Hatály: határozatlan - Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2020. évi XIV. törvény

a Magyarország és az Oroszországi Föderáció között a szociális biztonságról szóló Egyezmény kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyarország és az Oroszországi Föderáció között a szociális biztonságról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.

3. § Az Egyezmény hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. §, a 3. § és az 1. melléklet az Egyezmény 29. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3) Az Egyezmény, valamint a 2. §, a 3. § és az 1. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

5. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az egészségbiztosításért felelős miniszter gondoskodik.

1. melléklet a 2020. évi XIV. törvényhez

EGYEZMÉNY
Magyarország és az Oroszországi Föderáció között a szociális biztonságról

Magyarország és az Oroszországi Föderáció a továbbiakban: Szerződő Felek,

azon kívánságuktól vezérelve, hogy szabályozzák kapcsolataikat a szociális biztonság területén, az alábbiakban állapodtak meg:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk
Fogalom meghatározások

(1) A jelen Egyezményben használt fogalmak jelentése a következő:

1. „jogszabályok”:

a Szerződő Felek azon törvényei és más normatív előírásai, amelyek a jelen Egyezmény 2. cikkében feltüntetett jogviszonyokat szabályozzák;

2. „felhatalmazott hatóságok”:

Magyarország részéről:

a jelen Egyezmény 2. cikkében meghatározott, a szociális biztonsági ágazatért és a szociális biztonsági rendszerekért felelős miniszterek, minisztériumok vagy kijelölt hivatalok;

az Oroszországi Föderáció részéről:

a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium;

3. „illetékes intézmények”:

a Szerződő Felek azon intézményei, amelyek feladata a jelen Egyezmény 2. cikkében feltüntetett jogszabályok végrehajtása;

4. „összekötő szervek”:

a Szerződő Felek azon szervei, amelyek az illetékes intézmények hatékony együttműködését biztosítják a jelen Egyezmény végrehajtása érdekében;

5. „lakóhely (ottlakás)”:

Magyarország vonatkozásában:

Az a hely, ahol az érintett személy állandó jelleggel tartózkodik, Magyarország jogszabályaival összhangban. az Oroszországi Föderáció vonatkozásában:

Az a hely, ahol az érintett személy állandóan vagy ideiglenesen az Oroszországi Föderáció területén, az Oroszországi Föderáció jogszabályai szerint jogszerűen él.

6. „biztosítási idő”:

Magyarország részéről a járulékfizetési és azzal azonos megítélés alá eső olyan időszakok, amelyek a magyar jogszabályok szerint a pénzbeli ellátásra való jogosultság elbírálása és a pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vehető időszaknak minősülnek;

Az Oroszországi Föderáció részéről azok a munkából és/vagy más tevékenységből származó időszakok, amelyek vonatkozásában járulékszámítás és járulékfizetés történt, illetve egyéb olyan időszakok, amelyeket az Oroszországi Föderáció jogszabályainak megfelelően a pénzbeli ellátásra való jogosultság elbírálása és a pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe kell venni.

7. „pénzbeli ellátás”:

a jelen Egyezmény 2. cikkében említett nyugdíjak és ellátások, beleértve a nyugdíjhoz meghatározott egyéb kifizetéseket és mindezek emelését, amelyeket a Szerződő Felek jogszabályai előírnak;

8. „biztosított”:

a Szerződő Felek jogszabályai által biztosítottként elismert személy;

9. „családtagok”:

a Szerződő Felek jogszabályai szerint családtagként meghatározott, vagy annak minősülő személyek;

10. „személyes adatok”:

bármely információ, amely közvetlenül vagy közvetetten egy meghatározott természetes személyre

(a személyes adatok alanyára) vonatkozik vagy fog vonatkozni;

11. „személyes adatok kezelése”:

bármely olyan, a személyes adatokkal végzett cselekmény, művelet vagy cselekmények, műveletek összessége, amelyeket automatikus eszközökkel vagy ezen eszközök használata nélkül végeznek, beleértve az adatok gyűjtését, rögzítését, tárolását, rendszerezését, pontosítását (frissítését, módosítását), lekérdezését, felhasználását, átadását (továbbítását, rendelkezésre bocsátását, az azokhoz való hozzáférés biztosítását), anonimizálását, felhasználásának korlátozását, törlését, megsemmisítését;

12. „személyes adatok nyilvánosságra hozatala”:

azon cselekmények összessége, amelyek a személyes adatok meghatározatlan személyi kör számára történő hozzáférhetővé tételére irányulnak.

(2) A jelen Egyezményben használt egyéb fogalmak jelentése az, amelyet annak a Szerződő Felek jogszabályai tulajdonítanak.

2. cikk
A Szerződő Felek jogszabályai által szabályozott jogviszonyok, amelyekre a jelen Egyezmény kiterjed

(1) A jelen Egyezmény hatálya azon jogviszonyokra terjed ki, amelyeket a Szerződő Felek alábbi jogszabályai szabályoznak:

Magyarország tekintetében:

az öregségi, hozzátartozói és a baleseti hozzátartozói nyugellátásokra;

a baleseti járadékra és a megváltozott munkaképességű személyek részére járó ellátásokra;

a biztosítási kötelezettségre, a társadalombiztosítási ellátások és a munkanélküliség esetén járó ellátások fedezetére fizetendő járulékokra

vonatkozó jogszabályokra;

Az Oroszországi Föderáció tekintetében:

az öregségi, rokkantsági, hozzátartozói nyugdíjbiztosításra és emellett a társadalombiztosítási nyugdíj mellé járó meghatározott összegű kiegészítésre, valamint ennek emelésére és/vagy növelésére, valamint pótlékára;

a felhalmozási nyugdíjra és a nyugdíj-felhalmozási eszközök terhére történő egyéb kifizetésekre;

a szociális nyugdíjakra;

a kötelező társadalombiztosítási ellátások közül az üzemi balesetek és (vagy) foglalkozási megbetegedések esetén átmeneti keresőképtelenség miatt a biztosított részére vagy a halála esetén biztosítási kifizetésre jogosult személyek részére járadék formában történő támogatásra, továbbá ezen személyek részére járó egyszeri és havi biztosítási kifizetésekre;

a (szövetségi vagy regionális) szociális nyugdíjpótlékokra

vonatkozó jogszabályokra.

(2) A jelen Egyezmény hatálya a Szerződő Felek mindazon jogviszonyainak szabályozására is kiterjed, amelyek a jelen cikk (1) bekezdésében említett jogszabályokat módosítják vagy kiegészítik, a személyek körét kibővítő vagy a szociális biztonság új kockázatait rögzítő jogszabályok kivételével.

3. cikk
A jelen Egyezmény személyi hatálya

Amennyiben a jelen Egyezmény ettől eltérően nem rendelkezik, annak hatálya kiterjed:

Magyarország tekintetében a két Szerződő Fél állampolgáraira és a családtagjaira, akik a Szerződő Felek jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak, valamint azokra a személyekre és családtagjaikra, akik a jelen Egyezmény 2. cikkében felsorolt, pénzbeli ellátásokkal összefüggő magyar jogszabályok hatálya alá tartoznak vagy tartoztak;

az Oroszországi Föderáció tekintetében a két Szerződő Fél állampolgáraira és családtagjaira, akik a Szerződő Felek jelen Egyezmény 2. cikkében felsorolt, pénzbeli ellátásokra vonatkozó jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak;

a menekültek helyzetére vonatkozó 1951. év július hó 28. napján elfogadott egyezmény, valamint az 1967. év január 31. napján elfogadott jegyzőkönyv értelmében azokra a menekültekre, valamint ezek családtagjaira, akik a Szerződő Felek jelen Egyezmény 2. cikkében felsorolt pénzbeli ellátásokkal összefüggő jogszabályainak hatálya alá tartoznak vagy tartoztak.

4. cikk
Az egyenlő bánásmód elve

(1) Az egyik Szerződő Fél állampolgárai a jelen Egyezmény 2. cikkében feltüntetett jogszabályok alkalmazása során - ha jelen Egyezmény másképp nem rendelkezik - ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, mint a másik Szerződő Fél állampolgárai.

(2) Amennyiben az egyik Szerződő Fél területén bekövetkezett tények vagy események kihatnak valamely pénzbeli ellátásra való jogosultság megállapítására, vagy az ellátás kifizetésére, a másik Szerződő Félnél bekövetkező ezen tényeket vagy eseményeket az első Szerződő Fél úgy veszi figyelembe, mintha ezek a saját területén következtek volna be, amennyiben a jelen Egyezmény ettől eltérően nem rendelkezik.

5. cikk
A területek azonos jogállásának alapelve

(1) Amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik, az egyik Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően megállapított pénzbeli ellátás nem csökkenthető, függeszthető fel vagy vonható vissza arra való tekintettel, hogy a biztosított a másik Szerződő Fél területén lakik.

(2) Amennyiben a biztosított a lakóhelyét az egyik Szerződő Fél területéről a másik Szerződő Fél területére helyezi át, a pénzbeli ellátást azon Szerződő Fél folyósítja továbbra is, amely azt megállapította.

(3) Az Oroszországi Föderáció tekintetében jelen cikk (1) és (2) bekezdései nem vonatkoznak a társadalombiztosítási nyugdíj mellé járó meghatározott összegű kiegészítés emelésére, növelésére és pótlékára, amely az Oroszországi Föderáció jogszabályai szerint a lakóhely figyelembe vételével került megállapításra a biztosított és/vagy annak családtagja részére, valamint arra a nemzetközi szerződés alapján megszerzett biztosítási idő figyelembe vételével megállapított nyugdíjösszegre, amelynek kifizetését a nemzetközi szerződés alapján azon állam teljesíti, amelynek területén a biztosított él.

6. cikk
Pénzbeli ellátások kifizetése

(1) A pénzbeli ellátás biztosított kérelmére történő kifizetése a Szerződő Felek illetékes intézménye által a következőképpen történik:

Magyarország vonatkozásában - a rá irányadó jogszabályok szerint - Magyarország területére, az Oroszországi Föderáció területére és harmadik ország területére, amennyiben a biztosított ott rendelkezik lakóhellyel;

az Oroszországi Föderáció vonatkozásában az Oroszországi Föderáció területére vagy Magyarország területére, amennyiben a biztosított ott rendelkezik lakóhellyel.

(2) Azok a személyek, akik a biztosított (családtagja) vonatkozásában haláleset miatt elmaradt pénzbeli ellátás összegére jogosultak, bármelyik Szerződő Fél illetékes intézményénél kérvényezhetik - a szükséges iratok bemutatásával - a kifizetést.

(3) A Szerződő Felek illetékes intézményei a jelen Egyezmény alapján megállapított pénzbeli ellátás kifizetését adminisztratív költségek levonása nélkül teljesítik.

7. cikk
A családtagok figyelembevétele az ellátások megállapítása során

A családtagok számától függő pénzbeli ellátást megállapító Szerződő Félnek a jogosultság és az ellátás mértéke megállapításakor a mindkét Szerződő Fél területén lakó családtagokat figyelembe kell vennie, amennyiben a jelen Egyezmény ettől eltérően nem rendelkezik.

II. RÉSZ

AZ ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK

8. cikk
Általános rendelkezések

(1) A keresőtevékenységet foglalkoztatottként vagy önálló vállalkozóként folytató biztosítottra - amennyiben jelen Egyezmény másként nem rendelkezik - azon Szerződő Fél jogszabályai alkalmazandóak, amelynek területén az illető személy e tevékenységet végzi.

(2) Ha a biztosított mindkét Szerződő Fél területén foglalkoztatottként vagy önálló vállalkozóként egyidejűleg végez keresőtevékenységet, biztosítottként annak a Szerződő Félnek a jogszabályai vonatkoznak rá, ahol a lakóhelye van.

(3) Ha a biztosított az egyik Szerződő Fél területén foglalkoztatottként, a másik Szerződő Fél területén önálló vállalkozóként egyidejűleg végez keresőtevékenységet, biztosítottként a foglalkoztatás helye szerinti Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak rá.

9. cikk
Kiküldetések

(1) Az egyik Szerződő Fél területén bejegyzett és tevékenységét ott folytató munkáltatónál ezen Szerződő Fél területén keresőtevékenységet folytató biztosítottra, akit az adott munkáltató egy megadott időszakra a munkáltató részére történő munkavégzés céljából kiküld a másik Szerződő Fél területére, az első Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak abban az esetben, ha a kiküldetés várható időtartama nem haladja meg a 24 hónapot.

(2) Amennyiben előre nem látható okok miatt a munkavégzés az eredetileg tervezettnél több időt igényel és időtartama meghaladja a 24 hónapot, a Szerződő Felek felhatalmazott hatóságai közötti megegyezés alapján a biztosítottra az első Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak legfeljebb 60 hónapig, ezt meghaladóan kivételes esetben a munkavégzés befejezéséig.

(3) A munkát végző biztosított és a munkáltató az alkalmazott jogszabály rendelkezései alóli felmentésről szóló kérelmet az ideiglenes munkavégzés tervezett időtartamának lejárata előtt, közösen nyújtja be.

(4) A jelen cikk (1)-(3) bekezdésének rendelkezései az önálló vállalkozóként keresőtevékenységet végző biztosítottra is megfelelően alkalmazandóak.

(5) Magyarország tekintetében azok a magyar köztisztviselők, közalkalmazottak és más velük azonos elbírálás alá tartozó személyek, akiket tevékenységük végzése érdekében az Oroszországi Föderáció területére küldenek, - családtagjaikkal együtt - továbbra is a magyar jogszabályok hatálya alá tartoznak.

10. cikk
Diplomáciai és konzuli képviseletek

A Szerződő Felek diplomáciai és konzuli képviseleteinek tagjaira, továbbá ezek háztartási alkalmazottaira, a diplomáciai kapcsolatokról szóló 1961. április 18-án Bécsben aláírt, és a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. április 24-én Bécsben aláírt egyezmények vonatkoznak.

11. cikk
A személy- és teherszállítás során, valamint a kikötőkben szolgálatot teljesítő személyek biztosítása

(1) A mindkét Szerződő Fél területén munkáltatójuk érdekeit képviselve nemzetközi vasúti, közúti, légi vagy belföldi vízi személy- vagy teherszállítási tevékenységet végző személyzetre annak a Szerződő Félnek a jogszabályai vonatkoznak, amely Szerződő Fél területére a munkáltató be van jegyezve. Amennyiben a biztosított a munkáltató azon fióktelepénél vagy kereskedelmi képviseleténél dolgozik, amely a másik Szerződő Fél területén található és nem ott, ahol a munkáltató be van jegyezve, a biztosítottra annak a Szerződő Félnek a jogszabályai vonatkoznak, amely területén az adott fióktelep vagy kereskedelmi képviselet található.

(2) A hajón munkát vállaló személyekre azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amelyik Szerződő Fél lobogója alatt az adott hajó hajózik.

(3) Azokra a személyekre, akiket az áruk ki- és berakodására, a hajó javítására vagy őrzésére vettek fel a kikötőben, azon Szerződő Fél jogszabályait kell alkalmazni, amelyik Szerződő Fél területén a kikötő van.

12. cikk
Családtagokra vonatkozó rendelkezések

(1) A biztosítottal együtt élő családtagokra azon Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak, amelyek a biztosítottra jelen Egyezmény 9-11. cikke szerint alkalmazandóak.

(2) Jelen cikk (1) bekezdése nem alkalmazandó, amennyiben a családtagra foglalkoztatottként vagy önálló vállalkozóként a másik Szerződő Fél jogszabályai vonatkoznak.

13. cikk
Biztosítási jogviszony igazolása

A jelen Egyezmény 9. cikk (1), (2) és (4) bekezdéseiben meghatározott kivételek esetében a munkavállaló és a munkáltató közös kérelmére, vagy az önálló vállalkozó kérelmére az illetékes intézmény által kiállított igazolás tanúsítja, hogy az érintett személy az igazolást kiállító Szerződő Fél szociális biztonsági jogszabályainak hatálya alá tartozik.

III. RÉSZ

NYUGELLÁTÁSOK

14. cikk
A biztosítási idők összeszámítása

(1) Mindkét Szerződő Fél a nyugellátásra való jogosultságot a területén (az Oroszországi Föderáció, ideértve a volt Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság területén) megszerzett biztosítási idő alapján, a jelen Egyezmény rendelkezéseivel, valamint a saját jogszabályaival összhangban állapítja meg.

Az Oroszországi Föderáció jogszabályainak vonatkozásában a nyugdíjra való jogosultság meghatározásakor az Oroszországi Föderáció jogszabályai szerint vehetők figyelembe a volt Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság területén szerzett biztosítási idők. Az Oroszországi Föderáció jogszabályai vonatkozásában az egyéb volt Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége tagköztársaságai, illetve más állam területén szerzett biztosítási időszakok nem kerülnek figyelembe vételre, amennyiben a jelen Egyezmény ettől eltérően nem rendelkezik.

Magyarország jogszabályai alkalmazása során, a nyugdíjra való jogosultság meghatározásakor nem kerülnek figyelembe vételre azon biztosítási időszakok, amelyeket olyan más állam jogszabályai szerint szereztek, amellyel Magyarország területi elven alapuló egyezményt kötött.

(2) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti nyugellátásra való jogosultsághoz a másik Szerződő Fél által meghatározott biztosítási időt nem kell figyelembe venni, az első Szerződő Fél illetékes intézménye a területén szerzett biztosítási idő alapján állapítja meg a nyugdíjat. Ilyen esetekben a biztosítási idők figyelembevétele és igazolása annak a Szerződő Félnek a jogszabályai szerint történik, amely megállapítja a nyugellátást.

(3) Amennyiben nem teljesülnek a jelen cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek és az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti nyugellátásra való jogosultság a másik Szerződő Fél területén megszerzett biztosítási időtől függ, ezeket a biztosítási időket úgy kell figyelembe venni, mintha az első Szerződő Fél területén szerezték volna, kivéve azon eseteket, amikor ezen idők a megszerzésük időpontja alapján egybeesnek.

Ha a jogosultság megszerzéséhez a Szerződő Felek területén megszerzett biztosítási idő nem elégséges, a Szerződő Felek a nyugdíjjogosultság megállapításához figyelembe veszik azon országok területén megszerzett biztosítási időt is, amellyel szociális biztonsági tárgyú egyezményük áll fenn, amennyiben a jelen Egyezmény másként nem rendelkezik.

Az Oroszországi Föderációban a jelen cikk (1) és (2) bekezdése alkalmazásakor a nyugdíjra való jogosultság meghatározásához szükséges egyéni nyugdíj együttható kiszámításakor figyelembe vételre kerülnek azon biztosítási idők, melyeket az érintett személy az Oroszországi Föderáció és az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság területén szerzett.

Amennyiben az Oroszországi Föderáció jogszabályai szerint a nyugdíjra való jogosultság nem állapítható meg az érintett személyre vonatkozóan előírt egyéni nyugdíj együttható hiánya miatt, akkor az egyéni nyugdíjegyüttható kiszámításakor a Magyarország területén - valamint az olyan más országok területén, melyekkel az Oroszországi Föderáció szociális biztonsági tárgyú egyezményt kötött - eltöltött 1 év 1 egységnek tekintendő. Emellett az egy naptári évre megszerezhető egyéni nyugdíj együttható kiszámításakor a biztosítási idő 1 hónapja az együttható 1/12-ének, 1 napja az együttható 1/360-ának felel meg.

A magyar jogszabályok alkalmazása esetén az Oroszországi Föderáció jogszabályai szerint megszerzett 1 év biztosítási idő 365 napnak, 1 hónap biztosítási idő 30 napnak felel meg.

(4) A nyugdíjra való jogosultság megállapításakor az egyik Szerződő Fél jogszabályainak megfelelően a meghatározott szakképzettséggel, meghatározott beosztással vagy meghatározott munkakörülmények között és szervezetekben végzett munkával kapcsolatban megszerzett biztosítási idők és a másik Szerződő Fél területén megszerzett, megegyező biztosítási idők nem kerülnek összeszámításra, azonban általános biztosítási időszakként kerülnek figyelembe vételre.

(5) Az Oroszországi Föderációban a nyugdíjra való jogosultság és a nyugdíj összegének megállapítása függ a családtagok számától, így az Oroszországi Föderáció, valamint az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság területén született és (vagy) felnevelt családtagokat is figyelembe kell venni.

15. cikk
Egy évnél rövidebb biztosítási időszakok figyelembe vétele

Ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerint megszerzett biztosítási idő nem éri el az egy évet és ez az idő az ellátásra való jogosultság megszerzéséhez nem elegendő, e Szerződő Fél illetékes intézménye nem állapít meg ellátást; ezen biztosítási időt a másik Szerződő Fél illetékes intézménye úgy veszi figyelembe az ellátásra való jogosultság megállapításakor, mintha az a saját területén, a rá vonatkozó jogszabályok szerint teljesült volna.

16. cikk
A felhalmozási nyugdíjra és a nyugdíj-felhalmozási eszközök terhére történő egyéb kifizetésekre való jogosultság az Oroszországi Föderációban

A felhalmozási nyugdíjra és a nyugdíj-felhalmozási eszközök terhére történő egyéb kifizetésekre való jogosultság megállapítása, valamint azok összegének és kifizetésének meghatározása az Oroszországi Föderáció jogszabályainak megfelelően történik.

17. cikk
A nyugellátások összegének meghatározása

(1) Mindkét Szerződő Fél a saját jogszabályai szerint megszerzett biztosítási idő alapján kiszámított összegű nyugellátást határoz meg, amennyiben a jelen Egyezmény ettől eltérően nem rendelkezik.

(2) Az Oroszországi Föderáció jogszabályai szerint a nyugellátás összegének meghatározása során az Oroszországi Föderáció jogszabályai alapján és a volt Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság területén megszerzett időket veszik figyelembe. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége egyéb tagköztársaságai, illetve harmadik állam területén megszerzett biztosítási idők nem kerülnek figyelembe vételre a nyugellátás összegének meghatározása során.

(3) Amennyiben az Oroszországi Föderáció és az egykori Oroszországi Szovjet Szocialista Köztársaság területén megszerzett biztosítási idő kevesebb, mint a nyugellátásra való jogosultság megállapításához szükséges biztosítási idő, társadalombiztosítási nyugdíj mellé járó meghatározott összegű kiegészítés, valamint ennek növelése és emelése az Oroszországi Föderáció, illetve az egykori Oroszországi Szovjet Szocialista Köztársaság területén megszerzett biztosítási idők tényleges tartama és a társadalombiztosítási nyugdíjra való jogosultságának megállapításához szükséges biztosítási idők tartamának aránya szerint kerül megállapításra az Oroszországi Föderáció jogszabályaival összhangban.

(4) A Magyarországon élő állampolgárok részére, az Oroszországi Föderáció jogszabályai alapján történő nyugdíj megállapítása során sem a társadalombiztosítási nyugdíj mellé járó meghatározott összegű kiegészítés, valamint ennek emelése, növelése és pótléka nem kerül megállapításra.

(5) Az Oroszországi Föderáció jogszabályainak alkalmazása során a nyugdíj melletti (szövetségi vagy regionális) szociális pótlék megállapításakor figyelembe vételre kerülnek azok a pénzbeli ellátások, amelyek a magyar jogszabályok alapján kerülnek megállapításra.

(6) Amennyiben az egyik Szerződő Fél jogszabályainak alkalmazása során a nyugellátás megállapítása érdekében figyelembe kell venni a másik Szerződő Fél területén megszerzett biztosítási időket, Magyarország a 14. cikk (3) bekezdése és a jelen cikk (1) bekezdése figyelembevételével az alábbi módon állapítja meg a nyugellátás összegét:

6.1. a magyar illetékes intézmény kiszámítja a nyugellátás azon összegét, amely akkor járna a biztosított személynek, ha a mindkét Szerződő Fél jogszabályai alapján megszerzett összes biztosítási idők úgy kerülnének figyelembevételre, mintha ezeket az időket a magyar jogszabályok szerint szerezték volna meg;

6.2. a magyar illetékes intézmény a nyugellátás magyar jogszabályok szerinti összegének megállapítása során az 6.1. pont szerint kiszámított összeg azon részét állapítja meg a jelen cikk (1) bekezdésével összhangban, amely a magyar jogszabályok alapján megszerzett biztosítási időknek a mindkét Szerződő Fél jogszabályai alapján megszerzett összes biztosítási időkhöz viszonyított arányának felel meg.

(7) Ha a nyugellátás kiszámítása a jövedelmen, illetve a befizetett járulékokon alapul, a magyar illetékes intézmény kizárólag az általa alkalmazott jogszabályok szerinti jövedelmet, illetve befizetett járulékot veszi figyelembe.

18. cikk
A nyugellátások egyidejű megállapítása és folyósítása

Az egyik Szerződő Fél jogszabályai szerinti nyugellátás megállapítása és folyósítása nem érinti a nyugellátásban részesülő személy azon választási jogát, hogy a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti, azonos és/vagy más típusú nyugellátás megállapítására, illetve folyósítására egyidejűleg sor kerüljön, amennyiben a jelen Egyezmény ettől eltérően nem rendelkezik.

19. cikk
Szociális nyugdíj

Az Oroszországi Föderációban a szociális nyugdíj megállapítása és folyósítása az Oroszországi Föderáció jogszabályainak megfelelően történik, azzal a feltétellel, hogy Magyarország jogszabályai alapján nyugellátás nem kerül folyósításra.

IV. RÉSZ

EGYÉB PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

20. cikk
Üzemi balesetekkel és/vagy foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos pénzbeli ellátások

(1) Az üzemi balesetekkel és/vagy a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos pénzbeli ellátást az a Szerződő Fél állapítja meg és folyósítja, amely jogszabályai hatálya alá tartozott a biztosított a baleset időpontjában vagy a foglalkozási megbetegedést előidéző utolsó munkavégzése során, akkor is, ha a biztosított a másik Szerződő Fél területére költözött.

(2) Abban az esetben, ha az egyik Szerződő Fél jogszabályai előírják, hogy az üzemi balesettel és/vagy foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos ellátást ezen Szerződő Fél állapítja meg és folyósítja, továbbá, amennyiben az ellátást a megbetegedést kiváltó tevékenység adott időtartamban történő végzése esetén állapítják meg, ezen Szerződő Fél illetékes intézménye szükség esetén figyelembe veszi a másik Szerződő Fél területén végzett tevékenység időtartamát.

(3) Az üzemi balesetekkel vagy a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos pénzbeli ellátást az a Szerződő Fél állapítja meg és folyósítja, amely jogszabályai hatálya kiterjedt a biztosítottra a baleset és/vagy a foglalkozási megbetegedés időpontjában abban az esetben is, ha a foglalkozási megbetegedés elsőként a másik Szerződő Fél területén jelentkezett.

(4) Ha a foglalkozási megbetegedés esetére járó ellátásra az egyik Szerződő Fél jogszabályai alapján jogosult biztosítottnak ezen foglalkozási megbetegedése tekintetében a másik Szerződő Fél területén végzett tevékenység alapján állapotrosszabbodás áll be, az első Szerződő Fél illetékes intézménye folytatja az ellátás folyósítását az állapotrosszabbodás figyelembe vétele nélkül. A másik Szerződő Fél illetékes intézménye a jogszabályainak megfelelően ellátást állapít meg a foglalkozási megbetegedéssel összefüggő állapotrosszabbodásból eredő munkaképesség csökkenés mértékének arányában.

(5) A Magyarországon biztosított személy tekintetében, amennyiben a munkavégzés helyére és onnan haza történő utazás során közlekedési baleset történik az Oroszországi Föderáció területén, azt úgy kell tekinteni, mintha a baleset Magyarország területén történt volna.

(6) Magyarország tekintetében, ha a munkahelyi balesettel és a foglalkozási megbetegedéssel kapcsolatos pénzbeli ellátások kiszámítása a jövedelmen, illetve a befizetett járulékokon alapul, az illetékes intézmény kizárólag a magyar jogszabályok szerinti jövedelmet, illetve befizetett járulékot veszi figyelembe.

V. RÉSZ

KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK MAGYARORSZÁG ESETÉBEN

21. cikk
A megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátásainak megállapítására vonatkozó magyar szabályok

(1) A megváltozott munkaképességű személyek pénzbeli ellátásainak megállapítása Magyarországon a jelen cikk (2)-(6) bekezdései szerint történik.

(2) Ha a pénzbeli ellátásra való jogosultság kizárólag a magyar jogszabályok szerint szerzett biztosítási idő figyelembevételével fennáll, a 2.1. és 2.2. pontok alapján számított összegek közül a magasabbat kell pénzbeli ellátásként megállapítani.

2.1. A magyar jogszabályok alapján járó pénzbeli ellátás összegét az orosz jogszabályok szerint megállapított pénzbeli ellátás összegének levonásával kell kiszámítani.

2.2. A magyar illetékes intézmény kiszámítja a pénzbeli ellátás azon összegét, amely akkor járna a biztosított személynek, ha a mindkét Szerződő Fél jogszabályai alapján megszerzett összes biztosítási idő úgy kerülne figyelembe vételre, mintha ezeket az időket a magyar jogszabályok szerint szerezték volna meg.

A pénzbeli ellátás összegének magyar jogszabályok szerinti megállapítása során a kiszámított összeg azon része kerül megállapításra, amely a magyar jogszabályok alapján megszerzett biztosítási időknek a mindkét Szerződő Fél jogszabályai alapján megszerzett összes biztosítási időhöz viszonyított arányának felel meg.

(3) A pénzbeli ellátás kiszámításakor a jelen cikk (2) bekezdés 2.2. pontja alapján megállapított pénzbeli ellátás összege az Oroszországi Föderáció jogszabályai alapján megállapított pénzbeli ellátás összegével nem csökkenthető.

(4) Ha a magyar jogszabályok szerint járó pénzbeli ellátásra való jogosultság csak az Oroszországi Föderáció területén, a rá vonatkozó jogszabályok szerint megszerzett biztosítási idők figyelembevételével állapítható meg, ezeket az időket a magyar illetékes intézmény úgy veszi figyelembe, mintha azokat Magyarország jogszabályainak hatálya alatt szerezték volna meg, feltéve, hogy ezek nem esnek azonos időszakra. Ebben az esetben a magyar illetékes intézmény a jelen cikk (2) bekezdésének 2.2. pontban meghatározott módon számítja ki a pénzbeli ellátás összegét.

(5) A magyar jogszabályok alkalmazása esetén az Oroszországi Föderáció jogszabályai szerint megszerzett 1 év biztosítási idő 365 napnak, 1 hónap biztosítási idő 30 napnak felel meg.

(6) Ha a magyar jogszabályok szerint megszerzett összes biztosítási idő nem éri el a 365 napot, és ezek a biztosítási idők nem keletkeztetnek önálló jogosultságot, a magyar illetékes intézmény nem állapít meg pénzbeli ellátásokat.

(7) A rehabilitációs ellátás kizárólag a Magyarországon lakóhellyel rendelkező személy részére állapítható meg.

VI. RÉSZ

IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS HIVATALI JOGSEGÉLY

22. cikk
A Szerződő Felek együttműködése

(1) A Szerződő Felek felhatalmazott hatóságai a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges igazgatási megállapodást kötnek. A Szerződő Felek illetékes intézményei megállapodást köthetnek az elektronikus együttműködés tárgyában a jelen Egyezmény és az igazgatási megállapodás megvalósítása és alkalmazása céljából, amelyet a Szerződő Felek jogszabályai alapján meghatározott és azoknak megfelelően megbízott harmadik fél útján is meg lehet megvalósítani.

(2) A Szerződő Felek felhatalmazott hatóságai az illetékes intézményeket és összekötő szerveket a jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott igazgatási megállapodásban jelölik ki.

(3) A Szerződő Felek felhatalmazott hatóságai kölcsönösen tájékoztatják egymást valamennyi, a szociális biztonságról szóló jogszabály módosításáról és kiegészítéséről.

(4) A Szerződő Felek illetékes intézményei és összekötő szervei kiállítják egymás részére a jelen Egyezmény alkalmazása során jelentőséggel bíró körülményeket tanúsító igazolásokat, és intézkedéseket hoznak az igazolás alapjául szolgáló körülmények tisztázására.

(5) A szociális biztonsággal összefüggésben szükséges, bármelyik Szerződő Fél területén kiállított dokumentumokat külön hitelesítés és egyéb kiegészítő igazolás nélkül elfogadják.

(6) A Szerződő Felek felhatalmazott hatóságai, illetékes intézményei és összekötő szervei által a jelen Egyezmény végrehajtása érdekében alkalmazott dokumentumok magyar és orosz nyelven is kiállíthatóak. Ezen dokumentumok fordítását azon Szerződő Fél felhatalmazott hatóságai, illetékes intézményei és összekötő szervei biztosítják, amelyeknek szükségük van a dokumentumra. E rendelkezés nem vonatkozik azon dokumentumokra, amelyeket a biztosított vagy képviselője a Szerződő Felek felhatalmazott hatóságaihoz, illetékes intézményeihez és összekötő szerveihez benyújt.

(7) A Szerződő Felek felhatalmazott hatóságai, illetékes intézményei és összekötő szervei - többek között elektronikus módon - együttműködnek egymással minden, a jelen Egyezmény végrehajtásával kapcsolatos kérdésben, és térítésmentesen segítséget nyújtanak egymásnak.

(8) A (7) bekezdés vonatkozik az orvosi vizsgálatok és/vagy felülvizsgálatok elvégzésére is.

23. cikk
Orvosi vizsgálat és/vagy felülvizsgálat

(1) A biztosított orvosi-szociális szakértői vizsgálata (komplex vizsgálata) céljából történő orvosi kivizsgálás (orvosi vizsgálat) az érintett személy lakóhelye szerinti Szerződő Fél jogszabályai szerint történik.

(2) A rokkantság csoportjáról, időtartamáról, okáról, a munkaképesség mértékéről, a foglalkozási munkaképesség-csökkenés mértékéről szóló döntéseket annak a Szerződő Félnek az orvosi-szociális szakértői vizsgálatot (komplex vizsgálatot) - ideértve a nem személyes jelenléten alapuló vizsgálatot - végző illetékes intézménye hozza meg, amelynek jogszabályai szerint az ellátás megállapítása és kifizetése történik. Szükség esetén figyelembe kell venni a másik Szerződő Fél illetékes intézményei által kiadott igazolásokat és orvosi szakvéleményeket.

24. cikk
A kérelmek benyújtása és a dokumentumok elküldése

(1) Az egyik Szerződő Félnél pénzbeli ellátás megállapítása és folyósítása iránt benyújtott kérelem a másik Szerződő Fél jogszabályai szerinti, megfelelő pénzbeli ellátás megállapítására és folyósítására benyújtott kérelemnek minősül, amennyiben fennáll a jogosultság a pénzbeli ellátás megállapítására és folyósítására az adott Szerződő Fél jogszabályai szerint.

(2) A pénzbeli ellátásra való jogosultság elbírálása céljából a biztosított (családtagja) a kérelmet és az elbíráláshoz szükséges dokumentumokat a lakóhelye szerinti Szerződő Fél illetékes intézményéhez nyújtja be, amennyiben a biztosított (családtagja) harmadik állam területén rendelkezik lakóhellyel, az állampolgársága szerinti Szerződő Fél illetékes intézményéhez nyújtja be.

Abban az esetben, ha azon személy, aki nem a Szerződő Felek állampolgára, kizárólag a magyar jogszabályok szerinti pénzbeli ellátásra jogosult, az érintett ellátások megállapításához szükséges igényt és dokumentumokat a magyar illetékes intézménynél nyújtja be.

(3) Azok a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges kérelmek és más dokumentumok, amelyeket az egyik Szerződő Fél felhatalmazott hatóságához, illetékes intézményéhez vagy összekötő szervéhez benyújtottak, a másik Szerződő Fél felhatalmazott hatóságánál, illetékes intézményénél vagy összekötő szervénél is ugyanazon időpontban benyújtottnak minősülnek.

(4) A Szerződő Felek felhatalmazott hatóságai, illetékes intézményei és összekötő szervei között a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges dokumentumok megküldésére fordított idő nem számít bele a pénzbeli ellátás elbírálására és a döntéshozatalra irányadó ügyintézési határidőbe.

(5) Az Egyezmény végrehajtásához szükséges dokumentumokat a kérelem és a biztosított (családtagja) által beterjesztett dokumentumok nyilvántartásba vételétől, illetve a megfelelő határozat meghozatalának napjától számított legfeljebb 30 napon belül kell megküldeni.

25. cikk
Jogalap nélkül kifizetett pénzbeli ellátások visszafizetésére irányuló igény

(1) Amennyiben az egyik Szerződő Fél illetékes intézménye a pénzbeli ellátást túlfizette és folyósítását megszüntette, kérheti a másik Szerződő Fél illetékes intézményét, hogy a jogalap nélkül kifizetett összeget vonja le az általa folyósított pénzbeli ellátásból, a rá vonatkozó jogszabályok szerint és azt utalja át azon Szerződő Fél illetékes intézménye részére, amelyik azt kérte.

(2) A jelen cikk (1) bekezdése alapján megkeresett illetékes intézmény a megkeresést a jelen Egyezmény 22. cikk (1) bekezdésében hivatkozott, jelen Egyezmény végrehajtására vonatkozó igazgatási megállapodásnak megfelelően teljesíti vagy tájékoztatja a megkeresést küldő illetékes intézményt a megkeresés teljesíthetetlenségéről, feltüntetve annak okát.

26. cikk
Adatvédelem

(1) A jelen cikk alapján a biztosított kérelme, illetve írásbeli hozzájárulása alapján mindkét Szerződő Fél illetékes intézménye jogosult ezen személy személyes adatait kezelni, a jelen Egyezmény alkalmazása céljából.

(2) A személyes adatok átadása során a Szerződő Fél illetékes intézménye ennek a Szerződő Félnek az adatvédelmi jogszabályait alkalmazza.

(3) Az egyik Szerződő Fél illetékes intézményének jogában áll írásban megkeresést intézni a másik Szerződő Fél illetékes intézményéhez, hogy a jelen Egyezmény végrehajtásához szükséges személyes adatokat tartalmazó információkat megkapja.

Azon Szerződő Fél, amely az írásbeli megkeresést kézhez vette, 30 munkanapon belül megküldi a kért információt a másik Szerződő Fél számára.

Jelen bekezdés rendelkezései egyebek között azon esetekre is vonatkoznak, amikor a megkeresés a személyes adatokat tartalmazó, kézhez vett információ törlésének szükségességével kapcsolatos.

Ebben az esetben az írásbeli megkeresést átvevő Szerződő Fél 30 munkanapon belül tájékoztatja a másik Szerződő Felet arról, hogy a személyes adatokat tartalmazó információkat törölte.

(4) Az adatokat fogadó Szerződő Fél illetékes intézménye a személyes adatok kezelését és nyilvánosságra hozatalát ennek a Szerződő Félnek az adatvédelmi jogszabályai szerint végzi, betartva ilyenkor a személyes adatok alanyaira vonatkozó adatvédelmi jogok biztosításának elvét, legalább azon a szinten, mint azt az átadó Szerződő Fél nemzeti jogszabályai előírják.

(5) Azok a személyes adatok, amelyekre utalás történik a jelen cikkben, bizalmasak és kizárólag a pénzbeli ellátásokra való jogosultság megállapítására használhatóak fel jelen Egyezménynek megfelelően. Az információk átadására vonatkozó megkeresés alapján továbbított személyes adatokat kizárólag a Szerződő Felek illetékes intézményei kezelhetik. Ebben az esetben a személyes adatokat tartalmazó információt továbbító Szerződő Fél és a személyes adatokat tartalmazó információt kézhez vevő Szerződő Fél nyilvántartást vezet az információ megküldéséről, illetve kézhezvételéről.

(6) A biztosított személy írásbeli kérelme alapján a Szerződő Felek helyesbítik az általuk kezelt személyes adatokat, illetve intézkednek a nemzeti jogszabályok vagy a jelen Egyezmény szerint jogsértően kezelt személyes adatok törléséről, illetve felhasználásuk korlátozásáról, és erről egymást legfeljebb 10 munkanapon belül kölcsönösen tájékoztatják.

(7) A Szerződő Felek a személyes adatokat tartalmazó információk védelmére irányuló intézkedéseket tesznek, ideértve a személyes adatok védelmét az átadásuk során, a harmadik személy személyes adatokhoz való jogosulatlan hozzáférésének megakadályozását, illetve ezen adatok harmadik személyek általi módosításának, másolásának, nyilvánosságra hozatalának vagy törlésének megakadályozását.

(8) Az átadandó személyes adatok tárolása a Szerződő Felek jogszabályai szerint meghatározott rendben és időtartamban történik.

(9) A jelen cikk rendelkezéseit megsértő Szerződő Felek a rájuk vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján felelősséggel tartoznak.

(10) A Szerződő Felek biztosítják a számukra az illetékes intézmények által átadott személyes adatok kezelésének független ellenőrzését.

(11) A Szerződő Feleknek jogában áll tilalmat, vagy korlátozást elrendelni a személyes adatok átadására, figyelembe véve a Szerződő Felek jogszabályi követelményeit, az állampolgárok részére jelen Egyezménynek megfelelően biztosított szociális jogok védelme céljából.

27. cikk
Vitás kérdések rendezése

A Szerződő Felek között a jelen Egyezmény értelmezéséből és alkalmazásából fakadó vitás kérdéseket a Szerződő

Felek felhatalmazott hatóságai tárgyalások és egyeztetések útján rendezik.

VII. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk
Átmeneti rendelkezések

(1) A pénzbeli ellátásra való jogosultság a jelen Egyezmény szerint annak hatálybalépése időpontjától keletkezik.

(2) A jelen Egyezmény hatálybalépése időpontjában a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való együttműködés tárgyában 1962. december 20-án, Budapesten aláírt egyezmény a Szerződő Felek tekintetében hatályát veszti.

(3) A jelen Egyezmény hatályba lépését megelőzően megállapított pénzbeli ellátások a biztosított kérelme alapján felülvizsgálhatóak a jelen Egyezmény rendelkezéseivel összhangban, a megfelelő kérelem benyújtását követő hónap első napjától.

(4) A jelen cikk (3) bekezdésében feltüntetett kérelmet a jelen Egyezmény hatálybalépésétől számított legfeljebb egy éven belül lehet benyújtani. A pénzbeli ellátás ezen kérelem szerinti felülvizsgálata végleges.

(5) A jelen cikk (3) bekezdésének megfelelően meghatározott és mindkét Szerződő Fél által folyósított pénzbeli ellátás együttes összege nem lehet kevesebb a korábban megállapított pénzbeli ellátás összegénél.

(6) Amennyiben a mindkét Szerződő Fél által megállapított pénzbeli ellátás összege a jelen Egyezménynek megfelelő felülvizsgálat eredményeként alacsonyabb lesz, mint a korábbi pénzbeli ellátás összege, a biztosított részére továbbra is a korábban megállapított pénzbeli ellátást folyósítják, és annak az Egyezmény szerinti felülvizsgálatára nem kerül sor.

(7) Meg kell szüntetni azon biztosított ellátásának folyósítását, aki részére a jelen cikk (2) bekezdésében feltüntetett Egyezmény alapján pénzbeli ellátást állapítottak meg a jelen Egyezmény hatályba lépése előtt, és lakóhelyét a másik Szerződő Fél területére vagy harmadik ország területére helyezi át.

A korábban megállapított pénzbeli ellátás felülvizsgálatára a biztosított kérelme alapján kerül sor az érintett Szerződő Fél jogszabályai által megállapított időponttól, mely azonban nem lehet korábbi, mint amely időponttól a fent megnevezett pénzbeli ellátás folyósítása megszüntetésre került.

(8) A jelen Egyezmény rendelkezései szerinti pénzbeli ellátásokra való jogosultság megállapításánál figyelembe kell venni azokat a biztosítási időket, amelyet a Szerződő Felek területén az Egyezmény hatályba lépése előtt szereztek meg.

(9) A jelen egyezményt azon biztosítási eseményekre is alkalmazni kell, amelyek a hatálybalépése előtt következtek be.

(10) A jelen cikk (2) bekezdésében feltüntetett Egyezmény alapján megállapított saját jogú nyugellátásban részesülő biztosított jelen Egyezmény hatálybalépését követő elhalálozása esetén a hozzátartozói nyugellátás elbírálására a jelen Egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni.

29. cikk
Jelen Egyezmény hatályba lépése

(1) Jelen Egyezményt meg kell erősíteni.

(2) Jelen Egyezmény az annak megerősítéséhez szükséges belső állami eljárások teljesítéséről szóló utolsó diplomáciai értesítés kézhezvételének napját követő második hónap első napján lép hatályba.

(3) A Szerződő Felek egyetértés útján jelen Egyezményt módosíthatják.

30. cikk
Jelen Egyezmény időbeli hatálya és megszűnése

(1) A jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik. Mindkét Szerződő Fél jogosult az Egyezményt felmondani a másik Szerződő Fél diplomáciai úton, írásban történő értesítésével. A jelen Egyezmény hatálya az értesítés kézhezvételének napjától számított hatodik hónap utolsó napjával szűnik meg.

(2) A jelen Egyezmény megszűnése esetén fennmaradnak az Egyezmény rendelkezései alapján már megállapított ellátásra való jogosultságok, és azokat a pénzbeli ellátásra vonatkozó kérelmeket, amelyeket a jelen Egyezmény hatályának megszűnésének napjáig nyújtanak be, az Egyezmény rendelkezéseivel összhangban kell elbírálni.

Készült Budapesten, 2019. október 30-án két példányban, magyar és orosz nyelven, mindkét szöveg egyaránt hiteles.

(aláírások)


  Vissza az oldal tetejére