A Kúria Közigazgatási-Polgári Jogegységi Tanácsa a Kúria Közigazgatási Kollégiumának vezetője által indítványozott, a 2018. január 1. napja előtt előterjesztett keresetlevéllel indult, közszolgálati jogviszonyból származó perek elbírálásának egyes kérdéseiről szóló jogegységi eljárásban meghozta a következő
jogegységi határozatot:
1. A 2018. január 1. előtt előterjesztett keresetlevéllel indult, a keresetlevél benyújtásakor a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349. § (1) bekezdés c)-d) pontjai szerint munkaügyi pernek minősülő közszolgálati jogviszonyból származó perek elsőfokon történő elbírálására 2020. április 1-től kezdődően a 2020. március 31-én megszűnt közigazgatási és munkaügyi bíróságok székhelye szerinti törvényszékek - mint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 20. § (2) bekezdése szerinti munkaügyi bíróságok - rendelkeznek hatáskörrel.
2. A 2018. január 1. napja előtt előterjesztett keresetlevéllel indult, a keresetlevél benyújtásakor a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349. § (1) bekezdés c)-d) pontjai szerint munkaügyi pernek minősülő közszolgálati jogviszonyból származó perek másodfokon történő elbírálása 2020. április 1-től kezdődően az elsőfokon eljárt közigazgatási és munkaügyi bíróság vagy törvényszék illetékességi területe szerinti ítélőtábla hatáskörébe tartozik.
I.1. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés a) pontja és 33. § (1) bekezdés a) pontja alapján, az egységes ítélkezési gyakorlat biztosítása érdekében a Kúria Közigazgatási Kollégiumának kollégiumvezetője jogegységi eljárás lefolytatását indítványozta a 2018. január 1. napja előtt indult közszolgálati jogviszonyból származó perekben a 2020. április 1. napját követően eljáró bíróságok meghatározása tárgyában.
Az indítvány szerint a bírósági fórumrendszer 2020. április 1-jei hatállyal - az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló 2019. évi CXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Efjtv.) - elrendelt megváltoztatásával, a közigazgatási bíráskodás kétszintű rendszerének kialakításával, a közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-i megszüntetésével országosan eltérő jogértelmezési- és alkalmazási gyakorlat alakult ki abban a kérdésben, hogy az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) hatálya alatt indult, 2020. április 1-jén még folyamatban lévő közszolgálati jogvitákban első fokon valamennyi törvényszék, vagy csak a közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek, másodfokon az ítélőtáblák vagy a Kúria járjon-e el.
Az első- és másodfokon folyamatban lévő, 2018. január 1. előtt indult közszolgálati perek elbírálására 2020. április 1-től hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságoknak történő iratátadással összefüggésben két, egymástól markánsan eltérő álláspont alakult ki, mégpedig attól függően, hogy ezeket az ügyeket munkaügyi pereknek, vagy - a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2018. január 1-jei hatályba lépésétől kezdve - közigazgatási pereknek tekintik-e.
Az eltérő gyakorlat alapja az, hogy az egyes bíróságokon az ügyátadásra a Pp. vagy a Kp. 2020. január 1-től hatályos átmeneti rendelkezéseit alkalmazták-e. Az ügyátadás során a Pp.-t alkalmazó törvényszékek szerint a 2018. január 1. előtt indult, a 2017. december 31-ig hatályos régi Pp. 349. § (1) bekezdés c)-d) pontjai alapján munkaügyi pernek minősülő azon közszolgálati jogvitákra, amelyek 2018. január 1-jén még folyamatban voltak, a Pp. 630. § (6) bekezdése alapján a régi Pp.-t kell alkalmazni. A 2018. január 1. előtt benyújtott keresetlevél alapján indult közszolgálati perek munkaügyi pereknek minősülnek, ezek közigazgatási perré alakulását a régi Pp. hatályon kívül helyezése, a Kp. hatálybalépése sem eredményezte. A Pp. 630. § (11) bekezdését a Bszi.-nek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnéséről rendelkező 197/A. §-ára tekintettel iktatták be a Pp.-be, ennek alapján a munkaügyi perként folyó közszolgálati jogvitákat első fokon a törvényszékek, mint munkaügyi bíróságok, a fellebbezéseket másodfokon az ítélőtáblák bírálják el 2020. április 1. után. Az indítványozó hangsúlyozta, hogy ezen értelmezés esetén megmarad a harmadfokú elbírálás, a rendkívüli perorvoslat lehetősége is: a másodfokú bíróság határozata ellen - a régi Pp. XIV. fejezetében foglalt szabályok alapján - a Kúria előtt felülvizsgálati eljárás kezdeményezhető.
Az ügyek átadását a Kp. átmeneti rendelkezéseinek alkalmazásával elrendelő törvényszékek kiindulási pontja az előzővel azonos: azt, hogy az adott ügyre melyik perrend alkalmazandó, a keresetlevél benyújtásának időpontja határozza meg. A 2018. január 1. előtt munkaügyi perként indult közszolgálati jogvitákat a régi Pp. szabályai alapján kell tárgyalni, ez azonban nem jelenti azt, hogy a Kp. rendelkezéseinek alkalmazását generálisan ki lehetne zárni. A 2018. január 1. előtt indult közszolgálati perek a 2018. január 1-től hatályos Kp. átmeneti rendelkezéseinek alkalmazásában közigazgatási ügyeknek minősültek, illetve minősülnek. A tárgyalt ügyek 2018. január 1-től közigazgatási ügyként, de a régi Pp. eljárási szabályai alapján kerülnek elbírálásra, azokban első fokon a közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek, másodfokon a Kúria döntenek [Kp. 7. § (1)-(2) bekezdés, 157. § (2) bekezdés]. A fellebbezéseket azért is a Kúriának kell elbírálnia, mert a régi Pp. 358. § (1) bekezdése, amely szerint a fellebbezést a közigazgatási és munkaügyi bíróság székhelye szerint illetékes törvényszék bírálja el, nem alkalmazható: a törvényszékek a munkaügyi jogvitákban 2020. április 1-től a közigazgatási és munkaügyi bíróságok jogutódjaiként első fokon járnak el, vagyis ezekben az ügyekben az eljárásra hatályos eljárási törvény szerint nincs fellebbviteli bíróság.
Az indítványozó megállapította, hogy a törvényszékeken felmerült, a Kp. 2018. január 1-től hatályos átmeneti rendelkezéseivel kapcsolatos alkalmazási problémát illetően a kúriai gyakorlat sem egységes. A Kúria 2018. január 1. előtt indult, a régi Pp. 349. § (4) bekezdése hatálya alá tartozó munkaügyi ügyekben eljáró bíróság kijelölésére irányuló kérelem elbírálása, a Kp. hatályba lépésekor előírt ügyátadások kapcsán a Kp. 157. § (1) és (5) bekezdése alkalmazhatóságát érintő vitás kérdésben kimondta, hogy az utóbbi rendelkezések alkalmazásában közigazgatási ügyek alatt nem a Kp., hanem a Pp. rendelkezései szerint közigazgatási ügynek minősülő ügyeket kell érteni (Kkk.X.37.504/2019/2., Kkk.X.37.551/2019/2.), a Kp. 157. § (5) bekezdésében előírt megküldendő ügyek körének meghatározása során a régi Pp. rendelkezéseit tekintette irányadónak. A Kúria a bíróságok illetékességi összeütközés miatti kijelölésére irányuló kérelem elbírálása során egy 2017 decemberében előterjesztett keresetlevéllel indult közigazgatási ügyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jogvitában a Kp.-t a 157. § (1) bekezdésére tekintettel nem lehet alkalmazni, a bíróság illetékességéről a régi Pp. 326. § (1) bekezdése alapján kell dönteni (Kkk.VI.37.396/2018/2.).
A Kúria a Kp. 2018. január 1-től hatályos 157. § (2) bekezdését és a Kp. más rendelkezéseit [4. § (2) bekezdés, 5. § (2) bekezdés, 13. § (11) bekezdés] közszolgálati jogvitában 2018. január 1. után előterjesztett fellebbezés elbírálására illetékes bíróság meghatározásakor alkalmazva rámutatott, hogy a Kp. 157. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási ügyekben a közigazgatási és munkaügyi bíróság által hozott határozattal szemben a 2018. január 1. napján, vagy azt követően előterjesztett fellebbezést az e törvény szerint illetékes törvényszék, mint másodfokú bíróság bírálja el, a közigazgatási ügy meghatározásakor a Kp. 4. § (7) bekezdésében és 5. § (2) bekezdésében foglaltakat és a törvény indokolásából kitűnő azon jogalkotói szándékot is figyelembe kellett venni, hogy a 2018. január 1-jét követően benyújtott fellebbezés elbírálásakor minden, a Kp. fogalomhasználata szerint közigazgatási ügynek minősülő ügyben a Kp. szerint illetékes törvényszék járjon el (Mfv.II.10.566/2018/4., Mfv.I.10.357/2019/2., Mfv.II.10.289/2019/7.).
Egy megismételt eljárásban a másodfokú bíróság által a Kp. szabályai alkalmazásával hozott ítélet elleni felülvizsgálati kérelem elbírálásakor a Kúria azt mondta ki, hogy a 2018. január 1. előtt benyújtott keresetlevéllel indult ügyekben a fellebbezési eljárásokat a régi Pp. szabályai szerint kell lefolytatni. Ez irányadó a fellebbezés tárgyaláson vagy tárgyaláson kívüli elbírálására, a jogi képviselet és a fellebbezési fórumrendszer szabályaira is. Az egyetlen kivétel a fellebbezés elbírálására illetékes törvényszék meghatározása, amelyre a Kp. 157. § (2) bekezdésének kifejezett rendelkezése folytán a Kp. szabályait kell alkalmazni, ha 2018. január 1. napján, vagy azt követően terjesztették elő a fellebbezést (Kfv.VII.37.234/2020/7.).
Az indítványozó hangsúlyozta, hogy a tárgyalt jogértelmezésbeli eltérések alkotmányossági kérdéseket is felvetnek: a rendkívüli jogorvoslat lehetőségének a folyamatban lévő ügyekben való fenntartása vagy megszüntetése érinti az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből származó hátrányos visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmának és a XXVIII. cikk (7) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való alapvető jognak az érvényesülését.
Mindezek alapján indítványozta, hogy a Jogegységi Tanács az alábbi kérdésekben foglaljon állást:
1. A 2018. január 1. napja előtt előterjesztett keresetlevéllel indult, a keresetlevél benyújtásakor a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XXIII. fejezete hatálya alá tartozó, a 349. § (1) bekezdés c)-d) pontjai szerint munkaügyi pernek minősülő közszolgálati jogviszonyból származó azon perek elbírálására, amelyekben az elsőfokú eljárás 2020. április 1-jén még folyamatban van, a 2020. március 31-én megszűnt közigazgatási és munkaügyi bíróságok székhelye szerinti törvényszékek, mint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 20. § (2) bekezdése szerinti munkaügyi bíróságok vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 7. § (1) bekezdés a) pont szerinti közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek rendelkeznek hatáskörrel?
2. A 2018. január 1. napja előtt előterjesztett keresetlevéllel indult, a keresetlevél benyújtásakor a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XXIII. fejezete hatálya alá tartozó, a 349. § (1) bekezdés c)-d) pontjai szerint munkaügyi pernek minősülő közszolgálati jogviszonyból származó azon perekben, amelyekben a másodfokú eljárás 2020. április 1-jén folyamatban van, a 2020. április 1. napját megelőzően benyújtott fellebbezések elbírálására az ítélőtáblák vagy a Kúria rendelkezik hatáskörrel?
A jogegységi indítvány érdemében a legfőbb ügyész a 2020. augusztus 11. napján kelt P.KvFM. 6246/2020. számú nyilatkozatában kifejtette, hogy a Pp. 630. §-ának (6) bekezdése nyomán a régi Pp. XXIII. fejezete alapján indult közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos pereket a régi Pp. szabályai alapján kell lefolytatni, azok a Kp. 156-157. §-ában foglalt hatályba léptető és átmeneti rendelkezések alapján sem tartoznak közigazgatási bírói útra (Kp. 5. §).
A 2018. január 1. napja előtt előterjesztett keresetlevéllel indult, a keresetlevél benyújtásakor a régi Pp. XXIII. fejezete hatálya alá tartozó, a régi Pp. 349. §-ának (1) bekezdése c)-d) pontjai szerint munkaügyi pernek minősülő közszolgálati jogviszonyból származó azon perek elbírálására, amelyekben az elsőfokú eljárás 2020. április 1. napján még folyamatban van, a 2020. március 31. napján megszűnt közigazgatási és munkaügyi bíróságok székhelye szerinti törvényszékek, mint a Pp. 20. §-ának (2) bekezdése szerinti munkaügyi bíróságok rendelkeznek hatáskörrel. Tekintettel arra, hogy az Efjtv. nem érintette a Pp. 8. §-ának (2) bekezdés b) pontját - amely szerint a törvényszékhez tartozó ügyekben másodfokon az ítélőtábla ítélkezik -, így a munkaügyi bíróságként eljáró törvényszék határozatai elleni jogorvoslati kérelmek elbírálása az ítélőtábla hatáskörébe tartozik. Mivel a 2017. december 31. napjáig indult közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perek a régi Pp. akkor hatályos rendelkezései szerinti munkaviszonnyal kapcsolatos jellegüket megőrizték, ezekre az Efjtv. által módosított Pp. munkaügyekben eljáró bíróságokra irányadó hatásköri szabályait kell alkalmazni.
A legfőbb ügyész álláspontja szerint a 2018. január 1. napja előtt előterjesztett keresetlevéllel indult, a keresetlevél benyújtásakor a régi Pp. XXIII. fejezete hatálya alá tartozó, a régi Pp. 349. §-ának (1) bekezdés c)-d) pontjai szerint munkaügyi pernek minősülő közszolgálati jogviszonyból származó azon perekben, amelyekben a másodfokú eljárás 2020. április 1. napján folyamatban van, a 2020. április 1. napját megelőzően benyújtott fellebbezések elbírálására az ítélőtáblák rendelkeznek hatáskörrel.
A Bszi. 33. § (1) bekezdés a) pontja szerint jogegységi eljárást kell lefolytatni, ha azt a Kúria kollégiumvezetője indítványozza, ezért a Bszi. 38. §-a alapján a Kúria Jogegységi Tanácsa ülést tartott.
A jogegységi eljárásban a Kúria Jogegységi Tanácsa az alábbi álláspontot foglalta el a Pp., a Kp., a Bszi. és az Efjtv. vonatkozó rendelkezéseinek egybevetésével:
Az indítványban hivatkozott kúriai határozatok egységesen foglaltak állást abban a kérdésben, hogy a 2018. január 1. előtt indult közszolgálati jogviták elbírálására a régi Pp. munkaügyi perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A határozatok egy része a Kp. 2018. január 1-től hatályos átmeneti rendelkezései [Kp. 157. § (2) bekezdés], valamint az ettől az időponttól irányadó közigazgatási jogvita defínició (Kp. 4. §) alapján helyezkedett arra az álláspontra, hogy a közigazgatási jogvitákban (közigazgatási ügyekben) 2018. január 1. után benyújtott fellebbezés elbírálására az alkalmazandó eljárási szabályoktól (régi Pp. XXIII. fejezet) függetlenül kizárólag a Fővárosi Törvényszék illetékes. 2019. december 19-ig a Kp. 4. §-ának (2) bekezdése a közszolgálati jogvitákat is a közigazgatási jogviták közé sorolta. A Kp.-nek az Efjtv. 203. §-ával módosított 2019. december 20-ától - jelen határozat meghozatalakor is - hatályos rendelkezései nem tekintik közigazgatási jogvitának a közszolgálati jogviszonyból származó jogvitákat. A Kp. tárgyi hatályát szabályozó fogalmaknak, így a közigazgatási jogvita fogalmának újraszabályozott rendjében, melynek központjában változatlanul a közigazgatási tevékenység törvényességének megítélése áll, a közszolgálati jogvita a közigazgatási bírói útról rendelkező 5. §-ban kapott helyet. Eszerint a bíróság a közigazgatási jogvitának már nem minősülő közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos jogvitát is közigazgatási perben bírálja el.
Az indítványban foglalt kérdésekre vonatkozó álláspont kialakítása során a közigazgatási jogvita (közigazgatási ügy) jelenleg irányadó definicióján túlmenően elsősorban a Pp. 2019. évi CXXVII. törvénnyel megállapított 2020. január 1-től hatályos átmeneti rendelkezéseiben foglaltaknak van jelentősége.
A Pp. Efjtv.-vel megállapított, 2020. január 1-től hatályos 630. § (9)-(10) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Kúrián folyamatban lévő per kivételével munkaügyi perben 2020. március 15. napját követő időpontra - az ügyek átadására tekintettel az átadó bíróságon - tárgyalási határnap nem tűzhető. A munkaügyi perben meghozott ügydöntő határozatokat 2020. március 31. napjáig írásba kell foglalni, és intézkedni kell azok közlése iránt. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok bírái a még el nem bírált elsőfokú ügyek, a törvényszékek bírái a még el nem bírált másodfokú ügyek iratanyagát 2020. március 15-ig felterjesztik a törvényszék elnökének.
A Pp. 630. § (11) bekezdése szerint a törvényszék elnöke 2020. április 1-jét követően haladéktalanul, de legkésőbb 2020. április 15-ig gondoskodik a (10) bekezdés szerinti elsőfokú ügyek kiosztásáról, valamint a (10) bekezdés szerinti másodfokú ügyeket megküldi az illetékes ítélőtáblának.
A fenti rendelkezések - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - minden munkaügyi perben irányadóak, a 2018. január 1. előtt indult közszolgálati perek pedig - a Kúria korábbi határozataival is alátámasztottan - munkaügyi pernek minősülnek, azokat a régi Pp. munkaügyi perekre vonatkozó szabályai alapján kell elbírálni. Míg a 2018. január 1-től irányadó másodfokú fórumrendszer e perekre irányadó meghatározása során a másodfokon eljárni illetékes törvényszék megállapítása szempontjából - eltérő Pp. rendelkezés hiányában - jelentősége volt annak, hogy a közigazgatási jogviták közé tartoztak a közszolgálati jogviták is, addig a Pp.-nek a 2020. január 1-től hatályos 630. §-ában foglalt munkaügyi perekre vonatkozó egyértelmű fenti rendelkezései miatt a közigazgatási jogvita definiciójának az indítványban foglalt kérdések megválaszolása során már nincs ügydöntő jelentősége.
A Pp. 630. §-ának 2020. január 1-től hatályos (9)-(11) bekezdései a munkaügyi perekre vonatkozó egységes rendelkezéseket tartalmaznak attól függetlenül, hogy a keresetlevél vagy a fellebbezés benyújtására mikor került sor. Eszerint a Pp. 8. §-ában foglaltakkal összhangban a munkaügyi perekben 2020. április 1-től elsőfokon az illetékes törvényszékek, másodfokon pedig az ítélőtáblák járnak el.
A Kúria Jogegységi Tanácsa a jogegységi indítvány alapján eljárva a Bszi. 32. § (1) bekezdés a) pontjára tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
A Jogegységi Tanács a Bszi. 42. § (1) bekezdését alkalmazva a határozatát a Magyar Közlönyben, a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, a központi honlapon és a Kúria honlapján közzéteszi.
Budapest, 2020. szeptember 14.
| Dr. Darák Péter s. k., | |||
| a jogegységi tanács elnöke | |||
| Dr. Patyi András s. k., | Dr. Suba Ildikó s. k., | ||
| előadó bíró | előadó bíró | ||
| Dr. Farkas Katalin s. k., | Dr. Hajdu Edit s. k., | ||
| bíró | bíró | ||
| Dr. Magyarfalvi Katalin s. k., | Dr. Stark Marianna s. k., | ||
| bíró | bíró |
