A jogszabály mai napon ( 2020.06.03. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

101/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet

a veszélyhelyzet során teendő egyes, a felsőoktatási intézményeket és a hallgatókat érintő intézkedésekről

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,

a 16. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szerinti egyetemi testületek - vezetőjük kezdeményezésére - ülésen kívül elektronikus úton szavazhatnak és hozhatnak döntést, ha

a) a döntés meghozatala során a szavazásban részt vevők személye, a határozatképesség hitelt érdemlően megállapítható;

b) legalább három munkanappal a szavazás kezdő időpontját megelőzően a napirendet és a döntést megalapozó írásos dokumentációt eljuttatták a tagok és a fenntartó képviselője számára, azzal, hogy a szavazásra legalább egy munkanap biztosított;

c) az előkészítést szolgáló írásos dokumentáció alapján a szenátus tagja vagy a fenntartó képviselője részéről olyan kérdés nem merült fel, amit a dokumentáció egy alkalommal történő kiegészítésével, módosításával nem lehet kezelni;

d) az egyetemi testület tagjainak legalább hatvan százaléka részt vett a szavazásban és a szavazásban részt vett tagok több mint fele egyhangú döntést hozott, amelyet az egyetemi testület vezetője az Nftv.-ben meghatározottak szerint dokumentált és nyilvánosságra hozott.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjától és az Nftv. 12. § (7) bekezdés k) pont kb) alpontjától eltérően a szenátus elektronikus úton történő döntéshozatala esetében a szavazás kezdő időpontját megelőzően legalább két órával el kell juttatni a napirendet és a döntést megalapozó írásos dokumentációt a tagok és a fenntartó képviselője részére azzal, hogy a szavazásra legalább négy órát kell biztosítani.

2. § Ha a felsőoktatási intézmény az Nftv. 37. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott magasabb vezetője vezetői megbízása a veszélyhelyzet kihirdetését követő 6 hónapon belül járna le és az arra jogosult a magasabb vezetői feladatra újabb megbízást nem adott, a magasabb vezető vezetői megbízása az adott magasabb vezetői feladat ellátására kiírt vezetői pályázat eredményes lebonyolításáig, de legfeljebb a magasabb vezetői feladatra szóló megbízás lejáratának időpontjától számított egyéves időtartamra meghosszabbodik, azzal, hogy ebben az esetben az Nftv. 37. § (3) és (6) bekezdésében előírt korlátozások nem alkalmazhatók.

3. § (1) A 2019/2020. tanév tavaszi félévét az Nftv. - hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetéséről rendelkező - 45. § (1) bekezdése, továbbá 53. § (4) bekezdése alkalmazása során nem kell figyelembe venni.

(2) A 2019/2020. tanévben a felsőoktatási intézmények az Nftv. 108. § 5. és 40. pontjában a félév, illetve a tanév hosszára meghatározott időtartamoktól eltérhetnek.

4. § 2020-ban az Nftv. 48. § (2) bekezdésében szabályozott átsorolásra a 2020/2021-es tanévre nézve nem kerülhet sor.

5. § (1) Ha a hallgató oklevelének megszerzésére - az Nftv. 48/A. § a) pontja alapján - meghatározott határidő 2020. március 11. és 2020. augusztus 31. közötti időtartamra esik, és a hallgató a határidőt követő egy éven belül megszerzi az oklevelét, akkor az Nftv. 48/A. § c) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(2) Az Oktatási Hivatal által közigazgatási hatósági határozatban megállapított munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő egy évvel meghosszabbodik, amennyiben a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő 2020. március 11-én még nem járt le és 2020. december 31-e előtt jár le.

(3) Amennyiben a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató részére az Oktatási Hivatal közigazgatási hatósági döntésben az Nftv. 48/Q. § (1) bekezdése szerinti részletfizetést engedélyezett, a részletfizetés teljesítésére 6 hónap fizetési halasztás illeti meg (a továbbiakban: fizetési halasztás). A fizetési halasztás nem érinti a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató azon jogát, hogy a részletfizetést engedélyező döntésben meghatározott ütemezés szerint teljesítsen.

6. § Aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.

7. § Az Oktatási Hivatal a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 11. §-a szerinti végrehajtási eljárást 2020. december 31-ig nem kezdeményez.

8. § (1) Ha az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet] 2. § (4) bekezdése szerinti vizsgát a vizsgázó megkezdte, de a veszélyhelyzet miatt nem fejezte be, a nyelvvizsga-bizonyítványt a részvizsgák eredményeiről kell kiállítani.

(2) Ha a vizsga megkezdésére nem került sor, a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése alapján befizetett vizsgadíjat a veszélyhelyzet miatt elmaradt vizsgák tekintetében a jelentkező kérésére vissza kell téríteni.

(3) A 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti számítógépes nyelvvizsgák lefolytatásához szükséges tárgyi feltételekkel rendelkező akkreditált vizsgaközpont akkreditációját az Oktatási Hivatal kérelemre a veszélyhelyzet időtartamára módosíthatja, kiegészítheti, annak érdekében, hogy a biztonságosan beazonosítható vizsgázó a vizsgát nem az akkreditált nyelvvizsga helyszínén, elektronikus úton, az Akkreditációs Kézikönyvben meghatározott alapelvek szerint szabályszerűen tehesse le.

(4) Ha a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése szerinti akkreditáció a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, az akkreditáció a veszélyhelyzet lejártát követő 30 nappal meghosszabbodik.

9. § (1) A 8. § (1) bekezdése szerinti idegen nyelvből tett részvizsga eredményéről kiállított nyelvvizsga bizonyítvány a 2020. évi általános felvételi eljárásban

a) középfokú (B2) szintű részvizsga esetén a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet] 20. § (1) bekezdés a) pontjában,

b) felsőfokú (C1) szintű részvizsga esetén 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés b) pontjában

meghatározott többletpontra jogosít, amennyiben a jelentkező a részvizsgát a 2019/2020. tanévben szerezte meg.

(2) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti gyakorlati vizsgát, a nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát, szóbeli alkalmassági vizsgát és a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát úgy kell megszervezni, hogy a jelentkező és más személyek személyes érintkezését ne igényelje.

(3) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdése szerinti, a felsőoktatási intézmények által meghatározott felvételi követelmények teljesítését úgy kell megszervezni, hogy a jelentkező és más személyek személyes érintkezését ne igényelje.

(4) Ha a nyelvvizsga megszerzésének feltételeit a nyelvvizsgázó már sikeresen teljesítette, de a nyelvvizsga-bizonyítvány még nem került kiállításra, a felsőoktatási felvételi eljárásban a nyelvvizsga-bizonyítvány helyett a nyelvvizsga központ által kiadott igazolást a felvételiző - a veszélyhelyzet megszüntetését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli bemutatási kötelezettség terhe mellett - felhasználhatja a felvételi követelmények teljesítésének igazolására.

(5) A felsőoktatási intézmény területére a (2) és (3) bekezdés szerinti felvételi követelmény teljesítése céljából a jelentkezők beléphetnek úgy, hogy biztosítani kell azt, hogy a követelmény teljesítése személyes érintkezést ne igényeljen és annak során a legalább 1,5 méteres távolságot végig biztosítani kell.

10. § (1) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeiről, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályairól szóló 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet [a továbbiakban: 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet] 11. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott katonai alapképzési szakok vonatkozásában felvételi követelményként meghatározott, államilag elismert középfokú (B2) szintű komplex nyelvvizsgától vagy az azzal egyenértékű okirattól az intézmény szakonként eltérhet.

(2) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet 11. § (3) bekezdésében meghatározott katonai mesterképzési szakokra jelentkezők a közigazgatási alapvizsga követelmény alól mentesülnek.

(3) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott - felvételi eljárás során végrehajtásra kerülő - alkalmasság-vizsgálatnak a honvéd tisztjelöltek vonatkozásában nem képezi részét a fizikai felmérés, a felvételi eljárásban kizárólag az egészségügyi és pszichikai alkalmasság-vizsgálat kerül végrehajtásra. Ha a jelentkező teljesíti a felvételre, a szolgálati viszony létesítésre jogszabályban előírt egyéb feltételeket, akkor - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 24. §-ában meghatározottaktól eltérően - a jelentkező fizikai alkalmasság-vizsgálat hiányában is felvehető, valamint a jelentkezővel a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 31. § (1a) bekezdésében foglaltaktól eltérően szolgálati viszony létesíthető. A fizikai alkalmasság-vizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül kell végrehajtani.

11. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), az NKE tv., valamint az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet (a továbbiakban: Alkr.) rendelkezéseitől eltérően a 2020. évi általános felvételi eljárásban az NKE tv. 24. §-ában hivatkozott, az Alkr.-ben meghatározott alkalmassági követelmények vizsgálatát a rendészeti felsőoktatás nappali munkarendben történő alapképzései (a továbbiakban: érintett képzések) tekintetében nem kell végrehajtani. Az érintett képzésekre jelentkezők esetében a felvételi eljárás során egészségi, pszichikai és fizikai előszűrést (a továbbiakban együtt: előszűrés) kell alkalmazni.

(2) Az előszűrés lefolytatására az a szerv rendelkezik hatáskörrel, amely az alkalmassági vizsgálat lefolytatására hatáskörrel rendelkezik. Az előszűrés során történő adatkezelésre a Hszt., az Alkr., valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tisztjelöltjeiről és a tisztjelölti szolgálati jogviszonyról szóló 20/2016. (VI. 9.) BM rendelet vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az előszűrés eredményeként a jelentkező alkalmas vagy alkalmatlan minősítést kaphat. Az előszűrésen alkalmasnak minősített jelentkező a felvételi eljárásból nem zárható ki, illetve felvétele esetén vele tisztjelölti szolgálati jogviszony és hallgatói jogviszony létesíthető. Az előszűrésen alkalmatlannak minősített jelentkező a felvételi eljárásból kizárható, illetve vele tisztjelölti szolgálati jogviszony vagy hallgatói jogviszony nem létesíthető.

(4) Az alkalmassági előszűrésen:

a) fizikailag alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinek az utolsó lezárt középiskolai év végi testnevelés osztályzata jeles (5);

b) egészségügyileg alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinél az Alkr. 3. melléklet szerinti alkalmassági kérdőíven a jelentkező által kitöltött és aláírt nyilatkozat és a kérdőíven a jelentkező által feltüntetett megbetegedések esetében korábban keletkezett már meglévő leletei alapján nem áll fenn felvételt kizáró egészségügyi ok;

c) pszichológiailag alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinél az Alkr. alapján elrendelt pszichológiai alkalmassági vizsgálatnál alkalmazott, a jelentkező által kitöltött és aláírt kérdőív alapján nem áll fenn felvételt kizáró pszichológiai ok.

(5) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározottak igazolására a középiskolai bizonyítvány megfelelő oldalairól készült másolat szolgál, melyet a jelentkező az Oktatási Hivatal által működtetett elektronikus felvételi jelentkezési rendszerben csatolt. A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumokat a jelentkező elektronikus másolatban az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) által erre a célra létrehozott elektronikus levélcímre küldi meg 2020. május 15-ig. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott kérdőívet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) küldi meg a jelentkező részére. A jelentkező a nyilatkozatot elektronikus másolatban az ORFK által erre a célra létrehozott elektronikus levélcímre küldi meg 2020. május 15-ig.

(6) Az előszűrés során alkalmazott döntésekkel szemben jogorvoslatnak helye nincs. Az előszűrés során a hamis adatok közlése a hallgatói, tisztjelölti jogviszony megszüntetésével járhat.

(7) A veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül, de legkésőbb a tisztjelölti jogviszony véglegesítése előtt a felvett hallgatók Alkr.-ben előírt alkalmassági követelményeknek történő megfelelését vizsgálni kell. Amennyiben a hallgató (tisztjelölt) az előírt alkalmassági követelményeknek nem felel meg, hallgatói jogviszonya megszüntethető abban az esetben, ha az Egyetemen belül más képzésre nem vehető át, vagy ha az átvételt a hallgató nem vállalta.

12. § Az 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet vonatkozó rendelkezéseitől eltérően a 2020. évi általános felvételi eljárásban a pályaalkalmassági orientációs beszélgetés helyett olyan, annak rendeltetésének és tartalmának megfelelő pályaalkalmassági vizsgálat szervezhető, amely nem igényli a jelentkezővel való személyes érintkezést. A pályaalkalmassági vizsgálat eredményének elbírálására az Egyetem megfelelő szakértelemmel rendelkező személyeket jelöl ki.

13. § (1) A felsőoktatási intézmény a hallgatók részére a záróvizsgát megszervezi. A záróvizsga időtartamára a hallgató a felsőoktatási intézmény területére beléphet. A záróvizsga során biztosítani kell, hogy a vizsgázó és más személyek személyes érintkezését ne igényelje, a személyek között a legalább 1,5 méter távolságot meg kell tartani.

(2) A felsőoktatási intézmény területére a kiállított oklevelük átvételének céljából a hallgatók, illetve volt hallgatók beléphetnek úgy, hogy biztosítani kell azt, hogy az átvételi folyamat személyes érintkezést ne igényeljen és az átvétel során a legalább 1,5 méteres távolságot végig biztosítani kell.

(3) A felsőoktatási intézmények - a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9). Korm. rendelet 59. § (1) bekezdésében - a záróvizsga-bizottságok összetételére vonatkozó rendelkezések közül a záróvizsga-bizottság létszámára, valamint annak külsős tagjára vonatkozó rendelkezésektől veszélyhelyzet idején eltérhetnek, azzal, hogy a bizottságnak elnöke és legalább egy tagja van, továbbá a záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen.

14. § A felsőoktatási intézmények - a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 12/A. § (2) bekezdésében - a bizottságok összetételére vonatkozó rendelkezések közül a komplexvizsga-bizottság létszámára, valamint annak külsős tagjára vonatkozó rendelkezésektől a veszélyhelyzet idején eltérhetnek, azzal, hogy a bizottság legalább kettő tagból áll, továbbá valamennyi tag foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állhat a doktori iskolát működtető intézménnyel.

15. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 16. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

16. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.


  Vissza az oldal tetejére