Hatály: közlönyállapot (2020.X.8.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

1/2020. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat

az 1952. évi III. törvény hatálya alatt indult, 2020. április 1-jén még folyamatban lévő közszolgálati jogvitákban első fokon és másodfokon eljáró bíróságok hatáskörének meghatározásáról * 

A Kúria Közigazgatási-Polgári Jogegységi Tanácsa a Kúria Közigazgatási Kollégiumának vezetője által indítványozott, a 2018. január 1. napja előtt előterjesztett keresetlevéllel indult, közszolgálati jogviszonyból származó perek elbírálásának egyes kérdéseiről szóló jogegységi eljárásban meghozta a következő

jogegységi határozatot:

1. A 2018. január 1. előtt előterjesztett keresetlevéllel indult, a keresetlevél benyújtásakor a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349. § (1) bekezdés c)-d) pontjai szerint munkaügyi pernek minősülő közszolgálati jogviszonyból származó perek elsőfokon történő elbírálására 2020. április 1-től kezdődően a 2020. március 31-én megszűnt közigazgatási és munkaügyi bíróságok székhelye szerinti törvényszékek - mint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 20. § (2) bekezdése szerinti munkaügyi bíróságok - rendelkeznek hatáskörrel.

2. A 2018. január 1. napja előtt előterjesztett keresetlevéllel indult, a keresetlevél benyújtásakor a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349. § (1) bekezdés c)-d) pontjai szerint munkaügyi pernek minősülő közszolgálati jogviszonyból származó perek másodfokon történő elbírálása 2020. április 1-től kezdődően az elsőfokon eljárt közigazgatási és munkaügyi bíróság vagy törvényszék illetékességi területe szerinti ítélőtábla hatáskörébe tartozik.

Indokolás

I.

I.1. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés a) pontja és 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Kúria Közigazgatási Kollégiumának kollégiumvezetője jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta a 2018. január 1. napja előtt indult közszolgálati jogviszonyból származó perekben a 2020. április 1. napját követően eljáró bíróságok meghatározása tárgyában.

Az indítvány szerint a bírósági fórumrendszer 2020. április 1-jei hatállyal - az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Efjtv.) - elrendelt megváltoztatásával, a közigazgatási bíráskodás kétszintű rendszerének kialakításával, a közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-i megszüntetésével országosan eltérő jogértelmezési- és alkalmazási gyakorlat alakult ki abban a kérdésben, hogy az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) hatálya alatt indult, 2020. április 1-jén még folyamatban lévő közszolgálati jogvitákban első fokon valamennyi törvényszék, vagy csak a közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek, másodfokon az ítélőtáblák vagy a Kúria járjon-e el.

Az első- és másodfokon folyamatban lévő, 2018. január 1. előtt indult közszolgálati perek elbírálására 2020. április 1-től hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságoknak történő iratátadással összefüggésben két, egymástól markánsan eltérő álláspont alakult ki, mégpedig attól függően, hogy ezeket az ügyeket munkaügyi pereknek, vagy - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2018. január 1-jei hatályba lépésétől kezdve - közigazgatási pereknek tekintik-e.

Az eltérő gyakorlat alapja az, hogy az egyes bíróságokon az ügyátadásra a Pp. vagy a Kp. 2020. január 1-től hatályos átmeneti rendelkezéseit alkalmazták-e. Az ügyátadás során a Pp.-t alkalmazó törvényszékek szerint a 2018. január 1. előtt indult, a 2017. december 31-ig hatályos régi Pp. 349. § (1) bekezdés c)-d) pontjai alapján munkaügyi pernek minősülő azon közszolgálati jogvitákra, amelyek 2018. január 1-jén még folyamatban voltak, a Pp. 630. § (6) bekezdése alapján a régi Pp.-t kell alkalmazni. A 2018. január 1. előtt benyújtott keresetlevél alapján indult közszolgálati perek munkaügyi pereknek minősülnek, ezek közigazgatási perré alakulását a régi Pp. hatályon kívül helyezése, a Kp. hatálybalépése sem eredményezte. A Pp. 630. § (11) bekezdését a Bszi.-nek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnéséről rendelkező 197/A. §-ára tekintettel iktatták be a Pp.-be, ennek alapján a munkaügyi perként folyó közszolgálati jogvitákat első fokon a törvényszékek, mint munkaügyi bíróságok, a fellebbezéseket másodfokon az ítélőtáblák bírálják el 2020. április 1. után. Az indítványozó hangsúlyozta, hogy ezen értelmezés esetén megmarad a harmadfokú elbírálás, a rendkívüli perorvoslat lehetősége is: a másodfokú bíróság határozata ellen - a régi Pp. XIV. fejezetében foglalt szabályok alapján - a Kúria előtt felülvizsgálati eljárás kezdeményezhető.

Az ügyek átadását a Kp. átmeneti rendelkezéseinek alkalmazásával elrendelő törvényszékek kiindulási pontja az előzővel azonos: azt, hogy az adott ügyre melyik perrend alkalmazandó, a keresetlevél benyújtásának időpontja határozza meg. A 2018. január 1. előtt munkaügyi perként indult közszolgálati jogvitákat a régi Pp. szabályai alapján kell tárgyalni, ez azonban nem jelenti azt, hogy a Kp. rendelkezéseinek alkalmazását generálisan ki lehetne zárni. A 2018. január 1. előtt indult közszolgálati perek a 2018. január 1-től hatályos Kp. átmeneti rendelkezéseinek alkalmazásában közigazgatási ügyeknek minősültek, illetve minősülnek. A tárgyalt ügyek 2018. január 1-től közigazgatási ügyként, de a régi Pp. eljárási szabályai alapján kerülnek elbírálásra, azokban első fokon a közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek, másodfokon a Kúria döntenek [Kp. 7. § (1)-(2) bekezdés, 157. § (2) bekezdés]. A fellebbezéseket azért is a Kúriának kell elbírálnia, mert a régi Pp. 358. § (1) bekezdése, amely szerint a fellebbezést a közigazgatási és munkaügyi bíróság székhelye szerint illetékes törvényszék bírálja el, nem alkalmazható: a törvényszékek a munkaügyi jogvitákban 2020. április 1-től a közigazgatási és munkaügyi bíróságok jogutódjaiként első fokon járnak el, vagyis ezekben az ügyekben az eljárásra hatályos eljárási törvény szerint nincs fellebbviteli bíróság.

Az indítványozó megállapította, hogy a törvényszékeken felmerült, a Kp. 2018. január 1-től hatályos átmeneti rendelkezéseivel kapcsolatos alkalmazási problémát illetően a kúriai gyakorlat sem egységes. A Kúria 2018. január 1. előtt indult, a régi Pp. 349. § (4) bekezdése hatálya alá tartozó munkaügyi ügyekben eljáró bíróság kijelölésére irányuló kérelem elbírálása, a Kp. hatályba lépésekor előírt ügyátadások kapcsán a Kp. 157. § (1) és (5) bekezdése alkalmazhatóságát érintő vitás kérdésben kimondta, hogy az utóbbi rendelkezések alkalmazásában közigazgatási ügyek alatt nem a Kp., hanem a Pp. rendelkezései szerint közigazgatási ügynek minősülő ügyeket kell érteni (Kkk.X.37.504/2019/2., Kkk.X.37.551/2019/2.), a Kp. 157. § (5) bekezdésében előírt megküldendő ügyek körének meghatározása során a régi Pp. rendelkezéseit tekintette irányadónak. A Kúria a bíróságok illetékességi összeütközés miatti kijelölésére irányuló kérelem elbírálása során egy 2017 decemberében előterjesztett keresetlevéllel indult közigazgatási ügyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogvitában a Kp.-t a 157. § (1) bekezdésére tekintettel nem lehet alkalmazni, a bíróság illetékességéről a régi Pp. 326. § (1) bekezdése alapján kell dönteni (Kkk.VI.37.396/2018/2.).

A Kúria a Kp. 2018. január 1-től hatályos 157. § (2) bekezdését és a Kp. más rendelkezéseit [4. § (2) bekezdés, 5. § (2) bekezdés, 13. § (11) bekezdés] közszolgálati jogvitában 2018. január 1. után előterjesztett fellebbezés elbírálására illetékes bíróság meghatározásakor alkalmazva rámutatott, hogy a Kp. 157. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási ügyekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság által hozott határozattal szemben a 2018. január 1. napján, vagy azt követően előterjesztett fellebbezést az e törvény szerint illetékes törvényszék, mint másodfokú bíróság bírálja el, a közigazgatási ügy meghatározásakor a Kp. 4. § (7) bekezdésében és 5. § (2) bekezdésében foglaltakat és a törvény indokolásából kitűnő azon jogalkotói szándékot is figyelembe kellett venni, hogy a 2018. január 1-jét követően benyújtott fellebbezés elbírálásakor minden, a Kp. fogalomhasználata szerint közigazgatási ügynek minősülő ügyben a Kp. szerint illetékes törvényszék járjon el (Mfv.II.10.566/2018/4., Mfv.I.10.357/2019/2., Mfv.II.10.289/2019/7.).

Egy megismételt eljárásban a másodfokú bíróság által a Kp. szabályai alkalmazásával hozott ítélet elleni felülvizsgálati kérelem elbírálásakor a Kúria azt mondta ki, hogy a 2018. január 1. előtt benyújtott keresetlevéllel indult ügyekben a fellebbezési eljárásokat a régi Pp. szabályai szerint kell lefolytatni. Ez irányadó a fellebbezés tárgyaláson vagy tárgyaláson kívüli elbírálására, a jogi képviselet és a fellebbezési fórumrendszer szabályaira is. Az egyetlen kivétel a fellebbezés elbírálására illetékes törvényszék meghatározása, amelyre a Kp. 157. § (2) bekezdésének kifejezett rendelkezése folytán a Kp. szabályait kell alkalmazni, ha 2018. január 1. napján, vagy azt követően terjesztették elő a fellebbezést (Kfv.VII.37.234/2020/7.).

Az indítványozó hangsúlyozta, hogy a tárgyalt jogértelmezésbeli eltérések alkotmányossági kérdéseket is felvetnek: a rendkívüli jogorvoslat lehetőségének a folyamatban lévő ügyekben való fenntartása vagy megszüntetése érinti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből származó hátrányos visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmának és a XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való alapvető jognak az érvényesülését.

Mindezek alapján indítványozta, hogy a Jogegységi Tanács az alábbi kérdésekben foglaljon állást:

1. A 2018. január 1. napja előtt előterjesztett keresetlevéllel indult, a keresetlevél benyújtásakor a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XXIII. fejezete hatálya alá tartozó, a 349. § (1) bekezdés c)-d) pontjai szerint munkaügyi pernek minősülő közszolgálati jogviszonyból származó azon perek elbírálására, amelyekben az elsőfokú eljárás 2020. április 1-jén még folyamatban van, a 2020. március 31-én megszűnt közigazgatási és munkaügyi bíróságok székhelye szerinti törvényszékek, mint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 20. § (2) bekezdése szerinti munkaügyi bíróságok vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 7. § (1) bekezdés a) pont szerinti közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek rendelkeznek hatáskörrel?

2. A 2018. január 1. napja előtt előterjesztett keresetlevéllel indult, a keresetlevél benyújtásakor a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XXIII. fejezete hatálya alá tartozó, a 349. § (1) bekezdés c)-d) pontjai szerint munkaügyi pernek minősülő közszolgálati jogviszonyból származó azon perekben, amelyekben a másodfokú eljárás 2020. április 1-jén folyamatban van, a 2020. április 1. napját megelőzően benyújtott fellebbezések elbírálására az ítélőtáblák vagy a Kúria rendelkezik hatáskörrel?

II.

A jogegységi indítvány érdemében a legfőbb ügyész a 2020. augusztus 11. napján kelt P.KvFM. 6246/2020. számú nyilatkozatában kifejtette, hogy a Pp. 630. §-ának (6) bekezdése nyomán a régi Pp. XXIII. fejezete alapján indult közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pereket a régi Pp. szabályai alapján kell lefolytatni, azok a Kp. 156-157. §-ában foglalt hatályba léptető és átmeneti rendelkezések alapján sem tartoznak közigazgatási bírói útra (Kp. 5. §).

A 2018. január 1. napja előtt előterjesztett keresetlevéllel indult, a keresetlevél benyújtásakor a régi Pp. XXIII. fejezete hatálya alá tartozó, a régi Pp. 349. §-ának (1) bekezdése c)-d) pontjai szerint munkaügyi pernek minősülő közszolgálati jogviszonyból származó azon perek elbírálására, amelyekben az elsőfokú eljárás 2020. április 1. napján még folyamatban van, a 2020. március 31. napján megszűnt közigazgatási és munkaügyi bíróságok székhelye szerinti törvényszékek, mint a Pp. 20. §-ának (2) bekezdése szerinti munkaügyi bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. Tekintettel arra, hogy az Efjtv. nem érintette a Pp. 8. §-ának (2) bekezdés b) pontját - amely szerint a törvényszékhez tartozó ügyekben másodfokon az ítélőtábla ítélkezik -, így a munkaügyi bíróságként eljáró törvényszék határozatai elleni jogorvoslati kérelmek elbírálása az ítélőtábla hatáskörébe tartozik. Mivel a 2017. december 31. napjáig indult közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek a régi Pp. akkor hatályos rendelkezései szerinti munkaviszonnyal kapcsolatos jellegüket megőrizték, ezekre az Efjtv. által módosított Pp. munkaügyekben eljáró bíróságokra irányadó hatásköri szabályait kell alkalmazni.

A legfőbb ügyész álláspontja szerint a 2018. január 1. napja előtt előterjesztett keresetlevéllel indult, a keresetlevél benyújtásakor a régi Pp. XXIII. fejezete hatálya alá tartozó, a régi Pp. 349. §-ának (1) bekezdés c)-d) pontjai szerint munkaügyi pernek minősülő közszolgálati jogviszonyból származó azon perekben, amelyekben a másodfokú eljárás 2020. április 1. napján folyamatban van, a 2020. április 1. napját megelőzően benyújtott fellebbezések elbírálására az ítélőtáblák rendelkeznek hatáskörrel.

III.

A Bszi. 33. § (1) bekezdés a) pontja szerint jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha azt a Kúria kollégiumvezetője indítványozza, ezért a Bszi. 38. §-a alapján a Kúria Jogegységi Tanácsa ülést tartott.

IV.

A jogegységi eljárásban a Kúria Jogegységi Tanácsa az alábbi álláspontot foglalta el a Pp., a Kp., a Bszi. és az Efjtv. vonatkozó rendelkezéseinek egybevetésével:

Az indítványban hivatkozott kúriai határozatok egységesen foglaltak állást abban a kérdésben, hogy a 2018. január 1. előtt indult közszolgálati jogviták elbírálására a régi Pp. munkaügyi perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A határozatok egy része a Kp. 2018. január 1-től hatályos átmeneti rendelkezései [Kp. 157. § (2) bekezdés], valamint az ettől az időponttól irányadó közigazgatási jogvita defínició (Kp. 4. §) alapján helyezkedett arra az álláspontra, hogy a közigazgatási jogvitákban (közigazgatási ügyekben) 2018. január 1. után benyújtott fellebbezés elbírálására az alkalmazandó eljárási szabályoktól (régi Pp. XXIII. fejezet) függetlenül kizárólag a Fővárosi Törvényszék illetékes. 2019. december 19-ig a Kp. 4. §-ának (2) bekezdése a közszolgálati jogvitákat is a közigazgatási jogviták közé sorolta. A Kp.-nek az Efjtv. 203. §-ával módosított 2019. december 20-ától - jelen határozat meghozatalakor is - hatályos rendelkezései nem tekintik közigazgatási jogvitának a közszolgálati jogviszonyból származó jogvitákat. A Kp. tárgyi hatályát szabályozó fogalmaknak, így a közigazgatási jogvita fogalmának újraszabályozott rendjében, melynek központjában változatlanul a közigazgatási tevékenység törvényességének megítélése áll, a közszolgálati jogvita a közigazgatási bírói útról rendelkező 5. §-ban kapott helyet. Eszerint a bíróság a közigazgatási jogvitának már nem minősülő közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát is közigazgatási perben bírálja el.

Az indítványban foglalt kérdésekre vonatkozó álláspont kialakítása során a közigazgatási jogvita (közigazgatási ügy) jelenleg irányadó definicióján túlmenően elsősorban a Pp. 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 2020. január 1-től hatályos átmeneti rendelkezéseiben foglaltaknak van jelentősége.

A Pp. Efjtv.-vel megállapított, 2020. január 1-től hatályos 630. § (9)-(10) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Kúrián folyamatban lévő per kivételével munkaügyi perben 2020. március 15. napját követő időpontra - az ügyek átadására tekintettel az átadó bíróságon - tárgyalási határnap nem tűzhető. A munkaügyi perben meghozott ügydöntő határozatokat 2020. március 31. napjáig írásba kell foglalni, és intézkedni kell azok közlése iránt. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok bírái a még el nem bírált elsőfokú ügyek, a törvényszékek bírái a még el nem bírált másodfokú ügyek iratanyagát 2020. március 15-ig felterjesztik a törvényszék elnökének.

A Pp. 630. § (11) bekezdése szerint a törvényszék elnöke 2020. április 1-jét követően haladéktalanul, de legkésőbb 2020. április 15-ig gondoskodik a (10) bekezdés szerinti elsőfokú ügyek kiosztásáról, valamint a (10) bekezdés szerinti másodfokú ügyeket megküldi az illetékes ítélőtáblának.

A fenti rendelkezések - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - minden munkaügyi perben irányadóak, a 2018. január 1. előtt indult közszolgálati perek pedig - a Kúria korábbi határozataival is alátámasztottan - munkaügyi pernek minősülnek, azokat a régi Pp. munkaügyi perekre vonatkozó szabályai alapján kell elbírálni. Míg a 2018. január 1-től irányadó másodfokú fórumrendszer e perekre irányadó meghatározása során a másodfokon eljárni illetékes törvényszék megállapítása szempontjából - eltérő Pp. rendelkezés hiányában - jelentősége volt annak, hogy a közigazgatási jogviták közé tartoztak a közszolgálati jogviták is, addig a Pp.-nek a 2020. január 1-től hatályos 630. §-ában foglalt munkaügyi perekre vonatkozó egyértelmű fenti rendelkezései miatt a közigazgatási jogvita definiciójának az indítványban foglalt kérdések megválaszolása során már nincs ügydöntő jelentősége.

A Pp. 630. §-ának 2020. január 1-től hatályos (9)-(11) bekezdései a munkaügyi perekre vonatkozó egységes rendelkezéseket tartalmaznak attól függetlenül, hogy a keresetlevél vagy a fellebbezés benyújtására mikor került sor. Eszerint a Pp. 8. §-ában foglaltakkal összhangban a munkaügyi perekben 2020. április 1-től elsőfokon az illetékes törvényszékek, másodfokon pedig az ítélőtáblák járnak el.

V.

A Kúria Jogegységi Tanácsa a jogegységi indítvány alapján eljárva a Bszi. 32. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

A Jogegységi Tanács a Bszi. 42. § (1) bekezdését alkalmazva a határozatát a Magyar Közlönyben, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi.

Budapest, 2020. szeptember 14.

Dr. Darák Péter s. k.,
a jogegységi tanács elnöke
Dr. Patyi András s. k., Dr. Suba Ildikó s. k.,
előadó bíró előadó bíró
Dr. Farkas Katalin s. k., Dr. Hajdu Edit s. k.,
bíró bíró
Dr. Magyarfalvi Katalin s. k., Dr. Stark Marianna s. k.,
bíró bíró

  Vissza az oldal tetejére