A jogszabály mai napon ( 2024.04.19. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 2020. december 15-i (2020/C 437/01) AJÁNLÁSA

a Covid19-világjárvány alatti osztalékfizetésekről és az EKB/2020/35 ajánlás hatályon kívül helyezéséről (EKB/2020/62) * 

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre *  és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1) 2020. március 27-én az Európai Központi Bank (EKB) elfogadta az EKB/2020/19 európai központi banki ajánlást * , amely azt javasolta, hogy a hitelintézetek legalább 2020. október 1-jéig ne fizessenek osztalékot és ne vállaljanak visszavonhatatlan osztalékfizetési kötelezettséget, valamint, hogy a hitelintézetek tartózkodjanak a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlásoktól. 2020. július 27-én az EKB az EKB/2020/35 európai központi banki ajánlás *  elfogadásával 2021. január 1-jéig meghosszabbította ezt az ajánlást. Ezek az ajánlások azon a megfontoláson alapultak, miszerint alapvető fontosságú, hogy a hitelintézetek továbbra is betölthessék a háztartások, a kis- és középvállalkozások és vállalatok finanszírozására irányuló szerepüket a Covid19-cel kapcsolatos gazdasági sokkhatás közepette. Ezért lényegesnek tekintették, hogy a hitelintézetek tőkét őrizzenek meg azon képességük megtartása érdekében, hogy a Covid19-világjárvány által okozott fokozottan bizonytalan környezetben is támogassák a gazdaságot. Ennek érdekében úgy tekintették, hogy a reálgazdaság támogatására és a veszteségfedezésre irányuló tőkeforrás-megőrzés elsőbbséget élvez a diszkrecionális osztalékfizetésekkel és a részvény-visszavásárlásokkal szemben.

(2) A bizonytalanság szintje még a makrogazdasági körülmények javulása és a Covid19-világjárvány okozta gazdasági bizonytalanság 2020. március 27. óta bekövetkezett csökkenése mellett is továbbra is fokozott, és továbbra is hatást gyakorol a bankoknak a középtávú tőkeszükségleteik előrejelzésére való képességére. A folyamatban levő állami támogatási intézkedésekre és a negatív gazdasági következmények által a hitelintézetek mérlegére gyakorolt hatás jelentősen késleltetett jellegére tekintettel lehetséges, hogy a Covid19-cel kapcsolatos gazdasági sokk bankszektorra gyakorolt teljes hatása még nem jelentkezett teljes mértékben. Ez a továbbra is fennálló bizonytalanság rendkívüli körültekintést tesz szükségessé a hitelintézetek osztalékfizetési politikáiban és gyakorlataiban. Ezért az EKB szükségesnek látja arra ösztönözni a hitelintézeteket, hogy továbbra is tartózkodjanak az osztalékfizetéstől és a részvény-visszavásárlástól. Mindenesetre rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a hitelintézeteknek az osztalékfizetéssel és a részvény-visszavásárlással kapcsolatos egyeztetéseik során az előretekintő alapon vizsgált belső tőketermelési képességüket, valamint a negatív gazdasági következmények által a kitettségeik és tőkéjük minőségére gyakorolt jövőbeli hatást kell szem előtt tartaniuk. Ezenkívül az EKB általában véve úgy ítéli meg, hogy nem lenne prudens, hogy e hitelintézetek ezen egyeztetések során a 2019-es és 2020-as pénzügyi évre vonatkozó halmozott eredményük több mint 15%-a vagy az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutató tekintetében több mint 20 bázispont közül az alacsonyabbnak megfelelő kifizetések és részvény-visszavásárlások teljesítését mérlegeljék.

(3) A belső piaci egység és integritás maradéktalan tiszteletben tartása mellett az EKB szükségesnek látja párbeszéd folytatását az érintett tagállamok érintett hatóságaival annak meghatározása érdekében, hogy megfelelő-e osztalékot fizetni a mechanizmusban részt nem vevő tagállamban található anyaintézmény, pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat részére. Ezt a párbeszédet többek között az egyenértékűség és a kölcsönösség elve vezérli abból a célból, hogy támogassák az Unió egésze belső piacának zavartalan működését, hogy megőrizzék a hitelintézetek prudenciális szempontból fennálló megbízható tőkepozícióját, valamint hogy hozzájáruljanak az Unión és az egyes tagállamokon belül a pénzügyi rendszer stabilitásához.

(4) A reálgazdaság támogatásának maximalizálása érdekében ezen ajánlással összhangban a kevésbé jelentősnek minősülő hitelintézeteknek szintén rendkívüli mérsékletet kell tanúsítaniuk az osztalékfizetési politikáikban.

(5) Ez az intézkedés átmeneti jelleggel bír, és azt csupán a jelenlegi kivételes körülmények indokolják. Jelentősen kedvezőtlen fejlemények hiányában az EKB-nak szándékában áll 2021. szeptember 30-án hatályon kívül helyezni az ajánlást és visszatérni a bankok tőke- és osztalékfizetési terveinek a rendes felügyeleti ciklus eredménye alapján történő értékeléséhez,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

I.

1. Az EKB azt javasolja, hogy a jelentős hitelintézetek 2021. szeptember 30-ig tanúsítsanak rendkívüli körültekintést az osztalékfizetésről *  vagy a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlásról *  való döntés, illetve az osztalékfizetés vagy ilyen részvény-visszavásárlás végrehajtása során.

2. Azoknak a hitelintézeteknek, amelyek osztalékot kívánnak fizetni vagy a részvényesek díjazását célzó részvényvisszavásárlást kívánnak végrehajtani, a felügyeleti párbeszéd keretében kapcsolatba kell lépniük közös felügyeleti csoportjukkal az arról való egyeztetés érdekében, hogy prudens-e a kifizetés tervezett mértéke.

3. Ez az ajánlás a 468/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/17) *  2. cikkének 22. pontjában meghatározott jelentős felügyelt csoport összevont szintjén, valamint a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkének 16. pontjában meghatározott jelentős felügyelt szervezet egyéni szintjén alkalmazandó, amennyiben az ilyen jelentős felügyelt szervezet nem része jelentős felügyelt csoportnak.

II.

Ezen ajánlás címzettjei a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkének 16. és 22. pontjában meghatározott jelentős felügyelt szervezetek és jelentős felügyelt csoportok.

III.

Ezen ajánlás címzettjei továbbá az illetékes nemzeti hatóságok, a 468/2014/EU rendelet (EKB/2014/17) 2. cikkének 7. és 23. pontjában meghatározott kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek és kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt csoportok vonatkozásában. Az illetékes nemzeti hatóságok ezt az ajánlást az ezen szervezetekre és csoportokra szükség szerint alkalmazzák.

IV.

Az EKB tovább értékeli a gazdasági helyzetet és 2021. szeptember 30-át megelőzően felülvizsgálja ezt az ajánlást.

V.

Az EKB/2020/35 ajánlás ezennel hatályát veszti.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2020. december 15-én.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE