A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A BIZOTTSÁG (2020/C 164/06) KÖZLEMÉNYE

a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését szolgáló, átfogó uniós szakpolitikára irányuló cselekvési tervről * 

I. Bevezetés

A Bizottság határozottan elkötelezett a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem mellett, mind az EU-n belül, mind világszerte. Az Európai Unióban zéró toleranciát kell tanúsítani az illegális pénzáramlásokkal szemben. A bűncselekmények számának közelmúltbeli növekedése a Covid19-pandémia összefüggésében *  rámutat arra, hogy a bűnözők minden lehetőséget kihasználnak, hogy illegális tevékenységeket folytassanak a társadalom kárára. Az EU-nak ugyanilyen eltökéltnek kell lennie annak biztosítása iránt, hogy a bűnözők ne jussanak jövedelemhez az ilyen bűncselekményekből.

Az elmúlt harminc évben az EU szilárd, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata *  által alátámasztott szabályozási keretet dolgozott ki a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez. Az uniós szabályok széles hatókörűek és túlmutatnak a Pénzügyi Akció Munkacsoport *  (a továbbiakban: FATF) által elfogadott nemzetközi standardokon. Az e szabályok hatálya alá tartozó vállalkozások és szakmák köre folyamatosan bővült.

A közelmúltbeli jogalkotási fejlemények a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós keretének megerősítésére irányultak. Ezek közé tartoznak a következők: a negyedik pénzmosási irányelv módosításai, melyeket az ötödik pénzmosási irányelv *  vezetett be, az Európai Bankhatóság megbízatásának kiterjesztése * , a készpénzellenőrzésre 2021 júniusától alkalmazandó új rendelkezések * , a tőkekövetelményekről szóló irányelv (CRDV) módosításai * , a bűnüldöző hatóságok pénzügyi információkhoz való hozzáférésére vonatkozó új szabályok * , valamint a pénzmosáshoz kapcsolódó bűncselekmények és szankciók harmonizált meghatározása * .

Továbbá, az EU létrehozott egy új, átfogó rendszert a visszaélést bejelentő személyek védelmére, melyet 2021 decemberéig kell átültetni * , és amely kiegészíti a negyedik pénzmosási irányelvben foglalt, a visszaélést bejelentő személyek védelmére vonatkozó meglévő szabályokat. Az új rendszer erősíteni fogja a nemzeti és uniós hatóságok arra való képességét, hogy megelőzzék, felderítsék és kezeljék többek között a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos szabályok megsértését.

Mindazonáltal egyre nagyobb az egyetértés abban, hogy a keretet jelentősen javítani kell. Megoldást kell találni a keret alkalmazásában mutatkozó jelentős eltérésekre és a szabályok érvényesítésével kapcsolatos súlyos hiányosságokra.

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós keretének jobb végrehajtása felé című közleményében *  és az azt kísérő, 2019. júliusi jelentésekben a Bizottság meghatározta azokat az intézkedéseket, amelyek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem átfogó uniós keretének biztosításához szükségesek. Ezek közé tartozik a meglévő szabályok jobb végrehajtása, egy részletesebb és harmonizált szabálykönyv, a magas színvonalú és következetes felügyelet, többek között konkrét felügyeleti feladatoknak egy uniós szervre történő átruházása révén, valamint a központi bankszámla-nyilvántartások összekapcsolása, továbbá a pénzügyi információs egységek (FIU) munkájának koordinálását és támogatását szolgáló erősebb mechanizmus.

Ezt az elképzelést az Európai Parlament és a Tanács is támogatja. 2019. szeptember 19-i állásfoglalásában *  az Európai Parlament kijelentette, hogy további lendületet kell adni azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek uniós szinten megszilárdíthatják a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatos fellépéseket, és felszólította a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel az uniós szabályok átültetését. A Gazdasági és Pénzügyi Tanács 2019. december 5-én következtetéseket *  fogadott el a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem stratégiai prioritásairól, és felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, milyen további intézkedésekkel lehetne javítani a hatályos keretet.

A Bizottság olyan átfogó, a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikát tervez végrehajtani, amely igazodik az EU számára jelenleg kihívást jelentő konkrét fenyegetésekhez, kockázatokhoz és sebezhetőségekhez * , és úgy van kialakítva, hogy az innováció figyelembevételével hatékonyan fejlődhessen. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó erősebb keret még inkább elő fogja mozdítani az uniós pénzügyi rendszer integritását, amire szükség van a bankunió, valamint a gazdasági és monetáris unió kiteljesítéséhez és megvalósításához.

Pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet szolgáló rendszert kell létrehozni egy olyan alapos hatásvizsgálat alapján, amely figyelembe veszi az alapvető jogokra gyakorolt hatásokat is. A prudenciális banki szabályozás és felügyelet terén bevezetett reformok példájára építve a rendszernek egy harmonizált szabálykönyvre és egy olyan uniós szintű felügyeleti hatóságra kell épülnie, amely a magas színvonalú és következetes felügyeletnek az egységes piacon történő biztosítása érdekében szorosan együttműködik az illetékes nemzeti hatóságokkal. Ennek együtt kell járnia a pénzügyi információs egységek hatékonyságát fokozó uniós támogatási és koordinációs mechanizmus létrehozásával, valamint a nemzeti központi bankszámla-nyilvántartások összekapcsolásával, ami felgyorsítja a bűnüldöző hatóságok és a pénzügyi információs egységek bankszámla-információkhoz való, határokon átnyúló hozzáférését.

Ez a cselekvési terv felvázolja, hogy a Bizottság az alábbi hat pillérre alapozva miként tervezi megvalósítani ezeket a célkitűzéseket:

- a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó hatályos uniós keret hatékony végrehajtásának biztosítása;

- a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem egységes uniós szabálykönyvének létrehozása;

- a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós szintű felügyeletének megvalósítása;

- támogatási és együttműködési mechanizmus létrehozása a pénzügyi információs egységek számára;

- az uniós szintű büntetőjogi rendelkezések érvényesítése és információcsere;

- a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós keret nemzetközi dimenziójának megerősítése.

II. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó hatályos uniós keret hatékony végrehajtásának biztosítása

Az első prioritás annak biztosítása, hogy a tagállamok, az illetékes hatóságok és a kötelezett szolgáltatók szigorúan és hatékonyan végrehajtsák a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályokat. Ehhez több fronton kell cselekedni.

A pénzmosási irányelv hatékony átültetésének és végrehajtásának biztosítása

A negyedik pénzmosási irányelv átültetésével kapcsolatban a Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indított valamennyi tagállam ellen az irányelv teljes körű átültetésének elmulasztása miatt. Számos tagállam új jogszabályok elfogadásával reagált az ilyen kötelezettségszegési eljárásokra, ami a releváns kötelezettségszegési eljárások lezárásához vezetett. A többi tagállammal szembeni kötelezettségszegési eljárások még mindig folyamatban vannak. 2021 közepére készül el a negyedik pénzmosási irányelv tagállamok általi eredményes alkalmazását értékelő tanulmány, melynek eredményeit a Bizottság be fogja építeni a negyedik pénzmosási irányelv eredményes alkalmazásáról szóló jelentésébe * .

Az ötödik pénzmosási irányelv 2020. január 10-ig esedékes átültetésével kapcsolatban a Bizottság már számos kötelezettségszegési eljárást indított azon tagállamok ellen, amelyek nem jelentettek be átültetési intézkedéseket. A Bizottság szorosan nyomon fogja követni, hogy a tagállamok létrehozzák-e a központi bankszámla-mechanizmusokat és a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat tartalmazó nyilvántartásokat annak biztosítására, hogy azok kiváló minőségű adatokat tartalmazzanak.

Már megkezdődött a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat tartalmazó nyilvántartások összekapcsolása, amely 2021-ben lesz működőképes. A Bizottság 2021-ben kiadja a 3. szupranacionális kockázatértékelést, melynek eredményei beépülnek a kockázatalapú megközelítésbe.

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzését és az ellenük folytatott küzdelmet szolgáló tagállami kapacitások nyomon követése

A pénzmosás nemcsak az EU pénzügyi rendszerének stabilitására, hanem a gazdaságra, a jó kormányzásra és a befektetői bizalomra nézve is káros. Az európai szemeszter ciklusában a Bizottság elemzi, hogyan alkalmazzák a gyakorlatban a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni szabályokat a tagállamokban. A Tanács ennek alapján fogadja el a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos országspecifikus ajánlásait. A Bizottság emellett a strukturálisreform-támogató programján keresztül technikai támogatást nyújt a tagállamoknak az említett szükséges reformok végrehajtásához, melyek célja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós rendszere néhány legfontosabb hiányosságának megszüntetése. Ezek közé tartoznak a következők: létszámhiány az illetékes hatóságoknál, a kockázatalapú megközelítés alkalmazásának hiányosságai, a fedőcégekkel való visszaélésből eredő kockázatok csökkentése, az aranyvízumok és az állampolgársági programok.

Az Európai Bankhatóság (EBH)

Az EBH megbízatását a közelmúltban megerősítették az (EU) 2019/2175 rendelettel * , melynek értelmében az EBH feladatai közé tartozik valamennyi uniós pénzügyi szolgáltató és illetékes hatóság pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni erőfeszítéseinek irányítása, összehangolása és nyomon követése is. Az EBH arra is felhatalmazást kap, hogy uniós szintű adatbázist hozzon létre a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kockázatokról és felügyeleti intézkedésekről, továbbá elvégzi az illetékes hatóságokra vonatkozó kockázatértékelést, és szükség esetén felkéri a hatóságokat vizsgálatok lefolytatására, és arra, hogy mérlegeljék az egyes pénzügyi intézményekkel kapcsolatos intézkedések meghozatalát. A Bizottság elvárja, hogy az EBH teljes mértékben éljen megerősített hatásköreivel, különösen annak vizsgálata tekintetében, hogy valamely nemzeti felügyeleti hatóság a feladatai ellátása során megsértette-e az uniós jogot. Az EBH már megkezdte a végrehajtás felülvizsgálatát, az első jelentést 2020 februárjában tette közzé * . Az említett jelentés számos kihívásra mutat rá, és megállapítja, hogy „az illetékes hatóságok által a bankok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletével kapcsolatban alkalmazott megközelítések nem mindig voltak eredményesek".

A IV. szakaszban foglaltaknak megfelelően az uniós szintű felügyeleti hatóság létrehozása fokozni fogja a szabályok betartását. Ez biztosítani fogja megfelelő intézkedések meghozatalát, melyek elsődleges célja a pénzmosás megelőzése, és amennyiben ez nem lehetséges, a hatékony szankciók kiszabása. Az új, uniós szintű felügyeleti hatóságot úgy kell kialakítani, hogy rendelkezzen a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez szükséges kompetenciákkal, vizsgálati kapacitással és hatáskörrel, továbbá olyan döntéshozatali struktúrával, amely lehetővé teszi számára a szabályok hatékonyabb végrehajtását, és gyanús esetekben az egységes szabálykönyv hatékony alkalmazásának biztosítását célzó preventív fellépést. A Bizottság azon a véleményen van, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó tagállami keretek hatékonyságát értékelő helyszíni ellenőrzések döntő szerepet töltenek be abban, hogy Unió-szerte minőségi standardok jöjjenek létre.

A Bizottság továbbra is biztosítani fogja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni szabályok teljes körű és helyes átültetését, és 2020 második negyedévében országspecifikus ajánlásokat fog előterjeszteni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozóan.

III. Részletes szabálykönyv kidolgozása

Az uniós jogi keret széles hatókörű. Fokozatosan kibővítette az ún. kötelezett szolgáltatók körét *  és az alapbűncselekmények listáját, nagyobb hangsúlyt fektetett a tényleges tulajdonosokra és a kockázatalapú megközelítésre, valamint nagymértékben felszámolta az érintett hatóságok közötti kommunikáció és együttműködés akadályait. Ez a keret átfogó szabályozási környezetet biztosít a tagállamok számára a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemhez.

Az uniós jogszabályok tekintetében jelenleg alkalmazott megközelítés azonban azt eredményezte, hogy a tagállamok eltérően hajtották végre a keretet, és részben olyan további követelményeket határoztak meg, amelyek túlmutatnak az uniós jogban előírtakon. Az ilyen intézkedések közé tartozik például a további kötelezett szolgáltatók - például a közösségi finanszírozási platformok vagy gyémántkereskedők - azonosítása, a pénzügyi információs egységek felhatalmazása vagyoni eszközök befagyasztására, továbbá a készpénzfizetést korlátozó intézkedések bevezetése * . Ennek következménye, hogy a jogi környezet széttöredezett az EU-ban, ami további költségeket és terheket ró a határokon átnyúló szolgáltatásokat nyújtókra, vagy szabályozási arbitrázshoz vezet a vállalkozások körében, ami azt jelenti, hogy abban az országban jegyeztetik be magukat, ahol lazábbak a szabályok.

Mivel az alkalmazandó szabályok és a határokon átnyúló kérdésekkel kapcsolatos felelősségmegosztás nincsenek kellően részletezve, a tagállamok eltérően értelmezik az irányelvet. Az illetékes hatóságok (a pénzügyi információs egységek, a felügyeletek, a bűnüldöző hatóságok, valamint a vám- és adóhatóságok) közötti nem megfelelő belföldi és határokon átnyúló együttműködés potenciális joghézagokat teremt, amelyeket a bűnözők kihasználhatnak. Az európai felügyeleti hatóságok megállapították *  továbbá, hogy a felügyelettel kapcsolatos szabályozási megközelítésekben és a kockázatalapú megközelítés alkalmazásában mutatkozó eltérések aláássák a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtását, növelik a vállalkozások költségeit, emellett gyengítik a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós keret zavartalan működését. Ez különösen fontos a pénzügyi technológia (FinTech) területén, és az EBH javasolta a Bizottságnak, hogy harmonizálja az említett cégekre alkalmazandó követelményeket * , amennyiben azok pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási kockázatot jelentenek.

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós jogszabályoknak részletesebbeknek és pontosabbaknak kell lenniük, és nem eredményezhetnek eltéréseket a végrehajtásban. A tagállamok által a pénzmosási irányelvek átültetésekor előírt bizonyos további követelmények azonban hozzájárulhatnak a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keret megerősítéséhez, és beépíthetők a jövőbeli uniós szabálykönyvbe. A szabályok értelmezésében és alkalmazásában mutatkozó eltérések korlátozása érdekében a pénzmosási irányelv egyes részeit rendeletben meghatározott, közvetlenül alkalmazandó rendelkezésekké kell átalakítani. Ennek magában kell foglalnia legalább a kötelezett szolgáltatók jegyzékét, az ügyfél-átvilágítási követelményeket, a belső kontrollokat és a bejelentési kötelezettségeket meghatározó rendelkezéseket, valamint a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat tartalmazó nyilvántartásokra és a központi bankszámla-mechanizmusokra vonatkozó rendelkezéseket. Mérlegelni kellene a kiemelt közszereplők azonosítása során követendő harmonizáltabb megközelítést is. Különös figyelmet kell fordítani a rendszer hatékonyságára azáltal, hogy valamennyi kötelezett szolgáltatóra vonatkozóan részletesebben meg kell határozni a felügyelet struktúráját és feladatait, valamint a pénzügyi információs egységek feladatait (lásd a következő szakaszokat). A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem integrált uniós rendszeréhez a közvetlen felügyelet megkönnyítése érdekében kellően részletes szabálykönyvre is szükség lesz.

Emellett a konkrét szabályok tekintetében további harmonizáció érhető el a részletesebb szabályok felhatalmazáson alapuló jogi aktusok vagy végrehajtási jogi aktusok révén történő elfogadásával a változó helyzetekhez való alkalmazkodás érdekében.

Az uniós jogszabályok hatályát ki kell terjeszteni a technológiai innovációval és a nemzetközi standardok fejlődésével járó hatások kezelésére. A nemzetközi szintű munka szükségessé teszi a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok ágazati vagy szervezeti hatályának kiterjesztését a virtuális fizetőeszköz-szolgáltatókra, és annak értékelését, hogy az említett szabályok hogyan alkalmazhatóak rájuk * . Az egyéb intézkedések közé tartozhat a digitális azonosítás használatának megkönnyítése a távoli ügyfélazonosítás és az ügyfél személyazonosságának ellenőrzése, továbbá az üzleti kapcsolatok távoli létesítése érdekében, vagy a nagy összegű készpénzfizetések felső határának bevezetése. Emellett szükség van a központi bankszámla-mechanizmusok uniós szintű összekapcsolására a bűnüldöző hatóságok és a pénzügyi információs egységek pénzügyi információkhoz való hozzáférésének felgyorsítása és a határokon átnyúló együttműködés megkönnyítése érdekében.

Tekintettel a kibertérben elkövetett pénzügyi bűncselekmények és különösen a csalások számának emelkedésére, mérlegelni lehetne olyan rendelkezések bevezetését, amelyek megkönnyítik a pénzügyi információs egységek számára az adminisztratív befagyasztást, és a pénzügyi intézményeket a visszahívási kérelmek nyomon követésére és végrehajtására kötelezik. További kockázatok merülnek fel a befektetői állampolgársági és a letelepedési programok kapcsán. Kellő figyelmet kell fordítani arra, hogy ezeket a kockázatokat hogyan lehet csökkenteni. Figyelmet kell fordítani a szupranacionális kockázatértékelés keretében azonosított kockázatos ágazatokra.

Az említett új intézkedések bevezetése során fontos lesz egyrészt minimális szinten tartani a tagállamokra és a kötelezett szolgáltatókra háruló további pénzügyi és adminisztratív terheket, másrészt pedig kockázatalapú megközelítést követni.

Tekintettel arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem terén tapasztalt hiányosságok miatt a kötelezett szolgáltatók egyre gyakrabban szembesülnek szankciókkal, keresik a megfelelés javításának módjait, melyek többek között a következőkre terjednek ki: többletforrás-allokáció, a hiányosságok orvoslását célzó átfogó programok létrehozása, üzleti modelljeik radikális felülvizsgálata, továbbá egyes termékek piacról való kivezetése, az ügyfélkör leépítése vagy a piacokról való kilépés, beleértve a levelező banki szolgáltatásokat is. Ez nem kívánt következményekkel járhat a pénzügyi szolgáltatások nyújtására és a gazdaság finanszírozására nézve. A gyanús ügyletek és tevékenységek felderítésének javítását elősegítő technológiai megoldásoknak meg kell felelniük a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi és uniós normáknak és más uniós szabályoknak, például az adatvédelemre vonatkozó és az antitröszt-szabályoknak.

Mivel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó uniós szabályoknak nem célja meggátolni a jogszerű pénzügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, egyértelműbbé kell tenni, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok hogyan kapcsolódnak a pénzügyi ágazat egyéb jogszabályaihoz * . Meg kell vizsgálni, hogy a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás milyen körülmények között vonhatja maga után fizetésképtelenség megállapítását vagy a valószínűleg fizetésképtelenné válás állapotát, vagy potenciálisan egy banknak a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv *  szerinti szanálását, vagy a rendes fizetésképtelenségi eljárás keretében történő felszámolást, és teheti szükségessé a betétesek kártalanítását. A betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelvet *  pontosítani lehetne olyan rendelkezésekkel, amelyek tovább csökkentenék annak kockázatát, hogy a pénzmosási/ terrorizmusfinanszírozási tevékenységekkel gyanúsított betéteseket betétbiztosítási rendszer révén kártalanítják, és egyértelműbbé lehetne tenni a betétbiztosítási rendszerek, továbbá a pénzmosás/terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó más hatóságok szerepét. Mérlegelendő továbbá, hogyan lehetne összeegyeztetni a fizetési számlákról szóló irányelvben *  foglalt, bármely ügyfelet megillető, alapszintű fizetési számla biztosítására vonatkozó kötelezettséget a pénzmosás/terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó azon kötelezettséggel, mely szerint meg kell szüntetni az üzleti kapcsolatot, ha a kötelezett szolgáltatókban gyanú merül fel az ügyféllel kapcsolatban vagy nem tudnak hozzájutni aktualizált ügyfélinformációhoz. Végezetül felül kell vizsgálni, hogy a pénzforgalmi szolgáltatóknak jelenleg a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó kategóriái megfelelőek-e.

A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó keretrendszert tovább lehetne fejleszteni annak biztosítása érdekében, hogy a prudenciális felügyeleti hatóságokat kötelezzék az információk megosztására a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó partnereikkel. A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokban előírt szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági értékelés során indokolt szigorúbb pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni követelményeket alkalmazniuk.

Az ügyfél-átvilágítás végrehajtása szempontjából releváns információkhoz való hozzáférés során a kötelezett szolgáltatóknak és a közöttük – az EU-η kívül is – információcserét folytató hatóságoknak teljes mértékben meg kell felelniük az uniós adatvédelmi jogszabályoknak. Például adatvédelmi aggályokat vethet fel, ha a kötelezett szolgáltatók hozzáférést kapnak bizonyos köztulajdonban lévő nyilvántartásokhoz. Az adatvédelmi és titoktartási követelményeknek való megfelelés biztosításának nehézsége az illetékes hatóságok közötti információcsere keretében is említésre került. Ezekkel a kérdésekkel kellőképpen foglalkozni kell.

A Bizottság 2021 első negyedévében jogalkotási javaslatokat terjeszt elő a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területére vonatkozó, alapos hatásvizsgálatra épülő egységes szabálykönyv létrehozása érdekében.

IV. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós szintű felügyeletének megvalósítása

A felügyelet központi helyet foglal el a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó, hatékonyan működő keretben. A megfelelő felügyelet fontosságát a 2019. júliusi pénzmosás elleni csomag is megerősítette, amelynek keretében több pénzmosási ügy elemzésére került sor, és ennek során jelentős hiányosságokra derült fény a hitelintézetek kockázatkezelése, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel foglalkozó felügyeleti hatóságok és a prudenciális felügyeleti hatóságok általi felügyeletük tekintetében. Ugyanakkor a tényfeltáró médiaorgánumok által a közelmúltban leleplezett állítólagos pénzmosási ügyek szintén arra utalnak, hogy hiányosságok vannak a nem pénzügyi szervezetek felügyeletében.

Ezek a komoly problémák a felügyeleti keret felépítésének és végrehajtásának a következményei. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem felügyelete az EU-n belül jelenleg tagállami szinten történik. Az emberi és pénzügyi erőforrások, a készségek és az e feladatnak szentelt prioritások tekintetében tapasztalható jelentős eltérések miatt azonban a felügyelet minősége és hatékonysága az EU-szerte egyenetlen. Az Unió nem rendelkezik kellően hatékony mechanizmusokkal a határokon átnyúló vonatkozású pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási események kezeléséhez. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó uniós keret csak annyira erős, mint a leggyengébb láncszeme, és egyetlen illetékes nemzeti hatóság hiányosságai kockázatot jelentenek az egységes piac egészére nézve. Ennek következtében az EU egésze pénzügyi, gazdasági és reputációs károkat szenved.

Az EU nem engedheti meg magának, hogy további kérdések felmerüléséig várjon a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni hatékony felügyeleti rendszerének kiépítésével, amely hozzájárul az egységes piac és a bankunió zökkenőmentes működéséhez. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem magas színvonalú uniós szintű felügyelete elengedhetetlen ahhoz, hogy helyreálljon a bizalom a polgárok és a tágabb nemzetközi közösség körében.

Egyértelműen és bizonyítottan szükség van egy olyan uniós szintű, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni integrált felügyeleti rendszerre, amely biztosítja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabálykönyv következetes és magas színvonalú alkalmazását az egész EU-ban, és előmozdítja az összes érintett illetékes hatóság közötti hatékony együttműködést. Bár a szóban forgó ágazatok és kérdések jelentősen eltérhetnek egymástól, a központosított felügyeleti feladatokkal megbízott meglévő uniós szintű mechanizmusok - például az egységes felügyeleti mechanizmus, az Egységes Szanálási Testület és a Pénzügyi Felügyeletek Európai Rendszere - létrehozásával és működésével kapcsolatos tapasztalatok hasznos meglátásokkal szolgálhatnak.

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós szintű felügyeleti rendszerének létrehozása a nemzeti felügyeleti rendszerek integrálása és kiegészítése érdekében kezelni fogja a felügyelet széttagoltságát, biztosítani fogja a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemre vonatkozó szabályok harmonizált alkalmazását az EU-ban és hatékony érvényesítésüket, támogatást fog nyújtani a helyszíni felügyeleti tevékenységekhez, valamint biztosítani fogja a folyamatban lévő intézkedésekkel és a feltárt jelentős hiányosságokkal kapcsolatos információk folyamatos áramlását. A nemzeti felügyeletek továbbra is e rendszer alapvető elemét fogják képezni, és továbbra is ők felelnek majd a napi szintű felügyeleti feladatok többségéért. E rendszer uniós magjának létrehozása prioritás, és annak funkcióit, hatásköreit és a nemzeti felügyeletekkel való viszonyát egyértelműen meg kell határozni egy jogalkotási javaslatban.

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó uniós szintű hatóság feladatai

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóságot pontosan meghatározott hatáskörökkel kell majd felruházni, hogy felügyelje és utasítsa a nemzeti hatóságokat a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos különböző feladatok elvégzésére, valamint hogy fokozza a koordinációt az EU-η kívüli felügyeleti hatóságokkal. Az uniós és a nemzeti felügyeletek közötti viszonyt és azok hatásköreit formalizált folyamat keretében kell meghatározni.

A határokon átnyúló ügyekben való, magas színvonalú felügyelet biztosításának, valamint az uniós felügyeleti kereten belül a gyenge láncszemek elkerülésének szükségessége olyan kényszerítő ok, amely indokolja egy uniós szervnek a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni, bizonyos kötelezett szolgáltatók feletti felügyelettel kapcsolatos olyan közvetlen feladatokkal történő megbízását, amelyekért kizárólagos vagy közös felelősséget viselhetne. Ez magában foglalja a belső politikák, eljárások és kontrollok, valamint azok felügyelt szervezetek általi hatékony végrehajtásának felülvizsgálatát, továbbá az ügyletekre és az ügyfelekre vonatkozó dokumentáció felülvizsgálatát. Az uniós felügyeleti hatóságot - önállóan vagy a nemzeti felügyeleti hatósággal közösen - meg lehetne bízni azzal, hogy a felmerülő kockázat szintje alapján meghatározott ideig felügyelje a kötelezett szolgáltatók vagy tevékenységtípusok egyértelműen meghatározott körét. Az uniós felügyeleti hatóság hozzáadott értéket teremtene azáltal, hogy EU-szerte nyomon követi és értékeli a kockázatokat. A más területeken aktív uniós szervek felépítéséből ihletet merítve az uniós felügyeletet egy olyan mechanizmus révén lehetne biztosítani, amelynek keretében uniós szinten hoznak határozatokat, és azokat a tagállamokban működő uniós irodák hajtanák végre.

Egy másik megoldásként kombinálni lehetne a kötelezett szolgáltatók egyes típusaira vonatkozó, a tagállamokkal összehangolt közvetlen felügyeleti hatásköröket a más szolgáltatókra vonatkozó koordinációs és felügyeleti hatáskörökkel. A Bizottság olyan felügyeleti mechanizmust fog javasolni, amely megfelel az arányosság és a szubszidiaritás elvének, és megfelel az uniós ügynökségekre ruházható hatáskörökkel kapcsolatos jelenlegi ítélkezési gyakorlatnak.

Az uniós szintű felügyelet hatásköre

A pénzmosási kockázatok a pénzügyi ágazaton belül és kívül egyaránt felmerülnek, valamint idővel és tagállamonként változnak. A hatékonyabb felügyelet megvalósítása a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság feladata lenne, hogy kezdettől fogva lefedje az összes kockázati területet, figyelemmel az összes ágazatot fenyegető kockázatok komolyságára. Ez biztosítaná, hogy az uniós felügyeleti hatóság a kezdetektől fogva rendelkezzen minden szükséges eszközzel ahhoz, hogy harmonizálja a gyakorlatokat az EU-ban, és valamennyi ágazatban biztosítsa a magas szintű felügyeletet. Tekintettel a feladatok összetettségére és a kötelezett szolgáltatók nagy számára az EU-ban, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet ellátó hatóság tevékenysége - a hatóság megerősödésével és eredményessé válásával - fokozatosan kiterjeszthető a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos kötelezettségek hatálya alá tartozó valamennyi (pénzügyi és nem pénzügyi) ágazatra.

Alternatív megoldásként az uniós felügyeleti hatóság - a nemzeti felügyeleti hatósággal közös integrált rendszer részeként - közvetlenül felelhetne a pénzügyi ágazatért, és felelne a nem pénzügyi ágazat közvetett felügyeletéért. A nem pénzügyi ágazat közvetett felügyelete lehetővé tenné az uniós szerv számára, hogy szükség esetén beavatkozzon a nem pénzügyi ágazat Unió-szerte történő magas színvonalú felügyeletének biztosítása érdekében.

Más, szűkebb hatáskörrel járó alternatívák azt jelentenék, hogy az uniós felügyeleti hatóság csak azokat a pénzügyi intézményeket felügyelné, amelyek az összes pénzügyi tranzakció legnagyobb részét bonyolítják. Ebben az ágazatban a felügyelet központosítása könnyebben megvalósítható, mivel az ágazatot már nagymértékben szabályozzák és felügyelik. Ez az alternatíva azonban gyenge láncszemeket hagyna hátra az uniós felügyeleti keretben, és így nem hozná létre a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem hatékony rendszerét.

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos felügyelet kockázatalapú megközelítése - amelyet mind az uniós jog, mind a nemzetközi standardok rögzítenek - minden esetben megköveteli a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázati tényezőinek azonosítását és a felügyeleti erőforrások célzott kockázatértékelés eredményei alapján történő elosztását. Az uniós szintű felügyeletet úgy kell kialakítani, hogy figyelembe vegye a kockázatokat, és a nemzeti felügyeletek ezen a területen szerzett szakértelmére támaszkodjon.

Végezetül azt is meg lehetne vizsgálni, hogy az ilyen felügyeleti hatóságot fel kell-e ruházni bizonyos hatáskörökkel a vagyoni eszközök uniós korlátozó intézkedések (szankciók) keretében történő befagyasztásának nyomon követésére és támogatására az Unió valamennyi tagállamában. Bár a szóban forgó feladatok és kihívások jelentős mértékben különbözhetnek egymástól attól függően, hogy azok a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem, vagy a korlátozó intézkedések területéhez kapcsolódnak-e, vannak közös kihívások és szinergiák, melyeket érdemes figyelembe venni.

Melyik uniós szerv végezze a felügyeletet?

Az uniós szintű felügyelet biztosításának feladatát vagy egy meglévő uniós ügynökségre, nevezetesen az EBH-ra, vagy egy új, külön erre a célra létrehozott szervre lehetne bízni.

A közelmúltban elfogadott jogszabályok értelmében az EBH-nak vezető, összehangoló és nyomonkövetési szerepet kell vállalnia azért, hogy megerősítse a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó, a pénzügyi intézmények tekintetében Unió-szerte hozott intézkedéseket. Az ügymenet-folytonosság és a gyors működés biztosítása szempontjából egyértelmű előnyökkel járna, ha az EBH-t további, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyelettel kapcsolatos feladatokkal bíznák meg. Ez a lehetőség azonban szükségessé tenné az EBH jelentős reformját is, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos ismeretek és kompetenciák jelentős bővítését is. Irányítási és döntéshozatali folyamatait jelentősen felül kellene vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy a felügyeleti döntéseket mindig függetlenül, kizárólag az EU érdekében hozza meg. Bővíteni kellene továbbá a vizsgálati kapacitását és hatáskörét. Megbízatására és képességeire tekintettel a kötelezett szolgáltatók pénzügyi ágazaton kívüli felügyeletének megszervezése kihívást jelenthet az EBH szintjén.

Alternatív megoldásként létre lehetne hozni egy új, kifejezetten a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó uniós felügyeleti szervet, amely mind a pénzügyi, mind a nem pénzügyi ágazatban hatáskörrel rendelkezne a kötelezett szolgáltatók felügyeletére. Ez a lehető legnagyobb rugalmasságot biztosítaná egy, a szervezeti és irányítási szempontok alapján testreszabott rendszer kialakításához, amely a kockázatokra való gyors reagálás érdekében egyszerűsített és gyors döntéshozatali eljárásokkal rendelkezne, és szinergiákat teremtene a pénzügyi információs egységek koordinációs és támogatási mechanizmusával (lásd a következő szakaszt). Hosszabb időt vehet igénybe azonban, amíg egy új szerv működőképessé válik, a költségek viszonylag magasabbak lehetnek, és végrehajtási kockázatokkal is számolni kell. Attól függően, hogy e szervet milyen feladatokkal bízzák meg, el kell kerülni a szükségtelen átfedések és/vagy következetlenségek kockázatát más felügyeleti hatóságok, például az EBH munkájával.

Ezzel összefüggésben leginkább az egyes alternatívák költségvetési hatását kell szem előtt tartani. Különös tekintettel a jelenlegi gazdasági körülményekre, fokozottabb hangsúlyt kellene fektetni arra, hogy a felügyeleti tevékenységek finanszírozása a felügyelt magánszektorbeli szervezetek hozzájárulásaival történjen, ahogy az már több uniós szerv esetében is történt.

A Bizottság 2021 első negyedévében javaslatokat fog előterjeszteni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni felügyeletet uniós szinten ellátó hatóság létrehozására, a hatóság feladataival, hatáskörével és felépítésével kapcsolatos alternatívák alapos hatásvizsgálata alapján.

V. Koordinációs és támogatási mechanizmus létrehozása a pénzügyi információs egységek számára

A jelenlegi uniós keret előírja a kötelezett szolgáltatók számára, hogy minden gyanús ügyletet be kell jelenteniük a nemzeti pénzügyi információs egységnek. A kötelezett szolgáltatók általi bejelentések és a vámhatóságok által szolgáltatott, készpénzzel kapcsolatos adatok alapján a pénzügyi információs egységek pénzügyi elemzéseket készítenek, amelyeket azután továbbítanak a bűnüldöző hatóságoknak, a felügyeleti hatóságoknak, az adóhatóságoknak vagy más pénzügyi információs egységeknek. Ezeket az elemzéseket például a bűnüldöző hatóságok is használják a nyomozások során. A pénzügyi információs egységek által a trendekről és mintákról készített stratégiai elemzés a kötelezett szolgáltatóknak nyújtott iránymutatásban és visszajelzésben is felhasználásra kerül, hogy segítse őket a pénzmosással és a terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos minták azonosításában.

Számos hiányosság került azonosításra azzal kapcsolatban, hogy az említett egységek miként alkalmazzák a szabályokat, és hogyan működnek együtt egymással és más hatóságokkal nemzeti szinten és az egész EU-ban.

Belföldön a kötelezett szolgáltatók továbbra is csak korlátozott mértékben használnak sablonokat a bejelentéshez, és ezeket gyakran konkrét vállalatok (pl. bankok) igényeihez igazítják. Számos pénzügyi információs egység még mindig nem rendelkezik az információk hatékony feldolgozásához és elemzéséhez szükséges informatikai eszközökkel.

A pénzügyi információs egységek kötelesek visszajelzést adni a kötelezett szolgáltatóknak a bejelentéseikkel kapcsolatban. Ez a visszajelzés azonban továbbra is korlátozott mértékű. Szinte egyáltalán nincs visszajelzés azokban az esetekben, amikor a kötelezett szolgáltatók bejelentései egy másik tagállamot érintenek. A visszajelzések hiánya miatt a kötelezett szolgáltatók nem rendelkeznek a megelőző intézkedéseik kiigazításához vagy célirányossá tételéhez szükséges eszközökkel.

A pénzügyi információs egységek és más illetékes hatóságok közötti korlátozott információcsere komoly aggodalomra ad okot, tekintettel a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás nagy részének határokon átnyúló jellegére. Például, bár az uniós vámhatóságok rendszeresen ellátják a pénzügyi információs egységeket a készpénzzel kapcsolatos adatokkal, nagyon ritkán kapnak visszajelzést tőlük, ami viszont elengedhetetlen a konkrétabb és hatékonyabb kockázatelemzéshez.

A FIU.net - a FlU-k közötti információcserét szolgáló uniós rendszer - működésével és tárhelyszolgáltatásával kapcsolatos kihívások szintén cselekvést tesznek szükségessé, mivel egy régi informatikai eszközről van szó, amelynek mind a szoftvere, mind a hardvere jelentős fejlesztésre szorul, valamint az együttműködés megkönnyítése érdekében új funkciók kifejlesztését igényli.

A pénzügyi információs egységeknek bejelentett gyanús ügyletek többsége határokon átnyúló jellegű, de a közös elemzés hatóköre továbbra is korlátozott. Ez rendkívül megnehezíti a határokon átnyúló ügyek beazonosítását. Az ilyen információk határokon átnyúló összefüggésben történő elemzéséhez fejlett képességekre van szükség, különös tekintettel arra, hogy a pénzmosási ügyek egyre összetettebbé válnak.

Az uniós szintű koordinációs és támogatási mechanizmus szerepe

A pénzügyi információs egységek uniós szintű koordinációs és támogatási mechanizmusa orvosolná a fent említett hiányosságokat. Ez a mechanizmus vezető szerepet töltene be a nemzeti pénzügyi információs egységek munkájának koordinálásában. Ennek ki kell terjednie a határokon átnyúló jellegű gyanús ügyletek azonosítására, a határokon átnyúló ügyek közös elemzésére, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás kockázatainak nemzeti és szupranacionális szintű értékelése szempontjából releváns trendek és tényezők azonosítására. A mechanizmusnak továbbá végrehajtási intézkedéseket vagy standardokat kell elfogadnia vagy javasolnia, mégpedig a pénzügyi információs egységek bejelentési kötelezettségeire és jellemzőire, tevékenységeire, együttműködésére, sablonjaira vonatkozó szabálykönyv harmonizáltabb rendelkezései által előírtaknak megfelelően, valamint elő kell mozdítania a képzések nyújtását a pénzügyi információs egységek számára és azok kapacitásépítését. Az uniós szintű koordinációs és támogatási mechanizmusnak fokoznia kell az illetékes hatóságok (pénzügyi információs egységek, felügyeletek, bűnüldöző hatóságok, vám- és adóhatóságok) közötti együttműködést belföldön és a határokon átnyúló jelleggel egyaránt, továbbá az EU-η kívüli pénzügyi információs egységekkel.

Hasznos lenne egy olyan, informatikai eszközökön alapuló központibb kapacitás kiépítése, amely azonosítaná a határokon átnyúló gyanús ügyleteket, és megkönnyítené a trendek azonosítását.

Ebben az összefüggésben a jelenleg az Europol által működtetett FIU.net fenntarthatósága is fontos. Sürgősen be kell ruházni a fejlesztésébe az információcserét és az adatok egyeztetését akadályozó jelenlegi problémák leküzdése érdekében. Tekintettel a rendszer technikai igazgatásának az Europoltól való tervezett átvételére, megfelelő és pénzügyileg életképes megoldást kell találni. Rövid távon a Bizottság fogja átvenni a FIU.net működtetését annak érdekében, hogy biztosíthassa a rendszer folyamatos és zavartalan működését * . Hosszabb távon az uniós koordinációs és támogatási mechanizmus feladata lehetne a FIU.net vagy utódjának működtetése. Más megfelelő megoldások is fontolóra vehetők.

Az uniós szintű koordinációs és támogatási mechanizmusát felelős szerv

A pénzügyi információs egységek támogatási és koordinációs mechanizmusának biztosítása a mechanizmus tervezett szerepétől függ.

Összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy e koordinációs és támogatási mechanizmus - amelynek célja a fent elemzett valamennyi tényező kezelése - széles körű szerepet kapjon, annak irányítását egy meglévő uniós ügynökség vagy egy új, erre a célra kijelölt szerv biztosíthatná. Amennyiben egy felügyeleti kérdésekkel foglalkozó új uniós szerv jön létre, e mechanizmus igazgatásával is meg lehetne bízni. Ebben az összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy az EU-ban jelenleg tizenkét pénzügyi információs egység lát el felügyeleti feladatokat legalább a nem pénzügyi ágazat tekintetében, míg néhányuk valamennyi ágazat tekintetében végez felügyeletet.

Amennyiben a koordinációs és támogatási mechanizmus szűkebb hatáskört kapna, az csak a feltárt hiányosságok egy részét szüntetné meg, de nem eredményezne hatékony uniós szintű koordinációs és támogatási mechanizmust. Ilyen körülmények között több alternatíva is szóba jöhet. Ha például a feladatok a szabályozási standardok és iránymutatások tervezetének kiadására korlátozódnak, az lehetne a megoldás, hogy a jelenleg a Bizottság informális bizottságaként működő FIU platform komitológiai bizottsággá alakulna át, és a Bizottságra hárulna az a feladat, hogy e platform munkájának eredményeit felhatalmazáson alapuló vagy végrehajtási jogi aktusok révén fogadja el. Megoldást jelenthet még a pénzügyi információs egységek hivatalos hálózata, amely saját megbízatással és feladatokkal rendelkezne.

Bármilyen formát ölt is a koordinációs és támogatási mechanizmus, irányítási és döntéshozatali folyamatainak kellően függetlennek kell lenniük, miközben a nemzeti pénzügyi információs egységek uniós központtal rendelkező hálózataként működne.

A Bizottság 2021 első negyedévében javaslatokat fog előterjeszteni a pénzügyi információs egységek uniós koordinációs és támogatási mechanizmusának létrehozására, az annak szerepével és felépítésével kapcsolatos lehetőségek alapos hatásvizsgálata alapján. A Bizottság 2020 negyedik negyedévében veszi át a FIU.net működtetését.

VI. Az uniós szintű büntetőjogi rendelkezések érvényesítése és az információcsere

Számos jogalkotási eszköz és intézményi rendelkezés megkönnyíti a büntetőjogi rendelkezések végrehajtását és az uniós szintű információcserét.

A közelmúltbeli intézkedések felszámolták a hiányosságokat a pénzmosás Unió-szerte történő szankcionálásának meghatározásában és előmozdították az igazságügyi és rendőrségi együttműködést * . A Bizottság figyelemmel fogja kísérni ezek időben történő átültetését és végrehajtását. Javult a súlyos bűncselekményekre vonatkozó pénzügyi információk felhasználása azáltal, hogy a bűnüldöző hatóságok közvetlen hozzáférést kaptak a központi bankszámlamechanizmushoz, egyúttal pedig javult a súlyos bűncselekményekkel kapcsolatos együttműködés a bűnüldöző hatóságok, a pénzügyi információs egységek és az Europol között * . Ezek az intézkedések felgyorsítják a nyomozásokat, és lehetővé teszik a hatóságok számára a határokon átnyúló bűnözés elleni hatékonyabb küzdelmet. A központi bankszámlamechanizmusok uniós szintű összekapcsolása felgyorsítja a bűnüldöző hatóságok és a pénzügyi információs egységek pénzügyi információkhoz való hozzáférését, megkönnyíti a határokon átnyúló együttműködést, és annak minden esetben ki kell terjednie a bűnüldöző hatóságokra is. Az összekapcsolást prioritásként kell kezelni.

Meghatározták a bűncselekményből származó jövedelem visszaszerzésére vonatkozó legfontosabb előírásokat * . A Bizottság 2020-ban jelentést tesz közzé, amelyben áttekintést nyújt e szabályok végrehajtásáról, és bemutatja a vagyonvisszaszerzési hivatalok szerepének javítására szolgáló módszereket. A 2020 decemberétől alkalmazandó új intézkedések *  elő fogják segíteni a határokon átnyúló vagyonvisszaszerzést, továbbá felgyorsítják és egyszerűbbé teszik a bűncselekményből származó jövedelem befagyasztását és elkobzását.

Ugyanakkor döntő fontosságú a pénzügyi bűncselekmények kivizsgálását és büntetőeljárás vonását szolgáló, uniós szintű kapacitás kiépítése is.

Az Europol fokozta a gazdasági és pénzügyi bűnözés elleni fellépést szolgáló erőfeszítéseit a Gazdasági és Pénzügyi Bűncselekmények Európai Központjának (EFECC) létrehozásával, mely 2020 folyamán kezdi meg működését. Az EFECC az Europolban működő egyetlen egységbe fogja összevonni a pénzügyi hírszerzéssel és a gazdasági bűnözéssel kapcsolatos összes képességet, továbbá törekedni fog a működési hatékonyság erősítésére, a tevékenységek láthatóságának növelésére, továbbá az érdekelt felekkel való kapcsolattartás és a finanszírozási lehetőségek javítására. A Bizottság teljes mértékben támogatja az EFECC létrehozását, és úgy véli, hogy ez hangsúlyossá teszi a pénzügyi nyomozás fontosságát azokon a bűnüldözési területeken, amelyek az Europol hatáskörébe tartoznak.

A Bizottság úgy véli, hogy az EFECC a pénzügyi információs egységek uniós támogatási és koordinációs mechanizmusának természetes partnerszervezete lehetne, és a két szervezet megoldásokat dolgozhatna ki az információcsere fokozására, különösen a határokon átnyúló ügyekben.

Annak érdekében, hogy EU-szerte javuljon a pénzmosási ügyek nyomozása és büntetőeljárás alá vonása, a Bizottság finanszírozást *  biztosít a pénzmosásellenes operatív hálózatnak (a továbbiakban: AMON), mely összekapcsolja az érintett bűnüldöző hatóságokat. A hálózat elősegíti a határokon átnyúló pénzügyi nyomozásokat, és tevékenységét világszinten folytatja. Munkáját meg kell erősíteni és elő kell mozdítani, a hálózatot pedig operatív költségvetéssel kell ellátni a konkrét intézkedések támogatása érdekében. Minden uniós tagállamnak indokolt csatlakoznia a hálózathoz. A tagállamoknak továbbra is igénybe kell venniük az Eurojust támogatását a pénzmosás elleni büntetőeljárások terén folytatott, határokon átnyúló együttműködés elősegítése érdekében. Végezetül az Európai Ügyészség - amely várhatóan 2020 végén kezdi meg működését - hatáskörrel rendelkezik majd az uniós költségvetést sértő pénzmosási bűncselekmények kivizsgálására és büntetőeljárás alá vonására.

Továbbra is van lehetőség az összes illetékes hatóság (a pénzügyi információs egységek, a felügyeleti hatóságok, a bűnüldöző hatóságok, valamint a vám- és adóhatóságok) közötti információcsere fokozására és előmozdítására, mind belföldön, mind határokon átnyúló jelleggel.

A pénzügyi információszerzés jobb kihasználásával összefüggésben a lehető legnagyobb mértékben ösztönözni kell a köz-és magánszféra közötti partnerségek (PPP-k) szerepét, mivel egyes esetekben az információ jellege korlátozhatja annak megosztását és az ilyen megosztás során be kell tartani az adatvédelmi jogszabályokat. A PPP-k a bűnüldöző hatóságok, a pénzügyi információs egységek és a magánszektor közötti információcserében vesznek részt, és különböző formákat ölthetnek. Néhányuk a pénzügyi információs egységektől és a bűnüldöző szervektől származó, tipológiákra és trendekre vonatkozó információkat oszt meg a kötelezett szolgáltatókkal. Mások a gyanúsítottakkal kapcsolatban a bűnüldöző hatóságok által összegyűjtött operatív információkat osztanak meg a kötelezett szolgáltatókkal a gyanúsítottak ügyleteinek monitoringja céljából. Az információ - így a személyes adatok - bármilyen megosztásának az adatvédelmi jogszabályok maradéktalan betartásával és az érintett hatóságok megbízatásának tiszteletben tartásával kell történnie.

A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó jelenlegi uniós keret már most is megköveteli a pénzügyi információs egységektől, hogy megosszák a magánszektorral a tipológiákat és trendeket. Ezt a kötelezettséget pontosítani és fokozni lehetne a PPP-k egyes típusainak előmozdítása és az információmegosztás javítása érdekében. Ugyanakkor a jogi keretek és a gyakorlati szabályok tagállamok közötti eltérései miatt a Bizottság alapvető fontosságúnak tartja, hogy a PPP-k számára iránymutatások álljanak rendelkezésre, és megosszák egymással a bevált gyakorlatokat, különösen a trösztellenes szabályokkal, az adatvédelemmel kapcsolatos biztosítékokkal és korlátozásokkal, valamint az alapvető jogokra vonatkozó garanciákkal kapcsolatban.

A Bizottság 2021 első negyedévéig iránymutatást ad ki a köz- és magánszféra közötti partnerségekről. A köz- és magánszféra közötti partnerségek (PPP-k) adatvédelmi szempontjai tekintetében a Bizottság mérlegelni fogja annak lehetőségét, hogy az Európai Adatvédelmi Testületet vélemény kiadására kérje fel. Mérlegelni kell az AMON hálózat megerősítésének, továbbá az összes illetékes hatóság közötti belföldi, és határokon átnyúló információcsere javításának lehetőségeit.

VII. A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keret nemzetközi dimenziójának megerősítése

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása globális fenyegetés, amely ellen az EU nemzetközi partnereivel vállvetve eltökélten küzd. Globális standardalkotóként az FATF világviszonylatban vezető szerepet töltött be a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemben. A Bizottság tevékenyen hozzájárul az FATF munkájához, és továbbra is elkötelezett az FATF-standardok végrehajtása és tiszteletben tartásuk globális szintű előmozdítása mellett. Mindazonáltal a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem új, átfogó megközelítése, amelyre az EU-nak szüksége van, az EU nagyobb szerepét feltételezi az ilyen nemzetközi standardok megalkotásában.

A Bizottság az EU nevében támogatta az FATF új megbízatását * , és meghatározó szerepet kíván betölteni a globális standardok megerősítésében, továbbá abban, hogy azokat az EU saját standardjainak szintjére emelje bizonyos kulcsfontosságú területeken. Ennek egyik példája a tényleges tulajdonosi struktúra átláthatósága, amely területen az EU ambiciózus megközelítést követett az áttekinthetetlen struktúrák jelentette kockázatok kezelésére. Hasonlóképpen, a Bizottság tevékenyen támogatni fogja az új és kialakulóban lévő kockázatok globális szintű kezelésére irányuló erőfeszítéseket. A siker érdekében elengedhetetlen, hogy az EU egységesen lépjen fel az FATF-ben. Ezt úgy lehetne megvalósítani, ha a Bizottság felhatalmazást kapna az Európai Unió FATF-ben történő képviseletére, összhangban a Szerződés rendelkezéseivel. Első lépésként a Bizottság és a tagállamok között intenzív koordinációs mechanizmust kell létrehozni annak érdekében, hogy az uniós képviselők összehangolt álláspontokat képviselhessenek az FATF-ben.

Az FATF által végzett kölcsönös értékelések hozzájárulnak ahhoz, hogy világszerte javuljon a nemzetközi standardoknak való megfelelés, mivel az egymásra gyakorolt nyomás továbbra is a változás fő mozgatórugója. Mostanáig az uniós tagállamok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó kereteiről készült értékelések nem vették figyelembe kellőképpen az uniós szabályok szupranacionális jellegét. Ez a kérdés nagyobb jelentőséggel fog bírni, ha olyan új struktúrák kerülnek bevezetésre, mint például a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós szintű felügyelete, valamint a pénzügyi információs egységek koordinációs és támogatási mechanizmusa. A Bizottság célja annak biztosítása, hogy a standardok uniós szintű végrehajtásának értékelése azonos módon történjen. Ezzel összefüggésben azt is meg lehetne fontolni, hogy az FATF uniós szinten értékelje-e az uniós szabályokat.

A Bizottságnak az EU pénzügyi rendszerének védelme érdekében folytatnia kell a harmadik országok tekintetében követett önálló politika végrehajtását is. A kötelezett szolgáltatóknak a földrajzi és egyéb releváns kockázati tényezőkön alapuló kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozniuk. Fokozott figyelmet kell fordítaniuk az olyan országokat érintő ügyletekre vagy üzleti kapcsolatokra is, amelyek pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keretét stratégiai hiányosságok jellemzik. Az ötödik pénzmosási irányelv értelmében a Bizottságnak autonóm kapacitást kell létrehoznia az olyan országok beazonosítása céljából, amelyek esetében fennállnak az említett stratégiai hiányosságok * .

A Bizottság az Unió pénzügyi rendszerére konkrét kockázatot jelentő országokat egy olyan független módszertan alapján fogja beazonosítani, amely kellően figyelembe veszi a szinergiát az FATF jegyzékbevételi eljárásával, amely a harmadik országokkal az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) együttműködésével folytatott megerősített párbeszédre és a tagállami szakértőkkel folytatott intenzív konzultációra épül. Az e cselekvési tervvel egyidejűleg közzétételre kerülő felülvizsgált módszertan *  alapján e folyamat keretében a Bizottság az EKSZ bevonásával együttműködik azokkal a harmadik országokkal, ahol a hiányosságokat előzetesen azonosították, annak érdekében, hogy lehetőség szerint cselekvési tervet dolgozzanak ki a hiányosságok kezelésére. Egy megfigyelési időszakot követően a Bizottság értékelni fogja az említett kötelezettségvállalások végrehajtása terén elért előrehaladást, hogy lezárhassa az értékeléseit.

A kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok uniós jegyzéke kulcsfontosságú eszköz a kötelezett szolgáltatók és a hatóságok számára, de a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó kereten túlmutató hatásai is lehetnek. A Bizottság nyomon fogja követni, hogy az ilyen jegyzékbe vétel hatással van-e az egyenértékűségi határozatokra * , és biztosítani fogja megfelelő biztosítékok alkalmazását a pénzügyi eszközöket illetően, összhangban a költségvetési rendelet 155. cikkével * .

Az uniós jegyzékbe vételi folyamat, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelemmel kapcsolatos új uniós szintű funkciók létrehozása során szerzett tapasztalatok a harmadik országok jelentette kockázatokkal kapcsolatos megközelítés felülvizsgálatához vezethetnek. Az FATF tagjaként a Bizottságnak továbbra is figyelembe kell vennie az FATF harmadik országok jelentette kockázatok kezelését célzó intézkedésekre való felszólításait - és kapacitással kell rendelkeznie ahhoz, hogy az FATF-felhívásoktól függetlenül megfelelő intézkedéseket alkalmazhasson a nemzetközi normáknak megfelelően. Ebben az összefüggésben egy uniós szintű felügyeleti hatóság is hozzájárulhatna a harmadik országok jelentette kockázatok csökkentéséhez azáltal, hogy a hiányosságok típusától és súlyosságától függően megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket dolgoz ki a kötelezett szolgáltatók számára. Ez magában foglalná a más országok pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó kereteiből eredő kockázatok kezelését célzó részletesebb és kockázatalapú intézkedések kidolgozását. Az ilyen folyamat ügyletalapú megközelítéssel is kiegészíthető, tekintettel arra, hogy egyik ország sem immúnis az újonnan felmerülő pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási kockázatokkal szemben. Hasonlóképpen, a pénzügyi információs egységek koordinációs és támogató funkciója értékes hozzájárulást nyújthatna az új trendek, a harmadik országok jelentette kockázatok, valamint a nemzetközi együttműködés lehetséges kérdéseinek azonosításához.

A külső kockázatok kezelését szolgáló ezen intézkedések részeként a Bizottság egy olyan technikai eszköz *  létrehozásán dolgozik, amelynek az a célja, hogy technikai segítséget nyújtson a harmadik országoknak kapacitásaik bővítéséhez és ahhoz, hogy megszüntethessék a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó kereteik hiányosságait. E terület egyik fő nemzetközi donorjaként, illetve kiterjedt diplomáciai hálózata alapján az EU kihasználná ezt a kapacitását arra, hogy világszerte megerősítse a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megfékezésére hozott intézkedéseket. A kereskedelempolitika megfelelő biztosítékok kialakításához is hozzájárul a befektetések *  és a kereskedelmi forgalom terén. A Bizottság vállalásokat fog kérni az EU kereskedelmi partnereitől a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet szolgáló intézkedések végrehajtására, és szabályozási mozgásteret biztosít az olyan esetekben való fellépéshez, amikor pénzmosási vagy terrorizmusfinanszírozási kockázatok veszélyeztetik az EU pénzügyi rendszerét.

A kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok értékelésére vonatkozó új módszertan e cselekvési tervvel együtt kerül közzétételre. A Bizottság továbbra is együtt fog működni a tagállamokkal, és fokozni fogja a Pénzügyi Akció Munkacsoportban való részvételét annak érdekében, hogy az EU globális szinten nagyobb szerepet játszhasson.

VIII. A következő lépések: az ütemterv

Amint azt e cselekvési terv részletesen kifejti, a Bizottság számos intézkedést fog javasolni a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó keret javítása érdekében. Többek között az alapvető jogokra és különösen a személyes adatok védelmére kiterjedő hatásvizsgálat elkészítése a jogszabály-módosítások különböző lehetőségeinek értékelése céljából:

Cselekvés Eszközök Ütemezés
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelmet célzó hatályos uniós keret hatékony végrehajtása Kötelezettségszegési/jogi eljárások Tanulmány a negyedik pénzmosási irányelv alkalmazásáról
3. szupranacionális kockázatértékelés
A tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkat tartalmazó nyilvántartások összekapcsolására irányuló munka
Országspecifikus ajánlások/európai szemeszter
Az EBH jelenlegi munkája
Valamennyi folyamatban lévő intézkedés
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem egységes uniós szabálykönyvének megerősítése és fejlesztése Jogalkotási javaslat:
- rendeletben szabályozandó területek azonosítása (az irányelv módosításait kiegészítendő)
- az uniós szinten szabályozandó új területek meghatározása
- az egyéb hatályos jogszabályok tekintetében szükséges módosítások azonosítása
2021. első negyedév
A pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem uniós szintű felügyeletének megvalósítása Jogalkotási javaslat 2021. első negyedév
Támogatási és koordinációs mechanizmus létrehozása a pénzügyi információs egységek számára Jogalkotási javaslat
A FIU.net technikai működtetésének átadása a Bizottságnak
2021. első negyedév
2020. negyedik negyedév
Bűnüldözés és információmegosztás Az EFECC létrehozása 2020. második negyedév
Iránymutatás a köz- és magánszféra közötti partnerségekről és az Európai Adatvédelmi Testület esetleges véleménye 2021. első negyedév
A büntetőjogról és a bűnüldözési együttműködésről szóló irányelvek átültetésének és végrehajtásának nyomon követése
Az összes illetékes hatóság közötti belföldi, és határokon átnyúló információcsere javításának lehetőségei
A nemzetközi dimenzió erősítése A Bizottság kifinomultabb módszertana a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok azonosítására 2020. első negyedév
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok Adott esetben (tervezés 2020-ra: első, harmadik és negyedik negyedév)

A Bizottság várja az érdekelt felek véleményét az e cselekvési tervben meghatározott további lépésekről, és felkéri őket, hogy 2020. július 29-ig válaszoljanak az „Ossza meg velünk véleményét!” portálon elérhető kérdőívre.