A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 8. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) 19. §-át a (2)–(14) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott és munkavállaló (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett) jogviszonya 2021. március 1-jén alakul át az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonnyá. *
(3) Az érintett jogviszonyára a (2) bekezdésben megállapított időpontig a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), illetve a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) rendelkezéseit – a 2. § figyelembevételével – kell alkalmazni.
(4) A jogviszony átalakulásáról és az egészségügyi szolgálati munkaszerződés tervezett tartalmáról az érintettet az országos kórház-főigazgató által előírtak szerint írásban tájékoztatni kell.
(5) Az egészségügyi szolgálati munkaszerződést a (2) bekezdésben meghatározott időpontot megelőző napig kell megkötni, azzal, hogy azt a (2) bekezdésben meghatározott naptól kell alkalmazni.
(6) Ha az egészségügyi szolgálati munkaszerződés az (5) bekezdés szerinti határidőn belül nem kerül megkötésre, az érintett közalkalmazotti jogviszonya, illetve munkaviszonya a (2) bekezdésben meghatározott napon megszűnik. Ebben az esetben a végkielégítésre a közalkalmazott esetében az Eszjtv. 19. § (4) bekezdését, a munkavállaló esetében a munkaszerződésben foglaltakat, ennek hiányában az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) Az az érintett, akinek az illetményét az (5) bekezdés szerinti egészségügyi szolgálati munkaszerződésben az Eszjtv. 1. melléklete szerinti illetménytábla alapján kell megállapítani, 2021. január 1-jétől a (2) bekezdésben meghatározott időpontig az Eszjtv. 1. mellékletében foglalt, a 2021. január 1. – 2021. december 31. közötti időszakra vonatkozó illetménytábla szerinti illetményre jogosult a fennálló közalkalmazotti vagy munkaviszony alapján végzett munkájáért, feltéve, hogy az meghaladja az illetménynek, illetve a munkabérnek azt az összegét, amire az érintett ezen bekezdés alkalmazása nélkül jogosult lenne a 2021. január 1. és a (2) bekezdés szerinti időpont közötti időszakban.
(8) A (7) bekezdés szerinti érintett 2021. január 1-jétől a (2) bekezdésben megállapított időpontig a (7) bekezdés szerinti illetményen felül jogosult arra az illetménypótlékra – ideértve a vezetői pótlékot is –, amire a jogviszonyára irányadó szabályok szerint jogosult azzal, hogy
a) az illetményhez vagy a munkabérhez igazodó illetménypótlékot az érintett 2020. december 31-i illetménye vagy munkabére alapján,
b) a pótlékalaphoz igazodó illetménypótlékot a 2020. december 31-én hatályos pótlékalap szerint
kell megállapítani.
(9) Az Eszjtv. 19. § (5) és (6) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 2020. december 31-i időpont helyett a (2) bekezdésben meghatározott időpontot megelőző napot kell figyelembe venni.
(10) Az Eszjtv. 19. § (7) bekezdése szerinti kérelmeket az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttét követő 60 napon belül kell előterjeszteni.
(11) A munkaviszonynak a (2) bekezdés szerinti átalakulására az Eszjtv. 19. §-át – a (2)–(10) bekezdésben foglaltakon túl – azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy
a) közalkalmazotti jogviszony alatt munkaviszonyt,
b) közalkalmazott alatt munkavállalót,
c) a Kjt. alatt az Mt.-t
kell érteni.
(12) A (2) bekezdésben meghatározott időpontig – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – az Eszjtv. 1–17. §-a, valamint 1. és 2. melléklete nem alkalmazható.
(13) Az Eszjtv. 19. § (8)–(15) bekezdése nem alkalmazható.
(14) A (2) bekezdésben meghatározott időponttól nem alkalmazható az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 13/B. §-a és 14–14/C. §-a azon egészségügyi dolgozó vonatkozásában, akinek az illetménye az Eszjtv. 1. melléklete alapján kerül megállapításra.
2. § Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott egészségügyi dolgozó és egészségügyben dolgozó az egészségügyi szolgáltatónál fennálló jogviszonyát – a rendkívüli megszüntetés kivételével – nem szüntetheti meg a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt.
3. § (1) Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzést 2021. január 1-jét követően megkezdő rezidens foglalkoztatója a szakképzésre akkreditált egészségügyi szolgáltató. *
(2) A szakorvosképzésért felelős államigazgatási szerv 2020. december 31-ig intézkedik az általa foglalkoztatott rezidensek foglalkoztatás céljából történő átadásáról a rezidens elsődleges képzőhelyeként kijelölt egészségügyi szolgáltató részére.
(3) A rezidenst
a) az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató az 1. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig az Eütev. 7. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt jogviszony,
b) az Eszjtv. hatálya alá nem tartozó egészségügyi szolgáltató az Eütev. 7. § (2) bekezdés c)–i) pontjában foglalt valamely jogviszony
keretében köteles foglalkoztatni azzal, hogy a rezidens besorolási illetménye, valamint munkabére nem lehet kevesebb, mint a 2020. december 31. napját megelőzően megállapított besorolási illetmény.
(4) Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltató a rezidenst a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott időponttól egészségügyi szolgálati jogviszonyban köteles foglalkoztatni.
4. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt az Eszjtv. hatálya alá tartozó állami fenntartású egészségügyi szolgáltató vezetőjének (e § alkalmazásában a továbbiakban: érintett) vezetői megbízása a munkáltató részéről egyoldalúan visszavonható.
(2) A vezetői megbízás (1) bekezdés szerinti visszavonását követően az érintettet a vezetői megbízás előtti munkakörben kell továbbfoglalkoztatni.
(3) Ha a (2) bekezdés nem alkalmazható, a munkáltató az érintett képesítésének megfelelő másik munkakört köteles felajánlani az érintettnek.
(4) Ha az érintett nem járul hozzá a (2), illetve a (3) bekezdés szerinti továbbfoglalkoztatásához, az érintettnek az egészségügyi szolgáltatóval fennálló jogviszonya megszűnik.
(5) A jogviszonynak a (4) bekezdés szerinti megszűnése esetén az érintettet a jogviszonyára irányadó szabályok szerinti, illetve a munkaszerződése szerinti végkielégítés illeti meg.
5. § A veszélyhelyzet ideje alatt az állami fenntartású fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató intézmény vezetőjét a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázat kiírása nélkül nevezi ki vagy bízza meg.
6. § Az Eszjtv. 19. § (17) bekezdése szerinti kollektív szerződések 2021. január 1-jén hatályukat vesztik.
7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 8. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
8. § *
