A jogszabály mai napon ( 2021.04.23. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2021.V.23. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

570/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet

a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes intézkedésekről * 

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 15. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek személyi állományára vonatkozó különleges szabályok

1. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 139. § (2) bekezdésétől eltérően a heti szolgálatteljesítési idő és a szolgálati érdekből elrendelhető túlszolgálat együttes időtartama meghaladhatja a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk b) pontjában meghatározott maximális negyvennyolc órás heti időtartamot.

(2) Munkanapokon a napi szolgálatteljesítési idő a Hszt. 135. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően tizenkét óránál hosszabb is lehet, azonban a huszonnégy órát nem haladhatja meg.

(3) A fokozottan veszélyes szolgálati beosztásban az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő a Hszt. 135. § (3) bekezdésében meghatározott hatórás időtartamot legfeljebb három órával meghaladhatja.

(4) A szolgálati elöljáró a szolgálatteljesítési időbeosztást a Hszt. 135. § (6) bekezdésétől eltérően a szolgálatba lépést megelőző egy héten belüli időpontban is közölheti a hivatásos állomány tagjával.

(5) A Hszt. 136. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagjánál a napi legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidőbe a lakásról a szolgálatteljesítési helyre és az onnan való visszautazás időtartama is beszámítható. Az utazás nélkül számított időtartam ebben az esetben sem lehet rövidebb hat óránál.

(6) A keletkezett túlszolgálat szabadidőben vagy díjazásban történő ellentételezésének megválasztásáról a Hszt. 350. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően az állományilletékes parancsnok dönt.

(7) Az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési időrendjét írásban módosíthatja, e tekintetben nem szükséges a munkaköri leírás módosítása.

(8) Az (1), (2), (5)-(7) bekezdésben foglaltakat a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak vonatkozásában is alkalmazni kell azzal, hogy

a) az (1) bekezdésben foglalt rendelkezést a rendvédelmi igazgatási alkalmazott esetében a Hszt. 289/K. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéstől való eltérésként szükséges alkalmazni,

b) a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést a rendvédelmi igazgatási alkalmazott esetében a Hszt. 289/K. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezéstől való eltérésként szükséges alkalmazni,

c) a (6) bekezdésben foglalt rendelkezést a (9) bekezdésben foglaltak szerint kell alkalmazni.

(9) A rendvédelmi igazgatási alkalmazottnak a Hszt. 289/N. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a rendkívüli munkaidő teljesítése esetén a szervezeti egység vezetőjének döntésétől függően

a) a Hszt. 289/N. § (1) vagy (2) bekezdése szerint megállapított mértékű szabadidő vagy

b) az annak időtartamával megegyező mértékű, a heti pihenőnapon teljesített rendkívüli munkaidő időtartama kétszeresének, a munkaszüneti napon teljesített rendkívüli munkaidő időtartama háromszorosának megfelelő mértékű távolléti díj

jár.

2. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja - a Hszt. 84. §-ában foglaltaktól eltérően - a hivatásos szolgálati jogviszonyáról nem mondhat le.

3. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv

a) hivatásos állománya tagjának a 2020. évre esedékes, de még el nem végzett időszakos egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságvizsgálatát nem kell elvégezni,

b) személyi állományának az a) pontba nem tartozó tagja esetében a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 6. § (1) bekezdés e) pontja alapján a 2020. évre esedékes, de még el nem végzett időszakos vizsgálatát nem kell elvégezni.

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv személyi állományának azon tagja esetében, akinek az (1) bekezdésben foglalt előírás alapján elmaradt az időszakos alkalmasságvizsgálata vagy időszakos vizsgálata,

a) a 2021. évben esedékes vizsgálatokra úgy kell intézkedni, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) megszűnésétől számított hat hónapon belül kerüljön sor a 2021. évi vizsgálatra, ebben az esetben a 2020. évi vizsgálatot nem kell pótolni,

b) ha a 2021. évben nem esedékes az időszakos alkalmasságvizsgálata vagy időszakos vizsgálata, akkor azt a veszélyhelyzet megszűnésétől számított hat hónapon belül pótolni kell.

2. A kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kormánytisztviselők képzésére vonatkozó különleges szabályok

4. § A 2020. évben a kormányzati igazgatási szervek kormánytisztviselőinek kötelező képzéséről, továbbképzéséről, átképzéséről, valamint a közigazgatási vezetőképzéséről szóló 338/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 3. § (1)-(3) bekezdését, 6. §-át és 6. alcímét nem kell alkalmazni,

b) 17/A. §-át úgy kell alkalmazni, hogy 2020. december 1-ig az e rendelet hatálybalépésének napjáig ténylegesen lefolytatott képzésekkel kapcsolatban megfizetett továbbképzési hozzájárulással kell elszámolni.

3. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény és a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

5. § (1) Az a harmadik országbeli állampolgár, aki a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 361. §-ába ütköző járványügyi szabályszegés miatt, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 43. § (2) bekezdés d) pontja alapján kiutasításra került, a döntéssel szemben indított közigazgatási per során azonnali jogvédelmet nem kérhet.

(2) Az idegenrendészeti hatóság az EGT-állampolgárnak vagy EGT-állampolgár családtagjának a Btk. 361. §-ába ütköző járványügyi szabályszegés miatt, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 40. § (2) bekezdés c) pontja alapján elrendelt kiutasítását hatósági kísérettel rendeli el végrehajtani. A kiutasított EGT-állampolgár vagy EGT-állampolgár családtag a döntéssel szemben indított közigazgatási per során azonnali jogvédelmet nem kérhet.

4. A biztonsági tanúsítványok és szakvélemények érvényességére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazásáról

6. § Ha a személyi biztonsági tanúsítvány, a telephelybiztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, érvényessége a veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.

7. § A veszélyhelyzet megszűnését követő 180. napig a telephelybiztonsági tanúsítvány és az egyszerűsített telephelybiztonsági tanúsítvány kiadása és érvényben tartása esetén a biztonsági vezető foglalkoztatásához a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet] 5. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltaktól eltérően nem szükséges a 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott sikeres vizsga megléte.

5. A személy- és vagyonőrökre vonatkozó eltérő szabályok

8. § Az egészségügyi készlet megóvása érdekében eljáró vagyonőr a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Szvmt.) meghatározott jogkörét gyakorolja azzal az eltéréssel, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával jogosult az érintett beleegyezése nélkül ruházat, csomag, jármű átvizsgálására az Szvmt. 28. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek hiányában is.

6. A közigazgatási hatósági eljárásban alkalmazott közmeghallgatással kapcsolatos szabályok eltérő alkalmazásáról

9. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban a közmeghallgatást az érintettek személyes megjelenése nélkül, az e rendeletben foglaltak szerint kell megtartani.

(2) Az eljáró hatóság a honlapján közzéteszi mindazon információkat - így különösen iratokat, kép- és hangfelvételeket, internetes hivatkozásokat -, amelyek az érintettek közmeghallgatásban való részvétele szempontjából lényegesek. Ha az eljáró hatóság más szervet is megkeres az információk saját honlapon történő közzététele érdekében, a megkeresett szerv köteles azt teljesíteni.

(3) A hatóság a közmeghallgatás eredményessége érdekében a (2) bekezdésben foglaltakon kívül más alkalmas eszközt - így különösen helyi műsorszóró szolgáltatást, interaktív kommunikációt lehetővé tévő információtechnikát, hirdetményi vagy közösségi felületeket - is igénybe vehet.

(4) A közzététel tartalmazza azt a határidőt, amelyen belül az érintettek észrevételeket tehetnek, és kérdéseket tehetnek fel.

(5) Az eljáró hatóság - szükség szerint az érintett egyéb szervek, illetve a kérelmező ügyfél bevonásával - a (4) bekezdés szerint beérkezett észrevételekkel kapcsolatos tájékoztatását a honlapján közzéteszi. Ha az észrevételek sajátosságai megkívánják, a hatóság írásbelinek nem minősülő elektronikus úton tájékoztatja az ügyfelet. A honlapon történő közzétételt a (2) bekezdés szerint megkeresett szerv is köteles teljesíteni.

(6) Az (1)-(5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni abban az esetben is, ha jogszabály az eljárásban a közmeghallgatás megtartását az eljáró hatóságtól eltérő szerv vagy személy feladatává teszi.

(7) Ha az eljáró hatóság a közmeghallgatás-tartási kötelezettségének nem tesz eleget, a közmeghallgatást a mulasztásról szóló bejelentést követő 30 napon belül az eljáró hatóság székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) tartja meg. Ha az eljáró hatóság a (2)-(5) bekezdésben foglaltakat nem teljesítette, a közmeghallgatás előkészítése - a 30 napos határidőn belül - a kormányhivatal feladata.

10. § Az eljáró hatóság a 9. §-ban foglalt cselekményen túl egyéb, személyes megjelenést igénylő eljárási cselekményt, így különösen helyszíni szemlét - ha a veszélyhelyzetre vonatkozó más jogszabály eltérően nem rendelkezik - kizárólag akkor rendel el, ha azt az ügy jellege elengedhetetlenné teszi, vagy a tényállás másként nem tisztázható.

7. A Biztos Kezdet Gyerekház és a Tanoda szolgáltatás finanszírozásával összefüggő eltérő rendelkezés

11. § A Biztos Kezdet Gyerekház és a Tanoda szolgáltatás keretében a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően is biztosítható többletforrás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus- világjárvány következményeinek elhárítása érdekében. Ebben az esetben a meglévő finanszírozási szerződésekben meghatározott források megemelhetőek, a támogatás felhasználásának feladat- és költségterve a támogató, illetve a lebonyolító hozzájárulásával módosítható.

8. Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat működésével kapcsolatos eltérő rendelkezés

12. § *  (1) A 2020. évben nem kell alkalmazni

a) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (a továbbiakban: Nek. tv.) 97. §-át, valamint

b) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. és 54. §-át.

(2) A 2020. évben úgy kell alkalmazni a Nek. tv. 89. §-át, hogy legalább két képviselő-testületi ülést kell tartani.

(3) A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény 10. melléklet II. alcím 2. cím 2.3. pont 2.3.1-2.3.6. alpontja szerinti, a 2021. évi feladatalapú támogatás alapját képező pontszám megállapításának rendelkezései nem alkalmazhatóak. A helyi nemzetiségi önkormányzat 2021. évi feladatalapú támogatásra a (4) bekezdés szerint meghatározott pontszámok figyelembevételével jogosult.

(4) A 2021. évi feladatalapú támogatás megalapozását szolgáló feladatmutató pontszám mértéke

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat 2018. év és 2020. év között kapott pontszámainak átlaga, vagy

b) a 2019-ben újonnan alakult helyi nemzetiségi önkormányzatok esetében az adott helyi nemzetiségi önkormányzatot a Magyarország 2020. évi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény 9. melléklet 2. pontja alapján megillető 2020. évi pontszámainak átlaga.

9. Egyes, veszélyhelyzeti közfeladatokkal érintett személyek külföldre utazásának szabályai

13. § (1) E rendelet hatálybalépésétől

a) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti hivatásos szolgálati jogviszonyban állók és rendvédelmi igazgatási alkalmazottak,

b) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti hivatásos, szerződéses állományú katonák és a tényleges katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák,

c) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény szerinti honvédelmi alkalmazottak

Magyarország területét - a szolgálati célú külföldre utazás kivételével - csak az ágazat irányításáért felelős miniszter külön engedélyével hagyhatják el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély a foglalkoztatottak meghatározott csoportjára is kiadható.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, ha a hivatásos szolgálati jogviszonyban álló

a) a Hszt. 62. § (1) bekezdése alapján más - miniszteri irányítás alatt nem álló - szervhez került vezénylésre, a szerv vezetője,

b) a Hszt. 67. § (1) bekezdése alapján ügyészi szervhez került vezénylésre, a legfőbb ügyész

külön engedélyével hagyhatja el Magyarország területét.

9/A. *  A közfoglalkoztatásban alkalmazandó egyes eltérő szabályok megállapítása

13/A. § *  (1) A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a veszélyhelyzet ideje alatt a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama meghaladhatja a tíz évet.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a közfoglalkoztatási jogviszony létrehozására irányuló, folyamatban lévő eljárásokban és a rendelet hatálybalépésekor már megszűnt közfoglalkoztatási jogviszonyok esetében is alkalmazni kell. A tíz évet meghaladó közfoglalkoztatási jogviszony esetén a közfoglalkoztatási jogviszony újra létesíthető.

10. Záró rendelkezések

14. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 15. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(3) A 8. § 2021. január 1-jén lép hatályba.

15. § * 

16. § (1) A 6. alcím rendelkezéseit a hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) Ha a veszélyhelyzet kihirdetése és e rendelet hatálybalépése közötti időre kitűzött közmeghallgatást a veszélyhelyzetre tekintettel nem tartották meg, és a hatóság érdemi döntést hozott, a közmeghallgatást e rendelet hatálybalépését követő tizenöt napon belül a 9. §-ban szabályozott módon pótolni kell. A pótolt közmeghallgatás alapján a hatóság a döntését szükség szerint kiegészíti vagy módosítja. A döntés módosítására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 120. §-a alapján abban az esetben is sor kerülhet, ha a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntés nem jogszabálysértő.


  Vissza az oldal tetejére