A jogszabály mai napon ( 2020.10.30. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A BIZOTTSÁG 2020. április 30-i (EU) 2020/592 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

a Covid19-világjárvány és az azzal kapcsolatos intézkedések által a gyümölcs- és zöldség-, valamint a borágazatban okozott piaci zavarok kezelése érdekében az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseitől eltérő rendkívüli, ideiglenes intézkedésekről * 

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre *  és különösen annak 219. cikke (1) bekezdésére, összefüggésben 228. cikkével,

mivel:

(1) A Covid19-világjárvány Unió-szerte jelentős zavarokat okoz a gyümölcs- és zöldség-, valamint a borpiacokon. A tagállamok által a Covid19-világjárvány kezelése érdekében hozott intézkedések - különösen a szabad mozgás széles körű korlátozása és a közösségi kontaktusok korlátozása - zavart okoztak az ellátási láncokban, ideiglenesen bezárásra kényszerítették mind a gyümölcs- és zöldségágazat, mind a borágazat termékeinek fontos felvevőpiacait nagy- és kiskereskedelmi szinten, illetve az éttermek, étkezdék, bárok és szállodák bezárásával a vendéglátóipari ágazatban is. A Covid19-hez kapcsolódó intézkedések logisztikai problémákat is okoznak, amelyek különösen súlyosan érintik a romlandó gyümölcs- és zöldségtermékeket, valamint a borágazatot. A Covid19-hez kapcsolódó intézkedések nehézségeket okoznak a gyümölcs- és zöldségfélék betakarításában, valamint a bortermeléssel kapcsolatos valamennyi feladat elvégzésében a munkaerőhiány és a termékek fogyasztókhoz való eljuttatásának - az ellátási láncok és a logisztika zavarai, valamint a fontos felvevőpiacok ideiglenes bezárása nyomán kialakuló - nehézségei miatt. Ezek a körülmények jelentős zavarokat okoznak az uniós gyümölcs- és zöldségágazatban, valamint a borágazatban. Ezekben az ágazatokban a termelők pénzügyi nehézségekkel és pénzforgalmi problémákkal küzdenek.

(2) Tekintettel a tagállamok által a Covid19-világjárvány kezelése céljából bevezetett korlátozások időtartamára és azok várható fenntartására, a logisztika és az ellátási láncok hosszú távú zavaraira, valamint a termékek fő felvevőpiacaira a gyümölcs- és zöldségágazat esetében nagy- és kiskereskedelmi szinten is, a borágazat esetében pedig a vendéglátóipar terén gyakorolt súlyos gazdasági hatásokra, vélhetően mindkét piacon továbbra is súlyos zavarokra és azok tartós fennállására, esetleg súlyosbodására lehet számítani.

(3) E piaci zavarokra és a körülmények eddig példátlan együttállására tekintettel, a mezőgazdasági termelők valamennyi tagállamban rendkívüli nehézségekkel szembesültek az 1308/2013/EU rendelet 32-38. cikkében a gyümölcs- és zöldségágazatra, valamint ugyanezen rendelet 39-54. cikkében a borágazatra vonatkozóan meghatározott támogatási rendszerek tervezése, végrehajtása és alkalmazása során. E nehézségek enyhítéséhez ezért szükséges eltérni az említett rendelkezések némelyikétől.

(4) Az elismert termelői szervezetek és a termelői szervezetek társulásai jóváhagyott operatív programjuk részeként olyan válságmegelőzési és -kezelési intézkedéseket hajthatnak végre a gyümölcs- és zöldségágazatban, amelyek célja a piaci zavarokkal szembeni ellenálló képességük növelése. Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdése értelmében azonban ezek a válságmegelőzési és -kezelési intézkedések az operatív program kiadásainak legfeljebb egyharmadát tehetik ki. Ahhoz, hogy az említett termelői szervezetek nagyobb rugalmasságot élvezhessenek, és az operatív programok forrásait a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó intézkedések által okozott piaci zavarok kezelésére összpontosíthassák, ezt a szabályt 2020-ban nem kell alkalmazni.

(5) Becslések szerint a szállodák, bárok és éttermek bezárása az Unióban fogyasztott bor mennyiségének 30%-át érinti közvetlenül, ami az értékük 50%-ának felel meg. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az otthoni borfogyasztás nem ellensúlyozza a házon kívüli fogyasztás csökkenését. Ráadásul a borfogyasztás megszokott színhelyéül szolgáló ünnepségekre és összejövetelekre, például születésnapokra vagy nemzeti ünnepekre sem kerülhet sor. Fennáll a kockázata annak is, hogy a nyári szezonban elmaradnak a turizmussal és a borturizmussal kapcsolatos programok. Emiatt még nagyobb borfeleslegek fognak felhalmozódni a piacon. Emellett a szintén a világjárvány miatti munkaerőhiány és logisztikai nehézségek további nyomást gyakorolnak a bortermelőkre és az egész borágazatra. A bortermelők egyre nagyobb problémákkal szembesülnek a következő szüret tekintetében: alacsony árak, visszaesett fogyasztás, szállítási és értékesítési nehézségek.

(6) Ugyanakkor az uniós borpiacot már 2019-ben is sorozatos nehézségek sújtották, és a borkészletek a 2009 óta regisztrált legmagasabb szintre emelkedtek. Ez a fejlemény elsősorban a 2018. évi rekordtermésnek, illetve az uniós borfogyasztás általános visszaesésének tudható be. Ráadásul az Amerikai Egyesült Államok - az uniós borexport legfőbb piaca - által az uniós borokra kivetett kiegészítő importvámok az exportot is kedvezőtlenül érintették. A Covid19-világjárvány - főként a főbb exportpiacok bezárása, valamint a megfelelő korlátozások és lezárások biztosítása érdekében hozott intézkedések, különösen a vendéglátóipari tevékenységek felfüggesztése és a szokásos fogyasztók ellátásának lehetetlensége miatt - egy olyan érzékeny ágazatra mért újabb csapást, amely már nem képes a termékeit hatékonyan piacra juttatni vagy forgalmazni. Ezenkívül a bortermeléshez szükséges alapvető kellékek, például a palackok és a dugók terén felmerülő ellátási nehézségek komoly terheket rónak a borágazatban tevékenykedő gazdasági szereplőkre, mivel megakadályozzák őket abban, hogy értékesítésre kész bort hozzanak forgalomba.

(7) A jelenleg nem forgalmazott és nem tárolható bormennyiségek egy részének az uniós piacról való kivonása hozzájárulhat a borágazat súlyos piaci zavarainak kezeléséhez. Ezért a bortermelők gazdasági teljesítményének javítása érdekében a Covid19-világjárvány okozta válsághoz kapcsolódó borlepárlást ideiglenesen fel kell venni a borágazati támogatási programok keretében támogatható intézkedések közé. A versenytorzulás elkerülése érdekében a lepárlásból származó alkohol felhasználását ki kell zárni az élelmiszer- és italgyártásból, és azt ipari, például fertőtlenítési vagy gyógyszerészeti, illetve energetikai célokra kell korlátozni.

(8) A válsághelyzeti tároláshoz nyújtott támogatás egy másik olyan intézkedés, amelynek célja, hogy bizonyos bormennyiségeket ideiglenesen kivonjon a forgalomból, és elősegítse egy gazdaságilag életképesebb piaci helyzet fokozatos visszaállítását. Ezért a bor válsághelyzeti tárolásához nyújtott támogatást ideiglenesen támogathatóvá kell tenni a borágazati támogatási programok keretében. Ahhoz, hogy a forgalomból kivont ugyanaz a bormennyiség ne részesülhessen kétszeres támogatásban, a válsághelyzeti tárolási támogatás kedvezményezettjei a borágazati támogatási programok keretében nem kaphatnak támogatást a bor válsághelyzetben történő lepárlásához, és nemzeti támogatásban sem részesülhetnek a válsághelyzetben történő borlepárláshoz.

(9) Ahhoz, hogy a gazdasági szereplők könnyebben reagálhassanak a jelenlegi rendkívüli körülményekre, és kezelni tudják ezt a kiszámíthatatlan és bizonytalan helyzetet, helyénvaló nagyobb rugalmasságot biztosítani az 1308/2013/EU rendelet szerinti egyes intézkedések végrehajtása során.

(10) Különösen annak érdekében, hogy a tagállamok támogatni tudják a válság által súlyosan érintett termelőket, el kell térni az 1308/2013/EU rendelet 44. cikkének (2) bekezdésétől az említett rendelet 48. cikkében említett kölcsönös kockázatkezelési alapokkal kapcsolatos intézkedés tekintetében, hogy 2020-ban a negyedik évben végrehajtott műveletekkel kapcsolatos költségek akkor is támogathatók legyenek, ha azok a megfelelő támogatási programtervezet tagállam általi benyújtása előtt merültek fel. Ez lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy a 2020-as pénzügyi év során további 12 hónapig kiegészítő támogatást nyújtsanak a már létrehozott kölcsönös kockázatkezelési alapok adminisztratív költségeihez. A gazdaságilag megfelelő támogatás biztosítása érdekében és a 48. cikk (2) bekezdésétől eltérve a nyújtott támogatásnak nem szabad csökkenő mértékűnek lennie, és az összegének meg kell egyeznie a végrehajtás harmadik évében nyújtott finanszírozással.

(11) Továbbá kivételes intézkedésként rendelkezni kell az 1308/2013/EU rendelet 46. cikkének (6) bekezdésétől, 47. cikkének (1) és (3) bekezdésétől, 49. cikkének (2) bekezdésétől és 50. cikkének (4) bekezdésétől való eltérésről, és ideiglenesen növelni kell a „szőlőültetvények szerkezetátalakítására és átállására”, a „zöldszüretre”, a „betakarítási biztosításra” és a „beruházásokra” vonatkozó intézkedésekhez nyújtott uniós hozzájárulás maximális mértékét. Ezekre az ideiglenes intézkedésekre azért van szükség, mert a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó okok miatt a gazdasági szereplőknek most és a továbbiakban is jelentős bevételkiesést és járulékos költségeket kell elkönyvelniük a piacot és saját termelésüket érintő zavarok miatt. A szóban forgó intézkedésekhez nyújtott uniós hozzájárulás növelése és a kedvezményezetti hozzájárulás ebből fakadó csökkenése némi pénzügyi könnyebbséget jelentene a kedvezményezettek számára.

(12) Az uniós hozzájárulás növelésével teremtett rugalmasság a pénzügyi támogatás egy formája, ugyanakkor nem igényel uniós többletforrást, mivel a borágazatra vonatkozó nemzeti támogatási programok tekintetében az 1308/2013/EU rendelet VI. mellékletében megállapított költségvetési korlátok továbbra is alkalmazandók maradnak. A tagállamok ezért dönthetnek úgy, hogy a szóban forgó intézkedésekre magasabb összegeket különítenek el, kizárólag az említett mellékletben meghatározott éves költségvetésen belül. A finanszírozási arányok megnövelésének elsődleges célja tehát az, hogy a jelenlegi instabil piaci helyzetben az ágazatot úgy támogassa, hogy ahhoz ne kelljen többletforrásokat mozgósítania.

(13) A megelőző célú betakarítási biztosítás a borágazati támogatási programok keretében támogatható, a válsághelyzetek felelősségteljes kezelésének ösztönzése céljából. Az 1308/2013/EU rendelet 49. cikke értelmében a betakarítási biztosítás támogatásának a termelők bevételének biztosításához kell hozzájárulnia olyan esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófák, kedvezőtlen időjárási jelenségek, betegségek vagy kártevőfertőzések következtében veszteségeket szenvednek el. Tekintettel arra, hogy a Covid19-világjárvány a bortermelés és -forgalmazás valamennyi szakaszában felmerülő, esetenként leküzdhetetlen nehézségek miatt drámai következményekkel jár a bortermelők bevételeire nézve, helyénvaló olyan esetekben is kiterjeszteni az uniós támogatást a betakarítási biztosításra, amikor a veszteségeket embereket érintő világjárvány okozza. Ilyen esetekben helyénvaló ideiglenesen 60%-ra emelni az uniós támogatás arányát annak érdekében, hogy a bortermelők számára ez némi pénzügyi könnyebbséget jelentsen.

(14) Az 1308/2013/EU rendelet 47. cikkében előírt zöldszüretet piacszervezési intézkedésként alkalmazzák, amikor túlzott szőlőtermés várható. Az említett cikk előírja, hogy az uniós támogatás igénybevételéhez a szőlőfürtöket a gazdaság egészében meg kell semmisíteni vagy el kell távolítani. A jelenlegi körülmények között a bortermelők minden eddiginél nehezebben tudják mozgósítani az ilyen, egész területre kiterjedő műveletekhez szükséges munkaerőt. Ezért helyénvaló eltérést biztosítani ettől a kötelezettségtől, és lehetővé tenni az éretlen szőlőfürtöknek a gazdaság egy részén történő megsemmisítését vagy eltávolítását, amennyiben a zöldszüret egész parcellákra kiterjed.

(15) Rendkívül sürgős esetben - különös tekintettel a jelenlegi piaci zavarokra, a járványnak a gyümölcs- és zöldség-, valamint a borágazatra gyakorolt súlyos hatásaira, tartós fennállására és várható súlyosbodására - azonnali lépéseket kell tenni és sürgősen intézkedéseket kell elfogadni a negatív hatások enyhítése érdekében. E piaci zavarok azonnali fellépés hiányában mindkét ágazatban súlyosbodással fenyegetnének, és mindkét ágazatban károsan hatnának a termelésre és a piaci feltételekre. A fentiekre tekintettel ezt a rendeletet az 1308/2013/EU rendelet 228. cikkében megállapított sürgősségi eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(16) Az azonnal szükséges lépések megtétele érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

GYÜMÖLCS- ÉS ZÖLDSÉGFÉLÉK

1. cikk * 

Ideiglenes eltérés az 1308/2013/EU rendelet 33. cikkének (3) és 34. cikkének (1) bekezdésétől

Az 1308/2013/EU rendelet 33. cikke (3) bekezdésének negyedik albekezdésétől eltérve 2020-ban nem alkalmazandó a szóban forgó rendelkezés által a válságmegelőzési és -kezelési intézkedésekre vonatkozóan az operatív programok kiadásainak egyharmadában meghatározott plafonérték.

Az 1308/2013/EU rendelet 34. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a működési alaphoz 2020-ban nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a működési alapokhoz való uniós pénzügyi hozzájárulásnak a tagállamok által 2020-ra jóváhagyott összegét, és nem haladhatja meg a ténylegesen felmerült kiadások 70%-át.

II. FEJEZET

BOR

1. SZAKASZ

A válságkezelést támogató intézkedések

2. cikk * 

Eltérések az 1308/2013/EU rendelet 43. cikkétől

Az 1308/2013/EU rendelet 43. cikkétől eltérve az e rendelet 3. és 4. cikkében meghatározott intézkedések a borágazati támogatási programok keretében előlegkifizetések vagy a 2020-as pénzügyi évben teljesített kifizetések révén finanszírozhatók.

3. cikk

Bor válság esetén történő lepárlása

(1) Az e cikkben megállapított feltételek teljesülése esetén támogatás nyújtható a bor lepárlására. Az ilyen támogatásnak arányosnak kell lennie.

(2) Az (1) bekezdésben említett, támogatott lepárlásból származó alkohol - a versenytorzulás elkerülése érdekében - kizárólag ipari, például fertőtlenítési vagy gyógyszerészeti, illetve energetikai célokra használható.

(3) Az (1) bekezdésben említett támogatás kedvezményezettjei az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében említett termékeket előállító vagy forgalmazó borászati vállalkozások, bortermelői szervezetek, két vagy több termelő által létrehozott társulások, szakmaközi szervezetek vagy szőlőből készült termékek lepárlói lehetnek.

(4) Kizárólag a lepárlók borral való ellátásának és e bor lepárlásának a költségei támogathatók.

(5) A tagállamok elsőbbségi kritériumokat határozhatnak meg, amelyeket fel kell tüntetniük támogatási programjukban. Ezeknek az elsőbbségi kritériumoknak a támogatási programban meghatározott konkrét stratégián és célkitűzéseken kell alapulniuk, továbbá objektívnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük.

(6) A tagállamok megállapítják az (1) bekezdésben említett támogatás kérelmezési eljárására vonatkozó szabályokat, amelyek a következőkre vonatkoznak:

a) a kérelem benyújtására jogosult természetes és jogi személyek;

b) a kérelmek benyújtása és kiválasztása: legalább a kérelmek benyújtásának, a javasolt fellépések megfelelősége elbírálásának és a gazdasági szereplőknek a kiválasztási eljárás eredményeiről való értesítésének határideje;

c) a támogatható intézkedésekre és az (4) bekezdésben említett költségekre vonatkozó rendelkezéseknek, valamint elsőbbségi kritériumok alkalmazása esetén az elsőbbségi kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése;

d) a kérelmek kiválasztása: elsőbbségi kritériumok alkalmazása esetén legalább az egyes elsőbbségi kritériumok súlyozása;

e) az előlegek fizetésének és a biztosítékok nyújtásának módja.

(7) A tagállamok objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján határozzák meg a kedvezményezetteknek nyújtott támogatás összegét.

(7a) *  Az e cikk szerinti támogatás kedvezményezettjei az illetékes kifizető ügynökségektől kérhetik előleg kifizetését, amennyiben ez a lehetőség az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet *  49. cikkének megfelelően szerepel a nemzeti támogatási programban. Az előlegek összege az uniós hozzájárulás 100%-ával egyezik meg. Az előlegfizetésre azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy a kedvezményezett a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet *  IV. fejezetének megfelelően legalább a szóban forgó előleg 110%-ával megegyező összegű banki garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítékot helyezett letétbe az érintett tagállam javára. A biztosíték akkor kerül felszabadításra, amikor az illetékes kifizető ügynökség megállapítja, hogy a művelet kapcsán felmerült, az uniós hozzájárulásnak megfelelő tényleges kiadások összege megegyezik az előleg összegével.

(8) *  Az 1308/2013/EU rendelet 44. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a tagállamok kiegészítő nemzeti kifizetéseket nyújthatnak az e cikkben említett intézkedésekhez.

(9) *  Az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendelet 1., 2. és 43. cikke, 48-54. cikke és 56. cikke, valamint az (EU) 2016/1150 bizottsági végrehajtási rendelet *  1., 2. és 3. cikke, 19-23. cikke, 25. cikke, 27-31. cikke, 32. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és 33-40. cikke értelemszerűen alkalmazandó a bor válsághelyzeti tárolásához nyújtott támogatásra.

4. cikk

Válsághelyzeti bortárolási támogatás

(1) Az e cikkben megállapított feltételekkel összhangban a borra válsághelyzeti tárolási támogatás nyújtható.

(2) Ahhoz, hogy a forgalomból kivont ugyanaz a bormennyiség ne részesülhessen kétszeres támogatásban, a válsághelyzeti tárolási támogatás kedvezményezettjei nem kaphatnak támogatást e rendelet 3. cikke alapján ugyanazon bormennyiség válsághelyzetben történő lepárlásához, és az 1308/2013/EU rendelet 216. cikke szerinti nemzeti támogatásban sem részesülhetnek válsághelyzetben történő borlepárláshoz.

(3) Az (1) bekezdésben említett támogatás kedvezményezettjei az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében említett termékeket előállító vagy forgalmazó borászati vállalkozások, bortermelői szervezetek, két vagy több termelő által létrehozott társulások vagy szakmaközi szervezetek lehetnek.

(4) A tagállamok megállapítják az (1) bekezdésben említett támogatás kérelmezési eljárására vonatkozó szabályokat, amelyek egyebek közt a következőkre vonatkoznak:

a) a kérelem benyújtására jogosult természetes és jogi személyek;

b) a kérelmek benyújtása és kiválasztása: legalább a kérelmek benyújtásának, a javasolt fellépések megfelelősége elbírálásának és a gazdasági szereplőknek a kiválasztási eljárás eredményeiről való értesítésének határideje;

c) az e cikkben meghatározott támogatási feltételeknek, valamint elsőbbségi kritériumok alkalmazása esetén az elsőbbségi kritériumoknak való megfelelés ellenőrzése;

d) a kérelmek kiválasztása: elsőbbségi kritériumok alkalmazása esetén legalább az egyes elsőbbségi kritériumok súlyozása;

e) az előlegek fizetésének és a biztosítékok nyújtásának módja.

(5) A tagállamok elsőbbségi kritériumokat határozhatnak meg annak érdekében, hogy bizonyos kedvezményezetteket előnyben részesítsenek azáltal, hogy feltüntetik őket a támogatási programban. Ezeknek az elsőbbségi kritériumoknak a támogatási programban meghatározott konkrét stratégián és célkitűzéseken kell alapulniuk, továbbá objektívnek és megkülönböztetéstől mentesnek kell lenniük.

(6) A tagállamok a kérelmeket a kérelmező által javasolt intézkedések részletes leírása és a végrehajtásukra javasolt határidők alapján bírálják el.

(6a) *  Az e cikk szerinti támogatás kedvezményezettjei kérhetik előleg kifizetését az illetékes kifizető ügynökségektől, amennyiben ez a lehetőség az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendelet 49. cikkének megfelelően szerepel a nemzeti támogatási programban. Az előlegek összege az uniós hozzájárulás 100%-ával egyezik meg. Az előlegfizetésre azzal a feltétellel kerülhet sor, hogy a kedvezményezett a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet IV. fejezetének megfelelően legalább a szóban forgó előleg 110%-ával megegyező összegű banki garanciát vagy azzal egyenértékű biztosítékot helyezett letétbe az érintett tagállam javára. A biztosíték akkor kerül felszabadításra, amikor az illetékes kifizető ügynökség megállapítja, hogy a művelet kapcsán felmerült, az uniós hozzájárulásnak megfelelő tényleges kiadások összege megegyezik az előleg összegével.

(7) *  Az 1308/2013/EU rendelet 44. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a tagállamok kiegészítő nemzeti kifizetéseket nyújthatnak az e cikkben említett intézkedésekhez.

(8) *  Az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendelet 1., 2. és 43. cikke, 48-54. cikke és 56. cikke, valamint az (EU) 2016/1150 bizottsági végrehajtási rendelet 1., 2. és 3. cikke, 19-23. cikke, 25. cikke, 27-31. cikke, 32. cikke (1) bekezdésének második albekezdése és 33-40. cikke értelemszerűen alkalmazandó a bor válsághelyzeti tárolásához nyújtott támogatásra.

2. SZAKASZ

Eltérések a különleges támogatási intézkedésektől

5. cikk

Eltérés az 1308/2013/EU rendelet 44. cikkének (2) bekezdésétől és 48. cikkének (2) bekezdésétől

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 44. cikkének (2) bekezdésétől eltérve a 2020-as pénzügyi évben az említett rendelet 48. cikkében említett kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozására irányuló támogatás olyan költségekre is nyújtható, amelyek a megfelelő támogatási programtervezet benyújtása előtt merültek fel olyan műveletekkel kapcsolatban, amelyek végrehajtásának harmadik éve 2019-ben lezárult.

(2) Az 1308/2013/EU rendelet 48. cikkének (2) bekezdésétől eltérve a végrehajtásuk harmadik évét 2019-ben lezáró műveletekkel kapcsolatos, kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozására irányuló támogatás az alapok adminisztratív költségeit fedező, nem csökkenő mértékű támogatás formájában nyújtható, amelynek összege megegyezik a végrehajtás harmadik évében nyújtott finanszírozással.

5a. cikk * 

Eltérés az 1308/2013/EU rendelet 45. cikkének (3) bekezdésétől

Az 1308/2013/EU rendelet 45. cikkének (3) bekezdésétől eltérve a tájékoztatási vagy promóciós intézkedésekhez nyújtott uniós hozzájárulás nem haladhatja meg a támogatható kiadások 70%-át.

6. cikk * 

Eltérés az 1308/2013/EU rendelet 46. cikkének (6) bekezdésétől

Az 1308/2013/EU rendelet 46. cikkének (6) bekezdésétől eltérve a szőlőültetvények szerkezetátalakításának és átállításának tényleges költségeihez való uniós hozzájárulás nem haladhatja meg a 70%-ot. A kevésbé fejlett régiókban a szerkezetátalakítás és átállítás költségeihez nyújtott uniós hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a 90%-ot.

7. cikk

Eltérés az 1308/2013/EU rendelet 47. cikkének (1) és (3) bekezdésétől

(1) Az 1308/2013/EU rendelet 47. cikkének (1) bekezdésétől eltérve 2020-ban „zöldszüret” alatt a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtöknek a gazdaság egészében vagy - amennyiben a zöldszüretet egész parcellákon végzik, akkor - annak egy részén történő teljes megsemmisítése vagy eltávolítása értendő.

(2) *  Az 1308/2013/EU rendelet 47. cikke (3) bekezdésének második mondatától eltérve a zöldszüretre nyújtott támogatás nem lépheti túl a szőlőfürtök közvetlen megsemmisítési vagy eltávolítási költségének és az ilyen megsemmisítéséből vagy eltávolításából adódó bevételkiesés összegének 70%-át.

8. cikk * 

Eltérés az 1308/2013/EU rendelet 49. cikkének (2) bekezdésétől

Az 1308/2013/EU rendelet 49. cikke (2) bekezdésének b) pontjától eltérve a betakarítási biztosítás támogatásához nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás mértéke nem haladhatja meg a termelők által a következők ellen fizetett biztosítási díjak költségének 70%-át:

a) az 1308/2013/EU rendelet 49. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett károk és a kedvezőtlen időjárási jelenségek által okozott egyéb károk;

b) állatok, növénybetegségek vagy kártevőfertőzés okozta károk;

c) az embereket érintő világjárványok okozta károk.

9. cikk

Eltérés az 1308/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdésétől

Az 1308/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdésétől eltérve a támogatható beruházási költségekhez nyújtott uniós hozzájárulás maximális mértéke a következő lehet:

a) *  70% a kevésbé fejlett régiókban;

b) *  60% a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;

c) *  90% az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókban;

d) *  85% a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet *  1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken.

10. cikk * 

Az ideiglenesen megnövelt uniós hozzájárulás alkalmazása

Az 5a. és 6. cikket, a 7. cikk (2) bekezdését, valamint a 8. és 9. cikket a tagállamok illetékes hatóságai által e rendelet hatálybalépésének napjától, de legkésőbb 2020. október 15-től kiválasztott műveletekre kell alkalmazni.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. április 30-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


  Vissza az oldal tetejére