A jogszabály mai napon ( 2020.06.03. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A BIZOTTSÁG (2020/C 164/03) KÖZLEMÉNYE

a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret módosításáról * 

1. BEVEZETÉS

1. A Bizottság 2020. március 19-én elfogadta az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című közleményt *  (a továbbiakban: ideiglenes keret). 2020. április 3-án elfogadta a keret első módosítását azzal a céllal, hogy támogatást lehessen nyújtani a COVID-19-járvány szempontjából releváns termékek kutatásának, tesztelésének és gyártásának felgyorsításához, a munkahelyek védelméhez és a gazdaság további támogatásához a jelenlegi válság közepette * .

2. Az állami támogatások uniós ellenőrzésének célzott és arányos alkalmazása biztosítja, hogy a nemzeti támogatási intézkedések hatékonyan, ugyanakkor a belső piac indokolatlan torzulásainak korlátozása, az uniós belső piac integritásának megőrzése és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett segítsék az érintett vállalkozásokat a COVID-19-járvány idején. Ez hozzájárul majd a gazdasági tevékenység folytonosságához a COVID-19-járvány közepette, és szilárd alapot biztosít a gazdaság számára a válságból való kilábaláshoz, figyelemmel a zöld és digitális átállással kapcsolatos uniós előírások és célkitűzések teljesülésének fontosságára is.

3. E közlemény célja azon további ideiglenes állami támogatási intézkedések meghatározása, amelyeket a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében - a COVID-19-járványra tekintettel - a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekint.

4. Először, a Bizottság úgy véli, hogy a COVID-19-járvány miatt átmenetileg likviditási válsággal küzdő, de egyébként életképes nem pénzügyi vállalkozások hosszabb távon fizetőképességi problémákkal kerülhetnek szembe. E vállalkozások jelentős részénél a COVID-19-járvány terjedésének megelőzése érdekében hozott biztonsági intézkedések az áruelőállítás és/vagy szolgáltatásnyújtás visszaesésével vagy akár felfüggesztésével jártak, valamint jelentős keresleti sokkot eredményeztek. Az ebből eredő veszteségek a vállalkozások sajáttőke-állományának csökkenésével járnak, továbbá azzal, hogy szűkülnek a hitelfelvételi lehetőségeik a pénzügy intézményeknél.

5. A vállalkozás sajáttőke-állományának zsugorodása a csekély kereslettel és ellátási zavarokkal jellemzett piacon súlyosbítja annak a kockázatát, hogy jelentős gazdasági visszaesés következik be, amely hosszabb időn át sújthatja az egész uniós gazdaságot. A vállalkozások számára saját tőkét és/vagy hibrid tőkeinstrumentumokat biztosító célzott állami beavatkozások csökkenthetik annak a kockázatát, hogy megnő a fizetésképtelen vállalkozások száma az uniós gazdaságban. Ezáltal hozzájárulhatnak a gazdasági tevékenység folytonosságának a COVID-19-járvány időszakában történő fenntartásához és az azt követő gazdaságélénkítés támogatásához.

6. Ez a közlemény ezért az uniós állami támogatási szabályokkal összefüggésben meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján a tagállamok saját tőke és/vagy hibrid tőkeinstrumentumok formájában állami támogatást nyújthatnak a COVID-19-járvány miatt pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak. Célja annak biztosítása, hogy a gazdasági zavarok ne eredményezzék a COVID-19-járvány előtt életképesen működő vállalkozások szükségtelen kivonulását a piacról. A feltőkésítések ezért nem haladhatják meg a kedvezményezett életképességének biztosításához szükséges minimumot, és nem haladhatják meg az annak eléréséhez szükséges mértéket, hogy a kedvezményezett tőkestruktúrája visszaálljon a COVID-19-járvány előtti szintre.

7. A Bizottság hangsúlyozza, hogy a COVID-19-járvány miatt pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak saját tőke és/vagy hibrid tőkeinstrumentumok formájában, programok részeként vagy meghatározott egyedi esetekben nyújtott nemzeti állami támogatásra csak egyéb megfelelő megoldás hiányában és szigorú feltételek mellett kerülhet sor. Erre azért van szükség, mert ezek az instrumentumok erősen torzítják a vállalkozások közötti versenyt. Következésképpen e beavatkozások is csak az érintett vállalatban való állami részesedést, az állam ellentételezését és az állam részesedéstől való megválását egyértelműen szabályozó feltételek, irányítási rendelkezések és az esetleges versenytorzulást korlátozó megfelelő intézkedések mellett hajthatók végre.

8. Amennyiben az uniós közérdeket szem előtt tartva a támogatásra uniós szinten kerülne sor, akkor kisebb lehetne a torzulások kockázata a belső piacon, így lehetőség lenne kevésbé szigorú feltételek előírására. A Bizottság úgy véli, hogy további uniós szintű támogatásra és forrásokra van szükség annak biztosításához, hogy ez a globális szimmetrikus válság ne alakuljon át aszimmetrikus sokká, amely hátrányosan érintené azokat a tagállamokat, amelyek kevesebb lehetőséggel rendelkeznek arra, hogy gazdaságukat és az EU egészének versenyképességét támogassák.

9. A zöld átállásnak és a digitális átalakulásnak központi és kiemelt szerepe lesz a gazdaság sikeres helyreállításának biztosításában. A Bizottság üdvözli a tagállamok által annak érdekében tett lépéseket, hogy nemzeti támogatási intézkedéseik kidolgozása során szem előtt tartsák ezeket a kihívásokat és emlékeztet az annak biztosításával kapcsolatos felelősségükre, hogy ezek az intézkedések ne gátolják az uniós éghajlat-politikai és digitális célkitűzések megvalósítását. A Bizottság továbbá megjegyzi, hogy a nemzeti támogatási intézkedések oly módon történő kialakítása, amely megfelel a tagállami gazdaságok zöld és digitális átalakításával kapcsolatos uniós szakpolitikai célkitűzéseknek, lehetővé teszi a fenntarthatóbb hosszú távú növekedést, és ösztönzi a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítására vonatkozó elfogadott uniós cél elérését. A tagállamok gazdaságában bekövetkezett súlyos zavarok megszüntetéséhez nyújtott támogatás összefüggésében a tagállamok elsődleges felelőssége a nemzeti támogatási intézkedések oly módon történő kialakítása, hogy azok megfeleljenek szakpolitikai célkitűzéseiknek. Az e közleménynek megfelelően nyújtott támogatásokkal összefüggésben a nagyvállalatoknak be kell számolniuk arról, hogy a kapott támogatás hogyan segíti tevékenységüket a zöld és digitális átalakuláshoz kapcsolódó uniós célkitűzésekkel és nemzeti kötelezettségekkel összhangban.

10. Emellett számos tagállam mérlegeli tőkerészesedés szerzését stratégiai vállalatokban annak biztosítása érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe e vállalatok hozzájárulása az uniós gazdaság megfelelő működéséhez. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az EUMSZ semleges az állami, illetőleg magántulajdon tekintetében (az EUMSZ 345. cikke). Amennyiben a tagállamok forgalomban lévő vállalati részvényeket vásárolnak meg piaci áron vagy a magánrészvényesekre vonatkozóakkal azonos feltételek mellett fektetnek be, ez általában nem jelent állami támogatást. *  Hasonlóan, ha a tagállam úgy dönt, hogy piaci feltételek - vagyis a piacgazdasági szereplő elvének figyelembevétele - mellett újonnan kibocsátott részvényeket vásárol és/vagy más típusú sajáttőke-támogatást nyújt, illetőleg hibrid tőkeinstrumentumokat biztosít, ez szintén nem minősül állami támogatásnak.

11. A Bizottság emlékeztet arra is, hogy számos további eszköz áll rendelkezésre a stratégiai vállalatok felvásárlásának kezeléséhez. 2020. március 25-én kibocsátott közleményében *  a Bizottság felszólította azokat a tagállamokat, amelyek már rendelkeznek a közvetlen külföldi tőkebefektetésekre vonatkozó átvilágítási mechanizmussal, hogy teljeskörűen használják ki azt a nem uniós országokból származó olyan tőkeáramlások megakadályozására, amelyek alááshatják az Unió biztonságát vagy közrendjét. A Bizottság emellett arra ösztönzi azokat a tagállamokat, amelyek jelenleg nem rendelkeznek átvilágítási mechanizmussal, vagy az általuk használt mechanizmus nem terjed ki valamennyi releváns ügyletre, hogy hozzanak létre olyan teljeskörű átvilágítási mechanizmust, amely teljes mértékben megfelel az uniós jognak, ideértve a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról szóló rendeletet *  és a tőke szabad mozgását (az EUMSZ 63. cikke), valamint a nemzetközi kötelezettségeknek.

12. Másodszor, a Bizottság úgy véli, hogy az alárendelt kölcsön is megfelelő megoldás lehet a COVID-19-járvány miatt pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások támogatására. Mindenekelőtt ez kevésbé torzító eszköz, mint a saját tőke vagy a hibrid tőke, mivel működő vállalkozás esetében nem váltható át saját tőkére. Ez a közlemény ezért lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy az ideiglenes keret hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozó 3.3. szakaszának megfelelően az említett formában is támogatást nyújthassanak, olyan kiegészítő biztosítékok fenntartása mellett, amelyek célja az egyenlő versenyfeltételek megóvása a belső piacon. Mindazonáltal, amennyiben az alárendelt kölcsön meghaladja a 3.3. szakaszban meghatározott felső határokat, az alárendelt kölcsön formájában nyújtott támogatást az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében a 3.11. szakasz szerinti COVID-19 feltőkésítési támogatásra vonatkozó feltételekkel összhangban kell értékelni.

13. Harmadszor, az ideiglenes keret alkalmazása során bebizonyosodott, hogy elírások javítására, valamint egyes rendelkezések tekintetében további pontosításokra és módosításokra van szükség a 3.1., a 3.2., a 3.3., a 3.4., a 3.7., a 4. és az 5. szakaszban.

14. Végül, a Bizottság elismeri, hogy a gazdaság sikeres helyreállításának biztosításához további nagyszabású magán-és közberuházásokra lesz szükség a zöld és digitális kettős átállással kapcsolatos kihívások kezeléséhez és az abból eredő lehetőségek kiaknázásához. Ezzel összefüggésben a Bizottság emlékeztet arra, hogy az ideiglenes keret e módosítása nem felváltja, hanem kiegészíti az uniós állami támogatási szabályok alapján a tagállamok számára rendelkezésre álló támogatási lehetőségeket. Például ami a - mindenekelőtt innovatív társaságok számára nyújtandó - tőketámogatást illeti, a Bizottság kockázatfinanszírozásra vonatkozó iránymutatása *  és az általános csoportmentességi rendelet *  számos lehetőséget biztosít a tagállamok számára.

15. Hasonlóképpen, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy állami támogatást nyújtanak a zöld és digitális innováció és beruházások támogatására, és a meglévő állami támogatási szabályokkal *  összhangban növelik a környezetvédelem szintjét. Ahogy azt a Bizottság 2020. január 14-i közleményében bejelentette, 2021-ig sor kerül a vonatkozó állami támogatási szabályok, mindenekelőtt a környezetvédelemmel és az energetikával kapcsolatos állami támogatási iránymutatások felülvizsgálatára az európai zöld megállapodás szakpolitikai célkitűzései, illetve a klímasemlegességre való költséghatékony és társadalmilag inkluzív, 2050-ig megvalósítandó átállás fényében. Ez hozzájárul majd egy olyan európai gazdaságélénkítési stratégiához, amely az uniós és a nemzeti célkitűzések figyelembevételével megvalósítja az elengedhetetlen zöld és digitális kettős átállást.

2. AZ IDEIGLENES KERET MÓDOSÍTÁSA

16. A gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából bevezetett, az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret alábbi módosítása 2020. május 8-án lép hatályba.

17. A 7. pont helyébe a következő szöveg lép:

„7. Ha a COVID-19-járvány miatt a bankoknak likviditási, feltőkésítési vagy értékvesztett eszközökkel kapcsolatos intézkedés formájában rendkívüli állami pénzügyi támogatásra lenne szükségük (lásd a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 28. pontját, valamint az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 29. pontját), meg kell vizsgálni, hogy az intézkedés megfelel-e a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 32. cikke (4) bekezdése d) pontjának i., ii. vagy iii. alpontjában, valamint az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet 18. cikke (4) bekezdése d) pontjának L, ii. vagy iii. alpontjában foglalt feltételeknek. Amennyiben ez utóbbi feltételek teljesülnek, az ilyen rendkívüli állami pénzügyi támogatásban részesülő bank nem tekinthető fizetésképtelennek vagy valószínűleg fizetésképtelenné válónak. Amennyiben ezek az intézkedések a COVID-19-járvány kitörésével kapcsolatos problémákat kezelik, úgy kell tekinteni, hogy a bankokról szóló 2013. évi közlemény *  45. pontjának hatálya alá tartoznak, amely kivételt engedélyez a részvényesek és az alárendelt hitelezők teherviselésbe való bevonására vonatkozó követelmény alól."

18. A 9. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9. A C OVID-19-járvány az EU teljes gazdaságát érintő, a vállalkozásokat, a munkahelyeket és a háztartásokat sújtó jelentős visszaesés kockázatát hordozza magában. Célirányos állami segítségnyújtásra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy elegendő likviditás álljon rendelkezésre a piacokon, hogy ellensúlyozni lehessen az egészséges vállalkozásokat érő károkat, és fenn lehessen tartani a gazdasági tevékenység folytonosságát a COVID-19-járvány kitörése alatt és után. A tagállamok emellett dönthetnek úgy, hogy a közlekedési és idegenforgalmi ágazat szereplőit is támogatják annak érdekében, hogy az utasok és a fogyasztók jogainak védelmének, illetve az utasok és az utazók egyenlő bánásmódjának biztosítása érdekében teljesíteni lehessen a C OVID-19-járvány miatti visszatérítési igényeket. Tekintettel az uniós költségvetés korlátozott méretére, a fő válasz a tagállamok nemzeti költségvetéseiből fog származni. Az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy gyors és hatékony intézkedéseket hozzanak a COVID-19-járvány megjelenése miatt gazdasági nehézségekkel küzdő polgárok és vállalkozások, különösen a kkv-k támogatása érdekében.”

19. A 13. pont helyébe a következő szöveg lép:

„13. A tagállamok emellett a csoportmentességi rendeleteknek *  megfelelően a Bizottság bevonása nélkül is kialakíthatnak támogatási intézkedéseket.”

20. A 20. pont helyébe a következő szöveg lép:

„20. Az e közlemény hatálya alá tartozó ideiglenes támogatási intézkedések halmozhatok egymással, összhangban az e közlemény meghatározott szakaszaiban előírt rendelkezésekkel. Az e közlemény hatálya alá tartozó ideiglenes támogatási intézkedések halmozhatok a de minimis rendeletek *  vagy az általános csoportmentességi rendeletek *  szerint nyújtott támogatással, amennyiben az említett rendeletek előírásait és kumulációs szabályait betartják.”

21. A szöveg az alábbi 20a. ponttal egészül ki:

„20a. A hitelintézetek és pénzügyi intézmények számára nyújtott támogatás e közlemény alapján nem értékelhető, kivéve a következőket: i. a támogatást a 3.1-3.3. szakasznak megfelelően hitel vagy garancia formájában, a 3.4. szakaszban meghatározott biztosítékok mellett közvetítő hitelintézeteknek vagy pénzügyi intézményeknek nyújtott közvetett előnyök, valamint ii. a 3.10. szakasz szerinti támogatás, feltéve, hogy a program nem kizárólag a pénzügyi szektor munkavállalóit célozza.”

22. A 3.1. szakasz címe helyébe a következő szöveg lép:

„3.1. Korlátozott összegű támogatások”

23. A 22. pontban a 16. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben a támogatást adókedvezmény formájában nyújtják, a szóban forgó kedvezmény alapját jelentő adókötelezettség legkésőbb 2020. december 31-ig keletkezett.”

24. A 23a. pont helyébe a következő szöveg lép:

„23a. Ha egy vállalkozás több ágazatban is tevékenykedik, és ezekre a 22.a) pont és a 23.a) pont szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, az érintett tagállam megfelelő eszközökkel, például számviteli elkülönítéssel biztosítja az említett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként ne haladja meg a 800 000 EUR-t. Ha egy vállalkozás a 23.a) pont szerinti ágazatokban tevékenykedik, a teljes maximális összeg vállalkozásonként nem haladhatja meg a 120 000 EUR-t vállalkozásonként.”

25. A szöveg az alábbi 24a. ponttal egészül ki:

„24a. A 3.2. szakasz alapján nyújtott támogatás nem halmozható a 3.3. szakasz szerinti, ugyanazon mögöttes hitel tőkeösszegére nyújtott támogatással, és fordítva. A 3.2. és 3.3. szakasz alapján nyújtott támogatás különböző hitelek esetén halmozható, amennyiben a hitelek teljes összege kedvezményezettenként nem haladja meg a 25.d) pontban vagy a 27.d) pontban meghatározott felső határokat. A kedvezményezett párhuzamosan több, a 3.2. szakasz szerint biztosított intézkedésből is részesülhet, amennyiben a hitelek teljes összege kedvezményezettenként nem haladja meg a 25.d) és e) pontban meghatározott felső határokat.”

26. A 25.d) pont iii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„iii. a hitel összege a tagállam által a Bizottságnak benyújtott megfelelő (például bizonyos vállalkozástípusok jellemzőivel összefüggő) indoklással megnövelhető, hogy fedezni tudja kkv-k esetében a következő - a hitelnyújtás időpontjától számított - 18 hónap, nagyvállalatok esetében pedig a következő 12 hónap likviditási szükségletét * . A likviditási szükségletet a kedvezményezettnek kell megállapítania, nyilatkozat formájában * ;”

27. A 25.e) pont helyébe a következő szöveg lép:

e) a 2020. december 31-ig lejáró hitelek esetében a hitel tőkeösszege a tagállam által a Bizottságnak benyújtott megfelelő indoklással meghaladhatja a 25.d) pont szerinti összeget, amennyiben a támogatás arányossága továbbra is biztosított, amit a tagállam igazol a Bizottság számára;”

28. A 26. pont helyébe a következő szöveg lép:

„26. A jelenlegi körülmények között a hirtelen likviditáshiánnyal küzdő vállalkozások likviditáshoz való hozzáférésének biztosításához megfelelő, szükséges és célzott megoldást kínálhatnak a korlátozott időtartamra és összegre vonatkozó kedvezményes kamatlábak is. Továbbá a jelenlegi körülmények között megfelelő, szükséges és célzott megoldást kínálhatnak az alárendelt kölcsönök is, amelyek fizetésképtelenségi eljárás esetén alárendeltek a rendes elsőbbségi hitelezők viszonylatában. Az ilyen adósság a saját tőke vagy hibrid tőke formájában nyújtott támogatáshoz képest kevésbé torzító hatású, mivel működő vállalkozás esetében nem alakítható át automatikusan saját tőkévé. Ezért az alárendelt kölcsön formájában nyújtott támogatásnak *  meg kell felelnie a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozó 3.3. szakasz vonatkozó feltételeinek. Ezenfelül azonban, mivel a tőketámogatáshoz hasonló módon növeli a vállalatok előresorolt adósság vállalására való képességét, esetében egy hitelkockázati felárat és az előresorolt adóssághoz képest egy további összegkorlátot (nagyvállalatok esetében a 27.d) pont i. vagy ii. alpontjában meghatározott összeg egyharmadát, kkv-k esetében pedig annak felét) is alkalmazni kell. Az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében az e felső határokat meghaladó alárendelt kölcsönöket a 3.11. szakasz szerinti COVID-19 feltőkésítési támogatásra vonatkozó feltételekkel összhangban kell értékelni.”

29. A szöveg a következő új 26a. ponttal egészül ki:

„26a. A 3.3. szakasz alapján nyújtott támogatás nem halmozható a 3.2. szakasz szerinti, ugyanazon mögöttes hitel tőkeösszegére nyújtott támogatással, és fordítva. A 3.2. és 3.3. szakasz alapján nyújtott támogatás különböző hitelek esetén halmozható, amennyiben a hitelek teljes összege kedvezményezettenként nem haladja meg a 25.d) pontban vagy a 27.d) pontban meghatározott küszöbértékeket. A kedvezményezett egyszerre több, a 3.3. szakasz szerint nyújtott intézkedésből is részesülhet, amennyiben a hitelek teljes összege kedvezményezettenként nem haladja meg a 27.d) és e) pontban meghatározott felső határokat.”

30. A 27.d) pont iii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„iii. a hitel összege a tagállam által a Bizottságnak benyújtott megfelelő (például bizonyos vállalkozástípusok jellemzőivel összefüggő) indoklással megnövelhető, hogy fedezni tudja kkv-k esetében a következő - a hitelnyújtás időpontjától számított - 18 hónap, nagyvállalatok esetében pedig a következő 12 hónap likviditási szükségletét * . A likviditási szükségletet a kedvezményezettnek kell megállapítania, nyilatkozat formájában * ;”

31. A 2 7.e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e) a 2020. december 31-ig lejáró hitelek esetében a hitel tőkeösszege - a tagállam által a Bizottságnak benyújtott - megfelelő indoklással meghaladhatja a 27.d) pont szerinti összeget, amennyiben a támogatás arányossága továbbra is biztosított, amit a tagállam igazol a Bizottság számára;”

32. A szöveg a következő 27a. ponttal egészül ki:

„27a. Kedvezményes kamatláb mellett nyújthatók az olyan hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok is, amelyek fizetésképtelenségi eljárás esetén alárendeltek a rendes elsőbbségi hitelezők viszonylatában, ha a kedvezményes kamatláb megfelel legalább az alapkamat és a 27.a) pont szerinti táblázatban említett hitelkockázati felár nagyvállalatok esetében 200 bázisponttal, kkv-k esetében pedig 150 bázisponttal megnövelt összegének. A 27.b) pont szerinti alternatív megoldás az ilyen hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében is alkalmazható. A 27.c), a 27.i) és a 27.g) pontnak is teljesülnie kell. Ha az alárendelt kölcsön összege meghaladja mindkét következő felső határt * , akkor az eszköz belső piaccal való összeegyeztethetőségét a 3.11. szakasz alapján kell meghatározni:

i. nagyvállalat kedvezményezett esetében a 27.d) pont i. alpontja szerint meghatározott éves bérköltség kétharmada, kkv kedvezményezett esetében pedig annak egésze, vagy

ii. nagyvállalat kedvezményezett esetében a 2019. évi teljes forgalom 8,4%-a, kkv kedvezményezett esetében pedig annak 12,5%-a.”

33. A 28. pont helyébe a következő szöveg lép:

„28. Az e közlemény 3.1., 3.2. és 3.3. szakasza szerint garanciák és hitelek formájában támogatás nyújtható a hirtelen likviditáshiánnyal küzdő vállalkozásoknak. Ez történhet közvetlenül, vagy hitelintézeteken és más, pénzügyi közvetítőként eljáró pénzügyi intézményeken keresztül. Ez utóbbi esetben teljesülniük kell az alábbi feltételeknek.”

34. A 31. pont helyébe a következő szöveg lép:

„31. A hitelintézeteknek vagy más pénzügyi intézményeknek a lehető legnagyobb mértékben tovább kell adniuk az állami garanciából, illetve a kedvezményes kamatlábú hitelekből eredő előnyöket a végső kedvezményezetteknek. A pénzügyi közvetítőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy olyan mechanizmust működtet, amely az állami garanciák vagy hitelek nélküli állapothoz képest a finanszírozási volumen növelésével, kockázatosabb portfoliók vállalásával, illetve a fedezeti követelmények, a garanciadíjak vagy a kamatlábak csökkentésével a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az előnyök végső kedvezményezetteknek való továbbadását.”

35. A 37.j) pont helyébe a következő szöveg lép:

„j. a tesztelési és felskálázási infrastruktúrákat több felhasználó számára elérhetővé kell tenni, és azokhoz átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell hozzáférést biztosítani. Az infrastruktúra beruházási költségeit legalább 10%-ban finanszírozó vállalkozások kedvezőbb feltételek mellett kedvezményes hozzáférési lehetőséget kaphatnak;”

36. A szöveg az alábbi 43a. ponttal egészül ki:

„43a. Amennyiben egy ilyen program hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények alkalmazottaira is kiterjed, az említett intézményeknek nyújtott támogatásnak - kifejezetten szociális jellegű célkitűzésére tekintettel -nem célja az intézmények életképességének, likviditásának vagy fizetőképességének megőrzése vagy helyreállítása * . Következésképpen a Bizottság úgy véli, hogy az ilyen támogatás nem minősíthető a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 28. pontja és az Egységes Szanálási Mechanizmusról szóló rendelet 3. cikke (1) bekezdésének 29. pontja szerinti rendkívüli állami pénzügyi támogatásnak, valamint nem értékelhető a bankszektorra alkalmazandó állami támogatási szabályok alapján * .”

37. A szöveg a következő szakasszal egészül ki:

„3.11. Feltőkésítési támogatás

44. Ez az ideiglenes keret az uniós állami támogatási szabályokkal összefüggésben meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján a tagállamok saját tőke és/vagy hibrid tőkeinstrumentumok formájában állami támogatást nyújthatnak a COVID-19-járvány miatt pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak * . Célja annak biztosítása, hogy a gazdaság zavarai ne eredményezzék a COVID-19-járvány előtt életképes vállalkozások szükségtelen kivonulását a piacról. A feltőkésítések ezért nem haladhatják meg a kedvezményezett életképességének biztosításához szükséges minimumot, és nem haladhatják meg az annak eléréséhez szükséges mértéket, hogy visszaállítsák a kedvezményezett tőkestruktúráját a COVID-19-járvány előtti szintre. A nagyvállalatoknak be kell számolniuk arról, hogy a kapott támogatás hogyan támogatja tevékenységüket a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó uniós célkitűzésekkel - beleértve a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítására irányuló uniós célkitűzést - és nemzeti kötelezettségekkel összhangban.

45. A Bizottság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a saját tőke és/vagy hibrid tőkeinstrumentumok formájában, programok részeként vagy egyedi esetekben nyújtott nemzeti állami támogatásra csak egyéb megfelelő megoldás hiányában kerülhet sor. Ezen túlmenően az ilyen instrumentumok kibocsátását szigorú feltételekhez kell kötni, mivel nagymértékben torzítják a vállalkozások közötti versenyt. Következésképpen e beavatkozások csak az érintett vállalat tőkéjében való állami részesedést, az állam ellentételezését és az állam részesedéstől való megválását egyértelműen szabályozó feltételek, irányítási rendelkezések és a versenytorzulást korlátozó megfelelő intézkedések mellett hajthatók végre. Mindezek alapján a Bizottság megjegyzi, hogy a nemzeti támogatási intézkedések oly módon történő kialakítása, amely megfelel a tagállami gazdaságok zöld és digitális átalakításával kapcsolatos uniós szakpolitikai célkitűzéseknek, lehetővé teszi a fenntarthatóbb hosszú távú növekedést, és ösztönzi a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítására vonatkozó elfogadott uniós cél elérését.

3.11.1. Alkalmazási kör

46. A tagállamok nem pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó, e közlemény szerinti feltőkésítési programjaira és egyedi feltőkésítési támogatásaira (a továbbiakban együttesen: COVID-19 feltőkésítési támogatásra) - ha azok nem tartoznak e közlemény 3.1. szakaszának hatálya alá - a következő feltételeket kell alkalmazni. E feltételek a nagyvállalatokat és a kkv-kat érintő COVID-19- feltőkésítési támogatásra alkalmazandók * .

47. E feltételek az e közlemény 3.3. szakasza 27a. pontjának i. és ii alpontjában említett mindkét felső határt meghaladó, alárendelt hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokra is alkalmazandók.

48. COVID-19 feltőkésítési támogatás legfeljebb 2021. június 30-ig nyújtható.

3.11.2. A támogathatóság és az állami részesedés feltételei

49. A COVID-19 feltőkésítési támogatásnak a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) a kedvezményezett az állami beavatkozás nélkül üzleti tevékenysége megszüntetésére kényszerülne, vagy azt csak komoly nehézségekkel tudná fenntartani. Ezek a nehézségek különösen a kedvezményezett hitel/tőke arányának vagy hasonló mutatójának romlásával támaszthatók alá;

b) a beavatkozás közérdekből történik, és olyan szociális nehézségek vagy piaci hiányosságok elkerülésére irányul, amelyek a foglalkoztatás jelentős csökkenéséből, egy innovatív vállalat piaci kivonulásából, egy rendszerszinten jelentős vállalat kivonulásából, egy fontos szolgáltatás megszakadásának kockázatából vagy az érintett tagállam által kellően alátámasztott hasonló helyzetekből erednek;

c) a kedvezményezett nem képes megfizethető feltételek mellett finanszírozást találni a piacokon, és életképességének biztosításához az érintett tagállam horizontális likviditásfedezeti intézkedései sem elégségesek; valamint

d) a kedvezményezett nem olyan vállalkozás, amely 2019. december 31-én (az általános csoportmentességi rendelet értelmében * ) már nehéz helyzetben lévőnek minősült.

50. A tagállamok COVID-19 feltőkésítési támogatást a Bizottság által jóváhagyott támogatási program keretében csak a leendő kedvezményezett vállalkozások ilyen támogatás iránti írásbeli kérelmét követően nyújthatnak. Az egyedi bejelentési kötelezettség alá tartozó támogatások esetében a tagállamoknak az egyedi támogatás bejelentésekor bizonyítékot kell szolgáltatniuk a Bizottságnak az ilyen írásbeli kérelemről.

51. Az e szakaszban, valamint a 3.11.4., a 3.11.5., a 3.11.6. és a 3.11.7. szakaszban meghatározott követelmények a COVID-19-cel összefüggő feltőkésítési programokra és egyedi támogatásokra is alkalmazandók. A Bizottság az adott program jóváhagyásakor kérni fogja a 250 millió EUR-s küszöbértéket meghaladó egyedi támogatások külön bejelentését. Az ilyen bejelentések esetében a Bizottság értékelni fogja, hogy a meglévő piaci finanszírozás vagy a meglévő horizontális likviditásfedezeti intézkedések valóban elégtelenek-e a kedvezményezett életképességének biztosításához; hogy az alkalmazott feltőkésítési eszközök és kapcsolódó feltételeik megfelelőek-e a kedvezményezett komoly nehézségeinek kezelésére; hogy a támogatás arányos-e; és hogy az e szakaszban, valamint a 3.11.4., a 3.11.5., a 3.11.6. és a 3.11.7. szakaszban foglalt feltételek teljesülnek-e.

3.11.3. A feltőkésítési támogatás típusai

52. A tagállamok a feltőkésítési instrumentumok következő két külön csoportját használva nyújthatnak COVID-19 feltőkésítési támogatást:

a) tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok, különösen új törzsrészvények vagy elsőbbségi részvények kibocsátása; és/vagy

b) sajáttőke-komponenssel rendelkező instrumentumok (a továbbiakban: hibrid tőkeinstrumentumok) * , különösen nyereségrészesedési jogok, csendes részesedések és átváltható fedezett vagy fedezetlen kötvények.

53. Az állami beavatkozás a fenti eszközök bármely változatában vagy sajáttőke- és hibridtőkeinstrumentumok kombinációjaként is megvalósítható. A tagállamok az említett instrumentumokat piaci ajánlat keretében is lejegyezhetik, ha a kedvezményezettet ily módon támogató állami beavatkozás megfelel a közlemény 3.11. szakaszában meghatározott feltételeknek. A tagállamnak biztosítania kell, hogy az alkalmazott feltőkésítési eszközök és kapcsolódó feltételeik megfelelőek legyenek a kedvezményezett feltőkésítési szükségleteinek kielégítésére, ugyanakkor a lehető legkevésbé torzítsák a versenyt.

3.11.4. A feltőkésítés összege

54. A támogatás arányosságának biztosítása érdekében a COVID-19 feltőkésítés összege nem haladhatja meg a kedvezményezett életképességének biztosításához szükséges minimumot, és nem mehet túl azon a célon, hogy visszaállítsa a kedvezményezett tőkestruktúráját a COVID-19-járvány előtti, vagyis a 2019. december 31-i helyzetnek megfelelő szintre. A támogatás arányosságának értékelésekor figyelembe kell venni a COVID-19-járvánnyal összefüggésben kapott vagy előirányzott állami támogatásokat.

3.11.5. Az állam ellentételezése és kilépése Általános elvek

55. Az állam megfelelő ellentételezést kap a befektetésért. Minél közelebb van az ellentételezés a piaci feltételekhez, annál kisebb az állami beavatkozás által okozott potenciális versenytorzulás.

56. A COVID-19 feltőkésítést a gazdaság stabilizálódásakor vissza kell fizetni. A Bizottság szerint helyénvaló elegendő időt biztosítani a kedvezményezettnek a feltőkésítés visszafizetésére. A tagállamnak mechanizmust kell bevezetnie a visszafizetés fokozatos ösztönzésére.

57. A COVID-19 feltőkésítési támogatás ellentételezését megemelve közelíteni kell azt a piaci árakhoz, ezzel ösztönözve a kedvezményezettet és a többi tulajdonost az állami feltőkésítési támogatás visszafizetésére, és egyben minimalizálva a versenytorzulás kockázatát.

58. Következésképpen a COVID-19 feltőkésítési támogatásnak az ellentételezés magas szinten történő előírásával megfelelően ösztönöznie kell a vállalkozásokat arra, hogy a piaci feltételek kedvező alakulásakor visszafizessék a támogatást, és más finanszírozási forrásokat keressenek.

59. Az ellentételezés alábbiakban meghatározott módszereinek alternatívájaként a tagállamok olyan programokat vagy egyedi támogatásokat is bejelenthetnek, amelyek esetében az ellentételezés módszerét a tőkeinstrumentum jellemzőihez és rangsorához igazítják, feltéve, hogy az alternatívák összességében hasonló mértékben ösztönzik az állam kilépését, és hasonló átfogó hatással vannak az állam ellentételezésére.

Tulajdoni részesedést megtestesítő instrumentumok ellentételezése

60. Az állami tőkeinjekciót vagy ezzel egyenértékű beavatkozást olyan áron kell végrehajtani, amely nem haladja meg a kedvezményezettnek a tőkeinjekció iránti kérelmet megelőző 15 nap során érvényes átlagos részvényárfolyamát. Ha a kedvezményezett nem tőzsdén jegyzett társaság, a becsült piaci értéket független szakértő bevonásával vagy más arányos módszerrel kell megállapítani.

61. Minden feltőkésítési intézkedésnek tartalmaznia kell egy, az állam ellentételezését növelő lépcsőzetes emelési mechanizmust, hogy ösztönözze a kedvezményezettet az állami tőkeinjekciók visszafizetésére. Az ellentételezés növelése történhet az államnak biztosított további részvények *  vagy más mechanizmusok formájában, emelési lépcsőnként legalább az állami ellentételezés 10%-os emelésének megfelelő mértékben (az állam COVID-19 tőkeinjekciójából eredő, vissza nem fizetett részesedés tekintetében):

a) A lépcsőzetes emelési mechanizmus először négy évvel a COVID-19 tőkeinjekciót követően aktiválódik, ha az állam nem adta el a COVID-19 tőkeinjekcióból eredő tőkerészesedésének legalább 40%-át.

b) A lépcsőzetes emelési mechanizmus másodszor hat évvel a COVID-19 tőkeinjekciót követően aktiválódik, ha az állam nem adta el a COVID-19 tőkeinjekciójából eredő tőkerészesedésének egészét * .

Ha a kedvezményezett nem tőzsdén jegyzett társaság, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy mind a két emelési lépcsőt egy évvel később, vagyis öt évvel, illetve hét évvel a COVID-19 tőkeinjekciót követően alkalmazzák.

62. A Bizottság jóváhagyhat alternatív mechanizmusokat, feltéve, hogy azok összességében hasonló mértékben ösztönzik az állam kilépését, és hasonló átfogó hatással vannak az állam ellentételezésére.

63. A kedvezményezettnek mindenkor lehetőséget kell adni az állam által megszerzett tőkerészesedés visszavásárlására. Annak biztosítása érdekében, hogy az állam megfelelő ellentételezésben részesüljön a befektetésért, a visszavásárlási árnak a következők közül a magasabbnak kell lennie: i. az állam nominális befektetése az alábbi táblázatban szereplőnél 200 bázisponttal magasabb éves kamat formáját öltő ellentételezéssel megnövelve * ; vagy ii. a piaci ár a visszavásárlás időpontjában.

64. Más lehetőségként az állam bármikor eladhatja részesedését piaci áron a kedvezményezettől eltérő vevőknek. Az ilyen eladáshoz elvben a potenciális vevőkkel való nyílt és megkülönböztetésmentes konzultációra, vagy tőzsdei értékesítésre van szükség. Az állam a meglévő részvényeseknek elővételi jogot biztosíthat a tőkerészesedésnek a nyilvános konzultációból eredő áron történő megvásárlására.

Hibrid tőkeinstrumentumok ellentételezése

65. A hibrid tőkeinstrumentumok általános ellentételezésénél megfelelően figyelembe kell venni a következő elemeket:

a) a választott instrumentum jellemzői, ideértve az alárendeltségi szintjét, a kockázatát és valamennyi kifizetési módozatát;

b) beépített kilépési ösztönzők (például emelési vagy visszavásárlási záradék); valamint

c) megfelelő referencia-kamatláb.

66. A hibrid tőkeinstrumentumok minimális ellentételezésének - azok részvényjellegű instrumentumokra való átváltásáig - meg kell felelnie legalább az alapkamatláb (az 1 éves IBOR vagy a vele egyenértékű, Bizottság által közzétett ráta * ) és az alábbiakban meghatározott felár összegének.

Hibrid tőkeinstrumentumok ellentételezése: 1 éves IBOR +

A kedvezményezett típusa 1. év 2. és 3. év 4. és 5. év 6. és 7. év 8. évtől
Kkv-k 225 bázispont 325 bázispont 450 bázispont 600 bázispont 800 bázispont
Nagyvállalkozások 250 bázispont 350 bázispont 500 bázispont 700 bázispont 950 bázispont

67. A hibrid tőkeinstrumentumok saját tőkére való átváltását legalább 5 százalékkal az átváltás idején érvényes TERP (jegyzési jogok nélküli elméleti ár) alatt kell elvégezni.

68. A saját tőkévé történő átváltást követően be kell építeni egy, az állam ellentételezését növelő lépcsőzetes emelési mechanizmust, hogy ösztönözze a kedvezményezetteket az állami tőkeinjekciók visszafizetésére. Ha az állam COVID-19 beavatkozásából eredő saját tőke két évvel a saját tőkére való átváltás után továbbra is az állam tulajdonában van, az állam további tulajdoni részesedést kap a kedvezményezettben a COVID-19 hibrid tőkeinstrumentumok állam általi átváltásából eredő fennmaradó részesedésén felül. E további tulajdoni részesedés a COVID-19 hibrid tőkeinstrumentumok állam általi átváltásából eredő fennmaradó részesedés legalább 10 százaléka. A Bizottság jóváhagyhat alternatív lépcsőzetes emelési mechanizmusokat, feltéve, hogy ugyanolyan ösztönző hatással rendelkeznek és hasonló átfogó hatással vannak az állam ellentételezésére.

69. A tagállamok választhatnak olyan árazási módszert, amely kiegészítő emelési vagy visszafizetési záradékot is tartalmaz. Ezeket az elemeket úgy kell kialakítani, hogy ösztönözzék a kedvezményezettnek nyújtott állami feltőkésítési támogatás korai visszafizetését. A Bizottság alternatív árazási módszereket is jóváhagyhat, amennyiben azok a fenti módszerrel számított eredménynél magasabb, vagy ahhoz hasonló ellentételezést produkálnak.

70. Mivel a hibrid instrumentumok jellege jelentősen eltérő lehet, a Bizottság nem nyújt iránymutatást az instrumentumok minden típusára vonatkozóan. A hibrid instrumentumok esetében mindenképpen követni kell a fent említett elveket, és az ellentételezésnek tükröznie kell az egyes instrumentumok kockázatát.

3.11.6. Irányítás és az indokolatlan versenytorzulás megelőzése

71. Az indokolatlan versenytorzulás megelőzése érdekében az állami támogatásban részesülő kedvezményezettek nem folytathatnak agresszív kereskedelmi terjeszkedést, és nem vállalhatnak túlzott kockázatokat. Általános elvként minél kisebb a tagállam tőkerészesedése és minél magasabb az ellentételezés, annál kevésbé van szükség biztosítékokra.

72. Ha a 250 millió EUR-t meghaladó COVID-19 feltőkésítési intézkedés kedvezményezettje jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozás legalább egy olyan érintett piacon, ahol tevékenykedik, a tagállamnak kiegészítő intézkedéseket kell javasolnia a tényleges verseny megőrzése érdekében a szóban forgó piacokon. E javaslatok között a tagállam ajánlhatja kimondottan a 139/2004/EK tanácsi rendelet és a 802/2004/EK bizottsági rendelet alapján elfogadható korrekciós intézkedésekről szóló bizottsági közleményben előirányzott strukturális vagy magatartási kötelezettségvállalásokat.

73. A COVID-19 feltőkésítési támogatásban részesülő kedvezményezettek nem reklámozhatják azt üzleti célokból.

74. Amíg a COVID-19 feltőkésítési támogatás legalább 75%-át nem fizették vissza, a kkv-któl eltérő kedvezményezettek nem szerezhetnek 10%-osnál nagyobb részesedést versenytársakban vagy más szereplőkben ugyanazon üzletágban, beleértve az upstream és downstream tevékenységeket is.

75. Az ilyen kedvezményezettek azonban kivételes körülmények között - az összefonódás-ellenőrzés sérelme nélkül - mégis szerezhetnek 10%-osnál nagyobb részesedést a tevékenységi területükön upstream vagy downstream szereplőkben, de csak akkor, ha ez a részesedésszerzés a kedvezményezett életképességének fenntartásához szükséges. A Bizottság engedélyezheti a felvásárlást, ha az a kedvezményezett életképességének fenntartásához szükséges. A felvásárlás nem hajtható végre azelőtt, hogy a Bizottság határozatot hozna e kérdésben.

76. Az állami támogatás nem használható fel a már 2019. december 31. előtt gazdasági nehézségekkel küzdő integrált vállalkozások gazdasági tevékenységeinek kereszttámogatására. Az integrált vállalkozásokban egyértelmű számviteli elkülönítést kell bevezetni annak biztosítására, hogy a feltőkésítési intézkedésből nem részesülnek az említett tevékenységek.

77. Amíg a COVID-19 feltőkésítési támogatást nem fizetik vissza teljes mértékben, a kedvezményezettek nem fizethetnek osztalékot, nem teljesíthetnek nem kötelező kamatszelvény-kifizetést, és csak az államtól vásárolhatnak vissza részvényeket.

78. Amíg a COVID-19 feltőkésítési támogatás legalább 75%-át nem fizették vissza, a kedvezményezett vezetőségi tagjainak javadalmazása nem haladhatja meg 2019. december 31-én érvényes javadalmazásuk rögzített részét. A feltőkésítéskor vagy azt követően a vezetőség tagjává váló személyek esetében az alkalmazandó korlát a 2019. december 31-én érvényes vezetői javadalmazások közül a legalacsonyabb rögzített javadalmazás. Bónuszok és egyéb változó vagy hasonló javadalmazási elemek semmilyen körülmények között nem fizethetők.

3.11.7. A feltőkésítésből eredő állami részesedésre vonatkozó exitstratégia és jelentéstételi kötelezettségek

79. Azoknak a kkv-któl eltérő kedvezményezetteknek, amelyek a beavatkozás időpontjában 25%-nál több saját tőkét kitevő COVID-19 feltőkésítésben részesültek, a tagállami részesedésre vonatkozó hiteles exitstratégiát kell bemutatniuk, kivéve, ha az állami beavatkozás a támogatás nyújtásának napjától számított 12 hónapon belül a saját tőke 25%-a alá csökken * .

80. Az exitstratégiában meg kell határozni:

a) a kedvezményezett tervét tevékenységének folytatására és az állam által befektetett források felhasználására vonatkozóan, beleértve az ellentételezésre és az állami befektetés visszafizetésére vonatkozó fizetési ütemezést (együtt: a visszafizetési ütemezés); valamint

b) a kedvezményezett és az állam által a visszafizetési ütemezés betartása érdekében teendő intézkedéseket.

81. Az exitstratégiát a támogatás nyújtásától számított 12 hónapon belül el kell készíteni és be kell nyújtani a tagállamnak, és az a tagállam jóváhagyását igényli.

82. A 79-81. pontban foglalt kötelezettségen túlmenően a kedvezményezetteknek a visszafizetési ütemezés ismertetésétől számított 12 hónapon belül, és azt követően 12 havonta jelentést kell tenniük a tagállamnak az ütemezés végrehajtásának előrehaladásáról és a 3.11.6. szakaszban foglalt feltételek teljesüléséről.

83. Amíg a COVID-19 feltőkésítési támogatást nem fizetik vissza teljes mértékben, a COVID-19 feltőkésítés kkv-któl eltérő kedvezményezettjeinek a támogatás nyújtásának napjától számított 12 hónapon belül, és azt követően 12 havonta információt kell közzétenniük a kapott támogatás felhasználásáról. Ennek mindenekelőtt arról kell információkat tartalmaznia, hogy a kapott támogatás felhasználása hogyan támogatja tevékenységüket a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó uniós célkitűzésekkel - beleértve a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítására irányuló uniós célkitűzést - és nemzeti kötelezettségekkel összhangban.

84. A tagállamnak évente jelentést kell tennie a Bizottságnak a visszafizetési ütemezés végrehajtásáról és a 3.11.6. szakaszban foglalt feltételek teljesüléséről. Amennyiben a kedvezményezett 250 millió EUR-t meghaladó COVID-19 feltőkésítésben részesült, a jelentésnek információt kell tartalmaznia az 54. pontban meghatározott feltételek teljesüléséről.

85. Ha hat évvel a COVID-19 feltőkésítést követően az állami beavatkozást nem csökkentették a kedvezményezett saját tőkéjének 15%-a alá, a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatással összhangban szerkezetátalakítási tervet kell benyújtani a Bizottságnak jóváhagyásra. A Bizottság értékeli, hogy a szerkezetátalakítási tervben felvázolt intézkedések biztosítják-e a kedvezményezett életképességét, figyelembe véve a zöld és digitális átálláshoz kapcsolódó uniós célkitűzéseket és nemzeti kötelezettségeket is, továbbá biztosítják-e az állam anélkül történő kilépését, hogy az a közérdekkel ellentétes mértékben hátrányosan befolyásolná a kereskedelmet. Ha a kedvezményezett nem tőzsdén jegyzett társaság, vagy ha a kedvezményezett kkv, a tagállam dönthet úgy, hogy csak hét évvel a COVID-19 feltőkésítést követően nyújt be szerkezetátalakítási tervet, ha az állami beavatkozás nem csökken a saját tőke 15%-os szintje alá.”

38. A 44. pont számozása 86. pontra változik, és a következőképpen módosul:

„86. A 3.9., a 3.10. és a 3.11. szakasz szerint nyújtott támogatások kivételével a tagállamoknak az e közlemény alapján nyújtott minden egyes egyedi támogatásra vonatkozó információkat *  az adott támogatás nyújtásától számított 12 hónapon belül közzé kell tenniük az átfogó állami támogatási honlapon vagy a Bizottság vonatkozó adatbázisában * . A tagállamoknak a 3.11. szakasz alapján nyújtott minden egyes egyedi feltőkésítésre vonatkozó információkat *  az adott feltőkésítés időpontjától számított 3 hónapon belül közzé kell tenniük az átfogó állami támogatási honlapon vagy a Bizottság vonatkozó adatbázisában. A feltőkésítés névértékét kedvezményezettenként kell feltüntetni.”

39. A 45-52. pont számozása 87-94. pontra változik.

40. A 49. pont számozása 91. pontra változik, és helyébe a következő szöveg lép:

„91. A Bizottság ezt a közleményt 2020. március 19-től alkalmazza, tekintettel a COVID-19-járvány gazdasági hatására, amely azonnali intézkedést tett szükségessé. Ezt a közleményt a jelenlegi kivételes körülmények indokolják, és 2020. december 31. után nem lesz alkalmazandó, a 3.11. szakasz kivételével, amely 2021. július 1-jéig lesz alkalmazandó. A Bizottság 2020. december 31. előtt - fontos versenypolitikai vagy gazdasági megfontolásokra hivatkozva - felülvizsgálhatja a közleményt. Amennyiben ez segítséget jelent, a Bizottság további pontosításokat is adhat a konkrét kérdésekben általa alkalmazott megközelítéssel kapcsolatban.”


  Vissza az oldal tetejére