A jogszabály mai napon ( 2020.12.02. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2020.XII.15. - 2021.II.7.)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

507/2020. (XI. 17.) Korm. rendelet

az állami fenntartású, egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók irányításának a veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 8. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus- világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Ez a rendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állami fenntartású, egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók irányítására alkalmazandó az állami egészségügyi ellátórendszer hatékonyabb működése és ezáltal a koronavírus-világjárvány következtében megnövekedett egészségügyi feladatok eredményes ellátása érdekében.

(2) A Kormány külön rendeletben határozza meg

a) az országos gyógyintézetek kivételével a Budapesten és Pest megyében működő egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatók,

b) a honvédelmi miniszter irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltató,

c) a Semmelweis Egyetem részeként működő klinikai központ és a Semmelweis Egyetem által fenntartott egészségügyi szolgáltató,

d) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szerinti - b) pont alá nem tartozó - orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetem (a továbbiakban: egészségügyi felsőoktatási intézmény) részeként működő klinikai központ és az egyetem által fenntartott egészségügyi szolgáltató

irányítására alkalmazandó szabályokat.

(3) A veszélyhelyzet idején az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni

a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.),

b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény,

c) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény és

d) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)

rendelkezéseit.

(4) E rendelet rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni az állami tulajdonban lévő, egészségügyi szakellátást nyújtó gazdasági társaságokra is.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) alapvető munkáltatói jog: a foglalkoztatási jogviszony létrehozása és megszüntetése, a vezetői megbízatás adása és visszavonása, az illetmény megállapítása és módosítása, valamint a fegyelmi jogkör gyakorlása;

b) egyéb munkáltatói jog: mindazon munkáltatói jogkörök, amelyek nem minősülnek alapvető munkáltatói jognak;

c) egészségügyi intézmény: az állami fenntartásban működő, egészségügyi szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató az 1. § (2) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatók kivételével;

d) megyei intézmény: a megyeszékhelyen, illetve megyei jogú városban székhellyel rendelkező, fekvőbeteg- szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény;

e) irányító megyei intézmény: a megyei jogú városban székhellyel rendelkező megyei intézményeken kívül valamennyi megyei intézmény, azzal, hogy azokban a megyékben, ahol megyei intézmény nem működik, irányító megyei intézmény alatt a megyében működő egészségügyi felsőoktatási intézmény klinikai központját kell érteni;

f) városi intézmény: az országos gyógyintézet, az országos társgyógyintézet és a megyei intézmény kivételével valamennyi egészségügyi intézmény.

(2) A 3. § c) pontja és a 4. § alkalmazásában megyei intézménynek minősül az országos gyógyintézet és az országos társgyógyintézet is.

3. § Az egészségügyért felelős miniszter gyakorolja az alábbi jogköröket:

a) a költségvetési szerv formájában működő egészségügyi intézmény tekintetében az alapítói jogokat: költségvetési szerv létesítése, átalakítása, illetve megszüntetése,

b) törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi szempontból ellenőrzi az egészségügyi intézmények irányítását és működését,

c) a megyei intézmény vezetője tekintetében - az országos kórház-főigazgató javaslatára -

ca) vezetői megbízás adása és a vezetői megbízás visszavonása,

cb) ha a vezető foglalkoztatása munkaviszony keretében történik, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény vezető állású munkavállalóra vonatkozó rendelkezései alkalmazásával a munkaviszony létesítése és megszüntetése.

4. § (1) A megyei intézmény tekintetében az országos kórház-főigazgató gyakorolja az alábbi irányítási jogköröket:

a) az egészségügyi intézmény szakmai felügyelete,

b) az intézmény költségvetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott, az irányító szerv jogkörébe tartozó jogok gyakorlása,

c) a jogszabályban meghatározott mértékű kapacitás módosulását eredményező szervezeti változások jóváhagyása,

d) a költségvetési irányítás tekintetében az intézmények éves költségvetési keretszámainak megállapítása és költségvetésének jóváhagyása, valamint az Áht. és a végrehajtási rendelete alapján az irányító szerv jogkörébe tartozó intézkedések megtétele,

e) az intézmény működését szabályozó dokumentumok (különösen szervezeti és működési szabályzat, házirend, szakmai program, munkaterv) jóváhagyása,

f) az intézmény működésének szakmai, illetve költségvetési ellenőrzése.

(2) A megyei intézmény tekintetében az országos kórház-főigazgató gyakorolja az alábbi szakmai fenntartói jogköröket:

a) az egészségügyi szolgáltató által kötendő egészségügyi ellátási szerződés jóváhagyása,

b) az egészségügyi szolgáltatók kapacitásainak átcsoportosításával, csökkentésével, illetve szakmai összetételével kapcsolatos módosítás kezdeményezése,

c) az egészségügyi szolgáltató ellátási területe módosításának kezdeményezése,

d) váratlan esemény vagy előre nem látható módon bekövetkező ellátási szükséglet miatt szükséges többletkapacitásra kötendő finanszírozási szerződés kezdeményezése,

e) az egészségügyi szolgáltatónak az Egészségbiztosítási Alapból származó bevételeit tartalmazó számla megterheléséhez való hozzájárulás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény, valamint az ennek végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint meghatározott esetben,

f) az egészségügyi szolgáltató működési engedélyének módosítása iránti kérelem előzetes jóváhagyása az egészségügyi szolgáltató által végezhető szakmák, az ellátás progresszivitási szintje és formája, az ágyszám és a heti rendelési idő tekintetében, valamint

g) az egészségügyi szolgáltató működési engedélyében szereplő egészségügyi szolgáltatás szüneteltetéséhez és annak meghosszabbításához való hozzájárulás.

(3) A szakellátási kapacitással és ellátási területtel kapcsolatos döntéshozatal során az egészségügyi államigazgatási szervnek a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti kezdeményezésnek megfelelően kell eljárnia.

(4) A megyei intézmény vezetője felett az alapvető és az egyéb munkáltató jogokat - a 3. § c) pontja szerinti kivétellel - az országos kórház-főigazgató gyakorolja.

(5) A megyei intézmény vezetőhelyettesei és egyéb foglalkoztatottjai felett

a) az alapvető munkáltatói jogokat az országos kórház-főigazgató,

b) az egyéb munkáltatói jogokat a megyei intézmény vezetője

gyakorolja, azzal, hogy a munkáltatói jogok gyakorlása - a 6. § (1) bekezdése szerinti szabályzatban foglaltak szerint - átruházható.

(6) Az országos kórház-főigazgató felelősségi körébe tartozik a megyei intézmény tekintetében az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételek, valamint az egészségügyi intézmény működőképességének biztosítása.

(7) Az országos kórház-főigazgató e rendeletben megállapított jogköre nem vonható el, és a jogkör gyakorlása során az országos kórház-főigazgató nem utasítható.

5. § (1) A városi intézmény irányítási szempontból ahhoz az irányító megyei intézményhez tartozik, amelyik megyei intézmény székhelye szerinti megyében a városi intézmény székhelye található.

(2) A városi intézmény tekintetében az (1) bekezdés szerinti irányító megyei kórház vezetője gyakorolja a 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogköröket, azzal, hogy a 4. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell az irányító megyei kórház vezetője által tett kezdeményezésekre is.

(3) A városi intézmény vezetője tekintetében

a) az alapvető munkáltatói jogokat az országos kórház-főigazgató,

b) az egyéb munkáltatói jogokat az irányító megyei intézmény vezetője

gyakorolja, azzal, hogy a munkáltatói jogok gyakorlása - a 6. § (1) bekezdése szerinti szabályzatban foglaltak szerint - átruházható.

(4) A városi intézmény vezetőhelyettese és a városi intézmény foglalkoztatottjai felett

a) az alapvető munkáltató jogokat az irányító megyei intézmény vezetője,

b) az egyéb munkáltató jogokat a városi intézmény vezetője

gyakorolja, azzal, hogy a munkáltatói jogok gyakorlása - a 6. § (1) bekezdése szerinti szabályzatban foglaltak szerint - átruházható.

(5) Az irányító megyei intézmény vezetője felelősségi körébe tartozik a városi intézmény tekintetében az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges szakmai feltételek, valamint az egészségügyi intézmény működőképességének biztosítása.

6. § (1) Az országos kórház-főigazgató szabályzatban állapítja meg a munkáltatói jog gyakorlásának átruházására vonatkozó szabályokat.

(2) Az egészségügyi intézmény gazdálkodási hatékonysága érdekében jogszabályban meghatározott feladatokat ellátó központi kórházi integrált gazdálkodási rendszer működik.

(3) Az egészségügyi intézmények jogszabályban meghatározott szempontok szerinti elnevezés használatára jogosultak.

7. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2020. december 1-jén lép hatályba.

(2) A 8. § 2020. december 15-én lép hatályba.

8. § * 

9. § (1) Az 5. §-t 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

(2) A 3. § c) pontja és az 5. § (3) bekezdés a) pontja szerinti jogkör gyakorlása során nem kell alkalmazni a Kjt. 20/B. §-át.

(3) Az egészségügyért felelős miniszter a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvényben foglaltaktól eltérő személyi illetményt állapíthat meg az országos kórház-főigazgató és annak helyettese részére. * 

(4) A (3) bekezdés szerinti személyi illetmény havi összege el kell hogy érje * 

a) az országos kórház-főigazgató esetében a megyei intézmény vezetőjének az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) és az Eszjtv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján adható legmagasabb illetmény 110 százalékát,

b) az országos kórház-főigazgató helyettes esetében a megyei intézmény vezetőjének az Eszjtv. és az Eszjtv. felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alapján adható legmagasabb illetmény 105 százalékát.

(5) Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényben, a Nemzeti Földalapról szóló

2010. évi LXXXVII. törvényben, a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvényben, a fekvőbeteg- szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvényben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ helyett az Országos Kórházi Főigazgatóság értendő.


  Vissza az oldal tetejére