A jogszabály mai napon ( 2020.10.30. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 2020. szeptember 16-i (EU) 2020/1306 HATÁROZATA

a Covid19-világjárványra tekintettel a központi bankokkal szembeni egyes kitettségeknek a teljes kitettségi mértékből való átmeneti kizárásáról (EKB/2020/44) * 

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre *  és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjára,

tekintettel a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre * , és különösen annak 500b. cikkére,

mivel:

(1) A Bázel III. keretrendszer egyszerű, átlátható, nem kockázatalapú tőkeáttételi mutatót vezetett be, a kockázatalapú tőkekövetelményeket hitelesen kiegészítő intézkedésként. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által 2017 decemberében közzétett tőkeáttételi mutató standard (a továbbiakban: a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság tőkeáttételi mutató standardja) úgy rendelkezik, hogy a monetáris politikák végrehajtásának megkönnyítése érdekében az országok saját mérlegelési jogkörben rendkívüli makrogazdasági körülmények között átmenetileg kizárhatják a központi banki tartalékokat a tőkeáttételi mutató kitettségi mértékéből.

(2) A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság tőkeáttételi mutató standardját először az 575/2013/EU rendelet hajtotta végre az uniós jogban. Az 575/2013/EU rendelet 430. cikke előírja az intézmények számára, hogy nyújtsanak be bizonyos információkat az illetékes hatóságoknak a tőkeáttételi mutatójukról és annak alkotóelemeiről, a rendelet 451. cikke pedig azt írja elő az intézmények számára, hogy hozzanak nyilvánosságra bizonyos információkat tőkeáttételi mutatójuk, valamint a túlzott tőkeáttételi kockázat kezelése vonatkozásában.

(3) Az 575/2013/EU rendeletet módosította az (EU) 2019/876 európai parlamenti és tanácsi rendelet * , többek között azért, hogy tükrözze a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság tőkeáttételi mutató standardjának felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy az Unióban letelepedett, de az Unión kívül működő intézmények számára nemzetközi szinten egyenlő versenyfeltételek legyenek biztosíthatók, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a tőkeáttételi mutató továbbra is hatékony kiegészítője maradjon a kockázatalapú szavatolótőke-követelményeknek. Az (EU) 2019/876 rendelet tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelményt vezetett be a tőkeáttételi mutatóval kapcsolatos adatszolgáltatás és nyilvánosságra hozatal rendszerének kiegészítése érdekében. A rendelet bevezette továbbá azt a lehetőséget, hogy rendkívüli körülmények esetén és a monetáris politikák végrehajtásának megkönnyítése érdekében egyes, központi bankokkal szembeni kitettségeket átmenetileg kizárjanak az intézmény teljes kitettségi mértékének számításából. A tőkeáttételi mutató keretrendszerének e módosításai, ideértve az egyes, központi bankokkal szembeni kitettségek teljes kitettségi mértékből való kizárására irányuló mérlegelési jogkört, 2021. június 28-án válnak alkalmazandóvá.

(4) Az 575/2013/EU rendeletet azóta tovább módosította az (EU) 2020/873 európai parlamenti és tanácsi rendelet * , többek között azon lehetőség biztosítása érdekében, hogy egyes, központi bankokkal szembeni kitettségek 2021. június 28-át megelőzően átmenetileg kizárhatók legyenek az intézmények teljes kitettségi mértékének számításából - vagyis már azelőtt, hogy alkalmazandóvá válnak a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmény (EU) 2019/876 rendelet által bevezetett módosításai. Különösen, az 575/2013/EU rendelet 500b. cikke akkor teszi lehetővé az intézmények számára, hogy kizárják a teljes kitettségi mértékből a központi bankjukkal szembeni egyes kitettségeket, ha az intézmény illetékes hatósága - az érintett központi bankkal folytatott konzultációt követően - megállapította és nyilvánosan bejelentette, hogy olyan rendkívüli körülmények állnak fenn, amelyek a kizárást a monetáris politikák végrehajtásának elősegítése érdekében indokolják. Az 575/2013/EU rendelet 500b. cikke 2020. június 27-e óta alkalmazandó.

(5) Miközben 2020 áprilisa óta stabilizálódtak a pénzügyi piacok, az euroövezetbeli finanszírozási feltételek korlátozottabbak az év elejéhez képest, köszönhetően a magasabb kötvényhozamoknak és az alacsonyabb részvényárfolyamoknak. A Covid19-világjárvány által okozott helyzet, valamint az abból fakadó és folyamatosan fennálló igény a monetáris politika fokozottabb lazítására, és az euroövezetbeli gazdaságok és a monetáris politika bankalapú transzmissziós csatornájának törékenysége és sérülékenysége mind igazolják az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsának azon álláspontját, hogy olyan rendkívüli körülmények állnak fenn, amelyek indokolják a monetáris politikák végrehajtásának megkönnyítése érdekében egyes, eurorendszerbeli központi bankokkal szembeni kitettségek 2021. június 27-ig tartó, átmeneti kizárását az intézmények teljes kitettségi mértékének számításából, az 575/2013/EU rendelet 500b. cikke alkalmazásában.

(6) A kizárható kitettségek tartalmazzák az érméket és bankjegyeket a központi bank joghatóságának törvényes pénznemében és a központi bankkal szembeni követeléseket megtestesítő eszközöket, beleértve a központi banknál tartott tartalékokat is, amennyiben ezek a kitettségek jelentőséggel bírnak a monetáris politika transzmissziója, következésképpen végrehajtása szempontjából. Ezek a kitettségek magukban foglalják a betéti rendelkezésre állás keretében elhelyezett betéteket és az eurorendszernél vezetett tartalékszámlák egyenlegét, ideértve a kötelező tartalékképzési követelményeknek való megfelelés érdekében tartott pénzeszközöket. A központi bankkal szembeni olyan követeléseket megtestesítő kitettségek, amelyek nem kapcsolódnak a monetáris politika végrehajtásához, nem zárhatók ki a teljes kitettségi mértékből.

(7) Várható, hogy az egyes, központi bankokkal szembeni kitettségek 575/2013/EU rendelet 500b. cikke szerinti, 2021. június 27-ig tartó kizárása a teljes kitettségi mértékből támogatni fogja a hitelintézeteket abban, hogy továbbra is el tudják látni a reálgazdaság finanszírozása terén betöltött szerepüket, ugyanakkor megőrizve a prudenciális keret főbb elemeit. A kizárás csökkentheti a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó, az Unióban a teljes veszteségviselő képességre vonatkozó standardnak való megfelelés érdekében az 575/2013/EU rendelet (EU) 2019/876 rendelet általi módosításaként végrehajtott, 2019. június 28-a óta alkalmazandó új követelmény bevezetéséhez kapcsolódó esetleges korlátokat. Továbbá, bár a tőkeáttételi mutató nem alkalmazandó 2021. június 28-ig, az egyes, központi bankokkal szembeni kitettségek addigi kizárása a teljes kitettségi mértékből előnyös lehet a pénzügyi információ egyértelmű kommunikációja szempontjából. Különösen, az intézmények a kizárt kitettségek hatásával együtt és anélkül is nyilvánosságra hozhatják tőkeáttételi mutatójukat. Ez az információ hasznos lehet a pénzügyi piaci résztvevők számára az intézmények lehetséges jövőbeli tőkeáttételi mutatójának értékelésekor, amint a tőkeáttételi mutató alkalmazandóvá válik 2021. június 28-án.

(8) Monetáris politikai funkciójának keretében az EKB-val konzultációra került sor az 575/2013/EU rendelet 500b. cikkének (2) bekezdésének megfelelően a rendelet 500b. cikkének (1) bekezdése szerinti kizárást indokoló rendkívüli körülmények megállapítása tekintetében * ,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Fogalommeghatározások

Az e határozatban használt fogalmak az 575/2013/EU rendeletben meghatározott fogalmakkal azonos jelentéssel bírnak, és a következő fogalommeghatározások is alkalmazandók:

1. „eurorendszer”: az (EU) 2015/510 európai központi banki iránymutatásban (EKB/2014/60) *  meghatározott eurorendszer”;

2. „betéti rendelkezésre állás”: az (EU) 2015/510 iránymutatásban (EKB/2014/60) meghatározott betéti rendelkezésre állás;

3. „tartalékszámla”: az 1745/2003/EK európai központi banki rendeletben (EKB/2003/9) *  meghatározott tartalékszámla;

4. „kötelező tartalékképzési követelmény”: az 1745/2003/EK rendelettel (EKB/2003/9) összhangban számított kötelező tartalékképzési követelmény

5. „euroövezeti tagállamban levő, jelentős felügyelt szervezet”: a 468/2014/EU európai központi banki rendeletben (EKB/2014/17) *  meghatározott euroövezeti tagállamban levő, jelentős felügyelt szervezet.

2. cikk

A rendkívüli körülmények fennállásának meghatározása

(1) Az 575/2013/EU rendelet 500b. cikke (2) bekezdésének céljából az EKB megállapítja, hogy a (2) és (3) bekezdésre is figyelemmel olyan rendkívüli körülmények állnak fenn, amelyek indokolják a rendelet 500b. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában felsorolt, központi bankokkal szembeni kitettségek kizárását a teljes kitettségi mértékből, a monetáris politikák végrehajtásának elősegítése érdekében.

(2) Az 575/2013/EU rendelet 500b. cikke (1) bekezdésének b) pontjában felsorolt kitettségek vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti megállapítás azon eurorendszerbeli központi bankokkal szembeni kitettségekre alkalmazandó, amelyek a betéti rendelkezésre állás keretében elhelyezett betétekre vagy a tartalékszámlák egyenlegére vonatkoznak, ideértve a kötelező tartalékképzési követelményeknek való megfelelés érdekében tartott pénzeszközöket.

(3) A megállapítás alkalmazandó valamennyi olyan intézményre, amely euroövezeti tagállamban levő, jelentős felügyelt szervezet.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2020. szeptember 16-án.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE


  Vissza az oldal tetejére