A Kormány
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés d) és j) pontjában,
a 2. alcím tekintetében a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 49. § (1) bekezdés a) pontjában,
a 3. alcím tekintetében a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 83. § (2) bekezdés p) pontjában,
a 4. alcím tekintetében az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 3. § (9) bekezdés a) pont aa) alpontjában,
az 5. alcím tekintetében az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (3) bekezdés c) pontjában,
a 6. alcím és az 1-6. melléklet tekintetében az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (3) bekezdés a) és b) pontjában,
a 7. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
1. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a) 6. § (1) bekezdésében a „közalkalmazotti jogviszonyban álló” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti jogviszonyban álló, egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló” szöveg,
b) 6. § (4) bekezdésében a „közszolgálati és közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „közszolgálati, közalkalmazotti és egészségügyi szolgálati” szöveg,
c) 12. § (8) és (9) bekezdésében a „kormányzati szolgálati vagy közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „kormányzati szolgálati, közalkalmazotti vagy egészségügyi szolgálati” szöveg
lép.
2. § A közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés a) pontjában a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati” szöveg lép.
3. § Egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételéről, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjéről szóló 175/2007. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. § f) pontjában és 2. § (1) bekezdés b) pontjában a „közalkalmazottak” szövegrész helyébe a „közalkalmazottak, egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók” szöveg lép.
4. § Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet
a) 13/A. § (2) és (3) bekezdésében az „a közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „az egészségügyi szolgálati” szöveg,
b) 13/A. § (2) bekezdésében a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgálati” szöveg
lép.
5. § A közszférában alkalmazandó nyugdíjpolitikai elveknek az egészségügyi dolgozók vonatkozásában történő érvényesítéséről és végrehajtásáról szóló 124/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet
a) 1. § (2) bekezdés a) pontjában és (7) bekezdésében a „közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „egészségügyi szolgálati, honvédelmi alkalmazotti” szöveg,
b) 2. § (3) bekezdésében az „A közalkalmazotti” szövegrész helyébe az „Az egészségügyi szolgálati, honvédelmi alkalmazotti,” szöveg
lép.
6. § Egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet] 1. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) hatálya alá nem tartozó foglalkoztatott esetében a munkáltató megállapítja, hogy az egészségügyi dolgozó vagy az egészségügyben dolgozó munkaköre, a munkakör tartalma, foglalkoztatási osztályba sorolása alapján melyik egészségügyi szolgálati munkakörnek feleltethető meg. Az 1. melléklet 5. pontjában foglalt munkakört betöltő foglalkoztatott az egészségügyi szakképesítéséhez igazodóan abban az esetben jogosult bérnövelésre, ha munkaköri feladataként egészségügyi tevékenységet legalább a munkaidejének felében végez.
(3) Az Eszjtv. hatálya alá nem tartozó, (1) és (2) bekezdés szerinti munkakörben alkalmazott foglalkoztatottak tekintetében az Eütev. 11/A. § (4) és (5) bekezdésének a végrehajtása során a foglalkoztatott munkabérét olyan módon kell megállapítani, mintha a foglalkoztatottra az Eszjtv. rendelkezései lennének irányadóak. Az Eszjtv. hatálya alá nem tartozó foglalkoztatottak esetében a jogviszonyban töltött idő számításánál az Eszjtv.-nek az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő megállapítására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a béremelésre tekintettel elvégzendő besorolás szempontjából jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni az 1992. június 30-át követően, közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál, az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó munkakörben töltött időt is.”
7-8. § *
9. § A 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet a következő 2/D. §-sal egészül ki:
„2/D. § (1) Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi szakdolgozót a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint pótlék illeti meg. Az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egészségügyi szakdolgozót megillető pótlék számításának alapja bruttó húszezer forint.
(2) A járóbeteg- és fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézetben - ideértve az Országos Vérellátó Szolgálatot - a pótlék mértéke legalább
a) a pótlékalap 150%-a
aa) aneszteziológiai és intenzív terápiás osztályon dolgozó szakasszisztens, ápoló intenzív terápiás pótléka,
ab) traumatológiai osztályon három műszakos munkahelyen foglalkoztatott ápoló traumatológiai pótléka,
ac) műtőben foglalkoztatott műtős szakasszisztens asszisztensi pótléka,
b) a pótlékalap 120%-a:
ba) röntgenben dolgozó asszisztens diagnosztikai pótléka,
bb) röntgengépjavító műszerész diagnosztikai pótléka,
bc) diagnosztikai laboratóriumban diagnosztikai tevékenységet végző asszisztens diagnosztikai pótléka,
bd) boncolást végző boncmester, boncsegéd infektológiai pótléka,
be) vér és vérkészítmény előállítását végző asszisztens infektológiai pótléka,
bf) fertőző beteget ellátó, valamint pulmonológiai gondozóban foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozó infektológiai pótléka,
bg) pszichiátriai osztályon, pszichiátriai, addiktológiai gondozóban dolgozó ápoló pszichiátriai pótléka,
bh) műszakbeosztástól függetlenül, a három műszakos munkahelyen ápolási tevékenységet végző ápolási pótléka,
bi) az Országos Mentőszolgálat kivonuló állománya sürgősségi pótléka,
bj) szülészeti osztályon foglalkoztatott szülésznő asszisztensi pótléka,
bk) műtőssegéd asszisztensi pótléka,
bl) mosodában, teljes munkaidőben a szennyes ruhák átvételét végző infektológiai pótléka,
c) a pótlékalap 36%-a valamennyi asszisztensi és szakasszisztensi képesítéssel rendelkező (szak)asszisztensi munkakörben dolgozó asszisztensi pótléka esetében.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt pótlékok egymás mellett nem folyósíthatók.
(4) Az országos feladatot ellátó, országos és állami intézetekben, az önkormányzatok által fenntartott gyógyító-megelőző ellátást és fekvőbeteg-ellátást biztosító intézményekben szervezeti egységek, részlegek vezető beosztású egészségügyi szakdolgozóját a pótlékalap 100%-a illeti meg.
(5) Az az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi szakdolgozó, akinek 2020. december 31-ig főtanácsosi, főmunkatársi, tanácsosi, valamint munkatársi címet adományoztak, jogosult címpótlékra. A pótlék mértéke
a) munkatársi cím esetén a pótlékalap huszonöt százaléka,
b) tanácsosi cím esetén a pótlékalap ötven százaléka,
c) főmunkatársi cím esetén a pótlékalap hetvenöt százaléka,
d) főtanácsosi cím esetén a pótlékalap száz százaléka.
(6) Idegennyelvtudási pótlékra jogosult az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló szakdolgozó, ha olyan munkakört tölt be, amelyben a magyar nyelv mellett meghatározott idegen nyelv rendszeres használata indokolt.
(7) A munkáltatónál az idegennyelvtudási pótlékra jogosító idegen nyelveket és munkaköröket a munkáltató állapítja meg.
(8) A pótlék megállapításának további feltétele, hogy a meghatározott idegen nyelvből a szakdolgozó állami nyelvvizsga eredményes letételét igazoló bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű igazolással rendelkezzék.
(9) A pótlék mértéke
a) középfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap ötven százaléka,
b) felsőfokú nyelvvizsga esetén a pótlékalap száz százaléka.
(10) Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi szakdolgozónak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi szakdolgozó rendelkezik, az illetménye
a) egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal,
b) kettő vagy több további szakképesítés esetén legalább 8%-kal növekszik.
Az illetménynövekedés feltétele, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi szakdolgozó a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja.”
10-11. § *
12. § *
13. § *
14. § *
15. § *
16. § *
17. § Hatályát veszti a 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet
a) 2. § (6) bekezdése,
b) 8-11/J. §-a,
c) *
18-20. § *
21. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2021. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1-6. §, a 9. §, a 17. § az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében meghatározott napon lép hatályba.
(3) A 12. §, a 15. §, valamint a 4. és az 5. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 13. §, a 16. § és a 6. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.
