Előadók: Petr ZAHRADNÍK (I. csoport)
Stefano PALMIERI (II. csoport)
Jan DIRX (III. csoport)
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2020. június 10-11-én tartott plenáris ülésén (a június 11-i ülésnapon) 221 szavazattal, ellenszavazat nélkül, 6 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi állásfoglalást.
1. Bevezetés
Az EGSZB üdvözli és támogatja az Európai Bizottságnak a NextGenerationEU tervre és a 2021-2027 közötti időszak teljes uniós költségvetésére vonatkozó javaslatait. E nyilatkozatban felvázoljuk, hogy véleményünk szerint mit kellene elérniük ezeknek a koronavírus-válság utáni helyreállításra és újjáépítésre irányuló javaslatoknak. A következő négy szempontot tartjuk központi jelentőségűnek:
Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a koronavírus-válságból való kilábalás csak akkor lesz sikeres, ha azt társadalmunk szerkezetének átalakítása kíséri: a rekonstrukcióra és a helyreállításra egyaránt összpontosítanunk kell. Nem állíthatjuk egyszerűen vissza azt, ami eddig létezett: át kell alakítanunk és javítanunk kell azt. Az EGSZB szerint a szerkezetátalakításnak és a javításnak azon elveken kell alapulnia, amely minden munkájának alapját képezi: az emberi és a szociális jogok, a demokratikus értékek és a jogállamiság védelmén, az egységes piacban rejlő lehetőségek teljeskörű kiaknázásán, a fenntartható fejlődési célok elérésén, a körforgásos gazdaság létrehozásán és az Unió klímasemlegességének legkésőbb 2050-ig való elérésén. Gondoskodnunk kell a jó kormányzásról és a demokratikus elszámoltathatóságról is. Mindenképpen meg kell vizsgálni azt is, hogy egyes társadalmi csoportok miért lettek még sebezhetőbbek a válság alatt, és miért nem részesültek megfelelő védelemben sem a fertőzéssel, sem a megélhetés elvesztésével szemben; azon kell munkálkodni, hogy a jövőben kisebb mértékben forduljon elő ilyen kiszolgáltatottság.
Az európai szemeszter folyamata egyre fontosabb szerepet kap a NextGenerationEU Eszköz keretében kialakított fellépések nyomon követésében és értékelésében; ebben az összefüggésben az EGSZB úgy véli, hogy a gazdasági és szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket fontos szereplőknek kell tekinteni ebben a folyamatban.
1.4. Az EGSZB reméli, hogy az új helyreállítási és újjáépítési folyamat keretében az Európa jövőjéről szóló közelgő konferencia alkalmat teremthet az EU intézményi struktúrájának megerősítésére és elmélyítésére, valamint az uniós projekt valódi megújítására úgy, hogy az képes legyen szembenézni a következő évtizedek kihívásaival.
1.5. A rövid távú gazdaságösztönzés keretében végrehajtott beruházásoknak vagy semlegesnek kell lenniük az európai gazdaság szennyezésmentességet, a biológiai sokféleség helyreállítását és a klímasemlegesség 2050-ig való elérését célzó strukturális átalakulását illetően, vagy fel kell gyorsítaniuk azt.
1.6. A gazdaság és a társadalom reformjának folyamata az összes polgár - szociális partnereken és a civil szervezeteken keresztüli - részvétele útján valósulhat meg. A tagállamoknak és az Uniónak ezért biztosítaniuk kell, hogy ebből az összetett folyamatból senki se maradjon ki.
1.7. A koronavírus-válság egyik legfontosabb tanulsága, hogy szinte minden európai ország egészségügyi rendszerét meg kell erősíteni egy „Egészségügyi Unió” létrehozásával.
2. A Covid19-válság: szimmetrikus külső eredetű sokk az Uniónak, tagállamonként eltérő hatásokkal
2.1. A Covid19-válság és annak hatása az EU-ra
2.1.1. Noha a Covid19-világjárvány teljes hatásának felmérése korai lenne ezen állásfoglalás elkészítésekor, az már egyértelmű, hogy ez a legsúlyosabb gazdasági sokkhatás, amellyel az európai gazdaságok a második világháború óta szembesültek. A helyreállításhoz vezető út valószínűleg hosszú és rögös lesz. Az IMF és az Európai Bizottság előrejelzése megerősíti, hogy ez a válság eltérő intenzitással ugyan, de az EU valamennyi tagállamát sújtotta2, és nemcsak viselkedési, hanem termelési, fogyasztási és foglalkoztatási szokásainkat is kihívás elé állítja.
2.1.2. A válság súlyos, mivel komoly gazdasági és politikai gyengélkedés idején érte el az EU-t. Néhány országban a korábbi gazdasági és pénzügyi válság (2008-2010) negatív hatásai még nem enyhültek, és gazdaságuk továbbra is meglehetősen érzékeny, törékeny és sebezhető a sokkhatásokkal szemben. Még a gazdagabb tagállamokban is vannak olyan társadalmi csoportok, amelyek még nem heverték ki a legutóbbi gazdasági válság hatásait. Ilyenek például a fogyatékossággal élő személyek3. Ezenkívül a válság az EU számára kritikus pillanatban érkezett: a digitális gazdaságra való, a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóság szempontjából érzékeny átállás szakaszában.
2.1.3. Ez egy olyan válság, amely gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt forradalmi hatású, az első számú prioritás pedig az, hogy a tevékenységek és politikák összessége visszaállítsa életünket, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi rendszereinket, valamint szervezeteinket egy „új normális kerékvágásba”.
2.1.4. A válság komoly stresszteszt lesz az Európai Unió egésze, gazdasági rendszerünk és társadalmi modelljeink, értékeink és a demokráciánk számára.
2.2. Gazdasági hatások
2.2.1. Az előző válsággal ellentétben ezúttal sok tevékenység azonnal, teljes egészében leállt, ami a termelés hirtelen csökkenéséhez, a munkanélküliség gyors növekedéséhez és az életszínvonal romlásához (reáljövedelem csökkenése, a munkahelyek bizonytalansága, korlátozott mobilitás), mind az EU-n belüli, mind a harmadik országokkal folytatott külkereskedelmi forgalom drasztikus csökkenéséhez, valamint az államháztartási mutatók hirtelen romlásához vezetett.
2.2.2. A Covid19-válság gazdasági növekedésre gyakorolt hatásainak rendelkezésre álló elemzése alapján - mely a GDP növekedésének körülbelül 8%-os csökkenését becsüli4 - a munkanélküliek száma világszerte várhatóan 24,7 millióval nő majd, és 13-36 millió munkahelyet érint a bizonytalanság5 Az EU-ban a munkanélküliségi ráta várhatóan 6,7%-ról (2019) 9,0%-ra (2020) növekszik6 Ez a válság komoly kihívásokat is jelent i. a kis- és középvállalkozások rendszere számára, amely az európai termelési rendszer gerincét alkotja; ii. a nagy európai vállalatok rendszerének versenyképességére nézve; iii. egyes gazdasági ágazatok, például a vendéglátás, az idegenforgalom, a közlekedés és a kultúra túlélése szempontjából.
2.2.3. A 2021-re vonatkozó becslések7 sokkal optimistábbak és helyreállást feltételeznek, amelyhez azonban a következő paraméterek megléte szükséges: addigra feloldják a korlátozó intézkedéseket; a világjárványt kordában tartják; és a tagállamok és az Unió által elfogadott példátlan monetáris, fiskális és szabályozási intézkedések hatékonyan enyhítik a válság közvetlen gazdasági és társadalmi hatásait, valamint csökkentik a gazdasági és társadalmi kapcsolatok és a globális értékláncok tartós károsodását.
2.2.4. Az EU szempontjából az egységes piac jóformán megbénult. Emellett a tagállami válságcsomagok bevezetése nyomán felmerült annak kockázata, hogy egyenlőtlen versenyfeltételek alakulnak ki. Ezt a problémát sürgősen kezelni kell. Megugrott a jövőbeni beruházásokkal kapcsolatos bizonytalanság, több jelentős mutató - például a BMI, vagy az üzleti és a fogyasztói bizalom - pedig történelmi mélypontra süllyedt.
2.2.5. Ezért a legmélyrehatóbb gazdasági és társadalmi hatásokat valószínűleg az év második negyedévében mérik az egyes ágazatok által tapasztalt intenzitástól függően. 2020 második felében enyhe gazdasági fellendülés várható, noha ennek jellege országonként eltérhet.
2.2.6. A sokknak azonban még ennél is komolyabb hatása volt: teljesen felborította és megváltoztatta életmódunk megszokott modelljeit és rendszereit. A helyreállítási és újraindítási folyamat részeként nem csak a gazdasági teljesítmény visszaállítására kell összpontosítani. Talán még ennél is sürgetőbb és fontosabb, hogy reményt adjunk, és lehetővé tegyük, hogy életünket az „új normális kerékvágáshoz” igazítsuk, ennek keretében teljeskörűen megfelelve a fenntartható fejlődés alapelveinek.
2.3. Társadalmi hatások
2.3.1. A Covid19 messzemenő hatással lesz a munkaerőpiaci helyzetre. A munkavállalók és családtagjaik egészségével kapcsolatos elsődleges aggodalmakon túl a vírus és az azt követő gazdasági sokkhatások három kulcsfontosságú téren befolyásolják a munka világát: 1) a munkahelyek száma (mind a munkanélküliség, mind az alulfoglalkoztatottság miatt); 2) a munkahelyek minősége; valamint 3) bizonyos, a kedvezőtlen munkaerőpiaci következményekkel szemben sebezhetőbb csoportokat érintő hatások. A helyzet a munkavállalók egyes csoportjait jobban érinti, mivel nem rendelkeznek szociális biztonsági hálóval. Ilyenek a bizonytalan foglalkoztatású fiatalok, az idősebb munkavállalók, a fogyatékossággal élő munkavállalók, a nők - mivel felülreprezentáltak a súlyosabban érintett ágazatokban, illetve mert otthon maradnak, hogy családtagjaikat gondozzák -, az önálló vállalkozók vagy a platform-munkavállalók, az alacsony fizetésű munkavállalók, a migráns munkavállalók és az úgynevezett „láthatatlan” - azaz be nem jelentett - munkavállalók. Valószínűleg a dolgozói szegénység is jelentősen növekszik majd8.
2.3.2. Kiemelten fontos, hogy minden munkavállaló munkahelyét és jövedelmét megóvjuk, a mai politikákat pedig hosszú távra előretekintve kell kialakítanunk. Az EU-nak erős európai társadalmi helyreállítási és újjáépítési stratégiára van szüksége, mind uniós, mind nemzeti szinten a szociális partnerek aktív részvételével, a gazdasági fellendülés, a munkavállalók jogainak védelme és mindenki jóllétének biztosítása érdekében. Mélyrehatóbb intézményi és politikai reformokra van szükség a helyreállítás megerősítéséhez és a reziliencia kiépítéséhez olyan szilárd és egyetemes szociális védelmi rendszerek révén, amelyek válságok esetén automatikus gazdasági és társadalmi stabilizátorokként működhetnek. Ez elősegíti az intézményekbe és a kormányokba vetett bizalom helyreállítását is.
2.3.3. A kormányok, valamint a munkavállalói és a munkáltatói szervezetek közötti két- és háromoldalú szociális párbeszéd kulcsfontosságú eszköz a fenntartható megoldások kidolgozásához és végrehajtásához, a közösségi szinttől kezdve egészen a globális szintig. Ehhez olyan szervezetekre van szükség, amelyek erős, független és demokratikus szociális partnerként működnek.
2.3.4. Különös figyelmet kell fordítani annak biztosítására, hogy a válság utáni helyreállítás ne legyen kétsebességes, amint azt a legutóbbi válság kapcsán láttuk. Minden csoportot támogatni kell, hogy egyforma ütemben tudjanak talpra állni - anélkül, hogy a kiszolgáltatottabb társadalmi csoportoknak türelmesen ki kellene várniuk, hogy a foglalkoztatás és az életszínvonal ugyanolyan javulását tapasztalhassák, mint a népesség többi része. Ez különösen igaz a fiatalokra, a fogyatékossággal élő személyekre, az etnikai kisebbségekhez tartozó személyekre, valamint a migránsokra és a menekültekre.
2.3.5. Különös figyelemben kell részesíteni és külön fellépésekkel kell megcélozni a munkaerőpiacról távol levő, már most is szegénységben élő, valamint a várhatóan kialakuló új szegénységi csoportokat. Ezek a csoportok ki vannak téve a további marginalizálódás veszélyének, amihez számos szociális és egészségügyi probléma is társul.
2.3.6. A civil társadalmi szervezetek maguk is a rendszer részét képező egyenlőtlenségek és gyengeségek áldozatai. A szükségletek kielégítésére irányuló jelenlegi és jövőbeli képességüket veszélyezteti az, hogy az erőforrások gyakran szűkösek és ingadozó mértékben állnak rendelkezésre. Ezt orvosolni kell, éspedig azzal, hogy finanszírozási mechanizmusokat állítunk a civil társadalmi szervezetek rendelkezésére.
3. A Covid19-válságra adott uniós válasz értékelése
3.1. Szükséghelyzeti intézkedések
3.1.1. Jelenleg Európában (és ehhez hasonlóan az egész világon) a koronavírus-világjárvány határozza meg életünk minden vonatkozását, beleértve a gazdasági tevékenységet, szervezeteket és rendszereket is. A gazdaság és a gazdaságpolitikai eszközkészlet teljes mértékben alá van rendelve a válság sikeres megoldásának, és alapvetően hozzájárul annak lezárásához. Ugyanakkor még ebben a kritikus időszakban is garantálni kell:
- hogy a mozgósított pénzügyi forrásokat hatékonyan használják fel, és azok az igényektől függően megfelelő célokat szolgáljanak,
- hogy a járvány által érintett összes támogatható alany (magánszemélyek, cégek és vállalkozások, nonprofit szervezetek, közszolgáltatók stb.) méltányos kártérítést kapjon,
- hogy a gazdaság a világjárvány elmúltával készen álljon az újraindulásra úgy, hogy közben a jelenlegi világjárványból levontuk a sürgősen kezelendő szociális kérdésekkel kapcsolatos tanulságokat.
3.1.2. A piac és a gazdaság nem diagnosztizálhat és értékelhet egy ismeretlen egészségügyi problémát, ugyanakkor a gazdasági és pénzügyi költségek és következmények kellő figyelembevétele nélkül a világjárvány jelentette problémát gyakorlatilag lehetetlen volna megoldani.
3.1.3. A tagállamok, valamint a megfelelő uniós intézmények már sürgősségi, megelőző, stabilizációs és kompenzációs intézkedéseket hoztak a válság kezelésére. Ezeket típusuk szerint több kategóriába sorolhatjuk, vannak köztük például monetáris és stabilizáló, fiskális, garancia- és hitelalapú, valamint szabályozási és eljárási intézkedések. Ezek az élet minden területére kiterjednek, bár elsősorban a gazdaságra és az üzleti életre, valamint szociális kérdésekre összpontosítanak (lásd az I. mellékletet).
3.1.4. Az intézkedések átfogó gazdaságpolitikai keveréket alkotnak, amely monetáris politikai választ is magában foglal. Elsősorban a mennyiségi lazítás új hulláma révén fejtik ki hatásukat, amelyet a következők egészítenek ki: új értékpapír-beszerzési rendszer (az EKB felelősségi körébe tartozó pénzügyi piacok likviditásának támogatására), az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) makrogazdasági stabilizációs eszköze, fiskális intézkedések sorozata a rugalmas költségvetési és állami támogatási szabályok ideiglenes elfogadásától kezdve a világjárvány által sújtott vállalkozások és egyének támogatására irányuló óriási költségvetési injekciókon át a visszafizetési kötelezettségek elhalasztásáig, valamint az uniós költségvetési kiadások nagyszabású átcsoportosításáig. Szintén nagyon fontos a különféle szabályozási és eljárási intézkedéseket tartalmazó csomag.
3.1.5. Az európai társadalom támogatására irányuló intézkedésekhez kapcsolódó pénzügyi források becsült mértéke közel 3 000 milliárd EUR (az EU 2019. évi GDP-jének 16%-a). Mostanáig ez uniós és leginkább tagállami szinten végrehajtott gazdaságpolitikai intézkedések keveréke volt. A koronavírussal kapcsolatos kezdeti gazdasági reagálási terv szerint csak 165 milliárd EUR kapcsolódott közvetlenül, támogatás és pénzügyi eszköz formájában a közös uniós finanszírozási forrásokhoz. A további uniós kezdeményezésű intézkedések közé tartoznak a likviditás támogatására, a rugalmasabb szabályok vagy a garanciaalapú pénzügyi eszközök bevezetésére irányuló intézkedések; az összes többi közvetlen, fiskális alapú intézkedés a tagállamok által hozott vagy végrehajtott lépésekből állt. Az EU által előkészített lépések aránya ezt követően nőtt.
3.1.6. Az Európai Bizottság legutóbbi, a jövőbeli uniós finanszírozásról szóló csomagja - amely magában foglal egy ideiglenes európai szükséghelyzeti helyreállítási eszközre („NextGenerationEU”) vonatkozó javaslatot és jelentősen kiigazítja az eredeti 2021-2027 közötti uniós többéves pénzügyi keretre (MFF) irányuló javaslatot - tulajdonképpen forradalmat jelent e téren.
3.1.7. Végül a május legvégén bejelentett átfogó csomag jelentős hozzájárulást jelent az Európai Bizottság részéről a jelenlegi helyzet megoldásához. Ez egy erőteljes és megfelelően célzott új eszközhöz kapcsolódik, amely kizárólag a Covid19 miatti korlátozó intézkedések megszüntetésére, valamint az az utáni újraindításra és helyreállításra összpontosít. A valódi igényekre igyekszik összpontosítani a homogén és működőképes egységes piac megőrzése érdekében. A finanszírozási modell igen észszerűnek tűnik, és innovációt és a tagállamokkal való szolidaritást is képvisel. A majdani NextGenerationEU Eszköz működésének ki kell egészítenie az új többéves pénzügyi keretet, amelynek kellőképpen tükröznie kell más, a világjárványhoz nem feltétlenül kapcsolódó uniós prioritásokat is (például az uniós zöld megállapodást, az egységes piacnak és az Unió versenyképessége feltételeinek fejlesztését, a szociális jogok európai pillérét, a fenntartható fejlődés alapelveihez való fokozatos igazodást, valamint az EU és tagállamai által aláírt és ratifikált összes nemzetközi szerződést és egyezményt).
3.2. Az intézkedések alkalmasságának, illetve elégségességének (elégtelenségének) elemzése és az azzal kapcsolatos következtetések
3.2.1. Mint korábban említettük, a kérdés annyira átfogó, hogy a megfelelő megoldás csak jól összehangolt szakpolitikai kombinációval és az egyes szereplők határsköreinek egyértelmű meghatározásával lehetséges, megfelelő célokkal és cselekvési ütemtervvel. Az elfogadott intézkedések között számos új innovatív megközelítést találunk, amelyek a következő időszakban is felhasználhatók.
3.2.2. Ez az első alkalom a legutóbbi válság és annak következményei óta, hogy az újonnan létrehozott ESM-nek lehetősége van stabilizálni az euróövezet makrogazdasági környezetét. A monetáris politikai válasz szintén nagyon hasznosan segítette, hogy a pénzügyi szektor funkcionális és hatékony maradjon, megfelelő likviditással. Szintén nagyon fontosak az állami támogatásokra, valamint a fiskális fegyelemre vonatkozó rugalmasabb szabályokat bevezető intézkedések, amelyek lehetővé teszik a pénzügyi források forgalomban tartását, amikor a csökkent aggregált kereslet kockázata megnő. Alapvető fontosságú, hogy a válság által érintett valamennyi szereplő - magánszemélyek, vállalkozások és nonprofit szervezetek - a lehető leggyorsabban ellentételezést kapjon, a kötelezettségeik elhalasztása és a teljes lezárás során felmerült károk kompenzálása révén.
3.2.3. A sürgősségi intézkedések szintén rendkívül helyénvalók voltak. A valós helyzet megmutatta, hogy végzetes kockázatok időszakában a tagállamok még mindig inkább saját maguk kezelik a válságot; az alapvető orvosi eszközök és felszerelések szállításával kapcsolatban néhány összehangolt intézkedésre nemcsak gyakorlati okokból lett volna szükség, hanem ahhoz is, hogy az uniós egységes piac értékei értelmet nyerjenek. Inspirációként is szolgál az exitstratégiai intézkedések bevezetéséhez és a korlátozások megszüntetéséhez, amelyeket gondosan össze kell hangolni. Ez a vészhelyzet óriási teret nyit a garancia- és hitelalapú eszközök számára is, ezúttal elsősorban az EBB eszközkészletének vezetésével. Ez tükrözi annak szükségességét, hogy több magántőkét vonjanak be a közérdeket érintő elosztási szabályok szerint. Amikor a valódi szükséglet ilyen mértékben meghaladja az államháztartás korlátozott forrásait, ez az egyetlen megoldás, amelyet tovább lehet fejleszteni az „új normális kerékvágást” jelentő időszakban.
3.2.4. A tíz évvel ezelőtti válsághoz hasonlóan a jelenlegi időszak is rámutatott, hogy az uniós költségvetés igencsak korlátozottan képes reagálni a váratlan sokkhatásokra, különösen, ha azok az aktuális pénzügyi keret végén jelentkeznek. Az EU költségvetési rugalmassága többszörösen is felfedi az EU pénzügyi struktúrájának egyik legfontosabb gyengeségét. Ha valóban hatalmas összegű pénzügyi forrást kell mozgósítani, akkor új eszközt kell létrehozni (például a NextGeneratio-nEU-t), máskülönben a tagállamok fellépésére kell támaszkodni. Ez a helyzet egyértelműen jelzi, hogy tovább kell fejleszteni az uniós pénzügyi rendszert, különösen a váratlan sokkhatások kapcsán; a jelenlegi modell nem kínál megfelelő közös uniós pénzügyi alapot az EU és az euróövezet makrogazdasági stabilitásának támogatásához.
3.3. Az uniós intézmények ilyen intézkedések biztosítására vonatkozó hatásköreinek értékelése
3.3.1. A fenti leírás és elemzés alapján nagyra értékeljük az EKB és az eurócsoport releváns és időszerű lépését, mellyel aktiválták az ESM-et. Szintén rendkívül fontos volt az Európai Bizottság válasza, különösen ami a világjárvány kitörésére és terjedésére való reagálás szempontjából elengedhetetlen áruk és felszerelések szállítási láncát támogató rugalmasabb szabályok és sürgősségi intézkedések elfogadását illeti. Kis idő múltán az Európai Bizottság vezető szerepet vállalt, májusban bevezetve és végrehajtva az átfogó csomagot, mely a kiigazított új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot és a NewGenerationEU Eszközt is tartalmazta. Most fontos a tagállamok támogatása a csomaggal kapcsolatos konszenzus eléréséhez és mihamarabbi gyakorlati végrehajtásához. A legfontosabb tanulság mégis az, hogy az EU egésze továbbra is meglehetősen sebezhető a nagyszabású külső eredetű sokkhatásokkal szemben, és a folyamatos javulás ellenére bizonyos szempontból továbbra sem eléggé képes ezek kezelésére. A legszemléletesebb példa e tekintetben az EU költségvetésének rendkívül korlátozott rugalmassága és felkészültsége.
3.3.2. Emellett az EU intézményei és a tagállamok csak megkésve kezdtek intézkedéseket elfogadni az egységes piac integritásának, homogenitásának és hatékonyságának védelme érdekében, amely az uniós integráció legfontosabb gazdasági eredménye.
3.4. Forgatókönyvek és kihívások a jövőre nézve
3.4.1. A legvalószínűbb forgatókönyv jövőre nézve az, hogy 2020 második negyedévében elérjük a gazdasági ciklus mélypontját, a második félévben pedig a fellendülés fokozatos jelei mutatkoznak. Ha a világjárványnak nem lesz második, és ha az exit- és helyreállítási stratégiák megfelelőek és hatékonyak, akkor a növekedés várhatóan 2021-ben folytatódik, és 2022-ben a gazdasági teljesítmény, 2023-ban pedig a beruházási tevékenység szempontjából is eléri a Covid19 előtti szintet. Ez a forgatókönyv reálisnak tekinthető, bár kissé optimista. Mivel azonban továbbra is nagyfokú a bizonytalanság, az EU-nak fel kell készülnie a kevésbé pozitív fejleményekre is, ideértve akár a korlátozó intézkedések újbóli bevezetését, több sürgősségi lépést, a következmények enyhítésére irányuló nagyobb kötelezettségvállalást és a rászoruló vállalkozások és magánszemélyek célzottabb kompenzációját.
3.4.2. A jelenlegi helyzet nemcsak a ciklikus gazdasági fejlődés egyik fázisa, hanem fontos és döntő pillanat is az európai gazdasági és társadalmi rendszerek és szervezetek strukturális átalakítása és reformja szempontjából. A jelenlegi időszak célja nemcsak a gazdaság gyakorlati újraindítása (a ciklus visszaállítása a Covid19 előtti szintre), talán még ennél is fontosabb a jelentős mennyiségi és minőségi változások megtervezése és végrehajtása. A cél a társadalmi-gazdasági-környezeti modell átfogó értékelése, valamint előnyeinek és hátrányainak azonosítása. A radikális újjáépítésnek nemcsak az új vagy kiigazított politikákban, hanem a szubszidiaritás elvének megfelelően minden szereplőt bevonó új kompetenciákban is tükröződnie kell (a tagállamok és az EU intézményei közötti kapcsolatokban, továbbá az uniós intézmények között is). Itt az ideje annak is, hogy felmérjük, hogy jelenlegi társadalmi és gazdasági struktúráink miért tesznek ki ennyire sok embert ilyen sokkhatásoknak. A jelenlegi világjárvány különösen sebezhetővé tette egyrészt azokat, akik bizonytalan foglalkoztatási státuszuk miatt e szűkös időkben nem részesülhettek szociális védelemben és annak lehetőségében, hogy kényszerszabadságra menjenek, másrészt pedig azokat, akik el voltak szigetelve a közösségüktől és az azokon belül működő támogató hálózatoktól.
3.4.3. A helyreállítási és újjáépítési folyamat fő területei a következők:
- az egységes piacban rejlő lehetőségek teljeskörű kiaknázása, a versenyképesség helyreállítása érdekében kohéziójának, működőképességének és hatékonyságának fenntartására törekedve,
- a társadalmi felzárkózás biztosítása érdekében az egységes piac kiegészítése egy ambiciózus szociális stratégiával, különös tekintettel a szociális jogok európai pillérének teljeskörű végrehajtására,
- a szükséges strukturális változások és a kapcsolódó beruházási tevékenységek folytatása, elsősorban a digitális, intelligens és társadalmi innovációk, valamint a zöld átmenet tekintetében,
- az EU versenyképességének folyamatos javítása,
- a feltételek megteremtése az EU önellátásának és ellenálló képességének erősítéséhez a globális hatások kezelése terén,
- a feltételek megteremtése az EU stratégiai eszközei és iparágai feletti ellenőrzés fenntartásához,
- a munkaerőpiachoz való hozzáférés támogatása mindenki számára annak érdekében, hogy befogadó és reziliens munkaerőbázist lehessen kiépíteni,
- beruházás egyes marginalizált közösségek beilleszkedésébe a teljeskörű társadalmi és gazdasági részvétel biztosítása érdekében,
- az EU szállítási láncainak jelentős javítása kockázatok és vészhelyzetek esetére.
4. A Covid19 utáni válság: a változás lehetősége és szükségessége az Európai Unióban
4.1. A „fekete hattyú”
4.1.1. A Covid19-válságot sok megfigyelő kapcsolja össze a „fekete hattyú” jelenséggel, amelyet Nassim Nicholas Taleb libanoni matematikus határozott meg: „ritka és előre nem látható esemény, mert nem tartozik a normál emberi eshetőségek körébe, és azért annyira zavaró, mert felforgathat életeket, megváltoztathatja az elképzeléseket, és örökre megváltoztathatja a jelenség által sújtott közösségeket” * . De valóban egy fekete hattyúval állunk szemben a Covid19-vészhelyzet kezelése kapcsán? Valóban olyan váratlan ez az esemény? Vagy egy sor rossz döntéssel legyengítettük az egészségügyi rendszereinket és stratégiai termelési és társadalmi struktúráinkat? A korábbi állapot visszaállítása nem lehet politikai opció a válság következményeinek kezelésére. Európának lehetősége és alkalma van egy új világ felépítésére, és ebben az EU-nak jelentős szerepet kell játszania.
4.1.2. Ezért a válságból való kilábaláshoz a szakpolitikai válaszok újfajta keverékére és ütemezésére van szükség. Megfelelően kezelve együtt túljuthatunk rajta, életeket mentve és megőrizve a társadalmi jólétet, társadalmi-gazdasági modelljeinket a még inkább az emberekre és a természetre összpontosító modellekké alakítva, és megerősítve a fenntartható fejlődésre irányuló globális partnerséget.
4.1.3. Ezért most a mindenki számára alapvető kérdésekre kell összpontosítanunk: a vállalkozások válságból való kilábalásának támogatására, hogy tisztességes munkát tudjanak kínálni, a jó élet- és munkakörülményekre, az egészségügyi ellátáshoz, a tiszta élelemhez, vízhez, levegőhöz és fogyasztási cikkekhez való egyenlő hozzáférésre, a virágzó természeti világra, a következő generáció számára biztonságos éghajlatra, az egyre befogadóbb és mindenki számára hozzáférhető társadalomra, és az erős és működő demokráciákra, amelyek szükség idején továbbra is védenek minket. Ennek elérése érdekében ambiciózusnak kell lennünk, és a megfelelő időben kell meghoznunk a megfelelő döntéseket: az „EU újjáépítési és helyreállítási tervét”.
4.1.4. Az Európai Bizottságnak konkrét lépéseket kell tennie annak megakadályozására, hogy a kormányok olyan „szükséghelyzethez” folyamodjanak, amely aláássa az emberi jogokat és a jogállamiságot. A kormányoknak nem szabad visszaélniük a koronavírus-válsággal és olyan intézkedéseket bevezetniük, amelyek meghaladják a válság kezeléséhez feltétlenül szükséges mértéket. Ide tartoznak például az olyan intézkedések, amelyek sértik a magánélet védelmét, a megfelelő jogalkotási eljárást, az igazságügyi jogköröket és szerepeket, vagy a polgárok és a civil társadalom jogait. A meghozott intézkedéseknek arányosnak kell lenniük és a közbiztonságot kell szolgálniuk. Különösen pedig biztosítani kell a véleménynyilvánítás szabadságát azok számára, akik rámutatnak a jelenlegi helyzet kihívásaira.
4.2. Az EU helyreállítási és újjáépítési tervére vonatkozó iránymutatások
4.2.1. Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy a koronavírus-válságból való kilábalás csak akkor lesz sikeres, ha azt társadalmunk szerkezetének átalakítása kíséri: a rekonstrukcióra és a helyreállításra egyaránt összpontosítanunk kell. Nem állíthatjuk egyszerűen vissza azt, ami eddig létezett: át kell alakítanunk és javítanunk kell azt. Az EGSZB úgy látja, hogy a szerkezetátalakításnak és a javításnak azon elveken kell alapulnia, amely minden munkájának alapját képezi: a belső piac teljes működőképességének biztosításán, az emberi és a szociális jogok, a demokratikus értékek és a jogállamiság védelmén, a fenntartható fejlődési célok elérésén, a körforgásos gazdaság létrehozásán és az Unió éghajlatsemlegességének legkésőbb 2050-ig való elérésén. Gondoskodnunk kell a jó kormányzásról és a demokratikus elszámoltathatóságról is.
4.2.2. Bármennyire megfelelőek és kiterjedtek is lesznek a meghozott intézkedések, csak akkor lesznek hatékonyak és csak akkor számíthatnak támogatásra, ha elérik a helyi szintet és azokat az embereket, akiknek szánták őket. Ezért elengedhetetlen, hogy mind az uniós intézmények, mind a tagállamok határozottan törekedjenek a hatékony végrehajtás biztosítására.
4.2.3. Alapvetően fontos, hogy tanuljunk egy olyan társadalmi hibából, amely a pandémia idején bekövetkezett aránytalanul sok haláleset hátterében áll. Itt a fogyatékossággal élő személyek és az idősek bentlakásos intézményeire gondolunk. Ezek a válság alatt a fertőzés és a halálesetek melegágyává váltak. Rá kell ébrednünk, hogy soha nem lehet uniós pénzt olyan intézményekbe fektetni, amelyek amellett, hogy megfosztják az embereket attól a joguktól, hogy szabadon döntsenek arról, hogy hogyan élnek, még strukturálisan alkalmatlanok is arra, hogy vis major esetén megvédjék őket.
4.2.4. A koronavírus-válság sajnos egyértelművé tette azt is, hogy elengedhetetlen az EU-n belüli intenzív pedagógiai munka fokozása a polgárok emberi jogi kultúrája és a demokratikus együttélés terén, az EUMSZ 2. cikkében foglalt elvek és értékek alapján. Ismételten hangsúlyozzuk az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság alapvető értékei iránti mély és folyamatos elkötelezettségünket, amint azt az EU-t létrehozó szerződések is kifejezik.
4.2.5. A válság kezelésében a kulcsszó a szolidaritás. Szolidaritás a kórházi ápolókkal és az idősotthonok gondozóival. Szolidaritás a fizetés nélkül maradt munkavállalókkal, és a munkaadókkal, akik vállalkozásuk megmentése érdekében szintén lemondanak a bérükről és a bónuszokról. Szolidaritás a kormányok részéről nemcsak a gazdasági, hanem a kulturális szereplőkkel és egyéb társadalmi csoportokkal is, amelyek támogatások nélkül nem képesek megélni. És mindenekelőtt: szolidaritás az országok között, különösen az EU-n belül, mivel az EU országai gazdasági szempontból annyira szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hogy csak a válság hatásainak együttes és támogató megközelítése lesz hatékony.
4.2.6. Egy rendkívül nagyszabású zöld beruházási terv biztosítja a szükséges gazdasági ösztönzést és megteremti a későbbi sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességet. Egy ilyen ambiciózus és paradigmaváltó megbízatás csak bizonyos különleges feltételek mellett teljesíthető, amelyeket kifejezetten el kell fogadni. Ezért az EU koronavírus-válsággal kapcsolatos helyreállítási tervében szereplő gazdasági és környezeti törekvéseket egyszerre kell megvalósítani, minden szempontból előnyös helyzetet eredményezve. Ehhez szigorúan kell kiválasztani a beruházási programokat, olyan ágazatokat célozva, amelyek nagy potenciállal bírnak a gazdasági ösztönzés, a munkahelyteremtés és a környezeti átalakulás („zöld ösztönző”) szempontjából.
4.2.7. E célból az európai zöld ösztönzőt két átfogó cél elérésére kell kialakítani. Először is serkentse a gazdaságot és teremtsen új munkahelyeket, de a veszélyeztetetteket is védje, másodszor pedig támogassa a tiszta és ellenállóképes európai gazdaság kialakítását. Frans Timmermans alelnök a Twitteren így fogalmazott: „Az általunk javasolt helyreállítás olyan társadalmat hoz létre, amelyre a jelen és a jövő nemzedékeinek szükségük van: tiszta, virágzó és ellenálló lesz. Olyan, ahol senki sincs lemaradva.”
4.2.8. A kölcsönösséget előírássá kell tenni. Ha az állami forrásokat arra használják, hogy jövőképet kínáljanak a magánszektornak, akkor a társadalom számára történő értékteremtés jogos elvárás a társadalom részéről. Itt az adófizetési megállapodásokra, a jó szociális munkáltatókra, az osztalékok és a bónuszok visszatartására, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében tett erőfeszítéseket illető kötelezettségre és a környezetvédelmi törvények betartására, illetve a vállalati mobilitási politikák fenntarthatóbbá tételére gondolunk.
4.2.9. A jelenlegi gazdasági modell mindent a GDP-hez (mint egy totemhez) viszonyít, ez azonban mérőszámként soha nem volt képes megmutatni azt, ami az embereknek igazán számít. Az EU gazdasági és társadalmi fejlődésének egy új modell mentén történő újragondolása az EGSZB véleménye szerint azt jelenti, hogy ezt a fő gazdasági mutatót össze kell vonni egy másik, ugyanilyen fontos mutatóval: a közösség jóllétével.
4.2.10. Az EGSZB úgy véli, hogy az újjáépítési és helyreállítási terv középpontjában az embereknek és bolygónk jövőjének kell állnia. E tekintetben döntő fontosságú a lehető legnagyobb nettó foglalkoztatás fenntartása rövid távon. De a láthatáron lévő pontról sem feledkezhetünk meg: ez az időtálló gazdaság, amely megfelel a társadalom igényeinek, nem járul hozzá az éghajlatváltozáshoz, intelligensen használja az erőforrásokat, és egészséges életkörülményekkel és jó foglalkoztatottsággal tölti meg az európai keresőképességet. A fenntartható jövő érdekében ezt kell megcéloznunk. Az időtálló gazdaság alapja továbbá az, hogy a munkavállalók minden típusa számára a lehető leghozzáférhetőbb legyen, és hogy mindenki hozzá tudjon járulni közösségének és társadalma egészének jólétéhez. Tanulnunk kell abból az új keletű rugalmasságból, amelyet a munkáltatók a válság során alkalmaztak a munkaerőpiacról leginkább kiszorultak (fogyatékossággal élők, tartósan munkanélküliek, idősebb munkavállalók) szükségleteinek kielégítése érdekében. Ennek segítségével megkönnyíthetjük részvételüket egy új, környezetbarátabb gazdaságban. Törekedjünk erre: a fenntartható jövőre!
4.2.11. Az EU-nak és tagállamainak biztosítaniuk kell, hogy az új, tiszta gazdasággal foglalkozó vállalatok, nevezetesen az induló vállalkozások és a kkv-k hozzáférjenek a jövőbeli megoldások fejlesztéséhez szükséges tőkéhez.
4.2.12. A szociális partnereket be kell vonni olyan támogatási intézkedések kidolgozásába és megerősítésébe, amelyek számos ágazatban ellensúlyozzák a gazdasági tevékenység hiányát, és a munkavállalók és a kisvállalkozások valamennyi típusának védelmét szolgálják. Megfelelő és fenntartható munkanélküli ellátásokra és egyéb támogatási formákra van szükség, beleértve a nettó helyettesítési rátára, a munkanélküli ellátásra való jogosultság időtartamára és feltételeire vonatkozó európai minimumszabályokat. Azokban az ágazatokban, ahol ez megvalósítható, a szociális partnerekkel konzultálva be lehet vezetni csökkentett munkaidős foglalkoztatási rendszereket. Egyes tagállamokban a karanténba helyezett munkavállalók betegségi ellátást kaphatnak. A távmunka-lehetőségek egyszerűsítése a szociális partnerekkel konzultálva szintén módot ad a vállalatok, a munkavállalók és az önálló vállalkozók helyzetének megkönnyítésére. Ezenkívül a kormányok pénzügyi és technikai támogatást nyújthatnak a kkv-knak a távmunka-kapacitások gyors fejlesztésének elősegítése érdekében.
4.2.13. A gazdaság és a társadalom reformjának folyamata az összes polgár - szociális partnereken és a civil szervezeteken keresztüli - részvétele útján valósulhat meg. A tagállamoknak és az EU-nak ezért gondoskodniuk kell arról, hogy ebből a komplex folyamatból senki ne maradjon ki, különösen a legbizonytalanabb helyzetben lévő munkavállalók, a nyugdíjazás előtt állók, a fogyatékossággal élők, az alacsony pozícióban dolgozó nők és a fiatalok, különösen a látható kisebbségek tagjai és a migráns háttérrel rendelkezők, de legfőképpen azok, akik e csoportok közül többhöz is tartoznak.
5. A helyreállítási terv
Az EGSZB szorgalmazza a zöld helyreállítást, valamint az erőteljes társadalmi és gazdasági helyreállítást, hozzátéve, hogy ilyen ambiciózus és mindent átalakító menetrend csak akkor valósulhat meg, ha az hat elven: a szolidaritás, a versenyképesség, a fenntarthatóság, a foglalkoztatás megőrzése, a jövedelem megőrzése és a részvétel elvén alapul. Minél erőteljesebbek a helyreállítási intézkedések, és minél jobban igazodnak a tagállamok és lakosságuk helyzetéhez, annál hitelesebb lesz Európa és annál jobban képes lesz felülemelkedni az eddig nem látott kihívásokon, amelyekkel ebben a válságban szembenézünk.
5.1. Az egységes piac
5.1.1. Az európai projekt középpontjában az egységes piaci stratégia áll, amely lehetővé teszi az emberek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabadabb mozgását, lehetőségeket kínálva az európai vállalkozások, fogyasztók és munkavállalók számára. Intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az akadályokat felszámolva teljes mértékben ki lehessen aknázni az ebben rejlő lehetőségeket. Ezenkívül a válságot követően és a változó környezet egyéb aspektusait, például a digitalizációt szem előtt tartva az egységes piacnak teljes mértékben alkalmazkodnia kell az új ötletekhez és üzleti modellekhez. A cél ezért az egységes piac - mint a fellendülés egyik eszköze - helyreállítása, újjáélesztése és megújítása. A rövid távú intézkedések között azonnal meg kell nyitni a határokat. Emellett az alábbi két ágon kell további rövid távú intézkedéseket hozni:
A feszültségek kezelése. Ezen a téren komoly aggodalmat okoznak a most kialakuló „egyenetlen” versenyfeltételek. A tagállamok ösztönzőcsomagjai rendkívül változatosak, és (azzal a jó szándékkal, hogy csillapítsák a keresleti sokk egy részét) egyenlőtlen versenyfeltételeket eredményeztek a tagállamok között. Ezenkívül az állami támogatásokat ágazati szempontból is meg kell vizsgálni, és elemezni kell, hogy ezek a tevékenységek rövid és hosszú távon mennyire torzítják a versenyt és az egyenlő versenyfeltételeket.
A gazdaság és a termelékenység beindítása. A reálgazdaságban termelékenységre van szükségünk (ez munkahelyeket, vásárlóerőt, alaptermékeket és szolgáltatásokat jelent). Ennek a termelékenységnek különböző formái lehetnek, és a termelékenység többféle üzleti modellel biztosítható, de ezen a téren intézkedéseket kell hoznunk, ha el akarjuk kerülni az egyenlőtlenségek további növekedését. A beindítás támogatási csomagot és kedvező környezetet jelent a kkv-k és az ipar számára. Mint tudjuk, a kkv-k az európai gazdaság gerincét képezik, és speciális támogatásra van szükségük, de további terhek vagy bürokrácia nélkül. A kkv-k csak akkor állhatnak helyre, ha uniós és nemzeti pénzügyi támogatásokat bocsátanak rendelkezésükre. Ennek kapcsán kulcsfontosságúak lesznek a támogatások, kölcsönök, a likviditás biztosítása, az adókedvezmények, a személyzet megtartásának és alkalmazásának kedvező feltételei, a csődszabályok felülvizsgálata és az egyéb jellegű segítségnyújtás. A csődjogi szabályozással kapcsolatban az EU-nak jogalkotási intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy a Covid19 miatt csődbe ment kisvállalkozások képesek legyenek gyorsan újraindulni. E fellépések időtartamát korlátozni kell.
5.2. Iparstratégia
5.2.1. Jól összehangolt európai iparpolitika, amely figyelembe veszi a Covid19-válság okozta jelenlegi kihívásokat és a Covid19-világjárvány utáni helyzetet, valamint a digitalizáció és a fenntarthatóság szempontjait. Ezt támogatni kell a fenntartható gazdasági és vállalati struktúrákba történő jelentős beruházásokkal, valamint a szokásos, határozatlan idejű szerződésekre épülő, színvonalas munkahelyek létrehozásával. A kis- és középvállalkozások innovációs potenciáljának kiaknázása, valamint az inkluzív körforgásos és klímasemleges gazdaság felé való elmozdulás biztosíthatja mind a hosszú távú erőforrás-biztonságot, mind a jövőbeli kihívások szempontjából fontos rövid távú ellátást.
5.2.2. Meg kell határozni és támogatni kell a kulcsfontosságú iparágakat és ágazatokat - az emberi erőforrásoktól a kutatásig -, olyan európai iparpolitikát kialakítva, amely védi ezeket a stratégiai ágazatokat a piactól, és biztosítja a kulcsfontosságú elemek - például légzőkészülékek, maszkok és a pandémiás helyzetben szükséges egyéb termékek - ellátásának biztonságát. Ez azt jelenti, hogy támogatni kell azokat a vállalatokat, amelyek termelési kapacitásokat helyeznek át Európába, lehetővé téve, hogy az EU visszanyerje a termelés feletti irányítást, és autonómiát élvezzen a világpiacon, mindenkor az méltányos környezetvédelmi átállással összhangban. Ezeknek a vállalatoknak és cégeknek fenntarthatónak kell lenniük, a munkavállalók erőteljes bevonásával kell működniük, és részt kell venniük a helyreállítási és újjáépítési tervek keretét képező zöld megállapodásban.
5.2.3. A vállalkozás mint szolgáltatás elképzelése azt jelenti, hogy azokat a vállalkozásokat kell segíteni, amelyek a leginkább hozzájárulnak a közös jóléthez - például az egészségügyhöz, a szociális ellátáshoz, az oktatáshoz, a felújításhoz, a kultúrához, a kézművességhez és a kreativitáshoz -, és amelyek élvezik a tisztességes, versenyképes és fenntartható üzleti környezet előnyeit és hozzájárulnak ahhoz. A társadalmi és ökológiai fontosság természetesen együtt jár, de az (öko) szisztémánk leromlására adott válaszként a környezeti követelményeknek minden eddiginél jobban át kell hatniuk valamennyi intézkedésünket és politikánkat. Ennek fényében például a szennyező ágazatokban működő vállalkozásoknak nyújtott pénzügyi támogatást a társadalmi és környezeti szempontból pozitív termelési mód felé történő valódi elmozduláshoz kell kötni.
5.2.4. Európának olyan tevékenységeket kell finanszíroznia, amelyek megfelelnek két kritériumnak: visszatelepítik a stratégiai termelést, hogy Európa függetlenné váljon - különös tekintettel az egészségvédelemre és az egészségügyi reagálásra -, és színvonalas munkahelyek jöjjenek létre, illetve a társadalmilag felelős és környezetbarát, fenntartható beruházásokra helyezik a hangsúlyt. A kis- és középvállalkozások (kkv-k), csakúgy, mint a nagyvállalatok és a szociális vállalkozások, döntő szerepet játszhatnak az európai termelési rendszer átalakításában.
5.3. A zöld megállapodás
5.3.1. Ami a fenntarthatóbb és ellenállóbb európai gazdaságra való áttérés előmozdítását illeti, a zöld ösztönzőnek biztosítania kell az inkluzív helyreállítást, ami egyetlen európait sem hagy cserben.
5.3.2. A „ne okozz kárt!” elvvel összhangban a rövid távú gazdasági ösztönzéshez kapcsolódóan végrehajtott beruházásoknak vagy nem szabad lassítaniuk, vagy kifejezetten fel kell gyorsítaniuk az európai gazdaságnak a nulla szennyezés, a biológiai sokféleség helyreállítása és a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása irányába történő strukturális átalakítását. E célból a zöld ösztönzőnek különösen azokat az intézkedéseket kell támogatnia, amelyek az erőforrás-hatékonyság növekedését, természeti tőkénk tiszteletben tartását és az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátásának a klímasemlegességgel összhangban történő közép- és hosszú távú csökkentését pozitívan befolyásolják.
5.3.3. Alapvetően fontos, hogy a zöld ösztönzők célzottak legyenek, azon ágazatok számára nyújtva gazdasági támogatást és ösztönzést, amelyek maximális pozitív hatást gyakorolnak az aggregált keresletre. A maximális gazdasági eredmény elérése érdekében a zöld ösztönzőnek olyan ágazatokat kell céloznia, amelyekben jelentős lehetőségek rejlenek a munkahelyteremtésre, amennyiben a megfelelő képzettségű emberek rendelkezésre állnak. Figyelembe kell venni a koronavírus-válság aszimmetrikus hatását is, amely aránytalanul nagy mértékben érinti az EU déli tagállamainak gazdaságait.
5.3.4. Az európai zöld megállapodással az Európai Unió megkezdte a fenntartható gazdaságra való átállást. Ezért észszerű a gazdasági támogatási intézkedéseket ennek az átállásnak a további ösztönzésével kombinálni. A közpénzeket pozitív társadalmi és környezeti hatásokat teremtve kell felhasználni. A foglalkoztatás szempontjából ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy ugyanazokat a munkahelyeket vagy ugyanazon gazdasági tevékenységeket kell megőrizni vagy megmenteni. Ha egy vállalatnak vagy ágazatnak nincsenek reális kilátásai a fenntartható gazdaságban, akkor a támogatási csomag az ágazaton belüli vagy ágazatok közötti váltásra használható fel megfelelően.
5.3.5. A zöld megállapodás olyan, ellenállóképes jövőbeli üzleti erőket igényel, amelyek elkötelezettek a siker iránt. A határokon átnyúlóan működő európai vállalatok releváns és fontos szociális szereplők. Üzleti tevékenységük során a „méltányos átállás” politikai koncepciójának kell vezérelnie őket. A „fenntartható vállalat”, amelyben erős a „munkavállalók hangja”, olyan kulcsfontosságú politikai szereplő, amelyben garantáltak a kötelező tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogok és az igazgatótanácsi szintű részvétel, és amely integrálja a makrogazdasági politikát a kollektív szerződésekkel. Ha lehetővé tesszük a munkavállalók, a szakszervezetek és az üzemi tanácsok számára, hogy aktívan részt vegyenek a vállalati politikára vonatkozó tervek végrehajtásában, amelyeket a „fenntartható vállalkozás a méltányos átállásért” elgondolás kell hogy vezéreljen, az lehetőségeket kínál az egészséges környezetben, jó életminőséget biztosító régiókban, méltányos munkakörülmények mellett betölthető tisztességes munkahelyekre.
5.3.6. Szakaszos támogatási csomagokat kell létrehozni, mert senki sem tudja megjósolni, hogyan alakul a gazdaság a koronavírus-válság után. Ezért támogatjuk a támogató intézkedések szakaszos végrehajtását, hogy az adott ágazatban történt előrelépések és az ágazat - részben a pozitív éghajlati és természeti hatások mértéke alapján történő - értékelése alapján kiigazításokat lehessen tenni.
5.3.7. A zöld megállapodásnak meg kell őriznie a minőségen és a fenntarthatóságon alapuló európai mezőgazdasági modellt. A helyreállítási tervnek elő kell mozdítania a következőket:
- fenntarthatóbb élelmiszerrendszerek, mind a termelés, mind a fogyasztás szintjén, összhangban az Európai Bizottságnak a fenntartható élelmiszerekre vonatkozó „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiával kapcsolatos szándékával,
- az EU élelmiszer-önrendelkezése az európai mezőgazdaság különféle formái közötti szolidaritás és a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontok integrációjának szellemében,
- az új uniós biodiverzitási stratégiából származó ambiciózus javaslat: a biodiverzitási stratégiának az összes újjáépítési erőfeszítés kulcsfontosságú elemének kell lennie. Egy ambiciózus stratégia erős és koherens üzenet lenne a környezetvédelmi, éghajlati, közegészségügyi és társadalmi fellépés szempontjából. Előnyei lennének mind a KAP, mind az európai élelmiszerrendszer számára, és így még fenntarthatóbbá tehetné azokat.
5.4. A beruházási prioritások
5.4.1. A „jólléti” gazdaság megvalósításához elengedhetetlen, hogy beruházzunk a hozzáférhető közösségi terekbe, az egészségügyi ellátásba, az inkluzív oktatásba, a szociális szolgáltatásokba, a zéró szén-dioxid-kibocsátású lakhatásba és infrastruktúrába, valamint a biológiai sokféleség védelmébe és helyreállításába, decentralizálva az energiatermelést. Az egyik ilyen terület, amelyet prioritásként kell kezelni, az épületek energetikai felújítása. Ennek a felújítási hullámnak lehetőséget kell biztosítania arra is, hogy időtállóvá tegyük az épületállományt azáltal, hogy akadálymentesebbé tesszük az idősödő népesség és mind több fogyatékossággal élő személy számára.
5.4.2. Az építőipar fontos: több millió ház energiahatékony felújítása és fenntarthatóvá tétele érdekében ez az ágazat újraindulna, és egy lépéssel közelebb vinne minket a klímasemlegesség eléréséhez. Az építés munkaigényes, és az épületek energiafogyasztása (világítás, fűtés) a szén-dioxid-kibocsátás egyharmadát teszi ki Európában. Ez hatalmas munka, mivel a lakó- és kereskedelmi épületek 75%-át azelőtt építették, mielőtt az energiafogyasztásra vonatkozó uniós szabályok hatályba léptek volna. Az energiaszegénységtől sújtott emberek otthonának felújítása az EU közegészségügyi kiadásainak jelentős csökkenéséhez vezetne, mivel korábbi tanulmányok arra utaltak, hogy a modern egészségügyi rendszerben az energia-szegénység átlagos költsége valószínűleg háromszor magasabb, mint a lakásállomány korszerűsítését szolgáló intézkedések költségei * .
5.4.3. Tekintettel a lakóépületek, az építészeti és az infrastrukturális örökség elöregedésére, az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy megfelelő mennyiségű beruházást kell indítani a lakóépületek, a művészi örökség (nagyvárosi területeken, városokban, falvakban) és a közlekedési infrastruktúra eszközeinek (kikötők, hidak, autópályák stb.) biztonságossá tétele (földrengésveszélyes területeken) és átalakítása érdekében.
5.4.4. A megújuló és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrások használatának bővítéséhez nemcsak a megfelelő létesítmények megépítésére van szükség, hanem a teljes európai villamosenergia-hálózat és a tárolási lehetőségek korszerűsítésére is.
5.4.5. A helyreállítási terv lehetőséget nyújt a nagyon is szükséges tömegközlekedésbe történő beruházásokra és egy valódi modális váltásra, csökkentve ezzel a légszennyezést és hozzájárulva az éghajlatvédelmi lépésekhez. Ez a következőket jelenti: több villamos, gyakrabban közlekedő, nulla kibocsátású autóbuszok és valódi intermodalitás a városokban; uniós cselekvési terv és nagyszabású pénzügyi támogatás a vasutak korszerűsítésére, bővítésére és karbantartására; illetve beruházások a vonatokba, az éjszakai vonatjáratokba, a határokon átnyúló vasúti összeköttetésekbe és a vasúti közlekedéshez kapcsolódó egyéb innovációkba. Uniós szintű koordináció szükséges annak érdekében, hogy a rövid távú repülőjáratokat fenntartható alternatívák helyettesítsék. Ha próbáljuk a forgalmat közútjainkról más közlekedési módokra átterelni, az azt jelenti, hogy több rakománynak kell vasúton, belvízi úton és tengeren mozognia (pl. fenntartható rövid távú tengeri szállítás).
5.4.6. Az alapok felépítése egy olyan kibocsátásmentes európai mobilitási ágazat számára, amely képes kielégíteni a belső égésű motorok alternatívái és a megfelelő töltési infrastruktúra iránti növekvő keresletet mind az személygépkocsik, mind pedig a kisteherautók, buszok és teherautók vonatkozásában, ugyanakkor növeli a vasúti ágazat számára nyújtott kínálatot is. Ez magában foglalja az elektromos töltőállomások kiterjedt hálózatát egész Európában, valamint a fenntartható és hatékonyabb akkumulátorok fejlesztését. Ezt átképzési programok kísérik, amelyek új karrierlehetőségeket kínálnak a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló közlekedési ágazatból kilépő munkavállalók számára.
5.4.7. Mint több városban már láttuk, a kijárási korlátozások időszaka kihívásokat állít a városi tér és a mobilitás hagyományos használata elé, és kísérletezésre ösztönöz. A helyreállítás időszaka további előnyöket nyújthat a kerékpározás fejlesztése szempontjából, mivel támogathatja a fizikai távolságtartást, csökkentheti a tömeget a tömegközlekedésben, több helyet biztosíthat, és könnyebben megközelíthetővé teheti a helyi üzleteket. A kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére irányuló beruházások gyorsan hatást gyakorolhatnak a városokban és a városok között, és ösztönözhetik a kerékpáros ökoszisztéma fejlődését.
5.4.8. A gazdaság körforgásos gazdasággá történő átalakítása elengedhetetlen a zöld megállapodás sikeréhez. Ez az oka annak, hogy például az acél- és a cementipart (nagy energiafogyasztók) és a vegyipart másképpen kell megszervezni.
5.4.9. A helyreállítási csomag, melynek központi eleme a körforgásos gazdaságra való áttérés, jelentősen felgyorsíthatja a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket, és elősegítheti az alternatív anyagok és az új technológiák innovációját. Először is a pazarlás elkerülése érdekében az EU-nak támogatnia kell a javítás és az újrafelhasználás terén működő induló vállalkozások és szociális vállalkozások létrehozására irányuló kezdeményezéseket, valamint támogatnia kell a megfelelő (át) képzést azok számára, akik a gazdasági visszaesés során elvesztették a munkahelyüket. Ezt elsősorban a „méltányos átállási területekre” lehetne összpontosítani, lehetővé téve a bányászati régiókból „hulladékbányászati” (vagyis másodnyersa-nyag-visszanyerési) régiókká történő átalakulást.
5.4.10. Másodszor: a települési hulladék elkülönített gyűjtése kulcsfontosságú feltétel ahhoz, hogy az újrafeldolgozás révén a hulladékból valóban értéket lehessen kinyerni. Az EU-nak ezért támogatnia kell a helyi önkormányzatokat abban, hogy az elkövetkező öt év alatt behozzák a települési hulladék gyűjtéséhez, szétválogatásához és újrahasznosításához szükséges infrastrukturális beruházások terén meglévő lemaradásaikat.
5.4.11. A koronavírus-válság azt mutatja, hogy a digitális forradalom fontos szerepet játszik társadalmaink válságállóságának fokozásában. Kiemelkedő fontosságú az alapvető szolgáltatások digitalizálásába történő beruházás, valamint a kormányok, a jogalkotók és az állami intézmények azon képességének javítása, hogy válság idején is képesen legyenek szolgáltatásaik nyújtására. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a digitális technológia eszköz, nem pedig önmagában vett cél. A közszféra irányítása alá kell vonnunk és magas fenntarthatósági normák irányába kell terelnünk a digitális technológiákat övező keretet, ideértve azt is, hogy erős demokratikus és technológiai biztosítékokat vezetünk be, olyan költség- és tudástámogató intézkedésekkel kísérve, hogy az előnyökből senki ne maradjon ki. Az uniós akadálymentesítési intézkedéscsomaggal összhangban ez szükségessé teszi annak biztosítását, hogy a digitális forradalom garantálja az akadálymentességet az EU több mint 100 millió fogyatékossággal élő polgára számára.
5.4.12. „A termelőtől a fogyasztóig” stratégiának világos irányt kell adnia az EU élelmiszerrendszerének a jelenlegi egészségügyi válság után, és ösztönöznie kell a fenntarthatóbb, rugalmasabb és méltányosabb élelmiszer-ellátási láncok kiépítését célzó intézkedéseket. Rövid távú intézkedésekre van szükség a szezonális munkaerőhiány kezelése és az ellátási láncok zavarainak megelőzése érdekében. Hosszabb távon „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiának és a közös agrárpolitikának fokoznia kell élelmiszerrendszerünk ellenálló képességét és fenntarthatóságát azáltal, hogy a gazdálkodási modelleket diverzifikáltabb formában építi újjá, ösztönzi a helyi élelmiszer-elosztó központok létrejöttét és a rövidebb ellátási láncokat, továbbá javítja a mezőgazdasági kistermelők, az alacsony környezeti hatású halászattal foglalkozók és az akvakultúra-termelők piacra jutási lehetőségeit.
5.4.13. Be kell fektetni olyan ágazatok dolgozóinak átképzési programjaiba, amelyek valószínűleg nem lesznek időtállóak (például azért, mert erősen támaszkodnak a fosszilis üzemanyagokra). Ez azt jelenti, hogy lehetőségeket kell keresniük a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának csökkentésére és környezetbarátabb megoldások alkalmazására. Támogatjuk az olyan, célzott befektetési politikát, amely minél zökkenőmentesebben áttelepíti az elveszített munkahelyeket azon ágazatokba, ahol munkaerőhiány van, vagyis például a szociális és a zöld ágazatba.
5.4.14. A tagállamoknak többet kell befektetniük a közszolgáltatásokba, mivel - ahogy a válság is megmutatta - a közszolgáltatások döntő szerepet játszanak az emberek életének megmentésében és a világjárvány leküzdésében. Ezért az európai vezetőknek fontolóra kell venniük az úgynevezett aranyszabályt, amikor az EU fiskális szabályait alkalmazzák, mentesítve az állami beruházásokat a hiányszámítás alól, és figyelembe véve a fennálló adósságszint fenntarthatóságát. Az EU-nak mélyrehatóan értékelnie kell a stratégiai fontosságú közszolgáltatások versenyszabályokon alapuló liberalizációjának kérdését. Javítani kell a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést is.
5.5. A szociális intézkedések
5.5.1. A szociális jogok európai pillérének európai szinten, illetve valamennyi tagállamban történő végrehajtása fontos lépés a társadalmi konvergencia folyamatának proaktív elindításához. A szociális jogok európai pillére eszköz egy új és továbbfejlesztett szociális eredménytábla létrehozásához.
5.5.2. A munkahelyeket az uniós stratégia középpontjába kell állítanunk, növelve a know-how jelentőségét és folyamatos alkalmazását az oktatás, képzés és egész életen át tartó tanulás teljes rendszerében, ami lehetővé teszi az európai munkaerő számára, hogy alkalmazkodjon a termelési rendszernek a digitális és zöld átállás nyomán bekövetkező változásaihoz.
5.5.3. A munkavégzés kereteinek átalakítása döntő jelentőségű a Covid19-válság helyreállítási szakaszában. A termelékenység növelésére való törekvés a magán- és közegészségügy, illetve a gondozás területén egyaránt aláásta a szolgáltatás minőségét és megnehezítette a munkatapasztalatok alkalmazását, ami az egészségügyi válság során a legtöbb uniós országban drámai következményekhez vezetett. A szolgáltatásalapú tevékenységek felé történő elmozdulás nagyobb munkaerő-igényű gazdasághoz vezetne, ellensúlyozva az ezekben az ágazatokban meglévő munkahelyek bizonytalan jellegét, támogatva a nagyobb arányú foglalkoztatást és munkahelyeket hozva vissza a reálgazdaságba. Létfontosságúak tehát azok a szakpolitikai intézkedések, amelyek támogatják a jó minőségű szolgáltatásokat nyújtó, nagy munkaerő-igényű ágazatokban folytatott színvonalas munkát.
5.5.4. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság 2020-as aktualizált munkaprogramját * , amely kompromisszumként szolgál a társadalmi dimenzió megőrzéséhez a helyreállítási stratégiában. Számos jogalkotási és nem jogalkotási kezdeményezés létezik, amelyeket nem lehet késleltetni vagy elhalasztani, mivel ezek a szociális menetrend pilléreit képezik. Ilyen például a korábban elfogadott irányelvek (a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv, a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv, az átlátható és kiszámítható munkafeltételekről szóló irányelv) átültetése a már elfogadott ütemezés szerint. Az Európai Bizottság emellett megerősítette az összes olyan kezdeményezést, amelyek elősegítik a méltányos és társadalmilag fenntartható helyreállítást, ideértve a bérek átláthatóságára, a minimálbérekre, a méltányos adóztatásra, az ifjúsági foglalkoztatásra, az európai munkanélküliségi viszontbiztosítási rendszerre, a készségek menetrendjére és a digitális oktatásra, a platformalapú munkavégzésre, valamint az uniós gazdasági kormányzásra vonatkozó kezdeményezéseket. A munkaprogramból hiányzik a munkahelyi egészségvédelem és biztonság hatékony munkahelyi megelőző intézkedések révén naprakésszé tétele.
5.5.5. Egy erőteljes társadalmi fellendülés a szakszervezetekhez való jobb hozzáférést és hatékonyabb védelmet is jelent. Támogatnunk kell a kollektív tárgyalásokat és a munkahelyi demokráciát. Az EU-nak és a tagállamoknak támogatniuk kell a szociális partnereket abban, hogy jelentősen növeljék a kollektív tárgyalások elterjedtségét.
5.5.6. Foglalkozni kell a nemek szerepével. A jelenlegi Covid19-világjárvány által okozott gazdasági visszaesésnek jelentős hatása van a nemek közötti egyenlőségre, mind a visszaesés, mind az ez után várható helyreállás során. A „szokásos” recessziókhoz képest, amelyek súlyosabban érintik a férfiak foglalkoztatását, mint a nőkét, a foglalkoztatásnak a közösségi távolságtartási intézkedésekkel összefüggő visszaesése azokra az ágazatokra gyakorol jelentős hatást, ahol magas a női munkaerő aránya. Ezenfelül az iskolák és a napközi otthonok bezárása jelentősen megnövelte a gyermekgondozási feladatokat, ami különösen a dolgozó anyákra van jelentős hatással. A válságnak a dolgozó anyákra gyakorolt hatásai valószínűleg tartósak lesznek, tekintettel a tapasztalataik munkaerő-piaci értékére.
5.6. Egészségügyi rendszerek
5.6.1. A koronavírus-válság egyik legfontosabb tanulsága az, hogy szinte minden európai ország egészségügyi rendszerét meg kell erősíteni, mindenekelőtt a megelőzésre összpontosítva. A koronavírus hatása Európa-szerte óriási nyomás alá helyezi az egészségügyi rendszereket. Egyes országokat jobban sújt, mint másokat, mivel azok eltérnek a személyzettel (orvosokkal és ápolókkal), magasan képzett szakemberekkel, orvostechnikai eszközökkel való ellátottság és a kórházi kapacitás tekintetében. Noha az egészségügyi ellátás feladata nemzeti hatáskör, a vírus terjedését nem korlátozzák országhatárok. Egész Európát érinti, határainkon belül és azon kívül, egészségügyi, társadalmi és gazdasági következményekkel, amelyek európai szintű közös válaszokat sürgetnek.
5.6.2. A koronavírus-válság nyilvánvalóbbá tette, hogy az EU milyen mértékben függ az Unión kívüli országokból származó egészségügyi termékek behozatalától. Befektetésekre van szükség az egészségvédelem, az ápolás és a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások, valamint a megelőző egészségügyi ellátásra és a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó politikák terén - életciklus-alapú megközelítésben -, és az uniós intézményeknek támogatniuk kell ezeket.
5.6.3. A koronavírus-válság világossá teszi, hogy a gyógyszeripari multinacionális cégek kezben óriási hatalom összpontosul. A gyógyszeripar függetlenségének növelése érdekében egy nagy európai kutatási alapot is létre kell hozni új gyógyszerek és oltások kifejlesztésére. Az EU intézményeinek rendelkezniük kell a szükséges felhatalmazással az alapvető orvosi és védőeszközök ellátásának, forgalmazásának és árainak az egységes piacon való összehangolására.
5.7. Nemzetközi kapcsolatok
5.7.1. Az Európai Unió olyan közös európai értékekre épül, amelyek semmilyen körülmények között nem képezhetik alku tárgyát. Ezek: * az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság. Ezekről az értékekről akkor sem szabad megfeledkezni, amikor az EU és tagállamai vészhelyzettel, és abból következően gazdasági és társadalmi kihívásokkal szembesülnek. A jelenlegi válságra gyors választ kell adni, és ez bizonyos kivételes és időben korlátozott intézkedéseket tesz szükségessé. Ezek azonban nem sérthetik a jogállamiságot és nem sodorhatják veszélybe a demokráciát, a hatalmi ágak szétválasztását és az európai polgárok alapvető jogait. Az EGSZB ragaszkodik ahhoz, hogy minden ezzel kapcsolatos politikai intézkedés teljes mértékben összhangban legyen az EUSZ 2. cikkében lefektetett közös értékeinkkel.
5.7.2. A koronavírus-válság megmutatta, hogy a nemzetközi szabadkereskedelem még élelmiszerekből, egészségügyi termékekből és iparcikkekből rendelkezésre álló készletek esetén sem garantálja az ellátás biztonságát. Ehhez még az átláthatóság és a nyomon követhetőség hiánya is hozzáadódik.
5.7.3. Egyes európai vállalatokat, amelyek harmadik országok területén építettek ki ipari kapacitásokat, ösztönözni kell arra, hogy ezeket az EU-ba helyezzék át. Az iparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatások terén végzett tevékenységek áthelyezésének lehetővé kell tennie a nemzetközi piacokkal szembeni nagyobb autonómia kialakítását, a termelési módszerek feletti ellenőrzés visszaszerzését és a tevékenységek környezeti és társadalmi szempontú átalakításának elindítását. Ilyen helyzetekben az érintettek az állami támogatásokra vonatkozó rendeletek alkalmazása nélkül pénzügyi támogatást kaphatnának a tagállamok kormányaitól.
5.7.4. A válság azt is világossá tette, hogy az, hogy az EU a termelés jelentős területein és különösen orvosi téren (például a védőfelszerelések terén) nagymértékben függ Kínától, jelentős kockázatot jelent. Az egészségügyi rendszerek megerősítése érdekében szinte minden európai országnak nagyon fontos csökkentenie ezt a függőséget a kulcsfontosságú termékek kapcsán. Ezt az uniós termelés bővítésével (uniós termelési/szállítási lánc) és a termelési kapacitás más országokkal - például Afrikával - közös fejlesztésével lehet megvalósítani (EU-Afrika termelési/szállítási lánc). Ennek az a hozzáadott értéke, hogy így a legkevésbé fejlett országok is képesek lesznek új gazdasági tevékenységek kialakítására és az egészségügyi ellátásuk megerősítésére.
5.7.5. A pandémia utáni világnak a nemzetközi kapcsolatok, a globális gazdaság és a szolidaritás új rendszerét kell létrehoznia, elkötelezettséggel az iránt, hogy meg kell osztani a világ gazdagságát és életeket kell menteni, továbbá meg kell őrizni az egészségügyi, tudományos, szellemi és ipari szférában elért eredményeket. Az EU-nak vezető szerepet kell játszania a nemzetközi kapcsolatoknak ebben a szolidaritáson és fejlesztési együttműködésen alapuló új rendszerében. Ezenkívül az EU-nak fenn kell tartania, és lehetőség szerint növelnie kell fejlesztési együttműködési kötelezettségvállalásainak szintjét.
5.7.6. Ha a globális gazdaság számára egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak, az nemcsak munkavállalók kizsákmányolásának vethet véget, hanem az indokolatlan, túlzott vállalati előnyöknek is. Az ILO-normáknak és a fenntartható fejlődés normáinak a WTO és más, az ENSZ-hez kapcsolódó ügynökségek szabályaiba történő beépítése jelentősen hozzájárulhat egy új, tisztességes gazdasági rend kialakításához, valamint az igazságos és intelligens globalizációhoz. A szabályokat ennek megfelelően ki kell igazítani, és a jövőben következetesebben kell alkalmazni annak érdekében, hogy minden forrást és rendelkezésre álló emberi erőforrást oda irányíthassunk a segítségnyújtás érdekében, ahol a legnagyobb szükség van rájuk.
5.7.7. Az alapvető jogok bármilyen megsértését objektíven indokolni kell, és a „hatályvesztés időpontjára vonatkozó rendelkezéseket” kell kapcsolni hozzájuk. Alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a normalitás az alapvető demokratikus alapelvekkel együtt az egész világon a lehető legrövidebb időn belül helyreálljon. Az emberi jogoknak - például a gyülekezési jognak, a sajtószabadságnak vagy a magánélet védelmének - a korlátozása soha nem válhat egy „új normalitás” részévé.
5.7.8. Újra el kell érni, hogy az EU geopolitikai téren stratégiai szerepet játsszon a globális békefolyamatok előmozdításában, hogy ezzel az EU szomszédságában fekvő államok - a Nyugat-Balkán országai, az Euromed-országok, a keleti partnerországok és más konfliktusoktól sújtott térségek államai - is új lehetőséget kapjanak gazdaságuk fejlesztésére.
5.7.8.1. Ennek kapcsán az Euromed-térségnek és a Nyugat-Balkánnak ismét olyan térséggé kell válnia, amely fejlesztési lehetőségeket tartogat, ahogy ez a múltban is volt, amikor az emberek, áruk és gondolatok cseréje nem kis részben itt zajlott. Ezért az Euromednek és a Nyugat-Balkánnak - egy konkrét és célzott makroregionális stratégiával - a közlekedés, illetve a kereskedelmi és kulturális cserék formájában zajló integrációra és kölcsönös kapcsolatokra irányuló európai stratégiai politika középpontjában kell állnia. Ennek az elképzelésnek a támogatása érdekében új lendületet kell adni a mediterrán térség makroregionális stratégiáinak és az európai városi stratégiának.
5.8. A migráció és a Covid19 utáni korszak
5.8.1. A Covid19-világjárvány megjelenésével és a nemzeti egészségügyi rendszereket sújtó, ebből következő óriási tragédiával, valamint az országok gazdaságának összeomlásával úgy tűnik, hogy a migráció kérdése kikerült a látókörből, és háttérbe szorult. A közvélemény is bizonyos fokig közömbös iránta. A menedékkérőket viszont nem lehet magukra hagyni a jelenlegi válság miatt. A védelemhez való alapvető jogok az európai értékek középpontjában állnak, és azokat nem lehet egyszerűen sutba dobni, ha kényelmetlenné válnak. A következő intézkedések folytatása szükséges:
- A tartózkodási engedélyek megszerzésére és a menedékjog elismerésére irányuló eljárások folytatása szinte valamennyi európai országban.
- A túlzsúfoltság okozta egészségügyi helyzet megoldása a migránsok befogadóhelyein.
- A munkahelyek bizonytalanságának kezelése (ami már a kivándorlók általi hazautalások csökkenését - ha nem is a teljes elmaradását - is eredményezte, amelyek gyakran az egyetlen megélhetési forrást jelentik a migránsoknak a származási országokban maradó családjai számára).
- A személyes gondozás terén vagy a mezőgazdasági ágazatban dolgozó bevándorlók tartózkodásának jogszerűvé tétele.
- Közös európai menekültügyi rendszer (KEMR) kidolgozása, amely kötelező, biztonságos és hatékony valamennyi EU-tagállam számára, a közös felelősség haladéktalan megosztása érdekében.
- Reális, jogszerű, biztonságos és megvalósítható útvonalak megtervezése és kidolgozása az EU-ba irányuló munkaerő-migráció számára.
- Állandó és hatékony párbeszéd létrehozása a migránsok származási országaival struktúrák és kommunikációs keretek kialakítása érdekében.
- A Frontex ügynökség gazdasági és technikai támogatásának fokozása.
- Rövid távon kötelezettségvállalás az iránt, hogy az EU 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keretén belül az összes forrás áthelyezését is értékelik.
6. Az újjáépítési terv
6.1. A fent vázolt valamennyi intézkedés szükségessé teszi egy új - stratégiai ipari, versenyképességi, szociális, környezetvédelmi és kereskedelmi politikákat magában foglaló - gazdaságirányítási rendszer kialakítását.
6.2. Az Európai Unió gazdasági kormányzási reformjának előmozdítása, a Stabilitási és Növekedési Paktum felülvizsgálatával a stabilitás és a növekedés egyidejű biztosításának céljából.
6.3. A Next Generation uniós helyreállítási eszköz alapján szükség lesz az EU saját forrásainak megfelelő jövedelemforrások bevezetésével történő fokozatos növelésére. Például az alábbiak közül lehetne választani: uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerek, közös összevont társasági adóalap (KÖTA), digitális adó, pénzügyi tranzakciós adó, egy szén-dioxid-adó, illetve a szeniorázs.
6.4. Az EU-nak sürgősen aktiválnia kell egy, az agresszív adótervezést semlegesíteni képes koordinációs mechanizmust, és le kell küzdenie az adócsalás jelenségét 27 tagállamban. Ez utóbbi az uniós tagállamokban az adóbevételek terén átlagosan évi 46 milliárd EUR veszteséget okozott a 2001 és 2016 közötti időszakban (a GDP 0,46%-a). * Ugyanakkor az EU-nak el kell indítania egy hatékony stratégiát kell a pénzmosás elleni fellépésre, amely alááshatja az EU termelési rendszerét, és az egyenlő versenyfeltételek torzításával torzulást okozhat az egységes piacon.
6.5. Fontos megőrizni a jogok, a szabványok és a fogyasztóvédelmi politikák európai modelljét. Ez teszi az EU-t egyedülállóvá. Például a digitalizáció terén az MI-re vonatkozó uniós etikai kódex más térségek álláspontjától eltérően az „emberi vezérlés” (human-in-command) alapelve mellett teszi le a voksot. Ez az alapvető jogokon és szabadságokon alapuló megközelítés az uniós modell részét képezi, és azt annak ellenére meg kell őrizni, hogy jelenleg keményebb versenykörnyezet van kialakulóban.
6.6. Teljes mértékben ki kell használni a kialakulóban lévő új, fenntarthatóbb üzleti modelleket (körforgásos, megosztásalapú, szociális gazdaság stb.). Ezek az EU társadalmi modelljének is jellegzetességei, és két szempontból is részt vesznek az értékteremtésben: gazdasági és társadalmi értéket teremtenek, valamint az európai zöld megállapodás és a fenntartható fejlődési célok megvalósításának is eszközei. Ezek az üzleti modellek lehetőséget kínálnak a gazdaság helyreállítására és ezzel együtt a társadalmi kérdések kezelésére. Ennek kapcsán kulcsfontosságú lesz az EU körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terve, valamint a szociális gazdaság számára ígért uniós cselekvési terv (2021 tavasz). Az inspiráló példákat - ilyen például az Európai Klaszterszövetség - meg kell osztani.
6.7. A digitalizálás a helyreállítás szempontjából egyszerre lehetőség és kockázat. Ez olyan innovációs terület, amely előtérbe helyezheti az EU-t, például a blokklánc területén, ahol az EU vezető szerepet tölt be. A blokklánc mint technológia (nem a bitcoin) demokratikus értékeket hordoz, átláthatóságot és jobb irányítási struktúrákat kínálva. A digitalizációval járó kockázatokat - például további munkanélküliséget, a digitális marginalizációt és a társadalmi kirekesztést - azonban kezelni kell. Emellett módokat kell találnunk a lehetőségek kihasználására és a kockázatok egyidejű kiegyenlítésére. Mindezt egy olyan környezetben kell megvalósítani, ahol az EU globális versenyképességének fenntartására törekszünk.
6.8. A társadalmi innovációnak a közös alkotás, közös tervezés és közös előállítás révén történő helyreállítás egyik modelljeként történő előmozdítása lehetőségeket rejt magában. Egy hatalmas társadalmi kihívások jellemezte komplex társadalmi környezetben az egyetlen lehetőség az összes erőforrás mozgósítása a társadalomban, több ágazatot átfogó és multidiszciplináris módon dolgozva a megoldások azonosításán. A szervezett civil társadalom a társadalmi innováció egyik katalizátora, olyan mozgalom, amely új politikákat, struktúrákat, termékeket, szolgáltatásokat és munkamódszereket eredményező jóléti rendszerek kidolgozásához járult hozzá. A civil társadalom részvételére ma nagyobb szükség van, mint korábban bármikor, de igazi társadalmi innovációra csak akkor kerül sor, ha a civil társadalmat is bevonják a kialakításába.
6.9. Új társadalmi modell van kialakulóban? A helyreállítás csak a termelékenység növelése, fiskális ösztönzés és a vagyon újraelosztása mellett valósulhat meg. Talán itt az ideje ismét újraéleszteni a „társadalmi beruházási csomag” fogalmát, és proaktívan, megelőző jelleggel dolgozni a jövőbeli társadalmi költségek csökkentésén. Ilyen módon az EU-nak fokoznia kell a szociális infrastruktúrába, azaz a következőkbe történő beruházásokat: i. oktatás és egész életen át tartó tanulás; ii. egészségügy, tartós ápolás és szociális ellátás; iii. megfizethető lakhatás * . Mindez együtt jár a szociális jogok európai pillérének minden szinten történő megvalósításával, az európai szemeszter fenntartható fejlődési célokon alapuló nyomonkövetési rendszerével, az európai zöld megállapodással és az uniós értéken alapuló, méltányos digitális átállással, amelyek együttesen egy új uniós társadalmi modell alapját képezhetik.
Kelt Brüsszelben, 2020. június 11-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Luca JAHIER
I. MELLÉKLET
Az alábbiakban táblázatos formában összfoglaljuk azon uniós intézkedéseket, amelyeket az elmúlt három hónapban fogadtak el a Covid19-világjárvány kezelésére.
| Az intézkedés típusa | ||||
| Monetáris és stabilizáló | Pénzügyi | Garancia- és hitelalapú | Szabályozási és eljárási | |
| Európai Stabilitási Mechanizmus: a pandémiás válsághelyzet kezelését célzó támogatás: 240 milliárd EUR; makrogazdasági stabilitási kölcsön az euróövezet országai számára makrogazdasági egyensúlyhiányuk kezelésére; megegyezik az euróövezet GDP-jének 2%-ával | beruházási kezdeményezés; kiterjesztett beruházási kezdeményezés: elsődlegesen 37 milliárd EUR; a kohéziós politikai források átcsoportosítása a vírus terjedése okozta következmények megoldására összpontosítva; ezt kiegészíti az ESBA keretén belül eddig ki nem osztott 28 milliárd EUR | SURE (szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz): 100 milliárd EUR; kedvezményes hitelek a munkavállalók és az önálló vállalkozók támogatására; a támogatási csomag első része | állami támogatási szabályok: lehetőség az ösz-szes vállalkozáshoz és társasághoz kapcsolódó intézkedések kiigazítására (béralap-támogatások, a társaságiadó- és héabefizetések, valamint a társadalombiztosítási hozzájárulások megfizetésének elhalasztása); közvetlen pénzügyi támogatás az ügyfelek számára (a törölt szolgáltatásokkal, rendezvényekkel kapcsolatos költségek kompenzálása); közvetlen adóügyi lépések lehetősége a világjárvány miatt csődkö-zelbe került vállalkozások kapcsán, a bizonyítottan a világjárvány által okozott károk megtérítése (erről értesíteni kell az Európai Bizottságot); egyéb kompenzáció lehetősége közforrásokból a különösen érintett országok számára; közvetlen támogatási lehetőség vállalkozásonként 800 000 EUR-ig | |
| EKB: pandémiás vészhelyzeti vásárlási program: 750 milliárd EUR; expanzív monetáris program értékpapírok vásárlására a pénzügyi rendszer likviditásának támogatására | Európai Szolidaritási Alap: 800 millió EUR | Páneurópai Garanciaalap: 200 milliárd EUR; kedvezményes EBB-hitelek elsősorban a kkv-k számára; a támogatási csomag második része | Az államháztartási kritériumok rugalmassága: az államháztartási fegyelem kritériumainak rugalmasabb értelmezése a Stabilitási és Növekedési Paktum kritériumai és az európai szemeszter keretében | |
| Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap: 179 millió EUR megnövelt rugalmasság, amely lehetővé teszi az eddig igénybe nem vett ESBA-támogatások mozgósítását; lehetővé teszi az átcsoportosítást az ERFA, az ESZA és a Kohéziós Alap között; a projektköltségek 100%-át uniós források fedezik; rugalmasság a tematikus koncentráció magyarázata terén stb. | Pénzügyi eszköz a legsúlyosabban érintett kkv-k támogatására: 8 milliárd EUR az ESBA által az EBA-nak nyújtott uniós költségvetési garancia alapján | Ideiglenes vám- és héa-mentesség az orvosi műszerek és felszerelések harmadik országokból történő behozatalára. A kritikus fontosságú európai eszközök és technológiák átvilágítása és védelme | ||
