A jogszabály mai napon ( 2022.01.22. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2022.VI.1. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

531/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet

a veszélyhelyzet ideje alatt a bírósági és ügyészségi szervezeti és jogállási törvények egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról * 

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 12. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

1. § *  A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.), valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kivezető tv.) 46. alcímének, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: KivezetőII. tv.) 6. alcímének rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) * 

(2) * 

(3) Az Iasz.-ban szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

(4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem rendelhető el, a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnéséig nyugszik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnéséig nyugszik.

(5) Az Iasz.-ban szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás folyamatban van, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem tehető meg, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap. Amennyiben az Iasz. az eljárásra véghatáridőt határoz meg, a határidő az elhalasztott eljárási cselekmény tervezett időpontjától a veszélyhelyzet megszűnéséig nyugszik.

2. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

3. § *  A veszélyhelyzet ideje alatt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.), valamint a Kivezető tv. 48. alcímének, valamint a KivezetőII. tv. 7. alcímének rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

4. § (1)-(3) * 

(4) Ha a vezetői vizsgálat a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás megindítására nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnéséig nyugszik.

(5) Ha a vezetői vizsgálat folyamatban van, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem tehető meg, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(6) A bírósági vezetők Bszi. 122. § c) pontja, 124. § b) pontja, valamint 125. § b) pontja szerinti 2020. évi beszámolási kötelezettsége a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig teljesíthető.

5. § * 

3. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

6. § *  A veszélyhelyzet ideje alatt a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.), valamint a Kivezető tv. 49. alcímének, valamint a KivezetőII. tv. 8. alcímének rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

7. § (1) * 

(2) * 

(3) A Bjt.-ben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

(4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnéséig nyugszik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, és az a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, akkor az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnéséig nyugszik.

(5) A Bjt.-ben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás folyamatban van, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem tehető meg, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap. Amennyiben a Bjt. az eljárásra véghatáridőt határoz meg, a határidő az elhalasztott eljárási cselekmény tervezett időpontjától a veszélyhelyzet megszűnéséig nyugszik.

(6) * 

4. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

8. § *  A veszélyhelyzet ideje alatt a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.), valamint a Kivezető tv. 50. alcímének, valamint a KivezetőII. tv. 9. alcímének rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

9. § (1) * 

(2) Az Üjt.-ben szabályozott eljárások tekintetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik. Ha az eljárás folyamatban van, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem tehető meg, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő nyugszik. A folyamatban lévő fegyelmi eljárás határideje a veszélyhelyzet ideje alatt nyugszik.

(4) Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet ideje alatt nyugszik.

(5) * 

(6) * 

(7) A veszélyhelyzet idején elvégzendő minősítést, teljesítményértékelést, illetve iratvizsgálatot - amennyiben az a veszélyhelyzet ideje alatt nem végezhető el - a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni, illetve megkezdeni.

(8) * 

10. § * 

5. Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 12. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

12. § * 

13. § *  (1) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezések újbóli bevezetéséről szóló 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt a bírósági és ügyészségi szervezeti és jogállási törvények egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 531/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 540/2021. (IX. 24.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) hatályon kívül helyezett 2. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az igazságügyi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó egyes eljárási cselekményekre még nem került sor, az azokra vonatkozó határidő újrakezdődik a Módr. hatálybalépését követő első napon.

(2) Ha

a) a Módr.-rel hatályon kívül helyezett 2. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a folyamatban lévő igazságügyi alkalmazotti álláspályázati eljárás soron következő eljárási cselekményének lefolytatására nem került sor, vagy

b) a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő igazságügyi alkalmazotti álláspályázati eljárások lefolytatása nem lehetséges,

a soron következő eljárási cselekményt az akadály megszűnését, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni, azzal, hogy az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja az akadály, illetve a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

14. § *  (1) A Módr.-rel hatályon kívül helyezett 4. § (1) bekezdése alapján - az ítélőtábla, a törvényszék és járásbíróság elnöke, valamint a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék és a járásbíróság elnökhelyettese, továbbá a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes [a továbbiakban az (1)-(3) bekezdésben együtt: bírósági vezető] esetében - meghosszabbodott bírósági vezetői kinevezések tartama a Módr. hatálybalépésétől számított 30. napon lejár.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bírósági vezetői állások esetében a még ki nem írt bírósági vezetői pályázatot a Módr. hatálybalépését követően haladéktalanul ki kell írni.

(3) Ha a bírósági vezetői álláspályázat elbírálása az (1) bekezdés szerinti határidőig nem történik meg, a bírósági vezetői pályázat elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be.

(4) Ha

a) a Módr.-rel hatályon kívül helyezett 4. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a folyamatban lévő vezetői álláspályázati eljárás soron következő eljárási cselekményének lefolytatására nem került sor, vagy

b) a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő vezetői álláspályázati eljárások lefolytatása nem lehetséges,

a soron következő eljárási cselekményt az akadály megszűnését, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni, azzal, hogy az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja az akadály, illetve a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(5) Ha

a) a Módr.-rel hatályon kívül helyezett 4. § (3) bekezdése alapján meghosszabbodott határozott idejű bírói testületi tagi megbízatás tekintetében az új testületi tag megválasztása nem volt lefolytatható, vagy

b) a Módr. hatálybalépését követően a veszélyhelyzet idején lejáró határozott idejű bírói testületi tagi megbízatás tekintetében az új tag megválasztása nem folytatható le,

a határozott idő meghosszabbodik az új tag megválasztásáig, azzal, hogy ha a veszélyhelyzet megszűnéséig a választásra nem kerül sor, azt legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul meg kell tartani.

15. § *  (1) Ha a Módr.-rel hatályon kívül helyezett 7. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a bírói álláspályázatok kiírásához kapcsolódó egyes eljárási cselekményekre még nem került sor, az azokra vonatkozó határidő újrakezdődik a Módr. hatálybalépését követő első napon.

(2) Ha

a) a Módr.-rel hatályon kívül helyezett 7. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a folyamatban lévő bírói álláspályázati eljárás soron következő eljárási cselekményének lefolytatására nem került sor, vagy

b) a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő bírói álláspályázati eljárások lefolytatása nem lehetséges,

a soron következő eljárási cselekményt az akadály megszűnését, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni, azzal, hogy az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja az akadály, illetve a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) Ha

a) a Módr.-rel hatályon kívül helyezett 7. § (6) bekezdése alapján meghosszabbodott határozott idejű bírói kinevezés tekintetében a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedések, eljárások nem voltak lefolytathatóak, vagy

b) a Módr. hatálybalépését követően a veszélyhelyzet idején lejáró határozott idejű kinevezés tekintetében a határozatlan idejű kinevezéshez vagy határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedések, eljárások nem folytathatóak le,

a határozott idő meghosszabbodik a szükséges intézkedések, eljárások lefolytatásáig, kivéve, ha a bíró a nyilatkozata szerint nem kéri a határozatlan idejű kinevezését vagy a határozott idejű kinevezése meghosszabbítását.

(4) Ha a veszélyhelyzet megszűnéséig a szükséges intézkedések és eljárások a (3) bekezdés szerint nem kerülnek lefolytatásra, azokat legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul meg kell kezdeni.

16. § *  (1) Ha

a) a Módr.-rel hatályon kívül helyezett 9. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az ügyészségi alkalmazotti álláspályázatok elbírálásához kapcsolódó eljárási cselekményt nem lehetett foganatosítani, vagy

b) az ügyészségi alkalmazotti álláspályázatok elbírálásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, és a veszélyhelyzet ideje alatt az eljárási cselekményt nem lehet foganatosítani,

a határidő újrakezdődik az akadály megszűnését követő, de legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.

(2) Ha

a) a Módr.-rel hatályon kívül helyezett 9. § (5) bekezdése alapján meghosszabbodott határozott idejű ügyészségi alkalmazotti kinevezés tekintetében a határozatlan idejű vagy az újabb határozott idejű kinevezéshez szükséges intézkedések, eljárások nem voltak lefolytathatóak, vagy

b) a Módr. hatálybalépését követően a veszélyhelyzet idején lejáró határozott idejű kinevezés tekintetében a határozatlan idejű vagy az újabb határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedések, eljárások nem folytathatóak le,

a határozott idő meghosszabbodik a szükséges intézkedések, eljárások lefolytatásáig.

(3) Ha a veszélyhelyzet megszűnéséig a szükséges intézkedések és eljárások a (2) bekezdés szerint nem kerülnek lefolytatásra, azokat legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul meg kell kezdeni.

(4) Ha

a) a Módr.-rel hatályon kívül helyezett 9. § (8) bekezdése alapján meghosszabbodott határozott idejű ügyészségi testületi tagi megbízatás tekintetében az új testületi tag megválasztása nem volt lefolytatható, vagy

b) a Módr. hatálybalépését követően a veszélyhelyzet idején lejáró határozott idejű ügyészségi testületi tagi megbízatás tekintetében az új tag megválasztása nem folytatható le,

a határozott idő meghosszabbodik az új tag megválasztásáig, azzal, hogy ha a veszélyhelyzet megszűnéséig a választásra nem kerül sor, azt legkésőbb a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul meg kell tartani.


  Vissza az oldal tetejére