A jogszabály mai napon ( 2024.04.17. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A BIZOTTSÁG 2020. május 7-i (EU) 2020/855 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv kiegészítéséről szóló (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a Bahama-szigeteknek, Barbadosnak, Botswanának, Kambodzsának, Ghánának, Jamaicának, Mauritiusnak, Mongóliának, Mianmarnak/Burmának, Nicaraguának, Panamának és Zimbabwénak a melléklet I. pontjában szereplő táblázatba való felvétele, valamint Bosznia-Hercegovinának, Etiópiának, Guyanának, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságnak, Sri Lankának és Tunéziának az említett táblázatból való törlése tekintetében történő módosításáról * 

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvre *  és különösen annak 9. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1) Az Uniónak gondoskodnia kell pénzügyi rendszere és a belső piac integritásának és megfelelő működésének a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással szembeni hatékony védelméről. Ezért az (EU) 2015/849 irányelv úgy rendelkezik, hogy a Bizottságnak azonosítani kell azokat az országokat, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszereit olyan stratégiai hiányosságok jellemzik, amelyek jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve.

(2) Az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet *  stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat azonosított. Az említett rendeletet megfelelő időközönként felül kell vizsgálni annak alapján, hogy az említett, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok milyen előrelépést tettek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszereiket jellemző stratégiai hiányosságok felszámolása terén. A Bizottságnak értékeléseiben figyelembe kell vennie a nemzetközi szervezetektől és standardalkotó intézményektől - például a Pénzügyi Akció Munkacsoporttól (a továbbiakban: FATF) - származó új információkat. Ezen információk fényében a Bizottságnak azonosítania kell a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerükben stratégiai hiányosságokkal rendelkező további országokat is.

(3) Tekintettel a nemzetközi pénzügyi rendszer magas szintű integrációjára, a piaci szereplők közötti szoros kapcsolatra, az Unióba irányuló, illetve az Unióból kiinduló határokon átnyúló ügyletek nagy volumenére és a piac nyitottságának szintjére, a nemzetközi pénzügyi rendszert fenyegető, pénzmosással vagy terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos bármilyen kockázat egyúttal az Unió pénzügyi rendszerét is veszélyezteti.

(4) Ezért fontos figyelembe venni az országok azonosítása céljából már elvégzett nemzetközi szintű munkát, különösen az FATF tevékenységét. A globális pénzügyi rendszer integritásának biztosítása szempontjából meghatározó jelentőségű, hogy az Unió kellően figyelembe vegye uniós szinten azokat az országokat, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszereit az FATF szerint stratégiai hiányosságok jellemzik. A Bizottság - az (EU) 2015/849 irányelvben szereplő kritériumokkal összhangban - figyelembe vette a legfrissebb rendelkezésre álló információkat, különösen az FATF által a közelmúltban kiadott „Nyilvános nyilatkozatokat”, „A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemnek való globális megfelelés javítása: megszakítás nélküli folyamat” című FATF-dokumentumokat, valamint a nemzetközi együttműködés-ellenőrző csoport FATF-jelentéseit -az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkének (4) bekezdésének megfelelően - az egyes harmadik országok jelentette kockázatokról.

(5) Minden olyan harmadik ország, melyet az FATF a nemzetközi pénzügyi rendszerre nézve kockázatot jelentőként azonosított, feltételezhetően a belső piacra nézve is kockázatot jelent. Ez a feltételezés bármelyik olyan országra vonatkozik, amelyet azonosítottak az FATF által kiadott „Nyilvános nyilatkozat” dokumentumokban és „A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemnek való globális megfelelés javítása: megszakítás nélküli folyamat” című FATF-dokumentumokban.

(6) A független értékelése elvégzése érdekében a Bizottság értékelte az FATF-től, illetve adott esetben más forrásokból származó, rendelkezésre álló információkat, hogy levonhassa következtetését. Ezen értékelést követően a Bizottság elemzése megerősítette a (8)-(19) preambulumbekezdésben ismertetett stratégiai hiányosságokat.

(7) 2018 októberében az FATF olyan országként azonosította a Bahama-szigeteket, amelynek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik, melyek tekintetében a Bahama-szigetek cselekvési tervet dolgozott ki az FATF közreműködésével. A Bizottság ebben az összefüggésben értékelte az FATF-től az említett hiányosságokkal kapcsolatban beérkezett legfrissebb információkat és más releváns információkat. A Bahama-szigetek lépéseket tett a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerének javítására, és 2020 februárjában az FATF előzetesen megállapította, hogy a Bahama-szigetek nagy részben teljesítette a cselekvési tervét, és indokoltnak tartja helyszíni értékelés elvégzését, hogy meggyőződhessen arról, hogy a Bahama-szigetek elindította és fenntartja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet érintő reformokat, és hogy fenntartja a végrehajtás jövőbeli biztosításához szükséges politikai kötelezettségvállalást. Az FATF-nek még el kell végeznie az említett értékelést, hogy megerősíthesse az előzetes megállapítását. Ezért a Bizottság nem rendelkezik olyan információval, amely alapján ebben a szakaszban megerősíthetné, hogy az ország eredményesen kezelte a stratégiai hiányosságokat. Az elvégzendő értékelés az alábbi területekre fog összpontosítani: (1) átfogó elektronikus ügyviteli rendszer létrehozása a nemzetközi együttműködés számára; (2) annak igazolása, hogy működik a banknak nem minősülő pénzintézetek kockázatalapú felügyelete; (3) az időben való hozzáférés biztosítása a megfelelő, pontos és időszerű alapvető információkhoz és tényleges tulajdonosi információkhoz; (4) a pénzügyi információs egység által előállított, a bűnüldöző hatóságok pénzmosási/terrorizmusfinanszírozási -különösen a komplex pénzmosást és az önálló pénzmosást érintő - nyomozásait segítő termékek minőségének javítása; (5) annak bizonyítása, hogy az illetékes hatóságok nyomozásokat és büntetőeljárásokat folytatnak a pénzmosás valamennyi típusa - így a komplex pénzmosási esetek, az önálló pénzmosás, továbbá a külföldön elkövetett alapbűncselekményekből származó jövedelmekkel kapcsolatos esetek, ideértve a külföldön elkövetett adóbűncselekményeket is - tekintetében; (6) annak bizonyítása, hogy elkobzási eljárásokat indítanak és zárnak le a pénzmosási esetek valamennyi típusa esetében; és (7) a terrorizmusfinanszírozás és a proliferációfinanszírozás elleni célzott pénzügyi szankciókra vonatkozó keretekben előforduló hiányosságok kezelése és a végrehajtás bizonyítása. Ennek alapján a Bahama-szigetek olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(8) 2020 februárjában az FATF olyan országként azonosította Barbadosi, amelynek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik, melyek tekintetében Barbados cselekvési tervet dolgozott ki az FATF közreműködésével. A Bizottság ebben az összefüggésben értékelte az FATF-től az említett hiányosságokkal kapcsolatban beérkezett legfrissebb információkat és más releváns információkat. A hiányosságok a következők: (1) hiányzik a pénzügyi intézmények és a megjelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák hatékony, kockázatalapú felügyelete; (2) hiányosságok a jogi személyiséggel és megállapodásokkal bűncselekmény elkövetése céljából való visszaélés megelőzését szolgáló intézkedésekkel kapcsolatban, valamint a pontos és naprakész alapvető információkhoz és tényleges tulajdonosi információkhoz időben való hozzáférés biztosításában; (3) hiányosságok a pénzügyi információs egység (FIU) azon képességében, hogy pénzügyi információkkal segítse a bűnüldöző hatóságokat a pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási nyomozásokban; (4) hiányosságok az ország kockázati profiljának nem megfelelő pénzmosási nyomozások és büntetőeljárások terén, hátralékos büntetőeljárási ügyek; (5) hiányosságok a pénzmosási esetekkel kapcsolatos elkobzások lefolytatása terén, ideértve azt is, hogy kevés segítséget kérnek a külföldi partnerektől. Ennek alapján Barbados olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(9) 2018 októberében az FATF olyan országként azonosította Botswanát, amelynek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik, melyek tekintetében Botswana cselekvési tervet dolgozott ki az FATF közreműködésével. A Bizottság ebben az összefüggésben értékelte az FATF-től az említett hiányosságokkal kapcsolatban beérkezett legfrissebb információkat és más releváns információkat. A hiányosságok a következők: (1) hiányosságok a jogi személyekkel, a jogi megállapodásokkal és nonprofit szervezetekkel kapcsolatos kockázatok értékelésében; (2) a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni kockázatalapú felügyeletről szóló kézikönyvek alkalmazásának hiánya; (3) a pénzügyi információk pénzügyi információs egység általi elemzésének és továbbításának szintje; (4) hiányosságok a terrorizmusfinanszírozás elleni stratégia végrehajtásában, nem kielégítő a bűnüldöző hatóságok terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos nyomozási kapacitása; (5) nem tudják biztosítani a terrorizmus- és a proliferációfinanszírozás elleni célzott pénzügyi szankciók késedelem nélküli végrehajtását, és (6) hiányosságok a kockázatalapú megközelítésnek a nonprofit szervezetek monitoringja területén történő alkalmazásában. Ennek alapján Botswana olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(10) 2019 februárjában az FATF olyan országként azonosította Kambodzsát, amelynek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik, melyek tekintetében Kambodzsa cselekvési tervet dolgozott ki az FATF közreműködésével. A Bizottság ebben az összefüggésben értékelte az FATF-től az említett hiányosságokkal kapcsolatban beérkezett legfrissebb információkat és más releváns információkat. A hiányosságok a következők: (1) nincs átfogó jogalap a kölcsönös jogsegélyhez, az érintett bűnüldöző hatóságokat nem részesítik releváns képzésben; (2) nem valósították meg az ingatlanágazat és a kaszinók kockázatalapú felügyeletét; (3) nem valósították meg a bankok kockázatalapú felügyeletét, többek között azonnali, arányos és visszatartó erejű intézkedésekkel; (4) technikai megfeleléssel kapcsolatos hiányosságok a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos jogszabályban; (5) a bejelentett gyanús ügyletek elemzésének és az azzal kapcsolatos információk bűnüldöző hatóságoknak történő továbbításának szintje; (6) nem kielégítőek a pénzmosással kapcsolatos nyomozások és a büntetőeljárás alá vonások terén elért eredmények; (7) nem kielégítőek a bűncselekményből származó jövedelemnek, a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az egyenértékű vagyonnak a befagyasztása és elkobzása tekintetében elért eredmények; (8) az ENSZ proliferációfinanszírozás elleni célzott pénzügyi szankcióinak végrehajtását szolgáló jogi keret hiánya és a szankciók végrehajtásának elmaradása, továbbá nem kielégítőek a szankcióelkerüléssel kapcsolatos ismeretek. Ennek alapján Kambodzsa olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(11) 2018 októberében az FATF olyan országként azonosította Ghánát, amelynek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik, melyek tekintetében Ghána cselekvési tervet dolgozott ki az FATF közreműködésével. A Bizottság ebben az összefüggésben értékelte az FATF-től az említett hiányosságokkal kapcsolatban beérkezett legfrissebb információkat és más releváns információkat. A hiányosságok a következők: (1) a nemzeti kockázatértékelésben azonosított kockázatokon alapuló átfogó, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni nemzeti politika hiánya, beleértve a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás jogi személyekkel kapcsolatos kockázatait csökkentő intézkedéseket; (2) hiányosságok a kockázatalapú felügyelet terén, többek között nem kielégítő a szabályozók kapacitása és a magánszektor érzékenyítése; (3) hiányosságok a megfelelő, pontos és időszerű alapvető információkhoz és tényleges tulajdonosi információkhoz időben való hozzáférés biztosítása terén; (4) hiányosságok egyfelől annak biztosításában, hogy a FIU a tevékenységeit a nemzeti kockázatértékelésben azonosított kockázatokra összpontosítsa, másfelől a FIU megfelelő forrásellátásának biztosítása terén és (5) hiányosságok a nonprofit szervezetek monitoringját szolgáló kockázatalapú megközelítés alkalmazásában. Ennek alapján Ghána olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(12) 2020 februárjában az FATF olyan országként azonosította Jamaicát, amelynek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik, melyek tekintetében Jamaica cselekvési tervet dolgozott ki az FATF közreműködésével. A Bizottság ebben az összefüggésben értékelte az FATF-től az említett hiányosságokkal kapcsolatban beérkezett legfrissebb információkat és más releváns információkat. A hiányosságok a következők: (1) az ország pénzmosási/terrorizmusfinanszírozási kockázatának széleskörű tudatosításának hiánya; (2) nem történt meg valamennyi pénzügyi intézmény, továbbá a megjelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák belefoglalása a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerbe, nem biztosított a megfelelő kockázatalapú felügyelet valamennyi ágazatban; (3) nincsenek megfelelő intézkedések a jogi személyiséggel és megállapodásokkal bűncselekmény elkövetése céljából való visszaélés megelőzésére, nincs biztosítva a pontos és naprakész alapvető információkhoz és tényleges tulajdonosi információkhoz időben való hozzáférés; (4) hiányoznak a megfelelő intézkedések a pénzügyi információ felhasználásának fokozására, továbbá az ország kockázati profiljának megfelelő pénzmosási nyomozások és büntetőeljárások számának növelésére; (5) nem bizonyították a terrorizmusfinanszírozás elleni célzott pénzügyi szankciók késedelem nélküli végrehajtását; és (6) hiányosságok a nonprofit szervezetek ágazatának felügyeletét szolgáló kockázatalapú megközelítés végrehajtásában, melynek célja a terrorizmusfinanszírozási célokból történő visszaélés megelőzése. Ennek alapján Jamaica olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(13) 2020 februárjában az FATF olyan országként azonosította Mauritiusi, amelynek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik, melyek tekintetében Mauritius cselekvési tervet dolgozott ki az FATF közreműködésével. A Bizottság ebben az összefüggésben értékelte az FATF-től az említett hiányosságokkal kapcsolatban beérkezett legfrissebb információkat és más releváns információkat. A hiányosságok a következők: (1) hiányosságok annak bizonyításában, hogy az ország globális üzleti szektorát, továbbá a megjelölt nem pénzügyi vállalkozásokat és szakmákat felügyelő szervek kockázatalapú felügyeletet folytatnak; (2) nincs biztosítva az illetékes hatóságok számára a pontos alapvető információkhoz és tényleges tulajdonosi információkhoz időben való hozzáférés; (3) nem bizonyították, hogy a bűnüldöző hatóságok képesek pénzmosási nyomozások lefolytatására, ideértve a párhuzamos pénzügyi nyomozásokat és a komplex eseteket; (4) nem hajtották végre a nonprofit szervezetek ágazatának felügyeletét szolgáló kockázatalapú megközelítést, melynek célja a terrorizmusfinanszírozási célokból való visszaélés megelőzése; és (5) nem bizonyították a célzott pénzügyi szankciók megkeresések és felügyelet révén történő megfelelő végrehajtását. Ennek alapján Mauritius olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(14) 2019 októberében az FATF olyan országként azonosította Mongóliát, amelynek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik, melyek tekintetében Mongólia cselekvési tervet dolgozott ki az FATF közreműködésével. A Bizottság ebben az összefüggésben értékelte az FATF-től az említett hiányosságokkal kapcsolatban beérkezett legfrissebb információkat és más releváns információkat. Míg Mongólia intézkedéseket hozott a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerének javítása érdekében, továbbra is hiányosságok állnak fenn a következő területeken: (1) hiányosságok a pénzmosás/terrorizmusfinanszírozás jelentette ágazati kockázatok értelmezésében a megjelölt nem pénzügyi vállalkozásokat és szakmákat felügyelő szervek körében, továbbá hiányosságok a kockázatalapú megközelítés felügyeletre történő alkalmazásában, különösen a nemesfém- és drágakőkereskedők tekintetében; (2) bizonyítani kell, hogy nőtt a pénzmosási tevékenység különböző típusait érintő, az azonosított kockázatok alapján elvégzett nyomozások és büntetőeljárások száma; és (3) nem megfelelő annak nyomon követése, hogy a pénzügyi intézmények és a megjelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák eleget tesznek-e a proliferációfinanszírozás elleni célzott pénzügyi szankciókkal kapcsolatos kötelezettségeiknek, továbbá nem megfelelő az arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazása. Ennek alapján Mongólia olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(15) 2020 februárjában az FATF olyan országként azonosította Mianmart/Burmát, amelynek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik, melyek tekintetében Mianmar/Burma cselekvési tervet dolgozott ki az FATF közreműködésével. A Bizottság ebben az összefüggésben értékelte az FATF-től az említett hiányosságokkal kapcsolatban beérkezett legfrissebb információkat és más releváns információkat. A hiányosságok a következők: (1) nem bizonyították, hogy javították a pénzmosási kockázatok tudatosítását a kulcsfontosságú területeken; (2) nincs biztosítva a megjelölt nem pénzügyi vállalkozásokat és szakmákat felügyelő szerv erőforrásokkal való megfelelő ellátottsága, a helyszíni/helyszínen kívüli szemlék kockázatalapúsága, továbbá a hundi kereskedők nyilvántartásba vétele és felügyelete; (3) nem bizonyították, hogy javult a pénzügyi információk bűnüldöző hatóságok általi felhasználása a nyomozásokban, nem kielégítő a pénzügyi információs egység operatív elemzése és az információk terjesztése; (4) nincs biztosítva, hogy a pénzmosás kivizsgálása/büntetőeljárás alá vonása a kockázatoknak megfelelően történik; (5) nem bizonyították, hogy a transznacionális pénzmosási ügyek kivizsgálása nemzetközi együttműködés keretében történik; (6) nem bizonyították, hogy gyakrabban került sor a bűncselekményből származó jövedelemnek, a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és/vagy egyenértékű vagyonnak a befagyasztására/lefoglalására és elkobzására; (7) hiányosságok a lefoglalt eszközök kezelésében, ami a lefoglalt áruk értékmegőrzését szolgálja azok elkobzásáig; és (8) hiányosságok a proliferációfinanszírozás elleni célzott pénzügyi szankciók végrehajtásának bizonyításában, többek között a szankciók megkerülésével kapcsolatos képzéseket illetően. Ennek alapján Mianmar/Burma olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(16) 2020 februárjában az FATF olyan országként azonosította Nicaraguát, amelynek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik, melyek tekintetében Nicaragua cselekvési tervet dolgozott ki az FATF közreműködésével. A Bizottság ebben az összefüggésben értékelte az FATF-től az említett hiányosságokkal kapcsolatban beérkezett legfrissebb információkat és más releváns információkat. A hiányosságok a következők: (1) az ország pénzmosási/terrorizmusfinanszírozási kockázata széleskörű tudatosításának hiánya; (2) hiányzik a nemzetközi együttműködésre való proaktív törekedés a pénzmosási nyomozások támogatása érdekében, melyek az eszközök elkobzás és visszajuttatás céljából történő azonosítását és nyomon követését szolgálják; (3) hiányosságok a hatékony, kockázatalapú felügyelet lefolytatása terén; (4) nincsenek megfelelő intézkedések a jogi személyiséggel és megállapodásokkal bűncselekmény elkövetése céljából való visszaélés megelőzésére, nincs biztosítva a pontos és naprakész alapvető információkhoz és tényleges tulajdonosi információkhoz időben való hozzáférés. Ennek alapján Nicaragua olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(17) 2019 júniusában az FATF olyan országként azonosította Panamát, amelynek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik, melyek tekintetében Panama cselekvési tervet dolgozott ki az FATF közreműködésével. A Bizottság ebben az összefüggésben értékelte az FATF-től az említett hiányosságokkal kapcsolatban beérkezett legfrissebb információkat és más releváns információkat. A hiányosságok a következők: (1) korlátozott a pénzmosás/terrorizmusfinanszírozás nemzeti és ágazati kockázatainak tudatosítása, ebből következően nem épülnek be megfelelően a kockázatokkal kapcsolatos megállapítások az ország nemzeti szakpolitikáiba, melyek az azonosított kockázatok csökkentését célozzák; (2) hiányosságok az engedéllyel nem rendelkező készpénzátutalók proaktív azonosítása, a kockázatalapú megközelítésnek a megjelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák felügyeletére történő alkalmazása, továbbá a hatékony, arányos és visszatartó erejű szankcióknak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni szabályok megsértése esetén történő alkalmazása terén; (3) a tényleges tulajdonosi információkat nem ellenőrzik és nem teszik naprakésszé kellőképpen a kötelezett szolgáltatók; az offshore szervezetek tevékenységeinek monitoringját szolgáló hatékony mechanizmus hiánya; hiányosságok a jogi személyiséggel és megállapodásokkal való visszaélés meglévő kockázatainak értékelésében, amely alapján meghatározhatók és végrehajthatók lennének a részvényesi meghatalmazottakat és a meghatalmazott igazgatókat érintő visszaéléseket megakadályozó intézkedések; hiányosságok a megfelelő és pontos tényleges tulajdonosi információkhoz időben való hozzáférés biztosításában; és (4) nem veszik igénybe kellő hatékonysággal a pénzügyi információs egység termékeit a pénzmosás elleni nyomozásokhoz, hiányosságok vannak a pénzmosási bűncselekményekkel - többek között a külföldön elkövetett adóbűncselekményekkel - kapcsolatos nyomozási és bűnüldözési képességekben, továbbá az ilyen bűncselekmények esetében a konstruktív és haladéktalan nemzetközi együttműködés biztosításában, valamint nem kielégítő mértékben összpontosítanak a nemzeti kockázatértékelésben és a kölcsönös értékelő jelentésben azonosított, nagy kockázatú területekkel kapcsolatos pénzmosási nyomozásokra. Ennek alapján Panama olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(18) 2019 októberében az FATF olyan országként azonosította Zimbabwét, amelynek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik, melyek tekintetében Zimbabwe cselekvési tervet dolgozott ki az FATF közreműködésével. A Bizottság ebben az összefüggésben értékelte az FATF-től az említett hiányosságokkal kapcsolatban beérkezett legfrissebb információkat és más releváns információkat. A hiányosságok a következők: (1) nem kielégítő a kulcsfontosságú pénzmosási/terrorizmusfinanszírozási kockázatok tudatosítása az érintett érdekelt felek körében, nem hajtották végre az azonosított kockázatokon alapuló, pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni nemzeti politikát; (2) a pénzügyi intézmények és a megjelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák kockázatalapú felügyelete végrehajtásának elmaradása, ideértve az elégtelen kapacitásépítést a felügyeleti hatóságon belül; (3) a pénzügyi intézmények és a megjelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák körében nincsenek megfelelő kockázatcsökkentő intézkedések, ideértve az arányos és visszatartó erejű szankciók alkalmazását a szabályok megsértése esetén; (4) hiányosságok abban a jogi keretben és mechanizmusban, amely a jogi személyekre és megállapodásokra vonatkozó, pontos és naprakésszé tett tényleges tulajdonosi információk összegyűjtésére és megőrzésére szolgál, valamint biztosítja az illetékes hatóságok számára az időben hozzáférést az említett információkhoz; és (5) hiányosságok a terrorizmus- és a proliferációfinanszírozás elleni célzott pénzügyi szankciókra vonatkozó keretben és azok végrehajtásában. Ennek alapján Zimbabwe olyan ország, amelynek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke értelmében.

(19) A legfrissebb releváns álló információk alapján a Bizottság értékelése megállapította, hogy a Bahama-szigetek, Barbados, Botswana, Kambodzsa, Ghána, Jamaica, Mauritius, Mongólia, Mianmar/Burma, Nicaragua, Panama és Zimbabwe olyan harmadik országok, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó nemzeti rendszereit olyan stratégiai hiányosságok jellemzik, amelyek jelentős veszélyt jelentenek az Unió pénzügyi rendszerére nézve, összhangban az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikkében meghatározott kritériumokkal. Megjegyzendő, hogy ezek az országok írásos magas szintű politikai kötelezettségvállalásokat tettek a feltárt hiányosságok kezelésére, és az FATF-fel együttműködve cselekvési terveket dolgoztak ki.

(20) Megemlítendő továbbá, hogy az FATF 2020 februárjában olyan országként azonosította Ugandát, amelynek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét stratégiai hiányosságok jellemzik, melyek tekintetében Uganda cselekvési tervet dolgozott ki az FATF közreműködésével. A Bizottság ebben az összefüggésben értékelte az FATF-től az említett hiányosságokkal kapcsolatban bebeérkezett legfrissebb információkat és más releváns információkat. A hiányosságok a következők: (1) nincs pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni nemzeti stratégia; (2) hiányosságok az ország kockázati profiljának megfelelő nemzetközi együttműködésre törekvésben; (3) a pénzügyi intézmények és a megjelölt nem pénzügyi vállalkozások és szakmák kockázatalapú felügyelete létrehozásának és végrehajtásának hiánya; (4) hiányosságok annak biztosításában, hogy az illetékes hatóságok időben hozzáférhessenek a jogi entitásokra vonatkozó pontos alapvető információkhoz és tényleges tulajdonosi információkhoz; (5) nincs kellőképpen bizonyítva, hogy a bűnüldöző és az igazságügyi hatóságok az azonosított kockázatoknak megfelelően alkalmazzák a pénzmosás bűncselekményére vonatkozó jogszabályokat; (6) a bűncselekményből származó jövedelemnek és a bűncselekmény elkövetési eszközeinek azonosítását, nyomon követését, lefoglalását és elkobzását szolgáló politikák és eljárások kidolgozásának és végrehajtásának elmulasztása; (7) nem bizonyították, hogy a bűnüldöző hatóságok terrorizmusfinanszírozási nyomozásokat és büntetőeljárásokat folytatnak Uganda terrorizmusfinanszírozási kockázati profiljának megfelelően; (8) technikai hiányosságok a proliferációfinanszírozás elleni célzott pénzügyi szankciók végrehajtására vonatkozó jogi keretben, hiányosságok a nonprofit szervezetek ágazatának felügyeletét szolgáló kockázatalapú megközelítés végrehajtásában, melynek célja a terrorizmusfinanszírozási célokból történő visszaélések megelőzése. Uganda írásos magas szintű politikai kötelezettségvállalást is tett a feltárt hiányosságok kezelésére, és az FATF-fel együttműködve cselekvési tervet dolgozott ki. Uganda már szerepel az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendeletben. Ezért Uganda státuszának, továbbá az Uganda tekintetében alkalmazandó jelenlegi intézkedéseknek változatlannak kell maradniuk.

(21) Döntő fontosságú, hogy a Bizottság állandó jelleggel nyomon kövesse a harmadik országokat, és értékelje a jogi és intézményi kereteiket érintő fejleményeket, az illetékes hatóságok hatásköreit és eljárásait, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszereik hatékonyságát, hogy ennek alapján frissítse az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletét.

(22) A Bizottság az (EU) 2015/849 irányelv követelményei alapján étrékelte az (EU) 2016/1675 rendelet mellékletében felsorolt azon országok stratégiai hiányosságainak kezelése terén tett előrelépéseket, amelyeket az FATF 2016 júliusa óta törölt a jegyzékéből. A Bizottság elvégezte a Bosznia-Hercegovina, az Etiópia, a Guyana, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Sri Lanka és a Tunézia által tett előrelépés értékelését.

(23) Az FATF üdvözölte a Bosznia-Hercegovina, az Etiópia, a Guyana, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Sri Lanka és a Tunézia által a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszereik javítása terén tett jelentős előrelépést és megállapította, hogy az említett országok létrehozták az FATF által azonosított stratégiai hiányosságokat illetően a cselekvési terveikben tett kötelezettségvállalások teljesítését szolgáló jogi és szabályozási keretet. Ezért ezek az országok már nem tartoznak az FATF pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem folyamatban lévő globális szabálykövetés-ellenőrzési eljárása keretének részét képező monitoring eljárásába. Ezek az országok a továbbiakban is együttműködnek az FATF-hez hasonló jellegű regionális szervekkel annak érdekében, hogy javítsák a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszereiket.

(24) A Bizottság értékelte az említett harmadik országok által a stratégiai hiányosságok kezelése terén tett előrelépéssel kapcsolatos információt.

(25) Értékelésében a Bizottság a rendelkezésre álló információk alapján megállapította, hogy ebben a szakaszban Bosznia-Hercegovina és Guyana pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszereit nem jellemzik stratégiai hiányosságok. Ezek az országok a közelmúltban számos intézkedést hoztak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszereik megerősítése érdekében, és a Bizottság a továbbiakban is nyomon követi az említett intézkedések eredményes végrehajtását. A Bizottság új információk rendelkezésre állása esetén értékelést fog végezni az említett országok tekintetében. Ezért Boszniát és Guyanát olyan országoknak kell tekinteni, amelyeknek pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszereit nem jellemzik stratégiai hiányosságok.

(26) Hasonlóképpen, a rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság értékelése megállapította, hogy Tunézia pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerét már nem jellemzik stratégiai hiányosságok. Tunézia megerősítette a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszerének hatékonyságát, és ezzel kapcsolatos technikai hiányosságokat kezelt annak érdekében, hogy teljesítse az FATF által azonosított stratégiai hiányosságokat illetően a cselekvési tervében tett kötelezettségvállalásokat. Ezek az intézkedések kellően átfogóak és teljesítik azokat a szükséges követelményeket, amelyek alapján úgy tekinthető, hogy felszámolták az (EU) 2015/849 irányelv 9. cikke szerint azonosított stratégiai hiányosságokat.

(27) A Bizottság értékelése továbbá megállapította, hogy Etiópia, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, és Srí Lanka intézkedéseket hajtott végre az FATF által feltárt stratégiai hiányosságok kezelésére, és rendszereiket már nem jellemzik stratégiai hiányosságok. Miután végrehajtották az FATF együttműködésével elfogadott cselekvési tervben azonosított hiányosságokat kezelő intézkedéseket, ezek az országok már nem jelentenek pénzmosással/terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos veszélyt a nemzetközi pénzügyi rendszerre nézve. Ezért ebben a szakaszban Etiópiát, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságot és Sri Lankát olyan országoknak kell tekinteni, amelyeknek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó rendszereit nem jellemzik stratégiai hiányosságok.

(28) A Bizottság elkötelezett amellett, hogy adott esetben technikai segítségnyújtást biztosítson az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében felsorolt országok számára, hogy segítse őket az azonosított stratégiai hiányosságok orvoslásában.

(29) Tekintettel arra, hogy a Covid19-pandémia rendkívüli és váratlan helyzetet okozott, továbbá globális szinten érezteti hatását és nagy valószínűséggel zavarokat okoz mind a gazdasági szereplők, mind az illetékes hatóságok megfelelő működésében, a harmadik országok hozzáadására vonatkozó 2. cikk alkalmazásának kezdőnapját úgy kell meghatározni, hogy elegendő időt biztosítson a cikk említett körülmények közötti hatékony végrehajtására. Ezért e rendelet 2. cikke alkalmazásának kezdőnapját kivételesen a rendelet hatálybalépésénél későbbi időpontban kell megállapítani.

A törlendő harmadik országok esetében nem merülnek fel jelentősebb végrehajtási problémák. Ezért a jegyzékből való törlést indokolatlan késedelem nélkül célszerű biztosítani.

(30) Az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletének „I. Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok, amelyek írásos magas szintű politikai kötelezettségvállalást tettek a feltárt hiányosságok kezelésére, és az FATF-fel együttműködve cselekvési tervet dolgoztak ki.” pontja alatti táblázatban a következő sorokat el kell hagyni:

„2. Bosznia-Hercegovina
3. Guyana
5. Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság
10. Etiópia
11. Srí Lanka
13. Tunézia”

2. cikk

Az (EU) 2016/1675 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletének „I. Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok, amelyek írásos magas szintű politikai kötelezettségvállalást tettek a feltárt hiányosságok kezelésére, és az FATF-fel együttműködve cselekvési tervet dolgoztak ki.” pontja alatti táblázat helyébe a következő lép:

„Sorszám Kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok
1. Afganisztán
2. Bahama-szigetek
3. Barbados
4. Botswana
5. Kambodzsa
6. Ghána
7. Irak
8. Jamaica
9. Mauritius
10. Mongólia
11. Mianmar/Burma
12. Nicaragua
13. Pakisztán
14. Panama
15. Szíria
16. Trinidad és Tobago
17. Uganda
18. Vanuatu
19. Jemen
20. Zimbabwe”

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 2. cikk azonban 2020. október 1-jén lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. május 7-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN