A jogszabály mai napon ( 2022.05.23. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI ÁLTAL MEGFOGALMAZOTT (2020/C 212 I/01) ÁLLÁSFOGLALÁSA

az uniós ifjúsági párbeszéd hetedik ciklusában elért eredményekről - Az Európai Unió 2019-2027-re szóló ifjúsági stratégiája * 

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

EMLÉKEZTETVE ARRA, HOGY:

1. A 2019 és 2027 közötti időszakra vonatkozó uniós ifjúsági stratégiáról szóló állásfoglalás *  általános célokat és alapelveket fogalmaz meg, valamint alapot nyújt az uniós szintű ifjúságpolitikai együttműködéshez, különös hangsúlyt helyezve az uniós ifjúsági párbeszédre, a jövőbeli nemzeti tevékenységek tervezőjére (Future National Activities Planner), az európai ifjúsági célokra, valamint a 2019-2021-es időszakra vonatkozó uniós munkatervre, amely a jelenlegi elnökség és következő elnökségi trió által végzendő tevékenységeket határozza meg.

2. Az uniós ifjúsági stratégia elismeri a fiatalokban rejlő nagy fokú potenciált; annak biztosítására irányul, hogy a fiatalok képessé váljanak a saját életük irányítására; arra bátorítja a fiatalokat, hogy legyenek aktív állampolgárok, vegyenek részt a szakpolitikai döntéshozatalban és vigyenek pozitív változást az ifjúságpolitikába és az egyéb releváns szakpolitikákba helyi, regionális, nemzeti és európai szinten egyaránt, és felvértezi őket az ehhez szükséges eszközökkel.

3. Az uniós ifjúsági párbeszéd irányítására vonatkozó iránymutatásokról szóló állásfoglalás *  meghatározza a fő szereplőket és azok szerepét, valamint a szervezeti keretet.

TUDATÁBAN ANNAK, HOGY:

4. Az uniós ifjúsági párbeszédnek a román, a finn és a horvát elnökség során lefolytatott, „Teremtsünk lehetőségeket a fiatalok számára!” elnevezésű 7. ciklusa széles körű részvétel mellett zajlott, és annak eredményei a tagállami és európai konzultációk, valamint az uniós ifjúsági konferenciák során adott visszajelzéseken alapulnak.

5. Ezen állásfoglalás a fiataloknak az uniós ifjúsági párbeszéd 7. ciklusa során összegyűjtött véleményeit és várakozásait tükrözi, és konkrét szakpolitikai intézkedésekre is javaslatot tesz. Ezzel összefüggésben minden tagállamban tiszteletben kell tartani a szociális partnerek szerepét és függetlenségét, a nemzeti gyakorlatoknak megfelelően.

6. A román elnökség a „Minőségi foglalkoztatás mindenkinek” altèrna keretében - amely közvetlenül a „Minőségi foglalkoztatás mindenkinek” elnevezésű 7. európai ifjúsági célhoz kapcsolódott - arra összpontosított, hogy a fiatalok milyen kihívásokkal szembesülnek a munka jövője szempontjából. Ezzel párhuzamosan a román elnökség kidolgozott egy módszertant, amely tematikus keretet nyújt a munkacsoportok számára ahhoz, hogy megtervezzék helyi, tagállami és európai párbeszédeiket. A küldöttek által a bukaresti uniós ifjúsági konferencián (2019. március) folytatott megbeszéléseket követően a további nemzeti konzultációkhoz irányadó kérdéseket fogalmaztak meg, amelyeket a RO-FI-HR trió az európai irányítócsoporttal együttműködésben véglegesített * . A Tanács 2019 májusában következtetéseket fogadott el a fiatalokról és a munka jövőjéről * .

7. A finn elnökség a „Minőségi ifjúsági munka mindenkinek” altèrna keretében az ifjúsági munka színvonalának javítására helyezte a hangsúlyt. A (2019. júliusban) Helsinkiben tartott uniós ifjúsági konferenciával összefüggésben további munkát végzett azon követelmények meghatározása céljából, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ifjúságsegítők a különféle alterületeken színvonalas munkát tudjanak végezni az európai ifjúsági célok megvalósítása érdekében * . Emellett az ifjúságsegítők oktatásának és képzésének kérdését az ifjúságsegítők oktatásáról és képzéséről szóló következtetések *  is tárgyalják, amelyeket a Tanács 2019. novemberben fogadott el.

8. A horvát elnökség „A vidéki fiatalok lehetőségeinek növelése” elnevezésű 6. európai ifjúsági célnak megfelelően a vidéki fiatalok lehetőségeinek vizsgálatával foglalkozott. A (2020. márciusban) Zágrábban tartott uniós ifjúsági konferencián további megbeszéléseket folytattak az uniós ifjúsági párbeszéd keretében lezajlott konzultációk eredményeiről, és javaslatokat tettek ajánlásokra a három altèrna keretében végrehajtandó további intézkedésekre vonatkozóan. A konferencia eredményeit figyelembe vették a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok lehetőségeinek bővítéséről szóló tanácsi következtetések *  kidolgozásakor.

ÜDVÖZLIK AZ ALÁBBIAKAT:

9. Az uniós ifjúsági párbeszéd keretében a nemzeti munkacsoportok és az európai munkacsoport által folytatott széles körű konzultációkban EU-szerte több mint 56 000 fiatal válaszadó vett részt tevékenyen. A konzultációk felméréseket, fókuszcsoportokat, nagyszabású ifjúságipárbeszéd-rendezvényeket, munkaértekezleteket, részvételi akciókutatást és részvételi vizuális módszereket foglaltak magukban. Az innovatív megközelítés hozzájárult a nagy fokú részvételhez.

10. A RO - FI - HR elnökségi trió során tartott uniós ifjúsági konferenciák eredményeit, valamint az uniós ifjúsági párbeszéd „Lehetőségek teremtése a fiatalok számára” *  elnevezésű 7. ciklusa során tett megállapításokat, amely ciklus a „Minőségi foglalkoztatás mindenkinek”, a „Minőségi ifjúsági munka mindenkinek” és „A vidéki fiatalok lehetőségei” altémákat fedte le, és amelynek során a fiatalok számos kulcsfontosságú ajánlást is megfogalmaztak -ezek egy részét a tagállamokhoz intézett alábbi felkérések *  is tükrözik.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL, A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT KELLŐKÉPPEN FIGYELEMBE VÉVE:

11. „Minőségi foglalkoztatás mindenkinek”

a) mozdítsák elő és könnyítsék meg a fiatalokkal szembeni tisztességes bánásmódot a munkaerőpiacon, és igyekezzenek megszüntetni mindennemű munkahelyi megkülönböztetést és egyenlőtlenséget;

b) biztosítsanak egyenlő esélyeket a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő készségek megszerzésére, hogy ezáltal a munkavállalók könnyebben juthassanak olyan minőségi és fenntartható álláshoz, amely tisztességes és egészséges munkakörülményeket biztosít számukra;

c) mozdítsák elő a fiataloknak és a releváns munkaerőpiaci szereplőknek szóló ismeretterjesztést és tájékoztatást a fiatal munkavállalók jogaival kapcsolatban;

d) mozdítsák elő a fiatalok egészséges életmódját (beleértve a mentális egészséget is) és segítsék a fiatalok egészséges életmódjának fenntartását, azáltal, hogy biztosítják a munkaerőpiaci reziliencia feltételeit és a fiatalok munkahelyi jóllétét;

e) mozdítsák elő a tisztességes munkakörülményeket, beleértve adott esetben a rugalmas munkafeltételeket is, a munka és a magánélet közötti egyensúly javítása érdekében * ;

f) hozzanak intézkedéseket az olyan munkaviszonyok megelőzése érdekében, amelyek bizonytalan munkafeltételeket, valamint a fiatal munkavállalók számára sérülékeny és bizonytalan helyzetet eredményezhetnek;

g) a munkavégzés változóban lévő jellegét figyelembe véve kötelezzék el magukat a fiatalok munkavállalói jogainak védelme mellett, és a fiatalok hátterének különbözőségét szem előtt tartva biztosítsák, hogy a fiatalok megfelelő szociális védelemben részesüljenek;

h) oktatási, illetve a készségekkel kapcsolatos politikájukban továbbra is helyezzenek hangsúlyt az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákra, valamint a fiataloknak a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő különféle gyakorlati, szakmai és transzverzális készségeire;

i) tegyék lehetővé, hogy a fiatalok könnyebben részt vehessenek munkaalapú tanulásban, például szakmai gyakorlaton, tanulószerződéses gyakorlati képzésben, nemzetközi tanulásban és munkahelyi megfigyelésben (job shadowing) - többek között azok számára is, akik pénzügyi korlátok miatt nem tudnak élni ilyen lehetőségekkel -, valamint nyújtsanak megfelelő támogatást a tanulási programok során;

j) a munkaadókkal együttműködve javítsák a fiatalok számára a szakmai pályafutásuk előtt és során nyújtandó pályaorientációt, tanácsadást, szolgáltatásokat és szakmai átképzési lehetőségeket, többek között különféle mentorálási programok révén, mint amilyenek például a fiatal szociális vállalkozók rendelkezésére állnak;

k) a tisztességes foglalkoztatási lehetőségek biztosítása érdekében mozdítsák elő a fiatalok határozatlan idejű munkaszerződéshez jutását olyan hosszú távú uniós és nemzeti projektek végrehajtásával, amelyek a fiatalok foglalkoztatásának elősegítését célozzák.

12. „Minőségi ifjúsági munka mindenkinek”

a) mozdítsák elő az ifjúsági munkával kapcsolatos kutatáshoz, ismeretekhez és szakértelemhez való jobb hozzáférést, és hajtsák végre a különböző európai szakpolitikai dokumentumokban az ifjúsági munka területén javasolt elveket és intézkedéseket, hogy minden szinten fokozzák az ifjúsági munka minőségét, hozzáférhetőségét és elismertségét;

b) támogassák és könnyítsék meg a minőségi ifjúsági munkához való hozzáférést a nem formális tanulás színterei és a formális oktatási intézmények közötti folyamatos együttműködés, valamint a láthatóság fokozása révén;

c) mozdítsák elő az ifjúsági munkára vonatkozó minőségi előírások és az ifjúsági munkára vonatkozó egyéb minőségbiztosítási keretek alkalmazását;

d) mozdítsák elő az ifjúsági ágazat, illetve a fiatalok élete szempontjából releváns egyéb ágazatok, valamint a szakemberek közötti együttműködést helyi, regionális, nemzeti és európai szinten;

e) továbbra is mozdítsák elő a digitális ifjúsági munkát, így többek között a digitális platformokat és az intelligens megoldásokat, amelyek hozzájárulhatnak a fiatalok digitális készségeinek és kompetenciáinak általános javításához; szintén mozdítsák elő az ifjúsági munka egyéb formáit és az ahhoz kapcsolódó olyan létesítmények működését, mint az ifjúsági központok, az információs pontok, valamint az ifjúsági munka számára fenntartott helyek az iskolákban és a felsőoktatási intézményekben;

f) fokozzák az ifjúságsegítők szerepvállalásának növelésére és a motiválásukra irányuló erőfeszítéseket, munkakörülményeik javítása és a tisztességes javadalmazás biztosítása révén * ;

g) biztosítsák, hogy az ifjúsági munka még nagyobb szerepet töltsön be a fiatalok aktív részvételének támogatásában;

h) ösztönözzék a fiatalokat az ifjúsági munka különböző formáiban való részvételre és azok alakítására;

i) mozdítsák elő az inkluzívabb ifjúsági munkát az ifjúságsegítők célzott, diverzifikált és folyamatos oktatása és képzése révén, többek között a különböző hátrányos helyzetű csoportok szükségleteivel kapcsolatban. Ezt adott esetben felkereső ifjúsági munka is kiegészítheti.

13. „A vidéki fiatalok lehetőségei” * 

a) javítsák az összekapcsoltságot annak érdekében, hogy a fiatalok könnyebben kihasználhassák az oktatási és munkalehetőségeket, valamint igénybe vehessenek más szükséges szolgáltatásokat, köztük szabadidős tevékenységekhez kötődőket is, például jobb - többek között környezetbarát - tömegközlekedési eszközök igénybevétele és - lehetőség szerint - magánközlekedési eszközök közös használata révén;

b) mozdítsák elő a helyi közösségek igényeinek megfelelő szakmai pályákat és egész életen át tartó tanulási programokat, például ösztöndíjak, programok vagy további releváns információk nyújtásával;

c) térképezzék fel a munkavégzés különböző formáit és mozdítsák elő a vidéki területek mint az új vállalkozások, induló innovatív vállalkozások és zöld munkahelyek *  - többek között a fenntartható gazdálkodás és a kapcsolódó mezőgazdasági tevékenységek - céljára megfelelő helyszínek felhasználását, adott esetben keressenek jobb kapcsolódási pontokat az oktatási és képzési lehetőségek és a mezőgazdaság területének kérdései között, például gyakornoki és vállalkozói programok révén;

d) vegyék fontolóra olyan ösztönzők és támogatási formák létrehozását a fiatalok számára, amelyek megkönnyítik a helyi közösségben maradás melletti döntést tanulmányaik alatt és után, valamint könnyítsék meg az átmenetet az oktatás/képzés és a foglalkoztatás között;

e) javítsák a foglakoztatási, oktatási és képzési lehetőségekre - többek között az ifjúsági vállalkozói programokra -, valamint a terűidre irányuló uniós programokra, például az Európai Szolidaritási Testületre és az Erasmus+ programra vonatkozó információkhoz való hozzáférést annak érdekében, hogy további lehetőségeket teremtsenek a személyes és szakmai fejlődésre;

f) bővítsék a fiatalok részvételi lehetőségeit olyan különböző eszközök révén, mint a helyi és regionális ifjúsági munka, az önkéntesség, ifjúsági terek létrehozása és a digitális eszközök igénybevételének lehetősége;

g) biztosítsák az ifjúsággal kapcsolatos létesítmények széles skáláját, adott esetben decentralizáltabb ifjúsági munkaszolgáltatások, a fiatalok számára kialakított terek és információs pontok révén;

h) közvetítsenek pozitív képet és narratívakat a vidéki térségekről, szokásokról és hagyományokról.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL, A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT KELLŐKÉPPEN FIGYELEMBE VÉVE:

14. „Minőségi foglalkoztatás mindenkinek”

a) mozdítsák elő a nem formális tanulási módokat, és térképezzék fel, miként biztosítható a nem formális oktatási/tanulási és önkéntes tevékenységek hivatalos elismerése. Javítani lehet például a Youthpass-t és a hasonló, rendelkezésre álló eszközöket;

b) továbbra is támogassák és könnyítsék meg a fiatalok érdemi részvételét a munkaerőpiaci politikák kidolgozásában és értékelésében, különös tekintettel az ifjúsági garancia kidolgozására és végrehajtására.

15. „Minőségi ifjúsági munka mindenkinek”

a) mérlegeljék olyan intézkedések - például minőségi normák és egyéb minőségbiztosítási kérdek, az elismerés bővítése, valamint az ifjúsági kutatás, illetve a digitális készségek és kompetenciák előmozdítása - foganatosítását, amelyek a minőségi ifjúsági munka továbbfejlesztését szolgálják;

b) továbbra is minden rendelkezésre álló eszközzel mozdítsák elő és osszák meg egymással az ifjúsági munka bevált gyakorlataira vonatkozó tapasztalataikat szerte az EU-ban, többek között a vonatkozó uniós programokon, például az Erasmus+ programon keresztül;

c) ismertessék meg a különböző tagállamokban nemzeti vagy regionális szinten alkalmazott gyakorlatokat és eszközöket.

16. „A vidéki fiatalok lehetőségei”

a) a rendelkezésre álló különböző eszközök segítségével minden szinten támogassák a fiatalok érdemi részvételét, például a helyi ifjúsági tanácsok vagy a vidéki ifjúsági képviseleti hálózatok támogatásával, valamint szinergiák teremtésével az olyan releváns uniós programokkal, mint a LEADER (közösségvezérelt helyi fejlesztés) * , az Európai Szolidaritási Testület és az Erasmus+, továbbá az olyan uniós strukturális eszközökkel, mint az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap.

17. A jövőbeli ifjúságpolitikák kidolgozása és végrehajtása során vegyék figyelembe „Az uniós ifjúsági párbeszéd 7. ciklusa - Az uniós ifjúsági párbeszéd keretében a tagállamokban és Európában folytatott tevékenységek eredményei - Lehetőségek teremtése a fiatalok számára” (The 7th Cycle of EU Youth Dialogue Findings from EU Youth Dialogue Acivities in the Member States and across Europe - Creating Opportunities for Youth) *  című dokumentumot, szinergiában a fiatalokat érintő egyéb szakpolitikákkal, például az oktatással és képzéssel, a foglalkoztatással, a szociális ügyekkel, a kultúrával, a digitalizációval, a környezetvédelemmel, az éghajlatváltozással, a sporttal és az egészséggel; valamint folytassák annak feltérképezését, hogy milyen további módokon lehetne fejleszteni és megvalósítani a vonatkozó európai ifjúsági célokat.

18. Biztosítsanak prioritást és láthatóságot az uniós ifjúsági párbeszédnek, és mozdítsák elő a párbeszéd eredményeinek végrehajtását, valamint a fiatalok online részvételének lehetőségeit az Európai Ifjúsági Portálon keresztül, tekintettel arra, hogy a párbeszéd európai szinten kulcsfontosságú eszköz a különböző háttérrel rendelkező fiatalok érdemi részvételének előmozdításához, valamint az ifjúsági szervezetek, az ifjúsági kutatók és a politikai döntéshozók - többek között az egyéb érintett ágazatok érdekelt felei - közötti együttműködés javításához.

19. Erősítsék tovább az uniós ifjúsági párbeszéd végrehajtásában részt vevő különböző érdekelt felek közötti együttműködést, beleértve az elnökségi triókat, az európai irányítócsoportot, a nemzeti munkacsoportokat, és adott esetben - az európai perspektíva biztosítása céljából - a nemzetközi nem kormányzati ifjúsági szervezeteket, valamint az Európa Tanács és az EU ifjúsági partnersége által létrehozott, az európai ifjúsági kutatókat tömörítő testületet.

FELKÉRI AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY:

20. „Minőségi foglalkoztatás mindenkinek”

a) a foglalkoztatás- és szociálpolitikák kidolgozása során fordítson különös figyelmű a fiatalokra annak érdekében, hogy (lehetőleg fizetett) szakmai gyakorlatok, valamint az összes érdekelt fél - többek között az oktatási intézmények és a szociális partnerek - közötti jobb együttműködés és azok fokozottabb bevonása révén megkönnyítse a fiatalok minőségi foglalkoztatáshoz való hozzájutását;

21. „Minőségi ifjúsági munka mindenkinek”

a) mélyítse el az Európa Tanáccsal folytatott együttműködést az ifjúságsegítők oktatásának és képzésének javítása, és ezáltal az európai ifjúsági munka minőségének javítása érdekében;

22. „A vidéki fiatalok lehetőségei”

a) vegye figyelembe az európai ifjúsági célokat és az uniós ifjúsági párbeszéd eredményeit a releváns szakpolitikai és programterületek - például a mezőgazdasági és az ifjúságpolitika - közötti szinergiák feltárása során, például olyan, több ágazatot átfogó kísérleti programok létrehozásával, amelyek növelik a fiatalok lehetőségeit a különböző régiókban;

23. Mozdítsa elő és használja fel az uniós ifjúsági párbeszédet mint a fiatalokkal folytatott konzultáció európai szintű eszközét, például az Európa jövőjéről szóló konferencia, az európai zöld megállapodás, az európai éghajlati paktum és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlesztési menetrend összefüggésében, ideértve a fenntartható fejlesztési célokat is.

TOVÁBBÁ MEGJEGYZIK, HOGY:

24. A konzultációs folyamat során sokféle, részvételen alapuló módszert kell alkalmazni annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a kívánt eredményeket, és jobban meg lehessen szólítani a fiatalokat, különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkezőket. Egy ellenállóbb, befogadóbb és fenntarthatóbb társadalom megteremtése érdekében az uniós ifjúsági párbeszéd mellett rendkívül fontos a módszerek széles skálájának alkalmazása olyan esetekben, amikor a konzultációs folyamatokra nehéz körülmények között, például egy globális válság (így pl. a Covid19-járvány) közepette kerül sor. Adott esetben az ifjúság területén tevékenykedő kutatókat is be kell vonni.

25. Az uniós ifjúsági párbeszéd következő ciklusaiban a jövőbeli elnökségi trióknak a lehetőségekhez mérten arra kell összpontosítaniuk, hogy tovább építsenek az európai ifjúsági célok általános érvényesítésére, valamint többszintű és ágazatokon átívelő végrehajtására, növelve azok láthatóságát, mivel ezek inspirációt jelentenek az európai fiatalok számára.

26. A következő elnökségi trió (DE - PT - Sí) átfogó tematikus prioritása a következő lesz: „Európa a fiatalokért - A fiatalok Európáért: Teret a demokráciának és a részvételnek!”.

Hivatkozott dokumentumok

1. A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia * 

2. Az uniós ifjúsági párbeszéd irányítására vonatkozó iránymutatások * 

3. Következtetések az ifjúságsegítők oktatásáról és képzéséről * 

4. Következtetések a fiatalokról és a munka jövőjéről * 

5. Az uniós ifjúsági párbeszéd hetedik ciklusa: Az uniós ifjúsági párbeszéd keretében a tagállamokban és Európa-szerte folytatott tevékenységek eredményei - Lehetőségek teremtése az ifjúság számára * 

6. Lehetőségek teremtése az ifjúság számára - Az uniós ifjúsági párbeszéd 7. ciklusának az uniós ifjúsági konferencián (Zágráb, 2020. március 9-11.) összegzett eredményei * 


  Vissza az oldal tetejére