A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI ÁLTAL ELFOGADOTT (2020/C 419/01) ÁLLÁSFOGLALÁSA

a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2021. január 1.-2024. június 30.) ^* 

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

1. EMLÉKEZTETVE az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6. cikkére, amely szerint a sport olyan terület, amelyen az uniós szintű intézkedéseknek támogatniuk kell, össze kell hangolniuk és ki kell egészíteniük a tagállamok intézkedéseit;

2. EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy az Uniónak hozzá kell járulnia az európai sport előmozdításához, figyelembe véve mindeközben a sport sajátos természetét, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságait, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepét ^* ;

3. EMLÉKEZTETVE ARRA, hogy az uniós fellépésnek a sport európai dimenziójának fejlesztését kell céloznia, mégpedig a sportversenyek tisztaságának és nyitottságának, valamint a sport területén felelős szervezetek közötti együttműködésének az előmozdítása, illetve a sportolók, köztük különösen a legfiatalabbak fizikai és morális épségének védelme révén ^* ;

4. FELISMERVE, hogy a sport hozzájárulhat az EU általános politikai prioritásainak megvalósításához, és különösen számos más szakpolitikai terület céljainak eléréséhez például az oktatás, az egészségügy, az ifjúságpolitika, a szociális ügyek, a társadalmi befogadás, az egyenlőség, a nemek közötti egyenlőség, a város- és vidékfejlesztés, a közlekedés, a környezetvédelem, a turizmus, a foglalkoztatás, az innováció, a fenntarthatóság, a digitalizáció és a gazdaság területén; ezek a szakpolitikai területek pedig ágazatközi együttműködéssel támogathatnák a sport előmozdítását;

5. HANGSÚLYOZVA, hogy a sport - az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjével összhangban - a fenntartható fejlődés fontos előmozdítója is egyben ^* , és ezáltal elősegítheti a fenntartható fejlődési célok megvalósítását;

6. EMLÉKEZTETVE a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által a sportra vonatkozó 2011-2014-es ^* , 2014-2017-es ^*  és 2017-2020-as ^*  uniós munkatervről elfogadott állásfoglalásokra;

7. ÜDVÖZÖLVE a sportra vonatkozó uniós munkaterv (2017-2020) végrehajtásának eredményeit, valamint a munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról szóló bizottsági jelentést ^* ;

8. ELISMERVE, hogy megfelelő együttműködésre van szükség a sportmozgalommal és más érdekelt felekkel, valamint az illetékes nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, többek között az Európa Tanáccsal, az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával (UNODC), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO) és a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökséggel (WADA);

MEGHATÁROZZÁK A 2021. JANUÁR 1. ÉS 2024. JÚNIUS 30. KÖZÖTTI IDŐSZAKRA SZÓLÓ, SPORTRA VONATKOZÓ UNIÓS MUNKATERVET:

9. Ezen sportra vonatkozó uniós munkaterv (a továbbiakban: az uniós munkaterv) IRÁNYADÓ CÉLKITŰZÉSEI a következők:

- az integritáson és az értékeken alapuló sport megerősítése az Unióban,

- a sportágazat talpra állásának és válságokkal szembeni rezilienciájának a megerősítése a Covid19-világjárvány során és azt követően,

- a fenntartható és tényeken alapuló sportpolitika támogatása,

- a sportban és az egészségvédő testmozgásban való részvétel növelése az aktív és környezetbarát életmód, a társadalmi kohézió és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása érdekében,

- ágazatközi együttműködés keretében annak biztosítása, hogy más uniós szakpolitikai területek képviselői is tisztában legyenek azzal, hogy a sport milyen számottevő mértékben hozzá tud járulni Európa társadalmi és környezeti szempontból fenntartható növekedéséhez, a digitalizációhoz, valamint a Covid19-világjárványból való kilábaláshoz és a jövőbeli rezilienciához, továbbá a fenntartható fejlődési célok megvalósításához,

- az uniós sportpolitika nemzetközi dimenziójának megerősítése, különösen az Unión kívüli kormányokkal és érdekelt felekkel folytatott cserék és közös munka révén,

- az előző három, sportra vonatkozó uniós munkaterv és más sportvonatkozású uniós dokumentumok, például tanácsi következtetések és állásfoglalások nyomán hozott intézkedések nyomon követése,

- az uniós tagállamok és a Bizottság közötti ismeret- és tapasztalatcsere folytatása,

- a sportmozgalommal és más érdekelt felekkel és intézményekkel folytatott uniós szintű párbeszéd és együttműködés fokozása, a sport és a testmozgás területén belül és kívül egyaránt,

- adott esetben az Erasmus+ program sportfejezete végrehajtásának a támogatása;

10. Az uniós munkaterv a következő kiemelt területekkel foglalkozik: - az integritás és az értékek védelme a sportban,

- a sport társadalmi-gazdasági és környezeti dimenziói,

- a sportban és az egészségvédő testmozgásban való részvétel előmozdítása.

A konkrét fő kérdésköröket, témákat, célokat, munkaformákat, lehetséges eredményeket, céldátumokat és felelősségi köröket e dokumentum I. és II. melléklete állapítja meg és fejti ki.

11. Ez az uniós munkaterv rugalmas eszköz. A későbbiekben szükségessé válhat a munkaterv megváltoztatása vagy módosítása annak érdekében, hogy időben reagálni lehessen a sport és a testmozgás területén a közeljövőben bekövetkező vagy váratlan fejleményekre és sürgető problémákra, illetve hogy figyelembe lehessen venni a Tanács jövőbeli elnökségeinek prioritásait is;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

12. vegyék ki a részüket ezen uniós munkaterv végrehajtásából, és adott esetben szakértelmükkel és tapasztalataikkal járuljanak hozzá a különböző munkaformák keretében végzett munkához;

13. vegyék fontolóra az ezen uniós munkaterv végrehajtása során szerzett ismeretek és elért eredmények figyelembevételét a nemzeti és szubnacionális szintű sportpolitika és más érintett szakpolitikák kidolgozása során, a szubszidiaritás elvének és a sport autonómiájának tiszteletben tartása mellett;

14. tájékoztassák a nemzeti sportmozgalmat és az egyéb érdekelt feleket ezen uniós munkaterv végrehajtásáról, illetve adott esetben konzultáljanak velük arról, valamint terjesszék az ismereteket és az eredményeket a tevékenységek gyakorlati jelentőségének és láthatóságának fokozása érdekében;

FELKÉRIK A TANÁCS ELNÖKSÉGEIT, HOGY

15. programjuk kidolgozásakor vegyék figyelembe ezt az uniós munkatervet, és építsenek a már elért eredményekre;

16. mérlegeljék szakmai szintű találkozók szervezését a sportmozgalom érintett képviselőivel és a sportban érdekelt más szereplőkkel többek között az ezen uniós munkaterv végrehajtásával kapcsolatos információcsere, kölcsönös ambíciók feltérképezése és a soron következő tanácsi elnökségek tervezett prioritásairól való tájékoztatás céljából ^* ;

17. az ezen állásfoglalás tárgyát képező időszak végén, a Bizottság által készített jelentés alapján adott esetben tegyenek javaslatot a következő időszakra szóló új uniós munkaterv tervezetére;

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY

18. a tagállamokkal közösen vonja be a sportmozgalmat és az egyéb érdekelt feleket ezen uniós munkaterv végrehajtásába, és ezen állásfoglalás I. és II. mellékletével összhangban segítse a tagállamokat az érintett szakpolitikai ágazatokban szerzett szakértelmével és tapasztalataival;

19. mindenekelőtt tanulmányok és felmérések révén járuljon hozzá a tényeken alapuló uniós és tagállami szakpolitikákhoz;

20. továbbra is tájékoztassa a tagállamokat, a sportmozgalmat és az egyéb érdekelt feleket a sport területén, valamint a sport szempontjából releváns egyéb uniós szakpolitikai területeken folyamatban lévő és tervezett kezdeményezésekről és finanszírozási lehetőségekről, továbbá adott esetben a Tanács releváns előkészítő szervein és csatornáin ^*  keresztül előzetesen konzultáljon a tagállamokkal az uniós munkaterv egyes kezdeményezéseinek végrehajtásáról;

21. mozdítsa elő a sport és a testmozgás szempontjának általános érvényesítését a többi uniós szakpolitikai területen;

22. terjessze az ezen uniós munkaterv végrehajtása során szerzett ismereteket és elért eredményeket a tevékenységek gyakorlati jelentőségének és láthatóságának biztosítása érdekében;

23. vegye fontolóra, hogy a tagállamok közötti információmegosztás elősegítése érdekében online platformot biztosít a jelentések, a legjobb gyakorlatok és a releváns dokumentumok tárolásához és cseréjéhez;

24. 2023 második felében - a tagállamok önkéntes hozzájárulásai alapján - nyújtson be jelentést ezen uniós munkaterv végrehajtásáról és hasznosságáról. A soron következő esetleges uniós munkaterv 2024 első felében esedékes kidolgozása ezen a jelentésen fog alapulni;

FELKÉRIK A SPORTMOZGALMAT ÉS AZ EGYÉB ÉRDEKELT FELEKET, HOGY

25. működjenek együtt a tagállamokkal és a Bizottsággal ezen uniós munkaterv végrehajtásában, és szakértelmükkel és tapasztalataikkal járuljanak hozzá a különböző munkaformák keretében végzett munkához;

26. vegyék fontolóra az ezen uniós munkaterv végrehajtása során szerzett ismeretek és elért eredmények terjesztését és ezeknek a saját tevékenységeik során történő figyelembevételét.

I. MELLÉKLET

Kiemelt terület: Az integritás és az értékek védelme a sportban

Kiemelt terület: A sport társadalmi-gazdasági és környezeti dimenziói

Kiemelt terület: a sportban és az egészségvédő testmozgásban való részvétel előmozdítása

II. MELLÉKLET

A munkaformákkal és a jelentéstétellel kapcsolatos elvek

1. A sportra vonatkozó uniós munkaterv végrehajtása elsősorban szakértői csoportokon, érdekelt tagállamok csoportjain (pl. egymástól való tanulás formájában), klasztertalálkozókon, tanácsi következtetéseken, konferenciákon és tanulmányokon keresztül történik.

2. A szakértői csoportokban szélesebb körben részt vehetnek a tagállamok, bevonva az uniós szintű sportmozgalmat és egyéb érdekelt feleket is. A részvétel mindenkor nyitva áll valamennyi tagállam előtt. A tagállamok fontolóra vehetik, hogy a szakértői csoportokba - megfelelő esetben - nemzeti sportmozgalmuk képviselőit (is) kinevezik.

A szakértői csoportok elnöki tisztét a C(2016) 3301 határozat ^*  rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság tölti be. Felkérjük a Bizottságot, hogy a sportmozgalom képviselőinek és a sportban érdekelt egyéb feleknek a kiválasztásakor vegye figyelembe nem utolsósorban az érintett intézmény relevanciáját és a konkrétan kinevezett képviselőknek az adott kérdéskörrel kapcsolatos szakértelmét.

3. Az érdekelt tagállamok csoportjai egy vagy több tagállam köré szerveződnek többek között annak érdekében, hogy részletesebb információcserét folytassanak konkrét kérdéskörökről és problémákról. Az érdekelt tagállamok csoportjaiban való részvétel valamennyi tagállam előtt nyitva áll. Munkájukba a sportmozgalom képviselői vagy más érdekelt felek is bevonhatók. A tagállamok továbbá szabadon dönthetnek arról, hogy az I. mellékletben felsoroltaktól eltérő kérdéskörökben is létrehoznak érdekelt tagállamokat tömörítő csoportokat.

Az érdekelt tagállamok csoportjai - amennyiben szükségesnek ítélik - meghatározhatják saját munkamódszereiket és -struktúráikat, konkrét igényeik és a kívánt eredmények tükrében. A Bizottságot be kell vonni e csoportok munkájába, és amennyiben a költségvetési feltételek teljesülnek, a Bizottság pénzügyi támogatást nyújthat az érdekelt tagállamok csoportjainak (az egymástól való tanulás formájában folytatott) munkájához.

4. A Bizottság klasztertalálkozókat szervez konkrét témákban, hogy bemutassa az Erasmus+ sportfejezetén vagy más uniós finanszírozási programokon keresztül finanszírozott releváns projektek munkáját és eredményeit.

5. A tagállamok önkéntes alapon vesznek részt a munkaterv végrehajtásában.

6. A szakértői csoportok és az érdekelt tagállamok csoportjainak üléseire, a konferenciákra és a klasztertalálkozókra adott esetben virtuális formában is sor kerülhet.

7. A Bizottság jelentést tesz a sportmunkacsoportnak a szakértői csoportokban végzett munka előrehaladásáról, valamint a konferenciákról / klasztertalálkozókról / tanulmányokról, és ismerteti azok eredményeit. A Tanács elnökségei ugyanígy járnak el az általuk szervezett események tekintetében. Az érdekelt tagállamok csoportjai képviselőt jelölhetnek ki ugyanezen feladat ellátására.

8. Az összes csoport üléseinek napirendje és jelentéseik minden tagállam számára elérhetők lesznek, függetlenül attól, hogy az adott területen folyó munkában milyen mértékben vesznek részt. A csoportok által elért eredményeket uniós és nemzeti szinten egyaránt közzéteszik és terjesztik a megfelelő csatornákon.