(ERKT/2020/8)
AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET IGAZGATÓTANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre * és különösen annak 3. cikke (2) bekezdésének b), d) és f) pontjára, valamint 16-18. cikkére,
tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testület eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2011. január 20-i ERKT/ 2011/1 európai rendszerkockázati testületi határozatra * és különösen annak 15. cikke (3) bekezdésének e) pontjára és 18-20. cikkére,
mivel:
(1) A koronavírus (Covid19) okozta világjárvány kitörése és a megfékezéséhez szükséges intézkedések ezt követő végrehajtása súlyos sokkot jelent az európai gazdaságok számára. A tagállamok az adósságokra vonatkozó moratóriumokat és állami garanciarendszereket, valamint más adójellegű intézkedéseket fogadnak el a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások világjárvány hatásaival szembeni védelme érdekében. Noha ezek az intézkedések a nem pénzügyi szektort célozzák, ugyanakkor a pénzügyi stabilitásra is hatással vannak.
(2) Az ilyen intézkedéseknek a pénzügyi stabilitás megőrzése tekintetében fennálló eredményessége a méretüktől és a kialakításuk jellemzőitől fog függni. Ezeket nemzeti szinten körültekintően figyelemmel kell kísérni annak érdekében, hogy az állami támogatásokra vonatkozó, a gazdaságnak a Covid19-járvánnyal összefüggésben történő támogatása céljából elfogadott ideiglenes uniós keret * által biztosított rugalmasság igénybevételével megfelelő időben kiigazításokat lehessen eszközölni.
(3) A tagállamok gazdaságainak nagy fokú integráltságára figyelemmel a valamely tagállam által végrehajtott különböző intézkedések pozitív vagy negatív tovagyűrűző hatások révén kihatással lesznek más tagállamokra. E tovagyűrűző hatásokat figyelembe kell venni azon hatások átfogó értékelése során, amelyeket a nemzeti hatóságok által a reálgazdaság védelme érdekében Covid19-világjárványra válaszul hozott intézkedések az Unió egészében a pénzügyi stabilitásra gyakorolnak.
(4) A nemzeti intézkedések pénzügyi stabilitás biztosítása szempontjából fennálló eredményességének biztosítása szoros figyelemmel kísérést és a nemzeti makroprudenciális hatóságok, valamint adó- és felügyeleti hatóságok közötti együttműködést tesz szükségessé, e hatóságok vonatkozó hatásköreivel összhangban. 2020. május 14-én az Európai Rendszerkockázati Testület (ERKT) levelet intézett az Unió nemzeti adóhatóságaihoz, amelyben nemzeti szinten az érintett hatóságok között korai szakasztól folytatott intenzívebb párbeszédre ösztönzött * .
(5) Az ERKT felelős az Unió pénzügyi rendszerének makroprudenciális felügyeletéért, és hozzájárul a rendszerszintű kockázatok megelőzéséhez és mérsékléséhez. Ennek érdekében az ERKT figyelemmel kívánja kísérni és rendszeresen meg kívánja vitatni a reálgazdaság védelme érdekében a Covid19-világjárványra válaszul hozott nemzeti intézkedések által az Unió egészében a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásokat. Az ERKT különösen a határokon átnyúló és a több ágazatra kiterjedő hatásokra kíván összpontosítani. E figyelemmel kísérést addig kell folytatni, amíg ezek az intézkedések potenciálisan hatást gyakorolnak az uniós pénzügyi stabilitásra.
(6) Az ilyen intézkedések által az Unió egészében a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatások figyelemmel kísérése szükségessé fogja tenni, hogy a nemzeti makroprudenciális hatóságok jelentsék a releváns nemzeti információkat. Az ERKT által az e hatóságokhoz intézett, releváns információkra vonatkozó kéréseknek figyelembe kell venniük az arányosság elvét, és el kell kerülniük az adatszolgáltatási követelmények megkettőzését azáltal, hogy a más forrásokból nem elérhető információkra összpontosítanak.
(7) Az ERKT a nemzeti szinten folytatott figyelemmel kísérést és értékelést kívánja kiegészíteni és erősíteni. Az ERKT célja a tapasztalatcsere ösztönzése, valamint a határokon átnyúló és a több ágazatra kiterjedő kérdések korai azonosítása. Egy későbbi szakaszban az ERKT ezenkívül az intézkedések fokozatos kivezetésével kapcsolatos koordinált álláspontot fog képviselni. E célokra az ERKT visszacsatolási csatornát kíván létrehozni, amely lehetővé fogja tenni az adatszolgáltató hatóságok közötti információmegosztást.
(8) Ez az ajánlás nem hoz létre új adatszolgáltatási követelményeket a pénzügyi szolgáltatási ágazat számára. Az információk megszerzése érdekében az ERKT-nak a nemzeti makroprudenciális hatóságok által jelentett, e hatóságok által a nemzeti figyelemmel kísérés céljára gyűjtött információkra kell támaszkodnia, ezek az információk pedig a nemzeti adóhatóságok és az intézkedések végrehajtásában részt vevő kormányzati szervek általi adatszolgáltatáson alapulnának. Az ERKT-nak ezenkívül a tagintézményei, különösen az Európai Bankhatóság, az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság, az Európai Központi Bank és az Egységes Szanálási Testület által gyűjtött adatokra is támaszkodnia kell.
(9) Ez az ajánlás nem érinti az uniós központi bankok monetáris politikai megbízatását.
(10) Az ERKT ajánlásait azt követően teszik közzé, hogy a címzetteket tájékoztatták és az Európai Unió Tanácsát az igazgatótanács ajánlás kibocsátására vonatkozó szándékáról értesítették, és a Tanács számára reagálási lehetőséget biztosítottak,
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
1. SZAKASZ
AJÁNLÁSOK
A. ajánlás - A reálgazdaság védelme érdekében a Covid19-világjárványra válaszul hozott intézkedések pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásainak nemzeti figyelemmel kísérése
A nemzeti makroprudenciális hatóságok számára ajánlott, hogy kísérjék figyelemmel és értékeljék a tagállamuk által a reálgazdaság védelme érdekében hozott, a Covid19-cel összefüggő intézkedések, például az adósságokra vonatkozó moratóriumok, állami garanciarendszerek és más adójellegű intézkedések pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásait. Ennek érdekében ajánlott, hogy a nemzeti makroprudenciális hatóságok az alábbiakhoz hasonló fő mutatók felhasználásával kísérjék figyelemmel ezen intézkedések kialakításának jellemzőit és igénybevételét, valamint a pénzügyi stabilitásra gyakorolt esetleges hatásait.
a) Az intézkedések kialakításának jellemzői és igénybevétele: különösen a volumen; a pénzügyi támogatás típusai (mint az adósságokra vonatkozó moratóriumok, hitelgaranciák, támogatott hitelek vagy tőkerészesedések); a kedvezményezettek és a jogosultsági feltételek; időtartam; valamint az intézkedés igénybevételére vonatkozó információk (például a beérkezett és elfogadott kérelmek volumene és száma).
b) A pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatások: különösen a reálgazdaságba történő hiteláramlás; a nem pénzügyi szektor likviditása, fizetőképessége és eladósodottsága; valamint a pénzügyi intézmények pénzügyi stabilitása, a nemteljesítő hitelek terén megfigyelt és várt trendeket, valamint a likviditási és tőkekövetelményeknek való megfelelésre való képességet is beleértve.
B. ajánlás - A nemzeti makroprudenciális hatóságok által az ERKT részére történő adatszolgáltatás
A nemzeti makroprudenciális hatóságok számára ajánlott, hogy rendszeresen jelentsék az ERKT-nak az ahhoz szükséges információkat, hogy az ERKT figyelemmel tudja kísérni és értékelni tudja az A. ajánlásban említett nemzeti intézkedések által az Unióban a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatásokat. Ennek az adatszolgáltatásnak ki kell terjednie a határokon átnyúló és a több ágazatra kiterjedő hatások figyelemmel kíséréséhez és értékeléséhez szükséges információkra, amelyeket a pénzügyi intézményekkel fennálló adatszolgáltatási rend szerint bocsátanak a nemzeti makroprudenciális hatóságok rendelkezésére, valamint az adóhatóságok és az intézkedések végrehajtásában részt vevő más kormányzati szervek által rendelkezésére bocsátott bármely további információkra.
2. SZAKASZ
VÉGREHAJTÁS
1. Fogalommeghatározások
Ezen ajánlás alkalmazásában a következő fogalommeghatározást kell alkalmazni:
a) „nemzeti makroprudenciális hatóság”: az ERKT/2011/3 európai rendszerkockázati testületi ajánlásban * meghatározott célkitűzésekkel, szabályokkal, feladatokkal, hatáskörökkel, eszközökkel, elszámoltathatósági követelményekkel és más jellemzőkkel rendelkező nemzeti hatóság, vagy amennyiben ilyen hatóságot nem hoztak létre, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv * VII. címének 4. fejezete vagy az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet * 458. cikkének (1) bekezdése szerinti kijelölt hatóság.
2. Végrehajtási kritériumok
1. Az A. és a B. ajánlás végrehajtására a következő kritérium vonatkozik.
a) Megfelelő figyelmet kell fordítani az arányosság elvére, figyelembe véve az egyes ajánlások célkitűzését és tartalmát.
2. A B. ajánlás végrehajtására a következő kritérium vonatkozik. a) Az első jelentést 2020. július 31-ig kell benyújtani.
3. Adatszolgáltatási sablonok
A B. ajánlás szerinti adatszolgáltatás koordinálásának biztosítása érdekében az ERKT 2020. június 30-ig közzé fogja tenni a vonatkozó sablonokat.
4. Az intézkedések elfogadására vonatkozó határidők
Az 1092/2010/EU rendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban a címzetteknek tájékoztatniuk kell az Európai Parlamentet, a Tanácsot, a Bizottságot és az ERKT-t arról, hogy milyen intézkedéseket hoztak ezen ajánlás nyomán, vagy meg kell indokolniuk az intézkedés mellőzését. Az információkat a következő határidőknek megfelelően kell megküldeni.
1. A. ajánlás
A címzetteknek 2020. július 31-ig be kell nyújtaniuk az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hoz a mellékletben szereplő formanyomtatványt az A. ajánlás végrehajtása vonatkozásában.
2. B. ajánlás
A címzetteknek 2020. december 31-ig be kell nyújtaniuk az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz, a Bizottsághoz és az ERKT-hoz a mellékletben szereplő formanyomtatványt a B. ajánlás végrehajtása vonatkozásában.
5. Az ajánlás módosítása
Az igazgatótanács dönt arról, hogy ezen ajánlást mikor kell módosítani. Az ilyen módosítások kiterjednek különösen az A. és a B. ajánlásban említett figyelemmel kísérés és adatszolgáltatás időtartamára.
6. Nyomon követés és értékelés
1. Az igazgatótanács értékelni fogja a címzettek által jelentett intézkedéseket és indokolásokat, és adott esetben határozhat úgy, hogy ezt az ajánlást nem tartották be, és a címzettek nem adtak megfelelő indokolást az intézkedés mellőzésére.
2. Az ERKT ajánlásainak való megfelelés értékeléséről szóló kézikönyvben * foglalt módszertan, amely leírja az ERKT ajánlásainak való megfelelés értékelésére szolgáló eljárást, nem alkalmazandó.
Kelt Frankfurt am Mainban, 2020. május 27-én.
az ERKT titkárságának vezetője,
az ERKT igazgatótanácsa nevében
Francesco MAZZAFERRO
MELLÉKLET
Az ajánlásra válaszul hozott intézkedések közlése
1. A címzett adatai
| Ajánlás | ||
| A címzett országa | ||
| Intézmény | ||
| A válaszadó neve és elérhetőségi adatai | ||
| A közlés időpontja |
2. Az intézkedések közlése
| Ajánlás | Eleget tett az ajánlásnak? (igen/nem/nem alkalmazható) | A megfelelés érdekében hozott intézkedések leírása | A részleges megfelelés vagy meg nem felelés indokolása | |
| A. ajánlás | ||||
| B. ajánlás |
3. Megjegyzések
1. Ez a formanyomtatvány az 1092/2010/EU rendelet 17. cikkének (1) bekezdése által előírt tájékoztatás céljára szolgál.
2. A kitöltött formanyomtatványt minden címzettnek az ERKT titkárságán keresztül kell benyújtania az ERKT részére, elektronikus úton, a DARWIN-ban található megfelelő mappa használatával, vagy e-mailben a notifications@esrb.europa.eu e-mail címre történő megküldéssel. (Az ERKT titkársága - összesített alapon - gondoskodik a tájékoztatásoknak az Európai Parlamenthez, a Tanácshoz és a Bizottsághoz történő eljuttatásáról.)
3. A címzetteknek meg kell adniuk az ajánlás végrehajtásával és a végrehajtási kritériumokkal kapcsolatos valamennyi releváns információt, a meghozott intézkedések érdemére és időpontjára vonatkozó tájékoztatást is beleértve.
4. Ha valamely címzett csak részben tesz eleget az ajánlásnak, teljeskörű magyarázatot kell adnia a meg nem felelés mértékére, valamint a részleges megfelelés egyéb részleteire. A magyarázatnak egyértelműen meg kell jelölnie az ajánlás azon vonatkozó részeit, amelyeknek a címzettek nem tesznek eleget.
