A jogszabály mai napon ( 2020.06.03. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

129/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet

a veszélyhelyzet ideje alatt a közvetítői tevékenységet és a megelőző pártfogói tevékenységet érintő egyes intézkedésekről

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,

a 12. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. § (1) A közvetítő a felfüggesztő határozatnak a pártfogó felügyelői szolgálathoz, ha közvetítőként ügyvéd jár el, a hozzá történt érkezésétől számított egy hónapon belül tűzi ki az első közvetítői megbeszélés időpontját, feltéve, hogy a közvetítői megbeszélés a 3. § alapján megtartható. Ellenkező esetben a közvetítői megbeszélést az elhalasztás okának megszűnésével haladéktalanul kell kitűzni.

(2) Papíralapú kapcsolattartás esetén a közvetítői megbeszélésre az értesítés elsősorban

a) elektronikus levelezési címre vagy más elektronikus elérhetőségre, illetve

b) hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton

történik.

(3) A közvetítő a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az értesítésen feltünteti azt az elektronikus vagy hangkapcsolatot biztosító elérhetőségét, amelyen az értesített személy annak hitelességét ellenőrizni tudja.

(4) A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 10. § (2) bekezdésében meghatározott következmények nem alkalmazhatók, ha

a) a (2) bekezdésben meghatározott módon történő értesítés átvétele vagy tudomásulvétele nem igazolható, vagy

b) a veszélyhelyzet ideje alatt a sértett vagy a gyanúsított közvetítői megbeszélésen való jelenlétének biztosítása telekommunikációs eszköz használatával nem lehetséges.

(5) Az igazolási kérelem benyújtásának a Bktv. 10. § (3) bekezdésében meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.

2. § (1) A közvetítő - a Bktv. 10/A. § (2) bekezdésétől függetlenül - az ügyészséggel, az elektronikus ügyintézést biztosító szervekkel, illetve a Kormány által kijelölt közfeladatot ellátó szervekkel az elektronikus kapcsolattartás helyett indokolt esetben egyéb elektronikus úton is tarthat kapcsolatot. A kapcsolattartás formáját közösen határozzák meg.

(2) A közvetítő az elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt választó sértettel, a gyanúsítottal, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 59. § (1) bekezdés a), c), e)-h) és m) pontjában meghatározott segítőjükkel, a védővel vagy a Bktv. 7. § (8) bekezdésében meghatározott személlyel kérelmére az általa megjelölt egyéb elektronikus úton tarthat kapcsolatot. A kérelem egyéb elektronikus úton is előterjeszthető.

(3) Az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles (2) bekezdésben meghatározott személy az egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartást is választhatja.

(4) A közvetítő eljárásban a Be. 161. § (1)-(3) bekezdése nem alkalmazható.

(5) Az egyéb elektronikus úton történő kapcsolattartás papíralapú kapcsolattartásnak minősül.

3. § (1) A közvetítő a közvetítői megbeszélést elhalasztja, ha közvetítői megbeszélésen a személyes jelenlét

a) az ügy körülményeire figyelemmel különösen indokolt, és

b) az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével járna, vagy a jelen levő személyek testi épségét, egészségét veszélyeztetné.

(2) A közvetítő a közvetítői megbeszélésen való jelenlétet telekommunikációs eszköz útján biztosítja, ha a közvetítői megbeszélésen a személyes jelenlét az elrendelt járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályainak megszegésével járna, és a közvetítői megbeszélés nem halasztható el, vagy a jelen levő személyek testi épségét, egészségét veszélyeztetné.

4. § (1) A közvetítői megbeszélés lefolytatható a sértett és a gyanúsított egyidejű, telekommunikációs eszköz használatával biztosított jelenlétével is, valamint a segítő, a védő és a Bktv. 7. § (8) bekezdésében meghatározott személy jelenléte is biztosítható telekommunikációs eszköz használatával. Erre a Be. XX. Fejezetének szabályait a (2)-(8) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A közvetítői megbeszélésen a sértett és a gyanúsított, valamint a segítő, a védő és a Bktv. 7. § (8) bekezdésében meghatározott személy, illetve a közvetítő közötti kapcsolatot folyamatos hangfelvétel továbbítása is biztosíthatja.

(3) A közvetítő az értesítéssel egyidejűleg közli a telekommunikációs eszköz használatát elrendelő döntését. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye, de a sértett és a gyanúsított a döntés közlésétől számított öt munkanapon belül kérelmezheti, hogy a közvetítő a személyes jelenlétét a közvetítői megbeszélésen biztosítsa.

(4) A sértett és a gyanúsított (3) bekezdésben meghatározott kérelmére a közvetítő elhalasztja a közvetítői megbeszélést, ha a közvetítői megbeszélésen a személyes jelenlét a 3. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel nem biztosítható.

(5) Telekommunikációs eszköz használata esetén az elkülönített helyszínen nem szükséges a Be. 123. §-ában meghatározott személyek jelenléte.

(6) Telekommunikációs eszköz használata esetén a felvétel bármilyen elektronikus módon rögzíthető. A rögzített felvételt a feljegyzéssel együtt, a feljegyzésre vonatkozó szabályok szerint kell kezelni.

(7) Telekommunikációs eszköz használata esetén a közvetítő az elkülönített helyszínen jelen levő személy személyazonosságát a személyes adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.

(8) Ha a közvetítői megbeszélés során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy személyazonosságával, a közvetítői megbeszélésen való részvételének önkéntességével vagy befolyásmentességével kapcsolatban, akkor a közvetítői megbeszélés az érintett személlyel nem folytatható.

5. § Ha a közvetítői megbeszélés a sértett és a gyanúsított egyidejű jelenlétében a 4. § alkalmazásával sem tartható meg, a közvetítői megbeszélés - ideértve a megállapodás megkötését is - a sértett és a gyanúsított hozzájárulásával úgy is lefolytatható, hogy azon - személyesen vagy telekommunikációs eszköz útján - nem egyidejűleg vannak jelen.

6. § (1) A közvetítői megbeszélésről készült feljegyzésben rögzíteni kell

a) a telekommunikációs eszköz használatának tényét és módját,

b) annak a személynek a megjelölését, akinek a jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják, valamint

c) a Bktv.-ben meghatározott egyéb tényeket és körülményeket.

(2) A megállapodás megkötésekor a Bktv. 11. § (6) bekezdésében meghatározott személyek jelenléte telekommunikációs eszköz használatával is biztosítható.

7. § A megállapodásról kiállított okiratot a sértett és a gyanúsított is aláírja, vagy írásban vagy bármilyen elektronikus módon rögzített olyan nyilatkozatával elfogadja, amely alkalmas annak igazolására, hogy a megállapodás tartalmát megismerte és elfogadta.

8. § A Bktv. 15. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott időtartamba a veszélyhelyzet ideje nem számít bele, feltéve, hogy a megállapodás megkötése a továbbiakban is várható.

9. § A szabálysértési ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás során a közvetítő az 1-8. § megfelelő alkalmazásával jár el.

10. § (1) A pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás elrendelése iránti eljárásban kért környezettanulmány elkészítése és a megelőző pártfogás végrehajtása során feladatát az együttműködésre köteles személyekkel történő írásbeli, kép- és hangkapcsolatot vagy hangkapcsolatot biztosító elektronikus kapcsolattartás útján is elláthatja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során elhangzottakat lehetőség szerint - bármilyen elektronikus módon - rögzíteni kell.

(3) A pártfogó felügyelő az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során az érintett személy személyazonosságát a személyes adatainak egyeztetésével és más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.

(4) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy személyazonosságával, közreműködésének önkéntességével vagy befolyásmentességével kapcsolatban, akkor az elektronikus kapcsolattartás vele nem folytatható.

11. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 12. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

12. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.

13. § E rendeletet a hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.


  Vissza az oldal tetejére