A jogszabály mai napon ( 2020.08.14. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2020. június 24-i (EU) 2020/873 RENDELETE

az 575/2013/EU rendeletnek és az (EU) 2019/876 rendeletnek a Covid19-világjárvánnyal összefüggő bizonyos kiigazítások tekintetében történő módosításáról * 

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére * ,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére * ,

rendes jogalkotási eljárás keretében * ,

mivel:

(1) Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet *  a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel *  együtt alkotja az Unióban működő hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra (a továbbiakban: intézmények) vonatkozó prudenciális szabályozási keretet. A 2007-2008-ban kibontakozott pénzügyi válságot követően és nagyrészt a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által 2010-ben jóváhagyott nemzetközi standardok, az úgynevezett Bázel III. keretrendszer alapján elfogadott prudenciális szabályozási keret hozzájárult az Unióban működő intézmények ellenálló képességének fokozásához és ahhoz, hogy jobban fel tudjanak készülni a potenciális - többek között az esetleges jövőbeli válságokból eredő - nehézségek kezelésére.

(2) Az 575/2013/EU rendeletet hatálybalépése óta több alkalommal módosították a prudenciális szabályozási keret még meglévő hiányosságainak kezelése, valamint a globális pénzügyi szolgáltatási reform néhány, az intézmények ellenálló képessége szempontjából alapvetően fontos fennmaradó elemének végrehajtása érdekében. Az említett módosítások között az (EU) 2017/2395 európai parlamenti és tanácsi rendelet *  átmeneti intézkedéseket vezetett be az 575/2013/EU rendeletbe, amelyek célja a nemzetközi pénzügyi beszámolási standard - Pénzügyi instrumentumok (a továbbiakban: IFRS 9) alkalmazása által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítése. Az (EU) 2019/630 európai parlamenti és tanácsi rendelet *  úgynevezett prudenciális védőhálóként bevezette az 575/2013/EU rendeletbe a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális veszteségfedezet követelményét.

(3) Ezen túlmenően az (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendelet *  bevezette az 575/2013/EU rendeletbe a Bázel III. keretrendszer néhány utolsó elemét. Az említett elemek között szerepel többek között a tőkeáttételi mutató új fogalommeghatározása és egy tőkeáttételi mutató puffer - amelyek közül mindkettő megakadályozza az intézmények tőkeáttételének túlzott mértékű növelését -, továbbá bizonyos szoftvereszközök kedvezőbb prudenciális kezelését és egyes nyugdíj-, vagy fizetésfedezetű hitelek kedvezőbb kezelését célzó rendelkezések, valamint a kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) nyújtott hitelekre vonatkozó módosított szorzó (a továbbiakban: kkv-szorzó) és az alapvető közszolgáltatásokat nyújtó vagy támogató fizikai struktúrákat vagy létesítményeket, rendszereket és hálózatokat működtető vagy finanszírozó szervezetekkel szembeni kitettségek hitelkockázatára vonatkozó szavatolótőke-követelmények új kiigazítása (a továbbiakban: infrastruktúra-szorzó).

(4) A Covid19-világjárvány által okozott súlyos gazdasági sokk és a járvány megfékezésére irányuló rendkívüli intézkedések messzemenő következményekkel járnak a gazdaságra nézve. A vállalkozások az ellátási lánc zavaraival, ideiglenes bezárásokkal és a kereslet csökkenésével, a háztartások pedig munkanélküliséggel és jövedelemcsökkenéssel szembesülnek. A hatóságok az Unió és a tagállamok szintjén határozott intézkedéseket hoztak, hogy támogassák a háztartásokat és a fizetőképes vállalkozásokat abban, hogy átvészeljék a gazdasági tevékenység e súlyos, de átmeneti lassulását és az általa okozott likviditáshiányt.

(5) Az intézményeknek kulcsfontosságú szerepük lesz a gazdaság helyreállításában. Ugyanakkor valószínűleg hatást gyakorol rájuk a romló gazdasági helyzet. Az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel *  létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság, EBH), az 1095/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel *  létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Értékpapír-piaci Hatóság, ESMA) és az illetékes hatóságok ideiglenesen engedményeket állapítottak meg az intézmények számára a tőketartalék, likviditás és működés tekintetében, hogy a megnövekedett kihívásokkal teli környezet ellenére továbbra is be tudják tölteni a reálgazdaság finanszírozásában játszott szerepüket. Különösen a Bizottság, az Európai Központi Bank és az EBH egyértelműsítette az 575/2013/EU rendeletbe már beépített rugalmasság alkalmazását azáltal, hogy értelmezéseket és iránymutatásokat adott ki a prudenciális keretnek a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben történő alkalmazására vonatkozóan. Ilyen iránymutatás többek között a Bizottság 2020. április 28-i értelmező közleménye a számviteli és prudenciális kereteknek az uniós banki hitelezés megkönnyítése érdekében történő alkalmazásáról -A vállalkozások és háztartások támogatása a Covid19-járvány közepette. A Covid19-világjárványra adott válaszként a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság is biztosított bizonyos mértékű rugalmasságot a nemzetközi standardok alkalmazása terén.

(6) Fontos, hogy az intézmények ott használják fel tőkéjüket, ahol arra a legnagyobb szükség van, és ehhez az uniós szabályozási keret - az intézmények prudens működésének biztosítása mellett - hozzájáruljon. A hatályos szabályok által már biztosított rugalmasságon túlmenően az 575/2013/EU és az (EU) 2019/876 rendelet célzott módosításai biztosítanák, hogy a prudenciális szabályozási keret zökkenőmentesen együttműködjön a Covid19-világjárvány kezelésére szolgáló különböző intézkedésekkel.

(7) A Covid19-világjárvány okozta rendkívüli körülmények és a példátlan mértékű kihívások azonnali fellépést tettek szükségessé annak biztosításához, hogy az intézmények hatékonyan el tudják látni forrásokkal a vállalkozásokat és a háztartásokat, és enyhíteni tudják a Covid19-világjárvány által okozott gazdasági sokkhatásokat.

(8) A nemzeti kormányok vagy más állami szervek által a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben biztosított, az 575/2013/EU rendelet harmadik részében meghatározott hitelkockázati sztenderd módszer szerint szintén hitelképesnek tekintett garanciák kockázatmérséklési hatásuk tekintetében megfelelnek az 575/2013/EU rendelet 47c. cikkében említett hivatalos exporthitel-ügynökségek által nyújtott garanciáknak. Indokolt ezért összehangolni a nemzeti kormányok vagy más állami szervek által nyújtott garanciákban részesülő nemteljesítő kitettségekre vonatkozó minimális fedezeti követelményeket azon nemteljesítő kitettségekre vonatkozó követelményekkel, amelyekre a hivatalos exporthitel-ügynökségek által nyújtott garanciák vonatkoznak.

(9) A Covid19-világjárvánnyal összefüggésben szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy válsághelyzetben rendkívül fontosnak bizonyulhat az a lehetőség, hogy egyes központi bankokkal szembeni kitettségek átmenetileg kizárhatók legyenek az intézmények teljes kitettségi mértékének az 575/2013/EU rendelet (EU) 2019/876 rendelettel módosított 429a. cikkében meghatározott számításából. Mindazonáltal az e kitettségek kizárására vonatkozó döntési jogkör csak 2021. június 28-án válik alkalmazandóvá. Ennélfogva az illetékes hatóságok az említett időpont előtt nem tudnának élni ezzel az eszközzel a központi bankokkal szembeni kitettségek azon növekedésének kezelése céljából, amely a Covid19-világjárvány gazdasági hatásának enyhítését célzó, a monetáris politika keretében bevezetett intézkedések miatt várhatóan be fog következni. Úgy tűnik továbbá, hogy ennek az eszköznek a hatékonyságát rontja az említett átmeneti kizárásokhoz kapcsolódó nettósítási mechanizmusból eredő csekély rugalmasság, ami korlátozhatja az intézmények azon képességét, hogy válsághelyzetben növeljék a központi bankkal szembeni kitettségeiket. Ez pedig végső soron azt eredményezheti, hogy az intézmények kénytelenek visszafogni a háztartásokra és vállalkozásokra irányuló hitelezés mértékét. Ezért a nettósítási mechanizmusból eredő nemkívánatos következmények elkerülése és annak biztosítása érdekében, hogy az említett kizárás az esetleges jövőbeli sokkok és válságok közepette is hatékony legyen, a nettósítási mechanizmust módosítani kell. Ezenkívül annak biztosítása érdekében, hogy az említett döntési jogkör a jelenlegi Covid19-világjárvány közepette is gyakorolható legyen, a bizonyos központi bankokkal szembeni kitettségek átmeneti kizárására vonatkozó lehetőségnek már azelőtt fenn kell állnia, hogy az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott, tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmény 2021. június 28-án alkalmazandóvá válik. A tőkeáttételi mutató (EU) 2019/876 rendelet szerinti kiszámítására vonatkozó módosított rendelkezések alkalmazásának megkezdéséig a 429a. cikk (EU) 2015/62 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel *  bevezetett szövegének továbbra is alkalmazandónak kell lennie.

(10) 2017-ben a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság felülvizsgálta a tőkeáttételi mutató céljára való kitettségérték-számítást a kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő vételek és eladások tekintetében, annak biztosítása érdekében, hogy az alkalmazott kezelés megfelelően tükrözze az e kereskedési műveletek esetében eredendően jelen lévő tőkeáttételt, valamint azt, hogy az esetleges számviteli különbségek ne legyenek hatással a számításra az összemérhető pozíciókkal rendelkező intézmények esetében. Az Unióban ezt a felülvizsgált számítást az (EU) 2019/876 rendelet vezette be. Ez a kedvezőbb kezelés azonban csak 2021. június 28-tól válik alkalmazandóvá. Ezért tekintettel arra, hogy a felülvizsgált számítással megfelelőbben megjeleníthetővé válnának az ügyletek tényleges tőkeáttételei, és egyúttal javulna az intézmények hitelezési és veszteségviselési képessége is a Covid19-világjárvány idején, már most lehetővé kell tenni az intézmények számára, hogy ideiglenes jelleggel alkalmazzák a felülvizsgált számítást, még mielőtt az Unióban minden intézményre alkalmazandóvá válik az (EU) 2019/876 rendelettel bevezetett rendelkezés.

(11) Az Unióban működő számos intézmény 2018. január 1-jétől az IFRS 9 hatálya alá tartozik. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által elfogadott nemzetközi standardokkal összhangban az (EU) 2017/2395 rendelet átmeneti intézkedéseket vezetett be az 575/2013/EU rendeletbe azon potenciálisan jelentős negatív hatás enyhítése érdekében, amelyet a várható hitelezési veszteség IFRS 9 szerinti elszámolása gyakorolhat az intézmények elsődleges alapvető tőkéjére.

(12) Az IFRS 9-nek a Covid19-világjárvány által okozott gazdasági visszaesés idején történő alkalmazása a várható hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok hirtelen és jelentős növekedéséhez vezethet, mivel számos kitettség esetében szükség lehet az élettartamuk során várható veszteségek kiszámítására. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, az EBH és az ESMA egyértelművé tette az intézményekkel szembeni azon elvárást, hogy a várható hitelezési veszteségekre vonatkozó megközelítésüket a Covid19-világjárványhoz hasonló rendkívüli helyzetekben ne mechanikusan alkalmazzák, hanem éljenek az IFRS 9 keretében biztosított rugalmassággal, ideértve például a hosszú távú gazdasági tendenciák kellő súllyal való figyelembevételét. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2020. április 3-án megállapodott az IFRS 9 hatásának fokozatos bevezetésére irányuló átmeneti intézkedések végrehajtására vonatkozó rugalmasság növeléséről. A szabályozói tőke abból eredő esetleges volatilitásának korlátozása érdekében, hogy a Covid19-világjárvány okozta válság miatt a várható hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok jelentősen megnövekedhetnek, az átmeneti intézkedéseket az uniós jogban is meg kell hosszabbítani.

(13) Annak érdekében, hogy enyhíthető legyen a várható hitelezési veszteségre képzett céltartalékok hirtelen megnövekedése által az intézmények azon képességére gyakorolt esetleges hatás, hogy akkor nyújtsanak hitelt az ügyfeleknek, amikor arra a legnagyobb szükség van, indokolt két évvel meghosszabbítani az átmeneti intézkedéseket, és lehetővé kell tenni az intézmények számára, hogy teljes mértékben beszámítsák elsődleges alapvető tőkéjükbe a nem értékvesztett pénzügyi eszközeikhez kapcsolódó, várható új hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok 2020-ban és 2021-ben megjelenített növekedését. Ezek a változtatások tovább enyhítenék a Covid19-világjárvány által az intézmények IFRS 9 szerinti tartalékképzési szükségletének lehetséges növekedésére gyakorolt hatást, fenntartva ugyanakkor az átmeneti intézkedéseket a várható hitelezési veszteségek Covid19-világjárvány előtt megállapított összegei esetében.

(14) Azon intézmények, amelyek korábban döntöttek arról, hogy alkalmazzák-e vagy sem az átmeneti intézkedéseket, az új átmeneti időszak alatt bármikor megváltoztathatják e döntésüket, amennyiben erre előzetes engedélyt kapnak az illetékes hatóságuktól. Az illetékes hatóságnak biztosítania kell, hogy a döntések ilyen megváltoztatását ne a szabályozási arbitrázs megfontolása indokolja. A későbbiekben - és az illetékes hatóság előzetes engedélyétől függően - az intézményeknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy úgy döntsenek, hogy felhagynak az átmeneti intézkedések alkalmazásával.

(15) A Covid19-világjárvány rendkívüli hatása a pénzügyi piacok rendkívüli mértékű volatilitásával kapcsolatban is megfigyelhető, ami a bizonytalansággal együtt az állampapír-hozamok növekedéséhez vezet, emiatt pedig nem realizált veszteségek keletkeznek az intézmények által tartott állampapírokon. Az állampapír-piacok volatilitása által az intézmények szabályozói tőkéjére - és ezáltal az intézmények ügyfeleik számára való hitelnyújtási képességére - a Covid19-világjárvány alatt gyakorolt jelentős negatív hatás enyhítése érdekében célszerű visszaállítani egy, az említett hatást semlegesítő ideiglenes prudenciális szűrőt.

(16) Az intézményeknek naponta utótesztelést kell végezniük belső modelljeiken annak felmérése érdekében, hogy e modellek a kereskedési könyvi veszteségek viselésére alkalmas tőkekövetelmény-szinteket eredményeznek-e. Amennyiben az utótesztelési követelmény kudarcai - az úgynevezett túllépések - évente adott alkalomnál többször fordulnak elő, az egy további mennyiségi szorzó bevezetését eredményezné, amelyet a belső modellek segítségével számított piaci kockázat alapú sajáttőke-követelményekre kellene alkalmazni. Az utótesztelési követelményt fokozott prociklikusság jellemzi egy olyan rendkívül volatilis időszakban, mint amilyen a Covid19-világjárvány által okozott időszak. A válság következtében jelentősen megnőtt a piaci kockázat belső modellekre alkalmazott mennyiségi szorzója. Míg a piaci kockázatra alkalmazandó Bázel III. keretrendszer lehetővé teszi az illetékes hatóságok számára az ilyen rendkívüli események hatásainak a piaci kockázat belső modelljeiben való kisimítását, ez a felügyeleti mérlegelési jogkör az 575/2013/EU rendelet alapján nem teljes mértékben áll rendelkezésre. Fokozottabb rugalmasságot kell tehát biztosítani az illetékes hatóságok számára a Covid19-világjárvány során megfigyelt rendkívüli piaci volatilitás negatív hatásainak enyhítése céljából, hogy ki lehessen zárni a 2020. január 1. és 2021. december 31. között keletkező, nem a belső modellek hiányosságaiból fakadó túllépéseket. A Bizottságnak a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján fel kell mérnie, hogy célszerű-e ezt a rugalmasságot a jövőben előforduló, rendkívüli piaci volatilitás által jellemzett helyzetekben is biztosítani.

(17) A központi bankok elnökeinek és a felügyeleti hatóságok vezetőinek csoportja 2020 márciusában módosította a Bázel III. keretrendszer utolsó elemeinek végrehajtására vonatkozó ütemtervet. Noha az utolsó elemek többségét még nem építették be az uniós jogba, a globálisan rendszerszinten jelentős intézmények számára előírt, tőkeáttételi mutató pufferre vonatkozó követelmény az (EU) 2019/876 rendelettel bevezetett módosítások révén már végrehajtásra került. Ezért, és az Unióban letelepedett, de az Unión kívül működő intézmények számára nemzetközi szinten egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében, a tőkeáttételi mutató pufferre vonatkozó követelmény alkalmazásának az említett rendeletben meghatározott kezdőnapját a nemzetközi megállapodásnak megfelelően egy évvel, 2023. január 1-jéig el kell halasztani. A tőkeáttételi mutató pufferre vonatkozó követelmény alkalmazásának elhalasztása azt eredményezi, hogy az érintett időszakban nem jár következményekkel az említett követelmény teljesítésének a 2013/36/EU irányelv 141c. cikkében meghatározott elmulasztása, és nem jár az említett irányelv 141b. cikkében meghatározott kifizetési korlátozásokkal.

(18) Az olyan egyedi garanciák tekintetében, amelyek a hitelintézetek által nyugdíjasnak vagy munkavállalónak nyújtott olyan hitelekhez kapcsolódnak, amelyek esetében határozatlan idejű szerződés alapján a hitelfelvevő nyugdíjának vagy fizetésének egy részét feltétel nélkül a hitelintézethez utalják, az (EU) 2019/876 rendelet módosította az 575/2013/EU rendelet 123. cikkét az ilyen hitelek kedvezőbb kezelése érdekében. E kezelésnek a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben történő alkalmazása ösztönözné az intézményeket a munkavállalóknak és nyugdíjasoknak nyújtott hitelezés növelésére. Következésképpen az adott rendelkezés alkalmazásának kezdőnapját előre kell hozni, hogy azt az intézmények már a Covid19-világjárvány alatt alkalmazni tudják.

(19) mivel a kkv-szorzó és az infrastruktúra-szorzó lehetővé teszi a kkv-kkal és az infrastrukturális projektekkel szembeni egyes kitettségek kedvezőbb kezelését, azoknak a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben történő alkalmazása ösztönözné az intézményeket az elengedhetetlen hitelezés biztosítására. Következésképpen a két szorzó alkalmazásának kezdőnapját előbbre kell hozni, hogy azokat az intézmények már a Covid19-világjárvány alatt alkalmazni tudják.

(20) Az (EU) 2019/876 rendelet módosította egyes szoftvereszközök prudenciális kezelését a bankszektor nagyobb fokú digitalizációjára való átállás további támogatása érdekében. A digitális szolgáltatások alkalmazásának a Covid19-világjárvány kezelése érdekében elfogadott állami intézkedések következtében történő felgyorsításával összefüggésben e változások alkalmazásának kezdőnapját előre kell hozni.

(21) A Covid19-világjárvány következményeinek kezelésére irányuló intézkedések támogatása céljából szükségessé válhat a valamely más tagállam nemzeti pénznemében denominált államkötvények kibocsátása útján történő állami finanszírozás. Annak érdekében, hogy az ilyen kötvényekbe befektető intézmények ne szembesüljenek szükségtelen korlátozásokkal, indokolt újra bevezetni a központi kormányzatokkal és a központi bankokkal szembeni, valamely más tagállam nemzeti pénznemében denominált kitettségekre vonatkozó átmeneti intézkedéseket e kitettségeknek a hitelkockázati kereten belüli kezelésével kapcsolatban, valamint meghosszabbítani az említett kitettségek nagykockázat-vállalási határérték tekintetében való kezelésével kapcsolatos átmeneti intézkedéseket.

(22) A Covid19-világjárvány által előidézett rendkívüli körülmények közepette elvárás az érdekelt felekkel szemben, hogy hozzájáruljanak a helyreállítást célzó erőfeszítésekhez. Az EBH, az Európai Központi Bank és más illetékes hatóságok is ajánlásokat adtak ki az intézmények számára az osztalékkifizetéseknek és a részvény-visszavásárlásoknak a Covid19-világjárvány alatti felfüggesztésére vonatkozóan. Annak érdekében, hogy ezen ajánlások alkalmazása következetes legyen, az illetékes hatóságoknak teljeskörűen ki kell használniuk a felügyeleti hatáskörük által biztosított lehetőségeket, így adott esetben a 2013/36/EU irányelv szerinti azon hatásköröket is, amelyek az intézmények kifizetéseire kötelező erejű korlátozásoknak vagy a változó javadalmazás korlátozásának előírására vonatkoznak. A Bizottságnak a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatban szerzett tapasztalatok alapján értékelnie kell, hogy szükséges-e olyan további hatáskört ruházni az illetékes hatóságokra, amelynek értelmében kötelező jelleggel előírhatják a kifizetések kivételes körülmények esetén való korlátozását.

(23) mivel e rendelet célját, nevezetesen az intézmények Covid19-világjárványhoz kapcsolódó hitelezési és veszteség-viselési képességének maximalizálását, ugyanakkor ezen intézetek ellenállóképességének folyamatos biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban annak léptéke és hatása miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(24) Annak érdekében, hogy a Covid19-világjárvány hatásának enyhítése céljából elfogadott rendkívüli támogatási intézkedések a lehető leghatékonyabban biztosítsák a bankszektor ellenálló képességének fenntartását és ösztönzést jelentsenek az intézmények számára a hitelnyújtás folytatásához, szükséges, hogy az említett intézkedések enyhítő hatása haladéktalanul érvényesüljön a szabályozói tőkekövetelmények meghatározásának módjában. A prudenciális szabályozási keret kiigazításának sürgősségére tekintettel e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon hatályba kell lépnie.

(25) Tekintettel a Covid19-világjárvány okozta rendkívüli körülmények által előidézett sürgősségre, szükségesnek tűnt kivételt biztosítani a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló, az Európai Unióról szóló szerződéshez, az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződéshez csatolt 1. jegyzőkönyv 4. cikkében említett nyolchetes időszak alól.

(26) Az 575/2013/EU és az (EU) 2019/876 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 575/2013/EU rendelet módosításai

Az 575/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 47c. cikk (4) bekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az e cikk (3) bekezdésétől eltérve, a nemteljesítő kitettségeknek a hivatalos exporthitel-ügynökségek által garantált vagy biztosított, vagy a 201. cikk (1) bekezdésének a)-e) pontjában említett elismert fedezetnyújtó által garantált vagy viszontgarantált részére a következő tényezőket kell alkalmazni azon nem fedezett kitettségek esetében, amelyekre a harmadik rész II. címének 2. fejezete alapján 0%-os kockázati súly lenne alkalmazandó:”.

2. A 114. cikkben a (6) bekezdést el kell hagyni.

3. A 150. cikk (1) bekezdése első albekezdése d) pontja ii. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

„ii. a központi kormányzatokkal és a központi bankokkal szembeni kitettségekhez a 114. cikk (2) vagy (4) bekezdése alapján 0%-os kockázati súly tartozik;”.

4. Az (EU) 2019/876 rendelettel módosított 429a. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés n) pontjának bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„n) az intézmény központi bankjával szembeni, az alábbiakban felsorolt kitettségek, az (5) és a (6) bekezdésben meghatározott feltételekre is figyelemmel:”;

b) az (5) bekezdés a következőképpen módosul:

i. a bevezető mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az intézmények kizárhatják az (1) bekezdés n) pontjában felsorolt kitettségeket, amennyiben a következő feltételek mindegyike teljesül:”;

ii. a bekezdés a következő ponttal egészül ki:

„c) az intézmény illetékes hatósága - az érintett központi bankkal folytatott konzultációt követően -megállapította és nyilvánosan bejelentette, hogy mely időpont tekintendő a rendkívüli körülmények fennállása kezdetének; ezen időpontként negyedévzáró napot kell megjelölni.”;

c) a (7) bekezdésben az „EMLR” és a „CB” fogalommeghatározásának helyébe a következő szöveg lép:

„EMLR = az intézménynek a 429. cikk (4) bekezdésével összhangban kiszámított teljes kitettségi mértéke, amely tartalmazza az e cikk (1) bekezdése n) pontjának megfelelően kizárt kitettségeket is, az e cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett nyilvános bejelentés időpontjában; és

CB = az intézmény saját központi bankjával szembeni - a központi banknak az (5) bekezdés c) pontjában említett időpontot közvetlenül megelőző teljes tartalékolási időszakára vonatkozóan kiszámítandó - azon kitettségei összesített értékének napi átlaga, amelyek az (1) bekezdés n) pontjával összhangban kizárhatók.”

5. A 467. cikket el kell hagyni.

6. A 468. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„468. cikk

Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt nem realizált nyereség vagy veszteség összegének ideiglenes kezelése a Covid19-világjárványra való tekintettel

(1) A 35. cikktől eltérve, a 2020. január 1-jétől 2022. december 31-ig tartó időszakban (a továbbiakban: az átmeneti kezelési időszak) az intézmények az elsődleges alapvető tőkeelemek kiszámítása során figyelmen kívül hagyhatják a következő képlet alapján kiszámított A összeget:

ahol:

a = a mérleg „Az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt, hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok valósérték-változásai” tételében 2019. december 31-től halmozott nem realizált nyereség vagy veszteség összege, amely megfelel az e rendelet 115. cikkének (2) bekezdésében említett központi kormányzatokkal, regionális kormányzatokkal, illetve helyi hatóságokkal, valamint az e rendelet 116. cikkének (4) bekezdésében említett közszektorbeli intézményekkel szembeni kitettségeknek, kivéve azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek a 1126/2008/EK bizottsági rendelet mellékletének (a továbbiakban: az IFRS 9-re vonatkozó melléklet) A. függelékében meghatározottak szerint értékvesztettek; és

f = a (2) bekezdéssel összhangban az átmeneti kezelési időszak alatt az egyes adatszolgáltatási évekre alkalmazandó tényező.

(2) Az intézményeknek a következő f tényezőket kell alkalmazniuk az (1) bekezdésben említett A összeg kiszámításához:

a) a 2020. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszakban: 1;

b) a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszakban: 0,7;

c) a 2022. január 1-jétől 2022. december 31-ig tartó időszakban: 0,4.

(3) Amennyiben valamely intézmény amellett dönt, hogy alkalmazza az (1) bekezdésben meghatározott átmeneti kezelést, legkésőbb az e kezelésen alapuló adatszolgáltatás beküldésének határideje előtt legalább 45 nappal tájékoztatnia kell e döntéséről az illetékes hatóságot. Az intézmény - amennyiben erre előzetes engedélyt kap az illetékes hatóságtól - az átmeneti kezelési időszak alatt egy alkalommal megváltoztathatja eredeti döntését. Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk, ha e kezelést alkalmazzák.

(4) Ha egy intézmény e cikk (1) bekezdésével összhangban kivonja az elsődleges alapvető tőkeelemei köréből a nem realizált veszteség valamely összegét, akkor újra kell számítania mindazokat az ebben a rendeletben és a 2013/36/EU irányelvben megállapított követelményeket, amelyek kiszámítására az alábbi tételek bármelyikének felhasználásával kerül sor:

a) a halasztott adókövetelések azon összege, amelyet a 36. cikk (1) bekezdésének c) pontja szerint levontak az elsődleges alapvető tőkéből, vagy amelyet a 48. cikk (4) bekezdése szerinti kockázati súllyal vettek figyelembe;

b) az egyedi hitelkockázati kiigazítások összege.

A vonatkozó követelmény újraszámításakor az intézmény nem veheti figyelembe azokat a hatásokat, amelyeket az azon kitettségekkel kapcsolatos várható hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok gyakorolnak ezekre a tételekre, amely kitettségek az e rendelet 115. cikkének (2) bekezdésében említett központi kormányzatokkal, regionális kormányzatokkal, illetve helyi hatóságokkal, valamint az e rendelet 116. cikkének (4) bekezdésében említett közszektorbeli intézményekkel szemben állnak fenn, kivéve azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek az IFRS 9-re vonatkozó melléklet A. függelékében meghatározottak szerint értékvesztettek.

(5) Azoknak az intézményeknek, amelyek az e cikk (1) bekezdésében meghatározott átmeneti kezelés alkalmazása mellett döntöttek, az e cikk (2) bekezdésében meghatározott időszakokban a nyolcadik részben előírt információk nyilvánosságra hozatalán túl nyilvánosságra kell hozniuk a szavatolótőke, az elsődleges alapvető tőke és az alapvető tőke, a teljestőke-megfelelési mutató, az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató, az alapvetőtőke-megfelelési mutató és a tőkeáttételi mutató olyan módon kiszámított értékét, mintha nem alkalmaznák e kezelést.”

7. A 473a. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az első albekezdés bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az 50. cikktől eltérve és az e cikk (6) és (6a) bekezdésében meghatározott átmeneti időszakok végéig, a következő intézmények beszámíthatják elsődleges alapvető tőkéjükbe az e bekezdéssel összhangban kiszámított összeget:”;

ii. a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdésben említett összeget az alábbiak végösszegeként kell kiszámítani:

a) az olyan kitettségek esetében, amelyeknek kockázati súlyozására a harmadik rész II. címének 2. fejezete vonatkozik, az alábbi képlet szerint kiszámított összeg (ABSA):

b) az olyan kitettségek esetében, amelyeknek kockázati súlyozására a harmadik rész II. címének 3. fejezete vonatkozik, az alábbi képlet szerint kiszámított összeg (ABIRB):

b) a (3) bekezdés a) és b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„a) az adatszolgáltatás napján fennálló állapot szerint az IFRS 9-re vonatkozó melléklet 5.5.5. pontja szerint meghatározott 12 havi várható hitelezési veszteség és az IFRS 9-re vonatkozó melléklet 5.5.3. pontja szerint meghatározott, az élettartami várható hitelezési veszteség tekintetében elszámolt veszteség összege, ebbe nem számítva bele az azon pénzügyi eszközök élettartami várható hitelezési vesztesége tekintetében elszámolt veszteséget, amelyek az IFRS 9-re vonatkozó melléklet A. függelékének meghatározása szerint értékvesztettek, és ebbe - ha e rendelet 468. cikke alkalmazandó - nem számítva bele az IFRS 9-re vonatkozó melléklet 4.1.2. A. pontjával összhangban az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kitettségek tekintetében meghatározott várható hitelezési veszteséget;

b) a 2020. január 1-jén vagy az IFRS 9 első alkalmazásának kezdőnapján - amelyik a későbbi időpont - az IFRS 9-re vonatkozó melléklet 5.5.5. pontja szerint meghatározott 12 havi várható hitelezési veszteség és az IFRS 9-re vonatkozó melléklet 5.5.3. pontja szerint meghatározott, az élettartami várható hitelezési veszteség tekintetében elszámolt veszteség összege, ebbe nem számítva bele az azon pénzügyi eszközök élettartami várható hitelezési vesztesége tekintetében elszámolt veszteséget, amelyek az IFRS 9-re vonatkozó melléklet A. függelékének meghatározása szerint értékvesztettek, és ebbe - ha e rendelet 468. cikke alkalmazandó - nem számítva bele az IFRS 9-re vonatkozó melléklet 4.1.2. A. pontjával összhangban az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kitettségek tekintetében meghatározott várható hitelezési veszteséget.”;

c) az (5) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) az intézményeknek az e cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint kiszámított összeg helyett a következő összeget kell venniük: az adatszolgáltatás napján fennálló állapot szerint az IFRS 9-re vonatkozó melléklet 5.5.5. pontja szerint meghatározott 12 havi várható hitelezési veszteség és az IFRS 9-re vonatkozó melléklet 5.5.3. pontja szerint meghatározott, az élettartami várható hitelezési veszteség tekintetében elszámolt veszteség összege, ebbe nem számítva bele az azon pénzügyi eszközök élettartami várható hitelezési vesztesége tekintetében elszámolt veszteséget, amelyek az IFRS 9-re vonatkozó melléklet A. függelékének meghatározása szerint értékvesztettek, és ebbe - ha az e rendelet 468. cikke alkalmazandó - nem számítva bele az IFRS 9-re vonatkozó melléklet 4.1.2. A. pontjával összhangban az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kitettségek tekintetében meghatározott várható hitelezési veszteséget, csökkentve az ugyanezen kitettségekhez tartozó, az e rendelet 158. cikkének (5), (6) és (10) bekezdése szerint kiszámított várhatóveszteség-értékek összegével. Ha a számítás eredménye negatív szám, az intézménynek az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett összeg értékét nullában kell megállapítania;

c) az intézményeknek az e cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint kiszámított összeg helyett a következő összeget kell venniük: a 2020. január 1-jén vagy az IFRS 9 első alkalmazásának kezdőnapján - amelyik a későbbi időpont - fennálló állapot szerint az IFRS 9-re vonatkozó melléklet 5.5.5. pontja szerint meghatározott 12 havi várható hitelezési veszteség és az IFRS 9-re vonatkozó melléklet 5.5.3. pontja szerint meghatározott, az élettartami várható hitelezési veszteség tekintetében elszámolt veszteség összege, ebbe nem számítva bele az azon pénzügyi eszközök élettartami várható hitelezési vesztesége tekintetében elszámolt veszteséget, amelyek az IFRS 9-re vonatkozó melléklet A. függelékének meghatározása szerint értékvesztettek, és ebbe - ha e rendelet 468. cikke alkalmazandó - nem számítva bele az IFRS 9-re vonatkozó melléklet 4.1.2. A. pontjával összhangban az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékelt kitettségek tekintetében meghatározott várható hitelezési veszteséget, csökkentve a 2020. január 1-jén vagy az IFRS 9 első alkalmazásának kezdőnapján - amelyik a későbbi időpont - az ugyanezen kitettségekhez tartozó, az e rendelet 158. cikkének (5), (6) és (10) bekezdése szerint kiszámított várhatóveszteség-értékek összegével. Ha a számítás eredménye negatív szám, az intézménynek az e cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett összeg értékét nullában kell megállapítania.”;

d) a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az intézményeknek az (1) bekezdés második albekezdésének a), illetve b) pontjában említett ABSA és ABIRB összeg kiszámításához a következő f1 tényezőket kell alkalmazniuk:

a) a 2020. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszak alatt 0,7;

b) a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszak alatt 0,5;

c) a 2022. január 1-jétől 2022. december 31-ig tartó időszak alatt 0,25;

d) a 2023. január 1-jétől 2024. december 31-ig tartó időszak alatt 0.

Azoknak az intézményeknek, amelyek üzleti éve 2020. január 1. után - de 2021. január 1. előtt - kezdődik, az első albekezdés a)-d) pontjában szereplő időpontokat úgy kell módosítaniuk, hogy azok megfeleljenek az intézmény üzleti évének, a módosított időpontokat be kell jelenteniük az illetékes hatóságuknak és nyilvánosságra kell hozniuk.

Azoknak az intézményeknek, amelyek 2021. január 1-jén vagy azt követően kezdik meg az (1) bekezdésben említett számviteli standardok alkalmazását, az említett számviteli standardok első alkalmazásának évéhez tartozó tényezővel kezdve kell alkalmazniuk az első albekezdés b)-d) pontja szerinti tényezőket.”;

e) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az intézményeknek az (1) bekezdés második albekezdésének a), illetve b) pontjában említett ABSA és ABIRB összeg kiszámításához a következő f2 tényezőket kell alkalmazniuk:

a) a 2020. január 1-jétől 2020. december 31-ig tartó időszak alatt 1;

b) a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszak alatt 1;

c) a 2022. január 1-jétől 2022. december 31-ig tartó időszak alatt 0,75;

d) a 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig tartó időszak alatt 0,5;

e) a 2024. január 1-jétől 2024. december 31-ig tartó időszak alatt 0,25.

Azoknak az intézményeknek, amelyek üzleti éve 2020. január 1. után - de 2021. január 1. előtt - kezdődik, az első albekezdés a)-e) pontjában szereplő időpontokat úgy kell módosítaniuk, hogy azok megfeleljenek az intézmény üzleti évének, a módosított időpontokat be kell jelenteniük az illetékes hatóságuknak és nyilvánosságra kell hozniuk.

Azoknak az intézményeknek, amelyek 2021. január 1-jén vagy azt követően kezdik meg az (1) bekezdésben említett számviteli standardok alkalmazását, az említett számviteli standardok első alkalmazásának évéhez tartozó tényezővel kezdve kell alkalmazniuk az első albekezdés b)-e) pontja szerinti tényezőket.”;

f) a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„7a. Az e cikk (7) bekezdésének b) pontjától eltérve, az e rendeletben és a 2013/36/EU irányelvben meghatározott követelmények újraszámításakor az intézmények az e cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) pontjában említett ABSA összeghez 100%-os kockázati súlyt rendelhetnek. Az e rendelet 429. cikke (4) bekezdésében említett teljes kitettségi mérték kiszámítása céljából az intézményeknek az e cikk (1) bekezdése második albekezdésének a) és b) pontjában említett ABSA és ABIRB összegeket hozzá kell adniuk a teljes kitettségi mértékhez.

Az intézmények csak egyszer dönthetnek arról, hogy a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott számítást vagy az e bekezdés első albekezdésében meghatározott számítást alkalmazzák-e. Az intézményeknek e döntésüket nyilvánosságra kell hozniuk.”;

g) a (8) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(8) Azon intézményeknek, amelyek az e cikkben meghatározott átmeneti intézkedések alkalmazása mellett döntöttek, az e cikk (6) és (6a) bekezdésében meghatározott időszakokban a nyolcadik részben előírt információk nyilvánosságra hozatalán túl be kell jelenteniük az illetékes hatóságok részére és nyilvánosságra kell hozniuk a szavatolótőke, az elsődleges alapvető tőke és az alapvető tőke, az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató, az alapvetőtőke-megfelelési mutató, a teljestőke-megfelelési mutató és a tőkeáttételi mutató oly módon kiszámított értékét, mintha nem alkalmaznák e cikket.”;

h) a (9) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az első és a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(9) Az intézményeknek el kell dönteniük, hogy alkalmazzák-e az e cikkben meghatározott intézkedéseket az átmeneti időszakban, és a döntésükről 2018. február 1-ig tájékoztatniuk kell az illetékes hatóságot. Amennyiben erre előzetes engedélyt kaptak az illetékes hatóságtól, az átmeneti időszak alatt az intézmények megváltoztathatják döntésüket. Az intézményeknek nyilvánosságra kell hozniuk az ezen albekezdéssel összhangban hozott döntéseiket.

ii. a bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki:

„Az az intézmény, amely úgy döntött, hogy alkalmazza az e cikkben meghatározott átmeneti intézkedéseket, dönthet úgy, hogy nem alkalmazza a (2) bekezdést, amely esetben döntéséről haladéktalanul tájékoztatnia kell az illetékes hatóságot. Ebben az esetben az intézménynek az (1) bekezdésben említett A2SA, A2IRB és t1 értékét nullában kell megállapítania. Az intézmény az átmeneti időszakban megváltoztathatja döntését, amennyiben erre előzetes engedélyt kapott az illetékes hatóságtól.

Az illetékes hatóságok legalább évente értesítik az EBH-t e cikknek a felügyeletük alatt álló intézmények általi alkalmazásáról.”

8. A 495. cikk (2) bekezdését el kell hagyni.

9. A rendelet a következő cikkekkel egészül ki:

„500a. cikk

Egy másik tagállam pénznemében kibocsátott államkötvények ideiglenes kezelése

(1) A 114. cikk (2) bekezdésétől eltérve, 2024. december 31-ig a tagállamok központi kormányzataival és központi bankjaival szembeni, egy másik tagállam nemzeti pénznemében denominált és finanszírozott kitettségek esetében a következők alkalmazandók:

a) 2022. december 31-ig a kitettségértékekre alkalmazott kockázati súly az említett kitettségekhez a 114. cikk (2) bekezdésével összhangban rendelt kockázati súly 0%-a;

b) 2023-ban a kitettségértékekre alkalmazott kockázati súly az említett kitettségekhez a 114. cikk (2) bekezdésével összhangban rendelt kockázati súly 20%-a;

c) 2024-ben a kitettségértékekre alkalmazott kockázati súly az említett kitettségekhez a 114. cikk (2) bekezdésével összhangban rendelt kockázati súly 50%-a.

(2) A 395. cikk (1) bekezdésétől és a 493. cikk (4) bekezdésétől eltérve, az illetékes hatóságok az alábbi határértékekig engedélyezhetik az intézmények számára az e cikk (1) bekezdésében említett kitettségek vállalását:

a) 2023. december 31-ig az intézmény alapvető tőkéjének 100%-a;

b) 2024. január 1. és december 31. között az intézmény alapvető tőkéjének 75%-a;

c) 2025. január 1. és december 31. között az intézmény alapvető tőkéjének 50%-a.

Az e bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott határértékeket a 399-403. cikk szerinti hitelkockázat-mérséklés hatását figyelembe véve meghatározott kitettségértékekre kell alkalmazni.

(3) A 150. cikk (1) bekezdése d) pontjának ii. alpontjától eltérve, az illetékes hatóságok előzetes engedélyének kézhezvételét követően és a 150. cikkben meghatározott feltételekkel az intézmények a sztenderd módszert is alkalmazhatják azokra a központi kormányzatokkal és központi bankokkal szembeni kitettségekre, amely kitettségekhez e cikk (1) bekezdése alapján 0%-os kockázati súly tartozik.

500b. cikk

A központi bankokkal szembeni egyes kitettségek átmeneti kizárása a teljes kitettségi mértékből a Covid19-világjárványra tekintettel

(1) A 429. cikk (4) bekezdésétől eltérve, az intézmények - az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltételekre is figyelemmel - 2021. június 27-ig kizárhatják a teljes kitettségi mértékükből a központi bankjukkal szembeni következő kitettségeket:

a) érmék és bankjegyek a központi bank joghatóságának törvényes pénznemében;

b) a központi bankkal szembeni követeléseket megtestesítő eszközök, beleértve a központi banknál tartott tartalékokat is.

Az intézmény által kizárt összeg nem haladhatja meg az első albekezdés a) és b) pontjában felsorolt kitettségek napi átlagos összegét az intézmény központi bankjának legutóbbi teljes tartalékolási időszakában.

(2) Egy intézmény abban az esetben zárhatja ki az (1) bekezdésben felsorolt kitettségeket, ha az intézmény illetékes hatósága - az érintett központi bankkal folytatott konzultációt követően - megállapította és nyilvánosan bejelentette, hogy olyan rendkívüli körülmények állnak fenn, amelyek a kizárást a monetáris politikák végrehajtásának elősegítése érdekében indokolják.

Az (1) bekezdés szerinti, kizárandó kitettségeknek teljesíteniük kell mindkét alábbi feltételt:

a) az intézménynél elhelyezett betétekkel azonos pénznemben denomináltak;

b) átlagos futamidejük nem haladja meg jelentősen az intézménynél elhelyezett betétek átlagos futamidejét.

Azon intézménynek, amely az (1) bekezdéssel összhangban kizárja a teljes kitettségi mértékéből a központi bankjával szembeni kitettségeket, közzé kell tennie azt a tőkeáttételi mutatót is, amellyel akkor rendelkezne, ha nem zárná ki ezeket a kitettségeket.

500c. cikk

A túllépések kizárása az utótesztelési kiegészítő tétel kiszámításából a Covid19-világjárványra tekintettel

A 366. cikk (3) bekezdésétől eltérve, az illetékes hatóságok kivételes körülmények között és egyedi esetekben engedélyezhetik az intézmények számára, hogy a 366. cikk (3) bekezdésében meghatározott kiegészítő tétel kiszámításából kizárják a feltételezett vagy tényleges változások alapján az intézmény által végzett utóteszteléssel kimutatott túllépéseket, feltéve, hogy e túllépések nem a belső modell hiányosságaiból erednek és 2020. január 1. és 2021. december 31. között történtek.

500d. cikk

A kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő vételek és eladások kitettségértékének átmeneti kiszámítása a Covid19-világjárványra tekintettel

(1) A 429. cikk (4) bekezdésétől eltérve, 2021. június 27-ig az intézmények e cikk (2), (3) és (4) bekezdésével összhangban számíthatják ki a kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő vételek és eladások kitettségértékét.

(2) Az intézményeknek a kiegyenlítés határidejéig a mérlegben maradó, szokásos módon történő eladásokhoz kapcsolódó készpénzt és szokásos módon történő vételekhez kapcsolódó értékpapírokat a 429. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerint eszközként kell kezelniük.

(3) Azoknak az intézményeknek, amelyek az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelően kötési időpont szerinti elszámolást alkalmaznak a kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő vásárlásokra és eladásokra, vissza kell írniuk a kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő eladásokhoz kapcsolódó készpénzkövetelések és a kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő vásárlásokhoz kapcsolódó készpénz-kötelezettségek közötti, az említett számviteli szabályozás által megengedett beszámítások összegét. Miután az intézmények visszaírták a számviteli beszámítást, akkor számíthatják be egymással szemben az említett készpénzköveteléseket és készpénz-kötelezettségeket, ha a kapcsolódó, szokásos módon történő eladást és értékesítést egyaránt szállítás fizetés ellenében alapon egyenlítik ki.

(4) Azoknak az intézményeknek, amelyek az alkalmazandó számviteli szabályozásnak megfelelően kiegyenlítés határideje szerinti elszámolást alkalmaznak a kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő vásárlásokra és eladásokra, bele kell foglalniuk a teljes kitettségi mértékbe a szokásos módon történő vásárlásokhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségvállalások teljes névértékét.

Az intézmények csak akkor ellentételezhetik a szokásos módon történő vásárlásokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások teljes névleges értékét a kiegyenlítésre váró, szokásos módon történő eladásokhoz kapcsolódó készpénzkövetelések teljes névleges értékével, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:

a) a szokásos módon történő vételt és eladást egyaránt szállítás fizetés ellenében alapon egyenlítik ki;

b) a készpénzkövetelésekhez és -kötelezettségekhez kapcsolódóan vett, illetve eladott pénzügyi eszközök értékét az eredménnyel szemben valós értéken jelenítik meg és viszik be az intézmény kereskedési könyvébe.

(5) E cikk alkalmazásában a »szokásos módon történő vétel vagy eladás« valamely értékpapír olyan szerződés keretében történő vételét vagy eladását jelenti, amelynek a feltételei az értékpapír rendelkezésre bocsátását jogszabályban vagy az érintett piacon általában megállapított időtartamon belül követelik meg.”

10. A rendelet a következő cikkel egészül ki:

„518b. cikk

Jelentés a túllépésekről és a kifizetések korlátozására vonatkozó felügyeleti hatáskörökről

A Bizottság 2021. december 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak arról, hogy a pénzügyi piacok szabályos működésének és integritásának súlyos gazdasági zavarát előidéző rendkívüli körülmények indokolják-e, hogy:

a) ezen időszakok alatt az illetékes hatóságok számára megengedett legyen kizárni az intézmények piaci kockázati belső modelljeiből azokat a túllépéseket, amelyek nem az említett modellek hiányosságaiból erednek;

b) ezen időszakok alatt az illetékes hatóságok további kötelező erejű hatásköröket kapjanak annak érdekében, hogy korlátozásokat vezessenek be az intézmények általi kifizetésekre.

A Bizottság adott esetben további intézkedéseket is mérlegel.”

2. cikk

Az (EU) 2019/876 rendelet módosításai

Az (EU) 2019/876 rendelet 3. cikke a következőképpen módosul:

1. A cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(3a) E rendelet 1. cikkének következő pontjai 2020. június 27-től alkalmazandók:

a) az 59. pont a hitelintézetek által nyugdíjasoknak vagy munkavállalóknak nyújtott egyes hitelek kezelésére vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 123. cikkében megállapított rendelkezések tekintetében;

b) a 133. pont az 575/2013/EU rendelet 501. cikkében meghatározott, a kkv-kkal szembeni teljesítő kitettségek kockázattal súlyozott értékének korrekciójára vonatkozó rendelkezések tekintetében;

c) a 134. pont az alapvető közszolgáltatásokat nyújtó vagy támogató fizikai struktúrákat vagy létesítményeket, rendszereket és hálózatokat működtető vagy finanszírozó szervezetekkel szembeni kitettségek hitelkockázatára vonatkozó, az 575/2013/EU rendelet 501a. cikkében foglalt szavatolótőke-követelmények kiigazítására vonatkozó rendelkezések tekintetében.”

2. Az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) E rendelet 1. cikke 46. pontjának b) alpontját a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozóan az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (1a) bekezdésében foglalt új szavatolótőke-követelmények bevezetéséről szóló rendelkezések tekintetében 2023. január 1-jétől kell alkalmazni.”

3. A (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Az 575/2013/EU rendelet 36. cikke (1) bekezdése b) pontjának tekintetében e rendelet 1. cikkének 18. pontját, amely a prudenciális értékelésbe bevont szoftvereszközök levonás alóli mentesítéséről szóló rendelkezést tartalmazza, az 575/2013/EU rendelet 36. cikkének (4) bekezdésében említett szabályozástechnikai standardok hatálybalépésének időpontjától kell alkalmazni.”

3. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet 2020. június 27-től alkalmazandó.

E cikk második bekezdése ellenére, az 1. cikk 4. pontját 2021. június 28-tól kell alkalmazni.

E rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. június 24-én.

az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
D.M. SASSOLI N. BRNJAC

  Vissza az oldal tetejére