A jogszabály mai napon ( 2020.06.03. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

132/2020. (IV. 17.) Korm. rendelet

a veszélyhelyzet során az elektronikus azonosítási feltételekkel, a végrehajtással és a médiaszolgáltatási díjjal kapcsolatos egyes jogszabályok eltérő alkalmazásáról

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,

a 10. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. A minősített elektronikus aláírás tanúsítványhoz szükséges azonosítási feltételekkel kapcsolatos eltérő rendelkezések

1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) megszűnéséig az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) 82. § (2) bekezdésétől eltérően a minősített bizalmi szolgáltatás esetén az Eüsztv. szerinti bizalmi szolgáltató (a továbbiakban: bizalmi szolgáltató) a személyazonosságot e rendeletben foglaltak szerint is ellenőrizheti.

2. § Minősített bizalmi szolgáltatás esetén a bizalmi szolgáltató a személyazonosságot videotechnológiát biztosító elektronikus hírközlő eszköz útján (a továbbiakban: videotechnológiás azonosítás) is ellenőrizheti.

3. § (1) Videotechnológiás azonosítás esetén a bizalmi szolgáltató összeveti az ügyfélről készített fényképet és az azonosításhoz felhasznált, a (4) bekezdés c) pontja szerinti okiratban szereplő képmást. Az azonosítás akkor megfelelő, amennyiben a szolgáltató által megnyugtatóan megállapítható, hogy az okiratban szereplő személy azonos a fénykép- vagy videofelvételen szereplő személlyel.

(2) A bizalmi szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a videotechnológiás azonosítás feltételeit részletesen megismerte, és ahhoz kifejezetten hozzájárult.

(3) A bizalmi szolgáltató a videotechnológiás azonosítás során a bizalmi szolgáltató és az ügyfél között létrejött teljes kommunikációt, az ügyfél videotechnológiás azonosítással kapcsolatos részletes tájékoztatását és az ügyfél ehhez történő kifejezett hozzájárulását visszakereshető módon, kép- és hangfelvételen - a kép- és hangfelvétel minőségének romlását kizáró módon - rögzíti, és azt a felvételtől számított öt évig megőrzi.

(4) A sikeres videotechnológiás azonosítás feltétele, hogy a videotechnológiás azonosítást lehetővé tévő elektronikus hírközlő eszköz képfelbontása és a kép megvilágítása alkalmas legyen az ügyfél nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére, valamint az ügyfél

a) úgy nézzen bele a kamerába, hogy arcképe felismerhető és rögzíthető legyen,

b) érthető módon közölje a videotechnológiás azonosításhoz használt okmány azonosítóját, és

c) úgy mozgassa a videotechnológiás azonosításhoz használt személyazonosság igazolására alkalmas okmányát (a továbbiakban: okmány), hogy az azon található biztonsági elemek és adatsorok felismerhetőek és rögzíthetőek legyenek.

(5) A videotechnológiás azonosítást végző bizalmi szolgáltató köteles megbizonyosodni arról, hogy az okmány alkalmas a videotechnológiás azonosítás elvégzésére, így

a) az okmány megfelel az okmányt kiállító hatóság előírásainak,

b) az egyes biztonsági elemek - különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek - felismerhetőek és sérülésmentesek, és

c) az okmány azonosítója megegyezik az ügyfél által közölt okmányazonosítóval, felismerhető és sérülésmentes.

(6) A videotechnológiás azonosítás során a bizalmi szolgáltató feladata, hogy megbizonyosodjon arról, hogy

a) az ügyfél arcképe felismerhető és azonosítható az általa bemutatott okmányon látható arckép alapján, és

b) az okmányon megtalálható adatok logikailag megfeleltethetők az ügyfélről a bizalmi szolgáltatónál rendelkezésre álló adatokkal.

(7) Nincs helye videotechnológiás azonosítást követő szerződéskötésnek, ha a videotechnológiás azonosítás e §-ban foglaltaknak nem felelt meg.

4. § (1) A videotechnológiás azonosítást követően a bizalmi szolgáltató az Eüsztv. 82. § (3)-(9) bekezdése szerint jár el azzal, hogy a videotechnológiás azonosítást személyes jelenléttel történő azonosításnak kell tekinteni.

(2) Az ügyfél részére a tanúsítvány, valamint a minősített aláírást létrehozó eszköz a bizalmi szolgáltató és az ügyfél közötti szerződésben meghatározott részletszabályok szerint az ügyfél részére is megküldhető, valamint elektronikusan továbbítható.

(3) A videotechnológiás azonosítás útján biztosított tanúsítvány a kiállítástól számított hat hónapig érvényes.

5. § (1) A kormányzati hitelesítésszolgáltató az elektronikus ügyintézést biztosító szerv (a továbbiakban: szolgáltatást igénybevevő szerv) tekintetében a szolgáltatást igénybevevő szerv nevében eljáró természetes személy azonosságának ellenőrzésére és a tanúsítványok (valamint a kapcsolódó adatok, eszközök) átadására a veszélyhelyzet ideje alatt az Eüsztv. 82. § (2) bekezdésétől eltérően az e § szerinti eljárást is alkalmazhatja.

(2) Az ügyintézésben közreműködő személy elektronikus aláíráshoz szükséges adatokkal, valamint eszközökkel történő ellátásához a regisztráció - ideértve az aláírás létrehozásához szükséges adatok, eszközök átadását, valamint a személy azonosságának ellenőrzését - a szolgáltatást igénybevevő szerv kijelölt munkatársa által, a szerv saját személyzeti nyilvántartására alapozva is lefolytatható.

(3) A (2) bekezdésben foglalt igénylésre vonatkozó részletszabályokat - ideértve a szolgáltatást igénybevevő szerv kijelölt munkatársának hivatalos elérhetőségi adatait, valamint a feladatok elvégzésének igazolását - a kormányzati hitelesítésszolgáltató és a szolgáltatást igénybevevő szerv külön szerződésben rögzíti.

(4) A kormányzati hitelesítésszolgáltató a tanúsítványt - az Eüsztv. 82. § (3) és (4) bekezdése szerinti adatellenőrzést követően - a szolgáltatást igénybevevő szervtől kapott igénylés alapján állítja ki.

(5) A szolgáltatást igénybevevő szerv nevében eljáró természetes személyek részére a tanúsítvány, valamint a minősített aláírást létrehozó eszköz a (3) bekezdés szerinti szerződésben meghatározott részletszabályok szerint a szolgáltatást igénybevevő szerv részére is megküldhető, valamint elektronikusan továbbítható.

(6) Az e § szerint biztosított tanúsítvány a kiállítástól számított hat hónapig érvényes.

6. § A belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. július 23-i 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdés d) pontjától eltérően a videotechnológiás azonosítás, valamint az 5. § szerinti azonosítás esetében a biztonság egyenértékűségét megfelelőségértékelő szervezetnek nem kell igazolnia.

2. A végrehajtással kapcsolatos eltérő rendelkezések

7. § (1) A végrehajtás során az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről szóló 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 6. §-a szerint meghatározott cselekményre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni olyan meghatározott cselekmény foganatosítása esetén, amelyet az elrendelő hatóságok maguk hajtanak végre, és amelynek egyúttal célja az emberi élet vagy egészség megóvása, illetve az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány következményeinek elhárítása.

(2) Járványügyi intézkedés hatálya alatt álló helyen e § ellenére sem lehet eljárási cselekményt foganatosítani.

3. A médiaszolgáltatási díjjal kapcsolatos eltérő rendelkezések

8. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 44. §-ától és 63. § (9) bekezdésétől eltérően a veszélyhelyzetre tekintettel a fizetésre kötelezettek mentesülnek a 2020. év második negyedévre vonatkozó médiaszolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól.

4. Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 10. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

10. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.

11. § E rendelet 7. §-át a rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.


  Vissza az oldal tetejére