Hatály: határozatlan - Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2020. évi XXII. törvény

az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti Partnerségi és Együttműködési Megállapodás kihirdetéséről * 

1. § Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. § Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.

3. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövegét az 1. melléklet tartalmazza.

4. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. §, a 3. § és az 1. melléklet a Megállapodás 49. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3) A Megállapodás, valamint a 2. §, a 3. § és az 1. melléklet hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

5. § Az e törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter gondoskodik.

1. melléklet a 2020. évi XXII. törvényhez

PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS TAGÁLLAMAI, ÉS MÁSRÉSZRŐL A SZINGAPÚRI KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT

az EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az Unió,

és

A BELGA KIRÁLYSÁG,

A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,

A CSEH KÖZTÁRSASÁG,

A DÁN KIRÁLYSÁG,

A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,

ÍRORSZÁG,

A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,

A SPANYOL KIRÁLYSÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

A HORVÁT KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,

A LETT KÖZTÁRSASÁG,

A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,

A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,

MAGYARORSZÁG,

MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,

A HOLLAND KIRÁLYSÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,

A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,

ROMÁNIA,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FINN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÉD KIRÁLYSÁG,

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,

az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei, a továbbiakban: a tagállamok,

egyrészről, valamint

A SZINGAPÚRI KÖZTÁRSASÁG,

másrészről,

a továbbiakban együttesen: a Felek,

FIGYELEMBE VÉVE a Felek közt fennálló hagyományos baráti viszonyt, valamint az őket egyesítő szoros történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat;

MIVEL a Felek különös jelentőséget tulajdonítanak egymáshoz fűződő kapcsolatuk átfogó jellegének,

MIVEL a Felek úgy vélik, hogy e megállapodás a köztük fennálló szélesebb, szilárd kapcsolat részét képezi, amely azon megállapodásokon keresztül áll fenn köztük, amelyeknek a Felek együttesen részes felei;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a Feleknek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más olyan alkalmazandó nemzetközi emberi jogi dokumentumban lefektetett demokratikus alapelvek és emberi jogok, valamint a jogállamiság és a jó kormányzás alapelvei iránti erős elkötelezettségét; amelynek a Felek szerződő felei;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a jogállamiság és a felelős kormányzás elvének tiszteletben tartása iránt, valamint népeik gazdasági és társadalmi fejlődésének támogatására irányuló szándékukat, figyelembe véve a fenntartható fejlődés elveit és a környezetvédelem szükségességét;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a nemzetközi stabilitás, jogérvényesülés és biztonság tekintetében folytatott együttműködés fokozására irányuló szándékukat, mely alapvető előfeltétele a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés előmozdításának, a szegénység felszámolásának és az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) millenniumi fejlesztési céljai megvalósításának;

KIFEJEZVE teljes elkötelezettségüket a terrorizmus valamennyi formája elleni küzdelem, valamint a terrorizmus megsemmisítését biztosító hatékony nemzetközi jogi eszközök létrehozása iránt az ENSZ Biztonsági Tanácsának (ENSZ BT) vonatkozó eszközei, különösen az 1373. sz. ENSZ BT-határozat szerint;

MIVEL az Unió 2001-ben elfogadta a terrorizmus elleni küzdelemről szóló átfogó uniós cselekvési tervet, amelyet 2004-ben frissített és ebből következően széles körű intézkedéseket hozott; a madridi merényletek nyomán az Európai Tanács 2004. március 25-én fontos nyilatkozatot bocsátott ki a terrorizmus elleni küzdelemről; az Unió emellett 2005 decemberében terrorizmusellenes stratégiát fogadott el;

ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, és az ellenük való hatékony eljárást nemzeti szinten hozott intézkedésekkel és a nemzetközi együttműködés fokozásával kell biztosítani;

FIGYELEMBE VÉVE, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság tisztességes és független működése jelentős előrelépésnek minősül a béke és a nemzetközi igazságszolgáltatás vonatkozásában;

MIVEL az Európai Tanács megállapította, hogy a tömegpusztító fegyvereknek és azok hordozóeszközeinek az elterjedése súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi stabilitásra és biztonságra nézve, és 2003. december 12-én elfogadta a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni EU-stratégiát; az Európai Unió Tanácsa még 2003. november 17-én uniós politikát fogadott el a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó politikának az Unió harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiba való beillesztéséről; az 1540. sz. ENSZ BT-határozat konszenzusos elfogadása alátámasztja az egész nemzetközi közösség a tömegpusztító fegyvereknek és azok hordozóeszközeinek az elterjedése elleni küzdelemmel kapcsolatos elkötelezettségét. Ezen elkötelezettségét a nemzetközi közösség az 1673. és 1810. sz. ENSZ BT-határozat elfogadásával megerősítette;

MIVEL az Európai Tanács kifejezte azon véleményét, mely szerint a kézi lőfegyverek és a könnyűfegyverek (SALW) egyre növekvő fenyegetést jelentenek a békére, a biztonságra és a fejlődésre nézve, és 2005. december 16-án elfogadta a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott felhalmozása és kereskedelme elleni küzdelmet célzó uniós stratégiát. E stratégiában az Európai Tanács hangsúlyozta az átfogó és következetes biztonság- és fejlődéspolitikai megközelítés szükségességét;

FELISMERVE az Európai Gazdasági Közösség, valamint Indonézia, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Szingapúr és Thaiföld – a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN) tagországai – között létrejött, 1980. március 7-i együttműködési megállapodás és a későbbi csatlakozási jegyzőkönyvek fontosságát;

FELISMERVE a Felek közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát az együttműködés fokozása céljából, valamint felismerve közös szándékukat aziránt, hogy a közös érdekű területeken fenntartott kapcsolataikat az egyenlőség, a természeti környezet tiszteletben tartása és kölcsönös előnyök biztosítása alapján szilárdítsák meg, mélyítsék el és diverzifikálják;

MEGERŐSÍTVE szándékukat, hogy a regionális keretek között vállalt tevékenységekkel teljes összhangban fokozzák az Unió és a Szingapúri Köztársaság közötti, közös értékeken és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést;

MEGERŐSÍTVE szándékukat, hogy az egyenlőség, egymás kulturális és politikai normáinak tiszteletben tartása, valamint az eltérő vélemények elfogadása alapján fokozzák az Ázsia és Európa közötti megértést;

MEGERŐSÍTVE szándékukat, hogy szabadkereskedelmi megállapodás megkötése révén megerősítik a kereskedelmi kapcsolatokat;

MEGÁLLAPÍTVA, hogy az e megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló szerződés harmadik része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot különálló szerződő felekként, és nem az Unió részeként kötelezik, feltéve, hogy az Unió és az Egyesült Királyság és/vagy Írország nem értesítette együttesen a Szingapúri Köztársaságot arról, hogy a rendelkezések az Egyesült Királyságot és Írországot az Unió részeként kötelezik a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség vonatkozásában az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyvnek megfelelően. Amennyiben az említett rendelkezések az Egyesült Királyságra és/vagy Írországra mint az Unió részeire nézve – a 21. jegyzőkönyv 4a. cikkének megfelelően – többé nem kötelezőek, az Európai Unió az Egyesült Királysággal és/vagy Írországgal közösen haladéktalanul értesíti Szingapúrt a két tagállam helyzetében bekövetkezett változásról, és ez esetben a megállapodás rendelkezései e két tagállamot saját jogán kötelezik. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára az említett szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyvnek megfelelően,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. CÍM

JELLEG ÉS HATÁLY

1. CIKK
Általános elvek

(1) A Felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában, valamint a Felekre alkalmazandó egyéb nemzetközi emberi jogi dokumentumokban – amelyeknek a Felek szerződő felei – megállapított demokratikus alapelvek, a jogállamiság és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása, és amely e megállapodás lényegi elemét képezi.

(2) A Felek megerősítik, hogy tiszteletben tartják az Egyesült Nemzetek Alapokmányában (az ENSZ alapokmánya) megfogalmazott közös értékeiket.

(3) A Felek megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés támogatása, az éghajlatváltozás és a globalizáció által támasztott kihívások elleni küzdelemben folytatott együttműködés, valamint a millenniumi fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás iránt.

(4) A Felek megerősítik elkötelezettségüket a felelős kormányzás és a jogállamiság – ezen belül a bíróságok függetlenségének – elve, valamint a korrupció elleni küzdelem mellett.

(5) A Felek az e megállapodás szerinti együttműködést saját törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikkel összhangban folytatják.

2. CIKK
Az együttműködés célkitűzései

A Felek vállalják, hogy kétoldalú kapcsolatuk megerősítése érdekében a közös érdekű területeken átfogó párbeszédet folytatnak egymással, és támogatják a további együttműködést. Erőfeszítéseik különösen a következőkre irányulnak:

a) együttműködés kialakítása valamennyi megfelelő regionális és nemzetközi fórumon és szervezetben;

b) együttműködés kialakítása a terrorizmus és a több államot érintő bűncselekmények elleni küzdelem terén;

c) együttműködés kialakítása a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények elleni küzdelem terén;

d) együttműködés kialakítása a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése, valamint a kézi- és könnyűfegyverek tiltott felhalmozásának és kereskedelmének minden formája ellen;

e) a Felek közötti kereskedelem kölcsönösen előnyös bővítésének és fejlesztésének támogatása, valamint az ehhez szükséges feltételek biztosítása;

f) együttműködés kialakítása a kereskedelemmel és a beruházásokkal kapcsolatos valamennyi közös érdekű területen annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőbeni regionális EU–ASEAN kezdeményezésekkel összhangban, illetve azokat kiegészítve elősegítsék a kereskedelmi forgalmat és a beruházásokat, és elhárítsák, illetve megszüntessék a kereskedelem és a beruházások akadályait;

g) együttműködés kialakítása a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén, beleértve a jogállamiságot és a jogi együttműködést, az adatvédelmet, a migrációt, valamint az embercsempészet és emberkereskedelem, a nemzetközi szervezett bűnözés, a pénzmosás és a tiltott kábítószerek elleni küzdelmet;

h) együttműködés kialakítása valamennyi egyéb közös érdekű ágazatban, különösen a vámügy, a makrogazdasági politika és pénzügyi intézmények, az adózás, az iparpolitika és a kis- és középvállalkozások (kkv-k), az információs társadalom, a tudomány és technológia, az energiaügy, a közlekedés, az oktatás és kultúra, a környezetvédelem és természeti erőforrások, az egészségügy, valamint a statisztika területén;

i) a Szingapúri Köztársaság meglévő részvételének fokozása és jövőbeni részvételének ösztönzése az Ázsiára kiterjedő uniós együttműködési programokban;

j) a Felek szerepének erősítése és egymásról alkotott képének javítása egymás régióiban;

k) rendszeres párbeszéd kialakítása egymás társadalma kölcsönös megértésének fokozása, valamint a különböző kulturális, vallási és társadalmi nézetek tudatosítása céljából Ázsiában és Európában egyaránt.

II. CÍM

KÉTOLDALÚ, REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS

3. CIKK
Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben

(1) A Felek vállalják, hogy együttműködnek és véleményt cserélnek egymással a regionális és nemzetközi fórumokon és szervezetekben, például az Egyesült Nemzetek Szervezete, az ASEAN–EU párbeszéd, az ASEAN regionális fórum, az Ázsia–Európa találkozó (ASEM) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében, amennyiben a Felek megállapodásra jutnak arról, hogy az ilyen véleménycsere és együttműködés kölcsönösen előnyös.

(2) A Felek megállapodnak továbbá abban, hogy e területeken szemináriumok, konferenciák szervezésén és egyéb kapcsolódó tevékenységeken keresztül fokozzák az agytrösztök, tudósok, nem kormányzati szervezetek és a média közötti együttműködést, feltéve, hogy az ilyen együttműködés a Felek kölcsönös hozzájárulásán alapul.

4. CIKK
Regionális és kétoldalú együttműködés

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy a párbeszéd és együttműködés e megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi területén a kapcsolódó tevékenységeket kétoldalú vagy regionális keretek között, illetve e keret vegyes alkalmazása révén hajtják végre, miközben megfelelő hangsúlyt kapnak a kétoldalú együttműködésben érintett ügyek. A megfelelő keret kiválasztásakor a Felek törekedni fognak az uniós és ASEAN-partnerekre gyakorolt lehető legnagyobb hatás elérésére és e partnerek részvételének megerősítésére, miközben – a politikai és intézményi megvalósíthatóság figyelembevételével – a lehető legjobban kihasználják a rendelkezésre álló erőforrásokat, és biztosítják az uniós és ASEAN-partnerek részvételével zajló egyéb tevékenységekkel való összhangot.

(2) A Felek saját pénzügyi eljárásaiknak és forrásaiknak megfelelően adott esetben kiterjeszthetik a pénzügyi támogatást a megállapodás hatálya alá tartozó vagy ahhoz kapcsolódó területeken folytatott együttműködési tevékenységekre. Ez az együttműködés többek között magában foglalhatja képzési programok, munkaértekezletek és szemináriumok megrendezését, szakértők cseréjét, tanulmányok készítését és a Felek által megállapított egyéb tevékenységeket.

III. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A NEMZETKÖZI STABILITÁS, A JOGÉRVÉNYESÜLÉS, A BIZTONSÁG ÉS A FEJLŐDÉS TEKINTETÉBEN

5. CIKK
Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben

A Felek újólag megerősítik a terrorizmus elleni küzdelem jelentőségét a jogállamiságnak, valamint az ENSZ alapokmánya, a vonatkozó ENSZ BT-határozatok, és a nemzetközi jog – beleértve az alkalmazandó emberi jogi, menekültügyi és nemzetközi humanitárius jogi dokumentumokat – szerinti kötelezettségeiknek megfelelően. Ennek keretén belül és figyelembe véve az ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i 60/288 határozatában foglalt globális terrorellenes stratégiát, valamint a terrorizmus elleni küzdelemben folytatott együttműködésről szóló, 2003. január 28-i EU–ASEAN közös nyilatkozatot, a Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a terrorizmus megelőzése és visszaszorítása terén, különösen a következők révén:

a) az 1373. sz. ENSZ BT-határozat és más alkalmazandó ENSZ-határozatok, nemzetközi egyezmények és eszközök teljes körű alkalmazása;

b) a terrorista csoportokról és támogató hálózataikról folytatott információcsere, az alkalmazandó nemzetközi és nemzeti jognak megfelelően;

c) a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökkel és módszerekkel – így a technikai területekkel és a képzéssel – kapcsolatos vélemények cseréje, valamint a terrorizmus megelőzése tekintetében folytatott tapasztalatcsere;

d) a terrorizmus elleni küzdelemről szóló nemzetközi egyetértés és a kapcsolódó jogszabályi keretek elmélyítése érdekében folytatott együttműködés, valamint a terrorizmus elleni hatályos ENSZ-eszközök kiegészítése érdekében a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezményről szóló megállapodás mielőbbi kidolgozása;

e) az ENSZ terrorizmus elleni globális stratégiájának hatékony végrehajtása érdekében az ENSZ-tagállamok közötti együttműködés valamennyi megfelelő eszközzel történő ösztönzése;

f) a bevált módszerek cseréje az emberi jogok védelme terén a terrorizmus elleni küzdelemben.

A Felek megállapodnak abban, hogy az e cikk szerinti együttműködést saját törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik szerint folytatják.

6. CIKK
Nemzetközi kötelezettségek végrehajtása a nemzetközi közösséget érintő súlyos bűncselekmények büntetésének alkalmazásában

(1) A Felek újólag megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, az ellenük való hatékony eljárást nemzeti szinten hozott intézkedésekkel és meglévő nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően biztosítani kell, az e célra létrehozott nemzetközi bíróságokkal folytatott együttműködés révén.

(2) A Felek úgy vélik, hogy az ilyen bíróságok létrehozása és eredményes működése jelentős előrelépésnek minősül a nemzetközi béke és jogérvényesülés vonatkozásában. A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a saját nemzetközi kötelezettségeik végrehajtásához és teljesítéséhez szükséges jogi kiigazításokra vonatkozó tapasztalatok és technikai szakértelem megosztásában.

(3) A Felek elismerik a Nemzetközi Büntetőbíróság jelentőségét a büntetlenség elleni küzdelemmel összefüggésben, és megállapodnak abban, hogy párbeszédet folytatnak annak tisztességes és független működéséről.

7. CIKK
A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem

(1) A Felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése.

(2) A Felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozó eszközeik elterjedésének megakadályozásához a leszerelésről és az elterjedés megakadályozásáról szóló nemzetközi szerződések, megállapodások és más alkalmazandó ENSZ-határozatok és nemzetközi jogi dokumentumok – amelyeknek a Felek szerződő felei – szerint fennálló kötelezettségeik teljes körű betartásával és nemzeti szintű végrehajtásával. A Felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés e megállapodás lényegi elemét képezi.

(3) A Felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek, és hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemhez a következők révén:

a) a Felek lépéseket tesznek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemre vonatkozó valamennyi egyéb nemzetközi jogi eszköz aláírására, megerősítésére, illetve az azokhoz történő csatlakozásra és azok teljes körű végrehajtására adott esetben; és

b) hatékony nemzeti export-ellenőrzési rendszert hoznak létre, amely ellenőrzi a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos áruk exportját és tranzitját, beleértve a kettős felhasználású áruk/technológiák esetében a tömegpusztító fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint a jogi vagy adminisztratív végrehajtás hatékony eszközeit, többek között hatékony szankciók és megelőző intézkedések kilátásba helyezését az exportellenőrzés megsértése esetére.

(4) Az együttműködés részeként a Felek megállapodnak abban, hogy rendszeres párbeszédet folytatnak a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozásához kapcsolódó kérdésekről. E párbeszédre regionális szinten kerülhet sor.

8. CIKK
Kézi- és könnyűfegyverek

(1) A Felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, továbbá túlzott felhalmozása és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a békére és a nemzetközi biztonságra.

(2) A Felek megállapodnak abban, hogy betartják és teljes mértékben végrehajtják a kézi-és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmének kezelésével kapcsolatban a nemzetközi megállapodások (amelyeknek a Felek szerződő felei) és az ENSZ BT-határozatok alapján rájuk háruló kötelezettségeket, valamint az e területen alkalmazandó más nemzetközi jogi eszközök – köztük a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési program – keretében vállalt kötelezettségeiket.

(3) A Felek vállalják, hogy globális, regionális, szubregionális és nemzeti szinten együttműködnek a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni küzdelemben és biztosítják az e téren tett erőfeszítéseik összehangoltságát, egymást kiegészítő és erősítő jellegét nemzetközi kötelezettségeiknek megfelelően, továbbá megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amely kiegészíti és megszilárdítja e kötelezettségvállalást.

IV. CÍM

KERESKEDELMI ÉS BERUHÁZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

9. CIKK
Általános elvek

(1) A Felek párbeszédet indítanak a kétoldalú és többoldalú kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről a multilaterális kereskedelmi rendszer és a Felek közötti kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok megerősítése és fejlesztése céljából.

(2) E célból a Felek többek között a szabadkereskedelmi megállapodás révén hatályba léptetik a kereskedelem és beruházások terén folytatott kölcsönös együttműködésüket. A fent említett megállapodás olyan egyedi megállapodásnak minősül, amely hatályba lépteti e megállapodás kereskedelmi rendelkezéseit és amely az átfogó kétoldalú kapcsolatok és a közös intézményi keret részét képezi, a 43. cikk (3) bekezdésében említettek szerint.

(3) A Felek fejleszthetik kereskedelmi és beruházási kapcsolataikat, egyebek mellett a 10–16. cikkben említett alábbi területeken.

10. CIKK
Egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) kérdések

A Felek különösen a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO) létrehozó, 1994. április 15-i Marrakeshi Egyezmény 1A. mellékletében foglalt, az állat- és növény-egészségügyi intézkedések alkalmazásáról szóló megállapodás keretében megvitatják a jogalkotási, tanúsítási és ellenőrzési eljárásokat, és információcserét folytatnak azokkal kapcsolatban.

Az együttműködés magában foglalhatja a következőket:

a) a Felek által felvetett kétoldalú állat- és növény-egészségügyi problémák megoldása;

b) információcsere állat- és növény-egészségügyi kérdésekről;

c) a meglévő nemzetközi szabványok alkalmazásának előmozdítása; és

d) a szabványokkal, valamint a tesztelési és tanúsítási eljárásokkal kapcsolatos bevált módszerekről folyó párbeszédre irányuló mechanizmus kialakítása, továbbá az ezek egyenértékűségére vonatkozó regionális vagy nemzeti szabványok értékelése.

11. CIKK
A kereskedelem technikai akadályaival kapcsolatos kérdések

A Felek támogatják a nemzetközi szabványok alkalmazását, együttműködnek és információkat cserélnek egymással a szabványokkal, megfelelőség-értékelési eljárásokkal és műszaki előírásokkal kapcsolatban, különösen a kereskedelem technikai akadályairól szóló WTO-megállapodás keretében.

12. CIKK
Vámok

(1) A Felek tapasztalatot cserélnek egymással a behozatal, a kivitel és az egyéb vámeljárások egyszerűsítéséről, a vámügyi és kereskedelmi szabályozások átláthatóságáról, a vámegyüttműködés és hatékony segítségnyújtási mechanizmusok kialakításáról, valamint megvizsgálják az ezekkel kapcsolatos lehetőségeket annak érdekében, hogy közelítsék nézeteiket és közös fellépést dolgozzanak ki a vonatkozó nemzetközi kezdeményezések keretében, többek között a kereskedelmi eljárások egyszerűsítése tekintetében is.

(2) A Felek különös figyelmet fordítanak a nemzetközi kereskedelem biztonsági és védelmi dimenziójának fokozására, a kereskedelem megkönnyítése, illetve a csalás és szabálytalanságok elleni küzdelem közötti kiegyensúlyozott megközelítés biztosítására.

13. CIKK
Beruházás

A Felek a beruházásokkal kapcsolatos összhang és együttműködés fokozására, az igazgatási mechanizmusoknak a beruházások áramlásának elősegítése érdekében történő beható vizsgálatára, valamint a befektetők számára stabil, átlátható, nyitott és megkülönböztetésmentes szabályok kialakítására irányuló következetes párbeszéd révén ösztönözhetik a kölcsönös beruházásokhoz szükséges vonzó és stabil környezet létrehozását.

14. CIKK
Versenypolitika

A Felek ösztönözhetik a versenyjogi szabályok hatékony létrehozását és fenntartását, valamint az információterjesztést annak érdekében, hogy a másik Fél piacain működő vállalkozások számára előmozdítsák az átláthatóságot és a jogbiztonságot.

15. CIKK
Szolgáltatások

A Felek következetes párbeszédet alakíthatnak ki mindenekelőtt azzal a céllal, hogy információkat cseréljenek egymás szabályozási környezetéről, elősegítsék az egymás piacaira való bejutást, valamint a tőkéhez és a technológiához való hozzájutást, továbbá ösztönözzék a szolgáltatások kereskedelmét mindkét régió között és harmadik országok piacain.

16. CIKK
A szellemi tulajdon védelme

A Felek fontosságot tulajdonítanak a szellemitulajdon-jogoknak , elismerve azok növekvő jelentőségét az innovatív termékek, szolgáltatások és technológiák megteremtésére vonatkozóan országaikban, és megállapodnak abban, hogy folytatják a kölcsönösen elfogadott tevékenységekre és projektekre vonatkozó együttműködést és a nem bizalmas információk cseréjét azzal a céllal, hogy előmozdítsák, megvédjék és érvényesítsék e jogokat, azok hatékony és eredményes vámügyi érvényesítését is ideértve.

V. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS A JOGÉRVÉNYESÜLÉS, A SZABADSÁG ÉS A BIZTONSÁG TERÉN

17. CIKK
Jogállamiság és jogi együttműködés

(1) A Felek a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság területén folytatott együttműködésük során különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság támogatásának és az intézmények minden szinten történő megerősítésének, különösen a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás terén.

(2) A Felek közötti együttműködés továbbá magában foglalja a jogrendszerekről és a jogalkotásról folytatott kölcsönös információcserét.

18. CIKK
Adatvédelem

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy párbeszédet alakítanak ki a személyes adatok fokozottabb védelme érdekében, az olyan legjobb nemzetközi alapelvekre és gyakorlatokra hivatkozva, mint amelyeket a számítógépesített személyes adatfájlok szabályozására vonatkozó ENSZ-iránymutatás (az ENSZ-közgyűlés 1990. december 14-i 45/95. sz. határozata) is tartalmaz.

(2) A személyes adatok védelmével kapcsolatos együttműködés magában foglalhatja többek között az információ és a szakmai ismeretek cseréjét.

19. CIKK
Migráció

(1) A Felek újólag megerősítik a területeik közötti migráció közös kezelésének fontosságát.

(2) A Felek párbeszédre irányuló mechanizmust hoznak létre a migrációval kapcsolatos kérdésekben, ideértve a jogszerű és az illegális migrációt, az embercsempészetet és emberkereskedelmet, valamint a rászorultak számára biztosított nemzetközi védelemhez kapcsolódó kérdéseket. Az ilyen párbeszédnek kölcsönösen elfogadott napirenden, feltételeken és kérdéseken kell alapulnia.

(3) A Felek, amennyiben megfelelőnek tartják, belefoglalhatják a gazdasági és társadalmi fejlődésére vonatkozó nemzeti stratégiájukba a migrációval kapcsolatos szempontokat a migránsok származási, tranzit- és/vagy célországaiként betöltött szemszögükből.

(4) A Felek közötti együttműködésnek a Felek közötti kölcsönös konzultáció alapján végzett konkrét igényfelmérésen kell alapulnia. A Felek megállapodnak abban, hogy az e cikk szerinti együttműködést uniós, valamint saját törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseik szerint folytatják. Az együttműködés különösen a következőkre összpontosulhat:

a) a migrációs jelenség előidéző okai;

b) a Felek nemzetközi jog szerinti kötelezettségeinek kialakítása és végrehajtása migrációs kérdésekben, a rászorultak számára biztosított nemzetközi védelemre kiterjedően is;

c) a befogadásra vonatkozó szabályok, valamint a befogadott személyek jogai és jogállása, méltányos bánásmód, oktatás, képzés, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú személyek beilleszkedése, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések;

d) az illegális bevándorlással, a migránsok csempészésével és az emberkereskedelemmel szembeni hatékony és megelőző politika kidolgozása, ideértve az embercsempész- és emberkereskedő-hálózatok felszámolásának különböző módjait, valamint az emberkereskedelem áldozatainak védelmét;

e) valamely ország területén jogellenesen tartózkodó személyek emberséges és tisztességes körülmények között történő visszautaztatása, beleértve az önkéntes visszatérés támogatását;

f) a vízumokkal és az úti okmányok biztonságával kapcsolatban közös érdekűnek tartott kérdések;

g) a határellenőrzéssel kapcsolatban közös érdekűnek tartott kérdések.

(5) Az illegális bevándorlás megakadályozására és ellenőrzésére vonatkozó együttműködés keretében a Felek továbbá a következőkben állapodnak meg:

a) a Szingapúri Köztársaság valamennyi állampolgárát, akik valamely tagállam területén illegálisan tartózkodnak, ez utóbbi kérésére további formaságok nélkül visszafogadja, amint megállapították azok állampolgárságát; és

b) minden egyes tagállam valamennyi állampolgárát, akik a Szingapúri Köztársaság területén illegálisan tartózkodnak, ez utóbbi kérésére további formaságok nélkül visszafogadja, amint megállapították azok állampolgárságát.

A tagállamok és a Szingapúri Köztársaság megfelelő azonosító dokumentumokat szolgáltat állampolgárai számára az ilyen esetekben. Amennyiben a visszafogadandó személy nem rendelkezik semmiféle okmánnyal vagy állampolgárságának egyéb bizonyítékával, úgy annak a Félnek az illetékes diplomáciai vagy konzuli képviseletei, amely a személyt visszafogadja (legyen akár az érintett tagállam, akár a Szingapúri Köztársaság), a másik Fél (legyen akár a Szingapúri Köztársaság, akár az érintett tagállam) kérésére meghallgatják a visszafogadandó személyt állampolgársága megállapítása céljából.

(6) A Felek megállapodnak arról, hogy kérésre tárgyalásokat folytatnak az Unió és a Szingapúri Köztársaság között a Szingapúri Köztársaság és a tagállamok állampolgárainak, más országok állampolgárainak és hontalan személyeknek a visszafogadásáról kötendő megállapodás céljából.

20. CIKK
A szervezett bűnözés elleni küzdelem

A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemben. Ezen együttműködés célja különösen az olyan vonatkozó nemzetközi normák és jogi eszközök végrehajtása és adott esetben előmozdítása, mint a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni ENSZ-egyezmény és az ENSZ korrupció elleni egyezménye.

21. CIKK
Együttműködés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén

(1) A Felek – a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) vonatkozó ajánlásának megfelelően – megállapodnak abban, hogy fel kell lépniük és együtt kell működniük annak megelőzésében, hogy pénzügyi rendszereiket jogellenes célokra lehessen használni.

(2) A Felek szakmai ismereteket cserélnek olyan területeken, mint például a szabályozások fejlesztése és végrehajtása, valamint a megfelelő normák és mechanizmusok hatékony működése.

(3) Az együttműködés a lehető legnagyobb mértékben lehetővé teszi különösen az e területen tevékenykedő nemzetközi szervezetek, például az FATF által elfogadottakkal egyenértékű, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemre vonatkozó megfelelő előírások elfogadásával kapcsolatos információk és szakmai ismeretek cseréjét.

22. CIKK
Együttműködés a tiltott kábítószerek elleni küzdelem terén

(1) A Felek együttműködnek egymással annak érdekében, hogy az illetékes – így adott esetben az egészségügy, az igazságügy, a belügy és a vámügy területén működő – hatóságok közötti hatékony koordináción keresztül kiegyensúlyozott megközelítést alkalmazzanak azzal a céllal, hogy csökkenjen a tiltott kábítószerek kínálata, kereskedelme és kereslete, valamint a kábítószer-használatnak a kábítószer-fogyasztókra és a társadalom egészére gyakorolt káros hatása. A Felek abban is együttműködnek, hogy biztosítsák a prekurzorok eltérítésének hatékony megelőzését.

(2) A Felek megállapodnak az együttműködés módjaiban, amelyekkel ezek a célkitűzések megvalósíthatók. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, az ENSZ Közgyűlésének 1998. júniusi, a kábítószerekkel foglalkozó különleges ülésszakán elfogadott, a kábítószer-fogyasztás csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokról szóló politikai nyilatkozatával és külön nyilatkozatával, valamint az ENSZ kábítószer-bizottságának 2009. márciusi 52. ülésszakán elfogadott, a világ kábítószer-problémájának megoldására irányuló egységes és kiegyensúlyozott stratégia érdekében folytatott nemzetközi együttműködésről szóló politikai nyilatkozatával és cselekvési tervével.

(3) A Felek szakmai ismereteket cserélnek olyan területeken, mint például a nemzeti jogszabályok és politikák megszövegezése, nemzeti intézmények és tájékoztatóközpontok létesítése, a személyi állomány képzése, a kábítószerekkel kapcsolatos kutatás, valamint a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához használt prekurzorok eltérítésének megelőzése.

VI. CÍM

EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS TERÜLETEKEN

23. CIKK
Együttműködés az emberi jogok terén

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy közös megegyezés alapján együttműködnek az emberi jogok előmozdítása és hatékony védelme terén, többek között azon alkalmazandó nemzetközi emberi jogi okmányok alkalmazása révén, amelyeknek részes felei.

(2) Az együttműködés kiterjedhet többek között a következőkre:

a) az emberi jogok előmozdítása és oktatása;

b) az emberi jogokkal kapcsolatos nemzeti és regionális intézmények megerősítése;

c) az emberi jogokkal kapcsolatos széles körű érdemi párbeszéd kialakítása;

d) az ENSZ emberi jogokkal foglalkozó intézményein belüli együttműködés fokozása.

24. CIKK
Együttműködés a pénzügyi szolgáltatások terén

A Felek törekednek arra, hogy saját programjaik és jogszabályaik keretében, valamint adott esetben a 9. cikk (2) bekezdésében említett szabadkereskedelmi megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően előmozdítsák a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos együttműködést a közös érdekű kérdésekben. Az ilyen együttműködés az Unió és a Szingapúri Köztársaság pénzügyi szabályozói és felügyeletei között folyik pénzügyi szabályozási és felügyeleti kérdésekben. A pénzügyi szabályozók és felügyeletek konzultálnak egymással az együttműködés legmegfelelőbb módjainak meghatározása érdekében.

25. CIKK
Gazdaságpolitikai párbeszéd

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek a gazdasági trendjeikkel és szakpolitikáikkal kapcsolatos információcsere előmozdítása, valamint a regionális gazdasági együttműködés és integráció keretében folytatott gazdaságpolitikai koordinációval kapcsolatos tapasztalatcsere terén.

(2) A Felek törekednek a hatóságaik közötti gazdasági párbeszéd elmélyítésére, amely a Felek megállapodása szerint kiterjedhet a monetáris politikára, a fiskális (ezen belül az adóügyi) politikára, az államháztartásra, a makrogazdasági stabilizációra és a külső adósságra.

26. CIKK
Együttműködés az adózás terén

(1) A gazdasági tevékenységek megerősítése és fejlesztése céljából – figyelembe véve a megfelelő szabályozási keret kidolgozásának szükségességét is – a Felek elismerik a jó adóügyi kormányzás elveit és kötelezik magukat ezek érvényesítésére a (2) és (3) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2) Ennek érdekében a Felek – saját hatáskörüknek megfelelően – elismerik a kölcsönös megállapodás szerint károsnak tekintett adógyakorlatok megakadályozásának jelentőségét, javítják az adóügy terén az adókikerülés megakadályozására irányuló nemzetközi együttműködést, és végrehajtják a jövedelem és a vagyon adóztatásáról szóló, 2008. évi OECD-modellegyezményben foglalt, az átláthatóságra és az adóügyi célokból folytatott információcserére vonatkozó nemzetközileg elfogadott standardot, hogy elősegítsék saját adóügyi szabályaik hatékony alkalmazását.

(3) A Felek megállapodnak abban, hogy ezen alapelvek végrehajtására különösen a Szingapúri Köztársaság és a tagállamok között meglévő vagy jövőbeli adóügyi megállapodások keretében kerül sor.

27. CIKK
Együttműködés az iparpolitika és a kkv-k terén

(1) A Felek – saját gazdaságpolitikájuk és célkitűzéseik figyelembevételével – megállapodnak az iparpolitikai együttműködés előmozdításában az általuk megfelelőnek tartott valamennyi területen, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének növelése céljából.

(2) Az ilyen együttműködés magában foglalja a következőket:

a) versenyképességük javítása érdekében a kkv-k számára kedvező környezethez vezető keretfeltételek megteremtésével kapcsolatos információk és tapasztalatok cseréje;

b) a vállalati társadalmi felelősségvállalás és elszámoltathatóság ösztönzése, valamint a felelős üzleti gyakorlatok előmozdítása, a fenntartható fogyasztást és termelést is ideértve. Ezen együttműködést kiegészítik például a termékekre vonatkozó információkkal és a fogyasztók piaci szerepével kapcsolatos fogyasztói szempontok;

c) a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok támogatása, közös beruházások ösztönzése, valamint közös vállalatok és információs hálózatok létesítése elsősorban a meglévő uniós horizontális programok segítségével, ezen belül mindenekelőtt a kézzelfogható és immateriális technológiai tényezők átadásának ösztönzése a partnerek között; és

d) a finanszírozáshoz való hozzájutás megkönnyítése, tájékoztatás nyújtása és az innováció ösztönzése.

(3) A Felek ösztönözni fogják a magánszektoraik közötti kapcsolatok megerősítését új vagy meglévő fórumokon, ideértve a kkv-k nemzetközivé tételének előmozdításában mindkét oldalnak segítséget nyújtó mechanizmusokat.

28. CIKK
Információs társadalom

(1) A Felek – elismerve, hogy az információs és a kommunikációs technológiák (ikt) kulcsfontosságú szerepet töltenek be a mai világban és elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából – törekednek arra, hogy a gazdasági fejlődés előmozdítása érdekében összehangolják szakpolitikáikat e területen.

(2) Az e területen folytatott együttműködés különösen a következőkre összpontosul:

a) részvétel az információs társadalom különböző aspektusairól – elsősorban az elektronikus hírközlési politikákról és a bevált szabályozási gyakorlatokról beleértve, de nem kizárólag a távközlési szolgáltatások engedélyezését – folytatott átfogó regionális párbeszédben; az olyan új információs és kommunikációs szolgáltatások kezelése, mint például az internetprotokoll alapon működő hangátviteli szolgáltatások; a kéretlen elektronikus hirdetések megszüntetése; az erőfölényben lévő szolgáltatók kezelése, valamint a szabályozó hatóság átláthatóságának és hatékonyságának növelése;

b) a Felek hálózatai és szolgáltatásai közötti összeköttetés és átjárhatóság;

c) az új informatikai és kommunikációs technológiák szabványosítása és terjesztése;

d) az ikt terén a Felek közötti kutatási együttműködés fokozása;

e) együttműködés közös kutatási projektekben az ikt terén;

f) közös megállapodás szerint az információs társadalom biztonsági vonatkozásai; és

g) a távközlés megfelelőségének értékelése a rádióberendezésekre is kiterjedően.

29. CIKK
Együttműködés az audiovizuális ágazat és a média terén

A Felek megállapodnak az audiovizuális ágazat és a média terén általánosságban folytatott együttműködés előmozdításáról. Az együttműködési tevékenységek magukban foglalják a következőket, de nem kizárólag azokra korlátozódnak:

a) véleménycsere az audiovizuális és médiapolitikáról;

b) kölcsönös érdekű rendezvények közös megszervezése;

c) közös képzési tevékenységek; valamint

d) a koprodukciók elősegítése, valamint audiovizuális koprodukciós megállapodásokról szóló megbeszélések kezdeményezése.

30. CIKK
Tudományos és technológiai együttműködés

(1) A Felek ösztönzik, fejlesztik és elősegítik a tudomány, a technológia és az innováció terén kölcsönös érdekű területeken folytatott együttműködési tevékenységeket, mindkét Fél jogszabályainak és szabályozásainak megfelelően.

(2) Az együttműködés a következőkre irányul:

a) a tudománnyal, technológiával és innovációval, valamint szakpolitikákkal és programokkal kapcsolatos információcsere támogatása;

b) a Felek tudományos körei, kutatóközpontjai, egyetemei és iparágai közötti tartós kapcsolatok kialakításának támogatása;

c) a kutatók és felsőoktatási hallgatók képzésének és mobilitásának előmozdítása.

(3) A Felek közötti megbeszélésektől függően, és az egyes országok kutatásfinanszírozó ügynökségeivel konzultálva, az együttműködés a nemzetközi mobilitási rendszerek keretében folytatott közös kutatási projektek és/vagy cserék, találkozók, műhelytalálkozók, valamint a tudósok és felsőoktatás hallgatók képzésének formájában valósulhat meg, ami a kutatási eredmények legnagyobb mértékű terjesztését biztosítja.

(4) Ezen együttműködés keretében a Felek támogatják a felsőoktatási intézményeik, kutatóközpontjaik és termelőágazataik részvételét, ideértve a kkv-kat is.

(5) A Felek megállapodnak abban, hogy erőfeszítéseket tesznek a saját programjaik által nyújtott kutatási és technológiai együttműködési lehetőségek ismertségének növelése érdekében.

31. CIKK
Energiaügy

(1) A Felek törekednek az energiaügyi együttműködés fokozására a következők érdekében:

a) az energiaellátás diverzifikációja, valamint az új és megújuló energiaformák kifejlesztése kereskedelmi alapon;

b) racionális energiafelhasználás megvalósítása, főleg a kereslet irányításának támogatása révén;

c) a technológiatranszfer elősegítése a hatékony energiafelhasználás érdekében;

d) az éghajlatváltozás elleni küzdelem, többek között szén-dioxid-árazás révén;

e) a kapacitásépítés fokozása a lehetséges képzéseket is ideértve, és a beruházások megkönnyítése az energiaügy terén az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a piaci összeegyeztethetőség elve alapján;

f) a verseny támogatása az energiapiacon.

(2) Ennek érdekében a Felek törekednek a megfelelő energiafelhasználás-tervező egységek közötti kapcsolatok előmozdítására, valamint a kutatóintézetek és egyetemek közötti közös kutatások megvalósítására, különösen a megfelelő regionális fórumok keretében. Meglévő jogszabályi és szakpolitikai kereteiken belül mindkét Fél további lehetőségeket dolgoz ki a nukleáris biztonság és védelem terén folytatott együttműködés fokozása érdekében. A 34. cikkre és a fenntartható fejlődésről szóló, 2002-ben Johannesburgban megtartott világcsúcs-találkozó következtetéseire hivatkozva a Felek törekedhetnek a megfizethető energiaszolgáltatások és a fenntartható fejlődés közötti összefüggések kezelésére. E tevékenységek az Európai Uniónak a fenntartható fejlődésről szóló világcsúcs-találkozón elindított energetikai kezdeményezésével együttműködésben támogathatók.

32. CIKK
Közlekedés

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy közös megegyezés alapján tovább erősítik együttműködésüket a közlekedéspolitika valamennyi érintett területén annak érdekében, hogy fejlesszék az áruk és a személyek mozgását, fellépjenek a kalózkodás és a hajók elleni fegyveres támadások ellen, előmozdítsák a környezetvédelmet és a működtetéssel kapcsolatos magas szintű előírásokat, valamint növeljék közlekedési rendszereik hatékonyságát. A Felek emlékeztetnek az 1. cikk (5) bekezdése szerinti megállapodásra és újólag megerősítik, hogy a közlekedés valamennyi érintett területére kiterjedő együttműködést saját törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseikkel összhangban folytatják.

(2) A Felek közötti, az (1) bekezdés szerinti együttműködés célja, hogy támogassák a következőket:

a) a Felek közlekedéspolitikájával kapcsolatos információk cseréje, különös tekintettel a városi közlekedésre, a multimodális közlekedési hálózatok összekapcsolására és átjárhatóságára, valamint a vasutak, kikötők és repülőterek működtetésére;

b) a globális műholdas navigációs rendszerek használata, középpontba helyezve a közös érdekű szabályozási, ipari és piacfejlesztési kérdéseket;

c) a légi közlekedés terén a légi közlekedési politikával kapcsolatban folytatott együttműködésre irányuló párbeszéd fokozása annak érdekében, hogy a légi közlekedési szolgáltatások terén közös fellépéseket tegyenek többek között megállapodások tárgyalása és végrehajtása révén. A Felek továbbfejlesztik kapcsolataikat és adott esetben megvizsgálják egy későbbi átfogó légi közlekedési megállapodás létrehozásának lehetőségét. A Felek továbbá – amennyiben kölcsönösen előnyös – fokozzák a technikai és szabályozási együttműködést olyan területeken, mint a légi közlekedés biztonsága, a légiközlekedés-védelem, a légiforgalmi szolgáltatás annak környezetbarátabbá tételét is ideértve, a légiközlekedési ágazat versenyjogának és gazdasági szabályozásának alkalmazása azzal a céllal, hogy támogassák a szabályozás egységességét és a vállalkozások előtt álló akadályok megszüntetését, valamint intenzívebbé teszik a repülés olyan környezetvédelmi vonatkozásairól szóló párbeszédet, mint a globális felmelegedés ellen például a kibocsátáskereskedelem révén folytatott küzdelemben piaci alapú eszközök alkalmazása. Ennek alapján a Felek megvizsgálják a még szorosabb együttműködés lehetőségét a polgári repülés terén;

d) párbeszéd a tengeri szállítási szolgáltatások terén az alábbi célkitűzésekkel: a nemzetközi tengeri piacokhoz és üzleti körökhöz való korlátlan hozzáférés kereskedelmi alapú és megkülönböztetéstől mentes biztosítása, a meglévő rakományfenntartási rendszerek fokozatos megszüntetésére vonatkozó kötelezettségvállalás előmozdítása, a rakománymegosztásra vonatkozó záradék bevezetésének mellőzése, letelepedés a – kiegészítő szolgáltatásokra is kiterjedő – tengeri fuvarozási szolgáltatások terén, a másik Fél lobogója alatt hajózó vagy másik fél állampolgárai vagy vállalkozásai által üzemeltetett hajók esetében nemzeti elbánás a kiegészítő szolgáltatásokhoz és a kikötői szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében, valamint a háztól házig történő szállítási szolgáltatás kérdései; valamint

e) biztonsági, védelmi és szennyezésmegelőzési előírások alkalmazása, főleg a tengeri és légi szállítás tekintetében a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel összhangban, amelyeknek mindkét Fél részes fele, többek között a nemzetközi szabályok nagyobb mértékű betartására irányuló megfelelő nemzetközi fórumokon való együttműködés révén.

33. CIKK
Oktatás és kultúra

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy egymás kultúráinak jobb megértése és ismerete érdekében támogatják az olyan oktatási és kulturális együttműködést, amely kellő mértékben figyelembe veszi a sokszínűséget.

(2) A Felek törekednek arra, hogy megtegyék a kulturális cserék támogatásához szükséges intézkedéseket, és közös kezdeményezéseket tegyenek a kultúra különféle területein, ezen belül közös kulturális eseményeket szervezzenek. E tekintetben a Felek abban is megállapodnak, hogy továbbra is támogatják az Ázsia–Európa Alapítvány tevékenységeit.

(3) A Felek megállapodnak abban, hogy szorosan együttműködnek a megfelelő nemzetközi fórumokon – így az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) keretében – a közös célkitűzések elérése és a kulturális sokszínűség előmozdítása érdekében.

(4) A Felek ezenkívül hangsúlyt helyeznek az érintett szakosított ügynökségeik közötti állandó kapcsolatok létrehozását, valamint az információk, know-how, diákok, szakértők, fiatalok, ifjúságsegítők és technikai források cseréjének ösztönzését célzó intézkedésekre, kihasználva az Unió délkelet-ázsiai oktatási és kulturális programjai által biztosított lehetőségeket, valamint felhasználva a Felek által e téren szerzett tapasztalatokat.

(5) A Felek ösztönzik az oktatási intézményeik közötti nagyobb arányú cseréket és együttműködést annak érdekében, hogy előmozdítsák egymás kultúrájának, gazdaságának és társadalmi rendszerének kölcsönös megértését, ismeretét és értékelését. A Felek különösen arra törekednek, hogy az Erasmus Mundus program vagy más hasonló programok keretében elősegítsék a hallgatók és oktatók mobilitását.

34. CIKK
Környezet és természeti erőforrások

(1) A Felek egyetértenek abban, hogy a természeti erőforrásokat és a biológiai sokféleséget fenntartható módon kell megőrizni és kezelni, ami alapja a jelen és a jövő generációi fejlődésének.

(2) A Felek által e megállapodás értelmében végzett valamennyi tevékenység során figyelembe kell venni a környezetről és a fejlődésről szóló, 1992. évi ENSZ-konferencia, a fenntartható fejlődésről szóló, 2002. évi világ-csúcstalálkozó, valamint a fenntartható fejlődésről szóló, 2012. évi ENSZ-konferencia eredményeit.

(3) A Felek törekednek a környezetvédelemmel kapcsolatos együttműködésük folytatására, többek között a bevált gyakorlatok megosztásán keresztül olyan területeken, mint például a következők:

a) éghajlatváltozás és energiahatékonyság;

b) környezetvédő és tiszta technológiák, különösen azok, amelyek biztonságosak és fenntarthatók;

c) kapacitásépítés a többoldalú környezetvédelmi megállapodások tárgyalása és végrehajtása során;

d) a parti és a tengeri környezet védelme;

e) az illegális fakitermelés és a kapcsolódó kereskedelem elleni fellépés, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás támogatása.

35. CIKK
Foglalkoztatási és szociális ügyek

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy a globalizáció szociális vetületének megerősítése céljából fokozzák az együttműködést a foglalkoztatási és szociális ügyek terén, beleértve a regionális és szociális kohézióval kapcsolatos együttműködést, valamint a munkahelyi egészség és biztonság, a nemek közötti egyenlőség, a tisztességes munka és a szociális párbeszéd terén folytatott együttműködést is.

(2) A Felek újólag megerősítik, hogy támogatni kell a mindenki számára előnyös globalizáció folyamatát, valamint a fenntartható fejlődés és a szegénység csökkentésének kulcselemeként elő kell mozdítani a teljes és termelékeny foglalkoztatást és a tisztességes munkát, amint azt az ENSZ Közgyűlésének 2005. október 24-i 60/1 határozata és az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának 2006. júliusi magas szintű érdemi ülésszakának miniszteri nyilatkozata (ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács E/2006/L.8, 2006. július 5.) is jóváhagyta, és amint azt a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) a tisztességes globalizációhoz szükséges társadalmi igazságosságról szóló, 2008. évi nyilatkozata rögzíti. A Felek figyelembe veszik saját gazdasági és társadalmi helyzetük jellemzőit és eltérő jellegét.

(3) A Felek az ILO-tagságukból fakadó kötelezettségeikkel és az 1998-ban a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 86. ülésszakán elfogadott, a munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló ILO-nyilatkozattal és annak mellékleteivel összhangban kötelezettséget vállalnak az alapvető munkahelyi jogokra vonatkozó következő elvek tiszteletben tartására, előmozdítására és megvalósítására:

a) az egyesülés szabadsága és a kollektív szerződéshez való jog tényleges elismerése;

b) a kényszermunka vagy kötelező munka minden formájának felszámolása;

c) a gyermekmunka tényleges megszüntetése; és

d) a foglalkoztatással és a munkával kapcsolatos megkülönböztetések felszámolása.

A Felek ismételten megerősítik elkötelezettségüket azon ILO-egyezmények hatékony végrehajtására, amelyeket a Szingapúri Köztársaság és a tagállamok megerősítettek. A Felek folyamatos és tartós erőfeszítéseket tesznek az alapvető ILO-egyezmények megerősítésére és hatékony végrehajtására, és e tekintetben információcserét folytatnak. A Felek a hazai körülmények figyelembevételével más ILO-egyezmények megerősítését és hatékony végrehajtását is megfontolják. A Felek e tekintetben információcserét folytatnak.

(4) A Felek kölcsönösen előnyös együttműködési tevékenységeket kezdeményezhetnek, amelyek többek között magukban foglalhatnak kölcsönös megállapodáson alapuló egyedi programokat és projekteket, valamint két- vagy többoldalú szinten – például az ASEM, az ASEAN–EU és az ILO keretében – folytatott közös érdekű témákkal kapcsolatos párbeszédet, együttműködést és kezdeményezéseket is.

36. CIKK
Egészségügy

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy az egészségügyi feltételek javítása céljából információcsere, valamint korai felderítés, megelőzés és felügyelet, továbbá nemzetközi egészségügyi megállapodások révén együttműködnek az egészségügyi ágazatban többek között a következő területeken: komolyabb fertőző betegségek, mint például HIV/AIDS, madárinfluenza és más potenciális emberi influenzajárvány, valamint komolyabb nem fertőző betegségek és ezek kockázati tényezői.

(2) A rendelkezésre álló erőforrásoktól függően az együttműködés a következők révén valósulhat meg:

a) projektek a komolyabb fertőző és nem fertőző betegségek epidemiológiájára vonatkozóan;

b) cserék, ösztöndíjak és képzési programok;

c) programok és projektek az egészségügyi szolgáltatások és feltételek javítására;

d) információ-megosztás és tudományos együttműködés a kábítószerekkel és az orvosi műszerekkel kapcsolatos szabályozás terén; valamint

e) a nemzetközi egészségügyi megállapodások – mint például a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat és a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény – maradéktalan és kellő időben történő végrehajtásának ösztönzése.

37. CIKK
Statisztikák

A Felek törekednek arra, hogy az Unió és az ASEAN jelenlegi statisztikai együttműködési tevékenységeinek megfelelően elősegítsék a statisztikai módszerek és gyakorlatok – többek között a statisztikai adatok összegyűjtése és terjesztése – összehangolását, ami lehetővé teszi számukra, hogy kölcsönösen elfogadható módon használják fel többek között az áruk és szolgáltatások kereskedelmével, a közvetlen külföldi befektetésekkel, illetve általánosabb értelemben a megállapodás hatálya alá tartozó, statisztikai adatgyűjtésre, -feldolgozásra, elemzésre és terjesztésre alkalmas más területekkel kapcsolatos statisztikai adatokat.

38. CIKK
Civil társadalom

A Felek elismerik a szervezett civil társadalom szerepét és lehetséges közreműködését az e megállapodás szerinti párbeszéd és együttműködés során, valamint törekednek a szervezett civil társadalommal való párbeszéd előmozdítására.

VII. CÍM

AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJAI

39. CIKK
Együttműködési források

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy – amennyiben saját forrásaik és előírásaik lehetővé teszik – az e megállapodásban kitűzött együttműködési célok elérése érdekében rendelkezésre bocsátják a szükséges forrásokat, a pénzügyi eszközöket is beleértve.

(2) A Felek arra ösztönzik az Európai Beruházási Bankot, hogy eljárásainak és finanszírozási kritériumainak megfelelően folytassa tevékenységét a Szingapúri Köztársaságban.

40. CIKK
Együttműködés harmadik országok fejlesztése terén

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy információcserét folytatnak fejlesztési segélypolitikáikról annak érdekében, hogy rendszeres párbeszéd alakuljon ki e szakpolitikai célkitűzésekről és a harmadik országokban megvalósított fejlesztési segélyprogramokról.

(2) A Felek emellett támogatják a technikai segítségnyújtásra és a humánerőforrás-fejlesztés előmozdítására irányuló közös fellépéseiket a legkevésbé fejlett délkelet-ázsiai országokban és azon túl is.

VIII. CÍM

INTÉZMÉNYI KERETEK

41. CIKK
Vegyes bizottság

(1) A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás értelmében vegyes bizottságot hoznak létre a két Fél megfelelően magas szintű képviselőiből, amelynek feladatai a következők:

a) e megállapodás megfelelő működésének és végrehajtásának biztosítása;

b) a megállapodás céljaival kapcsolatos prioritások meghatározása;

c) javaslattétel e megállapodás célkitűzéseinek előmozdítása érdekében.

(2) A vegyes bizottság rendesen legalább kétévente, közösen meghatározott időpontban, felváltva Szingapúrban és Brüsszelben tartja üléseit. A vegyes bizottság társelnöki posztját a két Fél egy-egy képviselője látja el. A vegyes bizottság üléseinek napirendjét a Felek egyetértésben határozzák meg. A Felek egyetértésével rendkívüli üléseket is össze lehet hívni.

(3) A vegyes bizottság szakosított albizottságokat hozhat létre munkája elvégzésének támogatására. Ezek az albizottságok az üléseken részletes jelentést nyújtanak be tevékenységükről a vegyes bizottságnak.

(4) A vegyes bizottság e cikknek megfelelően konszenzusos alapon elfogadja saját eljárási szabályzatát és ellátja feladatait. Eljárási szabályzatában a vegyes bizottság meghatározza a konzultáció módjait, mint amilyeneket a 44. cikk irányoz elő, és közös munkanyelvről egyeznek meg.

(5) A vegyes bizottság kölcsönös megállapodás alapján és adott esetben megvitatja a 43. cikk (3) bekezdésében említett esetleges egyedi megállapodások működését és végrehajtását.

IX. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

42. CIKK
Felülvizsgálati záradék

(1) A Felek a megállapodás hatályát közös megegyezéssel kiterjeszthetik az együttműködés fokozása érdekében, többek között úgy, hogy az egyes területekre vagy tevékenységekre vonatkozóan megállapodásokkal vagy jegyzőkönyvekkel egészítik ki.

(2) E megállapodás végrehajtását illetően bármelyik Fél javaslatot tehet az együttműködés hatályának bővítésére, figyelembe véve a megállapodás alkalmazásában szerzett tapasztalatokat.

43. CIKK
Más megállapodások

(1) Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek sérelme nélkül sem e megállapodás, sem az e megállapodás alapján hozott intézkedések nem érintik semmilyen módon a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy kétoldalú együttműködési tevékenységeket folytassanak a Szingapúri Köztársasággal, vagy adott esetben új partnerségi és együttműködési megállapodásokat kössenek a Szingapúri Köztársasággal.

(2) E megállapodás nem érinti a Felek által harmadik féllel szemben vállalt kötelezettségek teljesítését vagy végrehajtását.

(3) A 9. cikk (2) bekezdése ellenére a Felek e megállapodást a hatálya alá tartozó bármely együttműködési területre vonatkozó egyedi megállapodás megkötésével is kiegészíthetik. Az ilyen egyedi megállapodások az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét képezik.

44. CIKK
A megállapodás nemteljesítése

(1) Amennyiben bármelyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette e megállapodás szerinti kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. Mielőtt ezt megteszi, a különösen sürgős esetek kivételével arra törekszik, hogy a másik Fél beleegyezésével konzultációkat tartsanak a probléma kölcsönösen elfogadható megoldására. Az ilyen konzultációkra a 41. cikkben említett vegyes bizottság felügyelete mellett kerül sor, amely ajánlások útján vagy a Felek számára kölcsönösen elfogadható bármilyen más módon rendezheti a kérdést.

(2) Különösen sürgős esetekben a meghozandó megfelelő intézkedésről haladéktalanul értesíteni kell a másik Felet. A másik Fél kérésére legfeljebb 15 napig tartó konzultációt kell folytatni, hogy kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak a kérdésre. Ezen időszakot követően megfelelő intézkedés alkalmazható.

(3) Az intézkedések megválasztásánál előnyben kell részesíteni azokat, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás vagy bármilyen egyedi megállapodás érvényesülését. Ezekről az intézkedésekről haladéktalanul értesíteni kell a másik Felet, és amennyiben a másik Fél kéri, az intézkedésekről konzultációt kell tartani a vegyes bizottságban.

(4) A Felek megállapodnak, hogy e megállapodás helyes értelmezése és gyakorlati alkalmazása érdekében az ebben a cikkben szereplő „megfelelő intézkedés” kifejezés az e megállapodás vagy a 9. cikk (2) bekezdésében és a 43. cikk (3) bekezdésében említett bármilyen egyedi megállapodás szerinti kötelezettség, vagy a vegyes bizottság által ajánlott bármilyen más intézkedés felfüggesztését vagy ideiglenes nemteljesítését jelenti. A megfelelő intézkedéseket a nemzetközi jog alapján kell meghozni és az e megállapodásból eredő kötelezettségek végrehajtásának elmulasztásával arányosnak kell lenniük. A Felek továbbá megállapodnak, hogy az (1) és (2) bekezdésben szereplő „különösen sürgős esetek” kifejezés a következőket jelenti:

a) a megállapodás teljesítésének megtagadása, amelyet a nemzetközi jog általános szabályai nem szankcionálnak; vagy

b) a megállapodás valamely, az 1. cikk (1) és a 7. cikk (2) bekezdésében leírt lényegi elemének megsértése.

45. CIKK
Eszközök

Az e megállapodás keretében végzett együttműködés megkönnyítése érdekében a Felek biztosítják a feladataik ellátásához szükséges garanciákat és eszközöket.

46. CIKK
Területi hatály

Ez a megállapodás alkalmazandó egyrészt azon a területen, amelyen az Európai Unióról szóló szerződést és az Európai Unió működéséről szóló szerződést alkalmazzák ezen Szerződésekben meghatározott feltételek szerint, másrészt a Szingapúri Köztársaság területén.

47. CIKK
A Felek meghatározása

E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészt hatásköreikkel összhangban az Uniót vagy tagállamait, illetve az Uniót és tagállamait, másrészt a Szingapúri Köztársaságot jelenti.

48. CIKK
Információk továbbadása

E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, mint amely bármelyik Felet arra kötelezi, hogy olyan információt adjon át, amelynek átadását alapvető biztonsági érdekeivel vagy a nemzetközi béke és biztonság fenntartásával ellentétesnek ítéli meg.

49. CIKK
Hatálybalépés és időtartam

(1) E megállapodás az azon dátumot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik egymást az ehhez szükséges jogi eljárások befejezéséről.

(2) Ez a megállapodás ötéves időtartamra szól. A megállapodás évenként automatikusan további egy-egy évvel meghosszabbodik, amennyiben az egyéves időszak lejárta előtt hat hónappal egyrészről a Szingapúri Köztársaság, másrészről az Unió és tagállamai sem jelenti be írásban a másik Félnek, hogy nem kívánja meghosszabbítani a megállapodást.

(3) A megállapodás módosítása a Felek megállapodásával történik. A módosítások csak akkor lépnek hatályba, ha az utóbbi Fél bejelentette a másik Félnek, hogy valamennyi szükséges eljárás befejeződött.

(4) E megállapodás vagy egyrészről a Szingapúri Köztársaság, vagy másrészről az Unió és tagállamai által a másik Félnek benyújtott, a megállapodás megszüntetésére irányuló szándékát kifejező írásbeli nyilatkozattal mondható fel. A megállapodás az értesítés másik Fél általi kézhezvétele után hat hónappal szűnik meg.

50. CIKK
Nyilatkozatok és kísérőlevelek

Az e megállapodáshoz csatolt közös nyilatkozatok és kísérőlevelek e megállapodás szerves részét képezik.

51. CIKK
Értesítések

A 49. cikkben előírt értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetőleg a Szingapúri Köztársaság külügyminisztériumának kell megküldeni.

52. CIKK
Hiteles szöveg

Ez a megállapodás angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, horvát, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák és szlovén nyelven készült, és e nyelvek mindegyikén egyaránt hiteles. Az e megállapodás értelmezésével kapcsolatos vitás kérdéseket a Felek a vegyes bizottság elé terjesztik.

Kelt Brüsszelben, a kétezer-tizennyolcadik év október havának tizenkilencedik napján.

A 44. cikkre vonatkozó közös nyilatkozat (A megállapodás nemteljesítése)

A Felek megállapodnak, hogy a 44. cikk (4) bekezdésének b. pontjában említett „a megállapodás valamely lényegi elemének megsértése” az 1. cikk (1) bekezdésében és a 7. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeknek való megfelelés rendszeres, súlyos és lényeges elmulasztásának különösen kivételes eseteit jelentik.

Az 52. cikkre vonatkozó közös nyilatkozat (Hiteles szöveg)

Az e megállapodás értelmezésével kapcsolatban felmerült vitás kérdések esetén figyelembe kell venni, hogy a megállapodás tárgyalására angol nyelven került sor.

Kísérőlevél

Hivatkozással az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodásra, a Felek megerősítik egyetértésüket azzal kapcsolatban, hogy e megállapodás aláírásakor az objektíven rendelkezésre álló információk alapján egyikük sem tud a másik olyan hazai jogszabályáról vagy annak alkalmazásáról, amely e megállapodás 44. cikkének visszavonásához vezethet.