A jogszabály mai napon ( 2021.09.17. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A BIZOTTSÁG 2020. december 9-i (EU) 2020/2036 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

a 965/2012/EU rendeletnek a hajózó személyzet kompetenciájára és képzési módszereire vonatkozó követelmények, valamint egyes intézkedések alkalmazásának a Covid19-világjárvány miatti elhalasztása tekintetében történő módosításáról * 

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári légi közlekedés területén alkalmazandó közös szabályokról és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynökségének létrehozásáról és a 2111/2005/EK, az 1008/2008/EK, a 996/2010/EU, a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2014/30/EU és a 2014/53/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint az 552/2004/EK és a 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 3922/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 4-i (EU) 2018/1139 európai parlamenti és tanácsi rendeletre *  és különösen annak 31. cikkére,

mivel:

(1) A 965/2012/EU bizottsági rendelet *  meghatározza azokat a követelményeket, amelyeket a pilóták szinten tartó gyakorlati képzése és ellenőrző vizsgái tekintetében a légi járművek üzemben tartóinak teljesíteniük kell.

(2) Az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség) által az (EU) 2018/1139 rendelet 6. cikke alapján elfogadott európai repülésbiztonsági terv megállapította, hogy a légiközlekedési személyzet számára kulcsfontosságú a megfelelő kompetenciák megléte, és hogy ki kell igazítani a képzési módszereket annak biztosítása érdekében, hogy a személyzet képes legyen megbirkózni az új technológiákkal és a légiközlekedési rendszer egyre összetettebbé válásával.

(3) A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) 2013-ban közzétette az evidencialapú képzés kézikönyvét (9995 AN/497. sz. dokumentum), amely a kereskedelmi légi közlekedési környezetben való biztonságos, eredményes és hatékony működéshez szükséges kompetenciakeretet („alapvető kompetenciák”), valamint az e kompetenciák értékeléséhez szükséges leírásokat és kapcsolódó viselkedési mutatókat tartalmazza. Az evidenciaalapú képzés (evidence-based training, EBT) kompetenciái magukban foglalják a pilótaképzésben korábban műszaki és nem műszaki ismeretekként, készségekként és attitűdökként (knowledge, skills and attitudes, KSA) ismert kompetenciákat.

(4) Az EBT célja a biztonság javítása és a hajózó személyzet kompetenciáinak fejlesztése a légi járművek valamennyi repülési üzemmódban történő biztonságos üzemeltetése, valamint a váratlan helyzetek felismerése és kezelése tekintetében. Az EBT-koncepció célja a tanulás maximalizálása és a formális ellenőrző vizsgák visszaszorítása.

(5) Az (EU) 965/2012 bizottsági rendeletet ezért módosítani kell az ICAO 9995. sz. dokumentumával (az evidencialapú képzés kézikönyvével) összhangban az EBT program keretében történő képzésre, ellenőrző vizsgáztatásra és értékelésre vonatkozó követelmények bevezetése, valamint annak érdekében, hogy a hatóságok jóváhagyhassák az EBT-alapkövetelményt, amely felváltja a korábbi vizsgák, azaz a készségellenőrző vizsga (OPC) és az engedélyalkalmassági vizsga (LPC) követelményeit. Ez lehetővé teszi az üzemben tartók számára a szinten tartó képzések egységes megközelítését.

(6) A Covid19-világjárvány súlyosan akadályozta a tagállamokat és a légiközlekedési ágazatot abban, hogy felkészüljenek a légi közlekedés biztonsága terén a közelmúltban elfogadott végrehajtási rendeletek alkalmazására.

(7) Az (EU) 965/2012 bizottsági rendelet előírja, hogy 2021. január 1-jétől 25 órányi felvétel rögzítésére képes pilótafülke-hangrögzítőket (CVR) kell felszerelni és alkalmazni. Azon repülőgépek üzemben tartóira és gyártóira háruló aránytalan pénzügyi terhek elkerülése érdekében, amelyeknek üzemben tartók részére történő szállítását 2021. január 1-je előttre ütemezték, az ütemezést azonban megzavarta a Covid19-világjárvány, e követelmény alkalmazását el kell halasztani.

(8) Az Ügynökség meggyőződött arról, hogy a (7) preambulumbekezdésben említett követelmény alkalmazásának korlátozott időre történő elhalasztása lehetséges anélkül, hogy az hátrányosan befolyásolná a légi közlekedés biztonságát.

(9) Az Ügynökség az (EU) 2018/1139 rendelet 75. cikke (2) bekezdése b) és c) pontjának, valamint 76. cikke (1) bekezdésének megfelelően kidolgozta és 08/2019 sz. véleményével *  együtt benyújtotta a végrehajtási szabályok tervezetét.

(10) Az ebben a rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2018/1139 rendelet 127. cikke szerint létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 965/2012/EU rendelet módosításai

A 965/2012/EU rendelet I., II. és III. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A hatálybalépés és az alkalmazás időpontja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 9-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN

MELLÉKLET

A 965/2012/EU bizottsági rendelet I., II. és III. melléklete a következőképpen módosul:

1. Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a szöveg a következő fogalommeghatározásokkal egészül ki:

„23a. »kompetencia«: az emberi teljesítmény azon jellemzője, amely egy munkakör sikeres betöltésének megbízható előrejelzésére használható, és amely a releváns ismereteknek, készségeknek és attitűdöknek a tevékenységek vagy feladatok meghatározott feltételek melletti végrehajtása érdekében való alkalmazásában nyilvánul meg;

23b. »kompetenciaalapú képzés«: olyan értékelési és képzési programok, amelyeket a teljesítményorientáltság, a teljesítményszabványok és az azokon alapuló mérés előtérbe helyezése, valamint a képzés konkrét teljesítményszabványok szerinti kialakítása jellemez;

23c. »kompetenciakeret«: az üzemben tartónak a repülési műveletek szempontjából releváns forgatókönyveket szem előtt tartó, evidenciaalapú képzési programjában kidolgozott, oktatott és értékelt, jól meghatározott kompetenciák teljes köre, mely elég széles ahhoz, hogy a pilóták minden előre látható és előre nem látható veszélyre és meghibásodásra fel legyenek készítve;

42d. »EBT-modul«: minősített repülésszimulációs oktatóeszközben végzett munkaszakaszok kombinációja, mely a hároméves szinten tartó értékelés és képzés részét alkotja;

47a. »beíratás«: az üzemben tartó által végzett adminisztratív aktus, melynek célja, hogy a pilóta részt vehessen az üzemben tartó EBT programjában;

47b. »beiratkozott pilóta«: a szinten tartó EBT képzési programban részt vevő pilóta;

47c. »megközelítések egyenértékűsége«: minden olyan megközelítés, amely többletkihívást jelent a szakképzett személyzet számára, függetlenül attól, hogy azokat az EBT-modulokban alkalmazzák-e vagy sem;

47d. »működési rendellenességek egyenértékűsége«: minden olyan működési rendellenesség, amely nagy kihívást jelent a szakképzett személyzet számára, függetlenül attól, hogy azokat az EBT-modulokban alkalmazzák-e vagy sem;

47e. »értékelési szakasz«: az EBT-modul egyik szakaszát képező, az üzemben tartó környezetére jellemző útvonalorientált repülési forgatókönyv, amely során egy vagy több olyan esemény is bekövetkezik, amelyek alkalmasak a kompetenciakeret kulcsfontosságú elemeinek értékelésére;

47f. »evidenciaalapú képzés (EBT)«: működési adatokon alapuló értékelés és képzés, ahol a cél a pilóta általános képességeinek a kompetenciák széles köre (kompetenciakeret) tekintetében történő fejlesztése és értékelése, nem pedig csupán az egyes eseményekkel vagy manőverekkel kapcsolatos teljesítmény mérése;

69b. »pilótaülésből végzett oktatás«: a manőveres képzési szakaszban vagy a forgatókönyv-alapú képzési szakaszban alkalmazott technika, ahol az oktatók:

a) egyszerű utasításokkal látnak el egy pilótát; vagy

b) előre meghatározott gyakorlatokat hajtanak végre a pilótaülésben repülést végző pilótaként (PF) vagy megfigyelő pilótaként (PM) annak érdekében, hogy:

1. technikai bemutatót tartsanak; és/vagy

2. beavatkozásra vagy interakcióra késztessenek egy másik pilótát;

69c. »oktatói egységesség«: a különböző EBT-oktatók által adott értékelések konzisztenciája vagy állandósága, amely kifejezi az oktatói (értékelői) értékelések homogenitásának vagy egyöntetűségének mértékét;

72a. »útvonal-orientált repülési forgatókönyv«: útvonalrepülésre jellemző forgatókönyvek reális, »valós idejű« és a teljes küldetésre kiterjedő szimulációját magában foglaló értékelés és képzés;

76b. »manőveres képzési szakasz«: az EBT-modul azon szakasza, amelynek során a személyzetnek - az adott légijármű-generációnak megfelelően - ideje van arra, hogy gyakorlást végezzen, illetve javítsa teljesítményét a nagyrészt pszichomotoros készségeken alapuló gyakorlatok terén oly módon, hogy egy előírt repülési útvonalat teljesít vagy egy előre meghatározott eseménysor végrehajtása során valamely előírt eredményt elér;

76c. »vegyes EBT program«: az üzemben tartó ORO.FC.230 pont szerinti szinten tartó képzési és ellenőrzővizsgaprogramja, amelynek egy része az EBT alkalmazására irányul, de nem helyettesíti az 1178/2011/EU rendelet I. mellékletének (FCL rész) 9. függeléke szerinti készségellenőrzéseket;

98a. »jártas/szakképzett«: meghatározott feladatoknak az előírt színvonalon történő elvégzéséhez szükséges készségekkel, ismeretekkel és attitűdökkel bizonyítottan rendelkező;

105b. »forgatókönyv-alapú képzési szakasz«: az EBT-modul kompetenciák fejlesztésére összpontosító szakasza, amelyben a pilóta képzésben részesül az adott légijármű-generáció tekintetében azonosított legkritikusabb kockázatok csökkentése érdekében. Magában kell foglalnia a légi jármű üzemeltetőjét fenyegető speciális veszélyek és hibák valós idejű, útvonal-orientált környezetben történő kezelését;”

2. A II. melléklet (ARO rész) a következőképpen módosul:

a szöveg a következő ARO.OPS.226 ponttal egészül ki:

„ARO.OPS.226 Az evidenciaalapú képzési programok jóváhagyása és felügyelete

a) Amennyiben az illetékes hatóság jóváhagyja az EBT programokat, a felügyelőknek képzésben kell részesülniük és képesítést kell kapniuk az EBT-elvek, a kérelem, a jóváhagyási eljárások és a folyamatos felügyelet tekintetében.

b) Az illetékes hatóság értékeli és felügyeli az EBT programot, valamint az EBT program végrehajtását és hatékonyságát támogató folyamatokat.

c) Az EBT program jóváhagyására irányuló kérelem kézhezvételét követően az illetékes hatóság:

1. biztosítja az EBT program alkalmazását támogató területeken az 1. szintű megállapítások feloldását;

2. értékeli, hogy az üzemben tartó képes-e támogatni az EBT program végrehajtását. Legalább a következő elemeket kell figyelembe venni:

i. az üzemben tartó irányítási rendszerének érettsége és alkalmassága azokon a területeken, amelyek támogatni fogják az EBT program alkalmazását, különös tekintettel a hajózó személyzet képzésére;

ii. az üzemben tartó EBT programjának alkalmassága - az EBT programnak meg kell felelnie az üzemben tartó méretének, tevékenységei jellegének és összetettségének, figyelembe véve az e tevékenységekkel járó veszélyeket és a kapcsolódó kockázatokat;

iii. az üzemben tartó nyilvántartási rendszerének megfelelősége, tekintettel elsősorban a hajózó személyzet képzésére, ellenőrző vizsgáztatására és képesítésére vonatkozó nyilvántartásokra, különösen az ORO. GEN.220 pontra és az ORO.MLR.115 c) és d) pontra;

iv. az üzemben tartó által a pilóták kompetenciáinak értékelésére bevezetett osztályozási rendszer alkalmassága;

v. az oktatók és az EBT programban részt vevő egyéb személyzet kompetenciája és tapasztalata az EBT program végrehajtását támogató folyamatok és eljárások alkalmazása terén; valamint

vi. az üzemben tartó EBT-végrehajtási terve és az EBT programot támogató biztonsági kockázatértékelés, melyek bemutatják, miként érhető el a jelenlegi képzési programéval egyenértékű biztonsági szint.

d) Az illetékes hatóság jóváhagyja az EBT programot, ha az értékelés szerint biztosított legalább az ORO.FC.146, az ORO.FC.231 és az ORO.FC.232 pontnak való megfelelés.

e) Az ARO.GEN.120 d) és e) pont sérelme nélkül, az illetékes hatóság értesíti az Ügynökséget, ha megkezdi az EBT-vel kapcsolatos alternatív megfelelési módozatok értékelését.”

3. A III. melléklet (ORO rész) a következőképpen módosul:

a) az ORO.FC.145 pont helyébe a következő szöveg lép:

„ORO.FC.145 Képzés, ellenőrző vizsga és értékelés

a) Az ezen alrészben előírt valamennyi képzésnek, ellenőrző vizsgának és értékelésnek összhangban kell lennie az üzemben tartó által az üzembentartási kézikönyvben összeállított képzési programokkal és tantervekkel.

b) A képzési programok és tantervek összeállítása során az üzemben tartónak figyelembe kell vennie a 748/2012/EU rendelettel összhangban összeállított üzemeltetési alkalmassági adatok kötelező részében meghatározott releváns elemeket.

c) A CAT műveletek esetében a képzési és ellenőrzővizsga-programokat az illetékes hatóságnak jóvá kell hagynia a tantervekkel és az egyes alkalmazandó repülésszimulációs oktatóeszközökkel (FSTD) együtt.

d) A repülésszimulációs oktatóeszköznek az üzemeltető által használt légi jármű lehető legpontosabb másának kell lennie. A repülésszimulációs oktatóeszköz és a légi jármű közötti eltéréseket - amennyiben vannak ilyenek - az eligazítás vagy a képzés során ismertetni kell.

e) Az üzemben tartónak létre kell hoznia egy rendszert a repülésszimulációs oktatóeszközön végzett változtatások megfelelő nyomon követése és annak biztosítása érdekében, hogy ezek a változtatások ne befolyásolják a tanfolyamok helytállóságát.”;

b) a szöveg a következő ORO.FC.146 ponttal egészül ki:

„ORO.FC.146 Képzést nyújtó, ellenőrző vizsgáztatást és értékelést végző személyek

a) Az ezen alrészben előírt valamennyi képzést, ellenőrző vizsgáztatást és értékelést megfelelően képzett szakembereknek kell nyújtaniuk, illetve végezniük.

b) Repülőgépes vagy repülőgép-szimulátoros képzés és ellenőrző vizsga esetében a képzést nyújtó és az ellenőrző vizsgáztatást végző személynek az 1178/2011/EU rendelet I. melléklete (FCL rész) szerinti képesítéssel kell rendelkeznie.

c) EBT program esetében az értékelést végző és a képzést nyújtó személy:

1. rendelkezik az I. melléklet (FCL rész) szerinti oktatói vagy vizsgáztatói tanúsítással;

2. elvégzi az üzemben tartók EBT-oktatói szabványosítási programját. Ez magában foglal egy szabványosítási alapprogramot és egy szinten tartó szabványosítási programot.

Az üzemben tartó EBT szabványosítási alapprogramjának elvégzése az oktatót feljogosítja EBT gyakorlati értékelés végzésére.

d) A fenti b) pont ellenére, az útvonalrepülési kompetencia értékelését egy, az EBT-koncepciók és a kompetenciaértékelés terén szabványosítási programot végzett üzemben tartó által kinevezett, megfelelően képzett parancsnoknak kell elvégeznie (az útvonalrepülés értékelője).”;

c) a szöveg a következő ORO.FC.231 ponttal egészül ki:

„ORO.FC.231 Evidenciaalapú képzés (EBT)

a) EBT PROGRAM

1. Az üzemben tartó az ORO.FC.230 pont követelményeit helyettesítheti az illetékes hatóság által jóváhagyott, megfelelő EBT program létrehozásával, végrehajtásával és fenntartásával.

Az üzemben tartónak bizonyítania kell, hogy képes támogatni az EBT program végrehajtását (beleértve a végrehajtási terv elkészítését is), és biztonsági kockázatértékelést kell végeznie, bemutatva az egyenértékű biztonsági szint elérésének módját.

2. Az EBT programnak:

i. meg kell felelnie az üzemben tartó méretének, tevékenységei jellegének és összetettségének, figyelembe véve az e tevékenységekkel járó veszélyeket és a kapcsolódó kockázatokat;

ii. biztosítania kell a pilóták kompetenciáját a légi járművek biztonságos, eredményes és hatékony üzemeltetéséhez szükséges pilótakompetenciák értékelése és fejlesztése révén;

iii. biztosítania kell, hogy minden pilóta megismerkedjen az ORO.FC.232 pont szerinti értékelési és képzési tárgykörökkel;

iv. tartalmaznia kell legalább hat EBT-modult, melyek egy hároméves programba illeszkednek. Mindegyik EBT-modul egy értékelési és egy képzési szakaszból áll. Egy EBT-modul 12 hónapig érvényes.

(A) Az értékelési szakasz egy vagy több útvonal-orientált repülési forgatókönyvből áll, amely során értékelik az összes kompetenciát és azonosítják az egyéni képzési igényeket.

(B) A képzési szakasz a következőkből tevődik össze:

a) manőveres képzési szakasz, amely magában foglal egyes meghatározott manőverekre vonatkozó jártassági képzést;

b) forgatókönyv-alapú képzési szakasz, amely magában foglal egy (vagy több) útvonal-orientált repülési forgatókönyvet, amely során a kompetenciák fejlesztésével és az egyéni képzési igények kielégítésével foglalkoznak.

A képzési szakasznak kellő időben kell követnie az értékelési szakaszt.

3. Az üzemben tartónak gondoskodnia kell arról, hogy az EBT programban részt vevő valamennyi pilóta teljesítse a következőket:

i. legalább két EBT-modul a típusjogosítás érvényességi ideje alatt, melyek között legalább 3 hónapnak kell eltelnie. Az EBT-modul akkor kerül elvégzésre, ha:

(A) az EBT program tartalmát az adott EBT-modulra vonatkozóan végigvették (a pilóta megismerkedett az értékelési és képzési tárgykörökkel); és

(B) valamennyi vizsgált kompetencia tekintetében bizonyításra került az elfogadható teljesítményszint;

ii. sor került útvonalrepülési kompetenciára vonatkozó értékelés(ek)re; valamint

iii. földi oktatásra.

4. Az üzemben tartó létrehoz egy EBT-oktatói szabványosítási és egységesség-biztosítási programot annak biztosítása érdekében, hogy az EBT-ben részt vevő oktatók megfelelő képesítéssel rendelkezzenek feladataik ellátásához.

i. Minden oktatónak e program hatálya alá kell tartoznia;

ii. Az üzemben tartó megfelelő módszereket és mérőszámokat alkalmaz az egységesség értékelésére;

iii. Az üzemben tartónak bizonyítania kell, hogy az oktatói egységesség megfelelő szintű.

5. Az EBT program tartalmazhat váratlan eseményekre fenntartott eljárásokat olyan előre nem látható körülményekre vonatkozóan, amelyek befolyásolhatják az EBT-modulok teljesítését. Az üzemben tartónak bizonyítania kell ezen eljárások szükségességét. Az eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy a pilóta ne folytathassa útvonalrepüléseit, ha vizsgált teljesítménye nem érte el a minimálisan elfogadható szintet. Váratlan eseményekre fenntartott eljárások lehetnek:

i. a szokásostól eltérő időtartam az EBT-modulok között; és

ii. az EBT-modul szakaszainak szokásostól eltérő sorrendje.

b) KOMPETENCIAKERET

Az üzemben tartó kompetenciakeretet használ az EBT programon belüli értékelés és képzés valamennyi szempontja tekintetében. A kompetenciakeretnek:

1. átfogónak, pontosnak és használhatónak kell lennie;

2. magában kell foglalnia a biztonságos, eredményes és hatékony üzemeltetéshez szükséges vizsgálható viselkedésformákat;

3. magában kell foglalnia meghatározott kompetenciákat, azok leírását és a hozzájuk kapcsolódó vizsgálható viselkedésformákat.

c) A KÉPZÉSI RENDSZER TELJESÍTMÉNYE

1. Az EBT-rendszer teljesítményét visszajelzési eljárás keretében kell mérni és értékelni a következők érdekében:

i. az üzemben tartó EBT programjának validálása és finomítása;

ii. az arról való meggyőződés, hogy az üzemben tartó EBT programja fejleszti-e a pilóták kompetenciáit.

2. A visszajelzési eljárásnak szerepelnie kell az üzemben tartó irányítási rendszerében.

3. Az üzemben tartó az EBT-adatok védelmét szabályozó eljárásokat dolgoz ki.

d) OSZTÁLYOZÁSI RENDSZER

1. Az üzemben tartó osztályozási rendszert vezet be a pilóták kompetenciáinak értékelésére. Az osztályozási rendszernek biztosítania kell a következőket:

i. kellő részletesség az egyéni teljesítmény pontos és hasznos mérésének lehetővé tételéhez;

ii. teljesítménykritérium és az egyes kompetenciákra vonatkozó skála egy olyan határértékkel, amely az útvonalrepülések során elérendő minimálisan elfogadható szintet képviseli. Az üzemben tartó eljárásokat dolgoz ki a pilóta e szinttől elmaradó teljesítményének kezelésére;

iii. adatintegritás;

iv. adatbiztonság.

2. Az üzemben tartó rendszeres időközönként ellenőrzi az osztályozási rendszer pontosságát egy meghatározott kritériumrendszerhez képest.

e) AZ ÜZEMBEN TARTÓ EBT PROGRAMJÁNAK TELJESÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES OKTATÓESZKÖZÖK ÉS ÓRASZÁM

1. Minden EBT-modult olyan minősítési szintű repülésszimulációs oktatóeszközben kell végrehajtani, amely alkalmas az értékelési és képzési tárgykörök megfelelő teljesítésének biztosításához.

2. Az üzemben tartó a megfelelő oktatóeszközben elegendő óraszámot biztosít ahhoz, hogy a pilóta teljesíthesse az üzemben tartó EBT programját. Az EBT programhoz kapcsolódó óraszám meghatározására vonatkozó kritériumok a következők:

i. az óraszám megfelel az EBT program tartalmának és összetettségének;

ii. az óraszám elegendő az EBT program teljesítéséhez;

iii. az óraszám hatékony EBT programot biztosít, figyelembe véve az ICAO, az Ügynökség és az illetékes hatóság ajánlásait;

iv. az óraszám megfelel az alkalmazott oktatóeszközök által képviselt technológiának.

f) A MŰKÖDÉSI RENDELLENESSÉGEK EGYENÉRTÉKŰSÉGE

1. Minden pilótának értékelésben és képzésben kell részesülnie a légijármű-rendszer működési rendellenességeinek kezelése terén.

2. A légijármű-rendszer azon működési rendellenességei, amelyek nagy kihívást jelentenek a szakképzett személyzet számára, a következő jellemzők alapján rendszerezhetők:

i. sürgősség;

ii. komplexitás;

iii. a légi jármű irányíthatóságának csökkenése;

iv. a műszerek leállása;

v. a következmények kezelése.

3. Mindegyik jellemző esetében legalább egy működési rendellenességgel kell megismerkedniük a pilótáknak az értékelési és képzési tárgykörök táblázatában meghatározott gyakorisággal.

4. Valamely működési rendellenesség kezelésében tanúsított jártasság egyenértékűnek minősül az azonos jellemzőkkel rendelkező többi működési rendellenesség kezelésében tanúsított jártassággal.

g) AZ ÜZEMELTETÉS SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS MEGKÖZELÍTÉSEK EGYENÉRTÉKŰSÉGE

1. Az üzemben tartónak gondoskodnia kell arról, hogy minden pilóta rendszeres képzésben részesüljön az üzemeltetés szempontjából releváns megközelítéstípusok és megközelítési módszerek végrehajtása terén.

2. Ennek a képzésnek olyan megközelítéseket kell magában foglalnia, amelyek többletkihívást jelentenek a szakképzett személyzet számára.

3. Ennek a képzésnek magában kell foglalnia azokat a megközelítéseket, amelyek e rendelet V. mellékletének (SPA rész) megfelelően egyedi jóváhagyást igényelnek.

h) AZ ÚTVONALREPÜLÉSI KOMPETENCIÁRA VONATKOZÓ ÉRTÉKELÉS

1. Valamennyi pilótának rendszeresen teljesítenie kell az útvonalrepülési kompetenciára vonatkozó értékelést egy légi járműben, hogy bizonyítsa képességét az üzembentartási kézikönyvben meghatározott normál útvonalrepülések biztonságos, eredményes és hatékony végrehajtására.

2. Egy útvonalrepülési kompetenciára vonatkozó értékelés 12 hónapig érvényes.

3. Az EBT tekintetében jóváhagyott üzemben tartó az illetékes hatóság jóváhagyásával meghosszabbíthatja az útvonalrepülési kompetenciára vonatkozó értékelés érvényességét:

i. vagy 2 évre, egy kockázatértékelés elvégzése esetén;

ii. vagy pedig 3 évre, az útvonalrepülések nyomon követésére vonatkozó visszajelzési eljárástól függően, amely azonosítja a műveleteket fenyegető veszélyeket, minimalizálja az ilyen veszélyek kockázatát, és intézkedéseket határoz meg a műveletek során előforduló emberi hibák kezelésére.

4. Az útvonalrepülési kompetenciára vonatkozó értékelés sikeres teljesítéséhez a pilótának valamennyi vizsgált kompetencia tekintetében elfogadható teljesítményszintet kell bizonyítania.

i) FÖLDI OKTATÁS

1. 12 naptári hónaponként minden pilótának részt kell vennie:

i. földi műszaki oktatásban;

ii. a légi jármű fedélzetén található valamennyi vészhelyzeti és biztonsági berendezés helyének és használatának ismeretére vonatkozó értékelésben és képzésben.

2. Az üzemben tartó az illetékes hatóság jóváhagyásával és egy kockázatértékelés elvégzése esetén 24 hónapra hosszabbíthatja meg azt az időszakot, amely a légi járművön szállított valamennyi vészhelyzeti és biztonsági berendezés helyének és használatának ismeretére vonatkozó értékelésre és képzésre rendelkezésre áll.”;

d) a szöveg a következő ORO.FC.232 ponttal egészül ki:

„ORO.FC.232 Az EBT program értékelése és a képzési tárgykörök

a) Az üzemben tartónak gondoskodnia kell arról, hogy minden pilóta megismerkedjen az értékelési és képzési tárgykörökkel.

b) Az értékelési és képzési tárgyköröknek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

1. olyan biztonsági és működési adatokon kell alapulniuk, amelyek alkalmasak a pilótaképzés fejlesztésére és prioritásainak megállapítására, iránymutatást nyújtva a megfelelő EBT programok kialakításához;

2. egy hároméves programba kell őket beilleszteni, meghatározott gyakorisággal;

3. arra a légijármű-típusra vagy -változatra kell vonatkozniuk, amellyel a pilóta repül.”;

e) az ORO.FC.235 a) pont helyébe a következő lép:

„ORO.FC.235 Bármely pilótaülésben történő munkavégzésre jogosító pilótaképesítés

a) Ha a parancsnok feladatköre megköveteli, hogy mindkét pilótaülésben dolgozzon és másodpilóta-feladatokat is ellásson, illetve ha képzési vagy ellenőrző vizsgáztatási feladatokkal bízzák meg, teljesítenie kell az üzembentartási kézikönyvben meghatározott kiegészítő képzést és ellenőrző vizsgát. A vizsga az ORO.FC.230 b) pontban előírt ellenőrző jártassági vizsgával vagy az ORO.FC.231 pontban előírt EBT programmal együtt is elvégezhető.”

4. A IV. melléklet (CAT rész) a következőképpen módosul:

a CAT.IDE.A.185 c) 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

1. „az utolsó 25 óra a 27 000 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű repülőgépek esetében, amelyet először 2022. január 1-jén vagy az után láttak el egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal; vagy”.

5. A VI. melléklet (NCC rész) a következőképpen módosul:

az NCC.IDE.A.160 b) 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

1. „az utolsó 25 óra a 27 000 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű repülőgépek esetében, amelyet először 2022. január 1-jén vagy az után láttak el egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal; vagy”.

6. A VIII. melléklet (SPO rész) a következőképpen módosul:

az SPO.IDE.A.140 b) 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

„1. az utolsó 25 óra a 27 000 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű repülőgépek esetében, amelyet először 2022. január 1-jén vagy az után láttak el egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal; vagy”.


  Vissza az oldal tetejére