A jogszabály mai napon ( 2022.05.25. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (2020/C 440/01) ÁLLÁSFOGLALÁSA

a 2020. évi regionális és helyi barométerről - A helyi és regionális önkormányzatok Covid19 elleni és a helyreállítást támogató fellépése * 

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB),

- tekintettel a „2020. évi regionális és helyi barométer” című jelentésére, amely inkluzív, tényszerű és objektív megközelítéssel, több partner és intézmény bevonásával készült,

- mivel a jelentés célja, hogy reflektáljon az Unió helyzetének regionális és helyi dimenziójára, adatokkal szolgáljon az európai, nemzeti, regionális és helyi szintű politikai döntéshozók számára az elkövetkező év legsürgetőbb kihívásairól, és kulcsfontosságú ajánlásokat fogalmazzon meg, iránymutatásul az európai politikai válaszlépésekhez. Ezen ajánlások alapján minden szinten nyílt és inkluzív vitákat lehet tartani, amelyek során kifejtik az előttünk álló döntési lehetőségeket, és amelyek növelik majd a meghozandó döntések legitimitását,

- mivel a helyi és regionális önkormányzatok a válságkezelés frontvonalában állnak, és a vírus terjedésének megfékezését célzó intézkedések, az egészségügy, a szociális szolgáltatások és a gazdasági fejlődés kritikus szempontjaiért felelősek, lévén hogy ezek a hatáskörök megoszlanak a tagállamok különböző kormányzati szintjei között,

- mivel a Covid19-válság hatásai területenként igen eltérőek, ami jelentős következményekkel jár a válságkezelésre és a szakpolitikai válaszokra nézve,

- mivel a szubnacionális kormányzatok jelentős szerepet játszanak a Covid19-válság kezelésében mind saját politikai döntéseik és fellépéseik, mind pedig a más kormányzati szinteken meghatározott politikák végrehajtása révén,

1. hangsúlyozza a többszintű kormányzás fontosságát, valamint azt, hogy a jövőbeli válságokra való koherens és hatékony reagálás biztosítása érdekében össze kell hangolni a sürgősségi egészségügyi irányítást, és határon átnyúló egészségügyi együttműködésre van szükség;

2. hangsúlyozza, hogy a koronavírus okozta válságról és a helyi és regionális önkormányzatok szerepéről az RB nevében 2020. szeptemberben végzett közvélemény-kutatás szerint az uniós polgárok a különféle kormányzati szintek közül továbbra is a helyi és regionális kormányzati szintet tartják a legmegbízhatóbbnak (52%), és a legtöbben (48%) ugyancsak e szintről tudják leginkább elképzelni, hogy most és a jövőben is megteszi a megfelelő intézkedéseket a koronavírus okozta válság gazdasági és társadalmi hatásainak leküzdésére. Az európaiak egyértelmű többsége (58%) úgy véli továbbá, hogy ha a regionális és helyi önkormányzatok nagyobb befolyással rendelkeznének, az pozitív hatással lenne az EU problémamegoldó képességére - és ez a nézet minden tagállamban többséget élvez;

3. hangsúlyozza, hogy a válság miatt a helyi és regionális önkormányzatok kiadásai nőttek, bevételeik pedig csökkentek, és kéri, hogy az önkormányzatok kapjanak elegendő forrást a központi kormányzatoktól és az uniós szinttől egészségügyi rendszereik jelenlegi és hosszú távú megerősítéséhez. Az egészségügyi rendszerek közötti regionális egyenlőtlenségeket és a veszélyhelyzeti felkészültség terén tapasztalható szűk keresztmetszeteket az illetékes nemzeti hatóságokon keresztül kell orvosolni. „Az EU az egészségügyért” programnak, a rescEU-tartaléknak és a rugalmassági intézkedéseknek ki kell egészíteniük ezeket az erőfeszítéseket;

4. hangsúlyozza, hogy a 2020. évi regionális és helyi barométer azt mutatja, hogy a finanszírozás elosztási kritériumainak figyelembe kell venniük a regionális különbségeket, és olyan átfogó mutatókon kell alapulniuk, amelyek tükrözik a különböző kitettségi és sebezhetőségi szinteket, többek között a válság kezdete óta bekövetkezett GDP-csökkenést, a veszélyeztetett ágazatok arányát, a turizmustól, a határon átnyúló és nemzetközi kereskedelemtől és közlekedéstől való függőséget, valamint az önálló vállalkozók és a kkv-k regionális gazdaságon belüli arányát;

5. hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz - az uniós helyreállítási terv központi eleme - nem hagyhatja figyelmen kívül a területi különbségeket: a szubnacionális kormányzatoknak aktívan részt kell venniük a nemzeti tervek elkészítésében, és az uniós és nemzeti tervekkel összhangban saját regionális és helyi helyreállítási terveket kell kidolgozniuk. Az európai szemeszternek - mint az Eszköz irányítási mechanizmusának - magatartási kódexet kell tartalmaznia a helyi és regionális önkormányzatok bevonására vonatkozóan, a partnerség és az aktív szubszidiaritás elvét követve;

6. megismétli, hogy a kkv-knak és a leginkább érintett ágazatoknak, például a közlekedésnek, az idegenforgalomnak és a kulturális ágazatnak hozzá kell férnie különféle fenntartható pénzügyi támogatási formákhoz, például állami támogatásokhoz, kockázati tőkéhez és hosszú távon kedvező törlesztési feltételeket biztosító hitelhez;

7. megerősíti, hogy gyors megállapodásra van szükség az új helyreállítási eszközről (és a többéves pénzügyi keretről) annak érdekében, hogy a forrásokat gyorsan mozgósítani lehessen a válság negatív hatásainak kezelése érdekében, támogatva a helyi szintű gazdaságot és munkahelyteremtést;

8. hangsúlyozza, hogy a Covid19 pusztító hatása Európa-szerte drámai mértékben súlyosbította a társadalmi, a nemzedékek közötti és a nemek közötti egyenlőtlenségeket, mindössze hat hónap alatt egy évtizednyi haladást ásva alá. Ezért a világjárvány hosszú távú következményeinek korlátozása érdekében az európai helyreállítás alapját a gazdasági, társadalmi és egészségügyi prioritásokat kiegyensúlyozottan kezelő, célzott, ambiciózus és megfelelően finanszírozott szakpolitikáknak kell képezniük;

9. hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás, a szennyezett környezet és a meggyengült természetes ökoszisztémák által leginkább veszélyeztetett városok és régiók lakosai nagyobb mértékben vannak kitéve a kórokozók terjedésének. Ezért ragaszkodik ahhoz, hogy az Európai Bizottság és a tagállamok a jelenlegi válságot lehetőségként használják fel arra, hogy a világjárványt követő helyreállítás során felgyorsítsák az átmenetet, és az Európai Unió 2050-ig klímasemlegessé váljon;

10. sürgeti az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy a helyreállítási terv, a zöld megállapodás és a szociális jogok európai pillérének szorosabb összekapcsolása érdekében biztosítsák a fenntartható fejlődési célok jobb integrálását a megújult, területi alapú és megreformált európai szemeszterbe;

11. kiemeli, hogy a válság következtében a korszerű információs technológiák és infrastruktúra hozzáférhetősége még kritikusabb erőforrássá vált, és kéri a „digitális szakadék” problémájának megoldását, magas fokú összekapcsoltság megvalósítását az EU valamennyi régiójában és városában - beleértve a vidéki, a külső, a legkülső és a földrajzilag hátrányos helyzetű területeket is -, valamint a feltételek megteremtését ahhoz, hogy az emberek életkoruktól és társadalmi-gazdasági hátterüktől függetlenül alkalmazkodni tudjanak a válsághoz és a munka változó világához;

12. sajnálja, hogy a kohéziós politikai finanszírozás rugalmasabbá tételére és felhasználásának felgyorsítására irányuló új intézkedések magukban hordozzák a fokozott tagállami szintű központosítás kockázatát; ezért határozottan kéri, hogy a források átcsoportosítását és a kohéziós politikai programok módosítását a szubszidiaritás, a partnerség és a többszintű kormányzás elveivel összhangban hajtsák végre, teljes mértékben bevonva a helyi és regionális önkormányzatokat a REACT-EU keretében történő beruházások (újra)programozására vonatkozó döntésekbe; kiemeli, hogy a rugalmasságnak - különösen a tematikus koncentráció felfüggesztésének - átmenetinek kell lennie, és amint a körülmények lehetővé teszik, elő kell irányozni a kohéziós politikai programokra vonatkozó rendes szabályokhoz való visszatérést;

13. rámutat arra, hogy a Covid19 kitörése különösen súlyosan érintette azokat a régiókat, ahol a legtöbb idős (65 év feletti) ember él, és hogy az ebbe a korcsoportba tartozókat fenyegeti leginkább a vírussal való fertőződés veszélye. Ezért hangsúlyozza, hogy folyamatosan szükség van az idősek hatékony védelmével - többek között a telemedicinához való hozzáférésük megkönnyítésével - kapcsolatos bevált gyakorlatok cseréjére;

14. a támogató eszközök nagy számára és az európai strukturális és beruházási alapokra vonatkozó jelenlegi és jövőbeli szabályok módosításaira való tekintettel arra kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa a különféle új mechanizmusok, például a REACT-EU, a Méltányos Átállást Támogató Alap és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, illetve a meglévő tagállami és uniós rendszerek közötti interakciók kellő átláthatóságát, elkerülve a rendszer további bonyolítását és azt, hogy az alapok felhasználási aránya alacsony maradjon; ennek kapcsán rámutat arra, hogy egy jelentős finanszírozási keret elfogadása önmagában még nem elég, és hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak is elegendő időre van szükségük ahhoz, hogy programokat és projekteket terjesszenek elő, például a REACT-EU program keretében;

15. aggodalommal állapítja meg, hogy a válság nyomás alá helyezte az egységes piacot, akadályozva a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgását, súlyosan érintve a kkv-kat és valamennyi uniós polgár életét, különösen a határ menti régiókban; üdvözli az állami támogatási szabályokra vonatkozóan biztosított rugalmasságot, és megjegyzi, hogy intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy jövőbeli válságok során az egységes piac zökkenőmentesen tudjon működni;

16. hangsúlyozza hogy a válság súlyosan veszélyezteti a helyi és regionális önkormányzatok pénzgazdálkodását, emiatt pedig félő, hogy nem tudnak értékes közszolgáltatásokat nyújtani; megismétli, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak nemzeti és európai szinten egyaránt új, intelligensebb költségvetési szabályokra, valamint a fenntartható beruházásokra vonatkozó aranyszabályra van szükségük annak biztosítása érdekében, hogy a közszolgáltatásokat és a helyi beruházásokat alapvető fontosságúnak tekintsék a versenyképesebb, ellenállóképesebb és fenntarthatóbb gazdaságok és társadalmak kialakításához;

17. megjegyzi, hogy a Covid19 - az EU-ban és azon kívül is - arra késztette a kormányokat, hogy a polgárok szabadságait negatívan érintő, szigorú intézkedéseket vezessenek be, és hogy összetett egyensúlyt kellett találni a demokrácia, a jogállamiság és az intézményekbe vetett bizalom megőrzése, valamint a világjárvány megfékezésére való törekvés között. Ezek a kihívásokkal teli idők lehetőséget is jelenthetnek a helyi demokrácia megerősítésére és arra, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencián közösen átgondoljuk Európa alapértékeit;

18. utasítja elnökét, hogy továbbítsa a 2020. évi regionális és helyi barométert és ezt az állásfoglalást az Európai Parlament, az Európai Bizottság és az Európai Tanács elnökének, valamint a 27 tagállam államfőinek, továbbá arra ösztönzi az európai regionális és helyi választott politikusokat, hogy terjesszék a jelentést a polgárok és a helyi média körében.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 14-én.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS


  Vissza az oldal tetejére