AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,
mivel:
(1) A pénzügyi támogatásoknak az adóparadicsomokba való átirányítása károsíthatja a tagállamok államháztartásának integritását, valamint az Unió pénzügyi rendszerének és belső piacának megfelelő működését. A Bizottság az elmúlt években az eredményes adóztatás külügyi stratégiája * révén egyértelműen állást foglalt az adóparadicsomokkal szemben.
(2) A Covid-19 kitörése nyomán példátlan nemzeti és uniós szintű fellépésekre került sor a tagállamok gazdaságának támogatása és a talpraállás elősegítése érdekében. A fellépések keretében a tagállamok a vállalkozások likviditását és finanszírozáshoz jutását biztosító beavatkozásokat hajtottak végre, amelyek jelentős része az uniós állami támogatási szabályok hatálya alá tartozik.
(3) A Covid19-világjárványból adódó jelenlegi körülmények között a vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi támogatás, különösen a likviditási támogatás mértéke a közfinanszírozással való visszaélések megelőzése érdekében azonnali és összehangolt fellépést tesz szükségessé. Ilyen fellépésekre eddig többnyire az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal összefüggésben került sor. A Covid-19-hez kapcsolódó körülményeken túlmenően a pénzügyi támogatás nyújtásakor fontos szem előtt tartani, hogy fel kell lépni az adókikerülés és az adócsalás ellen, valamint annak érdekében, hogy a nemzeti és uniós költségvetéseket se érje az adófizetők és a társadalombiztosítási rendszerek kárára visszaélés.
(4) Az adókikerülések, az adócsalások és az adóvisszaélések visszaszorítására irányuló erőfeszítések hatékony továbbvitele érdekében ugyanilyen fontos a belső piac megfelelő működésének biztosítása. E célból a tagállamoknak össze kell hangolniuk intézkedéseiket annak érdekében, hogy meg tudják akadályozni, hogy adóbázisuk indokolatlanul leszűküljön, és biztosítani tudják, hogy a meghozott intézkedések ne eredményezzenek jelentős különbségeket és piactorzulást.
(5) Az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékének (a továbbiakban: a nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzéke) * célja a tagállami adóalapokat érintő fenyegetések kezelése. Mindezek alapján helyénvaló azt ajánlani, hogy a tagállamok az uniós vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi támogatások feltételéül szabják, hogy a kedvezményezett vállalkozás ne álljon kapcsolatban az uniós jegyzékben szereplő országokkal és területekkel. A Bizottság továbbá megjegyzi, hogy a feltőkésítés formájában nyújtott állami támogatásokkal összefüggésben több tagállam jelezte, hogy a pénzügyi támogatást szorosan össze kívánja kapcsolni a kedvezményezett általi méltányos adófizetéssel.
(6) Mindazonáltal elengedhetetlen, hogy a jegyzékben szereplő, nem együttműködő országokban és területeken zajló tényleges gazdasági tevékenységek védelmet élvezzenek és azokat ezek az intézkedések ne érintsék. E célból a tagállamoknak megfelelő kivételeket kell belefoglalniuk jogszabályaikba annak biztosítása érdekében, hogy a pénzügyi támogatásnak tényleges gazdasági tevékenység esetén ne legyen akadálya.
(7) Annak érdekében, hogy a pénzügyi támogatás eljuthasson az arra jogosult vállalkozásokhoz, a tagállamoknak észszerű követelményeket kell megállapítaniuk, amelyek segítségével igazolható a nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő országokkal és területekkel való kapcsolat hiánya. Ugyanakkor azt is biztosítani kell, hogy a vállalkozások ne kerülhessék meg a pénzügyi támogatásra való jogosultságra vonatkozó követelményeket.
(8) Az átfogó keret létrehozása érdekében a jegyzékben szereplő, nem együttműködő országokkal és területekkel való kapcsolatok hiányán túlmenően a tagállamoknak a vállalkozásoknak nyújtott állami pénzügyi támogatás feltételeit ki kell terjeszteniük, hogy azok magukban foglalják azokat az eseteket is, amikor megállapítást nyert, hogy egy vállalkozás vagy annak tulajdonosai súlyos bűncselekményt követtek el, vagy megszegték az alkalmazandó jog szerinti adófizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségeiket.
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
Ez az ajánlás összehangolt megközelítést határoz meg arra vonatkozóan, hogy a tagállamok által nyújtott pénzügyi támogatás folyósításának feltétele legyen, hogy a kedvezményezett vállalkozás ne álljon kapcsolatban az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő országokkal és területekkel.
„tulajdonlás”: a 2015/849/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv * 3. cikke 6. pontjának meghatározása szerinti közvetlen és közvetett részesedés, valamint tényleges tulajdonlás.
„pénzügyi támogatás”: az összes vállalkozás rendelkezésére álló bármilyen típusú pénzügyi támogatás vagy szelektív intézkedés, beleértve az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó új ideiglenes keret * alapján nyújtott állami támogatást is.
„vállalkozás”: gazdasági tevékenységet folytató jogalany vagy természetes személy, függetlenül a jogi formától vagy a tevékenységi ágazattól.
Amennyiben a tagállamok olyan intézkedéseket fogadnak el, amelyek a joghatóságuk alá tartozó támogatható vállalkozásoknak nyújtható pénzügyi támogatásról rendelkeznek, az ilyen pénzügyi támogatásra való jogosultságot bizonyos feltételekhez kell kötniük. Ezért indokolt, hogy a pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozásokra a következők vonatkozzanak:
a) nem rendelkezhetnek adóügyi illetőséggel a nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő joghatóságokban, illetve nem lehetnek azok jogszabályai szerint bejegyezve;
b) nem állhatnak a nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő joghatóságok részvényeseinek közvetlen vagy közvetett irányítása alatt, egészen az (EU) 2015/849 irányelv 3. cikkének 6. pontjában meghatározott tényleges tulajdonosig terjedően;
c) nem gyakorolhatnak közvetlen vagy közvetett irányítást a nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő joghatóságokban működő leányvállalatok felett, és nem rendelkezhetnek ezen országokban és területeken állandó telephellyel; valamint
d) nem osztozhatnak a tulajdonjogon a nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő joghatóságokban működő vállalkozásokkal.
A nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő országokkal és területekkel való kapcsolatok hiányát előíró szabálynak való megfelelés ellenőrzése érdekében a tagállamoknak meg kell győződniük arról, hogy nem csak a közvetlen részvényesek, hanem a tényleges tulajdonos és az azonos tulajdonban lévő összes többi vállalkozás sem rendelkezik adóügyi illetőséggel ezen országok és területek valamelyikében, illetve nincs ilyen ország vagy terület joga szerint bejegyezve. A pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozás tulajdonosai lehetnek jogi személyek (például társaságok, partnerségek stb.), jogi konstrukciók (például vagyonkezelő társaságok) vagy természetes személyek.
Annak meghatározása céljából, hogy egy vállalkozás részesülhet-e pénzügyi támogatásban, nem szabad figyelembe venni, hogy a pénzügyi támogatást nyújtó tagállamban letelepedett vállalkozás és az európai uniós jegyzékben szereplő országok és területek valamelyikében működő szervezet között hány jogalany vagy jogi konstrukció található.
A tagállamok figyelmen kívül hagyhatják a jegyzékben szereplő, nem együttműködő országokkal és területekkel fennálló kapcsolatokat, amennyiben a vállalkozás bizonyítékkal szolgál arra vonatkozóan, hogy az alábbi körülmények valamelyike teljesül:
a) amennyiben egy adott időszak (például az utolsó három év) során a támogatást nyújtó tagállamban az adókötelezettség szintje megfelelőnek tekinthető a támogatásban részesülő vállalkozásnak az ugyanabban az időszakban, belföldi és csoportszinten vizsgált összesített forgalmához vagy tevékenységéhez viszonyítva;
b) amennyiben a vállalkozás megfelelő nyomon követés és - meg nem felelés esetén - szankciók tárgyát képező, jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalásokat tesz arra vonatkozóan, hogy rövid időn belül megszünteti kapcsolatait az európai uniós jegyzékben szereplő, nem együttműködő országokkal és területekkel.
A tagállamoknak figyelmen kívül kell hagyniuk a jegyzékben szereplő, nem együttműködő országokkal és területekkel fennálló kapcsolatokat, amennyiben a vállalkozás - a vonatkozó tények és körülmények alapján személyzettel, felszereléssel, eszközökkel és helyiségekkel alátámasztott - jelentős gazdasági jelenléttel rendelkezik, és jelentős gazdasági tevékenységet folytat a jegyzékben szereplő, nem együttműködő országokban, illetve területeken.
A tagállamok nem alkalmazhatják ezeket a kivételeket, ha nincsenek abban a helyzetben, hogy ellenőrizzék az információk pontosságát. Ennek oka lehet az érintett harmadik országgal folytatott, megkeresésre történő információcsere nem kielégítő volta, különösen az információcserét lehetővé tevő adóegyezmény hiánya vagy az érintett harmadik országbeli joghatóság együttműködésének hiánya.
A tagállamoknak meg kell állapodniuk olyan észszerű követelmények bevezetéséről, amelyek segítségével igazolható a nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő országokkal és területekkel való kapcsolat hiánya. A következő elvek célja, hogy segítséget nyújtsanak a tagállamoknak a szóban forgó követelmények gyors végrehajtásához és hatékony érvényesítéséhez:
a) az eljárások egyszerűsítése és a pénzügyi támogatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a tagállamok elfogadhatják a kérelmezők nyilatkozatát annak bizonyítékaként, hogy teljes mértékben megfelelnek a pénzügyi támogatás igénybevételére vonatkozó követelményeknek. Ezt a folyamatot egy későbbi szakaszban fokozott ellenőrzésekkel kell kiegészíteni, teljes mértékben kihasználva a rendelkezésre álló eszközöket a meg nem felelés kockázatának csökkentése érdekében, például az országonkénti jelentéseket, a számlainformációk automatikus cseréjét, a kérésre történő információcserét vagy a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést;
b) a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell előírniuk - ideértve legalább a jogosulatlanul nyújtott pénzügyi támogatás visszafizettetését - annak érdekében, hogy eltántorítsák a kérelmezőket a téves vagy pontatlan információk benyújtásától;
c) amennyiben a szóban forgó vállalkozás kapcsolatban áll az európai uniós jegyzékben szereplő országokkal, illetve területekkel, és élni kíván a kivétel lehetőségével, a tagállamok nem fogadhatják el a kérelmezők nyilatkozatát, és fokozott ellenőrzéseket kell végezniük.
A tagállamoknak tartózkodniuk kell attól, hogy pénzügyi támogatást nyújtsanak a vállalkozásoknak a következő esetekben:
- ha megállapítást nyert, hogy az érintett vállalkozást vagy tulajdonosait jogerősen elítélték a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv * 57. cikkének (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmények valamelyikéért,
- ha jogerős ítélet vagy jogerős közigazgatási határozat megállapította, hogy az érintett vállalkozás vagy annak tulajdonosai megszegték az alkalmazandó jog szerinti adófizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségüket.
A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy tájékoztassák az ezen ajánlás nyomán hozott intézkedésekről.
A Bizottság készen áll arra, hogy megvitassa a tagállamokkal azon terveiket, amelyek biztosítják, hogy az állami támogatás nyújtása - különösen feltőkésítés formájában - azokra a vállalkozásokra korlátozódjon, amelyek tisztességesen kiveszik a részüket az adófizetésből.
A Bizottság az elfogadást követő három éven belül jelentést fog közzétenni ezen ajánlás alkalmazásáról.
Kelt Brüsszelben, 2020. július 14-én.
a Bizottság részéről
Paolo GENTILONI
a Bizottság tagja
