1. § *
2. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 36/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36/A. § A települési önkormányzat által megállapított helyi iparűzési adóból származó bevétel elsőként – a fővárosi önkormányzat esetén külön törvényben meghatározottak szerint – a helyi közösségi közlekedési feladat ellátására, a helyi közösségi közlekedési feladat ellátásához szükséges összegen felüli bevétel különösen a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozó szociális ellátások finanszírozására használható fel. A települési önkormányzat által megállapított helyi iparűzési adóból származó bevétel az önkormányzati hivatal állományában foglalkoztatottak személyi juttatásai és az ahhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó finanszírozására nem fordítható.”
3–4. § *
5. § A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
1. 19/B. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: Alap)” szöveg,
2. 20. § (1) bekezdésében, 37. § (6) bekezdésében, 39. § (4), (5) és (8) bekezdésében, 39/A. § (5) bekezdésében, (8) bekezdés nyitó szövegrészében, (8) bekezdés c) pontjában és (13) bekezdésében, 39/D. § (5) bekezdésében, 41. § (2) és (3) bekezdésében és 55. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe az „az Alap” szöveg,
3. 39/C. § (1) bekezdés i) pontjában az „a Nemzeti” szövegrészek helyébe az „a Gazdaságvédelmi” szöveg,
4. 39. §-át megelőző alcím címében a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe a „Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap” szöveg,
5. 39. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe a „Gazdaságvédelmi Foglalkoztatási Alap, mely a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap” szöveg,
6. 39. § (2) * , (9), (10) és (12) bekezdésében, 39/A. § (9) és (10) bekezdésében, 39/B. § (2), (5) és (6) bekezdésében, 39/C. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 39/C. § (4) bekezdésében, 39/D. § (5) bekezdésében, 40. §-át megelőző alcím címében, 40. § (2) és (3) bekezdésében és 41. § (1) bekezdésében az „A Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe az „Az Alap” szöveg,
7. 39. § (3) bekezdésében az „A Nemzeti Foglalkoztatási Alapon” szövegrész helyébe az „Az Alapon” szöveg,
8. 39. § (9) bekezdésében az „a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak” szövegrész helyébe az „az Alapnak” szöveg,
9. 39/A. § (1) bekezdésében az „A Nemzeti Foglalkoztatási Alapért” szövegrész helyébe az „Az Alapért” szöveg,
10. 39/A. § (1) bekezdésében az „a Nemzeti Foglalkoztatási Alappal” szövegrész helyébe az „az Alappal” szöveg,
11. 21. § (4) bekezdésében, 39/B. § (1) bekezdésében és 40. § (4) bekezdésében az „a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból” szövegrész helyébe az „az Alapból” szöveg,
12. 39/C. § (1) bekezdés a) pontjában és 41. § (3) bekezdésében az „a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot” szövegrész helyébe az „az Alapot” szöveg, és
13. 39/C. § (2) és (3) bekezdésében az „A Nemzeti Foglalkoztatási Alapba” szövegrész helyébe az „Az Alapba” szöveg
lép.
6–20. § *
21. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57. § (2) bekezdés d) pontjában a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap” szöveg lép.
22–26. § *
27. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 34/A. § (2) bekezdésében a „35%-a” szövegrész helyébe a „15%-a” szöveg lép.
28. § A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény
1. 1. § (4) bekezdésében a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: Alap)” szöveg,
2. 5. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 7. § (4) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 2. melléklet C) táblázat címében, 2. melléklet C) táblázat 3. pontjában és 4. melléklet B) pont 3. alpontjában az „a Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe az „az Alap” szöveg,
3. 7. § (3) bekezdésében és 2. melléklet C) táblázat 4. pontjában, az „A Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe az „Az Alap” szöveg, és
4. 4. melléklet C) pontjában a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe az „Alap” szöveg
lép.
29–30. § *
31. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 121. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Az igazságügyi alkalmazott részére a költségvetésben biztosított előirányzatoktól függően egyéb juttatások adhatók, így különösen:)
„h) cafetéria-juttatás,”
32–35. § *
36. § A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 17. § (2) bekezdés a) pontjában a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap” szöveg lép.
37. § *
38. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény „A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei” című alcíme a következő 5/F. §-sal egészül ki:
„5/F. § A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. §-a szerinti kereskedő köteles biztosítani a fogyasztó számára az elektronikus fizetés lehetőségét és annak folyamatos rendelkezésre állását.”
39–41. § *
42–44. § *
45. § A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény 5. § (5) bekezdésében a „Nemzeti Foglalkoztatási Alapból” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapból” szöveg lép.
46–48. § *
49. § Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 13. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapnak” szöveg lép.
50. § *
51. § *
52. § *
53. § *
54–55. § *
56. § *
57. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 119. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„119. § Az alügyészre és az ügyészségi fogalmazóra a 69. § és a 72–76. § rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. A 70. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jubileumi jutalomra jogosító idő számításának kezdő időpontját a kinevezési okiratban fel kell tüntetni. A 73. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az alügyész és az ügyészségi fogalmazó részére cafetéria juttatás is biztosítható.”
58. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 150. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyára e törvénynek az ügyészek ügyészségi szolgálati viszonyára vonatkozó rendelkezései közül megfelelően alkalmazni kell a következő rendelkezéseket is)
„g) a 69. §-t, a 72–76. §-t, továbbá a 70. §-t azzal az eltéréssel, hogy a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott kinevezési okiratának tartalmaznia kell a jubileumi jutalomra jogosító idő számításának kezdő időpontját, a 73. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott részére cafetéria juttatás is biztosítható,”
59. § *
60. § *
61. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 146/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„146/C. § A 71. § (4) és (5) bekezdés szerinti polgármesteri illetmény és a tiszteletdíj összegéhez az állam a központi költségvetésből – a települési önkormányzat egy lakosra jutó adóerő-képességének figyelembevételével – a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott mértékben a helyi önkormányzatok számára támogatást biztosít.”
62. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 6/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat – ideértve a XLVII. Gazdaságvédelmi Alap fejezet gazdaságvédelmet szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatait is –, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzata esetében jogszabály a fejezetet irányító szerv (1) bekezdésben meghatározott feladatai – a tervezés, az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása és az éves költségvetési beszámoló jóváhagyása kivételével – részbeni vagy teljes körű ellátására kezelő szervet jelölhet ki. Ha e törvény központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat vagy elkülönített állami pénzalapok előirányzata kezelő szervéről rendelkezik, azon – kezelő szerv kijelölése hiányában – a fejezetet irányító szervet kell érteni.”
63–66. § *
67. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában a fejezetet irányító szerv az általa irányított fejezetbe sorolt)
„b) – a Gazdaságvédelmi Alap fejezeti kezelésű előirányzatai kivételével – fejezeti kezelésű előirányzatok, és elkülönített állami pénzalapok kiadási előirányzatai terhére előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre, ha
ba) azokon megtakarítás keletkezik,
bb) az előirányzat-átcsoportosítás a közfeladatok változásával kapcsolatban szükséges,
bc) a fejezeti általános tartalék fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítása előre nem valószínűsíthető és nem tervezhető költségvetési kiadás teljesítéséhez szükséges,
bd) az az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére költségvetési támogatás biztosításával kapcsolatban szükséges, vagy
be) elkülönített állami pénzalap és fejezeti kezelésű előirányzat javára feladatátadással kapcsolatban szükséges.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (3) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosítás – a közfeladatok változásával, költségvetési szervek alapításával, átalakításával vagy megszüntetésével, valamint a költségvetési szervek részére biztosított, a Kormány rendeletében meghatározott mérték szerinti költségvetési támogatásokkal kapcsolatos előirányzat-átcsoportosítás kivételével – nem irányulhat a személyi juttatások költségvetési kiadási előirányzatai növelésére.
(4b) Az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulására van szükség a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli, (3) bekezdés szerinti előirányzat-átcsoportosításhoz, ha az a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatai terhére történik.”
(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti, a Kormány irányítása alá tartozó fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítás, és a fejezetek közötti, (3) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti előirányzat-átcsoportosítás az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett történik.”
68. § *
69. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állam nevében hitelt, kölcsönt – a kijelölt tulajdonosi joggyakorló, valamint az Nvt. 8. § (7) bekezdése szerinti meghatalmazott esetén annak kezdeményezésére – az MNV Zrt. nyújthat. Ilyen kölcsön az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság részére nyújtható.”
(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állam tulajdonában álló gazdasági társaságnak az állam nevében tőkeemelést, pótbefizetést és a 49/B. § (2) bekezdése szerinti tulajdonosi támogatást az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter előzetes jóváhagyásával lehet nyújtani. A jóváhagyásról az államháztartásért felelős miniszter és az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szerv írásos véleményének ismeretében kell dönteni.”
(3) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az állam nevében kijelölt tulajdonosi joggyakorlói feladatot ellátó és az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény alapján Beruházási Ügynökségként kijelölt gazdasági társaság a működéséhez biztosított központi költségvetési forrás felhasználásáról a tulajdonosi joggyakorlója felé elszámol, a fel nem használt vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált forrás visszafizetése mellett.”
70. § *
71. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. alcíme a következő 49/B. §-sal egészül ki:
„49/B. § (1) A központi költségvetés terhére támogatási jogviszony keretében finanszírozott, állami vagyon növekedését eredményező beruházást, felújítást gazdasági társaság a saját nevében, az állam javára végzi azzal, hogy a megvalósult beruházás, felújítás az állam tulajdonába kerül. E támogatási jogviszonyra a költségvetési támogatás szabályait kell alkalmazni.
(2) Állami tulajdonú gazdasági társaság tevékenységének és működésének támogatása ágazati támogatási jogviszony keretében az általa ellátott feladat ágazati szakmai tartalmának és eredmény-követelményeinek meghatározásával finanszírozható. Ágazati szakmai tartalom előírásának hiányában állami tulajdonú gazdasági társaság számára támogatás a 19. § (3) bekezdése szerinti tulajdonosi ügyletként nyújtható.”
72. § *
73. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
(5) *
(6) A támogatási szerződésben rögzített támogatási cél módosításának részletszabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.”
74–80. § *
81. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. *
2–5. *
6. 14. § (4) bekezdés b) pontjában az „a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő” szövegrész helyébe az „az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő” szöveg,
7. 28. § (1) bekezdésében az „uniós fejlesztések fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok” szövegrész helyébe az „uniós fejlesztések fejezetébe sorolt központi kezelésű és fejezeti kezelésű előirányzatok” szöveg,
8. 36. § (4a) bekezdésében a „fejezeti kezelésű előirányzatok” szövegrész helyébe a „fejezeti kezelésű előirányzatok, központi kezelésű uniós előirányzatok” szöveg,
9–20. *
lép.
82. § (1) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény
1. *
2. 32. § d) pontja, és
3. 86. § (6) bekezdése.
(2) *
83. § *
84. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 7. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A magánszemély egyetlen jogviszonyával összefüggésben jelenthető be kisadózóként.
(1b) Az állami adó- és vámhatóság a kisadózó vállalkozás által tett, a magánszemély kisadózóként történő bejelentését visszautasítja, ha a magánszemély a nyilvántartásában kisadózóként már szerepel.”
85. § (1) * A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. §-a a következő (6a)–(6e) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Ha az Art. szerinti kifizető olyan kisadózó vállalkozásnak juttat bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e juttatás után a juttatás hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót állapít meg, vall be és fizet meg. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
(6b) Ha a kisadózó vállalkozás olyan, külföldi illetőségű jogi személytől, egyéb szervezettől (a továbbiakban: külföldi kifizető) szerez bevételt, amellyel kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, e bevétel 71,42 százaléka után az annak megszerzése hónapját követő hónap 12. napjáig 40 százalékos mértékű adót fizet.
(6c) Ha az Art. szerinti kifizető a tárgyévben ugyanazon kisadózó vállalkozásnak az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt juttat, a 3 millió forintot meghaladó összegű juttatás után 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt az összeget,
a) amely után a kifizető a (6a) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni,
b) amelyet a kifizető az Egészségbiztosítási Alapból származó finanszírozásként juttat az egészségügyi szolgáltató kisadózó vállalkozásnak,
c) amelyet a kifizető jogszabályban meghatározott díjszabás alapján juttat az arra jogosult kisadózó vállalkozásnak, vagy
d) amelyet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény szerint költségvetési szerv kifizető juttat a kisadózó vállalkozásnak.
A kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően az említett juttatási értékhatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a kisadózó vállalkozás részére bevételt juttat. A bevallásban a kifizető feltünteti a kisadózó vállalkozás adószámát, nevét és címét.
(6d) Ha a kisadózó vállalkozás a tárgyévben ugyanazon külföldi kifizetőtől az év elejétől összesítve 3 millió forintot meghaladó összegű bevételt szerez, a 3 millió forintot meghaladó összegű bevétel 71,42 százaléka után a kisadózó vállalkozás 40 százalékos mértékű adót fizet. Az adó alapjának meghatározása során nem kell számításba venni azt a bevételt, amely után a kisadózó vállalkozás a (6b) bekezdés alapján 40 százalékos mértékű adót köteles fizetni. A kisadózó vállalkozás az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig fizeti meg, amelyet megelőzően a külföldi kifizetőtől származó bevétel az említett összeghatárt átlépte, majd a tárgyév minden olyan hónapját követő hónap 12. napjáig, amelyben a külföldi kifizetőtől bevételt szerzett.
(6e) A (6a)–(6d) bekezdés szerinti adó alapjába tartozó értéket a (6) bekezdés szerinti értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni.”
(2) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A (6), (6b) és (6d) bekezdésben meghatározott százalékos mértékű adó megfizetése nem mentesít az (1)–(4a) bekezdés szerinti tételes adó megfizetése alól.”
(3) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (9) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
[Nem kell megfizetni a kisadózó után az (1), a (2), valamint a (4a) bekezdés szerinti adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó]
„f) az ügyvédi iroda tagjaként folytatott ügyvédi tevékenységét az ügyvédi tevékenységről szóló törvény rendelkezései szerint szüneteltette”
(kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.)
(4) *
86. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 11. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Ha a kisadózó vállalkozás a 8. § (6b) és (6d) bekezdés szerinti adót köteles fizetni, az adóévet követő év február 25-ig az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott nyomtatványon havonkénti és kifizetőnkénti bontásban bevallást tesz az adóévben az adó alapjába tartozó bevételről, a bevételt juttató személy nevéről és címéről.
(3b) Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a (3a) bekezdés szerinti bevallást a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni.”
(2) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kisadózó vállalkozás az (1)–(3) bekezdés szerinti nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat bármely más személy (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt) nevéről, és címéről, és a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, amelyről a kisadózó vállalkozás nem számlát vagy költségelszámolásra alkalmas bizonylatot állított ki.”
(3) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 11. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A kisadózó vállalkozás az (1)–(3) bekezdés szerinti nyilatkozatban vagy bevallásban adatot szolgáltat a 8. § (6a) bekezdés szerinti kifizető nevéről és címéről, a naptári évben megszerzett, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről.”
87. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 9. alcím címe és 13. §-a helyébe a következő alcím cím és rendelkezés lép:
„9. Adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettség
13. § (1) Az Art. szerinti adózó (ide nem értve az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemélyt és a kisadózó vállalkozások tételes adójának alanyát) a tárgyévet követő év március 31-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a kisadózó vállalkozás nevéről, címéről, adószámáról és a kisadózó vállalkozás részére a naptári évben juttatott, a kisadózó vállalkozás bevételének minősülő összegről, ha az meghaladja az 1 millió forintot. Az adatszolgáltatás teljesítése során nem kell figyelembe venni a kisadózó vállalkozás olyan bevételét, amelyről a kisadózó vállalkozás nem számlát vagy költségelszámolásra alkalmas bizonylatot állított ki.
(2) A kifizetővel szerződéses jogviszonyba lépő adózó a szerződés megkötésekor írásban tájékoztatja a kifizetőt arról, hogy kisadózó vállalkozásnak minősül. Az adózó a változást megelőzően – a változás kezdő időpontjának megjelölésével – tájékoztatja a vele szerződéses jogviszonyban álló kifizetőt a kisadózó vállalkozás jogállása megszűnéséről vagy újrakeletkezéséről.
(3) A 8. § (6a) és (6c) bekezdésében említett kifizető a tárgyévet követő év január 31-ig tájékoztatja a kisadózó vállalkozást a 40 százalékos mértékű adó alapjaként figyelembe vett összegről.”
88. § *
89–90. § *
91. § *
92. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 26. §-ában az „a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer” szövegrész helyébe az „az Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer” szöveg lép.
93–96. § *
97. § *
98. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény II/A. FEJEZETE a következő 6/B. alcímmel egészül ki:
„6/B. A szálláshely-szolgáltatást igénybe vevők bejelentkezésével kapcsolatos adatszolgáltatás
9/H. § (1) A szálláshely-szolgáltató – az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme érdekében, továbbá harmadik országbeli állampolgárok és a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tartózkodására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzése céljából – a bejelentkezéskor a szálláshelykezelő szoftver útján a Kormány rendeletében kijelölt tárhelyszolgáltató által biztosított tárhelyen rögzíti
a) a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő családi és utónevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát valamint anyja születési családi és utónevét,
b) a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő személyazonosításra alkalmas okmányának, illetve útiokmányának azonosító adatait, harmadik országbeli állampolgár esetében a vízum vagy tartózkodási engedély számát, a beutazás időpontját és helyét, valamint
c) a szálláshely-szolgáltatás címét, a szálláshely igénybevételének kezdő és várható, valamint tényleges befejező időpontját.
(2) A szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő az (1) bekezdés b) pontja szerinti okmányt a szálláshely-szolgáltatónak az adatok rögzítése céljából bemutatja. Az okmány bemutatásának hiányában a szálláshely-szolgáltató a szálláshely-szolgáltatást megtagadja. Nem kell rögzíteni azt az adatot, amelyet az (1) bekezdés b) pontja szerinti okmány nem tartalmaz.
(3) A szálláshely-szolgáltató a szálláshely-szolgáltatást igénybe vevő (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatait a tudomására jutást követő első év utolsó napjáig az (1) bekezdésben meghatározott célból kezeli.
(4) A tárhelyszolgáltató tevékenysége – a szálláshely-szolgáltató adatfeldolgozójaként – kizárólag az adat tárhelyen a Kormány rendeletében kijelölt titkosítási eljárást biztosító által titkosított formában történő tárolására és az adathoz – a szálláshely-szolgáltató és a szálláshely-szolgáltató útján törvényben arra feljogosított személy vagy szerv számára – történő hozzáférés biztosítására terjed ki. A tárhelyszolgáltató a tárhelyen tárolt adatot nem ismerheti meg.
(5) A rendőrség a bűnüldözés, a bűnmegelőzés, valamint a közrend, a közbiztonság, az államhatár rendjének, az érintett és mások jogainak, biztonságának és tulajdonának védelme, és a körözési eljárás lefolytatása érdekében
a) a tárhelyszolgáltatónál tárolt adatokban informatikai eszköz útján keresést végezhet és a keresés eredményeként azt az információt ismerheti meg, hogy az általa megadott keresési feltételek szerinti személy mely szálláshely-szolgáltatónál szerepel igénybe vevőként, továbbá
b) – az adatkérés céljának megjelölésével – a szálláshely-szolgáltató által kezelt adat továbbítását kérheti, amelyet a szálláshely-szolgáltató térítésmentesen teljesít.
9/I. § (1) A turisztikai szolgáltató a Kormány rendeletében meghatározott műszaki előírásoknak megfelelő olyan szálláshelykezelő szoftvert alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy
a) a 9/B. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ részére és
b) a 9/H. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat a tárhelyre
továbbítsa.
(2) A Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. az (1) bekezdés szerinti szoftvert térítésmentesen biztosítja az olyan szálláshely-szolgáltatónak, aki legfeljebb nyolc szobát tizenhat férőhellyel hasznosít szálláshelyként. Az e bekezdés szerinti szálláshely-szolgáltató az e törvényben meghatározott adatnyilvántartási és adattovábbítási kötelezettsége teljesítéséhez köteles az Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. által ingyenesen biztosított szoftvert használni.
(3) A szálláshely-szolgáltató a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti vendégkönyv és a helyi önkormányzat idegenforgalmi adót meghatározó rendelete szerinti nyilvántartás elektronikus vezetését a szálláshelykezelő szoftver alkalmazásával is teljesítheti.”
99. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény 10. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)
„h) 9/H. § (4) bekezdésben meghatározott tárhelyszolgáltatót, továbbá a tárhelyszolgáltatóhoz történő csatlakozás és adatfeldolgozás, valamint a tárhely üzemeltetésének és titkosításának részletes szabályait”
(rendeletben határozza meg.)
100. § *
101. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. §-a a következő 48a. ponttal egészül ki:
(E törvény és – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról és az adóigazgatási eljárásról szóló jogszabályok alkalmazásában)
„48a. termékegység: egy feladótól egy címzett részére, egy gépjárművel, a gépjármű adott útvonalon történő egyszeri mozgása során fuvarozott termék,”
102–103. § *
104. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„113. § [Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerhez kapcsolódó kötelezettségek]
(1) Gépjárművel végzett, közúti fuvarozással járó, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben a Kereskedelmi Vámtarifa besorolási rendje szerint meghatározott termékekkel végzett, az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti termékértékesítést, termékbeszerzést, egyéb célú termékmozgatást kizárólag érvényes EKAER számmal rendelkező adózó folytathat.
(2) Ha az adózó az (1) bekezdés szerinti tevékenységet végzi, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti esetekben kockázati biztosítékot köteles nyújtani.
(3) Kockázati biztosítékot köteles fizetni az új kötelezett az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítés esetén az első bejelentés alkalmával és az első bejelentéstől számított száznyolcvanadik napig teljesített bejelentések esetén vagy az első tíz bejelentés alkalmával is, ha az első bejelentéstől számított száznyolcvan napon belül legalább tíz bejelentést nem tett.
(4) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatása esetén az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott módon az EKAER szám megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatóságnál be kell jelenteni a címzett adatait (név, adóazonosító szám), a feladó adatait (név, adóazonosító szám) és az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott egyéb adatokat.
(5) Az adózó (4) bekezdés szerinti bejelentése alapján az állami adó- és vámhatóság a bejelentett adatokat nyilvántartásba veszi és szerepelteti az EKAER-ben, valamint a bejelentés alapján EKAER számot állapít meg az adózó számára. Az állami adó- és vámhatóság azon, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott adózók számára is megállapítja az EKAER számot, akik nem tartoznak a (4) bekezdés hatálya alá, azonban az ott meghatározott adatokat ugyanúgy bejelentik az állami adó- és vámhatóságnak, mintha a (4) bekezdés hatálya alá tartoznának.
(6) Az e §-ban meghatározott kötelezettséggel és az az alóli mentesüléssel kapcsolatos szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet határozza meg.
(7) Az adózó vagy az adózó törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületét elektronikus azonosítási szolgáltatás útján éri el. EKAER elektronikus felületen rögzített bejelentésnek minősül a közvetlen számítógépes adatkapcsolaton keresztül küldött EKAER bejelentés is.
(8) A (7) bekezdés szerinti, az adózó nevében eljáró személyek addig az időpontig teljesíthetnek bejelentést, amíg az adózó, vagy annak törvényes képviselője vagy állandó meghatalmazottja az EKAER elektronikus felületén vissza nem vonja az erre vonatkozó jogosultságukat.
(9) E § alkalmazásában új kötelezett: az az adózó, aki, vagy amely a tárgyévben és az azt megelőző két évben e § szerinti bejelentést nem tett, ebben az időszakban általános forgalmi adó bevallást nem nyújtott be, ideértve az alanyi adómentességet választó adóalanyt is, valamint, ha az adózó adóbevallás helyett e törvény szerinti nulla adattartalmú nyilatkozatot nyújtott vagy nyújthatott volna be.
(10) A (9) bekezdés alkalmazása során a jogelőd (4) bekezdés alapján tett bejelentéseit is figyelembe kell venni.”
105. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 113/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az adózó a 113. § (4) és (5) bekezdése szerinti bejelentésben az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott, a fuvarozás megkezdését követően módosítható adatot hibásan adta meg, az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti lezárt bejelentést egy alkalommal, a lezárást követő három munkanapon belül, legkésőbb az állami adó- és vámhatóság adott szállítmánnyal közvetlenül összefüggő ellenőrzésének megkezdéséig módosíthatja. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.”
106. § *
107. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 226. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„226. § [Igazolatlan eredetű áru forgalmazása és EKAER bejelentési kötelezettség nem előírásszerű teljesítése]
(1) Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének negyven százalékáig terjedő, de természetes személy adózó esetében legalább kettőszázezer forint, nem természetes személy adózó esetében legalább ötszázezer forint mulasztási bírságot szabhat ki.
(2) Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKAER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.
(3) Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében az EKAER bejelentési kötelezettségét úgy teljesítette, hogy a bejelentett termék mennyisége eltér a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségétől, akkor a termék be nem jelentett mennyisége adó nélküli értékének, illetve a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott termék adó nélküli értékének negyven százalékáig terjedő mulasztási bírság szabható ki.
(4) Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében az EKAER bejelentési kötelezettségét úgy teljesítette, hogy a fuvarozott termék bejelentett értéke eltér a tényleges adó nélküli értékétől, akkor a bejelentett termékérték és a tényleges adó nélküli termékérték különbözete után negyven százalékig terjedő mulasztási bírság szabható ki, feltéve, hogy az adózóval szemben a (3) bekezdés szerint mulasztási bírság kiszabásának nincs helye.
(5) Ha az adózó – kivéve a termék mennyiségére, illetve értékére vonatkozó bejelentési kötelezettség (3) és (4) bekezdés szerinti megsértését – egy termékegység tekintetében az EKAER bejelentési kötelezettségét nem a jogszabálynak megfelelő adattartalommal teljesíti, az állami adó- és vámhatóság a 220. § (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(6) A (2)–(5) bekezdéstől eltérően nincs helye mulasztási bírság megállapításának, ha az adózó igazolja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható.”
108. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 269. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy az EKAER bejelentési kötelezettséggel érintett termékek körét – az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter egyetértésével kiadott – rendeletben határozza meg.”
109. § *
110. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény a következő 274/H. §-sal egészül ki:
„274/H. § [Átmeneti rendelkezés a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseihez]
E törvénynek a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 113. § (9) és (10) bekezdése szerinti új kötelezett meghatározásakor figyelembe kell venni az új kötelezett által a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény hatálybalépését megelőzően, valamint a jogelődje által a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény hatálybalépését megelőzően tett bejelentéseket.”
111. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
1. 7. § 9. pontjában a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap” szöveg,
2. *
3. 131. § (9) bekezdésében az „az Egészségbiztosítási Alapnak megtérítő Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe az „az Egészségbiztosítási Alapnak megtérítő, a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap” szöveg,
4–5. *
lép.
112–113. § *
114–117. § *
118. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény
1. 7. § 1. pontjában a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap” szöveg, és
2. 125/C. § (4) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.-t” szöveg
119–120. § *
121–125. § *
126. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény
1. 86. § nyitó szövegrészében a „67. §-t” szövegrész helyébe a „67. § (1) bekezdését” szöveg,
2. 86. § b) pontjában az „a szakképzési munkaszerződéssel kapcsolatos jogvitát megelőzően kötelezően igénybe kell venni a gazdasági kamara mellett szervezett békéltető testület közvetítését a felek között a jogvita feloldása érdekében és kártérítési per csak ennek” szövegrész helyébe az „– a felek közötti jogvita feloldása érdekében – a közvetítői tevékenységről szóló törvény szerinti közvetítői eljárás igénybevétele kötelező azzal, hogy a közvetítői tevékenységért járó díj és a közvetítői eljárás költsége a duális képzőhelyet terheli és kártérítési per csak a közvetítői eljárás” szöveg,
3. 96. § (1) bekezdés b) pontjában a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap (a továbbiakban: Alap)” szöveg,
4. *
5. 110. § (2) bekezdés a)–c) pontjában és 123. § 40. pontjában az „a Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe az „az Alap” szöveg
lép.
127. § *
128. § *
129. § *
130. § *
131–145. § *
146. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény
1. 26. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalapnak” szöveg, és
2. 47. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Foglalkoztatási Alap” szövegrész helyébe a „foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap” szöveg
lép.
147. § *
148. § (1) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv az irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetője által záradékolt ingatlan-minősítő nyilatkozatban (továbbiakban: ingatlan-minősítő nyilatkozat) 2020. július 31-ig nyilatkozik – a település, a helyrajzi számok meghatározásával, valamint a vagyonkezelésében lévő állami tulajdoni hányad megjelölésével – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) felé arról, hogy mely általa vagyonkezelt, Magyarország területén található ingatlan minősül elhelyezési célú vagy rekreációs célú ingatlannak.
(2) Amennyiben az ingatlan-minősítő nyilatkozatban szereplő valamely ingatlannak nem az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlója, az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv az (1) bekezdésben meghatározott határidőben és módon a tulajdonosi joggyakorló részére is megküldi az ingatlan-minősítő nyilatkozatot.
(3) E törvény erejénél fogva az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek vagyonkezelői joga, valamint vagyonkezelési szerződése megszűnik
a) 2020. augusztus 1. napjával az ingatlan-minősítő nyilatkozatban meghatározott azon ingatlanok tekintetében, amelyek a főváros közigazgatási határán belül helyezkednek el,
b) 2021. január 1. napjával az ingatlan-minősítő nyilatkozatban meghatározott azon ingatlanok tekintetében, amelyek a főváros közigazgatási határán kívül helyezkednek el.
(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog megszűnésével érintett, jogszabály alapján nem az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami tulajdonú ingatlanok tekintetében a tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása – ide nem értve a Beruházási Ügynökség, valamint a Nemzeti Földügyi Központ tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanokat – e törvény erejénél fogva a (3) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanok tekintetében 2020. augusztus 1. napjával, a (3) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok tekintetében 2021. január 1. napjával megszűnik. Ezen ingatlanok felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként a (3) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanok tekintetében 2020. augusztus 1. napjától, a (3) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok tekintetében 2021. január 1. napjától az MNV Zrt. gyakorolja.
(5) A vagyonkezelői jog (3) bekezdés szerinti megszűnésének időpontjától az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervet az érintett ingatlanok vonatkozásában – a (6) bekezdés szerinti kijelölő okirat kiállításáig – átmeneti használati jog illeti meg e törvény erejénél fogva. Az átmeneti használati jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztethető be. Az átmeneti használati jog időtartama alatt a költségvetési szerv jogosult a (3) bekezdése szerinti ingatlan ingyenes használatára a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény haszonkölcsön-szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott eltérésekkel.
(6) Az MNV Zrt. – az ingatlan-minősítő nyilatkozat, valamint a központi költségvetési szervek jogszabályban előírt adatszolgáltatása alapján – felülvizsgálja az érintett ingatlanok használati viszonyait és gondoskodik az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony létrehozására irányuló kijelölő okiratok kiadásáról.
(7) A (6) bekezdés szerinti kijelöléssel érintett állami tulajdonú ingatlanok tekintetében az állami elhelyezési célú ingatlanként történő használatot az ingatlan jogi jellegeként kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.
(8) A kijelölés kezdő napjával az elhelyezési célú vagy rekreációs célú ingatlanokkal kapcsolatos jogviszonyokba – ide nem értve az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott, valamint az európai uniós vagy egyéb pályázattal összefüggő jogviszonyokat – az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv helyébe e törvény erejénél fogva jogutódként az MNV Zrt. lép.
(9) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervtől átvett elhelyezési célú ingatlanokat és rekreációs célú ingatlanokat érintő – ide nem értve az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott, valamint a nem európai uniós vagy egyéb pályázattal összefüggő – beruházások, felújítások beszerzésére vonatkozóan
a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanok tekintetében 2020. augusztus 1. napján folyamatban lévő közbeszerzési és beszerzési eljárásokba az MNV Zrt. – a (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően 2020. augusztus 1. napján – a költségvetési szerv helyébe jogutódlással belép,
b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok tekintetében 2021. január 1. napján folyamatban lévő közbeszerzési és beszerzési eljárásokba az MNV Zrt. – a (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően 2021. január 1. napján – a költségvetési szerv helyébe jogutódlással belép.
(10) Az MNV Zrt. jogosult azon szerződéseket, amelyekbe a (8) és (9) bekezdés alapján jogutódként belép, a jogutódlástól számított kilencven napon belül felmondani.
(11) E § alkalmazásában
a) állami elhelyezési célú ingatlan:
aa) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében használatba adott többségében irodai funkciót ellátó, Magyarország területén található ingatlan, ahol az ingatlanon fekvő építmény valamennyi helyiségét figyelembe véve megállapítható, hogy azok többsége irodai rendeltetésű vagy azok tényleges hasznosítása irodai célokat szolgál,
ab) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében használatba adott olyan oktatási, üdültetési vagy egyéb rekreációs célt szolgáló, Magyarország területén található ingatlan, amely nem a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység ellátását biztosítja,
b) elhelyezési célú ingatlan: a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv munkaszervezetének elhelyezését szolgáló, többségében irodai funkciót ellátó ingatlan, ahol az ingatlanon fekvő építmény valamennyi helyiségét figyelembe véve megállapítható, hogy azok többsége irodai rendeltetésű vagy azok tényleges hasznosítása irodai célokat szolgál,
c) rekreációs célú ingatlan: a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv által használt, nem a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység ellátásához szükséges oktatási, üdültetési vagy egyéb rekreációs célt szolgáló ingatlan.
(12) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2. mellékletében meghatározott kiemelt nemzeti emlékhely területén található állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében az (1)–(10) bekezdést nem kell alkalmazni.
149. § (1) Az MNV Zrt. 2020. december 31-éig jogosult a vagyonkezelési szerződést egyoldalú nyilatkozattal felmondani
a) az üres ingatlanok vonatkozásában, valamint
b) azon ingatlanok tekintetében, amelyek vonatkozásában a 148. § (6) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján megállapítja, hogy az ingatlan-minősítő nyilatkozatban nem szerepelnek.
(2) Az MNV Zrt. az egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik
a) a 148. § (3) bekezdése alapján, valamint az (1) bekezdés szerinti felmondás alapján megszűnő vagyonkezelői jognak, kezelői jognak az ingatlan-nyilvántartásból történő törléséről,
b) az állami elhelyezési célú ingatlan jogi jellege ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének kezdeményezéséről, valamint
c) a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről.
(3) E § alkalmazásában üres ingatlannak minősül a központi költségvetési szervek vagyonkezelésében vagy kezelésében lévő, átmenetileg vagy tartósan nem használt, nem hasznosított, Magyarország területén található ingatlan, vagy – nem 1/1 állami tulajdonú ingatlan esetén – az állami tulajdoni hányadnak természetben megfelelő ingatlanrész.
150. § (1) Ez a törvény – a (2)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 6–20. § az e törvény kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(3) A 130. § az e törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
(4) A 97. § 2020. augusztus 1-jén lép hatályba.
(5) A 81. § 1. pontja, a 119. §, a 120. § és a 128. § 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6) A 100. § 2020. szeptember 2-án lép hatályba.
(7) Az 50. § és az 52. § 2020. szeptember 20-án lép hatályba.
(8) A 2. §, az 5. §, a 21. §, a 27. §, a 28. §, a 31. §, a 36. §, a 38. §, a 45. §, a 49. §, az 57. §, az 58. §, a 61. §, a 62. §, a 67. §, a 69. §, a 71. §, a 73. §, a 81. § 6–8. pontja, a 82. § (1) bekezdés 2. és 3. pontja, a 84. §, a 85. § (1)–(3) bekezdése, a 86. §, a 87. §, a 92. §, a 98. §, a 99. §, a 101. §, a 104. §, a 105. §, a 107. §, a 108. §, a 110. §, a 111. § 1. és 3. pontja, a 118. § 1. pontja, a 126. § és a 146. § 2021. január 1-jén lép hatályba.
151. § E törvény
1. 50–53. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke,
2. 54. § 1., 2., 4. és 5. pontja és 55. § 2. pontja az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,
3. 56. §-a és 59. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,
4. 61. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése,
5. 95. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
152. § E törvény 8. §-a és 10. §-a a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
