A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET 2020. május 25-i (2020/C 238/01) AJÁNLÁSA

a letéti felhívások okozta likviditási kockázatokról (ERKT/2020/6) * 

AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET IGAZGATÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre * , és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésének b), d) és f) pontjára, valamint 16-18. cikkére,

tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testület eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2011. január 20-i ERKT/2011/1 európai rendszerkockázati testületi határozatra *  és különösen annak 15. cikke (3) bekezdésének e) pontjára és 18-20. cikkére,

mivel:

(1) A nem központilag elszámolt ügyletekre vonatkozó központi elszámolás és biztosítékcsere jelentős előnyt jelent a pénzügyi stabilitás szempontjából, különösen a partnerkockázat kezelését illetően. A származtatott ügyletek nagyobb mértékű központi elszámolása és a nem központilag elszámolt, származtatott ügyletekben levő pozíciók fedezettsége a 2008-as pénzügyi válság óta jelentősen erősítette a származtatott ügyletek piacának ellenálló képességét. Ezek a reformok - amelyeket a Pénzügyi Stabilitási Tanács vezetett a G20-ak szintjén elért megállapodások alapján - segítettek biztosítani, hogy a közelmúltbeli piaci stressz nem vezetett a partnerhitelkockázattal kapcsolatos széleskörű aggodalmakhoz. A központi elszámolás ezenkívül maximalizálja a nettósítási lehetőségeket, és így a likviditási megtakarításokat is, többek között a piaci árak mozgását mechanikusan tükröző változóletét-fizetések vonatkozásában is.

(2) A piaci sokkok, például az eszközárak hirtelen csökkenése és a piaci volatilitás magas szintje a változó letétek emelkedését okozza, és a rövid lejáratú értékpapírokban, árukban vagy származtatott ügyletekben fennálló pozíciókra vonatkozóan jelentős mértékű kezdeti letéti felhívásokhoz is vezethetnek. A letétek alapvető jelentőséggel bírnak a tekintetben, hogy egy központi szerződő fél (CCP) hogyan kezeli a partner-hitelkockázatot, a kockázatkezelés szerves részét alkotják, és elősegítik a rendszerszintű ellenálló képességet.

(3) Az ilyen piaci feltételek jelentős következményekkel járhatnak a piaci szereplők likviditáskezelésére, finanszírozási igényeire, sőt, esetleg még fizetőképességére nézve is, amennyiben a likviditási stressz az eszközök rendszerszintű kényszerértékesítéséhez vezet.

(4) A jelentős piaci mozgásokból és az azokhoz kapcsolódó letéti felhívásokból eredő externáliák végső soron veszélyeztethetik a pénzügyi rendszer stabilitását.

(5) A Covid19-pandemia kitörése és az olajárak volatilitásának közelmúltbeli meredek emelkedése többek között jelentős letéti felhívásokhoz vezetett a központilag elszámolt és a nem központilag elszámolt piacokon. 2020. február közepe óta a nagyobb ügyleti volumenek nyomán, valamint a letétmodell által a megnövekedett piaci volatilitás okozta potenciálisan nagyobb jövőbeli veszteségekre adott válaszként - a tőzsdén jegyzett származtatott ügyletek esetében jelentősebb mértékben, mint a tőzsdén kívüli származtatott ügyletek esetében - megemelkedtek a kezdeti letétek. A CCP-k ezenkívül a piaci mozgásokat fedező napon belüli változó letétre vonatkozó, nagy összegű felhívásokat adtak ki és nagy összegeket szedtek be, ahol a vonatkozó kifizetésre gyakran csak a következő reggel került sor, ami ahhoz vezetett, hogy átmenetileg likviditást tartottak a CCP-k számláin. Március óta jelentős emelkedés mutatkozik a kétoldalú portfoliókhoz kapcsolódó napi változó letét fizetésében és fogadásában.

(6) Számos klíringtag tapasztalta a kezdeti letétek különösen markáns emelkedését, és egyes klíringtagok fokozott likviditási korlátokat tapasztalhattak. Ugyanakkor az Unióban letelepedett egyetlen CCP-ben sem került sor nemteljesítésére. A letéti felhívások a likviditáshiány miatt az ügyfélklíringen keresztül vagy a nem központilag elszámolt ügyletekben jelentős hatást gyakorolhattak a nem banki szervezetekre. Előretekintve a piaci szereplőknek a letéti felhívások fedezésére való képessége a volatilitás jövőbeli szintjeitől és likviditáskezelésük folyamatos ellenálló képességétől fog függni.

(7) Összességében véve a likviditási kockázat átterjedését súlyosbíthatja a CCP-k és a klíringtagok szintjén történő koncentráció, valamint a CCP-k közös klíringtagokon, likviditás-szolgáltatókon, letétkezelőkön vagy befektetési partnereken keresztüli kölcsönös összekapcsoltsága is.

(8) A 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet *  alapján bevezetett, a prociklikusság elleni technikai standardok és útmutatás (a prociklikusság elleni biztosítéki követelményekre vonatkozó intézkedések) célja a CCP-letétek prociklikussága kockázatának korlátozása. A 15 3/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet *  a letétek és biztosítékeszközök prociklikusságával kapcsolatos előírásokat tartalmaz, amelyeket az illetékes nemzeti hatóságoknak be kell tartaniuk. Az EMIR-nek az (EU) 2019/834 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (EMIR REFIT) *  beiktatott módosításai fokozzák a biztosíték meghatározásának átláthatóságát a CCP-k és a klíringtagok között, azonban a klíringtagok és ügyfeleik közötti viszonyra nem terjesztik ki az átláthatóság ugyanezen szintjét.

(9) Az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) felelős az Unió pénzügyi rendszerének makroprudenciális felügyeletéért. Megbízatásának ellátása során az ERKT-nak hozzá kell járulnia a pénzügyi stabilitást fenyegető, többek között a likviditással kapcsolatos rendszerkockázatok megelőzéséhez vagy mérsékléséhez. Feladata teljesítése során az ERKT értékeli a pénzügyi rendszert érintő azon kockázatokat, amelyek a nagy összegű letéti felhívásokból eredhetnek, és javaslatokat tesz e kockázatok mérséklésének módjára.

(10) Az ERKT elismeri a központi elszámolás által nyújtott multilaterális nettósítási előnyhöz kapcsolódó, a pénzügyi rendszer egésze számára a likviditási megtakarítás tekintetében mutatkozó előnyöket. Az ERKT értékeli továbbá a központi elszámolás rendszerszintű előnyét, amelyet a pénzügyi stabilitás - hitel- és a likviditási kockázat tekintetében megbízható kockázatkezelési gyakorlatok biztosítása és kidolgozása révén történő - megerősítésének kritikus eszközeként nyújt.

(11) AZ ERKT elismeri továbbá, hogy a letétekkel kapcsolatos politikai fellépés nem veszélyeztetheti a partnerhitelkockázattal szembeni védelmet. A szerződő feleknek, a CCP-klíringtagokat és ügyfeleiket is beleértve, biztosítaniuk kell, hogy elegendő likviditást tartanak fenn a letéti felhívások megfelelő időben történő teljesítéséhez. Pénzügyi stabilitási szempontból azonban annak biztosítása is előnyös, hogy a CCP-k kockázatkezeléssel kapcsolatos döntései túlzottan prociklikus jellemzők miatt ne terheljék szükségtelenül a klíringtagokat, a klíringtagok ügyfeleit és más szerződő feleket, mivel így szándékolatlanul likviditásszűkét hoznának létre, amely a fizetőképességgel kapcsolatos problémákhoz vezethetne. Az ERKT arra számít, hogy a jelen ajánlásokra válaszul a CCP-k biztosítani fogják, hogy kockázatkezelésük és ellenálló képességük stabil maradjon, és továbbra is védeni fogják a piaci szereplőket a nemteljesítésből eredő veszteségekkel szemben.

(12) Az A. és a D. ajánlás célja annak biztosítása, hogy a kezdeti letétekhez (a további letéteket is beleértve) és a biztosítékeszközökhöz kapcsolódó hirtelen és jelentős (tehát prociklikus) változásokat és hirtelen kilengéseket korlátozzák: i. a CCP-k a klíringtagjaikkal szemben; ii. a klíringtagok az ügyfeleikkel szemben, és iii. kétoldalú tekintetben, ahol azok a hitelminősítésekre való mechanikus hagyatkozásból és adott esetben prociklikus belső hitelbírálati módszerekből következnek. A likviditástervezésnek a lehetséges mértékben előreláthatónak és kezelhetőnek kell lennie, a váratlan és jelentős mértékű letéti felhívások korlátozása útján. A letéttel és levonással (haircuttal) kapcsolatos protokollok megváltozása esetén biztosított észszerű és érvényesíthető értesítési időtartamok biztosíthatnák, hogy a piaci szereplők megfelelően tudjanak alkalmazkodni.

(13) A B. ajánlás célja annak biztosítása, hogy a CCP-k likviditási stressztesztelésükben átfogóan rögzítsenek minden olyan eseményt, amely ahhoz vezethet, hogy likviditáshiányt tapasztalnak, azzal a céllal, hogy a likviditásszolgáltatókra való támaszkodásuk kezelésének javítására ösztönözze őket. Ez javítani fogja az általános piaci ellenálló képességet, tekintettel arra, hogy a CCP-k és likviditás-szolgáltatóik között nagyfokú koncentráció és összekapcsoltság áll fenn, valamint, hogy e tekintetben az egyes CCP-k szintjén történő prudens likviditáskezelés rendszer- és makroprudenciális szempontból javítaná a kockázatkezelést.

(14) A C. ajánlás célja annak biztosítása, hogy a CCP-k a pénzügyi ellenálló képességük fenntartása mellett korlátozzák a nap közben beszedett változó letétek fizetésében mutatkozó aszimmetriát, valamint, hogy a letétre vonatkozó kereteiket és ütemezésüket úgy alakítsák ki, hogy azok előreláthatóak legyenek és elkerüljék a klíringtagokat érintő túlzott likviditási korlátokat, amelyek nemteljesítési eseményekhez vezethetnek.

(15) Ez az ajánlás nem érinti az uniós központi bankok monetáris politikai megbízatását.

(16) Az ERKT ajánlásait azt követően teszik közzé, hogy a címzetteket tájékoztatták és az Európai Unió Tanácsát az igazgatótanács erre vonatkozó szándékáról értesítették, és a Tanács számára reagálási lehetőséget biztosítottak,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

1. SZAKASZ

AJÁNLÁSOK

A. ajánlás - A biztosítékeszközök kéréséhez kapcsolódó hirtelen kilengések korlátozása

1. Ajánlott, hogy az illetékes hatóságok törekedjenek annak biztosítására, hogy a CCP-k elemezzék a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 28. cikke által előírt politikáik akut stressz jellemezte időszakokban való működését, és a megállapításaikról tájékoztassák az illetékes hatóságukat.

2. Ajánlott, hogy az illetékes hatóságok - az A(1) ajánlásnak megfelelően végzett elemzések megállapításait figyelembe véve - törekedjenek annak biztosítására, hogy a jogszabályok által megengedett mértékben és a CCP-k pénzügyi ellenálló képességével összhangban:

i. a CCP-knek a letéttel kapcsolatos követelmények meghatározására vonatkozó modelljei és paraméterei, valamint a CCP-knek a biztosítékeszközök elfogadására és értékelésére, valamint a prudens haircutok meghatározására vonatkozó politikái és eljárásai nem okoznak szükségtelenül és túlzott mértékben hirtelen és jelentős változásokat, amelyek a kezdeti letétek (a további letéteket is beleértve) és a biztosítékeszközök tekintetében hirtelen kilengésekhez vezetnek. A CCP-knek biztosítaniuk kell, hogy a modelljeik, paramétereik, politikáik és eljárásaik:

a) a belső hitelbírálati modellekhez részletes skálát használnak és a letéttel - a további letéteket is ideértve -kapcsolatos követelmények és biztosítéki megállapodások változtatásainak végrehajtására szolgáló progresszív megközelítést követnek, anélkül, hogy indokolatlanul késleltetnék e leminősítéseknek az átfogó kockázatkezelési gyakorlataikban történő figyelembevételét;

b) a 648/2012/EU rendelet 41. cikkében szereplő, a prociklikusságra vonatkozó szabályozási követelményeknek megfelelően a prociklikus jellemzők korlátozását illetően átfogó megközelítést kövessenek, különösen a hitelminősítések lerontása esetén.

ii. a CCP-k a 648/2012/EU rendelet 49. cikkének sérelme nélkül tájékoztassák az illetékes hatóságaikat, az illetékes hatóságok pedig tájékoztassák az 648/2012/EU rendelet 18. cikke alapján létrehozott felügyeleti kollégiumokat, amikor a CCP-k:

a) szűkítik az elfogadható biztosítékeszközök körét;

b) lényegesen módosítják a biztosítékeszközökre vonatkozó haircutokat;

c) lényegesen csökkentik a 153/2013/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 42. cikkével összhangban alkalmazott koncentrációs limiteket.

Amennyiben ez nem akadályozza a kockázatkezelési döntések időszerű végrehajtását, ezeket az információkat a végrehajtás előtt megfelelő idővel rendelkezésre kell bocsátani.

3. Ajánlott, hogy a klíringtagok érintett illetékes hatóságai - a jogszabályok által megengedett mértékben - a folyamatos felügyelet keretében működjenek együtt a klíringtagokkal annak biztosítása érdekében, hogy a klíringtagok kockázatkezelési eljárásainak a klíringtagok által az ügyfeleik részére nyújtott elszámolási szolgáltatások során történő alkalmazása ne vezessen hirtelen és jelentős változásokhoz és hirtelen kilengésekhez a letéti felhívások és a letétek beszedése tekintetében - kivéve, ha e hirtelen és jelentős változások és hirtelen kilengések a piaci események elkerülhetetlen következményei -, valamint a hitelminősítések lerontása esetén ne vezessen a biztosítékeszközökkel kapcsolatos gyakorlatokhoz, továbbá ne rontsa jelentősen a klíringtagok által követett kockázatkezelési gyakorlatok megbízhatóságát vagy érinti az ellenálló képességüket.

4. Ajánlott, hogy a nem központilag elszámolt tőzsdén kívüli származtatott ügyleteket és értékpapír-finanszírozási ügyleteket kötő pénzügyi szerződő felek és nem pénzügyi szerződő felek érintett illetékes hatóságai - a jogszabályok által megengedett mértékben - törekedjenek annak biztosítására, hogy az utóbbiak kockázatkezelési eljárásai a hitelminősítések lerontása esetén ne vezessenek hirtelen és jelentős változásokhoz és hirtelen kilengésekhez a letéti felhívások és a letétek beszedése tekintetében, és a biztosítékeszközökkel kapcsolatos gyakorlatokhoz. Ez például annak révén lehet elérhető, hogy arra ösztönzik a szerződő feleket, hogy:

i. a hitelminősítések lerontásának végrehajtása esetén progresszív és részletes szekvenciát alkalmazzanak az általános kockázatkezelési gyakorlataikban;

ii. a 648/2012/EU rendelet 11. cikkében szereplő, a prociklikusságra vonatkozó szabályozási követelményekkel összhangban a prociklikus jellemzők korlátozását illetően átfogó megközelítést tartanak fenn, különösen a leminősítések esetén.

B. ajánlás - A jövőbeli likviditási igények értékelésével kapcsolatos stresszforgatókönyv

1. Ajánlott, hogy az Európai Ertékpapírpiaci Hatóság (ESMA) vizsgálja felül a 648/2012/EU rendelet 44. cikkének (2) bekezdése alapján kidolgozott szabályozástechnikai standardtervezeteket * , és különösen e standardtervezetek 32. cikkének (4) bekezdését, olyan rendelkezések beiktatása érdekében, amelyek előírják a CCP-k számára, hogy a 648/2012/EU rendelet 44. cikke szerinti stresszforgatókönyveikben szerepeltessék bármely két olyan szervezet nemteljesítését, amely a CCP részére szolgáltatásokat nyújt, és amelynek nemteljesítése jelentős hatással lehet a CCP likviditási pozíciójára.

2. Az ESMA által a B(1) ajánlásnak való megfelelés érdekében hozott intézkedésig és a megfelelő uniós jogszabályok meghozataláig ajánlott, hogy az illetékes hatóságok a jogszabályok által megengedett mértékben törekedjenek annak biztosítására, hogy a 648/2012/EU rendelet 44. cikke szerinti stresszforgatókönyvek tartalmazzák bármely két olyan szervezet nemteljesítését, amely a CCP részére szolgáltatásokat nyújt, és amelynek nemteljesítése jelentős hatással lehet a CCP likviditási pozíciójára; az ilyen szervezetek között szerepelhetnek a likviditás-szolgáltatók, a kiegyenlítési szolgáltatást nyújtó szolgáltatók és bármely más olyan szolgáltatók, amelyek nemteljesítése esetleg hatással lehet a CCP likviditási pozíciójára.

3. Ajánlott, hogy az illetékes hatóságok a jogszabályok által megengedett mértékben törekedjenek annak biztosítására, hogy - a vonatkozó uniós jogszabályok hatálybalépését követően - a CCP-k által a likviditási igények fedezése céljára rendelkezésre álló forrásokban mutatkozó, a B(2) vagy a B(1) ajánlásban említett további stresszforgatókönyvek alkalmazásával azonosított hiány orvoslására hozott korrekciós intézkedések piaci stressz idején történő alkalmazásuk esetén ne jelentsenek további terhet a klíringtagok számára. E célból az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a CCP-k alternatív piaci forrásokból szerezzenek további likviditást.

4. Ajánlott, hogy az ESMA - a jogszabályok által megengedett mértékben - az illetékes hatóságokkal együttműködésben működjön együtt a CCP-kkel, valamint a lehetséges mértékben harmadik országok érintett hatóságaival annak érdekében, hogy koordinált likviditási stressztesztelést folytassanak, amelynek során a B(1) és a B(2) ajánlásban említett bármely két szervezet nemteljesítését is figyelembe veszik.

C. ajánlás - A letétek beszedésével összefüggő likviditási korlátok korlátozása

1. Ajánlott, hogy az illetékes hatóságok a jogszabályok által megengedett mértékben és a CCP-k megfelelő kockázatkezelési gyakorlataival és pénzügyi ellenálló képességével összhangban törekedjenek annak biztosítására, hogy a CCP-k a letéti felhívások kibocsátása és a letétek hitelkitettségeik korlátozása érdekében történő beszedése során törekedjenek arra, hogy ne hozzanak létre szükségtelen likviditási nehézségeket a klíringtagok számára, többek között annak biztosítása révén, hogy:

i. a napközbeni alapon kiadott letéti felhívások és beszedett letétek tekintetében a működési szempontból és jogilag lehetséges mértékben a CCP-k külön azonosítják:

a) a potenciális kitettségeket - az adott napon kötött és megújított pozíciókból eredő kitettségeket is ideértve -fedező letéteket;

b) az aznapi piaci mozgásokból eredő realizált kitettségeket fedező letéteket, amelyek tekintetében a CCP-knek meg kell fontolniuk, hogy azokat ugyanazon a napon szedjék be és fizessék ki;

ii. amennyiben egy klíringtag az adott számlán regisztrált pozíciókból - a napközben megújított pozíciókat és bármely napközben felmerült, emelkedett kitettséget is ideértve - eredő kockázat fedezéséhez szükséges biztosítékeszközöket meghaladó mértékű kezdeti letéti biztosítékeszközöket biztosított, a CCP-k - amennyiben működési szempontból lehetséges - a további biztosítékeszközök beszedésével szemben előnyben részesítik a többlet biztosítékeszközök felhasználását, kivéve, ha a klíringtag a további letétet önként biztosítja. Ezt az eljárást kiszámítható, átlátható és ütemezett módon kell lefolytatni;

iii. a CCP-k biztosítják, hogy az eredeti és a változó letétek beszedésére vonatkozó eljárás ne vezessen túlzott működési korlátokhoz azon klíringtag számára, amely további likviditási kockázatot jelenthet.

2. Ajánlott, hogy a klíringtagok érintett illetékes hatóságai kísérjék figyelemmel és szükség esetén a jogszabályok által megengedett mértékben és a megfelelő kockázatkezelési gyakorlatokkal és pénzügyi ellenálló képességgel összeegyeztethető módon a folyamatos felügyelet keretében működjenek együtt a klíringtagokkal annak érdekében, hogy amikor a klíringtagok letéti felhívásokat bocsátanak ki és a hitelkitettségeik korlátozása érdekében ügyfeleiktől - a pénzügyi és a nem pénzügyi szerződő feleket is beleértve - kezdeti és változó letéteket szednek be, törekedjenek az ügyfeleiket érintő szükségtelen likviditási korlátok elkerülésére. Ez például annak biztosítása révén lehet elérhető, hogy:

i. amennyiben egy ügyfél a klíringtagnál regisztrált pozíciókból - a napközben megújított pozíciókat és bármely napközben felmerült, emelkedett kitettséget is ideértve - eredő kockázat fedezéséhez elegendő mértékű kezdeti letétet biztosított, a klíringtagok a további biztosítékeszközök beszedésével szemben előnyben részesítik a többlet kezdeti letéti biztosítékeszközök felhasználását, kivéve, ha az ügyfél a további letétet önként biztosítja;

ii. a klíringtagok biztosítják, hogy az eredeti és a változó letétek beszedésére vonatkozó eljárás ne vezessen túlzott működési korlátokhoz azon ügyfelek számára, amelyek további likviditási kockázatot jelenthetnek.

D. ajánlás - A prociklikusság mérséklése az ügyfélklíring szolgáltatások nyújtásában és az értékpapírfinanszírozási ügyletekben

1. Ajánlott, hogy az érintett illetékes hatóságok a nemzetközi fórumokon és standardalkotó testületekben való részvétel révén járuljanak hozzá a nemzetközi szinten adott esetben a tőzsdén kereskedett és a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekhez kapcsolódó ügyfélszolgáltatások nyújtása, valamint az - akár központilag elszámolt, akár nem központilag elszámolt - értékpapír-finanszírozási ügyletek terén a letéttel és a haircutokkal kapcsolatos gyakorlatokban a prociklikusság mérséklésének eszközeiről folytatott egyeztetések irányításához. Ezeknek az egyeztetéseknek arra kell irányulniuk, hogy globális standardokat dolgozzanak ki a prociklikusság e szolgáltatások nyújtása során történő mérséklésére szolgáló minimumkövetelményekre vonatkozóan.

2. Amennyiben ilyen globális standardok meghatározásra kerülnek, ajánlott, hogy az Európai Bizottság fontolja meg az azok érvényre juttatására irányuló uniós jogszabályok javasolását.

2. SZAKASZ

VÉGREHAJTÁS

1. Fogalommeghatározások

1. Ezen ajánlás alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) „illetékes hatóság": a tagállam által a 648/2012/EU rendelet 22. cikkével összhangban kijelölt hatóság;

b) „CCP": jelentése megegyezik az 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában foglaltakkal;

c) „elszámolás": jelentése megegyezik a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 3. pontjában foglaltakkal;

d) „klíringtag": jelentése megegyezik a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 14. pontjában foglaltakkal;

e) „származtatott ügylet": jelentése megegyezik az 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 5. pontjában foglaltakkal;

f) „érintett illetékes hatóság": a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 8. pontjában említett jogszabályokban megjelölt illetékes hatóság, valamint a tagállam által a 648/2012/EU rendelet 10. cikkének (5) bekezdése alapján és céljára kijelölt hatóság;

g) „pénzügyi szerződő fél": jelentése megegyezik a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 8. pontjában foglaltakkal;

h) „nem pénzügyi szerződő fél": jelentése megegyezik a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 9. pontjában foglaltakkal; i) „ügyfél": jelentése megegyezik a 648/2012/EU rendelet 2. cikkének 15. pontjában foglaltakkal.

2. A végrehajtásra vonatkozó kritérium

Ezen ajánlás végrehajtása során megfelelő figyelmet kell fordítani az arányosság elvére, figyelembe véve az egyes ajánlások célkitűzését és tartalmát.

3. Az intézkedések elfogadására vonatkozó határidők

Az 1092/2010/EU rendelet 17. cikke (1) bekezdésével összhangban a címzetteknek tájékoztatniuk kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az ERKT-t arról, hogy milyen intézkedéseket hoztak ezen ajánlás nyomán, vagy meg kell indokolniuk az intézkedés mellőzését. Az információkat a következő határidőknek megfelelően kell megküldeni.

1. A. ajánlás

a) Az illetékes hatóságoknak 2020. november 30-ig be kell nyújtaniuk az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hoz az I. mellékletben szereplő formanyomtatványt az A(1) és az A(2) ajánlás végrehajtása vonatkozásában.

b) Az érintett illetékes hatóságoknak 2020. november 30-ig be kell nyújtaniuk az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hoz az I. mellékletben szereplő formanyomtatványt az A(3) és az A(4) ajánlás végrehajtása vonatkozásában.

2. B. ajánlás

a) Az ESMA-nak 2021. december 31-ig be kell nyújtania az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hoz az I. mellékletben szereplő formanyomtatványt a B(1) ajánlás végrehajtása vonatkozásában.

b) Az illetékes hatóságoknak 2020. november 30-ig be kell nyújtaniuk az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hoz az I. mellékletben szereplő formanyomtatványt a B(2), a B(3) és a Β(4) ajánlás végrehajtása vonatkozásában.

3. C. ajánlás

a) Az illetékes hatóságoknak 2020. november 30-ig be kell nyújtaniuk az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hoz az I. mellékletben szereplő formanyomtatványt a C(1) ajánlás végrehajtása vonatkozásában.

b) A klíringtagok érintett illetékes hatóságainak 2020. november 30-ig be kell nyújtaniuk az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hoz az I. mellékletben szereplő formanyomtatványt a C(2) ajánlás végrehajtása vonatkozásában.

4. D. ajánlás

a) Az illetékes hatóságoknak 2021. december 31-ig be kell nyújtaniuk az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hoz az I. mellékletben szereplő formanyomtatványt a D(1) ajánlás végrehajtása vonatkozásában.

b) A Bizottságnak 2022. december 31-ig be kell nyújtania az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és az ERKT-hoz az I. mellékletben szereplő formanyomtatványt a D (2) ajánlás végrehajtása vonatkozásában.

4. Nyomon követés és értékelés

1. Az igazgatótanács értékelni fogja a címzettek által jelentett intézkedéseket és indokolásokat, és adott esetben határozhat úgy, hogy ezt az ajánlást nem tartották be, és a címzettek nem adtak megfelelő indokolást az intézkedés mellőzésére.

2. Az ERKT ajánlásainak való megfelelés értékeléséről szóló kézikönyvben *  foglalt módszertan, amely leírja az ERKT ajánlásainak való megfelelés értékelésére szolgáló eljárást, nem alkalmazandó.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2020. május 25-én.

az ERKT Titkárságának vezetője,

az ERKT igazgatótanácsa nevében

Francesco MAZZAFERRO

I. melléklet

Az ajánlásra válaszul hozott intézkedések közlése

1. A címzett adatai

Ajánlás
A címzett országa
Intézmény
A válaszadó neve és elérhetőségi adatai
A közlés időpontja

2. Az intézkedések közlése

Ajánlás Eleget tett az ajánlásnak? (igen/nem/nem alkalmazható) A megfelelés érdekében tett intézkedések leírása A részleges megfelelés vagy meg nem felelés indokolása
A(1) ajánlás
A (2) ajánlás
A(3) ajánlás
A (4) ajánlás
B(1) ajánlás
B (2) ajánlás
B (3) ajánlás
B (4) ajánlás
C(1) ajánlás
C (2) ajánlás
D(1) ajánlás
D (2) ajánlás

3. Megjegyzések

1. Ez a formanyomtatvány az 1092/2010/EU rendelet 17. cikkének (1) bekezdése által előírt tájékoztatás céljára szolgál.

2. A kitöltött formanyomtatványt minden címzettnek az ERKT titkárságán keresztül kell benyújtania az ERKT részére, elektronikus úton, a DARWIN-ban található megfelelő mappa használatával, vagy e-mailben anotifications@esrb. europa.eu e-mail címre történő megküldéssel. Az ERKT titkársága - összesített alapon - gondoskodik a tájékoztatásoknak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és a Bizottsághoz történő eljuttatásáról.

3. Ha egy adott ajánlás nem alkalmazható, kérjük, az „Eleget tett az ajánlásnak?" rovatban válassza a „nem alkalmazható" lehetőséget.

4. A címzetteknek meg kell adniuk az ajánlások végrehajtásával kapcsolatos valamennyi releváns információt és dokumentációt, a meghozott intézkedések érdemére és időpontjára vonatkozó tájékoztatást is beleértve.

5. Ha valamely címzett csak részben tesz eleget az ajánlásnak, teljeskörű magyarázatot kell adnia a meg nem felelés mértékére, valamint a részleges megfelelés egyéb részleteire. A magyarázatnak egyértelműen meg kell jelölnie az ajánlás azon vonatkozó részeit, amelyeknek a címzettek nem tesznek eleget.