A jogszabály mai napon ( 2021.01.17. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2021.II.8. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

601/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet

egyes, az egészségügyi katonák és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottak jogállására vonatkozó veszélyhelyzeti szabályokról

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 16. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A kormányrendelet hatálya

1. § [Hatály, értelmező rendelkezések]

(1) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál egészségügyi tevékenységet végző személy foglalkoztatása tekintetében az e rendeletben foglalt rendelkezések alkalmazásával kell eljárni.

(2) E kormányrendelet alkalmazásában

a) honvédelmi egészségügyi szolgáltató: a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak minősülő honvédelmi szervezet,

b) egészségügyi katona: a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 1. § (1) bekezdése hatálya alá tartozó, az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) 4. § a) pontja szerinti egészségügyi dolgozó,

c) egészségügyi honvédelmi alkalmazott: a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Haj.tv.) hatálya alá tartozó, az Eütev. 4. § a) pontja szerinti egészségügyi dolgozó,

d) egészségügyi tevékenység: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § y) pontjában meghatározott tevékenység,

e) közreműködő: az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés k) pontja szerinti személy vagy szervezet.

(3) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra, az egészségügyi katonára és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (a továbbiakban: Eszjtv.) nem alkalmazható.

(4) A miniszter ellátási érdekből engedélyezheti a honvédelmi egészségügyi szolgáltató számára közreműködő igénybevételét.

2. Az egészségügyi katonákra vonatkozó veszélyhelyzeti eltérő szabályok

2. § [Az egészségügyi katonákra vonatkozó általános szabályok]

(1) Az egészségügyi katonára a Hjt.-t a 3-6. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egészségügyi katonára a Hjt. 238. §-a alapján kiadott jogszabály rendelkezéseit alkalmazni kell.

3. § [Összeférhetetlenség]

(1) A Hjt. összeférhetetlenségre vonatkozó előírásait a (2)-(12) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egészségügyi katona további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység, a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony (a továbbiakban együtt: gyakorolható tevékenység) kivételével - kizárólag a miniszter előzetes engedélyével létesíthet.

(3) Az egészségügyi katona a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt kizárólag a miniszter előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi katona munkaidejével.

(4) Az egészségügyi katona az őt foglalkoztató honvédelmi egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire szolgálati viszonya nem terjed ki.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti engedélyre vonatkozó kérelmet a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője útján, annak véleményével ellátva kell megküldeni döntéshozatal céljából a miniszter részére. A miniszter a döntéséről egyidejűleg tájékoztatja az Országos Kórházi Főigazgatóságot.

(6) Az egészségügyi katona az összeférhetetlenséget a munkáltatói jogkört gyakorló általi felszólítástól számított harminc napon belül köteles megszüntetni.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak megszegése esetén alkalmazni kell a Hjt. 82. § (2) bekezdését.

(8) Az egészségügyi katona a szolgálati viszony keretében - az Eütv. 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség esetét és a Kormány rendeletében meghatározott eseteket kivéve - nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más - e kormányrendelet hatálya alá nem tartozó - jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.

(9) A vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult egészségügyi katona munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlen,

a) ha hozzátartozójával irányítási (felügyeleti), ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,

b) a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.

(10) A (9) bekezdés szerinti összeférhetetlenség alól a Hjt. 80. §-ában foglaltra figyelemmel a munkáltatói jogkört gyakorló felmentést adhat.

(11) A (9) bekezdés b) pontja a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál, valamint az egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó honvédelmi szervezetnél létesített, egészségügyi tevékenység végzésére irányuló, a szolgálati viszonyhoz kapcsolódó munkakörre, megbízásra nem alkalmazandó.

(12) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője - a védelem-egészségügyi tevékenység kivételével - az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytathat azzal, hogy ezen tevékenység végzési ideje a gyakorlati időbe, illetve a kötelező továbbképzésbe beszámít.

4. § [Teljesítményértékelés]

Az 5. § (3) bekezdése szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetmény és a 6. § szerinti illetmény legfeljebb 20%-os növelése a Hjt. 87. §-a szerinti teljesítményértékelés alapján történhet, ha az értékelés kiemelkedő vagy jó szintű. Az illetmény növeléséről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt.

5. § [Illetmény]

(1) Az egészségügyi katona illetménye el kell, hogy érje

a) a kötelező legkisebb munkabérnek,

b) középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak

megfelelő összeget.

(2) Az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott, továbbá egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi katona, továbbá az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsga megszerzését megelőzően - az ilyen szakvizsga megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott - egészségügyi katona illetménye megállapítása során nem alkalmazható a Hjt. 122. § (1)-(3), (6) bekezdése, a Hjt. 123-125. §-a és a Hjt. 127-128. §-a.

(3) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi katona az 1. melléklet szerinti fizetési fokozatához tartozó illetmény 106%-ára jogosult.

(4) A Hjt. 238. § (2) bekezdés 20. pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott miniszteri rendeletben - az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Eszjtv.vhr.) 24. § (1) bekezdése szerint a vezetői juttatásnak az országos kórház-főigazgató által megállapított felső határán belül - megállapított mértékű vezetői illetménypótlék is megilleti az állománynak a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál a miniszter rendeletében meghatározott beosztást betöltő tagját.

(5) Ahol a Hjt. vagy a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet a (2) bekezdés szerinti egészségügyi katona

a) alapilletményét említi, ott az 1. melléklet szerinti fizetési fokozathoz tartozó, a (3) bekezdés szerinti illetményt,

b) illetményét vagy távolléti díját említi, ott az 1. melléklet szerinti fizetési fokozathoz tartozó, a (3) bekezdés szerinti illetmény összegét

kell érteni.

(6) Az egészségügyi katona szolgálati viszonyban töltött ideje és a fizetési fokozatának megállapítása során a Hjt. 92. § (2a) bekezdése szerinti pótszabadság mértéke szempontjából irányadó szolgálati időt kell figyelembe venni

(7) Az egészségügyi katona a szolgálati viszonyban töltött idő alapján az 1. melléklet szerinti - az adott fizetési fokozathoz tartozó - időtartam elteltével (a továbbiakban: várakozási idő) eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A várakozási idő elteltét követően, a tárgyév első napjával kell a magasabb fizetési fokozatba sorolni az egészségügyi katonát. A magasabb fizetési fokozat elérésével a várakozási idő újrakezdődik.

(8) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi katona az önként vállalt többletmunkáért - ideértve az önként vállalt ügyeletet és készenlétet is - díjazásra jogosult, melynek mértékét a munkáltatói jogkört gyakorló és az egészségügyi katona külön megállapodásban állapítja meg. A (2) bekezdés alá tartozó egészségügyi katona önként vállalt többletmunkájának díjazására az Eütev. nem alkalmazható.

(9) A miniszter - az Eszjtv.vhr. 26. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az országos kórház-főigazgató által megállapított feltételekre és mértékre tekintettel - megállapítja a (2) bekezdés szerinti egészségügyi katona (3) bekezdés szerinti illetményén felül járó további díjakat, azok feltételeit és mértékét, így különösen

a) kötelezően elrendelt ügyelet,

b) készenlét,

c) rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés,

d) helyettesítés, valamint

e) kirendelés

esetén.

(10) Ha az egészségügyi katona szolgálati beosztása ellátása helyett vagy mellett a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője rendelkezése alapján átmenetileg más egészségügyi katona szolgálati beosztásába vagy más egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkakörébe tartozó feladatokat lát el 30 napon túl, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, a többletmunka ellentételezésére illetményén felül részére

a) a (2) bekezdés szerinti egészségügyi katona helyettesítése esetén a helyettesített (5) bekezdés a) pontja szerinti alapilletményének legfeljebb 50%-a,

b) a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó egészségügyi katonának minősülő egészségügyi katona helyettesítése esetén a helyettesített Hjt. 123. § szerinti alapilletményének legfeljebb 50%-a,

c) az egészségügyi honvédelmi alkalmazott helyettesítése esetén a helyettesített honvédelmi alkalmazott illetményének legfeljebb 50%-a

állapítható meg.

(11) Ha a szolgálati viszonyának általa kezdeményezett megszüntetését követően az érintett személy 12 hónapon belül egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyban megállapított illetménye egy évig nem haladhatja meg a korábbi jogviszony megszűnésekor irányadó illetményét.

(12) A Hjt. 38. § (1a) bekezdés b) pontjában, 46. § (1) bekezdés r)-s) pontjában, 47. § (1a) bekezdésében, 59. § (2) bekezdés c) pontjában, 92. § (2a) bekezdésében, 197. § (3) bekezdésében és 215. § (1) bekezdés e) pontjában az ott felsorolt jogviszonyokon túl az egészségügyi szolgálati jogviszonyt is érteni kell.

6. § [Az egészségügyi szakdolgozónak minősülő egészségügyi katona illetményére vonatkozó eltérő szabályok]

Az 5. § (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó egészségügyi katona az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok szerinti - törvényben és a Kormány rendeletében és a Hjt. felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott - illetményre, valamint illetménypótlékra jogosult.

3. Az egészségügyi honvédelmi alkalmazottakra vonatkozó veszélyhelyzeti eltérő szabályok

7. § [Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott jogviszonyára vonatkozó általános szabályok]

(1) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra a Haj.tv.-t a 7-12. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazotti jogviszony megszüntethető áthelyezéssel a Haj.tv. és az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkáltatók között.

(3) A Haj.tv. alkalmazásakor honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött időnek kell tekinteni az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött időt.

(4) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra a Haj.tv. 92/C-93. §-a alapján kiadott jogszabály rendelkezéseit alkalmazni kell.

8. § [Összeférhetetlenség]

(1) A Haj.tv. összeférhetetlenségre vonatkozó előírásait a (2)-(12) bekezdésben foglalt sajátos szabályokra figyelemmel kell alkalmazni.

(2) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt, ideértve más keresőfoglalkoztatást, valamint díjazás ellenében folytatott tevékenységet is - gyakorolható tevékenység kivételével - kizárólag a miniszter előzetes engedélyével létesíthet.

(3) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a gyakorolható tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt kizárólag a miniszter előzetes engedélye alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama részben azonos az egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkaidejével.

(4) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott az őt foglalkoztató honvédelmi egészségügyi szolgáltató székhelyén vagy telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire honvédelmi alkalmazotti jogviszonya nem terjed ki.

(5) A (2) és (3) bekezdés szerinti engedélyre vonatkozó kérelmet a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője útján, annak véleményével ellátva kell megküldeni döntéshozatal céljából a miniszter részére. A miniszter a döntéséről egyidejűleg tájékoztatja az Országos Kórházi Főigazgatóságot.

(6) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott az összeférhetetlenséget a honvédelmi egészségügyi szolgáltató általi felszólítástól számított harminc napon belül köteles megszüntetni.

(7) A (6) bekezdésben foglaltak megszegése esetén alkalmazni kell a Haj.tv. 50. § (4) bekezdését.

(8) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszony keretében - az Eütv. 3. § i) pontja szerinti sürgős szükség esetét és a Kormány rendeletében meghatározott eseteket kivéve - nem nyújthat egészségügyi szolgáltatást ugyanazon személy számára, akinek más - e kormányrendelet hatálya alá nem tartozó - jogviszonyban már ugyanazon betegség tekintetében egészségügyi szolgáltatást nyújtott.

(9) A vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkakörével, vezetői megbízásával összeférhetetlen,

a) ha hozzátartozójával irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba kerülne,

b) a munkáltatóéval azonos, vagy ahhoz hasonló tevékenységet is végző, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.

(10) A (9) bekezdés szerinti összeférhetetlenség alól a munkáltató felmentést adhat.

(11) A (9) bekezdés b) pontja a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál, valamint az egészségügyi szolgáltatást nem nyújtó honvédelmi szervezetnél létesített, egészségügyi tevékenység végzésére irányuló, a egészségügyi honvédelmi alkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó munkakörre, vezetői megbízásra nem alkalmazandó.

(12) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője - a védelem-egészségügyi tevékenység kivételével - az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet nem folytathat azzal, hogy ezen tevékenység végzési ideje a gyakorlati időbe, illetve a kötelező továbbképzésbe beszámít.

9. § [Minősítés]

A 10. § (3) bekezdése szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetmény és a 11. § szerinti illetmény legfeljebb 20%-os növelése minősítés alapján történhet, ha az egészségügyi honvédelmi alkalmazott kiválóan alkalmas minősítést kap. Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott minősítését évente legalább egy alkalommal el kell végezni.

10. § [Illetmény]

(1) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetménye el kell, hogy érje

a) a kötelező legkisebb munkabérnek,

b) középfokú vagy magasabb iskolai végzettséget, illetve középfokú vagy magasabb szakképzettséget igénylő munkakör betöltése esetén a garantált bérminimumnak

megfelelő összeget.

(2) Az orvos, szakorvos, fogorvos, szakfogorvos, gyógyszerész, szakgyógyszerész, továbbá a Kormány rendeletében meghatározott munkakörben foglalkoztatott, továbbá egyéb, nem egészségügyi egyetemi végzettséggel, valamint nem egészségügyi egyetemi végzettséggel és egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkező egészségügyi honvédelmi alkalmazott, továbbá az Eütv. szerinti egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzést lezáró szakvizsga megszerzését megelőzően - az ilyen szakvizsga megszerzése feltételeként előírt felsőfokú szakképesítéssel rendelkező és ezen szakképesítéshez kötött munkakörben foglalkoztatott - egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetménye megállapítása során nem alkalmazható a Haj.tv. 62-76. §-a és a Haj.tv. 82. §-a.

(3) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott az 1. melléklet szerinti fizetési fokozatához tartozó illetményre jogosult.

(4) Ahol a Haj.tv. vagy a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet a (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetményét említi, ott az 1. melléklet szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetményt kell érteni.

(5) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott esetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 148-149. §-át, 151. § (1)-(4) bekezdését és 152. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a távolléti díj megállapításakor az 1. melléklet szerinti fizetési fokozathoz tartozó illetményt kell figyelembe venni.

(6) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott magasabb vezetői, vagy vezetői megbízással rendelkező egészségügyi honvédelmi alkalmazottat a Haj.tv. 70. § (2) bekezdésében foglaltnál magasabb mértékű vezetői pótlék illeti meg, melynek mértékét a Haj.tv. 93. § 7. pontja alapján kiadott rendelet állapítja meg az Eszjtv.vhr. 24. § (1) bekezdése szerint a vezetői juttatásnak az országos kórház-főigazgató által megállapított felső határán belül.

(7) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazott honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idejét és fizetési fokozatát a Haj.tv. 83. § (1)-(2) bekezdése szerint kell megállapítani.

(8) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján a várakozási idő elteltével eggyel magasabb fizetési fokozatba lép. A várakozási idő elteltét követően, a tárgyév első napjával kell a magasabb fizetési fokozatba sorolni az egészségügyi honvédelmi alkalmazottat. A magasabb fizetési fokozat elérésével a várakozási idő újrakezdődik.

(9) A (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott az önként vállalt többletmunkáért - ideértve az önként vállalt ügyeletet és készenlétet is - díjazásra jogosult, melynek mértékét a munkáltató és az egészségügyi honvédelmi alkalmazott külön megállapodásban állapítja meg. A (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott önként vállalt többletmunkájának díjazására az Eütev. nem alkalmazható.

(10) A miniszter - az Eszjtv.vhr. 26. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az országos kórház-főigazgató által megállapított feltételekre és mértékre tekintettel - megállapítja a (2) bekezdés szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott 1. melléklet szerinti illetményén felül járó további díjakat, azok feltételeit és mértékét, így különösen

a) kötelezően elrendelt ügyelet,

b) készenlét,

c) rendes munkarend szerinti feladatok ellátása, ügyeleti feladatellátás, készenléti feladatellátás keretében történő önként vállalt többletmunkavégzés,

d) helyettesítés, valamint

e) kirendelés

esetén.

(11) Ha az egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkaköre ellátása helyett vagy mellett a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője rendelkezése alapján átmenetileg más egészségügyi katona szolgálati beosztásába vagy más egészségügyi honvédelmi alkalmazott munkakörébe tartozó feladatokat lát el 30 napon túl, és ezáltal jelentős többletmunkát végez, a többletmunka ellentételezésére illetményén felül részére

a) a helyettesített egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetményének legfeljebb 50%-a,

b) az 5. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi katona helyettesítése esetén a helyettesített 5. § (5) bekezdés a) pontja szerinti alapilletményének legfeljebb 50%-a,

c) az 5. § (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó egészségügyi katona helyettesítése esetén a Hjt. 123. §-a szerinti alapilletményének legfeljebb 50%-a

állapítható meg.

(12) Ha a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának általa kezdeményezett megszüntetését követően az érintett személy 12 hónapon belül egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az egészségügyi szolgálati jogviszonyban megállapított illetménye egy évig nem haladhatja meg a korábbi jogviszony megszűnésekor irányadó illetményét.

11. § [Az egészségügyi szakdolgozónak minősülő egészségügyi honvédelmi alkalmazott illetményére vonatkozó eltérő szabályok]

A 10. § (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó egészségügyi honvédelmi alkalmazott az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok szerinti - az Eütev.-ben, a Haj.tv.-ben, a Kormány rendeletében és a Haj.tv. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott - illetményre, valamint illetménypótlékra jogosult.

12. § [Kinevezéstől eltérő foglalkoztatás]

(1) A miniszter döntése alapján - az országos kórház-főigazgató erre irányuló kezdeményezése esetén, a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője véleményének kikérését követően - egészségügyi közfeladat ellátása érdekében az egészségügyi honvédelmi alkalmazott határozott időre kirendelhető egy másik fenntartóhoz tartozó egészségügyi szolgáltatóhoz. A kirendelés nem veszélyeztetheti a honvédelmi egészségügyi szolgáltató alaprendeltetéséből, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényből fakadó feladatainak ellátását.

(2) A kinevezéstől eltérő foglalkoztatás esetén a kinevezésnek tartalmaznia kell, hogy a kirendelés időtartama tizenkét hónapos időszak alatt összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg.

(3) A kinevezés tartalmazza, hogy nem rendelhető ki az egészségügyi honvédelmi alkalmazott

a) a várandóssága megállapításától gyermeke hároméves koráig,

b) ha a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény szerint nagycsaládos,

c) gyermeke tizenhat éves koráig, ha gyermekét egyedül neveli,

d) hozzátartozójának tartós, személyes gondozása esetén,

e) ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötvenszázalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,

f) a szakvizsgájának letételét megelőző fél éven belül,

g) ha öregségi nyugdíjra jogosult, és nem járul hozzá a kirendeléséhez.

(4) Ha a tizenhat évnél fiatalabb gyermek mindkét szülője egészségügyi katona, illetve egészségügyi honvédelmi alkalmazott, akkor csak az egyik szülő rendelhető ki a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) Az egészségügyi honvédelmi alkalmazottat legalább tíz munkanappal korábban írásban tájékoztatni szükséges

a) a kirendelés elrendeléséről,

b) a kirendelés időtartamáról,

c) a kirendelésnek megfelelő munkavégzés helyéről,

d) a kirendelés idejére járó illetményéről,

e) a kirendeléshez kapcsolódó szállási és utazási kérdésekről.

(6) A kirendelt egészségügyi honvédelmi alkalmazott az (5) bekezdés szerinti tájékoztatást követő három munkanapon belül köteles jelezni, ha a kirendelés a (3) vagy (4) bekezdésbe ütközik, vagy számára aránytalan sérelemmel járna.

4. Az egészségügyi katona és az egészségügyi honvédelmi alkalmazott adatainak nyilvántartása

13. § (1) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője az egészségügyi katonákról, illetve az egészségügyi honvédelmi alkalmazottakról a 2. mellékletben meghatározott adatkörre kiterjedő nyilvántartást (a továbbiakban: alapnyilvántartás) vezet. A 2. mellékletben nem szereplő körben - törvény eltérő rendelkezésének hiányában - adatkezelés nem végezhető, ilyen adatot nyilvántartani nem lehet.

(2) Az alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, az egészségügyi katona, illetve az egészségügyi honvédelmi alkalmazottak neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekből nyilvános adat.

(3) A honvédelmi egészségügyi szolgáltató alapnyilvántartási rendszere törvény felhatalmazásának hiányában más adatrendszerrel nem kapcsolható össze.

(4) Az alapnyilvántartásból statisztikai célra csak személyazonosításra alkalmatlan módon szolgáltatható adat.

(5) A honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál vezetett alapnyilvántartásba - az érintetten kívül - a következők jogosultak betekinteni, illetve abból adatot átvenni a rájuk vonatkozó jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából:

a) az egészségügyi katona, illetve az egészségügyi honvédelmi alkalmazott elöljárója vagy hivatali felettese,

b) a teljesítményértékelést végző vezető,

c) feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv,

d) munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,

e) az egészségügyi katona, illetve az egészségügyi honvédelmi alkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság,

f) a személyzeti, munkaügyi és illetményszámfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,

g) az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.

(6) Az alapnyilvántartásban rögzített adat a szolgálati jogviszony megszűnését követő 10. év végéig kezelhető.

5. Egyes jogszabályok alkalmazását kizáró és elrendelő rendelkezések

14. § (1) Az egészségügyi katonára és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra, valamint a honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra az Eszjtv.vhr. - e rendelet kifejezett eltérő rendelkezése hiányában - nem alkalmazható.

(2) Az egészségügyi katonára és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra, valamint a honvédelmi egészségügyi szolgáltatóra nem alkalmazható az egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók jogviszonyával kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 530/2020. (XI. 28.) Korm. rendelet.

(3) Amennyiben jogszabály az Eszjtv. 4. §-a szerinti összeférhetetlenségi rendelkezéseit feloldó vagy enyhítő szabályt állapít meg, úgy azt az egészségügyi katonára és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottra is alkalmazni kell.

6. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2021. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 16. § 2021. január 15-én lép hatályba.

16. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet 2021. február 8-án hatályát veszti.

17. § A 2021. január 1. napján fennálló és e kormányrendelet alapján engedélykötelessé váló tevékenység, illetve jogviszony engedélyeztetése iránti kérelmet 2021. március 1. napjáig kell az egészségügyi katonának és az egészségügyi honvédelmi alkalmazottnak a honvédelmi egészségügyi szolgáltató vezetője útján, annak véleményével ellátva, a miniszter részére döntéshozatal céljából előterjesztenie. A miniszter a döntéséről egyidejűleg tájékoztatja az Országos Kórházi Főigazgatóságot.

18. § Ha az 5. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi katona 2021. január 1-jén érvényes, 5. § (3) bekezdése szerinti illetménye kevesebb, mint a Hjt. szerinti 2020. december 31-én érvényes illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek összege, akkor részére az 5. § (3) bekezdése szerinti illetményt a különbözettel megnövelt összegben kell megállapítani.

19. § Ha a 10. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott 2021. január 1-jén érvényes, 10. § (3) bekezdése szerinti illetménye kevesebb, mint a Haj.tv. szerinti, 2020. december 31-én érvényes illetménye, akkor részére a 10. § (3) bekezdése szerinti illetményt a különbözettel megnövelt összegben kell megállapítani. A 2020. december 31-én érvényes illetmény alatt a 2020. december 31-én érvényes fizetési fokozat alapján járó illetmény - ideértve a garantált illetménynél magasabb összegben megállapított illetményrészt is -, honvédelmi illetménykiegészítés, valamint a honvédelmi alkalmazottat folyamatosan megillető illetménypótlékok, valamint a Haj.tv. 76. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti keresetkiegészítés együttes összegét kell érteni.

1. melléklet a 601/2020. (XII. 18.) Korm. rendelethez

Illetménytábla

Fizetési fokozat Gyakorlati idő Illetmény (Ft/hó, bruttó)
1. 0-2 év 481 486 Ft
2. 3-5 év 613 134 Ft
3. 6-10 év 861 848 Ft
4. 11-15 év 979 473 Ft
5. 16-20 év 1 044 175 Ft
6. 21-25 év 1 158 957 Ft
7. 26-30 év 1 256 300 Ft
8. 31-35 év 1 307 997 Ft
9. 36-40 év 1 417 967 Ft
10. 41- év 1 666 040 Ft

2. melléklet a 601/2020. (XII. 18.) Korm. rendelethez

Az alapnyilvántartás adatköre

Az egészségügyi katona és az egészségügyi honvédelmi alkalmazott

I.

1. neve (leánykori neve)

2. születési helye, ideje

3. anyja neve

4. TAJ száma, adóazonosító jele

5. lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma

6. családi állapota

7. gyermekeinek születési ideje

8. egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete

II.

1. legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi)

2. szakképzettsége(i)

3. iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai

4. tudományos fokozata

5. idegennyelv-ismerete

III.

1. a korábbi jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése

2. a munkahely megnevezése

3. a megszűnés módja, időpontja

IV.

1. a Hjt. szerinti szolgálati viszony vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszony kezdete

2. állampolgársága

3. a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte

4. a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok

V.

1. a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személyt foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele

2. e szervnél a jogviszony kezdete

3. a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEOR-száma

4. címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai

5. a teljesítményértékelés vagy minősítés időpontja és tartalma

VI.

1. személyi juttatások

VII.

1. a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy munkából való távollétének jogcíme és időtartama

VIII.

1. a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatása megszűnésének időpontja, módja

2. amennyiben a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál történő foglalkoztatása megszűnésével együtt jár a szolgálati viszonyának, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyának a megszűnése, úgy ennek időpontja, módja, a végkielégítés adatai

IX.

1. a Hjt. szerinti szolgálati viszonyban vagy a honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban álló személy munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai


  Vissza az oldal tetejére