A jogszabály mai napon ( 2021.01.17. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2021.II.8. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

524/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet

az orvos- és egészségtudományi felsőoktatási intézmények irányító megyei intézményi feladatokat is ellátó klinikai központjainak irányítására a veszélyhelyzet idején alkalmazandó szabályokról

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 11. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § Ezt a rendeletet a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt az orvos- és egészségtudományi képzést folytató egyetemek (a továbbiakban: egészségügyi felsőoktatási intézmény) irányító megyei intézményi feladatokat is ellátó klinikai központjaira (a továbbiakban: klinikai központ), valamint az egyetemi kórházakra kell alkalmazni.

2. § A veszélyhelyzet időtartama alatt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 59. címében foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók.

3. § (1) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény

a) a felsőoktatási intézmény részeként jogi személyiségű szervezeti egység formájában klinikai központot működtet,

b) a felsőoktatási intézménytől elkülönített szervezeti keretben egészségügyi szolgáltatót létesíthet és tarthat fenn.

(2) A klinikai központ az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján önálló egészségügyi szolgáltatónak minősül. A klinikai központ vagy klinika elnevezés használatára csak az e rendelet szerinti egészségügyi felsőoktatási intézmény jogosult.

(3) A klinikai központ az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatást végző és a felsőoktatási képzési programban részt vevő klinikáit, diagnosztikai egységeit és az egészségügyi szolgáltatás szervezéséhez kapcsolódó egyéb egységeit foglalhatja magában.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja esetében az egészségügyi szolgáltatót önálló alapító okirattal vagy egyéb létesítő okirattal hozhatja létre az egészségügyi felsőoktatási intézmény.

(5) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény gyakorlati képzés céljából egészségügyi szolgáltatóval megállapodhat gyakorló kórházi, járóbeteg-szakrendelési, gyógyszerészeti feladatok ellátására. Ha a felsőoktatási intézmény nem egészségügyi felsőoktatási intézmény, azonban részt vesz az egészségtudományi képzésben, az e bekezdésben foglaltakat a gyakorlati képzés megszervezése tekintetében alkalmazni kell.

(6) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény - jogszabályban meghatározottak szerint - ellátja az igazságügyi szakértői tevékenységet.

4. § (1) A klinikai központot az elnök vezeti, aki az egészségügyi felsőoktatási intézményben az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős magasabb vezető. Az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős magasabb vezetőnek felsőfokú végzettséggel, orvos- és egészségtudomány képzési területen szerzett mesterfokozattal, illetve tudományos fokozattal kell rendelkeznie.

(2) A klinikai központ elnökének személyére a rektor véleményének kikérésével az országos kórház-főigazgató tesz javaslatot. A klinikai központ elnökének megbízására és megbízása visszavonására az egészségügyért felelős miniszter és - a felsőoktatással összefüggő feladat- és hatáskörében eljárva - az oktatásért felelős miniszter együttesen jogosult.

(3) A klinikai központ elnöke felett - a megbízás és a megbízás visszavonása, valamint az oktatói és kutatói tevékenység kivételével - a munkáltatói jogokat az országos kórház-főigazgató gyakorolja.

(4) A klinikai központ elnöke

a) a klinikai központ működésével és tevékenységével összefüggésben az egészségügyi felsőoktatási intézmény képviseletében - az egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata szerint - eljárhat,

b) részt vesz az egészségügyi felsőoktatási intézmény klinikai oktatási feladatainak szervezésében, valamint oktatói, kutatói tevékenységet végezhet,

c) irányítja és felügyeli a klinikai központ gazdasági működését, feladatkörben az 5. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi kancellár-helyettessel együttműködésben.

5. § (1) A klinikai központ által nyújtott egészségügyi szolgáltatások tekintetében az országos kórház-főigazgató gyakorolja az alábbi szakmai fenntartói jogköröket:

a) a klinikai központ által kötendő egészségügyi ellátási szerződés jóváhagyása,

b) a klinikai központ kapacitásainak átcsoportosításával, csökkentésével, illetve szakmai összetételével kapcsolatos módosítás kezdeményezése,

c) a klinikai központ ellátási területe módosításának kezdeményezése,

d) váratlan esemény vagy előre nem látható módon bekövetkező ellátási szükséglet miatt szükséges többletkapacitásra kötendő finanszírozási szerződés kezdeményezése,

e) a klinikai központnak az Egészségbiztosítási Alapból származó bevételeit tartalmazó számla megterheléséhez való hozzájárulás a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény, valamint az ennek végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint meghatározott esetben,

f) a klinikai központ működési engedélyének módosítása iránti kérelem előzetes jóváhagyása a klinikai központ által végezhető szakmák, az ellátás progresszivitási szintje és formája, az ágyszám és a heti rendelési idő tekintetében,

g) a klinikai központ működési engedélyében szereplő egészségügyi szolgáltatás szüneteltetéséhez és annak meghosszabbításához való hozzájárulás, valamint

h) az egészségügyi intézmények irányítására vonatkozó jogszabályban foglaltakat nem érintve az egészségügyért felelős miniszter által meghatározott szakmai irányítási feladatok ellátása.

(2) A szakellátási kapacitással és ellátási területtel kapcsolatos döntéshozatal során az egészségügyi államigazgatási szervnek az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti kezdeményezésnek megfelelően kell eljárnia.

(3) A klinikai központ által nyújtott egészségügyi szolgáltatások tekintetében az országos kórház-főigazgató az e rendeletben foglaltak szerint gyakorolja a működtetéssel és gazdálkodással kapcsolatos irányítási jogköröket.

(4) A klinikai központ gazdálkodásának ellenőrzése érdekében a kancellár egészségügyi kancellár-helyettest nevez ki. Az egészségügyi kancellár-helyettes tevékenységét a kancellár irányítja. Feladatkörében eljárva az egészségügyi kancellár-helyettes minden, a klinikai központ gazdálkodásával kapcsolatos iratba betekinthet.

(5) A klinikai központ tekintetében az (1)-(4) bekezdés alá nem tartozó esetben az egészségügyi felsőoktatási intézmény rektora gyakorolja a fenntartói és irányítási jogköröket.

(6) Az országos kórház-főigazgató e rendeletben megállapított jogköre nem vonható el, és a jogkör gyakorlása során az országos kórház-főigazgató nem utasítható.

6. § (1) A klinikai központ működésére és szervezetére, a klinikai központ vezetőjének jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályokat - az Nftv. és az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) irányadó rendelkezéseinek figyelembevételével -, valamint a klinikai központ gazdálkodására vonatkozó szabályokat az egészségügyi felsőoktatási intézmény intézményi dokumentumában kell meghatározni.

(2) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatának az egészségügyi tevékenységet közvetlenül meghatározó rendelkezései, valamint az egészségügyi felsőoktatási intézmény egyéb belső szabályzatának egészségügyi tevékenységet közvetlenül meghatározó rendelkezései elfogadásához a klinikai központ vezetőjének javaslata alapján az országos kórház-főigazgató jóváhagyását be kell szerezni.

(3) A klinikai központ és az egészségügyi felsőoktatási intézmény az egészségügyi szolgáltatás megszervezése keretében köteles az orvos- és egészségtudományi klinikai képzés szakmai-működési, a betegellátás önálló és a betegellátás, oktatás, kutatás közös infrastruktúrájának működtetési, üzemeltetési feladatainak, a gazdasági, igazgatási és adminisztrációs feladatainak ellátási módjáról és finanszírozásáról intézményi dokumentumban rendelkezni, valamint egyes költségvetési évekhez kapcsolódó változó feladatokról belső megállapodást, illetve szerződést kötni. A klinikai központ éves költségvetését ezek figyelembevételével kell meghatározni.

(4) A (3) bekezdés szerinti belső megállapodás, illetve szerződés, a klinikai központ éves költségvetése, vagyongazdálkodási terve, valamint ezek módosítása hatálybalépésének feltétele az országos kórház-főigazgató (5) bekezdés szerinti hozzájárulása. Az egészségügyi felsőoktatási intézmény a klinikai központot érintő beszámolót az országos kórház-főigazgató részére előzetesen megküldi.

(5) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény a (2) és (3) bekezdés szerinti dokumentumokat előzetesen az országos kórház-főigazgató részére továbbítja, aki az értesítés beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az indok megjelölésével - kifogást tehet. A kifogásolt döntési javaslat nem fogadható el, nem hajtható végre. A határidő eredménytelen eltelte esetén az országos kórház-főigazgató hozzájárulását kell vélelmezni.

7. § (1) A klinikai központ részt vesz

a) az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvényben foglaltak, valamint az Eütv. szerint a területi egészségügyi szolgáltatások nyújtásában, a szakellátás különböző progresszivitású szintjei szerinti betegellátásban,

b) a tancélú gyógyító-megelőző tevékenység keretében az egészségügyi felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatainak ellátásában.

(2) Az egészségbiztosítási szerv - a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Ebtv.) meghatározottak figyelembevételével - az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt szerv egyetértésével külön finanszírozási szerződést köt a klinikai központtal.

(3) A klinikai központ - az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott feladatok tekintetében - elkülönített kincstári számlával rendelkezik. Az egészségbiztosítási szerv által az egészségügyi szolgáltatás ellenértékeként biztosított összeg csak a finanszírozási szerződésben meghatározott feladatokra használható fel.

(4) Az Egészségbiztosítási Alap terhére beszerzett, illetve működtetett vagyon értékesítése, hasznosítása esetén az egészségügyért felelős miniszter egyetértését be kell szerezni.

8. § (1) A klinikai központ tekintetében az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatásának forrásait, illetve a betegellátó tevékenységhez kapcsolódó központi beruházási és felújítási, valamint fejlesztési forrásait a központi költségvetésről szóló törvény egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezetében kell megtervezni.

(2) Az egészségügyért felelős miniszter szakmai irányításával és koordinálásával az egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezi, illetve annak klinikai központja végzi a szakorvos-, a szakfogorvos-, a szakgyógyszerész-, klinikai szakpszichológus, népegészségügyi szakemberképzést, a más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szak- és továbbképzését, továbbá közreműködik e feladatok ellátásában. A tudománypolitikáért felelős miniszter irányítja és koordinálja - a törvény alapján az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe tartozó kutatások kivételével - az ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet.

9. § (1) A klinikai központnál betegellátásra irányuló jogviszonyban foglalkoztatott dolgozók felett a kinevezési és felmentési jogkört az országos kórház-főigazgató, minden további munkáltatói jogkört a klinikai központ elnöke gyakorol.

(2) Az egészségügyi felsőoktatási intézményben a betegellátási munkakörben foglalkoztatott alkalmazott az Nftv.-ben, illetve a felsőoktatási intézmény szabályzatában foglalt feltételek teljesítése esetén az Nftv. 27. § (1) bekezdése szerint oktatói munkakörben, illetve az Nftv. 33. § (2) bekezdése szerint kutatói munkakörben is foglalkoztatható azzal, hogy a betegellátásra irányuló jogviszonyban és az oktatói, illetve kutatói munkakör ellátására irányuló jogviszonyban végzett tevékenység munkaidő szempontjából egy jogviszonyban végzett munkának minősül. A kettős feladatot ellátó alkalmazott betegellátásra irányuló jogviszonya tekintetében az (1) bekezdés szerinti munkáltatói jogokat a klinikai központ elnöke, az oktatói, kutatói jogviszonya tekintetében a munkáltatói jogokat a rektor gyakorolja.

(3) A (2) bekezdés szerinti foglalkoztatás esetén az oktatói és kutatói munkakörhöz szabadságként kizárólag pótszabadság jár, melynek igénybevételét a rendes szabadsággal együtt a klinikai központ elnöke engedélyezi. A klinikai képzésben a betegellátásra irányuló jogviszonyban foglalkoztatott dolgozó oktatást kiegészítő és segítő feladatokban részt vehet. A kettős feladatellátást eredményező foglalkoztatás esetén az egyes tevékenységekre vonatkozó díjazási szabályokat kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdés szerinti alkalmazottak a kettős feladatellátási kötelezettségük és jogviszonyuk körében mind az egészségügyi minimumfeltételek, mind az oktatási akkreditáció szempontjából teljes értékű alkalmazottnak minősülnek.

10. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 11. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(3) Az 1-9. §, a 12. és a 14. § 2021. január 1-jén lép hatályba.

11. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.

12. § Az egészségügyi felsőoktatási intézmények e rendelettel megállapított rendelkezésekre tekintettel módosítják a szervezeti és működési, valamint kapcsolódó belső szabályzataikat.

13. § Az Nftv. 97. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egyetemi kórház (a továbbiakban: egyetemi kórház) vezetőjének vezetői megbízása, a vezető állású munkaviszonya 2020. december 31-én megszűnik.

14. § (1) 2021. január 1-jével az egyetemi kórház általános és kizárólagos jogutódja annak az egészségügyi felsőoktatási intézménynek a klinikai központja, amely egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezeti egységeként működött.

(2) Az egyetemi kórház feladatellátásával összefüggő hatósági engedélyek, valamint a feladathoz kapcsolódó - az egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartásában szereplő - szakellátási kapacitások és az ahhoz tartozó ellátási területek jogosultjának a feladat átvételének időpontjától az (1) bekezdés szerinti klinikai központot kell tekinteni. A hatósági engedély módosítását - a (4) bekezdésben meghatározott hivatalból induló eljárás kivételével - a klinikai központ haladéktalanul kezdeményezi.

(3) Az egészségügyi államigazgatási szerv a jogutódlásra tekintettel hivatalból rendelkezik a szakellátási kapacitások és ellátási területek nyilvántartásának a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő módosításáról, a kapacitások mértékének és a két egészségügyi szolgáltatónál az integrációt megelőző fix díjakkal is finanszírozott ellátások változatlanul hagyása mellett.

(4) Az egészségügyi államigazgatási szerv 2021. január 1-jei hatállyal hivatalból módosítja a klinikai központ működési engedélyét, illetve új működési engedélyt ad ki (a továbbiakban: működési engedélyezési eljárás), és hivatalból módosítja a jogszabály alapján vezetett működési engedélyt tartalmazó nyilvántartást azzal, hogy

a) a működési engedélyezési eljárás során a személyi és tárgyi feltételek tekintetében az egyetemi kórháztól a klinikai központhoz e törvény alapján átkerülő munkavállalókat, közreműködőket és vagyonelemeket kell figyelembe venni, a személyi és tárgyi feltételekről a klinikai központnak a működési engedélyezési eljárás során nyilatkoznia nem kell,

b) a működési engedélyezési eljárás során az egyetemi kórház működési engedélyében szereplő telephelyeket és szakmai struktúrát figyelembe kell venni,

c) a működési engedélyezési eljárás során hozott döntéssel szemben fellebbezésnek nincs helye,

d) a működési engedélyezési eljárás során hozott határozat a közigazgatási perre tekintet nélkül végrehajtható,

e) a működési engedélyezési eljárás során hozott határozat végrehajtása felfüggesztésének nincs helye, és

f) a klinikai központ az egészségügyi államigazgatási szerv részére bejelenti az e rendelet alapján számára kiadott működési engedély alapjául szolgáló személyi és tárgyi feltételekben az e rendelet végrehajtása következtében bekövetkező változást az azt követő 30 napon belül.

(5) Az egészségbiztosítási szerv a működési engedély kézhezvételétől számított öt napon belül kezdeményezi a klinikai központ finanszírozási szerződésének 2021. január 1-jei hatállyal történő módosítását, illetve új finanszírozási szerződés 2021. január 1-jei hatállyal történő megkötését a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. Az egyetemi kórház 2020. novemberi korrigált és még ki nem fizetett, valamint az azt követő teljesítménye után járó finanszírozási díjat az Ebtv. 34. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a befogadó klinikai központ részére utalja.

(6) A folyamatos ellátás biztosítása érdekében a jogutód klinikai központ az egyetemi kórháztól átvett feladatot a feladat átvételének időpontjától a működési engedély (4) bekezdés szerinti eljárásban történő kiadásáig is köteles - a (2) bekezdés alapján - ellátni.

(7) A (6) bekezdés alapján végzett ellátások után járó finanszírozási díjra a klinikai központ jogosult.

(8) Az egészségügyi államigazgatási szerv - az e törvény alapján bekövetkező változásokra tekintettel - a klinikai központ (4) bekezdés szerinti működési engedélyének véglegessé válásától számított hatvan napon belül hivatalból módosítja a vele szerződésben álló közreműködők működési engedélyét, azzal, hogy

a) a működési engedély módosítása tekintetében a (4) bekezdés c)-e) pontjában foglaltakat alkalmazni kell, és

b) a közreműködő a működési engedélye módosításáig az e rendelet hatálybalépésekor érvényes működési engedélye alapján végezheti a működési engedélye szerinti tevékenységet.


  Vissza az oldal tetejére