózóra, melynek teljesítése nem elvárható, az útszakasz-mentesítést az állami adó- és vámhatóság határozattal engedélyezi.
(5) Ha az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy az útszakasz-mentesítésre vonatkozó engedély feltételei nem állnak fenn, az engedélyt határozattal, a határozat véglegessé válásának napjával visszavonja.
6. § A bejelentésre kötelezett az EKAER szám megállapítása érdekében bejelenti
a) a feladó nevét és adóazonosító számát,
b) a felrakodás címét,
c) a címzett nevét és adóazonosító számát,
d) a kirakodás (átvétel) címét,
e) a bejelentésköteles termék
ea) általános (kereskedelmi) megnevezését,
eb) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendeletnek a bejelentéskor hatályos szövege szerinti vámtarifaszámát
8 számjegyig,
ec) termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömegét kg-ban,
ed) adó nélküli ellenértékét, egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési árat vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési árát, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási értéket,
ee) – veszélyes termék fuvarozása esetén – a veszélyes áru azonosító számot (UN szám),
ef) – az adózó döntésétől függően a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék – adózónál használt cikkszámát,
f) – 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti közúti fuvarozással járó tevékenység esetén – azt, hogy közúti fuvarozásra termékértékesítés, termékbeszerzés, bérmunka céljából vagy egyéb célból került sor, és
g) a kombinált (intermodális) fuvarozást.
7. § Az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi átvételi címre történő, közúti fuvarozással járó Közösségen belüli termékbeszerzési vagy egyéb célú behozatal esetén a bejelentésre kötelezett a 6. §-ban meghatározott adatokon túl bejelenti
a) a termék közúti fuvarozásához használt azon gépjármű forgalmi rendszámát, amellyel a belföldi útszakaszon történik a fuvarozás legkésőbb a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának megkezdéséig, és
b) a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontját, több belföldi kirakodási (átvételi) cím esetén a sorban utolsó kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontját legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKAER szám érvényességi idején belül.
8. § A belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre, értékesítés céljából vagy értékesítéstől eltérő egyéb célból történő közúti fuvarozás esetén a bejelentésre kötelezett a 6. § szerinti adatokon túl bejelenti
a) a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszámát legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig, és
b) a fuvarozás megkezdésének időpontját, több belföldi felrakodási cím esetén a sorban első belföldi felrakodási címről történő fuvarozás megkezdésének időpontját a termék fuvarozásának megkezdésekor, de az EKAER szám érvényességi idején belül.
9. § Belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a bejelentésre kötelezett a 6. § szerinti adatokon túl bejelenti
a) a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszámát legkésőbb a termék fuvarozásának megkezdéséig, és
b) a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontját, több belföldi kirakodási (átvételi) cím esetén a sorban utolsó kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontját legkésőbb a terméket szállító gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezését követő harmadik munkanapon, de az EKAER szám érvényességi idején belül.
10. § (1) A bejelentésre kötelezett az elektronikus azonosítási szolgáltatás útján történt felhasználónév és jelszó igénylését követően elektronikus úton az állami adó- és vámhatóság által üzemeltetett, regisztráció útján elérhető felületen (a továbbiakban: EKAER elektronikus felület) jelenti be a közúti fuvarozással járó tevékenységet.
(2) A bejelentést az adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja helyett az a személy is teljesítheti, aki részére az adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületen a bejelentéshez szükséges felhasználónevet és jelszót igényelt. Az adózó megjelölhet olyan személyeket is, akik az adott EKAER számhoz kapcsolódóan kizárólag a bejelentett adatok együttes vagy külön-külön történő módosítására jogosultak, illetve kizárólag a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszámát jelenthetik be vagy módosíthatják.
11. § (1) A bejelentés alapján az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi az adózót és számára az EKAER elektronikus felületen EKAER számot állapít meg, ha
a) biztosítékadási kötelezettségét teljesítette, és
b) a bejelentésköteles élelmiszerek tekintetében
ba) az Élelmiszerlánc-felügyeleti Információs Rendszerben nyilvántartott FELIR azonosító számmal rendelkezik,
bb) Közösségen belüli termékbeszerzés vagy belföldre irányuló egyéb célú behozatal esetén az élelmiszer-előállítással és -forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon követhetőségéről szóló rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) előírásai szerint a tevékenységét első belföldi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként – ideértve a bértárolási tevékenységet is – bejelentette, valamint az első belföldi tárolási helyet üzemeltető élelmiszer-vállalkozóként a VM rendelet előírásai szerint az első belföldi tárolási hely bejelentésének eleget tett.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az EKAER számot és a bejelentett adatokat nyilvántartásba veszi, és szerepelteti az EKAER-ben.
(3) Az állami adó- és vámhatóság által lefolytatott ellenőrzés során az EKAER szám alatt a valóságnak megfelelő adatoknak kell szerepelniük, melyért a bejelentésre kötelezett tartozik felelősséggel. A 6. § e) pont ec)–ed) alpontjában meghatározott adatok tekintetében valós adatnak minősül az is, ha az a tényleges adattól legfeljebb 10 százalékban tér el.
(4) Az EKAER szám a megállapításától számított 15 napig érvényes.
12. § (1) Az EKAER szám azon termékegységet azonosítja, amelyet egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel fuvaroznak a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy gépjárműnek kell tekinteni a gépjárműből és az általa vontatott pótkocsiból, félpótkocsiból álló járműszerelvényt azzal, hogy ugyanazon EKAER számhoz tartozóan valamennyi, a belföldi útszakaszon használt rendszámot be kell jelenteni.
(3) Egy termékegység több vámtarifaszámmal azonosított termékfajtát, valamint több terméktételt tartalmazhat.
(4) Egy EKAER számot kell megállapítani akkor is, ha egy gépjárművel
a) egy feladó több felrakodási címéről,
b) egy címzett több kirakodási (átvételi) címére
történik a közúti fuvarozás.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti esetben
a) az Európai Unió más tagállamából belföldi kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén kizárólag a sorban utolsó felrakodási címet kell bejelenteni,
b) belföldi feladási címről belföldi vagy az Európai Unió más tagállamában található kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén valamennyi felrakodási címet be kell jelenteni.
(6) A (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben
a) belföldről az Európai Unió más tagállamában található kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén kizárólag a sorban első kirakodási (átvételi) címet kell bejelenteni,
b) az Európai Unió más tagállamából vagy belföldi feladási címről belföldi kirakodási (átvételi) címre történő közúti fuvarozás esetén valamennyi kirakodási (átvételi) címet be kell jelenteni.
(7) A bejelentésre kötelezett az EKAER számot a termék fuvarozásának – a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közúti fuvarozással járó tevékenység esetén a termék belföldi útszakaszon történő fuvarozásának – megkezdése előtt a fuvarozást végző vagy azt szervező rendelkezésére bocsátja.
13. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a termék fuvarozására használt gépjármű kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontja, több belföldi kirakodási (átvételi) cím esetén a sorban utolsó kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontja bejelentését követően haladéktalanul lezárja az EKAER számot.
(2) Az adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja, valamint az általa erre a 10. § (2) bekezdése szerint kijelölt személy – a 15 napos érvényességi ideje alatt az érvénytelenítés indokának megadásával – érvénytelenítheti az EKAER számot.
14. § (1) A bejelentésre kötelezett a bejelentést követően a módosítás indokának megadásával
a) a termék fuvarozásának megkezdéséig módosíthatja a 6. § e) pont ea)–ed) alpontja szerinti adatokat és a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszámát – a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közúti fuvarozással járó tevékenység esetén a termék közúti fuvarozásához használt azon gépjármű forgalmi rendszámát, amellyel a belföldi útszakaszon történik a fuvarozás, valamint további, vámtarifaszámmal azonosított tételsort tüntethet fel, illetve törölhet –,
b) a termék fuvarozásának megkezdését követően a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentéséig, valamint a termék kirakodási (átvételi) helyre érkezésének bejelentését követően az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.) a lezárt EKAER bejelentések módosítása tekintetében meghatározott időpontig módosíthatja a 6. § e) pont ec)–ed) alpontja szerinti adatokat és a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű – a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közúti fuvarozással járó tevékenység esetén a termék közúti fuvarozásához használt azon gépjármű, amellyel a belföldi útszakaszon történik fuvarozás – forgalmi rendszámát
az EKAER elektronikus felületén.
(2) Az (1) bekezdés szerinti módosítást az arra okot adó körülmény bekövetkezését követően haladéktalanul be kell jelenteni.
15. § (1) Az állami adó- és vámhatóság az adózót nyilvántartásba veszi és EKAER számot állapít meg a számára abban az esetben is, ha az adózót nem terheli bejelentési kötelezettség, azonban az állami adó- és vámhatóság részére a 6–9. § szerinti adatokat bejelenti.
(2) Az állami adó- és vámhatóság a 16. § (1) bekezdése szerinti adózót nyilvántartásba veszi és EKAER számot állapít meg a számára abban az esetben is, ha az adózót nem terheli a bejelentési kötelezettség, azonban az állami adó- és vámhatóság részére a 16. § (1) bekezdése szerinti adatokat bejelenti.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben, amennyiben a fuvarozás nem jár termékértékesítéssel, feladónak és címzettnek azt az általános forgalmi adóalanyt kell tekinteni, akinek (amelynek) érdekében a terméket fuvarozzák.
(4) Az e § szerinti bejelentésre a bejelentésre kötelezett által tett bejelentésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az adózó mentesül a biztosítékfizetési kötelezettség alól.
16. § (1) Az egyetemes postai szolgáltató, valamint az a bejelentésre kötelezett, aki
a) az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38–39. cikkének megfelelő engedéllyel rendelkező gazdálkodónak minősül, vagy
b) szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban és a bejelentés évét megelőző második adóévben – az általa összeállított egyedi beszámolóban vagy azon, a számvitelről szóló törvény szerinti konszolidált beszámolóban, amibe bevonták – kimutatott éves nettó árbevétele az 50 milliárd forintot és saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétele a 40 milliárd forintot elérte vagy meghaladta
bejelentési kötelezettségének a 6. § a) és c) pontjában meghatározott adat, valamint a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszámának, az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló fuvarozás esetén a belföldi útszakaszon történő közúti fuvarozásra használt gépjármű forgalmi rendszámának bejelentésével tesz eleget.
(2) Ha a belföldön letelepedett adózót nem a számvitelről szóló törvény szerinti konszolidált beszámolóba vonták be, az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a konszolidált beszámolóba bevont belföldön letelepedett adózók egyedi beszámolójában szereplő adatait egybeszámítva lehet figyelembe venni valamennyi belföldön letelepedett adózónál.
17. § (1) Biztosítékot köteles nyújtani a belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló közúti fuvarozás esetén a Közösségen belüli termékbeszerzést, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles – nem közvetlenül végfelhasználó részére történő – termékértékesítést megvalósító adózó. Az e bekezdés szerinti biztosítéknyújtási kötelezettség nem áll fenn az általános forgalmi adóról szóló törvény 3. számú mellékletében felsorolt termékek esetén.
(2) A biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie a bejelentés időpontjában a bejelentésben meghatározott érték és a bejelentést megelőző 45 napban – ideértve a bejelentés napját is – teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés vagy a fuvarozás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó bejelentésköteles termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó bejelentésköteles termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát. Az adózó – szükség esetén, a folyamatosan megállapított bejelentésköteles termék érték adatok alapján – kiegészíti a biztosítékot ezen bekezdésben meghatározott mértékre. Az az adózó, aki korábban biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenységet nem végzett, első biztosítékadási kötelezettséggel járó tevékenysége bejelentésekor a bejelentéssel érintett bejelentésköteles termékek adó nélküli értékének 15 százalékát köteles biztosítékként nyújtani. Az első biztosítékadási kötelezettséggel járó bejelentéstől számított 45. napig teljesítendő biztosítékadási kötelezettség során a biztosíték összegét ki kell egészíteni az adott bejelentéssel érintett bejelentésköteles termékek adó nélküli értékének 15 százalékával.
(3) Ha az adózó a 2. § (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti tevékenységet is folytat, az EKAER elektronikus felület a (2) bekezdés szerint meghatározza, hogy mely tevékenységi kör tekintetében magasabb a bejelentést megelőző 45 napban – ideértve a bejelentés napját is – teljesített bejelentések alapján nyújtandó biztosíték összeg. Az adózó kizárólag a magasabb összegű biztosíték nyújtására köteles.
(4) Az állami adó- és vámhatóság nem állapít meg újabb EKAER számot az adózó részére, ha megállapítható, hogy a biztosíték nem nyújt fedezetet az újabb bejelentéssel érintett termékek adó nélküli értékének 15 százalékára.
18. § (1) A biztosítéknyújtási kötelezettség teljesíthető
a) elkülönített letéti számlára történő befizetéssel,
b) pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján.
(2) Mentesül a biztosítéknyújtási kötelezettség alól az az adózó, amely nem minősül az Art. szerinti új kötelezettnek, és
a) Art. szerinti megbízható adózó,
b) legalább két éve működik, és szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy
c) stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetként csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt gazdasági tevékenységet folytat, és egyedi kérelme alapján az állami adó- és vámhatóság vezetője a biztosítékadási kötelezettség alóli mentességét engedélyezte.
(3) A mentesség feltételeinek fennállását az állami adó- és vámhatóság folyamatosan vizsgálja. Ha a mentesség feltételei már nem állnak fenn, az adózó az EKAER szám megállapítása érdekében a 17. § (2) és (3) bekezdése szerint köteles eljárni.
19. § (1) A biztosíték nyújtását követően az állami adó- és vámhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adó- és vámhatóság a tartozásra elszámolhatja. Ha a rendelkezésre álló biztosíték összege az adózót terhelő tartozás mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adó- és vámhatóság először a természetes személy jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségre, ezt követően az egyéb, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. A biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül.
(2) Az (1) bekezdés szerint csökkentett vagy teljes mértékben felhasznált biztosíték összegéről az adózó az elektronikus tárhelyére értesítést kap, ezt követően a biztosítékot a 17. § (2) bekezdése szerinti mértékre ismételten ki kell egészíteni a jövőbeni ügyletekhez kapcsolódó EKAER számok megállapítása érdekében.
(3) A biztosíték összegének visszautalása iránt az állami adó- és vámhatóság intézkedik, illetve a garanciavállalás felmondásához hozzájárulását a pénzintézet részére továbbítja
a) a cégnyilvántartásban szereplő adózó jogutód nélküli megszűnése esetén a cég volt tulajdonosai által előterjesztett kérelem alapján,
b) az egyéni vállalkozó vállalkozási tevékenysége szünetelése, megszüntetése esetén a magánszemély kérelme alapján,
c) a bejelentésköteles termék vonatkozásában a 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység megszüntetése esetén az adózó kérelme alapján, amely kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelem beérkezését megelőző 45 napban ilyen tevékenységet az adózó nem folytatott,
d) ha az adózó a biztosíték nyújtását követően megfelel a 18. § (2) bekezdése szerinti mentességi feltételek valamelyikének, az adózó kérelme alapján.
(4) A cégnyilvántartásban szereplő adózó jogutóddal történő megszűnése – ide nem értve a szétválást – esetén az adóhatóság a cégbíróság elektronikus értesítését követő 15 napon belül hivatalból átvezeti a jogutód részére a jogelőd által rendelkezésre bocsátott, a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítékot. Szétválás esetén az állami adó- és vámhatóság a jogutód által előterjesztett kérelem alapján intézkedik az átvezetés iránt. A kérelemhez csatolni kell a szétválási tervet. Ha a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítékról nem rendelkeztek, az adóhatóság a szétválási tervben foglalt vagyonmegosztási arány alapján intézkedik az átvezetés iránt. A 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosíték átvezetési határideje a kérelem beérkezését követő 30 nap.
(5) A biztosíték összegének csökkentése iránt az adózó kérelmet terjeszthet elő. A biztosíték összege abban az esetben csökkenthető, ha a rendelkezésre álló biztosíték 45 napon keresztül folyamatosan meghaladja a biztosítékra előírt, a 17. § (2) bekezdése szerinti mértéket. Ebben az esetben a biztosíték összege a 17. § (2) bekezdésében meghatározott mértékre csökkenthető.
(6) A (3) és (5) bekezdés szerinti kérelem beérkezését követően az igény jogosságát az állami adó- és vámhatóság megvizsgálja. A biztosíték vagy a biztosíték egy része visszautalásának, a garanciavállalás felmondásához, módosításához való hozzájárulás kiadásának határideje a kérelem beérkezését követő 15 nap. Az állami adó- és vámhatóság a visszatartási jogát az adózó általa nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott köztartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti.
(7) A biztosíték összegét az Art. 208. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nettó pótlékszámítás során nem kell figyelembe venni.
20. § (1) Az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi a 21. § (3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő garanciát, illetve az elkülönített letéti számlára megfizetett biztosítékot. A letétbe helyezett összeg és a garancia kiegészíti egymást, az elkülönített letéti számlára megfizetett összegnek és a garanciaszerződésben szereplő összegnek együttesen el kell érnie a 17. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott mértéket.
(2) Ha az adózó a biztosíték összegét az elkülönített letéti számlára történő átutalással – ide nem értve a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet szerinti azonnali átutalást – teljesíti, a benyújtott fizetési megbízásban szereplő összeget a fizetési megbízás teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság legkésőbb a következő banki munkanapon figyelembe veszi. Ha az adózó a fizetési megbízáson a megbízás banki munkanapjától eltérő időpontot jelöl meg teljesítési dátumként, úgy a fizetési megbízás teljesítése esetén a fizetési megbízásban szereplő összeget az állami adó- és vámhatóság a megjelölt napot követő banki munkanapon veszi figyelembe.
(3) Ha az adózó a biztosíték összegét a pénzforgalom lebonyolításáról szóló MNB rendelet szerinti azonnali átutalással teljesíti az elkülönített letéti számlára, a fizetési megbízás teljesítése és a befizetést teljesítő adózó azonosíthatósága esetén az abban szereplő összeget az állami adó- és vámhatóság a Magyar Államkincstár előzetes értesítése alapján haladéktalanul, legkésőbb a jóváírást követő napon figyelembe veszi.
(4) Ha a (3) bekezdés szerinti befizetést teljesítő adózó beazonosításához az állami adó- és vámhatóság részéről további intézkedés szükséges, a biztosíték összege a beazonosítás napján vehető figyelembe.
(5) A rendelkezésre álló biztosíték mértékét az adózó, az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja, valamint az adatbejelentési jogosultsággal rendelkező személy folyamatosan figyelemmel kísérheti az EKAER elektronikus felületen. Az elektronikus felületen lekérdezhető a biztosíték aktuális egyenlege, a lekérdezés időpontját megelőző 45 nap (ideértve a lekérdezés napját is) alatt már bejelentett bejelentésköteles termékek adó nélküli értékének 15 százaléka, valamint e két adat alapján – a rendelkezésre álló biztosíték összeget figyelembe véve – a biztosíték megemelése nélkül még bejelenthető bejelentésköteles termék adó nélküli értékének 15 százaléka.
(6) Ha az áru értékét eredetileg nem forintban határozták meg, a bejelentésre kötelezett azt az EKAER elektronikus felületen forintban adja meg, a forintra történő átszámítás a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon történik. Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani.
(7) A biztosíték akkor minősül megfizetettnek, amikor
a) az elkülönített letéti számlára befizetett összeget jóváírták,
b) azonnali átutalás esetén a Magyar Államkincstár a befizetésről előzetesen értesítette az állami adó- és vámhatóságot, vagy – ha ez az időpont későbbi – amikor a befizetést teljesítő adózó a beazonosíthatóvá vált,
c) a garanciaszerződést az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba vette, de legkorábban a garancia érvényességének kezdetétől.
(8) Ha az állami adó- és vámhatóság a 19. § (1) bekezdése alapján az adózó fennálló adótartozására elszámolja a biztosíték összegét vagy annak egy részét, az elkülönített letéti számláról történő átvezetésről értesíti az adózót. A garanciaszerződés alapján érvényesített lehívásról az állami adó- és vámhatóság szintén értesíti az adózót.
(9) A biztosíték adótartozásra történő elszámolása esetén az adótartozás megfizetésének napja az adószámlán történő jóváírás napja.
21. § (1) Az állami adó- és vámhatóság csak olyan garanciát fogad el, amelyet az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező olyan pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás (a továbbiakban: garantőr) állított ki, amely a garanciáról szóló okirat kiállításának időpontjában
a) nem áll csőd-, felszámolási, kényszer-végelszámolási, valamint kényszertörlési eljárás alatt,
b) tevékenységét felügyeleti szerve nem függesztette fel, és
c) érvényes engedéllyel rendelkezik garancia vállalására.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában rögzített feltételek fennállását az adózó a garantőr által kiállított nyilatkozattal igazolja.
(3) A garancia
a) meghatározott összegre szól, ezen összeg szerepel az okiraton,
b) meghatározott határnapig, de legalább az adóhatósághoz történő benyújtás napjától számított 60 napig érvényes, és az okirat tartalmazza az érvényesség kezdő és végső időpontját,
c) eredeti garancia, amelyben a garantőr arra vállal kötelezettséget, hogy az állami adó- és vámhatóság igénybejelentése alapján, feltétel nélkül – a banki forgalom szabályozására vonatkozó előírások szerint, de legfeljebb 3 banki napon belül – az igénybejelentésben megjelölt államháztartási számlára megfizeti a megbízója 19. § (1) bekezdése szerinti tartozását,
d) a fizetési igény bejelentésére az állami adó- és vámhatóságot kizárólagos kedvezményezettként jelöli meg,
e) az érvényesség idején belül visszavonhatatlan vagy kizárólag az állami adó- és vámhatóság jóváhagyásával vonható vissza, és
f) tartalmazza a garanciát nyújtó garantőr megnevezését, bankszámlaszámát, valamint a megbízó nevét, címét, fizetési számlaszámát, adószámát.
(4) Ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti összeg forinttól eltérő pénznemben megadott pénzügyi adat, forintra történő átszámítása a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon történik. Olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamon kell forintra átszámítani.
(5) Nem fogadható el a garancia, ha a garanciát nyújtó hitelintézettel szemben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 189. §-a szerinti kivételes intézkedésre kerül sor.
(6) A nem magyar nyelven kiállított garancia kizárólag hiteles magyar fordítással ellátva fogadható el.
(7) Ha a garancia érvényességi ideje alatt a garantőr szervezet az (1) és (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek már nem felel meg, vagy az állami adó- és vámhatóság részben vagy egészben beváltotta a garanciát, az adózó új, a feltételeknek megfelelő garancia benyújtására, vagy az elkülönített letéti számlára történő befizetésre köteles.
(8) Ha az állami adó- és vámhatóság tudomást szerez a garantőr szervezettel kapcsolatos feltételek hiányáról, elektronikus úton értesíti az adózót, és egyidejűleg felszólítja arra, hogy 8 napon belül nyújtson be igazolást arról, hogy a feltételeknek megfelelő garantőrnél kezdeményezte a garanciaszerződés megkötését, mely eljárás folyamatban van, vagy 8 napon belül egészítse ki a biztosíték összegét az elkülönített letéti számlára történő befizetéssel. A felszólítás esetén annak kézbesítésétől számított 8 napig az adózó jogosult az EKAER elektronikus felületen bejelentést teljesíteni a korábban nyilvántartásba vett biztosíték mértékéig.
(9) Ha az adózó nem teljesíti a (8) bekezdés szerinti felszólításban foglaltakat, úgy nem jogosult az EKAER elektronikus felületen bejelentést teljesíteni a kézbesítéstől számított 8. napot követően. Ha az adózó a felszólítás alapján benyújtja az igazolást, de a kézbesítéstől számított 45. napig nem veteti az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartásba az új garanciaszerződést, vagy nem egészíti ki az elkülönített letéti számlára történő befizetéssel a biztosíték összegét, a felszólítás kézbesítésétől számított 45. napot követően EKAER szám nem állapítható meg az adózó számára.
(10) Ha a 19. § (3) bekezdése alapján a biztosíték visszautalásának van helye, az utalást a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó esetén a pénzforgalmi számlára, megszűnt adózó (tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó) esetén a kérelemben megjelölt számlára vagy postai átvételi címre teljesíti az állami adó- és vámhatóság.
22. § (1) Ha az EKAER elektronikus rendszerben üzemzavar történik, az állami adó- és vámhatóság az üzemzavarról és az üzemzavar elhárítását követően annak kezdő és megszűnési időpontjáról haladéktalanul közleményt tesz közzé a honlapján.
(2) Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus rendszerének karbantartás miatti leállítását megelőzően, a karbantartási igény felmerülésével egyidejűleg tájékoztatást tesz közzé a honlapján a karbantartási célú üzemszünet várható kezdeti időpontjáról és tervezett tartamáról, valamint a karbantartásban érintett, időszakosan elérhetetlenné váló szolgáltatások köréről.
(3) Ha az EKAER elektronikus felület üzemzavar vagy karbantartás miatt, vagy az internet-szolgáltatás elégtelensége miatt nem érhető el, a bejelentés elmulasztása miatt az adózó nem szankcionálható és a bejelentéseket az akadály megszűnését követő munkanapon kell teljesíteni.
23. § Ez a rendelet 2021. január 1-jén lép hatályba.
24. § (1) A 2021. január 1-jét megelőzően tett bejelentések tekintetében az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet 2020. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.
(2) A 2021. január 1-je előtt benyújtott útszakasz-mentesítés kérelmek, valamint a 2021. január 1-jét megelőzően véglegessé vált útszakasz-mentesítést engedélyező határozatok esetében az 5. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A 2021. január 1-je előtt rendelkezésre bocsátott kockázati biztosítékok visszautalására, illetve a garanciavállalás felmondásához történő hozzájárulásra e rendelet szabályait kell alkalmazni.
(4) A 2021. január 1-jén, illetve a 2020. negyedik negyedévére vonatkozó minősítés alapján megbízható adózónak minősülő adózó esetén az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul, hivatalból intézkedik az e rendelet hatálybalépését megelőzően az elkülönített letéti számlára befizetett kockázati biztosíték összegének az adózó részére történő visszautalása, illetve a vállalt garancia felmondásához szükséges hozzájárulásának a pénzintézet részére történő továbbítása iránt.
25. § Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet
a) 1. és 2. §-ában a „kockázatos” szövegrészek helyébe a „bejelentésköteles” szöveg,
b) 1. és 2. mellékletében a „kockázatos” szövegrész helyébe a „bejelentésköteles” szöveg
lép.
26. § Hatályát veszti az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet.
