A jogszabály mai napon ( 2022.05.25. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (2020/C 324/02) ÁLLÁSFOGLALÁSA

a Régiók Európai Bizottsága prioritásairól a 2020-2025 közötti időszakra - A polgáraihoz falvain, városain és régióin keresztül közelebb álló Európa * 

A Régiók Európai Bizottsága (RB) az uniós Szerződésekben rögzített politikai közgyűlés, amely intézményi képviseletet biztosít valamennyi területi egység, régió, város és település számára.

Azzal, hogy szem előtt tartja a helyi és regionális szint szükségleteit és aggályait, az Európai Unió fokozhatja a demokratikus legitimitást, javíthatja a felelősségvállalást, továbbá emelheti az uniós szakpolitikák és azok helyi szinten kifejtett hatásának értéktöbbletét, ezáltal pedig a polgárokat szolgálja. Ezért a Régiók Európai Bizottsága szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel és az Európai Unió Tanácsával, valamint a tagállamokban a különböző kormányzati szintekkel. Az EU jelenlegi helyzete megköveteli ennek az együttműködésnek a folyamatos erősítését és azt, hogy a régiók, városok és települések hangja egyre erősebben jelenjen meg az uniós politika és jogalkotás alakításában.

Válság utáni helyreállítás: a cél egy reziliens, fenntartható és összetartó Európai Unió

Az elmúlt években az Európai Unió addig soha nem látott kihívásokkal szembesült: egy komoly pénzügyi válsággal és több súlyos gazdasági recesszióval, társadalmi és területi kihívásokkal, a zöld és digitális átállás feladatával, a szomszédságban és a világszintű rendszerben tapasztalható instabilitással, valamint a migrációval. A Covid19-világjárvány újabb próbát állít az EU szolidaritása elé, és arra késztetett, hogy alaposan megvizsgáljuk, képesek vagyunk-e megbirkózni az egészségügyi, szociális és közszolgáltatásainkra jelentős nyomást gyakorló vészhelyzetekkel. Ez a legutóbbi válság nemcsak arra mutatott rá, hogy egy sokkal erősebb uniós költségvetéssel alátámasztott, összehangolt válaszra van szükség, hanem arra is, hogy továbbra is támogatni kell a polgárok és a helyi gazdaságok védelme, valamint a vészhelyzetekre való reagálás érdekében a frontvonalban tevékenykedő egymillió európai helyi és regionális önkormányzatot * .

Az EU-nak valamennyi régiójában és városában társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból ellenállóbbá kell válnia. Megfelelően finanszírozott európai beruházások segítségével biztosítania kell, hogy szakpolitikái és programjai megfeleljenek a helyi közösségek igényeinek. A városok és régiók az európai gazdaság motorjai. A helyi és regionális önkormányzatok alapvető szerepet töltenek be az uniós politikák kialakításában és végrehajtásában, ezért az EU-nak egy gyakorlatias és jól szervezett többszintű kormányzási folyamat révén jobban és erőteljesebben be kell vonnia a városokat és a régiókat az európai döntéshozatalba. Európának a tagállamokkal, valamint a helyi és regionális önkormányzatokkal karöltve az Unió egész területén fokoznia kell digitalizációs és innovációs kapacitását. A gyorsabb és méltányosabb helyreállításhoz nagyobb európai szolidaritásra, felelősségvállalásra és több partnerségre van szükség, és ennek elérését az EU zöld, fenntartható és területileg kiegyensúlyozott, minden régiót és várost támogató növekedés iránti elkötelezettségének kell vezérelnie.

Jelenlegi ötéves hivatali időszakának (2020-2025) során a Régiók Európai Bizottsága (RB) ezért az alábbi prioritásokra és kulcsfontosságú intézkedésekre összpontosít majd:

Európa közelítése a polgárokhoz: a demokrácia megerősítése az EU-ban és együttműködés Uniónk jövőjének alakításában

Az RB küldetése az, hogy közelebb hozza Európát a polgáraihoz, valamint hogy minden szinten megerősítse a demokráciát annak érdekében, hogy hatékonyabb választ adjon az emberek igényeire és visszaszerezze bizalmukat az Európai Unió és annak intézményei iránt. Az RB törekedni fog annak biztosítására, hogy az EU minden régiót, várost, települést és falut támogasson a Covid19-világjárvány rövid és hosszú távú következményeinek kezelésében. Az RB továbbra is azon fog munkálkodni, hogy javítsa az uniós jogszabályok minőségét, jobban előre jelezze azok területi hatását és előmozdítsa az aktív szubszidiaritás elvét. E küldetés teljesítése érdekében az RB fel fogja használni tagjainak és érdekcsoportjainak jogalkotási, szakpolitikai és politikai munkáját. Emellett az RB kommunikációs kampányt indít a helyi és regionális önkormányzatoknak az európai demokráciában betöltött alapvető szerepére összpontosítva, ennek keretében előkészíti az Európa jövőjéről szóló konferenciát és részt is vesz azon. Ezt a célkitűzést támogatja majd az éves szintű hivatkozási pontot jelentő „éves helyi és regionális barométer”, amely megbízható statisztikai adatokon és a tagokat és az érintett érdekcsoportokat is bevonó inkluzív megközelítésen alapul majd, és magas szintű politikai plenáris vitával is kiegészül.

Az RB e fejezeten belül a következő kulcsfontosságú intézkedéseket fogja kiemelten kezelni:

1. az emberi méltóság, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság és az emberi jogok még vészhelyzetben is védelmezendő és tiszteletben tartandó alapvető uniós értékeivel kapcsolatos helyi és regionális szintű ismeretek és fellépés előmozdítása. Az RB elkötelezett amellett, hogy feltárja az EU működési módja kapcsán adható megfelelő helyi és regionális válaszokat, valamint hogy tagjain keresztül megszólítsa a polgárokat az uniós intézmények és a helyi közösségek közötti szakadék áthidalása érdekében;

2. annak újbóli hangsúlyozása, hogy az RB szeretne teljes értékűen részt venni és megfelelően képviselve lenni az Európa jövőjéről szóló konferencia valamennyi testületében. A gazdasági és az éghajlati válsághoz hasonlóan a világjárvány is rávilágított arra, hogy minden eddiginél nagyobb szükség van az európai demokrácia és politikák mélyreható átgondolására. Az Európa jövőjéről szóló konferencia fontos lehetőség lesz arra, hogy az EU-t mint projektet megvitassák a polgárokkal és a helyi és regionális önkormányzatokkal, továbbá hogy a következő európai parlamenti választások előtt javaslatot tegyenek az EU új működési módjára, ezen belül pedig a Szerződések annak érdekében történő felülvizsgálatára, hogy a városokat és a régiókat teljes mértékben bevonják a politikai döntéshozatalba;

3. kérés intézése az EU tagállamaihoz és intézményeihez arra vonatkozóan, hogy tartsák fenn, dolgozzák ki és erősítsék meg a 2007. évi Berlini Nyilatkozatban és a 2017. évi Római Nyilatkozatban elfogadott kötelezettségvállalásokat, nevezetesen ismerjék el, hogy az Európai Unió hatékonyabbá, egységesebbé, demokratikusabbá és ellenállóbbá tétele érdekében a feladatokat meg kell osztani és az együttműködést ki kell terjeszteni valamennyi kormányzati szint között, beleértve a helyi és regionális önkormányzatokat is. Az Európa jövőjéről szóló konferenciára vonatkozó közös álláspont végleges szövegét az intézményi együttműködés szellemében kell elfogadni;

4. a polgárokkal a helyi és regionális önkormányzatokon keresztül folytatandó állandó és strukturált párbeszéd modelljének kidolgozása az Európa jövőjéről szóló konferenciához kapcsolódóan és azt követően, kétirányú kommunikációt téve lehetővé a polgárok és az uniós intézmények között. Ennek kapcsán a helyi és regionális szint deliberatív demokráciával kapcsolatos tapasztalatainak és bevált gyakorlatainak gazdagsága, valamint a választott helyi és regionális önkormányzati képviselők hálózatai kulcsfontosságú eszközök, amelyeket az RB fel fog használni az Európa jövőjéről szóló vitában;

5. a helyi és regionális önkormányzatok támogatása az új digitális technológiai és ikt-eszközök maximális kihasználásában. A digitális technológiák jelentős potenciállal rendelkeznek a korunk gazdasági, társadalmi és technológiai kihívásaival kapcsolatos innovatív megoldásokat illetően. Ezáltal javíthatják a közszolgáltatások nyújtását, megkönnyíthetik az emberek közötti kommunikációt, új és különböző módokon fokozhatják a polgárok részvételét, javíthatják a döntéshozatali folyamat átláthatóságát, inkluzivitását, elszámoltathatóságát és reagálóképességét, jobbá tehetik a helyi kormányzást, valamint kiegészíthetik és megerősíthetik a demokráciát. Ezért jelentősen javítani kell a digitális rendszerek és szolgáltatóik ellenálló képességét és függetlenségét;

6. a sokféleség előmozdítása az inkluzivitással és az egyenlőséggel kapcsolatos intézkedések támogatása révén és a nemi alapú * , a faji vagy etnikai származáson * , vallási irányultságon, fogyatékosságon, életkoron *  vagy bármilyen más alapon történő megkülönböztetés megelőzésével az európai, nemzeti, helyi és regionális szintű döntéshozatalban, az RB-n belül és azon kívül is;

7. aktív részvétel az Európai Bizottság által indítandó, a nemi sztereotípiák elleni figyelemfelkeltő és kommunikációs kampányban, valamint fórum biztosítása a helyi és regionális önkormányzatok számára a témával kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjéhez;

8. az európai kisebbségek támogatása és megerősítése, különösen a „Minority SafePack” kisebbségvédelmi kezdeményezés révén;

9. referenciapont szerepének betöltése valamennyi európai regionális és helyi önkormányzat számára, az RB tagságán kívül is, azáltal, hogy megerősítjük az RB politikai identitását és kapcsolatait, továbbá együttműködését a főbb politikai családokkal, a nemzeti kormányokkal, a helyi és regionális szintű választott képviselőkkel, a regionális és helyi önkormányzatok európai és nemzeti szövetségeivel, valamint a brüsszeli regionális irodákkal;

10. a képviseleti demokrácia támogatása az európai, nemzeti, regionális és helyi szintű parlamentekkel való szorosabb együttműködés, valamint a képviseleti és részvételi demokrácia - és ezen belül például a részvételi költségvetés-tervezés - élénkítésére szolgáló eszközökkel kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréje révén; Az uniós finanszírozás előfeltételéül kell megszabni a jogállamiság, a demokrácia és a jó kormányzás teljesülését;

11. tényeken alapuló elemzések alkalmazása a helyi és regionális hatáskörök és a szubnacionális pénzügyek decentralizálásának, valamint a helyi demokrácia EU-n belüli működésének a nyomon követése és előmozdítása érdekében;

12. digitális eszközök létrehozása a szakpolitikai és pénzügyi kompetenciák feltérképezéséhez az uniós, nemzeti és nemzetközi szervezetek meglévő eszközeivel való szinergiák felhasználása révén;

13. a Covid19-világjárvány és a gazdasági és társadalmi válság kezelése terén a frontvonalban tevékenykedő helyi és regionális önkormányzatok fontos munkájának támogatása és előmozdítása. A pandémia folyamatosan rávilágít arra, hogy mennyire fontos megfelelően alkalmazni az aktív szubszidiaritás elvét, valamint kiemeli egyrészt a helyi és regionális önkormányzatok alapvető szerepét, másrészt az európai szintű koordináció és támogatás szükségességét;

14. az új uniós szakpolitikai kezdeményezések megvizsgálása annak biztosítása érdekében, hogy azok rendelkezzenek területi dimenzióval és megfeleljenek az uniós hozzáadott értékre vonatkozó követelménynek, összhangban a szubszidiaritással, az arányossággal és a „kevesebbet hatékonyabban” megközelítéssel foglalkozó munkacsoport ajánlásaival és a minőségi jogalkotásra vonatkozó iránymutatásokkal;

15. a régiók és városok adminisztratív terheinek és végrehajtási költségeinek csökkentése a jogszabályok egyszerűsítésének hangsúlyozása révén és általában felhívva a figyelmet az úgynevezett túlszabályozás gyakorlatában rejlő veszélyekre;

16. az együttműködés fokozása az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel és az Európai Tanáccsal, többek között a regionális központok hálózatán és a jövőállósági platformon keresztül, az uniós politikai döntéshozatal hatékonyságának javítása érdekében, a helyi és regionális szintű érdekelt felektől származó, tényeken alapuló visszajelzések alapján;

17. a helyi önkormányzás fontosságának hangsúlyozása az Európai Unión belül, az uniós tagjelölt és potenciális tagjelölt országokban, valamint a keleti és a mediterrán szomszédság partnerországai körében;

18. az EU világszintű fellépésének támogatása többek között olyan értékek és elvek előmozdításával, mint az emberi jogok, a demokrácia, a jogállamiság, a fenntartható fejlődés és a társadalmi befogadás, szoros együttműködésben a földközi-tengeri és keleti partnerekkel;

19. a regionális parlamentek ösztönzése arra, hogy vegyenek részt az RB és a CALRE kísérleti projektjében annak érdekében, hogy politikai vitát indítsanak fontos uniós ügyekről, mint amilyen például az Európai Bizottság éves munkaprogramjainak előkészítése;

20. annak biztosítása - többek között az uniós ifjúságügyi koordinátorral való strukturált együttműködés révén -, hogy az EU támogassa a fiatalok tényleges részvételét és szerepvállalását, valamint hogy a minőségi foglalkoztatási és oktatási kilátások javítása érdekében erősítse meg az olyan intézkedéseket, mint amilyen az ifjúsági garancia, illetve hozza létre az európai gyermekgarancia kezdeményezést;

21. a fiatal választott politikusokkal való együttműködés folytatása az RB erre irányuló programjának (YEP program) keretében, hogy a helyi és regionális szintű választott politikusok jövőbeli generációit közelebb hozzuk az európai és nemzeti szintű politikai döntéshozatali folyamatokhoz;

22. helyi, regionális, nemzeti és európai identitásaink, valamint az európai kulturális örökségünket alkotó különböző nyelvek és hagyományok kulturális sokszínűségének népszerűsítése; annak hangsúlyozása, hogy a pandémia súlyosan érintette a kulturális és kreatív ágazatokat, amelyek munkaadókként szerepet töltenek be a helyi gazdaságban, de a közösségek társadalmi életében is funkciójuk van, és most támogatásra szorulnak; részvétel az Új európai kulturális menetrendben, ideértve a kultúrába irányuló beruházások beépítését a különböző uniós alapokba, illetve a kultúra és egyéb politikák - például turizmus, regionális politika, oktatás, ifjúság, valamint kutatás és fejlesztés - közötti szinergiák erősítését.

A digitális, környezetvédelmi és demográfiai kihívások által kiváltott, a reziliens regionális és helyi közösségek kiépítését befolyásoló mélyreható társadalmi átalakulások megértése és az azokra való reagálás.

A jelenleg végbemenő éghajlati és digitális átalakulás, a demográfiai változások, illetve a belső és külső migrációs áramlások hatása jelentős mértékben érint minden európai régiót, várost és falut. E második prioritás tekintetében az RB küldetése az lesz, hogy elemezze és azonosítsa azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a helyi és regionális önkormányzatok számára e társadalmi változások kezelését az emberek közvetlen környezetében. A Covid19-világjárvány szükségessé teszi annak átgondolását, hogy miként lehet megfelelő választ adni ezekre a kihívásokra, miközben kiderül, hogy Európa és a tagállamok mi mindent készek megtenni az életek és a gazdaság megmentése érdekében. A jelenlegi válság még inkább szükségessé teszi az Európai Unió politikáinak, hatásköreinek és általános működésének mélyreható átgondolását. Az RB ezért üdvözli az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében valamennyi uniós szakpolitikáról folytatott fontos vitát, és várakozással tekint a témának a szubszidiaritás elve szemszögéből folytatott általános megvitatása és megvizsgálása elé. E küldetés teljesítése érdekében az RB fel fogja használni tagjainak és érdekcsoportjainak jogalkotási, szakpolitikai és politikai munkáját, miközben hozzájárul az európai zöld megállapodáshoz és ahhoz, hogy eredményeket érjünk el az ENSZ fenntartható fejlődési céljai kapcsán. Ezt kiegészíti majd egy, az RB által vezetett kommunikációs kampány is. Az „éves helyi és regionális barométer” szintén hozzá fog járulni e prioritás megvalósításához.

Az RB a következő kulcsfontosságú intézkedéseket fogja kiemelten kezelni:

23. a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos válságkezelési terv előmozdítása, amely a fenntartható fejlődési célok helyi és regionális szintű végrehajtásán, valamint az európai zöld megállapodással kapcsolatos kezdeményezéseken alapul;

24. a klímasemlegesség 2050-ig történő elérése céljából hozzájárulás a 2030-ra kitűzött szén-dioxid-csökkentési célokhoz, mégpedig ambiciózus és határozott helyi és regionális intézkedések ösztönzésével az éghajlati paktum, valamint a más vonatkozó helyi és regionális fenntartható fejlődési kezdeményezések révén;

25. az intelligens szakosodási stratégiák és más eszközök alkalmazásának előmozdítása az európai partnerségek és az állami és a magánszféra közötti helyi szintű együttműködés bővítése kapcsán a szakmai készségek és képesítési lehetőségek javítása érdekében a nagyobb fenntarthatóság, hozzáadott érték és reziliencia helyi és regionális szintű kiépítéséhez szükséges területeken, munkahelyeken és technológiákon belül;

26. hozzájárulás egy ambiciózus uniós környezetvédelmi politikához, biztosítva a szakpolitikai integrációt valamennyi környezetvédelmi cselekvési program keretében. Annak biztosítása, hogy az európai zöld megállapodás három fő környezetvédelmi prioritásának - biológiai sokféleség, körforgásos gazdaság és szennyezőanyag-mentesség - előkészítése és végrehajtása során megfelelően figyelembe vegyék a helyi és regionális dimenziót. Olyan környezetvédelmi és klímapolitikák tervezése, amelyek valamennyi típusú közösségben alkalmasak a gyakorlati végrehajtásra;

27. az éghajlati paktum alakítása és támogatása összehangolt és több területet érintő intézkedések és kezdeményezések, például helyi szinten meghatározott hozzájárulások, valamint a régiók és városok szintjén tett politikai kötelezettségvállalások révén, annak biztosítása érdekében, hogy a paktum a többszintű kormányzásra és a bevált gyakorlatok tényleges megosztására épüljön, és egyetlen személy vagy régió se maradjon le;

28. annak előrejelzése, hogy az energetikai, a mobilitási és a digitális átalakulás hogyan fogja érinteni közösségeinket. Stratégiák kidolgozása és azok gyors végrehajtásának támogatása pozitív hatásaik maximalizálása és negatív helyi hatásaik csökkentése érdekében;

29. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban is megtestesülő helyi ellenálló képesség támogatása, valamint az egyre gyakoribb és súlyosabb szélsőséges időjárási eseményekre való helyi szintű reagálás képességének növelése, különösen a helyi és regionális önkormányzatok számára a katasztrófák kezeléséhez szükséges forrásoknak az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül történő biztosításával és az EU megerősített Szolidaritási Alapjának felhasználásával;

30. hozzájárulás a szennyezőanyag-mentességi cél előkészítéséhez a mérgező anyagoktól mentes környezet megteremtése érdekében, valamint a regionális és helyi önkormányzatok felkészítése és támogatása a vízre, a levegőre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv ambiciózus uniós célkitűzéseinek megvalósítása terén. Hozzájárulás a városi mobilitási csomag felülvizsgálatához a fenntartható városi mobilitási tervekből levont tanulságok alapján, és a tömegközlekedési vállalatok felkészítése arra, hogyan reagáljanak a biztonságos mobilitási szolgáltatások nyújtását fenyegető külső veszélyekre;

31. annak biztosítása, hogy a nemzeti energia- és klímatervek, a hosszú távú nemzeti stratégiák és a hosszú távú nemzeti felújítási stratégiák kidolgozása, értékelése és végrehajtása folyamán a tagállamokban folytatott többszintű éghajlat- és energiapolitikai párbeszédekben megfelelően figyelembe vegyék a helyi és regionális önkormányzatok véleményét és hozzájárulásait;

32. az Európai Bizottság támogatása abban, hogy sikeresen kidolgozza és megvalósítsa a „felújítási hullám” kezdeményezést, és azt a pandémiát követő helyreállítási stratégia középpontjába helyezze;

33. az Európai Bizottság támogatása a termékek erdőirtásmentességet igazoló címkézésének bevezetésére, valamint az erdők világszerte történő védelmére és helyreállítására irányuló törekvésében;

34. a digitális szakadék kezelése, valamint a digitális tanulás elterjedésének és a helyi és regionális közszolgáltatások digitalizációjának előmozdítása, többek között a Digitális Európa program (2021-2027) támogatásával, az adminisztratív terhek csökkentése, valamint a helyi vállalkozások és az ellenállóképes gazdaság fenntartható növekedésének ösztönzése érdekében, továbbá hozzájárulás Európa fenntarthatóbbá és zöldebbé tételéhez;

35. a digitális és a médiaműveltséggel kapcsolatos készségek mindenki számára történő biztosításának támogatása regionális és helyi szinten, valamint törekvés a mesterséges intelligencia emberközpontú és megbízható alkalmazására vonatkozó európai keret létrehozására;

36. az Európai Bizottságnak, az uniós tagállamoknak, valamint azok régióinak és városainak felkérése arra, hogy támogassák az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítésének és digitalizálásának felgyorsítását, beleértve az oktatási infrastruktúrába történő szükséges beruházásokat és a helyi gazdaságon belüli foglalkoztatást. Hozzájárulás az Erasmus+ program és az Európai Szolidaritási Testület keretében végzett tevékenységek újraindítására irányuló erőfeszítésekhez. Az európai oktatási térség és az aktualizált európai készségfejlesztési program a fellépés és a támogatás két fontos módját jelenti, amelyeket a jövőbeli Erasmus program keretében alá kell támasztani;

37. a szélessávú kapcsolat elérhetőségének javítása és az 5G-hálózat kiépítése helyi és regionális szinten, mind a városi, mind a vidéki területeken, valamint a jövőbeli beruházási igények feltérképezése;

38. annak biztosítása, hogy a regionális és helyi önkormányzatok hozzájárulhassanak „a termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű jövőbeli stratégiához és élvezhessék annak előnyeit; helyi élelmiszertanácsok létrehozásának kezdeményezése, a helyi élelmiszer-termelők és a fogyasztók összekapcsolása, az egészséges étrendek népszerűsítése és az élelmiszer-pazarlással kapcsolatos tudatosság növelése; a mezőgazdasági üzemeknél az éghajlattal, a környezettel és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos szükséges intézkedések meghozatala kapcsán jelentkező pénzügyi szükségletek kezelése;

39. a képzett munkaerő elvándorlása jelentette fokozott kihívás kezelése és a regionális innovációs ökoszisztémák javítása a területi kohézió megerősítése, a jólléti gazdaság előmozdítása, valamint a kutatás és az innováció támogatása révén, többek között az Európai horizont program, az esb-alapok és különböző nemzeti finanszírozási eszközök segítségével. Területi előrejelzési kezdeményezések, valamint a régiók és városok társadalmi, gazdasági és egészségügyi rezilienciájának mielőbbi megerősítését célzó tevékenységek indítása;

40. hozzájárulás a demográfiai változásokra vonatkozó globális európai stratégiához, amely minden demográfiai kihívással foglalkozik, valamint széles körű, összehangolt és integrált uniós választ ad a demográfiai kihívásokra, mivel ez egy olyan átfogó téma, amely valamennyi uniós szakpolitikát érint;

41. annak biztosítása, hogy az EU átfogó, humanitárius és méltányos migrációs politikát dolgozzon ki, és ne hagyja magára a tagállamokat, a határrégiókat, a szigeteket és a legkülső régiókat a migrációs válság kezelésében, mivel ez nemzeti és európai kérdés is egyben; a migránsok integrációjával kapcsolatos bevált gyakorlatok regionális és helyi önkormányzatok közötti cseréjének támogatása;

42. regionális és helyi szintű hozzájárulás nyújtása az EU migrációs politikájának megreformálásához, beleértve az integrációt, a tisztességes kiutasítási eljárásokat és a menekültügyi politikákat, amelyeknek képesnek kell lenniük arra, hogy megfelelően reagáljanak a jelenlegi és jövőbeli migrációs tendenciákra; a migráció kiváltó okainak kezelése a származási és tranzitországokkal együttműködésben a humanitárius védelemre szorulók szem előtt tartásával; a külső határok védelme; az irreguláris migráció megelőzése és küzdelem az emberkereskedelem ellen;

43. a jogállamiság tiszteletben tartása kultúrájának előmozdítása helyi és regionális szinten, ami az európai integrációs folyamat előfeltétele és az EU alapvető értéke, amelyet a Szerződések rögzítenek, és amely a tagállamok alkotmányos hagyományaival közös;

44. az EU felszólítása arra, hogy - a szociális partnerek véleményét és a tagállami rendszereket figyelembe véve - biztosítsa a munkahelyek megőrzését, valamint azt, hogy a helyreállítás felfelé irányuló társadalmi-gazdasági konvergencián és olyan, továbbfejlesztett szociális jogokon és jobb munkakörülményeken alapuljon, amelyek mindenkire érvényesek - beleértve azokat, akik új foglalkoztatási formákban dolgoznak, mint például a platformalapú munkavégzés és a haknigazdaság, valamint a hagyományos gazdaság, a mikrovállalkozások és a kulturális ágazat munkavállalóit is. Annak elismerése, hogy az összes munkahely kétharmadát a kkv-k adják, amelyek többsége szilárdan a helyi közösségekben gyökerezik, és így Európa társadalmi szerkezetének alapvető részét képezik; Az RB továbbra is népszerűsíti az EVR-t és más európai szintű tevékenységeket, amelyek célja a vállalkozói készség fejlesztése és elterjesztése, különösen a fiatalok körében;

45. a városok és régiók közötti fejlesztési együttműködés elősegítése és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak előmozdítása annak érdekében, hogy követendő példává váljunk az olyan globális kihívások kezeléséhez való hozzájárulás terén, mint a konfliktusok és a politikai instabilitás, a gazdasági instabilitás, a migráció és az éghajlatváltozás;

46. a bevált gyakorlatok megosztása a csatlakozó országok, valamint az EU szomszédságában és a déli félteke országaiban található partnerországok helyi és regionális önkormányzataival, továbbá a célzott uniós támogatáshoz való hozzáférésük megkönnyítése.

Annak biztosítása, hogy az Európai Unió a társadalmi, gazdasági és területi kohézió mint alapvető értékek alapján folyamatosan polgárai és az azok lakóhelyét jelentő térségek szolgálatában álljon

Az RB feladata annak biztosítása lesz, hogy minden, az embereket és lakóhelyüket érintő európai uniós politikában (helyi alapú politikák) tiszteletben tartsák a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót. E küldetés teljesítése érdekében az RB fel fogja használni tagjainak, partnereinek és érdekcsoportjainak jogalkotási, szakpolitikai és politikai munkáját. Továbbra is a „kohéziós szövetség” mobilizálására fog építeni, bemutatva a kohézió mint politika és mint az összes uniós politikát alátámasztó alapvető érték hozzáadott értékét. Ennek során a régióknak és a városoknak az EU helyreállítási tervében betöltött szerepére fog összpontosítani. E feladatát segíti majd a Régiók és Városok Európai Hete, valamint az „éves helyi és regionális barométer” is.

Az RB a következő kulcsfontosságú intézkedéseket fogja kiemelten kezelni:

47. annak javaslása, hogy a többéves pénzügyi keret az európai szolidaritás kulcsfontosságú eszköze legyen, amely összhangban áll az összes prioritás kezelésére irányuló uniós törekvések szintjével, hozzáadott értéket nyújt, átláthatóbb és érthetőbb a polgárok számára, és magában foglalja az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, a szociális jogok európai pillérének végrehajtását és az európai zöld megállapodásban meghatározott új prioritásokat;

48. az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap intelligens végrehajtása révén hozzájárulás az EU létrejötte óta alapvető jelentőséggel bíró kohéziós politika megerősítéséhez, garantálva, hogy annak érdemi hatása legyen valamennyi európai régióra;

49. továbbra is egy erős és hatékony, valamennyi uniós régióra kiterjedő uniós kohéziós politika támogatása, amely nemcsak ahhoz szükséges, hogy segítsen a városoknak és a régióknak kilábalni a Covid19-válságból, hanem ahhoz is, hogy kezelje az egyéb olyan jelentős kihívásokat, amelyek erős területi dimenzióval rendelkeznek és különböző hatásokkal járnak Európa-szerte az egyes régiókon és városokon belül és azok között, különös tekintettel az éghajlatváltozásra és a szén-dioxid-semleges gazdaságra való átállásra, a digitális átalakulásra, a demográfiai változásokra és a migrációra;

50. annak hangsúlyozása, hogy megfelelő és stabil finanszírozást kell biztosítani az uniós kohéziós politika és a közös agrárpolitika számára célkitűzéseik eléréséhez; a helyi gazdaságok, valamint a helyi és regionális önkormányzatok támogatása az európai gazdaság helyreállítására jelenleg elkülönített források hatékony felhasználásában;

51. a Covid19-válság várható aszimmetrikus területi hatására tekintettel annak szorgalmazása, hogy forrásokat különítsenek el a regionális és a helyi szint számára az új Helyreállítási Alapon belül. Annak biztosítása, hogy az új eszközt ne a kohéziós politika költségvetésének kárára hozzák létre, és hogy a beruházásokat összehangolják az uniós finanszírozási intézkedésekkel a multiplikátorhatás maximalizálása, valamint a széttöredezettség és a központosítás elkerülése érdekében;

52. annak hangsúlyozása, hogy a Covid19-világjárvány következtében az EU-nak meg kell erősítenie az egészségügyi biztonságot és növelnie kell saját egészségügyi erőforrásait és orvosi felszereléseinek mennyiségét, beleértve az egyéni védőeszközöket is. Ez magában foglalja olyan jogi előfeltételek létrehozását is, amelyek lehetővé teszik, hogy szükség esetén gyorsan és könnyen lehessen beszerzéseket végrehajtani, illetve gyártási folyamatokat elindítani. Ennek kiegészítéseként támogatni kell az önkormányzatokat vészhelyzeti és polgári védelmi kapacitásaik fejlesztésében. Mivel a regionális és helyi önkormányzatokra fontos szerep hárul az egészségügyi és szociális közszolgáltatásoknak a polgárok számára történő biztosításában, az RB összehangolt uniós fellépést szorgalmaz, és kéri, hogy támogassák a nemzeti, regionális és helyi katasztrófa-felkészültségi struktúrákat az egészségügyi veszélyekre és válsághelyzetekre való reagálásban, a szubszidiaritás elvével összhangban;

53. a gazdasági ciklusok ellenálló képességének megszervezése az európai termelési láncok területi konvergenciájának erősítése révén;

54. fenntartható városfejlesztési stratégiák alkalmazásának előmozdítása a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és a tisztességes munka biztosítása, valamint a társadalmi befogadás ösztönzése érdekében, összhangban a megújított Lipcsei Charta és az uniós városfejlesztési menetrend célkitűzéseivel;

55. lépések a gazdasági kormányzási keret - ezen belül a Stabilitási és Növekedési Paktum - megújítása irányába a válság kapcsán levont tanulságok alapján, az uniós fiskális szabályok javítása céljából, ami a fenntartható beruházásokra - a strukturális és beruházási alapok társfinanszírozását is ideértve - vonatkozó aranyszabály bevezetése révén valósulhat meg a fenntartható pénzügyi tervezés átfogó célkitűzése keretében;

56. a világjárvány hatásának és a hosszú távú foglalkoztatásra gyakorolt kedvezőtlen hatásainak nyomon követése az EU valamennyi helyi és regionális gazdaságában. Annak hangsúlyozása, hogy a gyors helyreállítás érdekében fontos újragondolni az EU ipari és vállalkozói stratégiáit, és a növekedés fenntarthatósági szempontjaira kell összpontosítani. Az innovatív ökoszisztémák, a szociális gazdaság és az intelligens szakosodás előmozdítása, valamint a helyi alapú iparpolitikák támogatása;

57. a partnerségi magatartási kódex alkalmazásának nyomon követése annak biztosítása érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben bevonják a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó partnerségi megállapodások és programok előkészítésébe. A partnerség és a többszintű kormányzás elvének ihletet kell adnia az európai szemeszter irányításához is;

58. az európai zöld megállapodás végrehajtása érdekében annak szorgalmazása, hogy a városok és régiók közvetlenül hozzáférhessenek az uniós finanszírozáshoz; annak biztosítása, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat bevonják a méltányos átállásra vonatkozó tervek előkészítésébe és a Méltányos Átállást Támogató Alap végrehajtásába;

59. annak biztosítása, hogy a régiók, a városok és az egyének élvezhessék az európai strukturális és beruházási alapok egyszerűsítésére irányuló intézkedések előnyeit. Az uniós pénzeszközök hűtlen kezelése és a csalás elleni küzdelem, valamint az ilyen gyakorlatok megelőzésének támogatása;

60. hozzájárulás az egységes piac működésének megerősítéséhez és javításához, nemcsak a négy szabadság előtt álló helyi és regionális szintű akadályok azonosítása és az adminisztráció egyszerűsítésének ösztönzése révén, hanem annak ismételt leszögezésével, hogy a helyi és regionális önkormányzatok létfontosságú elemei az egységes piaci szabályok végrehajtásának és érvényesítésének. E tekintetben annak hangsúlyozása, hogy a szabad mozgás drasztikus hatásokat gyakorol az egységes piacra, valamint intés ez utóbbi további szétaprózódásától;

61. a kohéziós szövetség kiterjesztése a köz- és a magánszektor érdekelt feleinek a kohéziós politika előmozdítása céljával történő mozgósítása érdekében, valamint az uniós finanszírozású beruházások hatásának nyomon követése és kommunikálása révén annak bemutatása, hogy a kohéziós politika milyen hozzáadott értéket jelent az uniós polgárokra és a demokratikus elvekre nézve;

62. az állami támogatások ideiglenes keretrendszerének és az azt követő hasonló szándékú intézkedéseknek a nyomon követése, amelyek célzott támogatást tesznek lehetővé a munkahelyek megmentéséhez a pandémia által különösen súlyosan érintett ágazatokban és régiókban. Annak hangsúlyozása, hogy ebben az összefüggésben az állami támogatásokra vonatkozó rugalmasabb szabályok célja „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar orvoslása” lenne, és hogy ez az ok jóval 2020 decembere, az ideiglenes keretszabály lejárta után is érvényes marad; ezért az Európai Bizottság felkérése arra, hogy álljon készen az ideiglenes keret meghosszabbítására vagy tegyen lehetővé hasonló rugalmas szabályokat a válság által sújtott ágazatok és régiók talpra állásának elősegítése érdekében;

63. a közbeszerzési eljárások rugalmasságához kapcsolódó információk összegyűjtésének és terjesztésének támogatása, mivel a jelenlegi körülmények között ezek lehetővé teszik az ajánlatkérő szervek számára, hogy kevesebb eljárási követelmény mellett tárgyalásos eljárást alkalmazzanak;

64. a vidéki térségekre vonatkozó uniós stratégia kidolgozásának támogatása, amelynek célja az elnéptelenedés orvoslása és az elszegényedés kockázatának elkerülése ezekben a régiókban, valamint az európai területfejlesztéssel kapcsolatos megközelítés kiegyensúlyozottságának és átfogó jellegének biztosítása;

65. az RB „intelligens falvakkal” kapcsolatos tevékenységeinek aktív nyomon követése és a koncepció népszerűsítése az európai intézmények körében; a vidéki területek innovációs és modernizációs kezdeményezéseinek előmozdítása, valamint a fenntartható és intelligens mobilitással kapcsolatos stratégia elfogadása az „intelligens turisztikai célpontok” program keretében;

66. ragaszkodás ahhoz, hogy olyan válsághelyzet esetén, amikor ideiglenesen le kell zárni vagy alaposabban kell ellenőrizni a határokat, az EU-nak és tagállamainak meg kell állapodniuk közös, kötelező érvényű szabályokról és eljárásokról az EU-n belüli szabad mozgás biztosítása érdekében; annak megállapítása, hogy a határokon átnyúló gazdasági és szociális területek nagy értéket képviselnek az EU számára;

67. annak hangsúlyozása, hogy a Covid19-válság idején a helyi és regionális szereplők - a számos lezárt határ és a korábban soha nem látott korlátozások ellenére - csodálatra méltó találékonyságról tettek tanúbizonyságot abban, hogy megtalálják a módját a határokon átnyúló és transznacionális együttműködés folytatásának, megmutatva a valódi szolidaritást az európai polgárok között. Ez a válság emlékeztetőül szolgál arra, hogy a határok nélküli Európa az európai integráció egyik legfontosabb vívmánya, amelyet meg kell őrizni. Az emberek közötti és kisméretű, határokon átnyúló projektekben való részvételnek, amelyek a résztvevők közötti kölcsönös bizalom kiépítése révén megteremtik a határokon átnyúló hálózatok és a nagyszabású projektek szerkezetét, továbbra is állandó prioritást kell jelentenie az Európai Unió és intézményei számára;

68. az európai területi együttműködés fontosságának folyamatos hangsúlyozása és a szükséges költségvetési források biztosítása, az ilyen együttműködés ugyanis számos regionális önkormányzat számára elengedhetetlennek bizonyult mind a szakértelem és a legfontosabb kihívásokkal kapcsolatos bevált gyakorlatok megosztása, mind pedig a regionális önkormányzatok közötti emberi kapcsolatok határokon átnyúló kiépítése szempontjából;

69. a szigetekre, a gyéren lakott és a legkülső régiókba irányuló közberuházások ösztönzése az állami támogatásokra vonatkozó szabályok további kiigazítása, a kohéziós politika keretében nyújtott európai társfinanszírozás növelése és a harmadik országokkal folytatott területi együttműködés fejlesztése révén;

70. a kohéziós politika általános irányítási rendszere naprakésszé tételének előmozdítása, különösen az adminisztratív eljárások valamennyi kormányzati szinten történő egyszerűsítése révén;

71. a szociális jogok európai pillére teljes körű területi szintű végrehajtásának és a méltányos átállást szolgáló erős szociális Európa megvalósításának szorgalmazása;

72. annak támogatása, hogy az Európai Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben létrehozza az európai szociális eredménytábla regionális dimenzióját;

73. a regionális innovációs ökoszisztémák ellenállóbbá tétele a jövőbeli esetleges vészhelyzetek káros hatásaival szemben a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológia szabad áramlását szolgáló Európai Kutatási Térség kiteljesítése, illetve az Európai horizont program és más uniós finanszírozási programok közötti szinergiák előmozdítása, valamint a tudáscsereplatform és a „Science meets Regions” (A tudomány és a régiók találkozása) elnevezésű intézményközi kezdeményezés sikeres munkájának folytatása révén;

74. hozzájárulás a TEN-T rendelet és az ahhoz kapcsolódó finanszírozás felülvizsgálatához, és annak hangsúlyozása, hogy ki kell alakítani a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra hiányzó összeköttetéseit annak érdekében, hogy a központi és peremterületeken, valamint a legkülső régiókban az Unió valamennyi városát és régióját összekapcsoljuk.

A Régiók Európai Bizottsága minden erőforrását és politikai befolyását Európa megerősítésére fogja felhasználni. A polgárok alapvető jogainak védelme, valamint az uniós politikák és beruházások hatékonyságának és eredményességének biztosítása révén az RB arra fog törekedni, hogy az EU versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és ellenállóbbá váljon, hogy megfeleljen a polgárok elvárásainak.

Kelt Brüsszelben, 2020. július 2-án.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS


  Vissza az oldal tetejére