A Kormány
az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
a 3. § és a 6. § tekintetében az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. §-ában és a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 201. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 4. § tekintetében a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény 201. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5. § tekintetében az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 78. §-ában kapott felhatalmazás alapján,
a 8. § tekintetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. § (1) bekezdés b) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 10. § tekintetében a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 28. § (1) bekezdés d) és e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 14. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 15. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4c) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 16. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 17. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 4. pont b) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 18. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 19. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 20. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 15. pont g) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 21–24. § tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés g) és l) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 25. § tekintetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 27. § tekintetében a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 28. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 8. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 29. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 24. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 30. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 40. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 31. § tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés f) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 32–34. § és a 92. § tekintetében a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 160. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 35. § tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 36. § tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2l) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 38. § és a 39. § tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 40. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés w) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 42. § tekintetében a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 37. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 43. § és a 44. § tekintetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (10) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 45. § tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 48. §, az 54. § és az 1. melléklet tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 49. § és az 50. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 51. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 38. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 52. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 53. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 11. pontjában és 15. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 55. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 21. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 56. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 27. pontjában, valamint a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 28. § (2) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 57. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 27. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 58. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 7. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 59–61. § tekintetében a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 77/E. § és 78. § (1) bekezdés a) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 62–71. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 72. §, a 73. § és a 93. § tekintetében mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 74. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 75. § tekintetében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 76. § tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 77. § és a 78. § a) és b) pontja tekintetében a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 80. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 78. § c) pontja tekintetében a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 53. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 79. § és a 80. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 81. § és a 82. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 90. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 83. § és a 84. § tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdés a), b) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 86. § tekintetében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 866. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 87. § tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pont a) és b) alpontjában és 15a. pontjában, valamint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) és (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
a 88. § tekintetében a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 89. § tekintetében a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 11. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
1. § E rendelet alkalmazásában veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet.
2. § Ez a rendelet a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges, kormányrendeletben szabályozható, a veszélyhelyzet megszűnését követően alkalmazandó – így különösen egyes veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti – szabályokat állapítja meg.
3. § A koronavírus világjárvány hátrányos hatásainak megelőzése, enyhítése, illetve elhárítása érdekében a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kbfr.) szerinti nyilvános, nyílt végű alternatív befektetési alap (a továbbiakban: ABA), valamint az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Öbr.) szerinti pénztár a 4–6. § szerint is kezdeményezheti hitel felvételét.
4. § (1) A Kbfr. 27. §-ában, valamint 42. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl a nyilvános, nyílt végű ABA kizárólag likviditási célból a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 18. §-a szerinti monetáris politikai eszköztár keretében, eszközeinek 30 százaléka erejéig is felvehet hitelt, 5 évet meg nem haladó futamidőre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hitelfelvétel nem jár együtt a kezelési szabályzat módosítási kötelezettségével.
5. § Az Öbr. 26. §-ában meghatározottaktól eltérően a pénztár a működési és a likviditási tartalék fedezete mellett legfeljebb 5 éves lejáratú hitelt vagy kölcsönt is felvehet az Mnbtv. 18. §-a szerinti monetáris politikai eszköztár keretében. A felvett hitel vagy kölcsön kamatokkal növelt összege a hitelfelvétel, illetve a kölcsön folyósításának időpontjában nem haladhatja meg a két tartalék együttes állományának 50%-át.
6. § A 4. és 5. § szerinti hitelfelvétel 2020. december 31-éig kezdeményezhető.
7. § (1) 2020. augusztus 31-éig bármely foglalkoztató megszervezheti a nála keresőtevékenységet folytató személyek (a továbbiakban: szülőgyermekei számára a napközbeni felügyeletet (a továbbiakban: munkahelyi gyermekfelügyelet).
(2) A munkahelyi gyermekfelügyeletet a szülő a legalább 20 hetes, de legfeljebb 14 éves, fertőző betegségben nem szenvedő gyermeke felügyelete céljából veheti igénybe. A szülő írásban nyilatkozik arról, hogy a gyermek nem szenved fertőző betegségben.
(3) A munkahelyi gyermekfelügyelet a szülő által igényelt időszakban, de legfeljebb munkanapokon 6 és 18 óra között biztosítható.
(4) A munkahelyi gyermekfelügyeletet kiscsoportos formában kell megszervezni. A munkahelyi gyermekfelügyelet vegyes életkori csoportokban is megszervezhető.
(5) A munkahelyi gyermekfelügyeletet a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által kiadott, és az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett szakmai iránymutatásnak megfelelően kell biztosítani.
(6) A munkahelyi gyermekfelügyelet létrehozását legkésőbb a tevékenység megkezdését megelőző napon be kell jelenteni a települési önkormányzat polgármesterének, illetve a fővárosban a fővárosi kerületi polgármesternek, továbbá a népegészségügyi feladatkörében eljáró járási hivatalnak. A polgármester a bejelentésről tájékoztatja a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős minisztert.
(7) A munkahelyi gyermekfelügyelet nem minősül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekjóléti szolgáltató tevékenységnek.
8. § (1) Ha a megállapított nyugellátás további folyósítása jogszabályban előírt, rendszeres időközönként jelentkező feltétel igazolásán alapul, az igazolás elmulasztása miatt a nyugellátás folyósítása legkorábban 2020. szeptember 1-jétől függeszthető fel.
(2) Ha a külföldön élő vagy tartózkodó jogosult esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 76. §-a szerinti, 2020. évi adategyeztetés e rendelet hatálybalépéséig nem zárult le, a 2020. évi adategyeztetést ismételten le kell folytatni.
9. § Ha a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése vagy 11. § (3) bekezdése szerinti határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.
10. § A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) tekintetében a veszélyhelyzet ideje alatt, valamint az annak megszűnését követő 30. napig
a) megváltozott munkaképességű munkavállalónak kell tekinteni azt a személyt is, aki a veszélyhelyzet első napján az R1. 1. § 6. pontja szerinti megváltozott munkaképességű személynek vagy fogyatékossági támogatásban részesülő személynek minősült,
b) az R1. 8. § (1) bekezdésének f) pontját, 11/A. § (4) bekezdését, 14. § (3) bekezdését, 21. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontját, b), c) és e) pontját, és 37. § (2) bekezdését nem kell alkalmazni,
c) az R1. 17. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bér- és többletköltség támogatás a munkavégzés időtartamától függetlenül érvényesíthető azon megváltozott munkaképességű munkavállalók után, akik a veszélyhelyzet első napján az akkreditált munkáltatónál munkaviszonyban álltak és egyéni foglalkoztatási megállapodással rendelkeztek, valamint munkaviszonyuk a veszélyhelyzet alatti elszámolási időszakban is fennállt,
d) az állásidő alkalmazása esetén az R1. 38. § (1) bekezdés c) és d) pontját nem kell alkalmazni.
11. § (1) Az a személy, aki
a) az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 503/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § (1) bekezdésében vagy
b) a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 55/2018. (III. 23.) Korm. rendelet 2. §-ában
meghatározott életkort a veszélyhelyzet ideje alatt töltötte be, az R2., illetve a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott támogatásról szóló 55/2018. (III. 23.) Korm. rendelet szerinti állami támogatásra való jogosultságát a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint érvényesítheti.
(2) Jogosult az első sikeres nyelvvizsga és az első emelt szintű idegen nyelvből tett érettségi vizsga díjához nyújtott állami támogatásra az az (1) bekezdés a) pontja szerinti személy is, akinél
a) az első sikeres komplex nyelvvizsgáról, illetve az R2. 1. § 1. pont b) alpontja szerinti esetben a második sikeres részvizsgáról kiállított nyelvvizsga-bizonyítványon megadott vizsganap,
b) az R2. 1. § 1. pont c) alpontja szerinti esetben az egyenértékűséget igazoló érettségi bizonyítvány, tanúsítvány kiállításának napja,
c) az R2. 1. § 1. pont d) alpontja szerinti esetben honosítási határozat kiállításának napja a 2020. december 31-éig terjedő időszakra esik.
(3) Jogosult a közlekedési alapismeretek tanfolyam és vizsga díjához nyújtott állami támogatásra az az (1) bekezdés b) pontja szerinti személy is, akinél a sikeres közlekedési alapismeretek vizsga napja a 2020. december 31-éig terjedő időszakra esik.
(4) Az R2. 1. § 1. pont b) alpontja szerinti esetben, ha a két sikeres részvizsga-bizonyítvány kiállítása közötti legfeljebb 1 éves időtartam a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, az állami támogatás az R2. 3. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően teljes összegben jár, ha a második sikeres részvizsgáról kiállított nyelvvizsga-bizonyítványon megadott vizsganap a 2020. december 31-éig terjedő időszakra esik.
12. § (1) A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.)
a) 4. § (2) bekezdés b) pontjában,
b) 8. § (1) bekezdésében,
c) 9. § (2) bekezdés c) és d) pontjában,
d) 14. § (6) bekezdésében,
e) 15. § (9) bekezdésében,
f) 16. § (3) bekezdésében,
g) 19. § (4) bekezdésében,
h) 22. § (2) bekezdésében
foglalt, a veszélyhelyzet kezdetét követően lejáró határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodnak.
(2) A kölcsönkérelem – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig akkor is benyújtható, ha a feleség a veszélyhelyzet ideje alatt töltötte be a 41. életévét.
(3) A veszélyhelyzet ideje alatt, valamint az annak megszűnését követő 30. napig benyújtott kölcsönkérelmek esetén az R3. 4. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel fennállását – ha ez az igénylő számára kedvezőbb – a 2020. március 10-én fennállt állapot szerint kell vizsgálni.
(4) Az R3. 4. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a biztosítási jogviszonyban a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő 30 napon belül bekövetkező megszakítás esetén a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig nem kell figyelembe venni a megszakítás időtartamát akkor sem, ha az a 30 napot meghaladja. Ha az igénylő a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő 90 napon belül újabb, a társadalombiztosítás ellátásaira és magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. § (1) bekezdés a), b) vagy e)–j) pontja szerinti biztosítási jogviszonyt létesít, akkor a veszélyhelyzet időtartamát az R3. 4. § (1) és (2) bekezdése alkalmazása során a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) vagy e)–j) pontja szerinti biztosítási jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni.
(5) Nem szűnik meg az R3. 14. § (1) bekezdés a) pontja, 15. § (1) bekezdés a) pontja és 19. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogosultság, ha a várandósság a kölcsönkérelem benyújtásakor azért nem áll fenn, mert a gyermek a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az annak megszűnését követő 30. napig született meg, és a kölcsönkérelmet legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napon benyújtják.
13. § Ha a nagycsaládosok személygépkocsi-szerzési támogatásáról szóló 45/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése szerinti határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig meghosszabbodik.
14. § (1) Azon vizsgázók, akik a 2019/2020. tanév május–júniusi vizsgaidőszakára térítésmentesen jelentkeztek érettségi vizsgára, de azon a veszélyhelyzet miatt nem jelentek meg, az érettségi vizsgát a 2020/2021. tanév október– novemberi vagy május–júniusi vizsgaidőszakában térítésmentesen tehetik le.
(2) Azon vizsgázók, akik a 2019/2020. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában valamely vizsgatárgyból sikeres érettségi vizsgát tettek, az érettségi bizonyítvány megszerzése után, legkésőbb a 2020/2021. tanév május–júniusi vizsgaidőszakában az adott vizsgatárgyból egy alkalommal térítésmentesen tehetnek ismétlő érettségi vizsgát.
15. § (1) A veszélyhelyzet megszűnésére tekintettel
a) új iskola indítása esetén, valamint
b) az Nkt. 84. § (7) bekezdése szerinti esetben
– a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 39. § (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően – 2020-ban június 30-áig nyújthatja be a fenntartó a kormányhivatalhoz az intézmény működésének megkezdéséhez szükséges engedély iránti kérelmet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezési eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő harminc nap.
16. § (1) Ha az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet] 2. § (4) bekezdése szerinti vizsgát a vizsgázó megkezdte, de a veszélyhelyzet miatt nem fejezte be, a nyelvvizsga-bizonyítványt a részvizsgák eredményeiről kell kiállítani.
(2) Ha a vizsga megkezdésére nem került sor, a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése alapján befizetett vizsgadíjat a veszélyhelyzet miatt elmaradt vizsgák tekintetében a jelentkező kérésére vissza kell téríteni.
(3) Ha a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti számítógépes nyelvvizsgák lefolytatásához szükséges tárgyi feltételekkel rendelkező akkreditált vizsgaközpont akkreditációját az Oktatási Hivatal kérelemre a veszélyhelyzet időtartamára módosította vagy kiegészítette, annak érdekében, hogy a biztonságosan beazonosítható vizsgázó a vizsgát nem az akkreditált nyelvvizsga helyszínén, elektronikus úton, az Akkreditációs Kézikönyvben meghatározott alapelvek szerint szabályszerűen tehesse le, az ilyen módon módosított vagy kiegészített akkreditáció 2020. augusztus 31-én jár le.
(4) Ha a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése szerinti akkreditáció a veszélyhelyzet időtartama alatt járt le, az akkreditáció a veszélyhelyzet lejártát követő 30 nappal meghosszabbodik.
17. § A doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 12/A. § (2) bekezdésétől eltérően a felsőoktatási intézmények a komplexvizsga-bizottság létszámára, valamint annak külsős tagjára vonatkozó rendelkezésektől 2020. augusztus 31-éig eltérhetnek, ha a komplexvizsga-bizottság kijelölésére a veszélyhelyzet megszűnése előtt került sor azzal, hogy a bizottság legalább két tagból áll, továbbá valamennyi tag foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll a doktori iskolát működtető intézménnyel.
18. § Az Oktatási Hivatal a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 11. §-a szerinti végrehajtási eljárást 2020. december 31-ig nem kezdeményez.
19. § (1) Ha a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése szerinti – idegen nyelvből tett – nyelvvizsga alapján a nyelvvizsga-bizonyítványt a részvizsgák eredményeiről állították ki, a részvizsga eredményéről kiállított nyelvvizsga-bizonyítvány a 2020. évi általános felvételi eljárásban
a) középfokú (B2) szintű részvizsga esetén a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet] 20. § (1) bekezdés a) pontjában,
b) felsőfokú (C1) szintű részvizsga esetén a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés b) pontjában
meghatározott többletpontra jogosít, ha a jelentkező a részvizsgát a 2019/2020. tanévben szerezte meg.
(2) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti gyakorlati vizsgát, a nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát, szóbeli alkalmassági vizsgát és a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát úgy kell megszervezni, hogy a jelentkező és más személyek személyes érintkezését ne igényelje, ha a vizsgáról szóló tájékoztatást a jelentkező már a veszélyhelyzet megszűnése előtt megkapta.
(3) A 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdése szerinti, a felsőoktatási intézmények által meghatározott felvételi követelmények teljesítését úgy kell megszervezni, hogy a jelentkező és más személyek személyes érintkezését ne igényelje, ha a vizsgáról szóló tájékoztatást a jelentkező már a veszélyhelyzet megszűnése előtt megkapta.
(4) Ha a nyelvvizsga megszerzésének feltételeit a nyelvvizsgázó már sikeresen teljesítette, de a nyelvvizsga-bizonyítvány még nem került kiállításra, a felsőoktatási felvételi eljárásban a nyelvvizsga-bizonyítvány helyett a nyelvvizsga központ által kiadott igazolást a felvételiző – a veszélyhelyzet megszüntetését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli bemutatási kötelezettség terhe mellett – felhasználhatja a 2020. évi általános felvételi eljárásban a felvételi követelmények teljesítésének igazolására.
20. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdésétől eltérően a felsőoktatási intézmények a záróvizsga-bizottság létszámára, valamint annak külsős tagjára vonatkozó rendelkezésektől 2020. augusztus 31-éig eltérhetnek, ha a záróvizsga-bizottság kijelölésére a veszélyhelyzet megszűnése előtt került sor azzal, hogy a bizottságnak elnöke és legalább egy tagja lehet, továbbá a záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár vagy egyetemi vagy főiskolai docens legyen.
21. § (1) A 2020/2021. tanítási év végéig kell megszervezni
a) a Gyakornok minősítő vizsgáját, ideértve a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy helyi értékelési szabályzat alapján lebonyolított minősítő vizsgáját is,
b) a Pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárásban a foglalkozás vagy az óra látogatását és a portfólióvédést, valamint
c) a Mesterpedagógus fokozatra irányuló pályázati eljárásban a mesterpedagógusi pályázat bemutatását és védését,
ha annak időpontja a veszélyhelyzet időtartamára esett vagy az annak megszűnését követő harminc napon belül lenne esedékes.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt esetben a gyakornoki idő meghosszabbodik az eljárás lezárultának időpontjáig.
(3) Azt a pedagógust, akinek az (1) bekezdésben foglaltak alapján megszervezett minősítő vizsgája, minősítési vagy pályázati eljárása 2021-ben zárult sikeresen, 2021. január 1-jével visszamenőleges hatállyal kell átsorolni a magasabb fokozatba.
22. § A 21. §-ban foglaltaktól eltérően
a) a Pedagógus I. fokozatot célzó minősítő vizsgán részt vevő pedagógusok közül annak, akinek határozott időre szóló közalkalmazotti kinevezése vagy munkaszerződése 2020. augusztus 31-ig jár le, vagy
b) az a Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatot célzó minősítő vizsgán vagy minősítési eljárásban részt vevő pedagógus, aki 2020-ban született gyermekére vagy e rendelet hatálybalépésekor fennálló várandósságára tekintettel 2020. szeptember 1-jét követően szülési szabadságot vagy gyermek gondozása, ápolása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe,
és a minősítő vizsgát vagy a minősítési eljárást 2018-ban vagy 2019-ben megkezdte, az Oktatási Hivatalhoz a veszélyhelyzet során az egyes pedagógusminősítési eljárások lefolytatásáról és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésekről szóló 222/2020. (V. 22.) Korm. rendelet szerint 2020. június 10-ig benyújtott kérelme alapján az Oktatási Hivatal 2020. július 31-ig megszervezi a 23. §-ban meghatározottak szerint lefolytatandó minősítő vizsgát vagy minősítési eljárást.
23. § A 22. § szerinti minősítő vizsgára és minősítési eljárásra a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a minősítő vizsga és minősítési eljárás a következő részekből áll:
a) a portfólió feltöltése,
b) a portfólió előzetes vizsgálata,
c) ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása – ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását –, a tantermen kívüli digitális munkarend keretei közt megvalósított foglalkozás vagy tanóra terve, tematikus terve, a foglalkozás vagy tanóra reflexió elektronikus úton történő megküldése a minősítés kijelölt időpontja előtt legalább tíz nappal a minősítő bizottság tagjai számára,
d) az információk értékelése, a feltöltött portfólió és a c) pont alapján megfogalmazott kérdéseknek a minősítés kijelölt időpontja előtt legalább öt nappal a pedagógusrészére történő eljuttatása, az általa a kérdésekre adott válaszok elektronikus megküldése a minősítés kijelölt időpontjáig a minősítő bizottság tagjai számára, valamint
e) a minősítés kijelölt időpontját követően a kérdésekre adott válaszok alapján a végleges értékelés elkészítése.
24. § Az előre nem látható, elháríthatatlan oknál fogva elmaradt 2019. évi minősítő vizsgát és minősítési eljárást a 2020. évben 2020. december 31-ig kell megszervezni, ha az a 22. § szerint nem kerül megszervezésre.
25. § (1) A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet alkalmazása során a veszélyhelyzettel, a Kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzettel, továbbá a koronavírus elleni védekezéssel közvetlen összefüggésben felmerülő költségek – így különösen a lázmérő, maszk, gumikesztyű, PCR koronavírus teszt, kézfertőtlenítő, fertőtlenítő kendő, folyadék, egészségügyi védőruházat költsége – a sportfejlesztési program módosítása nélkül elszámolhatóak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 22/C. § (4c) bekezdésében meghatározottak szerint, ha a támogatott szervezet az erre vonatkozó egyedi igényét 2020. december 31-ig írásban előzetesen bejelenti a jóváhagyást végző szervezet részére, és annak megvalósítását engedélyezik számára.
(2) A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendeletben foglaltakat 2020. december 31-éig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a támogatás, a sportfejlesztési program megvalósítását biztosító saját forrás, valamint a kiegészítő sportfejlesztési támogatás összegének felhasználásáról történő elszámolásnak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése szerinti benyújtására rendelkezésre álló határidő az ott meghatározott 15 napon túl egyszeri alkalommal, kérelemre vagy hivatalból legfeljebb 120 nappal meghosszabbítható.
(3) Az (1) és (2) bekezdést a folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.
26. § Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet 18. mellékletében foglalt 1. táblázatban meghatározott műszaki megoldások veszélyhelyzet miatt elmaradt időszakos felülvizsgálatára, karbantartására az arra kötelezettnek a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül – igazolt módon dokumentálva – intézkednie kell.
27. § A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről szóló 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó időszakos vizsgálatra kötelezettek – ide nem értve a mozdonyvezetőket – részére kiadott és a veszélyhelyzet időtartama alatt lejárt orvosi alkalmassági tanúsítványok, határozatok érvényessége, azok lejártától számított 6 hónapos időszakkal meghosszabbodik. E rendelkezés a korlátozott időtartamra kiadott orvosi alkalmassági tanúsítványokra, határozatokra nem alkalmazható.
28. § A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet] foglaltaktól eltérően
a) a képzőszerv – a 179/2011. (IX. 2.) Korm. rendelet 6/A. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének – a veszélyhelyzet megszűnését követően, legkorábban 2020. IV. negyedévében köteles eleget tenni,
b) a közúti közlekedési szakembereknek a kötelező képzési, továbbképzési kötelezettségüknek a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül kell eleget tenniük.
29. § A vizsgálóállomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól szóló 181/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdésétől eltérően a vizsgálóállomások 2020. december 31-éig sikeres auditálás vagy a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditált státusz nélkül is működhetnek.
30. § A közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet 3. § (5) és (6) bekezdésében foglaltaktól eltérően a korlátozott határidővel kiadott minősítések a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig érvényesek.
31. § (1) Az autóbuszos közúti személyszállítási tevékenységre, a közlekedésszervező tevékenységére vonatkozó piacfelügyeleti eljárásra és a piacfelügyeleti díj megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó szabályokról szóló 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet] 3. §-ában foglaltaktól eltérően a szolgáltató a piacfelügyeleti díjat a 2020. évben 2020. november 30. napjáig köteles megfizetni az autóbuszos hatóságnak.
(2) A 43/2019. (III. 12.) Korm. rendeletben foglaltaktól eltérően piacfelügyeleti díjat a 2019. december 31. napján legfeljebb öt darab engedélyköteles autóbuszt üzemeltető szolgáltatóknak a 2020. évben nem kell megfizetniük. Erről az autóbuszos hatóság az érintett szolgáltatókat legkésőbb 2020. július 31. napjáig tájékoztatja.
32. § E fejezet alkalmazásában
a) Garanciaprogram: a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus világjárvány mikro-, kis- és középvállalkozásokra, valamint nagyvállalatokra gyakorolt gazdasági hatásainak mérséklése érdekében az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a Garantiqa Zrt. által megvalósítandó garanciakonstrukciókkal kapcsolatos intézkedésekről szóló 1170/2020. (IV. 21.) Korm. határozat 1. pont b) és c) alpontja szerinti, a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint nagyvállalatok ügyleteihez kapcsolódó készfizető kezességvállalási tevékenység,
b) Garantiqa Zrt.: a Garantiqa Hitelgarancia Zártkörűen Működő Részvénytársaság.
33. § (1) A Kormány a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 160. § (1) bekezdése szerinti ügynek határozza meg a Garanciaprogramot, valamint az azzal kapcsolatos eljárást.
(2) A Garanciaprogram esetében a Garantiqa Zrt.-t a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 160. § (4) bekezdése szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szervnek kell tekinteni.
(3) A Garantiqa Zrt., valamint a Garanciaprogramban részt vevő, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet egymással elektronikus úton tart kapcsolatot a Garanciaprogrammal kapcsolatos eljárásban.
34. § (1) A 33. § (3) bekezdését a Garanciaprogram elektronikus úton történő lebonyolításához szükséges technológiai feltételek Garantiqa Zrt. általi kialakításának napjától kell alkalmazni.
(2) A Garantiqa Zrt. az (1) bekezdés szerinti időpontot annak bekövetkezésétől számított legalább három nappal korábban a honlapján közzéteszi.
35. § (1) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet 23. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az át nem vett útlevelet – az átvételre való felhívást követően, annak meghiúsulása esetén – a járási hivatal, az eljáró útlevélhatóság az útlevél kiállításától számított 60 nap, a konzuli tisztviselő az útlevél kiállításától számított egy év elteltével érvényteleníti, selejtezi és gondoskodik ezen tényeknek az útiokmány-nyilvántartásban való feltüntetéséről, továbbá az okmányok általános hatáskörű útlevélhatóság részére történő megküldéséről. Az általános hatáskörű útlevélhatóság az át nem vett útlevelet beérkezését követően megsemmisíti és gondoskodik e ténynek az útiokmány-nyilvántartásban való feltüntetéséről.”
(2) A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet a következő 30/B. §-sal egészül ki:
„30/B. § (1) A 23. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően, humánjárvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet és a Kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzet esetén a nem különleges eljárásban kiállított útlevél – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag postai úton, hivatalos iratként kerül kézbesítésre az ügyfeleknek. Az át nem vett okmányokra a 7. § (3) bekezdés e) pontját kell alkalmazni.
(2) Ha a kérelem benyújtását követően az ügyfél birtokában leadási kötelezettséggel érintett, visszahagyott útlevél marad, úgy postai úton történő kézbesítés nem lehetséges.”
36. § A járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet a következő 8/B. §-sal egészül ki:
„8/B. § (1) A gyógyászati segédeszköz forgalmazók részére a NEAK – az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetésének gyógyászati segédeszköz támogatási előirányzata terhére – a 2020. évben egy alkalommal kamatmentes, visszatérítendő finanszírozási előleget (a továbbiakban: előleg) nyújt, ha
a) az igénylő gyógyászati segédeszköz forgalmazó legalább 2019. január 1. óta rendelkezik a NEAK-kal gyógyászati segédeszköz árhoz nyújtott támogatással történő kiszolgáltatására vonatkozó szerződéssel, és
b) a kérelem benyújtásakor a gyógyászati segédeszköz forgalmazó nem rendelkezik olyan, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontjában meghatározott köztartozással, amely esedékességének időpontja 60 napnál régebben lejárt.
(2) Az előleg összege a kérelemben megjelölt összeg, de legfeljebb 4 millió forint. Az előleg összege nem haladhatja meg a 2019. év során az igénylő részére utalványozott társadalombiztosítási támogatás 1/6-od részét.
(3) A gyógyászati segédeszköz forgalmazó a (2) bekezdés szerinti előleg folyósítását a NEAK által a honlapon közzétett nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon a NEAK-nál kérelmezheti legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti kormányrendeleti szabályokról szóló 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet hatálybalépését követő 30. napig. A kérelemhez nyilatkozatot kell csatolni arról, hogy a kérelmező a támogatás teljes összegét gyógyászati segédeszköz beszerzésre fordítja, és a finanszírozási előleg visszafizetését vállalja.
(4) A NEAK az előleg utalását a kérelem elbírálását követő 10 munkanapon belül teljesíti.
(5) Az előleg összegét a NEAK 2020. december 15-éig a részére az elszámolás alapján járó támogatási összegből havi egyenlő részletekben levonja. A levonást a NEAK a jogerős határozatban megjelölt határidőn belül kezdi meg.”
37. § A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet a következő 58. §-sal egészül ki:
„58. § (1) Ha
a) az 5/A. § (2a), (2b), (2d), (5) és (13) bekezdésében,
b) az 5/C. § (1) és (2) bekezdésében,
c) a 18. § (13) bekezdésében,
d) a 19. § (4) bekezdésében,
e) a 20. § (1) bekezdésében,
f) a 21. § (4), (7a), (11) és (12) bekezdésében,
g) a 21/A. § (1) és (4) bekezdésében,
h) a 21/C. § (2)–(5) bekezdésében vagy
i) a 24. § (5) bekezdésében
foglalt határidő a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) kezdetét követően jár le, akkor az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.
(2) Ha a támogatott személy az 1. § (2) bekezdés e)–h) pontja szerinti kamattámogatott kölcsön esetén igénybe veszi a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetve a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény szerinti fizetési moratóriumot (a továbbiakban: fizetési moratórium), a 13. § (1) bekezdése szerinti kamattámogatás időtartama az igénybe vett fizetési moratórium időtartamával meghosszabbodik.
(3) A hitelintézetnek a 25/F. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége a fizetési moratórium igénybevételére is kiterjed.
(4) E § rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően benyújtott, de még el nem bírált támogatás iránti kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósított támogatásokra, folyamatban lévő eljárásokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.”
38. § A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Utazási utalvánnyal – évente 12 alkalommal – az 1. mellékletben meghatározott kedvezményű menettérti utazásra jogosult:)
„a) a költségvetési szervek és intézmények – beleértve az önkormányzati költségvetésből gazdálkodó szerveket is – közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, honvédelmi alkalmazotti vagy hivatásos szolgálati jogviszony – ideértve a bírói, az igazságügyi és az ügyészségi szolgálati viszonyt is – keretében foglalkoztatott, valamint a közigazgatási szerveknél ügykezelőként, illetve fizikai alkalmazottként foglalkoztatott (továbbfoglalkoztatott) dolgozója,”
39. § A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 11. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A 7. § (1) bekezdése szerinti utazási utalvány a jogosultat a 2020. évben is megilleti. Azon jogosultak számára, akik az utazási utalványt a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti kormányrendeleti szabályokról szóló 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt még nem kapták meg, a munkáltató 2020. július 31. napjáig átadja.”
40. § A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet a következő 30. §-sal egészül ki:
„30. § A központi költségvetés által biztosított vissza nem térítendő támogatásra való jogosultság, illetve a támogatás mértékének meghatározása során a Biztos Kezdet Gyerekházak esetében a szolgáltatást rendszeresen igénybe vevők számától, a tanoda szolgáltatás esetében a feladatmutató teljesítésétől a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzettel érintett minden megkezdett hónapra vonatkozóan el kell tekinteni.”
41. § A fiatalok, valamint a többgyermekes családok lakáscélú kölcsöneinek állami támogatásáról szóló 134/2009. (VI. 23.) Korm. rendelet a következő 20. §-sal egészül ki:
„20. § (1) Ha a
a) 6. § (3) bekezdésében,
b) 8. § (9) bekezdésében vagy
c) 9. §-ában
foglalt határidő a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) kezdetét követően jár le, akkor az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.
(2) Ha a támogatott személy a 2. § (1) bekezdése szerinti kamattámogatott kölcsön esetén igénybe veszi a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetve a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény szerinti fizetési moratóriumot (a továbbiakban: fizetési moratórium), a 4. § (3) bekezdése szerinti kamattámogatás időtartama az igénybe vett fizetési moratórium időtartamával meghosszabbodik.
(3) A hitelintézetnek a 10/B. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége a fizetési moratórium igénybevételére is kiterjed.
(4) E § rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően benyújtott, de még el nem bírált támogatás iránti kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósított támogatásokra, folyamatban lévő eljárásokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.”
42. § A Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet a következő 62. §-sal egészül ki:
„62. § A 36. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően 2020. december 31-ig a minősített adatot kezelő szervekhez érkező vagy ott keletkező minősített adatok nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó nyilvántartó és kezelőpont működtetéséhez egy fő titkos ügykezelő kinevezése, illetve foglalkoztatása is elégséges.”
43. § A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet 16. §-a a következő (32) bekezdéssel egészül ki:
„(32) E rendeletnek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti kormányrendeleti szabályokról szóló 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr12.) megállapított 14. § (4) és (4b) bekezdését a Módr12. hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.”
44. § A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendelet
a) 14. § (4) bekezdésében a „legfeljebb egy támogatási időszakkal” szövegrész helyébe a „legfeljebb kettő támogatási időszakkal” szöveg,
b) 14. § (4b) bekezdésében a „legfeljebb négy támogatási időszakkal” szövegrész helyébe a „legfeljebb öt támogatási időszakkal” szöveg
lép.
45. § (1) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Magyarország területén a járművezetési jogosultság igazolására alkalmas:)
„a) a vezetői engedély igénylésétől az új vezetői engedély kézhezvételéig, de legfeljebb a kérelem benyújtásától számított 30 napig
aa) a vezetői engedély kiállítására irányuló kérelem adatlap,
ab) az elektronikus ügyintézési ponton keresztül sikeresen benyújtott vezetői engedély pótlás iránti kérelemről az elektronikus ügyintézési pont által kiállított bizonylat;”
(2) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, humánjárvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet és a Kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzet idején az elkészült vezetői engedély – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – kizárólag postai úton, hivatalos iratként kerül kézbesítésre az ügyfeleknek. Az át nem vett okmányokra az (1) és (2) bekezdést kell alkalmazni.”
(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet
a) 31. § (1) bekezdésében az „egy évig” szövegrész helyébe a „hatvan napig” szöveg,
b) 31. § (2) bekezdésében az „1 évig” szövegrész helyébe a „hatvan napig” szöveg
lép.
46. § Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet a következő 26. §-sal egészül ki:
„26. § (1) Ha a
a) 4. § (1a) bekezdésében,
b) 11. §-ban,
c) 12. § (3) bekezdésében vagy
d) 13. § (2) bekezdésében
foglalt határidő a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) kezdetét követően jár le, akkor az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.
(2) A veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig benyújtott kérelmek esetén a 4. § (1) bekezdés f) pont fb) alpontjában foglalt feltétel fennállását – ha az az igénylő számára kedvezőbb – a 2020. március 10-én fennállt állapot szerint kell vizsgálni.
(3) A 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában foglaltaktól eltérően a biztosítási jogviszonyban a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy az azt követő 30 napos időszakon belül bekövetkező megszakítás esetén a veszélyhelyzet megszűnését követően további 90 napos időtartamig nem kell figyelembe venni a megszakítás időtartamát akkor sem, ha az a 15 napot meghaladja. Ha az igénylő a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy annak megszűnését követően – de legkésőbb a megszűnésétől számított 90 napos határidőn belül – újabb, a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyt létesít, akkor a 90 napot a 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja alkalmazása során a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni.
(4) Ha a 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában szereplő okirat kiállításától számított 30 napos időtartam a veszélyhelyzet ideje alatt telt le, a kiállítás időpontját a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig nem kell figyelembe venni.
(5) Ha a támogatott személy a 3. § (1) bekezdése szerinti kamattámogatott kölcsön esetén igénybe veszi a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetve a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény szerinti fizetési moratóriumot (a továbbiakban: fizetési moratórium), a 3. § (3) bekezdése szerinti kamattámogatás időtartama az igénybe vett fizetési moratórium időtartamával meghosszabbodik.
(6) A hitelintézetnek a 17/B. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége a fizetési moratórium igénybevételére is kiterjed.
(7) E § rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően benyújtott, de még el nem bírált támogatás iránti kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósított támogatásokra, folyamatban lévő eljárásokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.”
47. § Az otthonteremtési kamattámogatásról szóló 341/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet
a) 4. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontjában az „a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a” szövegrész helyébe az „a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 6. §-a” szöveg,
b) 4. § (1f) bekezdés a) pontjában az „a társadalombiztosítás ellátásaira és magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-a” szövegrész helyébe az „a Tbj. 6. §-a” szöveg és
c) 4. § (1f) bekezdés b) pont ba) alpontjában, valamint 26. § (3) bekezdésében a „Tbj. 5. §-a” szövegrészek helyébe a „Tbj. 6. §-a” szöveg
lép.
48. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1/D. § (1) A központi költségvetés XLIII. fejezetébe sorolt,
a) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve az MNV Zrt.,
b) a Kormánynak a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ktfr.) 144. §-a szerinti tagja tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve – a kötelezettségvállalás és a teljesítésigazolás kivételével – a Ktfr. 150. §-a alapján az MNV Zrt.,
c) az a) és b) pontba nem tartozó tulajdonosi joggyakorlókhoz tartozó állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve az érintett tulajdonosi joggyakorló.
(2) A központi költségvetés XLV. fejezetébe sorolt, a Beruházási Ügynökség feladatkörébe tartozó a Kormány egyedi határozatában jóváhagyott kormányzati beruházásokkal, valamint az azokhoz kötődő tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos költségvetési bevételek és költségvetési kiadások elszámolására szolgáló központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve a Beruházási Ügynökségként kijelölt gazdasági társaság.”
49. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 55. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére)
„b) a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve esetén a 9. § (1), (6), (7) vagy (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, az 1/D. § (1) bekezdés b) pontja szerinti központi kezelésű előirányzat esetén a fejezetet irányító szerv vezetője által írásban kijelölt, a kezelő szerv alkalmazásában álló személy,”
(írásban jogosult.)
50. § (1) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jogszabályban meghatározott kivétellel az utalványozásra jogosult személyekre, azok kijelölésére, a kijelölés módjára – az (1a) és (1b) bekezdésben meghatározott kivétellel – az 52. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.”
(2) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 59. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az 1/D. § (1) bekezdés b) pontja szerinti központi kezelésű előirányzat esetén utalványozásra a fejezetet irányító szerv vezetője által írásban kijelölt, a kezelő szerv alkalmazásában álló személy jogosult.
(1b) A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A bevételek utalványozására – ha az utalványozás a (4) bekezdésre figyelemmel szükséges, és a kötelezettséget vállaló szerv az 57. § (2) bekezdése alapján előírta a teljesítés igazolását – a teljesítés igazolását követően kerülhet sor.”
51. § (1) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 144/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A központi költségvetésről szóló törvény alapján a központi költségvetést havonta megillető gépjárműadó összege befizetésének ellenőrzése céljából a települési önkormányzat az önkormányzati adóhatóság által a tárgyévben beszedett gépjárműadó összegének adatait, illetve a gépjárműadó fizetési számláról a települési önkormányzat által végrehajtott utalások adatait – havi kimutatással – a tárgyévet követő hónap 20. napjáig továbbítja az Igazgatóságnak.”
(2) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 144/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Igazgatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését követő hatvan napon belül a rendelkezésre álló adatok alapján ellenőrzi, hogy az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét és a gépjárműadó központi költségvetés részére való befizetését megfelelően teljesítette-e az önkormányzati adóhatóság. Ha az ellenőrzés eredményeként ezek helyessége nem állapítható meg, vagy az Igazgatóság tartalmi vagy formai hibát talál, pótlólagos információért, illetve hiánypótlásért megkeresi az önkormányzati adóhatóságot.”
52. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 176. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:
„(23) A Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervet a 172/A. § (3) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség a 172/A. § (1) bekezdése szerinti, a 2020. március és június havi adatszolgáltatás tekintetében nem terheli, és a Kincstár ezen adatszolgáltatások tekintetében befizetési kötelezettséget nem állapíthat meg.”
53. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a következő 183–185. §-sal egészül ki:
„183. § 2020. március 11-től a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti kormányrendeleti szabályokról szóló 284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr9.) hatálybalépéséig létrejött és fennálló támogatási jogviszonyok esetében
a) a 75. § (6a) bekezdésétől eltérően, ha a támogatott tevékenység hatósági engedélyhez kötött, a hatósági engedély meglétét a támogató a támogatott tevékenység megvalósítására vonatkozó beszámoló keretében ellenőrzi, annak korábbi benyújtása vagy meglétéről való nyilatkozat nem szükséges, és
b) a 95. § (1) bekezdésétől eltérően a támogatási szerződésben rögzített támogatási cél – a kedvezményezett indokolt kérelme alapján – módosítható, ha az eredeti támogatási cél szerinti felhasználás a veszélyhelyzet miatt előre láthatólag tartós akadályba ütközik, és az nem jár a támogatási összeg növekedésével.
184. § A központi költségvetés terhére az egészségügyi válsághelyzettel összefüggésben történő eszközbeszerzések és kapcsolódó szolgáltatások beszerzése tekintetében felmerülő szerződések esetében az 54. § (3) és (4) bekezdésétől, valamint az 58. §-tól eltérően a kötelezettségvállaló – a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium esetében a kötelezettségvállaló vagy a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium politikai vagy szakmai felsővezetője – utasítására meg kell tenni az ellenjegyzést és az érvényesítést.
185. § Ha 2020. március 11-től a Módr9. hatálybalépéséig létrejött és fennálló, a központi költségvetés terhére nyújtott költségvetési támogatásból megvalósuló támogatási jogviszonyokban meghatározott támogatott tevékenység megvalósításának időtartama a tárgyéven túl nyúlik, és a pénzügyi teljesítésének elhúzódását a veszélyhelyzettel összefüggő ok idézte elő, akkor az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradványának kell tekinteni a kötelezettségvállalások ezen indokok alapján keletkezett állományát.”
54. § Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
55. § Hatályát veszti az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 145. § (10) bekezdése.
56. § A hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a következő 20. alcímmel egészül ki:
„20. A veszélyhelyzet következtében felvehető hallgatói hitel
29/A. § (1) A koronavírus világjárvány következményeinek enyhítése érdekében
a) a 3. § (1) bekezdés szerinti hitelfelvevő legfeljebb 500 000 forint összegű szabad felhasználású hallgatói hitelre jogosult, vagy
b) a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 30. §-a szerinti (struktúraváltó) képzésben részt vevő és a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő személy hitelfelvevőként legfeljebb 1 200 000 forint összegű szabad felhasználású hitelt igényelhet a felnőttképzés időtartamában.
(2) Az (1) bekezdés szerinti hallgatói hitel felvételére az is jogosult, aki már rendelkezik hatályos szabad felhasználású hitel- vagy kölcsönszerződéssel a Diákhitel szervezettel. Hitelfelvételre nem jogosult, aki a hiteligénylés benyújtásakor rendelkezik a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a veszélyhelyzet okán felvehető hallgatói hitelről szóló 96/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet veszélyhelyzet megszűnését megelőző napon hatályos 4. § (2) bekezdése szerint átalakult hatályos hitel- vagy kölcsönszerződéssel, vagy betöltötte az 55. életévét.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói hitelre az jogosult, aki
a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti képzést megszervező és megvalósító felnőttképzővel a képzéshez kapcsolódóan megkötött felnőttképzési szerződés alapján létrejött felnőttképzési jogviszonnyal rendelkezik, és
b) megfelel a 3. § (1), (3) és (4) bekezdésében foglalt feltételeknek.
(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti hallgatói hitel tekintetében a jogosultság feltételeit a Diákhitel szervezet üzletszabályzatában meghatározott módon kell igazolni.
(5) Az (1) bekezdés szerinti hallgatói hitelt a 3. § (1) bekezdés szerinti hitelfelvevő és a felnőttképzésben részt vevő hitelfelvevő (a továbbiakban együtt: az e § szerinti hitelfelvevő) egy összegben veheti fel azzal, hogy a szerződés megkötésének legkésőbbi időpontja 2020. december 31. lehet. Az e § szerinti hitelfelvevő jogosultságát a Diákhitel szervezet ellenőrzi.
(6) Az (1) bekezdés szerinti hallgatói hitel kamatának kamatelemei a szabad felhasználású hallgatói hitel kamatelemeivel egyeznek meg, azzal a kivétellel, hogy a kockázati prémium kamatelem fix 1,5%-os mértékű. A kamatot az állam a központi költségvetés terhére, általános kamattámogatás formájában átvállalja az e § szerinti hitelfelvevőtől a kötött felhasználású hitelre vonatkozó szabályok szerint.
(7) Az (1) bekezdés szerinti hallgatói hiteltörlesztést a hitel felvételét követő 12 hónap elteltével kell megkezdeni havi egyenlő részletekben. A hiteltörlesztés időtartamát az e § szerinti hitelfelvevő a hitelszerződés megkötésekor választhatja meg években úgy, hogy az legalább 1 év és legfeljebb 5 év lehet.
(8) A Diákhitel szervezet a törlesztési kötelezettség kezdetét megelőző hónap végéig közli az e § szerinti hitelfelvevővel a havi törlesztőrészlet összegét.
(9) Az (1) bekezdés szerinti hallgatói hitel igénylésére, folyósítására, előtörlesztésére, megszűnésére, a hiteltartozásra igényelhető gyermektámogatásra, a hitelszerződés felmondására, a felmondott hitelszerződésből eredő követelés behajtására, továbbá a hitelszerződésre a nyelvtanulási hallgatói hitelekre vonatkozó, 2020. január 1-jén hatályos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e § szerinti hitelfelvevő a 18/A–18/D. § szerinti gyermektámogatást a hitel folyósítása után és 2020. május 1-jén vagy azt követően született vagy örökbefogadott gyermek esetében veheti igénybe.”
57. § A hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet a következő 34/F. §-sal egészül ki:
„34/F. § (1) A 12. §-tól eltérően a hitelfelvevő a 2020/2021. tanévben az első tanulmányi félévben december 31-ig dönthet az igényelt hitelösszeg mértékének megváltoztatásáról.
(2) A 29/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelre a 2019/2020-as tanév második félév zárását követően a 2020/2021-es tanév kezdetéig kizárólag az a hallgató jogosult, aki a 2019/2020-as tanév második félévének utolsó napján aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezett, azonban végbizonyítványt nem szerzett, és a hiteligénylés időpontjában a hallgatói jogviszonya nem szűnt meg.”
58. § (1) A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A (4) bekezdéstől eltérően duális formában folytatott képzésnek minősül az olyan képzés is, amelynek során a hallgató munkaszerződése a munkáltatónak a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) időtartama alatt közölt felmondása miatt szűnt meg, feltéve, hogy a képzésnek a veszélyhelyzeten kívüli időszakában a hallgató duális képzésben való részvételével kapcsolatos előírások teljesültek.
(4b) A veszélyhelyzet ideje alatt hallgatói munkaszerződéssel rendelkező, duális képzésben részt vevő hallgató esetében a veszélyhelyzet időtartamát akkor is duális képzésben eltöltött időszaknak kell tekinteni, ha ezen időszak alatt a duális képzési programban való részvételre a hallgató részéről a veszélyhelyzet miatt nem kerülhetett, vagy nem a veszélyhelyzet előtti rendben és időtartamban került sor, feltéve, hogy hallgatói jogviszonya ezen időszak alatt nem szünetelt.”
(2) A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 17. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) Ha a hallgató tanulmányait a 2019/2020. tanévben kezdte, a képzést annak harmadik félévétől kezdődően is folytathatja duális formában. A hallgatói munkaszerződést ilyen esetben 2020. szeptember 30-ig kell megkötni.”
59. § (1) A postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Posta rendelet) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A postai küldeményt – a (2a)–(6) bekezdésekben, valamint a 12. § (4a) bekezdésében foglalt kivételekkel – a küldemény címén kell kézbesíteni. A küldemény címe az a cím, amelyet a feladó feltüntetett a küldeményen, annak csomagolásán vagy az ahhoz tartozó listán.”
(2) A Posta rendelet 9. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A levélszekrény útján nem kézbesíthető küldeményeket a járványügyi hatóság által az elkülönítés, megfigyelés vagy zárlat (a továbbiakban együtt: karantén) helyeként nyilvántartott és megjelölt címen a postai szolgáltató a karantén fennállásának ideje alatt nem kézbesíti, hanem a postai szolgáltatási szerződésnek megfelelő őrzési ideig a kézbesítési ponton a karanténnal nem érintett jogosult átvevő rendelkezésére tartja, és erről a címzettet értesíti, az őrzési idő leteltével pedig a kézbesíthetetlenségre vonatkozó szabályokat alkalmazza.
(2b) Egyetemes postai szolgáltatás esetében a (2a) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az egyetemes postai szolgáltató a levélszekrény útján nem kézbesíthető küldeményeket a karantén helyeként nyilvántartott és megjelölt címen a karantén fennállásának ideje alatt nem kézbesíti, hanem a postai szolgáltatási szerződés teljesítését felfüggeszti. Az ilyen küldeményeket a karanténra vonatkozó hatósági előírások megszűnését követően kísérli meg kézbesíteni, addig a küldeményt a kézbesítési ponton a karanténnal nem érintett jogosult átvevő rendelkezésére tartja és erről a címzettet értesíti. A karanténra vonatkozó hatósági előírások megszűnését követő kézbesítési kísérlet sikertelensége esetén az ettől a kézbesítési kísérlettől számított őrzési idő elteltével a kézbesíthetetlenségre vonatkozó szabályokat alkalmazza.”
60. § A Posta rendelet 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a postacsomag kézbesítése megkísérlésének időpontjában jogosult átvevő nem tartózkodik a címhelyen, a postai szolgáltató a küldemény átvételére – alkalmi átvevőként – jogosultnak tekintheti a címhely szerinti közvetlen szomszédot abban az esetben, ha erről a címzett kifejezetten így rendelkezett, megjelölve az alkalmi átvevőt. A közvetlen szomszédnak történő kézbesítés megtörténtéről a postai szolgáltató a címzettet értesíteni köteles. Nem kézbesíthető a közvetlen szomszédnak a sérült állapotban lévő postacsomag.”
61. § A Posta rendelet a következő 13/A. alcímmel egészül ki:
„13/A. Egészségügyi válsághelyzet esetén alkalmazandó rendelkezések
32/A. § A postai szolgáltató egészségügyi válsághelyzet esetén a 21–22. §-ban foglaltaktól eltérően a könyvelt postai küldeményeket a címzettnek vagy az e rendeletben meghatározott egyéb jogosult átvevőnek jogosult a személyes átadás mellőzésével úgy kézbesíteni, hogy
a) a kizárólag ajánlott többletszolgáltatás igénybevételével feladott levélküldeményt a levélszekrénybe helyezi, a kézbesítés tényét rögzíti, aláírást nem vesz fel,
b) a tértivevény, illetve értéknyilvánítás többletszolgáltatással feladott levélküldeményt, a hivatalos iratot és a postacsomagot a címhelyen és a kézbesítési ponton is személyes kapcsolatfelvételt követően kézbesíti, az átvevővel az annak azonosításához szükséges adatokat lehetőség szerint legalább 1,5 méter távolságot tartva egyezteti, és az átvevő nevét, valamint, ha szükséges, az átvevő személyazonosság igazolására alkalmas okmányának típusát és számát maga rögzíti a kézbesítés tényének egyidejű rögzítése mellett úgy, hogy aláírást az átvevőtől nem vesz fel.”
62. § Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) Az egészségügyi válsághelyzet elrendelése esetén az egészségügyért felelős miniszter gondoskodik az egészségügyi válsághelyzetté minősítésnek a közszolgálati műsorszolgáltatók, valamint – lehetőség szerint – a körzeti, illetve helyi műsorszolgáltatók és legalább egy országos napilap általi, lehető legrövidebb időn belül történő közzétételéről.
(2) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet (4) bekezdés szerinti meghatározott területre történő elrendelése esetén a válsághelyzet által érintett terület kiterjedésének megítélésénél az egészségügyi válsághelyzetet előidéző esemény területi kiterjedésén túl a következmények felszámolásába bevont vagy előreláthatóan bevonandó egészségügyi szolgáltatók földrajzi elhelyezkedését is figyelembe kell venni.
(3) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés c) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet elrendelése során annak megítélésénél, hogy a más gyógyintézet általi betegellátás aránytalan nehézséggel jár-e, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 4/A. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott elvi elérhetőség szabályait, a gyógyintézet által ellátott valamennyi szakmát és a gyógyintézetben ellátott betegek érdekeit kell figyelembe venni.”
63. § Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § Az egészségügyi válsághelyzet visszavonásának közzétételére a 2. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”
64. § Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Eütv. 228. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi válsághelyzetben az országos tisztifőorvos átmenetileg módosíthatja
a) az alapellátás körzethatárait,
b) a járó-, illetve a fekvőbeteg-szakellátáson belül a tevékenységek szakmai megoszlását,
c) az ellátási területek határait,
d) a betegbeutalás rendjét, valamint
e) a fekvőbeteg-gyógyintézetek ágyszámát.”
65. § Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A országos tisztifőorvos az (1) bekezdésben foglaltakról az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ) főigazgatóját, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OGYÉI) főigazgatóját, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (a továbbiakban: ÁEEK) főigazgatóját, a megyei kormányhivatalokat, az egészségügyért felelős minisztert, valamint a külön jogszabállyal létrehozott Operatív Törzset soron kívül tájékoztatja.”
66. § Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 13. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A megyei kormányhivatal vagy az országos tisztifőorvos határozatában rendelkezik az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet átmeneti működtetésének formájáról. Az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet folyamatos működtetése érdekében meghozott közigazgatási hatósági intézkedések érintettje köteles az intézkedéseket tűrni és azok végrehajtásában közreműködni.
(3) A megyei kormányhivatal vagy az országos tisztifőorvos az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézet működési engedélyét az (1) bekezdés b) és c) pontja esetében visszavonja, és egyúttal a gyógyintézetet az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint átmenetileg működtetőnek kiadja az átmeneti működési engedélyt. Az átmeneti működési engedély kiadásának nem feltétele az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásához szükséges, az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott személyi, tárgyi, szakmai és környezeti követelményeknek történő megfelelés, de ezen követelményeknek lehetőség szerint eleget kell tennie a gyógyintézetet az (1) bekezdés b) és c) pontja szerint átmenetileg működtetőnek.”
67. § Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egészségügyi válsághelyzetben az egészségügyi dolgozó kirendelhető egészségügyi tevékenység ellátására alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó, az egészségügyi válsághelyzet felszámolásában részt vevő intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe.”
68. § Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Eütv. 228. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott egészségügyi válsághelyzet esetén a kirendelés az egészségügyi válsághelyzettel érintett gyógyintézetbe történhet. A kirendelést a 13. § (1) bekezdésében meghatározott személy vagy szerv vezetője kezdeményezi. A megyei kormányhivatal dönt a kirendelés szükségességéről, és az általa meghatározott egészségügyi intézmény vezetőjét kötelezi a kirendelés végrehajtására vagy a 14. § (3) bekezdése szerinti esetben kiadja a kirendelő határozatot. A megyei kormányhivatal a kirendelésekről tájékoztatja a megyei védelmi bizottság elnökét.”
69. § Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Eütv. 228. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén a közép- vagy felsőfokú egészségügyi szakképzésben, főiskolai vagy egyetemi szintű egészségügyi alapképzésben, felsőoktatásban szociális alapképzésben, valamint az egészségügyi és szociális akkreditált iskolai rendszerű szakképzésben nappali tagozaton részt vevő nagykorú személy egészségügyi válsághelyzeti ellátási feladatokra igénybe vehető. Az igénybe vett személy ezen időtartam alatt az egyéb polgári védelmi kötelezettsége teljesítése alól mentesül.”
70. § Az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet
a) 11. § (1) bekezdésében az „Eütv. 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi” szövegrész helyébe az „egészségügyi” szöveg,
b) 13. § (1) bekezdésében a „b) pontja szerinti egészségügyi válsághelyzet esetén” szövegrész helyébe a „c) pontja szerinti esetben” szöveg,
c) 5. alcím címében az „az Eütv. 228. § (2) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi” szövegrész helyébe az „egészségügyi” szöveg,
d) 6. alcím címében a „b) pontja” szövegrész helyébe a „c) pontja” szöveg
lép.
71. § Hatályát veszti az egészségügyi válsághelyzeti ellátásról szóló 521/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 5. § (1a) és (2a) bekezdése.
72. § A Közös Agrárpolitika tagállami végrehajtásával összefüggő feladatokat ellátó egyes szervezetek kijelöléséről szóló 168/2014. (VII. 18.) Korm. rendelet a következő 12. §-sal egészül ki:
„12. § A Kormány
a) a burgonyaágazatban a piac stabilizálására irányuló intézkedésekről szóló megállapodások és határozatok engedélyezéséről szóló, 2020. április 30-i európai bizottsági (EU) 2020/593 végrehajtási rendelet 4. cikk (1) bekezdésében,
b) az élő fák és egyéb növények, a hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók, valamint a vágott virágok és díszítőlombozat ágazatában a piac stabilizálására irányuló intézkedésekről szóló megállapodások és határozatok engedélyezéséről szóló, 2020. április 30-i európai bizottsági (EU) 2020/594 végrehajtási rendelet 4. cikk (1) bekezdésében,
c) a tej- és tejtermékágazatban a termelési tervekre vonatkozó megállapodások és határozatok engedélyezéséről szóló, 2020. április 30-i európai bizottsági (EU) 2020/599 végrehajtási rendelet 4. cikk (1) bekezdésében
szereplő illetékes hatóságként az agrárminisztert jelöli ki.”
73. § A Közös Agrárpolitika tagállami végrehajtásával összefüggő feladatokat ellátó egyes szervezetek kijelöléséről szóló 168/2014. (VII. 18.) Korm. rendelet a következő 14. §-sal egészül ki:
„14. § E rendelet 12. §-a
a) a burgonyaágazatban a piac stabilizálására irányuló intézkedésekről szóló megállapodások és határozatok engedélyezéséről szóló, 2020. április 30-i európai bizottsági (EU) 2020/593 végrehajtási rendelet,
b) az élő fák és egyéb növények, a hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók, valamint a vágott virágok és díszítőlombozat ágazatában a piac stabilizálására irányuló intézkedésekről szóló megállapodások és határozatok engedélyezéséről szóló, 2020. április 30-i európai bizottsági (EU) 2020/594 végrehajtási rendelet,
c) a tej- és tejtermékágazatban a termelési tervekre vonatkozó megállapodások és határozatok engedélyezéséről szóló, 2020. április 30-i európai bizottsági (EU) 2020/599 végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
74. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet a következő 39/A. §-sal egészül ki:
„39/A. § Ha a nem magyar állampolgárságú hallgató magyarországi tanulmányait távolléti oktatás keretében kezdi meg, a 38. és 39. § szerinti beiratkozási lapnak vagy regisztrációs lapnak a hallgató aláírt példányát elektronikusan is eljuttathatja a felsőoktatási intézmény részére. Az e § szerint a hallgató által aláírt beiratkozási lap és regisztrációs lap kinyomtatott példánya papíralapú hiteles irat.”
75. § Az adósságrendezésben részt vevő természetes személyek lakhatási feltételeinek megtartása céljából nyújtott törlesztési támogatásról szóló 274/2015. (IX. 21.) Korm. rendelet a következő 24. §-sal egészül ki:
„24. § (1) Ha
a) a 2. § (6) bekezdésében,
b) a 3. §-ban,
c) a 4. § (5) bekezdésében,
d) az 5. § (2) bekezdésében vagy
e) a 8. § (2) bekezdésében
foglalt határidő a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) kezdetét követően jár le, akkor az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.
(2) E § rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően benyújtott, de még el nem bírált támogatás iránti kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósított támogatásokra, folyamatban lévő eljárásokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.”
76. § (1) A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet] a következő 68/A. §-sal egészül ki:
„68/A. § (1) A 24. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően, humánjárvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet és a Kormány által elrendelt egészségügyi válsághelyzet idején az állandó személyazonosító igazolványt – a konzuli tisztviselőnél történő átvétel, továbbá a (2) bekezdésben, valamint a 24. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével – kizárólag postai úton, könyvelt küldeményként kézbesíthető. Az át nem vett okmányokra a 24. § (5) bekezdését kell alkalmazni.
(2) Az ügyfél a tároló elem aktiválása érdekében kérheti az állandó személyazonosító igazolványának az általa megjelölt járási hivatalban történő személyes átvételét.”
(2) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 24. § (6) bekezdésében az „egy év elteltével átvétel hiányában” szövegrész helyébe a „hatvan nap elteltével átvétel hiányában” szöveg lép.
77. § A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A 6. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, az ideiglenes igazolványnak 2020. május 31. után történő kiállítása esetén az ideiglenes igazolvány 2020. december 31-ig igazolja, hogy a mezőgazdasági őstermelő őstermelői tevékenységet folytat, és jogosult a Szja. tv. mezőgazdasági őstermelőre vonatkozó rendelkezései szerinti adózásra.”
78. § Hatályát veszti a mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet
a) 3. § (3) és (6) bekezdése,
b) 6. § (2) bekezdése, valamint
c) 15. §-a.
79. § Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet a következő 88. §-sal egészül ki:
„88. § (1) Ha
a) a 16. §-ban,
b) a 23. § (2) bekezdésében,
c) a 26. § (2) bekezdésében,
d) a 28. § c) pontjában,
e) a 30. § (3) bekezdésében,
f) a 31. § (4) bekezdésében,
g) a 37. § (1) bekezdésében,
h) a 39. § (1) bekezdés első mondatában,
i) a 45. § (2) bekezdésében,
j) a 49. § (1) bekezdésében,
k) az 50. § (3) bekezdésében,
l) az 51. § (2) bekezdésében,
m) az 57. § (12) bekezdésében,
n) az 59. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés b) pontjában, (9) és (10) bekezdésében vagy
o) a 60. § (4) bekezdésében
foglalt határidő a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) kezdetét követően jár le, az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.
(2) A támogatás iránti kérelem – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig akkor is benyújtható, ha a 3. § (1) bekezdés 3. pontja szerinti fiatal házaspár valamely tagja a veszélyhelyzet időtartama alatt töltötte be a 40. életévét.
(3) A veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig benyújtott kérelmek esetén a 15. §-ban foglalt feltétel fennállását – ha az az igénylő számára kedvezőbb – a 2020. március 10-én fennállt állapot szerint kell vizsgálni.
(4) A 30. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint a 31. § (1) bekezdés b) pontjában és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a biztosítási jogviszonyban a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy az azt követő 30 napos időszakon belül bekövetkező megszakítás esetén a veszélyhelyzet megszűnését követően további 90 napos időtartamig nem kell figyelembe venni a megszakítás időtartamát akkor sem, ha az a 30 napot meghaladja. Ha az igénylő a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy annak megszűnését követően – de legkésőbb a megszűnéstől számított 90 napos határidőn belül – újabb, a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) vagy e)–j) pontja szerinti biztosítási jogviszonyt létesít, akkor a veszélyhelyzet időtartamát – a 9. § a) vagy b) pontja szerinti összegben igényelt családi otthonteremtési kedvezmény esetében 90 napot – a 30. és 31. § alkalmazása során a Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) vagy e)–j) pontja szerinti biztosítási jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni.
(5) Ha a 30. § (1) bekezdés a) pontjában és a 31. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő okirat kiállításától számított 30 napos időtartam a veszélyhelyzet fennállása alatt telt le, a kiállítás időpontját a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig nem kell figyelembe venni.
(6) Ha a támogatott személy az 1. § c) pontja szerinti kamattámogatott kölcsön esetén igénybe veszi a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetve a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény szerinti fizetési moratóriumot (a továbbiakban: fizetési moratórium), a 72. § (3) bekezdése szerinti kamattámogatás időtartama az igénybe vett fizetési moratórium időtartamával meghosszabbodik.
(7) A hitelintézetnek a 63. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége a fizetési moratórium igénybevételére is kiterjed.
(8) Az (1) bekezdés a)–f), valamint h)–o) pontja, valamint a (6) és a (7) bekezdés rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően benyújtott, de még el nem bírált támogatás iránti kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósított támogatásokra, folyamatban lévő eljárásokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.”
80. § Az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet
a) 43. § (1a) bekezdésében az „az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a” szövegrész helyébe az „a kormányhivatal a” szöveg,
b) 88. § (4) bekezdésében a „Tbj. 5. § (1) bekezdés a), b) vagy e)–j) pontja” szövegrészek helyébe a „Tbj. 6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)–i) pontja” szöveg
lép.
81. § A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet a következő 63. §-sal egészül ki:
„63. § (1) Ha a
a) 14. § (3) bekezdés k) pontjában, m) pont mb) alpontjában, valamint (10) bekezdésében,
b) 15. § c) pontjában,
c) 20. § (4), (7) és (10) bekezdésében,
d) 26. § (1) és (2) bekezdésében,
e) 28. § (1) bekezdésében,
f) 37. § (2) bekezdésében,
g) 39. § (12) bekezdésében,
h) 41. § (1) bekezdés b) pontjában,
i) 43. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés b) pontjában, valamint (9) és (10) bekezdésében vagy
j) 44. § (4) bekezdésében
foglalt határidő a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) kezdetét követően jár le, az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.
(2) A támogatás iránti kérelem – az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén – a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig akkor is benyújtható, ha az 5. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti fiatal házaspár valamely tagja a veszélyhelyzet időtartama alatt töltötte be a 40. életévét.
(3) A veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig benyújtott kérelmek esetén a 14. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel fennállását – ha az az igénylő számára kedvezőbb – a 2020. március 10. napján fennállt állapot szerint kell vizsgálni.
(4) A 14. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 19/E. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően, a biztosítási jogviszonyban a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy az azt követő 30 napos időszakon belül bekövetkező megszakítás esetén a veszélyhelyzet megszűnéséig, valamint ezt követően további 90 napos időtartamig nem kell figyelembe venni a megszakítás időtartamát akkor sem, ha az a 30 napot meghaladja. Ha az igénylő a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy annak megszűnését követően – de legkésőbb a megszűnést követő 90 napos határidőn belül – újabb, a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyt létesít, akkor 90 napot a 14. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 19/E. § (1) és (2) bekezdése alkalmazása során a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni.
(5) Ha a 14. § (1) bekezdés c) pontjában vagy a 19/E. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában szereplő okirat kiállításától számított 30 napos időtartam a veszélyhelyzet fennállása alatt telt le, a kiállítás időpontját a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig nem kell figyelembe venni.
(6) Ha a támogatott személy a 19/F. § vagy a 51/B. § (1) bekezdése szerinti kamattámogatott kölcsön esetén igénybe veszi a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, illetve a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvény szerinti fizetési moratóriumot (a továbbiakban: fizetési moratórium), az 51/B. § (3) bekezdése szerinti kamattámogatás időtartama az igénybe vett fizetési moratórium időtartamával meghosszabbodik.
(7) A hitelintézetnek a 47. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatási kötelezettsége a fizetési moratórium igénybevételére is kiterjed.
(8) Az (1) bekezdés a)–c) és e)–j) pontja, valamint a (6) és a (7) bekezdés rendelkezéseit a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően benyújtott, de még el nem bírált támogatás iránti kérelmekre, megkötött támogatási szerződésekre, folyósított támogatásokra, folyamatban lévő eljárásokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.”
82. § A használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet
a) 30. § (1a) bekezdésében az „az egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a” szövegrész helyébe az „a kormányhivatal a” szöveg,
b) 30. § (1a) bekezdés b) pontjában, valamint 30. § (1b) bekezdés b) pontjában az „n) pontja” szövegrész helyébe a „12. pontja” szöveg,
c) 63. § (4) bekezdésében a „Tbj. 5. §-a” szövegrész helyébe a „Tbj. 6. §-a” szöveg
lép.
83. § Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet „A Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás” alcíme a következő 72/A. §-sal egészül ki:
„72/A. § Az ügyfélkapu regisztrációval már rendelkező felhasználó számára a regisztrációhoz tartozó felhasználói neve megismerését az országos telefonos ügyfélszolgálat telefonon keresztül biztosítja.”
84. § Hatályát veszti az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 72/A. §-a.
85. § A három- vagy többgyermekes családok lakáscélú jelzáloghitel-tartozásainak csökkentéséről szóló 337/2017. (XI. 14.) Korm. rendelet a következő 32. §-sal egészül ki:
„32. § (1) Ha
a) a 6. § (8) bekezdésében vagy
b) a 10. § (1) vagy (3) bekezdésében
foglalt határidő a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) kezdetét követően jár le, az a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig meghosszabbodik.
(2) A veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig benyújtott kérelmek esetén a 8. § b) pontjában foglalt feltétel fennállását – ha az az igénylő számára kedvezőbb – a 2020. március 10-én fennállt állapot szerint kell vizsgálni.
(3) Az (1) bekezdés a) pontját a veszélyhelyzet megszűnését megelőzően benyújtott, de még el nem bírált támogatás iránti kérelmekre, meghozott támogatási határozatokra, folyósított támogatásokra, folyamatban lévő eljárásokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.”
86. § Hatályát veszti a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól szóló 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet
a) 8. § (3) és (4) bekezdése,
b) 9. §-a.
87. § Az egyes továbbadott támogatások kihelyezésének részletes szabályairól szóló 187/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:
„VI/A. FEJEZET
VESZÉLYHELYZETTEL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK
54/A. § A támogatást igénylő vállalkozás indokolt kérelmére az 1. § m) pontja szerinti támogatási időszak kezdete a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) időtartamával elhalasztható. Ebben az esetben az e rendeletben meghatározott határidőket a támogatási időszak módosított kezdő időpontjától kell számítani.
54/B. § (1) Ha a bölcsődei szolgáltató a 39. § (2) és (3) bekezdésében, a 42. § (2) bekezdésében valamint a 42. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott személyi térítési díj helyett a veszélyhelyzet ideje alatt más jogcímen – különösen rendelkezésre állási díjként – állít ki számlát a támogatást igénylő részére azon gyermek ellátásával összefüggésben, amely gyermekre tekintettel a kisgyermeket nevelő a támogatást igényli, úgy ezen számla kifizetési igénylés keretében benyújtható és a továbbadott támogatás kifizetésének alapjául szolgál.
(2) Az (1) bekezdés szerinti eltérő jogcímen kiállított számla a veszélyhelyzet megszűnésének napját követő hónap utolsó napjáig nyújtható be.
54/C. § A 41. § (1) bekezdésétől eltérően a támogatási jogviszony nem szűnik meg, ha az első kifizetési igénylés jóváhagyását követően a támogatást igénylő
a) a támogatási jogviszony során 3 egymást követő hónapban kifizetési igénylést nem terjeszt elő, vagy
b) foglalkoztatása megszűnik, és a foglalkoztatotti jogviszony megszűnésének hónapját követő legfeljebb 3 hónapon belül nem válik ismét foglalkoztatottá,
és az a) vagy b) pontokban hivatkozott három hónap vagy annak egy része a veszélyhelyzet időtartamára esik.
54/D. § A 41. § (2) bekezdésétől eltérően, ha a veszélyhelyzet időtartama során a támogatást igénylőnek a foglalkoztatotti jogviszonya a támogatási jogviszony fennállása alatt megszűnik, de a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő legfeljebb 3 hónapon belül ismét foglalkoztatottá válik, úgy a munkaerőpiacra történő visszatérését e rendelet alkalmazása szempontjából folyamatosan fennállónak kell tekinteni.
54/E. § A 48. § (1) bekezdésében meghatározott bevételi elvárás összege a támogatást igénylő kérelmére a veszélyhelyzet idejére eső hónapok számával arányosan csökkenthető.
54/F. § (1) Az 51. § (3) és (5) bekezdésében foglaltaktól eltérően a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelettel, illetve a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló törvénnyel a tételes adó megfizetése alól átmenetileg mentesített, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) szerinti kisadózó vállalkozások esetében a mentesítést, annak időtartama alatt a Kincstár az időközi kifizetés feltételének, illetve az időközi beszámoló elfogadása tekintetében a tételes adó megfizetésének tekinti.
(2) Az 51. § (3) és (5) bekezdése, valamint az 52. § alkalmazása során a Katv. hatálya alá tartozó vállalkozás esetében a 43. § (3) bekezdése szerint tervezett éves bevételi elvárás összege a támogatást igénylő kérelmére a veszélyhelyzet idejére eső hónapok számával arányosan csökkenthető.”
88. § (1) A kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 2020. évi egyéni továbbképzési tervek elkészítésének határideje a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) megszűnésétől számított 45. nap.”
(2) A kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi kormányzati igazgatási szerv az egyéni továbbképzési tervre épülő 2020. évi intézményi továbbképzési tervet a veszélyhelyzet megszűnésétől számított 60 napon belül küldi meg az Egyetem részére.”
(3) A kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő 17/A. §-sal egészül ki:
„17/A. § A központi kormányzati igazgatási szerv és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a koronavírus világjárvány miatt elmaradt képzésekre tekintettel és figyelemmel a 16. § (1) és (3) bekezdés szerint véglegesített képzési tervekre 2020. december 1-ig számol el a 2020. évre megfizetett továbbképzési hozzájárulással.”
89. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdésében a „július” szövegrész helyébe az „október” szöveg lép.
90. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.
(2) A 47. §, a 80. § b) pontja, a 82. § c) pontja és a 91. § 2020. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 84. § 2021. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 92. § 2021. július 1-jén lép hatályba.
91. § A 12. § (4) bekezdésében
a) a „társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény” szöveg,
b) az „5. § (1) bekezdés a), b) vagy e)–j) pontja” szövegrészek helyébe a „6. § (1) bekezdés a), b) vagy d)–i) pontja” szöveg
lép.
92. § Hatályát veszti a 32–34. §.
93. § Ez a rendelet
a) a burgonyaágazatban a piac stabilizálására irányuló intézkedésekről szóló megállapodások és határozatok engedélyezéséről szóló, 2020. április 30-i európai bizottsági (EU) 2020/593 végrehajtási rendelet,
b) az élő fák és egyéb növények, a hagymák, gumók, gyökerek és hasonlók, valamint a vágott virágok és díszítőlombozat ágazatában a piac stabilizálására irányuló intézkedésekről szóló megállapodások és határozatok engedélyezéséről szóló, 2020. április 30-i európai bizottsági (EU) 2020/594 végrehajtási rendelet,
c) a tej- és tejtermékágazatban a termelési tervekre vonatkozó megállapodások és határozatok engedélyezéséről szóló, 2020. április 30-i európai bizottsági (EU) 2020/599 végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
1. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 10. alpont b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„b) a 32. cím 4. alcím tekintetében a Pénzügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 64. § (1) bekezdése szerinti tagja,
c) a 32. cím 5. alcím tekintetében a Miniszterelnökség és a Kormánynak a Ktfr. 151. § (1) bekezdése szerinti tagja,”
2. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 16. alpont b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a 21. cím 1. és 5. alcíme tekintetében a Pénzügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 64. § (1) bekezdése szerinti tagja,”
3. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 19. alpont a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a) a 21. cím 1. alcím tekintetében a Pénzügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 64. § (1) bekezdése szerinti tagja,”
4. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 21. alpont b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„b) a 21. cím 4. alcím tekintetében a Pénzügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 64. § (1) bekezdése szerinti tagja,”
5. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pontja a következő 39–43. alponttal egészül ki:
„39. a központi költségvetés XLV. fejezeténél a Miniszterelnöki Kormányiroda és a Kormánynak a Ktfr. 144. § szerinti tagja,
40. a központi költségvetés XLVI. fejezeténél a Pénzügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 64. § (1) bekezdése szerinti tagja,
41. a központi költségvetés XLVII. fejezeténél – az a) pontban meghatározott kivétellel – a Pénzügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 64. § (1) bekezdése szerinti tagja,
42. a 2. cím tekintetében az Innovációs és Technológiai Minisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 116. § szerinti tagja,
43. a központi költségvetés XLVIII. fejezeténél a Pénzügyminisztérium és a Kormánynak a Ktfr. 64. § (1) bekezdése szerinti tagja.”
6. Hatályát veszti az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 32. alpontja.
