A Kormány
az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,
a 12. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.), valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kivezető tv.) 46. alcímének rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
2. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.
(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő igazságügyi alkalmazotti álláspályázati eljárások lefolytatása nem lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(3) Az Iasz.-ban szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
(4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem rendelhető el, a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnéséig nyugszik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnéséig nyugszik.
(5) Az Iasz.-ban szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás folyamatban van, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem tehető meg, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap. Amennyiben az Iasz. az eljárásra véghatáridőt határoz meg, a határidő az elhalasztott eljárási cselekmény tervezett időpontjától a veszélyhelyzet megszűnéséig nyugszik.
3. § A veszélyhelyzet ideje alatt a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.), valamint a Kivezető tv. 48. alcímének rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
4. § (1) Ha az ítélőtábla, a törvényszék és járásbíróság elnöke, valamint a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék és a járásbíróság elnökhelyettese, továbbá a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes (a továbbiakban e bekezdésben együtt: bírósági vezető) határozott idejű bírósági vezetői kinevezése a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnéséig. A veszélyhelyzet megszűnését követően a bírósági vezetői pályázatot haladéktalanul ki kell írni. A vezetői pályázat elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be.
(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő vezetői álláspályázati eljárások lefolytatása nem lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(3) Ha a bírói testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.
(4) Ha a vezetői vizsgálat a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás megindítására nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnéséig nyugszik.
(5) Ha a vezetői vizsgálat folyamatban van, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem tehető meg, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(6) A bírósági vezetők Bszi. 122. § c) pontja, 124. § b) pontja, valamint 125. § b) pontja szerinti 2020. évi beszámolási kötelezettsége a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig teljesíthető.
5. § * (1) A veszélyhelyzet ideje alatt az ítélőtábla és a törvényszék összbírói értekezlete nem tartható meg.
(2) A veszélyhelyzet ideje alatt a Kúria teljes ülése kizárólag elektronikus hírközlő eszköz vagy más, elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján tartható meg.
6. § A veszélyhelyzet ideje alatt a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.), valamint a Kivezető tv. 49. alcímének rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
7. § (1) Ha a bírói álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.
(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő bírói álláspályázati eljárások lefolytatása nem lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(3) A Bjt.-ben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.
(4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnéséig nyugszik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, és az a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, akkor az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet megszűnéséig nyugszik.
(5) A Bjt.-ben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás folyamatban van, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem tehető meg, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap. Amennyiben a Bjt. az eljárásra véghatáridőt határoz meg, a határidő az elhalasztott eljárási cselekmény tervezett időpontjától a veszélyhelyzet megszűnéséig nyugszik.
(6) Ha a határozott idejű bírói kinevezés a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedéseket, eljárásokat le nem folytatják, kivéve, ha a bíró a nyilatkozata szerint nem kéri a határozatlan időre történő bírói kinevezését, illetve a határozott idejű kinevezés meghosszabbítását.
8. § A veszélyhelyzet ideje alatt a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.), valamint a Kivezető tv. 50. alcímének rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
9. § (1) Ha az ügyészségi alkalmazotti álláspályázatok elbírálásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, és a veszélyhelyzet ideje alatt az eljárási cselekményt nem lehet foganatosítani, a határidő újrakezdődik a veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.
(2) Az Üjt.-ben szabályozott eljárások tekintetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik. Ha az eljárás folyamatban van, és a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem tehető meg, azt a veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a veszélyhelyzet megszűnését követő nap.
(3) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő nyugszik. A folyamatban lévő fegyelmi eljárás határideje a veszélyhelyzet ideje alatt nyugszik.
(4) Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem indítható meg, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a veszélyhelyzet ideje alatt nyugszik.
(5) Ha a határozott idejű ügyészségi alkalmazotti kinevezés a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően a határozatlan idejű vagy az újabb határozott idejű kinevezéshez szükséges intézkedéseket, eljárásokat le nem folytatják.
(6) Ha az Üjt. 27. § (1) bekezdése szerinti kirendelés a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idejű kirendelés meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig.
(7) A veszélyhelyzet idején elvégzendő minősítést, teljesítményértékelést, illetve iratvizsgálatot - amennyiben az a veszélyhelyzet ideje alatt nem végezhető el - a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni, illetve megkezdeni.
(8) Ha az ügyészségi testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.
10. § Összügyészi értekezletet a veszélyhelyzet ideje alatt nem lehet tartani.
11. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 12. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
12. § *
