AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,
mivel:
(1) 2020. január 30-án az Egészségügyi Világszervezet a Covid19-járványt „nemzetközi horderejű népészségügyi vészhelyzetnek” nyilvánította, majd 2020. március 11-én világjárványnak minősítette * . E helyzetnek az üzleti és szabadidős célú nemzetközi és belföldi utazásokra gyakorolt súlyos hatása 2020. március 1. óta minden téren megmutatkozik Európában és a világ többi részén.
(2) A Covid19-világjárvány nyomán az államok nemzeti szinten utazási tilalmakat rendeltek el, figyelmeztetéseket adtak ki, illetve korlátozásokat vezettek be a határokon. Mindez oda vezetett, hogy számtalan utazást töröltek, és sok polgár nem tudott elutazni. A jelenleg világszerte tapasztalható, példa nélküli utazási korlátozások * a személyszállítás csaknem teljes leállásához vezettek Európában és a világ más részein is. Ez súlyos következményekkel jár az üzemeltetőkre, a szervezett utazási formák szervezőire (a továbbiakban: utazásszervezők) és a szervezett utazások részeként egyéb idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtókra nézve.
(3) A válság gazdasági hatása másfelől sok utast és utazót is érintett, akiknek jövedelme visszaesett a gazdasági tevékenységek beszűkülése miatt, ami pedig a munkáltatók és a munkavállalók kilátásait egyaránt befolyásolja * .
(4) Az uniós utazási és idegenforgalmi ágazat arról számol be, hogy a tavalyi év azonos időszakához képest 60-90%-kal csökkent a foglalások száma. Az utazások törlése miatt az utasok által benyújtott visszatérítési kérelmek messze meghaladják az új foglalások számát. Az utazási irodák és utazásszervezők európai szövetségének (ECTAA) előzetes becslései szerint a Covid19-világjárvány 2020 első negyedévében 30 milliárd EUR (mínusz 60%), a második negyedévben pedig 46 milliárd EUR (mínusz 90%) veszteséget okozhat a korábbi évek alapján várható forgalomhoz képest.
(5) Az üzemeltetők valamennyi közlekedési mód esetében üzleti tevékenységük jelentős visszaesésével és működésük szinte teljes leállásával szembesülnek, ami pénzforgalmuk csökkenéséhez * vezet - a Covid19-világjárványnak betudhatóan.
(6) A járvány megfékezésére irányuló intézkedések feloldására vonatkozó feltételek és kritériumok nagyrészt olyan adatoktól - többek között epidemiológiai adatoktól - függenek, amelyek idővel alakulnak. Következésképpen még nem áll rendelkezésre egyértelmű ütemterv a kijárási korlátozások feloldására, amely lehetővé tenné a közlekedési szolgáltatások és az idegenforgalom teljes mértékű újraindítását * .
(7) A 261/2004/EK * , az 1371/2007/EK * , az 1177/2010/EU * és az 181/2011/EU * európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: az utasok jogairól szóló uniós rendeletek) határozzák meg az utasokat utazásuk törlése esetén megillető jogokat. Amennyiben az üzemeltető töröl egy utat, az utasok választhatnak a (pénzbeni) visszatérítés és az átfoglalás között, amely lehetőséget az üzemeltető köteles felajánlani * . Mivel a jelenlegi körülmények között az átfoglalás aligha kivitelezhető, a tényleges választás elsősorban a különböző visszatérítési formákra korlátozódik.
(8) Légi, tengeri és belvízi szállítás esetén a jegy teljes árának visszatérítése az utas kérését követő 7 napon belül, autóbuszos szállítás esetén az ajánlattételt vagy a kérelem kézhezvételét követő 14 napon belül, vasúti szállítás esetén pedig a kérelem beérkezését követő 1 hónapon belül esedékes. Az uniós jogszabályok értelmében a visszatérítés történhet pénzben vagy utalvány formájában. Az utalvány formájában történő visszatérítés azonban csak az utas beleegyezésével lehetséges * .
(9) Az (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelv * (a továbbiakban: a szervezett utazási formákról szóló irányelv) úgy rendelkezik, hogy amennyiben egy szervezett utazást „elháríthatatlan és rendkívüli körülmények” miatt törölnek, az utazók indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a szerződés megszüntetését követő 14 napon belül jogosultak az utazási csomagért befizetett összegek teljes visszatérítésére. Ebben az összefüggésben az utazásszervező utalvány formájában is felajánlhatja a visszatérítést az utazónak. Ez a lehetőség azonban nem fosztja meg az utazókat azon joguktól, hogy inkább a pénzbeni visszatérítést válasszák.
(10) Hasonlóképpen, amennyiben az utazásszervező egy utazási csomagra már megkötött szerződést módosít (például halasztja az indulás időpontját) vagy másik utazási csomagot ajánl fel * , és az említett módosítások vagy az említett másik utazási csomag alacsonyabb színvonalú vagy költségű utazási csomagot * , illetve a szerződés felmondását * eredményezik, az utazásszervezőnek lehetősége van utalványt felkínálni, feltéve, hogy az utazót nem fosztja meg a pénzbeni visszatérítéshez való jogától.
(11) 2020. március 18-án a Bizottság elfogadta az Értelmező iránymutatás az utasok jogairól szóló uniós rendeletekhez a Covid19-betegséggel kapcsolatos helyzet alakulásával összefüggésben című közleményt * . A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az utasok választhatnak a jegyár készpénzes és utalvány formájában történő visszatérítése között.
(12) 2020. március 19-én a Bizottság nem hivatalos iránymutatást tett közzé honlapján a szervezett utazási formákról szóló irányelvnek a Covid19-cel összefüggésben történő alkalmazásáról * , amelyben megerősítette az utazók jogát a teljes visszatérítésre, de azt is kijelentette, hogy az utazók utalványt is elfogadhatnak.
(13) A Covid19-világjárványhoz köthető sok utazástörlés fenntarthatatlan pénzforgalmi és bevételi helyzetet idézett elő a közlekedési és az utazási ágazatban. Az utazásszervezők likviditási problémáit tovább súlyosbítja, hogy az utazási csomag teljes árát vissza kell téríteniük az utazónak, miközben ők maguk nem mindig kapnak visszatérítést az utazási csomag részét képező, előre fizetett szolgáltatásokért. Ez de facto azt eredményezheti, hogy az utazási ökoszisztéma szereplői méltánytalanul osztoznak a terheken.
(14) Ha az utazásszervezők vagy az üzemeltetők fizetésképtelenné válnak, fennáll a veszélye annak, hogy sok utazó és utas egyáltalán nem kap visszatérítést, mivel az utazásszervezőkkel és az üzemeltetőkkel szembeni követeléseik védelme nem biztosított. Ugyanez a probléma merülhet fel a vállalkozások közötti piaci tevékenységek viszonylatában is, ahol az utazásszervezők az előre fizetett szolgáltatások visszatérítéseként utalványt kapnak az üzemeltetőktől, amely üzemeltetők később fizetésképtelenné válnak.
(15) Az utalványok vonzóbbá tételével növelni lehetne azok elfogadottságát az utasok és az utazók körében mint a pénzbeni visszatérítés egyik alternatívája. Ez könnyíthetne az üzemeltetők és az utazásszervezők likviditási problémáin, és végső soron az utasok és az utazók érdekeinek védelmét szolgálná.
(16) Az utalványokat ezért védeni kell az üzemeltető vagy a szervező fizetésképtelenségével szemben. E védelem kialakítása lehet a magánszektor vagy az állami szféra feladata, és a védelemnek kellően hatékonynak és megbízhatónak kell lennie. Le kell fednie legalább azokat az utalványokat, amelyek az ezen ajánlásban megfogalmazott jellemzőkkel bírnak.
(17) E jellemzőknek elsősorban a következőkre kell vonatkozniuk: a minimális érvényességi idő, a minimálisnál hosszabb érvényességi idejű utalványok esetében az az időszak, amelynek elteltével az utazók, illetve az utasok - ha úgy kívánják - jogosultak a visszatérítésre, valamint a be nem váltott utalványok visszatérítésének feltételei. Azokra a szolgáltatásokra is ki kell terjedniük, amelyekre az utalvány felhasználható, továbbá az utalvány felhasználására rendelkezésre álló időre és az utalvány átruházhatóságára. További jellemzőket is fontolóra lehet venni az utalványok vonzerejének növelése érdekében.
(18) Amennyiben egy utalvány kibocsátására a hitelkártya-rendszereken keresztül történő visszatérítéssel párhuzamosan kerül sor, az végül kettős visszatérítéshez vezethet. Ezért, ha az utazó vagy az utas az utalványt választja, az üzemeltető kötelessége ezt az információt továbbítani az utazásszervező, az utazási iroda vagy más közvetítő felé.
(19) Annak érdekében, hogy az utalványokat vonzóvá tegyék az utasok, illetve az utazók számára, a tagállamok mérlegelhetik olyan rendszerek elfogadását, amelyek az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban támaszt nyújtanak az utazási és a közlekedési ágazat szereplőinek. Közvetlenül a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján például létrehozhatnak kifejezetten az utalványokra vonatkozó garanciarendszereket. A tagállamok emellett az 1407/2013/EU bizottsági rendelettel * összhangban csekély összegű támogatás nyújtásával segíthetnék az utazási és a közlekedési ágazat szereplőit.
(20) Az utazási és a közlekedési ágazat szereplői által a Covid19-világjárvány miatt benyújtott visszatérítési igények kielégítéséhez támogatást biztosító tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy az említett rendszerek a szervezett utazási formákról szóló irányelv vagy a vonatkozó uniós utasjogi rendeletek hatálya alá tartozó valamennyi utasra, illetve utazóra alkalmazandók legyenek.
(21) Az utazási és a közlekedési ágazat szereplőinek esetleges további likviditási szükségleteit illetően a Bizottság 2020. március 19-én az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretet fogadott el a gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából * , hogy a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján segítse a tagállamok gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetését. Az ideiglenes keret módosítására 2020. április 3-án * , majd 2020. május 8-án * annak érdekében került sor, hogy az kiterjedjen további támogatási intézkedésekre.
(22) Az ideiglenes keret elvben minden ágazatra és vállalkozásra vonatkozik, beleértve a közlekedési és utazási vállalkozásokat is, és elismeri, hogy a közlekedés és az utazás a leginkább érintett ágazatok közé tartozik. Célja, hogy például a közvetlen támogatások, adókedvezmények, a kölcsönökhöz nyújtott állami garanciák és a támogatott állami kölcsönök lehetővé tétele révén orvosolja a vállalkozások likviditási problémáit. Különösen a kis-és középvállalkozások sürgős likviditási szükségleteinek gyors kezelése érdekében a tagállamok vállalatonként 800 000 EUR névértékig kamatmentes kölcsönöket, a kockázat 100%-át fedező hitelgaranciákat vagy tőkefinanszírozást nyújthatnak. Ezenfelül az ideiglenes keret lehetőséget biztosít a vállalatonkénti 800 EUR-t meghaladó likviditási szükségletek fedezésére garanciák és kamattámogatások formájában, többek között minimális árképzési feltételek mellett. A tagállamok ennek kapcsán dönthetnek úgy, hogy a közlekedési és idegenforgalmi ágazat szereplőit is támogatják annak érdekében, hogy az utasok és a fogyasztók jogai védelmének, illetve az utasok és az utazók egyenlő bánásmódjának biztosítása érdekében teljesíteni lehessen a Covid19-járvány miatti visszatérítési igényeket.
(23) Ezzel összefüggésben a Bizottság figyelembe fogja venni a tagállamok által a légi közlekedési ágazatnak nyújtott támogatásokra vonatkozóan már meghozott határozatokat annak biztosítására, hogy az ugyanazon kedvezményezetteknek nyújtott kiegészítő támogatás ne eredményezzen túlkompenzációt, tekintettel arra, hogy meg kell védeni az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon.
(24) Végül a tagállamok egy üzemeltető vagy utazásszervező csődbe menetelét követően dönthetnek úgy, hogy fedezik az utasok, illetve utazók visszatérítési igényeit. A visszatérítési igények ilyen fedezete csak az utasoknak, illetve utazóknak kedvezne, a vállalkozásoknak nem. Ezért nem minősülne állami támogatásnak, és így a tagállamok a Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül hajthatnák végre.
(25) A Bizottság készen áll arra, hogy az ilyen intézkedések kidolgozása során segítséget és tanácsot nyújtson a tagállamoknak az állami támogatásokkal kapcsolatos szakpolitikai kérdésekben.
(26) A tagállamokat és az üzemeltetőket ösztönözni kell arra, hogy mérlegeljék a vállalkozások tevékenységének és likviditási szükségleteinek támogatására rendelkezésre álló uniós rendszerek alkalmazását.
(27) A minél teljesebb hatás érdekében valamennyi érdekelt felet tájékoztatni kell ezen ajánlásról, és ösztönözni kell őket az ajánlás végrehajtására,
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
1. Ez az ajánlás azokra az utalványokra vonatkozik, amelyeket az üzemeltetők vagy az utazásszervezők a pénzbeni visszatérítés alternatívájaként és az utas, illetve utazó önkéntes beleegyezésével felajánlhatnak az alábbi körülmények fennállása esetén:
a) az üzemeltető vagy az utazásszervező 2020. március 1. után a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó okokból törli az utazást, a következő rendelkezésekkel összefüggésben:
1. a 261/2004/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett 8. cikke (1) bekezdésének a) pontja;
2. az 1371/2007/EK rendelet 17. cikkének (2) és (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett 16. cikkének a) pontja;
3. az 1177/2010/EU rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontja;
4. az 181/2011/EU rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontja;
5. az (EU) 2015/2302 irányelv 12. cikkének (3) és (4) bekezdése;
b) a szerződés módosítására vagy megszüntetésére 2020. március 1. után a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó okokból kerül sor, az (EU) 2015/2302 irányelv 11. cikkének (4) és (5) bekezdésével összefüggésben.
2. Annak érdekében, hogy az utalványok a pénzbeni visszatérítés vonzó és megbízható alternatívájává váljanak, legalább a 3-12. pontban leírt jellemzőkkel rendelkező utalványokat kellően hatékony és megbízható védelemben kell részesíteni az üzemeltető vagy az utazásszervező fizetésképtelenségével szemben.
3. Az utalványok érvényességi idejét legalább 12 hónapban kell megállapítani.
Az 5. pontra is figyelemmel az üzemeltetőknek és az utazásszervezőknek automatikusan vissza kell téríteniük az érintett utalvány összegét az utas, illetve az utazó részére legkésőbb az utalvány érvényességi idejének lejártát követő 14 napon belül, amennyiben az utalványt nem váltották be. Ez vonatkozik az érintett utalvány fennmaradó összegének visszatérítésére is korábbi részleges beváltás esetén.
4. Amennyiben az utalványok érvényességi ideje meghaladja a 12 hónapot, az utasok és az utazók számára biztosítani kell a jogot ahhoz, hogy az utalvány kiállításától számított 12 hónapon belül pénzbeni visszatérítést kérhessenek. Időbeli korlátozásra vonatkozó jogi rendelkezések függvényében ezt a jogot egy későbbi időpontban bármikor biztosítani kell számukra.
Az üzemeltetők és az utazásszervezők az utas, illetve az utazó kérésére mérlegelhetik annak a lehetőségét, hogy az utalványokat azok kiállítását követő 12 hónapon belül is visszatéríthetővé tegyék.
5. Az utasok és az utazók számára lehetővé kell tenni, hogy az utalványokat az azok érvényességi idejének lejárta előtti valamennyi új foglalásra fel lehessen használni, akkor is, ha a fizetés teljesítésére vagy a szolgáltatásra az említett időpont után kerül sor.
6. Az utasoknak és az utazóknak fel kell tudniuk használni az utalványokat az üzemeltető, illetve az utazásszervező által kínált bármely közlekedési szolgáltatásért vagy utazási csomagért történő fizetésre * .
7. A rendelkezésre állástól függően, valamint a viteldíj-különbözetektől és árkülönbségektől eltekintve:
- az üzemeltetőknek biztosítaniuk kell, hogy az utalványokat felhasználva az utasok ugyanazon az útvonalon ugyanolyan szolgáltatási feltételek mellett utazhassanak, mint amelyek az eredeti foglalásban szerepelnek,
- az utazásszervezőknek biztosítaniuk kell, hogy az utalványokat felhasználva az utazók a felmondott utazási csomagban szereplővel azonos típusú vagy minőségű utazási szolgáltatást foglalhassanak le.
8. Az üzemeltetőknek és utazásszervezőknek fontolóra kell venniük, hogy az utalványok felhasználásának lehetőségét kiterjesszék az ugyanazon vállalatcsoporthoz tartozó más jogalanyokkal történő foglalásra is.
9. Amennyiben a törölt szállítási szolgáltatást vagy utazási csomagot utazási irodán vagy más közvetítőn keresztül foglalták le, az üzemeltetőknek és az utazásszervezőknek lehetővé kell tenniük, hogy az utalványokat ugyanazon utazási irodán vagy más közvetítőn keresztül is fel lehessen használni új foglalásokra.
10. A szállítási szolgáltatásokra vonatkozó utalványok esetében biztosítani kell, hogy azokat többletköltségek nélkül át lehessen ruházni egy másik utasra. Az utazási csomagokra vonatkozó utalványok esetében is lehetővé kell tenni a más személyre való átruházást többletköltségek felszámítása nélkül, amennyiben a csomagban szereplő szolgáltatások nyújtói beleegyezésüket adják.
11. Az utalványok vonzóbbá tétele érdekében az utazásszervezők és az üzemeltetők fontolóra vehetik, hogy az eredetileg lefoglalt utazási csomagért vagy szállítási szolgáltatásért fizetett összegnél magasabb értékű utalványokat adnak ki, például kiegészítő egyösszegű átalány vagy kiegészítő szolgáltatási elemek formájában.
12. Az utalványokon fel kell tüntetni azok érvényességi idejét és az összes hozzájuk kapcsolódó jogot. Az utalványokat tartós adathordozón * , például e-mailben vagy papíron kell megküldeni.
13. Amennyiben az utas utazási irodán vagy más közvetítőn keresztül foglalta le a szállítási szolgáltatást, vagy a szállítási szolgáltatás szervezett utazás részét képezte, az üzemeltetőnek tájékoztatnia kell az utazási irodát, a közvetítőt vagy az utazásszervezőt, ha az utas, illetve utazó az utalványt választja.
14. A közlekedési és az utazási értéklánc különböző gazdasági szereplőinek jóhiszemű együttműködést kell tanúsítaniuk, és törekedniük kell a Covid19-világjárvánnyal összefüggő terhek méltányos megosztására.
15. A tagállamok eldönthetik, hogy bevezetnek-e egyedi támogatási rendszereket a közlekedési és az utazási ágazat szereplői számára, így biztosítva a Covid19-világjárvány miatti visszatérítési igények kielégítését, és dönthetnek az általuk bevezetni kívánt intézkedések ütemezéséről és típusáról. E rendszerek kialakításakor a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azok tagállami szolgáltatótól függetlenül valamennyi utas, illetve utazó érdekeit szolgálják.
16. A Covid19-világjárvány során az utasokat vagy utazókat érő kedvezőtlen hatások csökkentése jegyében a tagállamoknak aktívan mérlegelniük kell az utalványokra vonatkozó garanciarendszerek létrehozását annak érdekében, hogy az utalvány kibocsátójának fizetésképtelensége esetén az utasok, illetve utazók biztosan visszatérítésben részesüljenek.
Amennyiben az ilyen garanciarendszerek csökkentik az utasoknak, illetve utazóknak az utalványok elfogadásával járó pénzügyi kockázatát, és növelik annak valószínűségét, hogy ezen utalványok pénzbeni visszatérítés helyetti választása javítja az üzemeltetők likviditási pozícióját, az intézkedések pénzügyi könnyebbséget nyújtanak az érintett üzemeltetők számára, és állami támogatásnak minősülnek.
A szóban forgó intézkedések nem tartoznának az ideiglenes keret hatálya alá, hanem azokat a tagállamok közvetlenül a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján nyújthatnák be a Bizottsághoz, és egyedi értékelés tárgyát képeznék. Ezen értékelés során a Bizottság elfogadná, hogy az utasok és utazók teljes körű védelme érdekében az állami kezességvállalás az utalványok értékének 100%-át fedezze, ugyanakkor figyelembe venné az ideiglenes keret 3.2. szakaszának * egyéb vonatkozó rendelkezéseit is a támogatás arányosságának biztosítására.
17. Abban az esetben, ha az utazási és a közlekedési ágazat szereplői általános likviditási segítségre szorulnak, a tagállamok dönthetnek úgy is, hogy likviditási támogatást nyújtó rendszereket vezetnek be. Amennyiben az ilyen támogatást nem piaci feltételek mellett nyújtják, az állami támogatást is magában foglalhat, és erről értesíteni kell a Bizottságot.
Az ideiglenes keret alapot teremt e likviditási támogatás összeegyeztethetőségét illetően, lehetővé téve többek között az utazási és a közlekedési ágazat szereplői számára, hogy állami hitelgaranciák és támogatott kölcsönök formájában ilyen típusú támogatásban részesüljenek, hogy ténylegesen felmerülő likviditási igényeiket * - kellően indokolt esetben - a kkv-k 18 hónapig, a nagyvállalatok 12 hónapig fedezni tudják.
18. A tagállamok az üzemeltető vagy az utazásszervező csődbe menetelét követően dönthetnek úgy, hogy fedezik az utasok, illetve utazók visszatérítési igényeit.
Amennyiben a visszatérítésre a felszámolási eljárást követően kerül sor, az nem jelent likviditási segítséget a gazdasági tevékenységet már nem folytató utazásszervezőnek vagy üzemeltetőnek, hanem az utasok, illetve utazók érdekeit szolgálja, ezért a visszatérítés nem képezi állami támogatás részét. A tagállamok ezért a Bizottság előzetes jóváhagyása nélkül végrehajthatják az ilyen jellegű támogatási rendszereket.
19. A Bizottság azt ajánlja, hogy a tagállamok ösztönözzék a pénzügyi közvetítőket az Európai Beruházási Alap és az Európai Bizottság által indított COSME hitelgarancia-eszköz, valamint az Európai Beruházási Bank Csoport egyéb hasonló programjaink keretében nyújtott, Covid19-hez kapcsolódó támogatás igénybevételére. Az e rendszerek keretében a kkv-k/közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára elkülönített likviditási keretek és működő tőke felhasználhatók a vállalatok Covid19-világjárvány miatti likviditási szükségleteinek kielégítésére, többek között a törölt utazások viteldíjának a visszatérítésére is.
20. A Bizottság azt javasolja a tagállamok számára, hogy mérlegeljék az utazási és a közlekedési ágazatban működő kkv-k működőtőke-támogatásának felhasználását a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés által az uniós kohéziós politika keretében biztosított további rugalmassággal összefüggésben. A kkv-k számára biztosított forgótőkét ennek megfelelően fel lehetne használni a vállalkozások azon likviditási szükségleteinek kielégítésére, amelyekkel a Covid19-világjárvány következtében szembesülnek, beleértve a lemondásokhoz kapcsolódó költségeket is.
21. Az uniós és nemzeti szintű fogyasztói szervezeteknek és az utasokat képviselő szervezeteknek arra kell ösztönözniük az utazókat és az utasokat, hogy pénzbeni visszatérítés helyett fogadjanak el olyan utalványokat, amelyek rendelkeznek az ezen ajánlásban leírt jellemzőkkel, és kiterjed rájuk a fizetésképtelenséggel szembeni védelem hatálya.
22. Az uniós és nemzeti szintű üzleti, fogyasztói szervezeteknek és az utasokat képviselő szervezeteknek, valamint a tagállami hatóságoknak, beleértve a nemzeti végrehajtó szerveket is, hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy valamennyi érintett fél tájékoztatást kapjon erről az ajánlásról, és együtt kell működniük annak végrehajtása érdekében.
Kelt Brüsszelben, 2020. május 13-án.
a Bizottság részéről
Adina VĂLEAN
a Bizottság tagja
