Hatály: közlönyállapot (2020.IV.21.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet

a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,

a 26. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. Adókötelezettségek teljesítésével kapcsolatos könnyítések

1. § (1) Az adózó az e rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli társasági adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 26. § (1) bekezdése szerint az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.

(2) Az adózó az e rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli kisvállalati adó adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségét, továbbá kisvállalati adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.

(3) Az adózó az e rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli energiaellátók jövedelemadója adómegállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves adóbevallással egyidejűleg teljesítendő adóelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.

(4) Az adózó az e rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli helyi iparűzési adóbevallás-benyújtási kötelezettségét és az ezzel egyidejűleg teljesítendő adófizetési kötelezettségét, valamint a következő adóelőleg-fizetési időszakra szóló adóelőleg bevallás benyújtási kötelezettségét 2020. szeptember 30-ig teljesítheti.

(5) Amennyiben az adózó iparűzési adóbevallás-benyújtási, adóelőleg-bevallási kötelezettségét a (4) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a 2020-ban kezdődő adóelőleg-fizetési időszak első előlegrészlete esedékessége napjáig nem teljesítette, akkor ezen előlegrészlet esedékességekor az előző - korábban bevallott - iparűzési adóelőleg-részlet összegét kell megfizetni. Az adózó ezen adóelőleg-részlet mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója nem éri el az adóévi adóelőleg összegét.

(6) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot legkésőbb 2020. szeptember 30-ig lehet benyújtani az adóhatósághoz.

(7) Az adózó az e rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló éves és soron kívüli innovációs járulék megállapítási, -bevallási és -fizetési kötelezettségének, továbbá az éves járulékbevallással egyidejűleg teljesítendő innovációs járulékelőleg megállapítási és bevallási kötelezettségének 2020. szeptember 30-ig tehet eleget.

(8) Az e rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30-a között esedékessé váló társasági adóelőleg, kisvállalati adóelőleg, energiaellátók jövedelemadója adóelőleg, innovációs járulékelőleg összegét, amelyről az (1), (2), (3), (7) bekezdés alapján adóelőleg- és járulékelőleg-bevallás 2020. szeptember 30-ig kerülhet benyújtásra, az adózó az utolsó rendelkezésre álló adóelőleg-, illetve járulékelőleg-bevallásban megállapított előleg-kötelezettség (amennyiben a csoportos társasági adóalany társasági adó vonatkozásában adóelőleg bevallással nem rendelkezik, akkor a részére adóhatósági határozattal előírt társasági adóelőleg kötelezettség) alapulvételével, azonos ütemezésben állapítja meg és a rá irányadó határidőig fizeti meg. Az így megállapított társasági adóelőleg kötelezettséget a Tao. törvény 26. § (2), (3), (7) és (8) bekezdése szerint megállapított adóelőleg kötelezettségnek kell tekinteni az adóról való rendelkezés szempontjából. Az adózó ezen adó-, illetve járulékelőleg mérséklését annak esedékessége előtt kérheti, ha számításai szerint a 2020-ban kezdődő adóév adója, illetve járuléka nem éri el az adó-, illetve járulékelőleg összegét.

2. Beszámolási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos könnyítés

2. § (1) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolókra (ideértve a törvény felhatalmazása alapján kiadott sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek szerinti beszámolókat is) vonatkozó beszámoló készítési, nyilvánosságra hozatali, letétbehelyezési és közzétételi, továbbá benyújtási (leadási, megküldési) határidők - amennyiben azok e rendelet hatálybalépésének napja és 2020. szeptember 30. között esedékesek - 2020. szeptember 30-ig meghosszabbodnak, azzal, hogy ezen beszámolókra épülő további számviteli kötelezettségek határidejét ettől a naptól kell számítani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 19. pontja szerinti közérdeklődésre számot tartó gazdálkodók beszámolóira.

3. A Széchenyi Pihenő Kártya formájában - béren kívüli juttatásként - adható összeg emelése és mentesítése a szociális hozzájárulási adó alól

3. § (1) A 2020. évben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya

a) szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,

b) vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,

c) szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint

összegig minősül béren kívüli juttatásnak.

(2) A 2020. évben az Szja tv. 70. § (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg

a) - ha a munkáltató költségvetési szerv -

aa) évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

ab) a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

ac) évi 400 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg;

b) más munkáltató esetében

ba) évi 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

bb) a 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

bc) évi 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

(3) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (4) bekezdés a) pontjától eltérően nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.

(4) A (3) bekezdés szerinti adómentesség e kormányrendelet hatálybalépésétől a 2020. június 30-ig adott juttatások tekintetében alkalmazható.

4. § Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 58. § (4) bekezdésétől eltérően a költségvetési szervek által foglalkoztatottak éves cafetéria-juttatásának kerete, illetve cafetéria-juttatást nem nyújtó költségvetési szervek esetében az egy foglalkoztatottnak éves szinten - az Szja tv. 71. § (1) bekezdésében meghatározott juttatások - adott juttatások együttes nettó összege - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a 2020. évben nem haladhatja meg a 400 000 forintot.

4. Az idegenforgalmi adó felfüggesztése és az azzal összefüggő költségvetési rendelkezések

5. § Az e rendelkezés hatálybalépésétől 2020. december 31-ig terjedő időszakban eltöltött vendégéjszaka utáni idegenforgalmi adót az adó alanyának nem kell megfizetnie, az adó beszedésére kötelezettnek nem kell beszednie, befizetne, a megállapított, de be nem szedett adót azonban be kell vallania az adóhatósághoz. Nem kell bevallani a megállapított adót, ha annak összege nulla.

6. § A veszélyhelyzet megszűnéséig a Kvtv. rendelkezéseit a 7. és 8. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

7. § (1) Az 5. § alapján bevallott, de meg nem fizetett adónak megfelelő összegű vissza nem térítendő költségvetési támogatásra a települési önkormányzat a (2) bekezdés szerint jogosult.

(2) A Kvtv. 3. melléklet I. Működési célú támogatások 10. Önkormányzati elszámolások pontja terhére - a Kvtv.-ben felsorolt célokon túl - vissza nem térítendő támogatást igényelhet a települési önkormányzat az illetékességi területén bevallott, de meg nem fizetett idegenforgalmi adó összegével egyező összegben. A negyedévi összegre vonatkozó igénylés a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által üzemeltetett elektronikus rendszerben nyújtható be, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig. A kapott támogatások elszámolása a 2020. évi éves költségvetési beszámoló keretében történik, és ennek keretében érvényesíthető a 2020. utolsó negyedévi összegre vonatkozó igény is. A támogatás folyósítása előfinanszírozás formájában, a nettó finanszírozás keretében történik. Az ilyen módon folyósított támogatás esetében támogatói okiratot nem kell kibocsátani.

8. § (1) A Kvtv. 2. melléklet I. pont 1. alpont e) pont Üdülőhelyi feladatok támogatása jogcímen (a továbbiakban: üdülőhelyi támogatás) a Kvtv. 2. melléklet I. pont 1. alpont f) pontja szerinti beszámítással csökkentett és kiegészítéssel növelt összegre a települési önkormányzat e rendelkezés hatálybalépésétől a veszélyhelyzet megszűnéséig, de legfeljebb 2020. december 31-ig nem jogosult.

(2) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy az (1) bekezdésben foglalt, a települési önkormányzat részére ki nem fizetett üdülőhelyi támogatás terhére a Kvtv. 1. melléklet XLVI. Járvány Elleni Védekezési Alap fejezetbe átcsoportosítson.

(3) Az (1) bekezdés végrehajtása érdekében az üdülőhelyi támogatásra a 2020. január 1. és az e rendelkezés hatálybalépésének napja közötti időszakra időarányosan jogosult a települési önkormányzat, akként, hogy a támogatás folyósítása a 2020. május havi nettó finanszírozástól kezdődően a veszélyhelyzet megszűnésével érintett hónap utolsó napjáig, legfeljebb a 2020. december havi nettó finanszírozással bezárólag szünetel. Túlfizetés esetén a különbözet a 2020. május havi nettó finanszírozás keretében kell visszavonni.

(4) A települési önkormányzatot a (3) bekezdés szerint megillető időarányos összeg a Kvtv. 2. melléklet Kiegészítő szabályok 3. Az I. jogcím szerinti támogatásokra vonatkozó speciális kiegészítő szabályok pont fa) alpontjában felsorolt kiadásokra használható fel, és azzal a 2020. évi éves költségvetési beszámoló keretében kell elszámolni.

5. Adóigazgatási szabályok

9. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) és az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

10. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés alapján az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt a terhére megállapított adókülönbözetre való hivatkozással.

(2) A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napot magában foglaló negyedévet követő minősítés alapján az adózó megbízható adózói minősítése nem szüntethető meg a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül megindított végrehajtási eljárásra való hivatkozással, továbbá az Art. 153. § (1) bekezdés e) és i) pontja szerinti feltételek hiánya miatt.

11. § A veszélyhelyzet ideje alatt végzett és az azt követő minősítés során az állami adó- és vámhatóság az Art. 157. § (1) bekezdés f) pontja szerinti feltételek vizsgálata során figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adókülönbözetet.

12. § (1) Az Art. 198. §-a és 199. §-a szerinti kedvezményeken túl, az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb öt millió forint összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolja vagy valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be.

(3) Az (1) bekezdés szerinti fizetési könnyítésre irányuló eljárás illetékmentes.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelem ügyintézési határideje tizenöt nap.

13. § (1) Az Art. 201. § (2) bekezdésétől eltérően az adóhatóság a nem természetes személy adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de öt millió forintot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető.

(2) Az adótartozás e § szerinti mérséklése esetén a fennmaradó összegre a 12. § szerinti fizetési kedvezmény nem engedélyezhető. Az adótartozás e § szerinti mérséklése nem engedélyezhető, ha az adóhatóság az adózó részére a 12. § szerinti fizetési kedvezményt engedélyezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelmet az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó elektronikus úton vagy írásban nyújthatja be.

(4) Az (1) bekezdés szerinti adómérséklésre irányuló eljárás illetékmentes.

(5) Az (1) bekezdés szerinti kérelem ügyintézési határideje tizenöt nap.

14. § Az elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett adózó az elektronikus úton folytatott fizetési kedvezményi eljárásban a fizetési kedvezmény iránti kérelmét az általános célú elektronikus kérelem űrlap szolgáltatás útján is előterjesztheti.

15. § Az Art. 263. §-a szerinti közzététel során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatt az adózó terhére megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét.

16. § Az Art. 264. §-a szerinti, a veszélyhelyzet ideje alatt végzett és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik nap negyedévét követő közzététel során az állami adó- és vámhatóság figyelmen kívül hagyja a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő harminc napon belül esedékes adótartozást.

17. § (1) Az Art. 113. § (3) bekezdésétől, valamint az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet (a továbbiakban: EKAER rendelet) 16. §-ától eltérően az adózó a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig mentesül a kockázati biztosíték nyújtása alól.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer (a továbbiakban: EKAER) működésével összefüggésben az EKAER bejelentésekhez kapcsolódóan haladéktalanul, hivatalból intézkedik az e rendelet hatálybalépését megelőzően az elkülönített letéti számlára befizetett kockázati biztosíték összegének az adózó részére történő visszautalása, illetve a vállalt garancia felmondásához szükséges hozzájárulásának a pénzintézet részére történő továbbítása iránt.

(3) Az EKAER rendelet egyedi mentességre vonatkozó szabályaitól eltérően az útszakasz mentesítésre vonatkozó engedély érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt végig fennáll, a feltételek fennállását a veszélyhelyzet ideje alatt vizsgálni nem kell.

18. § Ha a pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 48. § (2) bekezdése szerinti határidő a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni.

19. § Ha az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták műszaki követelményeiről, az automaták üzemeltetéséről és szervizeléséről, valamint az automatákban rögzített adatoknak az állami adó- és vámhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 31/2016. (IX. 2.) NGM rendelet 49. §-a szerinti határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő százhúsz napon belül köteles elvégeztetni.

6. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennállása

20. § (1) A veszélyhelyzet fennállásának időszakában a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben 2020. május 1-jétől a munkáltató - a tárgyhót követő hónap 12. napjáig - egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizet meg az (1) bekezdés szerinti munkavállaló után.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék (2) bekezdés szerint megállapított és bevallott összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig fizethesse meg.

7. A szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentése és az azzal összefüggő további eltérő rendelkezések

21. § (1) Az Szja tv. 29. §-ától eltérően az összevont adóalap az adóévben adókötelezettség alá eső valamennyi önálló, nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb bevételből megállapított jövedelem, továbbá átalányadózás esetén az egyéni vállalkozói, a mezőgazdasági kistermelői bevételből az átalányban megállapított jövedelem. Ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére - kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették -, a megállapított jövedelem 87 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni.

(2) Az Szja tv. 47. § (5) bekezdésétől eltérően az Szja tv. 47. § (2) bekezdése alkalmazásában az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelemnek a bevételből az Szja tv. 47. § (2) bekezdése szerint megállapított rész 87 százaléka minősül, ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett a szociális hozzájárulási adó megfizetésére, kivéve, ha az költségként elszámolható, vagy azt számára megtérítették.

22. § Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Ekho tv.) 4. § (3) bekezdésétől eltérően a kifizető az Ekho tv. 4. § (1) bekezdésében meghatározott ekhoalap összege után 15,5 százalék ekhót fizet.

23. § (1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 10. § (1) bekezdésétől eltérően a főállású kisadózó e jogállásának időtartama alatt biztosítottnak minősül, a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet, ezen ellátások számításának alapja havi 102 000 forint, magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 170 000 forint. Az állami adóhatóság a Katv. 7. § és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentések adattartalma alapján adatot szolgáltat az egészség- és nyugdíjbiztosítási szervek felé a főállású kisadózó biztosítotti jogállásának időtartamáról és az ellátások alapjáról.

(2) A Katv. 21. § (1) bekezdésétől eltérően az adó mértéke az adó alapjának 11 százaléka.

(3) A Katv. 23. § (2) bekezdésétől eltérően az adóelőleg összege

a) az adóelőleg-megállapítási időszakban az adóalany által fizetendő, a Katv. 20. § (2)-(2b) bekezdése szerint meghatározott személyi jellegű kifizetések összege, és

b) az adóelőleg-megállapítási időszakban jóváhagyott fizetendő osztalék - ide nem értve a kisvállalati adóalanyiságot megelőző adóévek adózott eredménye és eredménytartaléka terhére a kisvállalati adóalanyiság időszakában jóváhagyásra kerülő osztalékot -, csökkentve az adóelőleg-megállapítási időszakban bevételként elszámolt, a külföldön megfizetett (fizetendő) adó összegét nem tartalmazó osztalék összegével, feltéve, hogy annak összegét az osztalékot megállapító társaság (ideértve a kezelt vagyont) nem számolja el az adózás előtti eredmény terhére ráfordításként

együttes összegének a 11 százaléka.

24. § A Szocho tv. 2. § (1) bekezdésétől eltérően az adó mértéke az adóalap 15,5 százaléka, a Szocho tv. 1. § (4) bekezdésében foglalt esetekben a juttatások adóalapként meghatározott összegének 15,5 százaléka.

8. Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 5-8. § az e rendelet kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(3) A 21. §, a 22. §, a 23. § (1) bekezdése, valamint a 24. § 2020. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 23. § (2) és (3) bekezdése 2021. január 1-jén lép hatályba.

(5) A 26. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

26. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.


  Vissza az oldal tetejére