A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

275/2020. (VI. 12.) Korm. rendelet

a veszélyhelyzet során nyújtott többletmunkájuk elismeréseként az egészségügyi és egészségügyben dolgozókat érintő egyszeri rendkívüli juttatásról

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzetre (a továbbiakban: veszélyhelyzet) tekintettel az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) szerinti egészségügyi és egészségügyben dolgozó, valamint a (8)–(9) és (12) bekezdés szerinti személy egyszeri rendkívüli juttatásra (a továbbiakban: rendkívüli juttatás) jogosult a (2)–(16) bekezdésekben foglalt feltételek szerint.

(2) A (3) bekezdés szerinti, valamint az (5)–(7) bekezdés szerinti egészségügyi dolgozó akkor jogosult a rendkívüli juttatásra, ha az Eütev. 7. § (2) bekezdés a)–g) és j) pontja szerinti jogviszony valamelyikében végez egészségügyi tevékenységet.

(3) Rendkívüli juttatásra jogosult az az egészségügyi dolgozó, aki az alábbi, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (a továbbiakban: NEAK) kötött érvényes finanszírozási szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltató (a továbbiakban: közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató) valamelyikénél foglalkoztatott:

a) fekvő-, illetve járóbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató,

b) egynapos sebészeti ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató,

c) laboratóriumi ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató,

d) művesekezelést végző szolgáltató,

e) betegszállítást végző szolgáltató,

f) az Országos Mentőszolgálat,

g) az Országos Vérellátó Szolgálat.

(4) Rendkívüli juttatásra jogosult az az egészségügyben dolgozó, aki a (3) bekezdés a)–g) pontjában meghatározott közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók valamelyikénél foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll.

(5) Rendkívüli juttatásra jogosult a (3) bekezdésben foglaltakon túl a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató alábbi egészségügyi dolgozója:

a) a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységről szóló 4/2000. (II. 25.) EüM rendelet 1. §-ában meghatározott egészségügyi dolgozó,

b) a védőnői szolgálatban, valamint iskola-egészségügyi ellátásban foglalkoztatott védőnő,

c) az iskolaorvosi ellátást végző egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott főállású iskolaorvos,

d) az otthoni hospice szolgálatok esetében a NEAK-kal kötött finanszírozási szerződésben is szereplő egészségügyi szakmai tevékenységet ellátó foglalkoztatott egészségügyi dolgozó,

e) az otthoni szakápolási szolgálatok esetében a NEAK-kal kötött finanszírozási szerződésben is szereplő egészségügyi szakmai tevékenységet ellátó foglalkoztatott egészségügyi dolgozó,

f) a Büntetés-végrehajtás Központi Kórháznál (Tököl) egészségügyi munkakörben foglalkoztatott, az Eütev. 4. § a) pontja szerinti egészségügyi dolgozó,

g) az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetnél egészségügyi munkakörben foglalkoztatott, az Eütev. 4. § a) pontja szerinti egészségügyi dolgozó,

h) az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés k) pontja szerinti azon közreműködő egészségügyi szolgáltató egészségügyi munkakörben foglalkoztatott, az Eütev. 4. § a) pont aa) alpontja szerinti egészségügyi dolgozója, amely szolgáltató a NEAK-kal szerződéses jogviszonyban nem áll, de közvetetten közfinanszírozott szolgáltatást nyújt a közfinanszírozott szolgáltató telephelyén, a közöttük fennálló közreműködői szerződés alapján.

(6) Rendkívüli juttatásra jogosult a (3) és (5) bekezdésben foglaltakon túl

a) az Állami Egészségügyi Ellátó Központ Családtervezési és Gyermekegészségügyi Szolgáltatási Osztály,

b) a Nemzeti Népegészségügyi Központ, valamint

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal és a járási (kerületi) hivatal

Eütev. 4. § a) pont aa) alpontja szerinti egészségügyi dolgozója.

(7) Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató felsőoktatási intézmény (a továbbiakban: egyetem) esetében kizárólag a közfinanszírozott egészségügyi ellátásban közvetlenül részt vevő egészségügyi dolgozó, valamint a közfinanszírozott egészségügyi ellátást nyújtó intézmény működtetésében részt vevő egészségügyben dolgozó jogosult a rendkívüli juttatásra.

(8) A (3)–(7) bekezdésben foglaltakon túl rendkívüli juttatásra jogosult az egyetemmel hallgatói jogviszonyban álló, a veszélyhelyzeti betegellátásban részt vevő orvostanhallgató.

(9) A (3)–(8) bekezdésben foglaltakon túl rendkívüli juttatásra jogosult a közfeladatot ellátó honvédelmi szervezet (a továbbiakban: honvédelmi szervezet) állományába tartozó, védelem-egészségügyi feladatot ellátó és védelem-egészségügyben dolgozó személy.

(10) A (3)–(9) bekezdésben foglaltakon túl rendkívüli juttatásra jogosult a belügyminiszter által irányított szervezet egészségügyi dolgozója.

(11) A szakellátást nyújtó helyi önkormányzatok esetében kizárólag a közfinanszírozott egészségügyi ellátásban közvetlenül részt vevő egészségügyi dolgozók jogosultak a rendkívüli juttatásra.

(12) Az aktív fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató főigazgatója és gazdasági igazgatója is jogosult a rendkívüli juttatásra.

(13) A rendkívüli juttatásra való jogosultság feltétele a (2)–(7) és (11)–(12) bekezdésben foglaltakon túl, hogy az egészségügyi vagy egészségügyben dolgozó a (3)–(6) bekezdés szerinti bármely szolgáltatónál, illetve munkáltatónál 2020. április 1-jén és az igénylés kezdetének időpontjában is az Eütev. 7. § (2) bekezdés a)–g) és j) pontja szerinti jogviszony valamelyikében állt.

(14) A rendkívüli juttatásra való jogosultság feltétele a (9) bekezdés szerinti személy esetében, hogy 2020. április 1-jén és az igénylés kezdetének időpontjában is a honvédelmi szervezet állományába tartozott.

(15) A rendkívüli juttatásra való jogosultság feltétele a (10) bekezdés szerinti személy esetében, hogy 2020. április 1-jén és az igénylés kezdetének időpontjában is a belügyminiszter által irányított szervezet állományába tartozott.

(16) A rendkívüli juttatásra való jogosultság akkor is fennáll, ha a (2)–(7) és (9)–(12) bekezdés szerinti jogosult a (13)–(15) bekezdésben foglalt időszakon belül halálozik el.

2. § (1) A rendkívüli juttatás összege dolgozónként bruttó 500 000 forint, amely az érintett egészségügyi és egészségügyben dolgozót, valamint az 1. § (8)–(10) és (12) bekezdése szerinti személyt abban az esetben is csak egyszer illeti meg, ha egyidejűleg több jogviszony keretében foglalkoztatott.

(2) Részmunkaidős foglalkoztatás esetén is az (1) bekezdés szerinti teljes összeg illeti meg az egészségügyi és egészségügyben dolgozót, valamint az 1. § (9), (10) és (12) bekezdése szerinti személyt rendkívüli juttatásként.

(3) A rendkívüli juttatásra való jogosultságot az egészségügyi és egészségügyben dolgozó munkáltatója, illetve megbízója (a továbbiakban együtt: egészségügyi szolgáltató munkáltató) képviseletére jogosult személy állapítja meg. Az 1. § (5) bekezdés h) pontja szerinti közreműködőt igénybe vevő közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató munkáltatót a telephelyén dolgozó, de a közreműködő által foglalkoztatott Eütev. 4. § a) pont aa) alpontja szerinti egészségügyi dolgozó tekintetében az igénylésre jogosult megbízónak kell tekintetni.

(4) Az 1. § (5) bekezdés h) pontja szerinti közreműködő egészségügyi szolgáltató nyilatkozni köteles a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató munkáltató felé a rendkívüli juttatásra jogosult egészségügyi dolgozóinak létszámáról és az igényléshez szükséges adatairól.

(5) Az 1. § (6) bekezdésében foglalt esetben a rendkívüli juttatásra való jogosultságot az országos tisztifőorvos, a kormányhivatalt vezető kormánymegbízott, illetve a munkáltató állapítja meg.

(6) Az 1. § (8) bekezdésében foglalt esetben a rendkívüli juttatásra való jogosultságot az egyetem állapítja meg, és a rendkívüli juttatást a jogosult részére az egyetem köteles a (8) bekezdés szerinti határidőn belül kifizetni.

(7) Az 1. § (9) és (10) bekezdésében foglalt esetben a rendkívüli juttatásra való jogosultságot a munkáltató állapítja meg.

(8) A rendkívüli juttatást a jogosult részére 2020. július 1. napján kell kifizetni.

(9) A rendkívüli juttatás nem része az alapbérnek (illetménynek), azt a mozgóbérelemek, valamint a távolléti díj számítása tekintetében nem kell figyelembe venni.

(10) A rendkívüli juttatást az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló, a foglalkoztatottat a Kormány rendelete alapján megillető kompenzációra való jogosultság és a kompenzáció összegének számítása tekintetében nem kell figyelembe venni.

3. § (1) Az egészségügyi szolgáltató munkáltató és az e rendeletben foglalt egyéb munkáltató (a továbbiakban: egyéb munkáltató) a rendkívüli juttatáshoz támogatásra (a továbbiakban: támogatás) jogosult, amely tartalmazza a szociális hozzájárulási adó összegét is. A támogatás iránti igényét az egészségügyi szolgáltató munkáltató és az egyéb munkáltató a NEAK által meghatározott, elektronikusan kitölthető kérelem formájában nyújthatja be 2020. június 19. napjáig.

(2) Azon közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató munkáltató, amely nem közfinanszírozott ellátást is nyújt, csak azon egészségügyi, illetve egészségügyben dolgozó után igényelheti a támogatást, aki a közfinanszírozott ellátásban részt vesz, vagy a közfinanszírozott telephelyen dolgozik.

(3) A szakorvosképzésért felelős államigazgatási szerv által foglalkoztatott rezidens esetében a támogatást az elsődleges képzőhelyként megjelölt, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató jogosult igényelni.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint igényelt támogatást a NEAK 2020. június 26-áig utalványozza a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató munkáltatónak és az egyéb munkáltatónak.

(5) A támogatást a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltató munkáltató utalja a közreműködő egészségügyi szolgáltató részére, amely a jogosult részére a juttatást köteles 2020. július 1. napján kifizetni.

(6) A támogatás fedezetéül az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló 43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet 5. számú mellékletének Célelőirányzatok jogcímen belül a „2020. évi egyszeri rendkívüli juttatás fedezete” megnevezésű előirányzat szolgál.

(7) Az egészségügyi szolgáltató munkáltató és az egyéb munkáltató a részére utalványozott támogatás felhasználásáról 2020. szeptember 30-ig köteles elszámolni a NEAK által meghatározott módon.

(8) Az egészségügyi szolgáltató munkáltató és az egyéb munkáltató esetében a támogatás igénylését és felhasználását az egészségügyért felelős miniszter a NEAK közreműködésével és az 1. § (9) bekezdése szerinti jogosultak vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszter közreműködésével, az 1. § (10) bekezdése szerinti jogosultak vonatkozásában a belügyminiszter közreműködésével ellenőrzi a támogatási összeg jogosult részére történő kifizetésének napjától számított 3 éven belül.

(9) A jogellenesen felhasznált vagy fel nem használt támogatást az egészségügyi szolgáltató munkáltató és az egyéb munkáltató a NEAK erre irányuló felszólítását követő 15 napon belül köteles visszafizetni az Egészségbiztosítási Alap NEAK által megadott bevételi számlájára.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.