A jogszabály mai napon ( 2020.06.03. ) hatályos állapota.

 

56/2020. (IV. 20.) OBT határozat

a Veszélyhelyzeti Kabinet által kiadott ajánlásokról * 

1. A Bszi. 76. § (1) bekezdés b) pontja értelmében központi igazgatási feladatok ellátása érdekében ajánlásokat kizárólag az Országos Bírósági Hivatal elnöke jogosult kiadni.

2. Az Országos Bírói Tanács a Veszélyhelyzeti Kabinet II., VII., X., XIV., és XVI. számú ajánlásainak érdemi vizsgálatát - normatív tartalmuk hiánya miatt - mellőzi.

3. Az Országos Bírói Tanács a Veszélyhelyzeti Kabinetnek a bírák vagyonnyilatkozat-tételi eljárásainak lefolytatásáról szóló XII. számú ajánlását nem támogatja. Rendkívüli ítélkezési szünet hiányában nem lenne akadálya annak, hogy a bírák jogállásával összefüggő, alapvetően írásbeliségen alapuló vagyonnyilatkozati eljárások változatlanul folytatódjanak azzal, hogy az összevetési eljárást a munkáltatói jogkört gyakorló elnök és az érintett bíró videokonferencián folytassa le.

4. Az Országos Bírói Tanács a Veszélyhelyzeti Kabinetnek a bírósági épületekben tartózkodás veszélyhelyzet idején irányadó szabályainak meghatározásáról szóló XIII. számú ajánlásának tartalmával egyetért. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy indokolt lenne az ajánlás kiegészítése azzal, hogy a bírósági épületben tartózkodás rendjét meghatározó elnöki szabályzatok egyrészt nem eredményezhetik azt, hogy hivatali időben az ügyvédek és ügyvédjelöltek formális idézés nélkül ne léphessenek be a bírósági épületekbe, másrészt azt, hogy büntető peres ügyekben a zárt tárgyalás indokoltságáról ne a tanács elnöke határozzon.

5. Az Országos Bírói Tanács a Veszélyhelyzeti Kabinet I., III.-VI., VIII-IX., XI. és XV. számú ajánlásainak tartalmával egyetért.

6. A Veszélyhelyzeti Kabinet ajánlásaira hivatkozással kiadott OBH elnöki határozatok normatív tartalommal nem bírhatnak. Amennyiben az Országos Bírósági Hivatal elnöke élni kíván normatív utasítási jogával, úgy azt szabályzat vagy ajánlás formájában teheti meg.

Indokolás

A koronavírus okozta járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet okán az OBH elnöke 2020. március 16-án a 36.SZ/2020. (III. 16.) OBHE határozattal Veszélyhelyzeti Kabinet felállításáról rendelkezett. A határozat szerint az OBH elnökének a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendeletnek megfelelő feladatellátását a Veszélyhelyzeti Kabinet segíti. Feladata az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének a megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet 1. §-ában kihirdetett rendkívüli ítélkezési szünettel összefüggő igazgatási feladatok ellátásának támogatása.

A Veszélyhelyzeti Kabinet elnöke az OBH elnöke, tagjai az OBH elnökhelyettese, valamint kettő, az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezető, továbbá egy fővárosi táblabíró.

Az OBH Szervezeti- és Működési Szabályzatának 13/A. § (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy „az OBH elnöke a bíróságok szervezetével vagy működésével kapcsolatos, a feladatkörébe tartozó fontosabb ügyekben javaslattételre, véleményezésre, tanácsadásra és állásfoglalásra határozattal kabinetet hozhat létre.” Azaz: a Veszélyhelyzeti Kabinet „ajánlásokat” az OBH SzMSz- e alapján sem hozhat, feladata kizárólag az OBH elnökének munkáját hivatott segíteni, adott esetben neki szóló állásfoglalásokkal.

A Veszélyhelyzeti Kabinet felállítása óta összesen tizenhat ajánlást fogadott el a következő tárgykörökben:

- a Veszélyhelyzeti Kabinet I. számú jogértelmezési ajánlása a bírák és igazságügyi alkalmazottak részére a 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet által elrendelt rendkívüli ítélkezési szünet idejére fizetendő illetményről

- a Veszélyhelyzeti Kabinet II. számú jogalkotási kezdeményezésre vonatkozó ajánlása a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény és az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosításának szükségességéről;

- a Veszélyhelyzeti Kabinet III. számú ajánlása a veszélyhelyzet idején a bírák és igazságügyi alkalmazottak bírósági épületekben tartózkodásának szabályairól;

- a Veszélyhelyzeti Kabinet IV. számú jogértelmezési ajánlása a 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet által elrendelt rendkívüli ítélkezési szünetben a bírák és igazságügyi alkalmazottak foglalkoztatásának egyes kérdéseiről;

- a Veszélyhelyzeti Kabinet V. számú ajánlása a rendkívüli ítélkezési szünet ideje alatt a papíralapú iratok kezelésének különleges szabályairól;

- a Veszélyhelyzeti Kabinet VI. számú ajánlása a szolgálati viszonnyal, valamint az igazgatási intézkedésekkel és döntésekkel kapcsolatosan keletkezett kiadmányok elektronikus kézbesítéséről szóló OBH elnöki határozat kiadására

- a Veszélyhelyzeti Kabinet VII. számú ajánlása az OBH elnöke által a rendkívüli ítélkezési szünettel összefüggésben meghozott egyes határozatok hatályban tartásáról;

- a Veszélyhelyzeti Kabinet VIII. számú ajánlása a kijárási korlátozás idején a személyes munkavégzésre kötelezett bírák és igazságügyi alkalmazottak részére biztosítandó lakhelyelhagyási igazolásról;

- a Veszélyhelyzeti Kabinet IX. számú ajánlása a veszélyhelyzetben a bírák és igazságügyi alkalmazottak bírósági épületben tartózkodását nyilvántartó elektronikus rendszer bevezetéséről és működtetéséről;

- a Veszélyhelyzeti Kabinet X. számú ajánlása az OBH elnökének a 43.SZ/2020. (III. 27.) OBHE határozattal hatályban tartott határozatainak felülvizsgálatáról;

- a Veszélyhelyzeti Kabinet XI. számú ajánlása a veszélyhelyzet idején a bírák tevékenység-kimutatásának rendjéről;

- a Veszélyhelyzeti Kabinet XII. számú jogértelmezési ajánlása a bírák vagyonnyilatkozat-tételi eljárásainak lefolytatásáról;

- a Veszélyhelyzeti Kabinet XIII. számú ajánlása a bírósági épületekben tartózkodás veszélyhelyzet idején irányadó szabályainak meghatározásáról;

- a Veszélyhelyzeti Kabinet XIV. számú ajánlása az Országos Bírósági Hivatal elnöke által a 25.SZ/2020. (II. 19.) OBHE határozattal elrendelt igazgatási vizsgálat határidejének módosításáról;

- a Veszélyhelyzeti Kabinet XV. számú ajánlása a bíróságokon a riasztási terv szerinti ügyeleti szolgálat szervezéséről

- a Veszélyhelyzeti Kabinet XVI. számú ajánlása a személyes munkavégzésre kötelezett bírák és igazságügyi alkalmazottak lakhelyelhagyási igazolásának kiállításáról;

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke - az 51/2020. (IV. 06.) OBT határozatra hivatkozással - a Veszélyhelyzeti Kabinet ajánlásait észrevételezésre megküldte az Országos Bírói Tanács részére.

Az Országos Bírói Tanács megállapította, hogy a Bszi. 76. § (1) bekezdés b) pontja értelmében központi igazgatási feladatok ellátása érdekében ajánlásokat kizárólag az Országos Bírósági Hivatal elnöke jogosult kiadni. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke által létrehozott és vezetett Veszélyhelyzeti Kabinet normatív, az OBH elnöke által aláírt ajánlásai - tartalmilag vizsgálva - az Országos Bírósági Hivatal elnökének az igazgatási feladatai ellátása érdekében meghozott ajánlásai.

Az Országos Bírói Tanács a Veszélyhelyzeti Kabinet II., VII., X., XIV., és XVI. számú ajánlásainak érdemi vizsgálatát - normatív tartalmuk hiánya miatt - mellőzte.

Az Országos Bírói Tanács a Veszélyhelyzeti Kabinetnek a bírák vagyonnyilatkozat-tételi eljárásainak lefolytatásáról szóló XII. számú jogértelmezési ajánlásával kapcsolatban megállapította, hogy - miután a korábbi rendkívüli ítélkezési szünet véget ért nincs semmi akadálya annak, hogy a bírák jogállásával összefüggő, alapvetően írásbeliségen alapuló vagyonnyilatkozati eljárások változatlanul folytatódjanak. Látszólag ennek ellentmond az „iratkarantént” bevezető rendelkezés, azonban ezt a látszólagos kollíziót maga a Veszélyhelyzeti Kabinet V. számú ajánlásának 4. pontja oldja fel, amikor akként rendelkezik, hogy halaszthatatlan ügyintézés esetén az „iratkarantén” szabályai nem alkalmazhatók.

A jogállami működés szempontjából igen nagy jelentőséggel bíró vagyonnyilatkozat-tételi eljárás egyetlen szóbeliséget feltételező szakasza a vagyonnyilatkozatok összevetése. Ezzel kapcsolatban nincs semmilyen akadálya annak, hogy az összevetést végző elnök és az azon jelen lenni kívánó bíró egymással videokonferencián vegyék fel a kapcsolatot. Mindezek alapján az Országos Bírói Tanács a Veszélyhelyzeti Kabinet XII. számú ajánlását nem támogatta.

Az Országos Bírói Tanács a Veszélyhelyzeti Kabinetnek a bírósági épületekben tartózkodás veszélyhelyzet idején irányadó szabályainak meghatározásáról szóló XIII. számú ajánlásával egyetértett, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás mellett fennáll annak veszélye, hogy egyrészt az idézés nélkül érkező ügyvédek, ügyvédjelöltek nem léphetnek be a bíróság épületébe, másrészt büntető peres ügyekben nem a tanács elnöke dönt az esetleges zárt tárgyalásról.

A Veszélyhelyzeti Kabinet XIII. számú ajánlása és az arra hivatkozással kiadott 47.SZ/2020. (IV. 1.) OBHE határozat együttesen adják meg a normatív ajánlást arról, hogy a bírósági elnökök lehetőség szerint senkit ne engedjenek a bírósági épületekben tartózkodni, aki nem idézett ügyfél. A 47.SZ/2020. (IV. 1.) OBHE határozat 4. pontja szó szerint akként fogalmaz, hogy „a bírósági épületekbe kizárólag a hivatali kötelezettséget ellátó bíró és igazságügyi alkalmazott, továbbá a bíróság érdekkörébe tartozó feladatot ellátó személy, valamint az eljárási cselekményre idézettek léphetnek be”.

A szabályozás indokolt és tartalmilag helyes, de - figyelemmel a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 71. § (1) bekezdésére - kiegészítésre szorul.

Közismert tény ugyanis, hogy mind a polgári, mind a büntető ügyekben gyakran előfordul a többes képviselet és ezekben az esetekben kizárólag a vezető védő, illetve a megjelölt jogi képviselőt idézi a bíróság, azonban nyilvánvaló, hogy lehetőséget kell biztosítani a megjelenésre a formálisan nem idézett védőtársnak, jogi képviselőnek is, mint ahogy az is gyakori, hogy a tárgyalás közbeni helyettesítés érdekében idézés nélkül jelenik meg ügyvéd a bíróságon.

Amennyiben a bírósági épületbe történő belépés az idézés igazolását kívánja meg, úgy ez az ügyvédség számára méltatlan helyzetet generálna.

A bizalmi elv alapján fel kell tételezni, hogy a veszélyhelyzet idején ügyvéd, ügyvédjelölt eleve csak akkor jelenik meg a bíróságon, ha az a tárgyaláson való megjelenés érdekében elkerülhetetlen.

Mindebből következően az OBT álláspontja szerint kívánatos lenne annak garantálása, hogy ügyvéd, ügyvédjelölt - e minősége igazolása esetén - minden esetben jogosult legyen hivatali időben a bíróság épületébe bemenni.

A R. 71. § (1) bekezdése kógens jelleggel írja elő, hogy „a bíróság a nyilvánosságot az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről indokolt határozattal hivatalból kizárja, ha járványügyi elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés szabályaira figyelemmel a bíróság a nyilvánosság számára nem látogatható”. Jelenleg tehát amennyiben az ajánlás és az OBHE határozat alapján meghozott elnöki szabályzatok kizárólag az idézéssel rendelkező személyeket tekintik ügyfélnek, úgy gyakorlatilag a bíróság elnöke dönt minden büntetőügyben a zárt tárgyalás tartásáról, függetlenül attól, hogy ez indokolt volt vagy sem. A jelenlegi helyzetben, ahol kijárási korlátozás van, de kijárási tilalom nincs, jogosan kifogásolható, ha a bírósági elnökök rendelkezése alapján a bíróságok minden büntetőügyben a R. 71. § (1) bekezdés szerinti kötelező zárt tárgyalást tartanak. A zárt tárgyalás indokoltságáról való döntés jogát - az aktuális járványügyi helyzetet, a tárgyalóterem nagyságát, valamint a tárgyalóteremben megjelentek számát és életkorát ismerő - tanácsvezető bíróra lenne indokolt telepíteni. Félő, hogy a jelenlegi túlzottan rigorózus szabály a későbbiekben felvetheti majd a tisztességes eljárás indokolatlan korlátozását.

Az Országos Bírói Tanács a Veszélyhelyzeti Kabinet I., III.-VI., VIII-IX., XI. és XV. számú ajánlásainak tartalmával egyetértett.

Az Országos Bírói Tanács fontos kérdésnek tartja, hogy mi az a döntés, ami az OBT által a Bszi. alapján nem véleményezhető, normatív tartalommal nem bíró határozati formát igényel (pl: személyügyi vagy szervezeti döntések), és mi az, ami adott esetben az Alkotmánybíróság előtt is normakontroll alá vonható szabályzatot vagy ajánlást. [Bszi. 76. § (1) bekezdés b) pontja.] Az OBH elnökének a bírósági épületekben tartózkodás rendjének veszélyhelyzet idejére történő szabályozásáról szóló 49.SZ/2020. (IV. 3.) számú határozata (vagy akár a már említett 47.SZ/2020. (IV. 1.) OBHE határozat is) például annak ellenére határozati formában született meg, hogy amennyiben az OBH elnöke élni kívánt normatív utasítási jogával, erről - különös figyelemmel a Bszi. 168. §-ára, de a Veszélyhelyzeti Kabinet XIII. számú, normatív tartalommal nem bíró ajánlására is - az OBT által véleményezendő OBH elnöki szabályzatot vagy ajánlást kellett volna hoznia.

Az Országos Bírói Tanács nem tartja elfogadhatónak, hogy az OBH elnöke olyan közjogi szervezetszabályozó eszközt alkosson (nevezetesen: normatív határozatot), amelyre jogszabály nem ad lehetőséget. OBH elnöki határozat sem a véglegesség szándékával, sem ideiglenesen nem szabályozhat kötelező erővel egyetlen élethelyzetet sem.

Mindezekre tekintettel az Országos Bírói Tanács felhívta a figyelmet arra, hogy a Veszélyhelyzeti Kabinet ajánlásaira hivatkozással kiadott OBH elnöki határozatok normatív tartalommal nem bírhatnak. Amennyiben az Országos Bírósági Hivatal elnöke élni kíván normatív utasítási jogával, úgy azt szabályzat vagy ajánlás formájában teheti meg.


  Vissza az oldal tetejére