A jogszabály mai napon ( 2020.12.02. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A BIZOTTSÁG (2020/C 169/02) KÖZLEMÉNYE

Covid19: Iránymutatás a közlekedési szolgáltatások és összeköttetések fokozatos helyreállításáról * 

I. Bevezetés

1. A Covid19-járvány jelentős hatást gyakorol az EU-n belüli közlekedésre és összeköttetésekre. A járvány megfékezését célzó intézkedések a szállítási tevékenység - különösen a személyszállítás - drámai csökkenését eredményezték * . A teherforgalom kevésbé volt érintett, részben a teherforgalom folyamatosságának biztosítására irányuló közös uniós erőfeszítéseknek köszönhetően, bár a gazdasági tevékenység visszaesése és az ellátási lánc zavarai miatt itt is csökkenés következett be.

2. A Bizottság iránymutatást adott ki a nem alapvető fontosságú utazások korlátozásáról * , és intézkedéseket dolgozott ki a közlekedés területén, ezen belül a határigazgatási intézkedések alkalmazásáról * , az árufuvarozás számára biztosított zöld sávok végrehajtásáról * , a légi árufuvarozási műveletek megkönnyítéséről * , valamint a tengerészekre, az utasokra és a hajók fedélzetén tartózkodó más személyekre vonatkozó intézkedésekről * . A Bizottság iránymutatást nyújtott arra vonatkozóan, hogy az áruszállítás fenntartása mellett miként lehet a legjobban megvédeni a közlekedési dolgozókat és az utasokat.

3. Mindaddig, amíg a személyek mozgására vonatkozó korlátozások érvényben maradnak, és a korlátozások a teherforgalomra is hatással lehetnek, az áruk áramlására, a kritikus foglalkozást gyakorló munkavállalók szabad mozgására * , az utasok és a személyzet átszállítására és hazaszállítására vonatkozó ezen intézkedéseket és ajánlásokat továbbra is következetesen és összehangoltan kell alkalmazni valamennyi tagállamban. A tagállamoknak továbbra is igénybe kell venniük a Covid19-re való uniós reagálás keretében a Bizottság által koordinált nemzeti közlekedési kapcsolattartó pontok hálózatát.

4. Mivel a népegészségügyi helyzet javulásnak indult, egyre fontosabb, hogy - a járványügyi feltételek által szabott korlátokon belül - a közlekedési szolgáltatások és összeköttetések fokozatosan helyreálljanak, mivel ezek az EU és a globális gazdaság kulcsfontosságú tényezői, valamint az uniós polgárok mindennapi életének alapvető elemei.

5. 2020. április 15-én az Európai Bizottság az Európai Tanács elnökével együttműködésben közös európai ütemtervet *  terjesztett elő, amelyben ajánlásokat fogalmazott meg a Covid19 megfékezésére irányuló intézkedések megszüntetésére vonatkozóan. A közös európai ütemtervben bejelentették, hogy a Bizottság „részletesebb iránymutatást is elő fog terjeszteni arra vonatkozóan, hogy miként lehet a lehető leggyorsabban - amint azt az egészségügyi helyzet lehetővé teszi - fokozatosan helyreállítani a közlekedési szolgáltatásokat, az összeköttetést és a szabad mozgást, tekintettel a nyári szabadság alatti utazások megtervezésére is.”

6. A legfontosabb prioritás továbbra is a polgárok, köztük a közlekedési dolgozók és az utasok egészségének védelme. Különös figyelmet kell szentelni a népesség kiszolgáltatott helyzetben lévő csoportjaira, köztük az idősekre és a krónikus betegséggel küzdőkre, magánéletük teljes mértékű tiszteletben tartása mellett. Ezért az egészség védelme érdekében, és azért, hogy a közlekedési rendszerek és szolgáltatások, valamint más kapcsolódó rendszerek (pl. a külső határokon történő határellenőrzés) képesek legyenek újra hozzáigazodni a magasabb áru- és utasforgalomhoz, az utazási és működési korlátozások enyhítésének fokozatosnak kell lennie. Mindezt a folyamatosan frissülő kommunikációs kampányokkal kell kiegészíteni annak garantálása érdekében, hogy az utazó személyek a helyzet teljes fokú ismeretében és ezáltal az utazásra vonatkozó egészségügyi ajánlások követésével összefüggő egyéni felelősségük tudatában tudják megszervezni és lebonyolítani az utazásukat.

7. A közlekedési szolgáltatások és összeköttetések fokozatos helyreállítása teljes mértékben az utazási korlátozások tekintetében alkalmazott megközelítéstől, a járványügyi értékelésektől, valamint a szükséges egészségvédelmi és egészségügyi védelemmel és óvintézkedésekkel kapcsolatos orvosszakértői ajánlásoktól függ. A közlekedési szolgáltatások és összeköttetések fokozatos helyreállításáról szóló ezen uniós iránymutatásokat ezért az említett szakpolitikák sérelme nélkül, azokhoz teljes mértékbe igazodva és azokkal összhangban kell alkalmazni, méghozzá a közös európai ütemterv keretében.

8. Az iránymutatások közös keretet biztosítanak a közlekedési ágazatban működő hatóságok, érdekelt felek, szociális partnerek és vállalkozások támogatására az összeköttetések fokozatos helyreállítása során. Az összes közlekedési szolgáltatásra alkalmazandó általános elveket, valamint az egyes közlekedési módok jellemzőivel foglalkozó, realisztikus és gyakorlatias konkrét ajánlásokat egyaránt tartalmaznak. A Bizottság célja, hogy további iránymutatást nyújtson arra vonatkozóan, hogy a közlekedési dolgozók és az utasok egészségének védelme mellett miként lehet a lehető leggyorsabban - amint azt az egészségügyi helyzet lehetővé teszi - fokozatosan helyreállítani a közlekedési szolgáltatásokat, összeköttetéseket és a szabad mozgást. Az iránymutatásokat a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti szállításra is alkalmazni kell. Figyelembe véve azonban a szállítás határokon átnyúló jellegét, ezeket az iránymutatásokat megfelelő módon alkalmazni kell a tagállamok és harmadik országok közötti szállítási szolgáltatásokra, amint azt a járványügyi helyzet lehetővé teszi.

9. A Covid19-járvány az egész EU-t érintette, de hatásai tagállamonként, régiónként és területenként eltérőek. Annak érdekében, hogy minden érintett számára biztonságos körülmények között EU-szerte újra működjenek az összeköttetések, és visszaálljon a közlekedési szolgáltatásokba vetett közbizalom, a tagállamok, az uniós intézmények és az ügynökségek közötti szoros együttműködésre van szűkség. Teljes mértékben kockázatmentes körülményeket semmilyen tevékenység, így az utazás esetében sem lehet megvalósítani, de a kockázatokat a járvány teljes időtartama alatt a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Amíg nem kerül kifejlesztésre és nem áll széles körben rendelkezésre hatékony védőoltás, nem zárható ki a fertőzés második hulláma vagy egyes területek megfertőződése. Ezért megfelelő terveket kell kidolgozni az intézkedések szükség esetén történő esetleges újbóli bevezetésére.

10. Tekintettel a Covid19-járvány globális jellegére és a közlekedési szolgáltatások nemzetközi jellegére, az európai és a globális közlekedési rendszerek fokozatos, időben történő és biztonságos helyreállításához létre kell hozni az országok, régiók és területek között - így az uniós tagállamok, valamint az EU és harmadik országok között - a népegészségügyi helyzetek és a bevezetett intézkedések kölcsönös elfogadásának kereteit. Ezzel összefüggésben az uniós illetékes hatóságoknak a lehető legnagyobb mértékben együtt kell működniük a harmadik országokkal és a nemzetközi ágazati szervezetekkel * . Ezért az intézkedéseket a célkitűzéseik és hatásuk tekintetében a lehető legnagyobb mértékben össze kell hangolni, és egyenértékűként kell elfogadni.

11. Amint az a közös európai ütemtervben is szerepel, ezek az iránymutatások a nyári üdülési szezon és az ahhoz kapcsolódó utazások tervezése szempontjából is relevánsak. Az idegenforgalom az uniós gazdaság fontos ágazata, és elválaszthatatlanul kapcsolódik a közlekedéshez és az utazáshoz, mivel az idegenforgalom előfeltételét és alapvető motorját jelentő személyszállítási szolgáltatások rendelkezésre állására támaszkodik. Ezért a megfelelő összeköttetések kellő időben történő helyreállítása kulcsfontosságú lesz az idegenforgalom fokozatos helyreállításának lehetővé tétele szempontjából.

II. A személyszállítás biztonságos és fokozatos helyreállításának elvei

a) Az összeköttetések helyreállításának általános elvei

12. Elsőbbséget élvez a közlekedési dolgozók és a az utasok egészségének védelmére irányuló arányos és hatékony intézkedések jelenlegi alkalmazásával párhuzamosan az összes közlekedési módot érintő szolgáltatások fokozatos helyreállítása. Ezeknek az intézkedéseknek összhangban kell állniuk a közös európai ütemtervben meghatározott általános kritériumokkal, elvekkel és ajánlásokkal, különös tekintettel a járványügyi helyzetre és a határellenőrzésre vonatkozó szakpolitikákra, valamint a szabad mozgásra és utazásra vonatkozó korlátozásokra.

13. Ennek megfelelően a közlekedési műveleteket potenciálisan korlátozó intézkedéseket, valamint a védekező és megelőző egészségügyi intézkedéseket alkalmazási körük és időtartamuk tekintetében továbbra is a közegészség védelméhez szükséges mértékre kell korlátozni. Az arányosságon túl valamennyi korlátozó intézkedésnek kellően indokoltnak, átláthatónak, relevánsnak és a közlekedési módra jellemzőnek, továbbá megkülönböztetésmentesnek kell lennie és az egységes piacon egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania. A tagállamoknak állami támogatási szabályok és az uniós jog más elemei révén biztosítaniuk kell az ezen intézkedéseknek való megfelelést.

14. Az intézkedéseket folyamatosan nyomon kell követni, hogy azokat - adott esetben - újra lehessen értékelni és ki lehessen igazítani a vonatkozó szakvélemények és megfontolások figyelembevételével, hogy azok a népegészségügyi igények jelenlegi szintjével arányosak maradjanak. Az új és hatékonyabb megoldások elérhetővé válásával ezek alkalmazását prioritásként kell kezelni, hogy meg lehessen szüntetni a kevésbé hatékony, illetve több terhet jelentő intézkedéseket. Tiszteletben kell tartani a költséghatékonyság elvét. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy amennyiben a közlekedési dolgozók és utasok egészségének védelme szempontjából hasonló hatások eléréséhez több opció áll rendelkezésre, a legkevésbé költségeset kell előnyben részesíteni.

15. Az egységes piac teljes körű működésének, a határokon átnyúló közlekedési szolgáltatásnyújtásnak, az egészségügyi intézkedések teljes hatékonyságának, valamint a lakosság bizalmának védelméhez, illetve visszaállításához a tagállamoknak összehangolt és együttműködő módon kell intézkedéseket hozniuk. A tagállamoknak a Covid19-járvánnyal összefüggő utazási korlátozások feloldásával kapcsolatos döntéseiket a Bizottság belső határokra vonatkozó, 2020. május 13-i iránymutatása *  alapján kell meghozniuk. Ezekről az intézkedésekről értesíteniük kell a Bizottságot és a tagállamokat. A Bizottság kész arra, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontokon keresztül ellássa a korlátozások feloldásának és a közlekedési szolgáltatások visszaállításának koordinálását.

16. Ehhez az EU-val szomszédos, valamint azoknál távolabbi országokkal is összehangolt megközelítésre van szükség. A koordinációs csatornák már most kiterjednek - például a Nyugat-Balkánon - a megfelelő nemzeti hatóságokra, amelyek szorosan együttműködnek a nemzeti közlekedési kapcsolattartó pontok uniós hálózatával. A közös cél a közlekedési szolgáltatásnyújtás és összeköttetések biztosítása.

17. A fent említett elvekkel összhangban, miszerint az intézkedéseknek arányosnak és a közlekedési módra jellemzőnek kell lenniük, az Unión belül a közlekedési szolgáltatások lebénulásához vezető általános érvényű tiltó intézkedések helyett biztonságos mobilitási lehetőségeket kell feltárni. Példaképpen említhető a közlekedési csomópontok és járművek fokozott és rendszeres tisztítása, fertőtlenítése és megfelelő szellőztetése *  az érintett közlekedési szolgáltatások teljes betiltása helyett. Ennek a megközelítésmódnak köszönhetően a kockázati forrásokra lehet koncentrálni és lehetővé lehet tenni a szokásos gazdasági és napi tevékenységekhez való fokozatos visszatérést. Ebben a tekintetben alapvető fontosságú az egészségügyi és közlekedési hatóságok, valamint a fő érintettek közötti szoros együttműködés.

18. Az ellátási láncok működőképességének biztosításához továbbra is garantálni kell az áruszállítást. A közös európai ütemterv szerint „az átmeneti szakaszban fokozni kell az áruk akadálytalan áramlásának fenntartására és az ellátási láncok biztosítására irányuló erőfeszítéseket.” A zöldsávos határátkelőknél jelenleg legfeljebb 15 percig tart az átlépés, mégis fokozatosan, összehangolt módon könnyíteni kell az ellenőrzéseken olyan bevált koordinációs csatornák segítségével, mint a Covid19-cel foglalkozó nemzeti közlekedési kapcsolattartó pontok és a politikai szintű integrált válságelhárítás (IPCR), hogy végső soron valamennyi áruszállító jármű és áru számára lehetővé váljon a belső határok átlépése a Covid19-járvánnyal kapcsolatos korlátozások bevezetését megelőző módon. A forgalom újbóli élénkülésével különös figyelmet kell majd fordítani a multimodális csomópontoknak - például a kikötőknek vagy konténertermináloknak - a zöld sávok támogatásában betöltött szerepére. Az ellátási láncok működésének biztosítása érdekében a lehető legjobban ki kell használni valamennyi közlekedési módot, beleértve a belvízi utakat és a vasúti árufuvarozást is. Biztosítani kell az alapvető feladatokat ellátó közlekedési dolgozók szabad és akadálytalan mozgását, és e célból fontolóra kell venni „gyorsító sávok” igénybevételét a közlekedési csomópontokban. A fokozatos átmenet során és a népegészségügyi hatóságok ajánlásait követve fokozatosan csökkenteni kell az egészségügyi ellenőrzéseket, fel kell oldani a szisztematikus karanténokat (amelyeket a tünetektől vagy a vizsgálati eredményektől függetlenül alkalmaznak), meg kell szüntetni a konvojokat, újra be lehet vezetni a járművezetési tilalmakat, amennyiben a forgalom zavartalansága megengedi, valamint 2020. május végét követően jobban össze kell hangolni és a feltétlenül szükséges mértékre kell korlátozni a vezetési és pihenőidőre vonatkozó szabályoktól való további eltéréseket, hogy fokozatosan vissza lehessen állítani az egységes és könnyen végrehajtható uniós szabályokat.

19. Amint a népegészségügyi helyzet lehetővé teszi, fel kell oldani az egyéni közlekedésre (pl. személygépjárművekre, motorkerékpárokra vagy kerékpárokra) vonatkozó korlátozásokat. Az enyhébb korlátozások lehetővé teszik a mobilitás mielőbbi újraindítását, különösen helyi és regionális szinten (pl. lehetővé teszik az emberek számára, hogy messzebbre és gyorsabban utazzanak helyi szinten vagy egy tagállamon belül). E korlátozásoknak az egyéni közlekedés megkönnyítése érdekében történő feloldása továbbra is az egyes tagállamok által előírt vagy ajánlott széles körű elhatárolási és megelőzési intézkedésekkel összhangban kell, hogy történjen.

20. Ugyanakkor a biztonságos közösségi közlekedési lehetőségek rendelkezésre állását a korlátozások fokozatos feloldásával párhuzamosan fel kell gyorsítani annak érdekében, hogy valamennyi polgár számára gondoskodni lehessen mobilitási alternatívákról. Ezt olyan módon kell végrehajtani és kommunikálni, amely segít helyreállítani az utasok bizalmát a közösségi közlekedés biztonságos használata iránt.

21. Biztosítani kell, hogy az azonos útvonalon egyenértékű szolgáltatásokat nyújtó szállítókra és közlekedési szolgáltatókra ugyanolyan intézkedések vonatkozzanak. A cél minden utas számára ugyanolyan szintű biztonság, átláthatóság és kiszámíthatóság garantálása, a hátrányos megkülönböztetés elkerülése és egyenlő versenyfeltételek biztosítása.

22. Annak érdekében, hogy az induláskor és érkezéskor alkalmazott intézkedések az összes közlekedési mód esetében hasonlóak legyenek, és ezáltal elkerülhető legyen, hogy az utazás túlzottan nehézkessé vagy akár lehetetlenné váljon, alapvető fontosságú annak biztosítása, hogy a kiindulási és érkezési ponton kölcsönösen elfogadják az egyenértékű, közös elveken alapuló intézkedéseket, amelyek mindegyike megfelelő módon csökkenti a vonatkozó egészségügyi kockázatokat. A tagállamok közötti és a nem uniós országokkal folytatott egyeztetéseknek ezt kell elősegíteniük.

23. A megbízhatóbb utazástervezés lehetővé tétele érdekében a szállítók és a szolgáltatók tájékoztatást nyújthatnának az egyes csatlakozások vagy idősávok átlagos kihasználtságáról. Ez a helyfoglalás nélküli szolgáltatások és a helyi tömegközlekedés esetében különösen fontos lesz. Az ilyen információkat online vagy külön e célra kifejlesztett mobilalkalmazásokon keresztül lehet elérhetővé tenni.

24. A városi mobilitás újragondolása keretében számos tagállamban, régióban és városban tervezik például a járdák és kerékpárutak kibővítését, a menetrendek kiigazítását, valamint az utasforgalom irányítására és a zsúfoltság elkerülésére szolgáló innovatív technológiák kifejlesztését. A Bizottság ösztönzi és támogatja olyan új városi mobilitási megoldások és intézkedések kidolgozását és végrehajtását, amelyek biztonságos módon segítik az aktív, közösségi és megosztott mobilitást, és növelik a polgárok körében a bizalmat.

25. Szükség esetén egyértelmű szabályokat kell életbe léptetni a szállítók és a közlekedési szolgáltatók jogaira és kötelezettségeire vonatkozóan, például hogy a szállítók felelősek-e a térbeli elhatárolás biztosításáért, vagy hogy megtagadják-e egy közlekedési csomópont vagy jármű igénybevételét maszkviselés elmulasztása vagy bizonyos maximális utaslétszám túllépése esetén. Egyértelműen meg kell határozni azt a jogi keretet, amely felhatalmazza őket ilyen intézkedések bevezetésére.

b) A közlekedési dolgozók védelme

26. A válság során az összes közlekedési mód dolgozói - a saját egészségüket és jóllétüket fenyegető fokozott kockázat ellenére is - kulcsszerepet játszottak az áruk célba juttatása, az ellátási láncok működésének támogatása, az uniós polgárok hazaszállítása, valamint az alapvető feladatokat ellátó munkavállalók munkahelyre való eljuttatása terén. Tevékenységük folyamatos és biztonságos folytatásának biztosítása érdekében a közlekedési csomópontoknak, szolgáltatóknak és szállítóknak - a szociális partnerekkel egyeztetve - üzletmenet-folytonossági elveket kell alkalmazniuk. Ennek értelmében a közlekedési dolgozókkal megfelelő konzultációkat kell folytatni, el kell látni őket a megfelelő eszközökkel és megfelelően ki kell képezni, illetve fel kell készíteni őket feladataik oly módon történő ellátására, hogy közben minimálisra csökkenjenek a saját és családjuk egészségét, valamint a munkatársaik és utasaik egészségét érintő kockázatok. Tájékoztatni kell őket például a védőeszközök megfelelő használatáról, a higiénia biztosításának módjáról és arról is, hogy miként tudják minimalizálni a szükségtelen érintkezéseket, valamint - amennyire lehetséges - észlelni a lehetséges fertőzéseket.

27. Azoknak a közlekedési dolgozóknak, akiknek munkájuk jellegéből adódóan szoros kapcsolatba kell kerülniük másokkal (pl. a repülőgépek személyzete, repülőtéri és kikötői biztonsági és védelmi ellenőrző személyzet, jegyellenőrök, autóbusz- és kisteherautó-vezetők, a személyszállító hajók személyzete, révkalauzok, az utasoknak - köztük a fogyatékossággal élő és csökkent mozgásképességű személyeknek - segítséget nyújtó személyzet), a munkáltatójuktól megfelelő szintű egyéni védőfelszerelést kell kapniuk az alább leírtak szerint. Gondoskodni kell az ilyen felszerelések szükség szerinti, rendszeres cseréjéről és biztonságos ártalmatlanításáról. Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség általános iránymutatásokat adott ki a munkáltatóknak a munkahelyek Covid19 utáni újraindításáról, amelyek hasznos információkat tartalmaznak egyes ágazatok, köztük a közlekedési ágazat tekintetében * .

c) Az utasok védelme

28. Valamennyi közösségi személyszállítási mód esetében észszerű intézkedéseket kell hozni a közlekedési dolgozók és az utasok, illetve az egyes utasok közötti érintkezések korlátozására. Ahol lehetséges, az utasok térbeli elhatárolásáról mindaddig gondoskodni kell, amíg azt az általános egészségügyi helyzet megköveteli. A fertőzések kockázatát csökkentő egyéb intézkedéseket is alkalmazni kell, például:

a) A közlekedési dolgozóknak egyéni védőeszközöket (maszkot, kesztyűt stb.) kell viselniük.

b) Lehetőség szerint csökkenteni kell a közösségi közlekedési eszközökben és a várakozási zónákban egy időben tartózkodó utasok számát (az ilyen, alacsonyabb kapacitású közlekedési szolgáltatások működtetését megfelelően támogatni lehetne az életképesség fenntartása érdekében, például az alkalmazandó uniós szabályokkal *  összhangban álló ideiglenes közszolgáltatási kötelezettségek révén).

c) Meg kell tartani a védőkorlátokat, vagy újakat kell elhelyezni a csomópontokban és a járművekben (pl. a járművezetők körül, a jegyárusító vagy -ellenőrző pultoknál).

d) Külön sávokat kell kialakítani vagy egyéb módon kell az utasforgalmat külön utakra terelni a közlekedési csomópontokban (pl. kikötők, repülőterek, vasútállomások, buszmegállók, kompállomások, városi tömegközlekedési csomópontok stb.).

e) A csomópontokból el kell távolítani a zsúfoltságot okozó berendezési tárgyakat (pl. padok, asztalok), vagy legalább úgy kell elhelyezni őket, hogy lehetővé tegyék a megfelelő távolság tartását.

f) Egyértelmű módon meg kell jeleníteni az ajánlott viselkedésre (pl. gyakori kézmosás vagy - fertőtlenítés, megfelelő távolság tartása), illetve az adott közlekedési csomópont, illetve mód esetében érvényes konkrét intézkedésekre vonatkozó, mindenki számára hozzáférhető információkat.

g) Megfelelő intézkedésekre van szükség a beszállásnál és a biztonsági ellenőrzéseknél (pl. az utasok nem az első ajtón szállnak fel vagy hagyják el a buszokat, az ajtók alapértelmezés szerint kinyílnak, a tálcákat fertőtlenítik), és egyéb intézkedésekkel kell segíteni az érintkezések minimálisra csökkentését (pl. rövid kompjáratok esetében az utasok az autóban vagy a teherautóban maradnak, ha az általános biztonság megfelelően biztosítható).

h) A fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek, valamint az idősek szállításának elsőbbséget kell élveznie. Azoknak a közlekedési dolgozóknak, akik az utasok jogaira vonatkozó uniós szabályokkal összhangban fogyatékossággal élőknek, csökkent mozgásképességű személyeknek vagy időseknek nyújtanak segítséget, biztosítani kell a szükséges egyéni védőeszközöket.

29. Az utasoknak a közlekedési csomópontokban és a közösségi közlekedéshez használt járműveken szájmaszkot kell viselniük, különösen ha a térbeli elhatárolás nem mindig valósítható meg * . Jól látható helyen az utasok számára hozzáférhető tájékoztató anyagokat kell elhelyezni a biztonságos viselkedésről (távolságtartás, kézmosás stb.). Az ilyen helyeken előforduló fertőzések kezelésére vonatkozóan protokollokat kell kidolgozni, és azokat világosan ismertetni kell a közlekedési dolgozókkal, illetve könnyen hozzáférhetővé kell tenni az utasok számára.

30. Ahol nehezebb biztosítani a térbeli elhatárolást, olyan kiegészítő biztosítékokat és intézkedéseket kell bevezetni, amelyek azonos szintű védelmet eredményeznek. Emellett olyankor, amikor az úti cél többféle alternatív módon is elérhető, azokat a lehetőségeket kell előnyben részesíteni, amelyek esetében - a népegészségügyi hatóságok ajánlásaival összhangban - megfelelően biztosítható a térbeli elhatárolás.

31. Prioritásként kell kezelni a fertőzések kockázatának csökkentését a csomópontokban és a járművekben az összes közlekedési mód esetében. Valamennyi közlekedési mód közlekedési csomópontjaiban és járműveiben alaposabb és rendszeres takarítást és fertőtlenítést kell végezni. A közlekedési csomópontokban és járművekben fertőtlenítő gélt kell elhelyezni.

32. A közlekedési csomópontokban olyan létesítményeket és protokollokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik azon személyek azonnali és további megfelelő intézkedések meghozataláig tartó elkülönítését, akiknél felmerül a Covid19-fertőzés gyanúja. E célból biztonságos zónákat kell kialakítani és kijelölni, és gondoskodni kell megfelelő védőeszközökkel rendelkező, képzett személyzetről. A meglévő egészségügyi létesítményeket és az egészségügyi személyzetet (pl. a repülőtereken, kikötőkben vagy a hajók fedélzetén) meg kell erősíteni annak érdekében, hogy a korlátozások feloldása után kezelni tudják a növekvő utasforgalmat.

33. Az elektronikus jegyértékesítést és helyfoglalási szolgáltatásokat kell előnyben részesíteni annak érdekében, hogy bizonyos területeken (pl. a jegyautomatáknál és -értékesítési pontoknál) minél kevesebb utas csoportosuljon, és könnyebben ellenőrizni lehessen a létszámkorlátok betartását, ugyanakkor biztosítani kell a jegyvásárlás lehetőségét azon személyek számára is, akiknek nincs hozzáférésük elektronikus eszközökhöz, vagy azokat nem tudják használni. Amennyire lehetséges, fizikai kontaktusoktól mentes környezetet kell előnyben részesíteni.

34. Az egyéb áruk - például élelmiszerek és italok - értékesítése korlátozások alá eshet a járműveken. A fertőzések kockázatának csökkentése érdekében a csomópontokban működő kiskereskedelmi egységek, például a vámmentes üzletek üzemeltetőinek megfelelő intézkedéseket kell hozniuk, például: az utasforgalmat úgy kell irányítani, hogy biztosítható legyen a távolságtartás (például padlójelzések használatával, a kialakítás optimalizálásával, szükség esetén az ügyfelek számának korlátozásával); a helyszíneket, berendezéseket és árukat rendszeresen tisztítani és fertőtleníteni kell; korlátokat kell állítani az ügyfelek és a kiskereskedelmi egység személyzete közé a fizetési pontokon; megfelelő számú kézfertőtlenítő állomásokat kell elhelyezni a kiskereskedelmi egység egész területén, és meg kell követelni a használatukat, különösen a bejáratoknál és a kijáratoknál; az ügyfeleket jól látható módon tájékoztatni kell a megfelelő biztonságos magatartásról; gondoskodni kell arról is, hogy a kiskereskedelmi egység személyzete megfelelő képzettséggel és eszközökkel rendelkezzen az ügyfelek és az áruk kezeléséhez, az egészségügyi hatóságoknak a Covid19-járvány során tanúsítandó biztonságos magatartásra vonatkozó iránymutatásának megfelelően.

35. A fertőzés kockázatának csökkentését célzó egyéb intézkedések mellett az utasok önkéntes alapon - például mobilalkalmazások használatával - a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követését célzó (kontaktkövetési) és figyelmeztető intézkedéseket alkalmazhatnak a fertőzési láncok felderítésére és megszakítására, valamint a továbbadás kockázatának csökkentésére mindaddig, amíg a terjedés kockázata fennáll. A közlekedési szolgáltatásokhoz való hozzáférést nem szabad kontaktkövető alkalmazások használatához kötni. A közlekedés határokon átnyúló jellege miatt fontos biztosítani az ilyen intézkedések interoperabilitását és kölcsönös elfogadását. Amennyiben alkalmazásra kerülnek, a kontaktkövetési intézkedéseket szigorúan a Covid19-járvány kezelésének céljaira kell korlátozni, és a Covid19 elleni uniós küzdelem keretében a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követésének támogatása érdekében az e-egészségügyi hálózat mobilalkalmazásokra vonatkozó közös uniós eszköztárával * , az alkalmazásokra vonatkozó bizottsági iránymutatással *  és az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatásaival *  összhangban kell kialakítani, a legmagasabb szintű adatvédelem biztosításával.

36. A szállítóknak és a közlekedési szolgáltatóknak külön protokollokkal kell rendelkezniük arra az esetre, ha az utasok megbetegszenek vagy Covid19-tüneteket mutatnak utazás közben, illetve közvetlenül utazás vagy egy közlekedési csomópontban való tartózkodás után. Az ilyen protokolloknak tartalmazniuk kell a tüneteket mutató utasok számára egyértelműen kijelölt biztonságos területeket, a más utasokkal és közlekedési dolgozókkal való érintkezésük minimalizálásának módjára vonatkozó konkrét lépéseket, a más utasokkal és közlekedési dolgozókkal való érintkezésükre vonatkozó valamennyi lényeges információ begyűjtésének és elemzésének módját stb. A helyfoglalással történő utazások esetében ki kell térni a közelükben tartózkodó utasok azonosításának és riasztásának lehetőségére is.

d) További teendők

37. Amíg nem létezik védőoltás, a közlekedési szolgáltatások és összeköttetések megszokott szintjének visszaállításához az alábbiak rugalmas kombinációjára van szükség: megfelelő egyéni védőeszközök fokozott használata, megfelelő és biztonságos szellőztetés, lehetőleg kültéri levegő használatával, kerülve kizárólag a beltéri levegő keringetését, az önkéntes alapú kontaktuskövetési és fertőtlenítési kapacitás növelése.

38. Közép-/hosszú távon ajánlott folyamatosan nyomon követni, értékelni és megfelelő időközönként felülvizsgálni a Covid19-járvány során bevezetett összes rendkívüli intézkedést, hacsak a járványügyi helyzet szükségessé nem teszi a kiterjesztésüket, vagy ezek az intézkedések előnyösnek nem bizonyulnak a közlekedési rendszerek és a hatékonyság javítása szempontjából.

39. A járvány megfékezésére irányuló intézkedések folyamatban lévő alkalmazása, illetve enyhítése, valamint a közlekedési szolgáltatások és összeköttetések fokozatos helyreállítása nem vezethet - még átmenetileg sem - a magas szintű uniós biztonsági és védelmi előírások enyhítéséhez a közlekedés területén, például a közlekedési dolgozók egészségét és biztonságát illetően. El kell kerülni, hogy a Covid19-járvány miatt felmerülő nehézségeket további közlekedésbiztonsági problémák tetézzék.

III. Gyakorlati iránymutatás a Covid19-járvánnyal összefüggésben a közlekedési módtól függetlenül biztonságos személyszállítás biztosítására irányuló konkrét intézkedésekről

a) Horizontális ajánlások

40. A Covid19-cel kapcsolatos korlátozások feloldása és az azt követő helyreállítás során a fent említett elveknek kell vezérelniük az EU-n belüli személyszállítás fokozatos újraindítását, majd kiterjesztését valamennyi közlekedési mód tekintetében. Ezeknek a közös elveknek elő kell segíteniük az alkalmazott intézkedések kölcsönös elfogadását az EU-n belül, de a nem uniós országokkal is, a közlekedési szolgáltatások hatékony folytatásának lehetővé tétele érdekében. Az előző szakaszban említettek értelmében néhány elvet és intézkedést az összes közlekedési mód csomópontjaiban és járműveiben alkalmazni kell, az egyes közlekedési módokra jellemző körülményeket, szükségleteket és megvalósíthatóságot figyelembe vevő egyedi kiigazításokkal.

41. Íme néhány a több területet érintő, horizontális intézkedések közül:

a) Előfordulhat, hogy legalább a korlátozások kezdeti enyhítése során bizonyos közlekedési módok esetében csökkenteni kell az utasok számát a térbeli elhatárolásukra vonatkozó követelmények megfelelő betartása érdekében.

b) A kontaktkövető alkalmazások önkéntes használatát a kockázatcsökkentés további szintjének kell tekinteni.

c) A közlekedési dolgozókat egyéni védőeszközökkel kell felszerelni, és lehetőség szerint korlátokkal kell elválasztani az utasoktól.

d) A csomópontokat és a járműveket rendszeresen takarítani és fertőtleníteni kell, és növelni kell a hulladékszállítás gyakoriságát.

e) Minden esetben kézfertőtlenítő állomásokat kell elhelyezni, és lehetőség szerint elő kell írni a használatukat.

f) Alaposabb szellőztetésről, levegőszűrésről kell gondoskodni, lehetőség szerint természetes levegő használatával.

g) Az utasoknak maszkot kell viselniük, különösen akkor, ha a térbeli elhatárolási intézkedéseket nem lehet mindenkor maradéktalanul betartani.

h) A jegyeket és az információkat elektronikus úton és automatikusan elérhetővé kell tenni. Határozottan elő kell mozdítani és prioritásként kell kezelni az elektronikus jegyelővételi lehetőséget, valamint a korszerű utasfelvételi, helyfoglalási és regisztrációs eljárásokat.

i) Az utasfelvételt, valamint a csomagok be- és kirakodását a zsúfoltság elkerülésével kell megszervezni.

j) A fedélzeti szolgáltatások és étkezések előrendelését lehetőség szerint már a foglaláskor lehetővé kell tenni a személyzet és az utasok közötti kontaktusok csökkentése érdekében.

k) A bevezetett biztonságos viselkedési eljárásokra valamint az utasok számára előírt védőeszközökre vonatkozó információkat jól látható módon fel kell tüntetni a csomópontokon és a járműveken, és minden utazás előtt elérhetővé kell tenni.

42. A különböző közlekedési módok területén tevékenységet végző érdekelt szervezeteknek, szállítóknak és közlekedési szolgáltatóknak olyan megfelelő intézkedéseket kell kidolgozniuk és végrehajtaniuk, amelyek figyelembe veszik az egyes közlekedési módok sajátosságait. Ezen intézkedéseknek összhangban kell lenniük az ebben az iránymutatásban meghatározott általános és közlekedésimód-specifikus elvekkel és ajánlásokkal. Az említett intézkedéseket folyamatosan felül kell vizsgálni, és szükség esetén ki kell igazítani annak biztosítása érdekében, hogy hatékonyan védjék a közlekedési dolgozók és az utasok egészségét.

43. Emellett gondoskodni kell az egyes közlekedési módok sajátosságait és szükségleteit szem előtt tartó alábbi intézkedések végrehajtásáról és alkalmazásáról:

b) Légi közlekedés

44. A légi közlekedés hosszú múltra tekint vissza a biztonsági és védelmi kockázatkezelés terén, és szigorúan ellenőrzött környezetben működik. A válságból való kilábaláshoz feltétlenül vissza kell nyerni az utasok bizalmát, hogy a légi közlekedésre ismét mint biztonságos közlekedési módra tekintsenek. Ehhez elengedhetetlen, hogy a légi közlekedésben és az egészségügyben érdekelt felek széles körben egyeztessenek a hatályos intézkedésekről, valamint arról, hogy ezek az intézkedések hogyan enyhítik a kockázatokat. A légiközlekedési ágazatnak gondoskodnia kell arról, hogy az intézkedések mindig jól láthatók és összehangoltak legyenek, és az utasok tudomására hozzák őket.

45. A Covid19 terjedési kockázatának csökkentéséhez ugyanazokat az elveket kell követni, mint a biztonsági és védelmi kockázatok kezelése során, ideértve az előírásoknak való megfelelés nyomon követését, az intézkedések hatékonyságának rendszeres időközönkénti felülvizsgálatát, valamint az intézkedéseknek a változó igényekhez és a fejlett módszerekhez és technológiákhoz való hozzáigazítását - nem feledkezve meg arról, hogy a repülőterek és a légitársaságok nem jogosultak egészségügyi szolgáltatások nyújtására, például az utasok egészségügyi átvilágításával kapcsolatos döntések meghozatalára, amely az illetékes hatóságok feladata.

46. Annak érdekében, hogy az induláskor és érkezéskor alkalmazott intézkedések összehasonlíthatók legyenek, és az utazás ne váljon túlzottan nehézkessé vagy akár lehetetlenné, nagyon fontos gondoskodni arról, hogy a kiindulási és érkezési ponton kölcsönösen elfogadják az egyenértékű, közös elveken alapuló intézkedéseket, amelyek mindegyike megfelelő módon csökkenti a vonatkozó egészségügyi kockázatokat. Ennek megkönnyítése érdekében célszerű konkrét kritériumokat kidolgozni, amelyek egy nemzetközileg elismert megközelítés alapjául szolgálnak. Az egységes normák, valamint az intézkedések és azok elfogadása tekintetében tanúsított kölcsönösség - az EU-n belül és világviszonylatban is - alapvető szerepet játszhatnak a légi közlekedés működtetésében. Ezért nagyon fontos szoros együttműködést folytatni a nem uniós országokkal és a nemzetközi partnerekkel, többek között a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezettel (ICAO).

47. A Bizottsággal, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC) és az illetékes hatóságokkal együttműködve az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) az elkövetkező hetekben technikai operatív iránymutatásokat fog előterjeszteni, hogy segítséget nyújtson a különböző megközelítések összehangolásához, illetve a nemzeti légiközlekedési hatóságoknak, légitársaságoknak, repülőtereknek és a légi közlekedésben érdekelt egyéb feleknek. Ezek a technikai operatív iránymutatások figyelembe fogják venni az európai légiközlekedési rendszer biztonságának szavatolása érdekében kidolgozott biztonságirányítási elveket, és lefektetik annak a légiközlekedési egészségvédelmi protokollnak az alapjait, amelynek alkalmazását az egész EU-ban javasolni fogják.

48. A protokollban a következő intézkedéseknek kell szerepelniük:

a) a szellőztetés megerősítése, kórházi minőségű levegőszűrés és függőleges levegőáramoltatás;

b) a fertőzési kockázat korlátozása az utazás egész időtartama alatt (pl. az utasok koncentrációjának elkerülése, a fedélzeti kontaktusok korlátozása, az ülések technikai szempontból legmegfelelőbb kiosztása, valamint az elektronikus dokumentumok és fizetési módok előnyben részesítése);

c) a fedélzeti mozgás csökkentése (pl. kevesebb fedélzeti csomag engedélyezése, kevesebb érintkezés a személyzet tagjaival);

d) az utasok mozgásának megfelelő irányítása (pl. a korai repülőtérre érkezésre vonatkozó tanácsok); az elektronikusan/önállóan végzett utasfelvétel előnyben részesítése; a térbeli elhatárolás biztosítása és az érintkezések minimalizálása a csomagfelvételnél, a biztonsági és a határellenőrzési pontokon, a beszállásnál és a csomagkiadásnál); az utasok számára már az utazás előtt hozzáférhető tájékoztatás biztosítása a repülőtéri folyamatokról.

49. A közeljövőben elkészülő EASA/ECDC technikai operatív iránymutatások az illetékes nemzeti hatóságokkal szoros együttműködésben további enyhítő intézkedéseket fognak meghatározni azzal a céllal, hogy EU-szerte koherens intézkedéseket vezessenek be a légi járatok üzemeltetésére vonatkozóan.

c) Közúti közlekedés

50. Az átterjedés kockázatának az úthasználók körében való korlátozása céljából a terminálok, a (például az autópályák menti) pihenőhelyek, a fedett parkolóhelyek, az üzemanyagtöltő és töltőállomások valamennyi részén magas szintű higiéniát kell biztosítani, beleértve a rendszeres tisztítást és fertőtlenítést is. Az állomásokon meg kell valósítani az utasforgalomáramlás-szervezést. Amennyiben a megfelelő népegészségügyi szint nem biztosítható, meg kell fontolni egyes megállók vagy állomások bezárását.

51. Autóbusszal való közlekedés: Az autóbuszokkal történő utazás fokozatos újraindításához olyan megfelelő intézkedésekre lesz szükség, amelyek különbséget tesznek a regionális és a távolsági járatok között. Különösen a nemzetközi autóbusz-szolgáltatások esetében a hatékonyság érdekében össze kell hangolni a megközelítésmódokat a tagállamok és az üzemeltetők között. Biztonságos üzemeltetési gyakorlatokat kell bevezetni, például a hátsó ajtón történő beszállást, és a szellőztetéshez a lehető legnagyobb mértékben légkondicionálás helyett ablakok használatát. Emellett a lehetőségekhez mérten optimalizálni kell az ülőhelyeket (pl. a családok együtt ülhetnek, míg a nem együtt utazó személyeket nem szabad egymás mellé ültetni). Minibuszokban az utasok csak akkor ülhetnek a járművezető mellett, ha a fizikai elkülönítésre nincs mód. A menetrend szerinti buszjáratok üzemeltetői számára lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti korlátozásoktól függően fokozatosan átalakítsák a hálózatot. Ennek megkönnyítése érdekében a tagállamoknak egyszerűsített és gyors eljárásokat kell bevezetniük abból a célból, hogy az üzemeltetők a közlekedési dolgozók egészségének és biztonságának veszélyeztetése nélkül gyorsan kiigazíthassák szolgáltatásaikat. Amennyiben lehetséges, korlátozni kell a személyzetnek az utasok poggyászával való érintkezését, és az utasoknak kell elvégezniük saját poggyászuk be- és kirakodását.

52. Igény szerinti, személygépkocsival/kisteherautóval (taxival, személyszállítási szolgáltatásra használt magángépjárművel) történő közlekedés: A taxival és a magángépjárművel nyújtott személyszállítási szolgáltatások nagyrészt folytatódtak a járművezetőkre vonatkozó egyedi védelmi intézkedések, valamint annak a korlátozásnak az alkalmazásával, hogy egyszerre csak egy utas vagy egy közös háztartásban élő több személy utazhat. E szolgáltatásoknak továbbra is különleges higiéniai és kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazásával kell működniük. A vállalatoknak védőmaszkokkal és fertőtlenítőszerekkel kell ellátniuk a járművezetőket. A jármű belsejét a lehető leggyakrabban fertőtleníteni kell. A taxik és a személyszállítási szolgáltatásra használt magángépjárművek vezetőinek kerülniük kell az utasokkal való fizikai érintkezést, és mindig előnyben kell részesíteni az elektronikus fizetést. A vállalatoknak fizikai elválasztó elemeket (pl. műanyag függönyöket vagy korlátokat) kell biztosítaniuk a járművezetők számára az utasokkal való érintkezés korlátozása érdekében. Az utasok csak akkor ülhetnek a járművezető mellett, ha a fizikai elkülönítésre nincs mód. A vállalkozásoknak az utazás előtt meg kell osztaniuk a vonatkozó információkat az utasokkal.

d) Vasúti közlekedés

53. Ahhoz, hogy a személyszállítás újraindulhasson, fontos biztosítani az utasokat arról, hogy a közösségi közlekedés biztonságos. Az intézkedésekről megfelelő tájékoztatást kell nyújtani, és azoknak láthatónak és hatékonynak kell lenniük. Különösen a nemzetközi vasúti szolgáltatások esetében a hatékonyság érdekében össze kell hangolni az intézkedéseket a tagállamok és az üzemeltetők között. A vasúti ágazati szövetségek és munkavállalói szervezetek közös szabályok kialakításán dolgoznak.

54. Tekintettel a naponta szállított utasok nagy számára és a kiszolgált állomások számára, a közegészség védelme érdekében a biztonságos magatartásra vonatkozó általános szabályok betartása - különösen a megfelelő távolságtartás - az egyes utasok gondosságától és felelősségérzetétől is függ. Véletlenszerű ellenőrzésekkel kell biztosítani a szabályok megfelelő mértékű betartását.

55. Mivel a vasutak a Covid19-járvány teljes ideje alatt tovább működtek, már számos intézkedés van érvényben, amelyeket fenn lehet tartani és szükség esetén ki lehet igazítani:

a) Szükség esetén távolságtartási kötelezettségeket kell alkalmazni a vonatokon, különösen addig, amíg az utasok száma viszonylag alacsony. A távolságtartás lehetővé tétele érdekében szükség esetén növelni kell a vonatok gyakoriságát és kapacitását az utassűrűség csökkentése érdekében.

b) A vasúttársaságoknak kötelező helyfoglalást kell bevezetniük a távolsági és regionális vonatokon, az utasok nevének/indulási helyének és érkezési helyének a megjelölésével. Alternatív megoldásként és különösen a rövid távon közlekedő vonatok esetében elő kell írni, hogy az utasoknak - a közös háztartásban élő utasok kivételével - üresen kell hagyni egymás között üléseket.

c) A kapacitás kezelése érdekében a vasúttársaságoknak az ingázó és az elővárosi vonatokon rendelkezésre álló fedélzeti utasszámláló rendszereket kell alkalmazniuk (tömegalapú, az ajtók melletti területeken lévő lépcsőkbe épített, valamint olyan CCTV számoló algoritmusok, amelyek nem teszik lehetővé az egyének azonosítását). A menetrendkészítés és a menetvonalak elosztása rugalmas kiigazítást igényelhet, beleértve a kapacitás oly módon történő koordinált optimalizálását, hogy az tükrözze a keresletet és az utassűrűség csökkentésének szükségességét.

d) Az állomásokon meg kell valósítani az utasforgalomáramlás-szervezést. Amennyiben a megfelelő népegészségügyi szint nem biztosítható, meg kell fontolni egyes megállók vagy állomások bezárását.

e) A tömeges vasúthasználat elkerülése érdekében kiigazított árakkal vagy a külvárosi vonatok esetében a rugalmas munkaidővel és hasonló eszközökkel kell ösztönözni a csúcsidőszakon kívüli utazást.

f) Az ajtókat minden egyes állomáson automatikusan vagy a vezető általi távirányítással ki kell nyitni, hogy az utasoknak ne kelljen megérinteniük az ajtófogantyúkat és gombokat.

56. A vasúti műveletek és a közös biztonsági módszerek terén releváns szakértelemmel rendelkező Európai Vasúti Ügynökség (ERA), valamint (a hatóságokra, az üzemeltetőkre és a gyártókra kiterjedő) kommunikációs csatornák kiterjedt hálózata készen áll arra, hogy kulcsszerepet játsszon a bevált gyakorlatok megosztásában. A Shift2Rail közös vállalkozás már vizsgálja az anonimizált, összesített adatokon alapuló alkalmazások kifejlesztésének támogatási lehetőségeit *  az állomások zsúfoltságának megértésére céljából, ami a tömegközlekedés számára is előnyös lehet.

e) Vízi közlekedés

57. A vízi személyszállítás jelentősen visszaesett. Mind az utasok, mind a személyzet bizalmának helyreállításához népegészségügyi intézkedésekre lesz szükség. Az intézkedéseket a hajó típusához, valamint az út jellegzetességeihez és hosszához kell igazítani, ami jelentősen eltérhet a vízi ágazatban. Szükség lehet a hajók és az utak számának növelésére, különösen azokban az esetekben, amikor a komppal történő közlekedés alapvető fontosságú a távoli területekkel és szigetekkel való összeköttetések szempontjából.

58. A tengeri szállítási ágazatban dolgozókra vonatkozó intézkedéseket a hajók fedélzetén tartózkodó személyek egészségének védelmével foglalkozó iránymutatások *  részletezik. A munkavállalóknak - beleértve a hajók fedélzetén és a kikötőkben dolgozókat is - munkájuk során mindenkor hozzá kell férniük az egyéni védőeszközökhöz *  és a megfelelő orvosi ellátáshoz. A megfertőződés kockázatának elkerülése érdekében a lehető legnagyobb mértékben csökkenteni kell a fedélzeten tartózkodó személyek közötti közvetlen kapcsolatokat.

59. Az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség (EMSA) készen áll arra, hogy megkönnyítse a bevált gyakorlatok és az olyan információk megosztását, amelyek hasznosak lehetnek az illetékes hatóságok és az érdekelt felek számára (pl. a hajó-helyzetmegállapítással, az egészségügyi jelentéstétellel stb. kapcsolatban). Figyelembe véve továbbá a hajózás nemzetközi jellegét, a nem uniós országokkal és a nemzetközi szervezetekkel - többek között a Nemzetközi Tengerészeti Szervezettel (IMO) - való együttműködés fontos lesz a globális együttműködés, valamint a Covid19-hez kapcsolódó intézkedések és gyakorlatok közötti egyenértékűség és kölcsönösség elősegítéséhez.

60. A meglévő tapasztalatokra és a tagállamok által már alkalmazott intézkedésekre építve az üzemeltetőknek és a vízi közlekedésben érintett egyéb szervezeteknek (kikötők, kompterminálok, illetékes nemzeti hatóságok) a következő intézkedéseket kell alkalmazniuk:

a) A távolságtartás előírásának lehetősége a hajókon, többek között a megengedett utasszám csökkentése révén.

b) A felszállási (kiszállási) rakpartokhoz való hozzáférés korlátozása a jegyekkel rendelkező utasokra; ülőhelyek hozzárendelése az utasokhoz.

c) A kikötőknek külön sávokat kell kialakítaniuk az utasok elkülönített be- és kiléptetésére.

d) Ha a körülmények lehetővé teszik, a lehető legtöbb utast a hajó nyitott tereiben kell elhelyezni.

e) Amennyiben az utasoknak azt ajánlják vagy azt kérik tőlük, hogy a rövid (pl. egy óránál rövidebb) utakon a komphajókon maradjanak a járműveikben, ezt az intézkedést csak nyitott fedélzeteken kell alkalmazni, kivéve, ha az alkalmazandó uniós szabályokkal összhangban további biztonsági óvintézkedések meghozatalára került sor. Szükség esetén a fedélzeti kapacitást úgy kell beállítani, hogy garantált legyen a biztonság és a tűzoltásban képzett személyzet jelenléte.

f) A hajók és a szárazföldi létesítmények tisztításának és fertőtlenítésének meg kell fellelnie az „EU Healthy Gateways” elnevezésű együttes fellépés keretében kidolgozott „javasolt eljárásoknak” * .

g) Az üdülőhajóknak és adott esetben a kompoknak olyan külön tisztítási és higiéniai protokollokat kell kidolgozniuk, amelyek minimálisra csökkentik az utaskabinok közötti átfertőződés kockázatát.

h) A hajóüzemeltetőknek és a szárazföldi létesítményeknek közösen protokollokat kell kidolgozniuk a feltételezetten vagy megerősítetten Covid19-vírussal fertőzött személyek esetére, beleértve az utazás előtti, alatti és utáni intézkedéseket is. E célból egészségügyi vizsgálati eljárásoknak kell rendelkezésre állniuk, biztosítani kell a karanténra szolgáló megfelelő helyiségeket és meg kell szervezni a karanténban lévő személlyel való kapcsolattartást.

i) Az üdülőhajóknak a Covid19 tekintetében megfelelő tesztelési kapacitással kell rendelkezniük a hajókon, amelyet akkor kell használni, ha egy utas vagy a személyzet egy tagja esetében fennáll a fertőzöttség gyanúja.

61. A Covid19-járvány üdülőhajókon előforduló korábbi esetei rávilágítottak arra, hogy a hosszú utazások során a zárt környezet különösen magában hordozza a sebezhetőség kockázatát. Mielőtt az üdülőhajók újra megkezdenék működésüket, a hajóüzemeltetőknek szigorú eljárásokat kell bevezetniük a hajón a megfertőződés kockázatának csökkentése és megfertőződés esetén a megfelelő orvosi ellátás biztosítása érdekében. Az üdülési célú hajózási szolgáltatások fokozatos helyreállítását uniós és nemzetközi szinten egyaránt össze kell hangolni, figyelembe véve az érintett országok népegészségügyi helyzetét. Az utazás megkezdése előtt az üdülőhajók üzemeltetőinek gondoskodniuk kell arról, hogy szükség esetén meg tudják szervezni az utasok és a személyzet orvosi ellátását, valamint a hazaszállítást és a személyzetváltást. A tengeri szállítás folyamatosságának és biztonságának biztosítása érdekében a Bizottság további lépéseket fog tenni, hogy megkönnyítse és összehangolja a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kikötőikben lehetővé tegyék a személyzetváltást.

f) Városi mobilitás

62. Több városban és régióban a Covid19-járvány alatt továbbra is működött a tömegközlekedés (busz, metró, villamos, városi és elővárosi vonatok stb.). Az utasszám újbóli növekedésére való felkészüléshez adott esetben intézkedéseket kell hozni az utasok legmagasabb szintű biztonságának garantálása érdekében, például:

a) Biztonságos minimális távolságot kell előírni, például matricák vagy padlójelölések használata révén a járművek utasainak biztonságos távolságtartásához.

b) A járművezetők és az utasok közötti érintkezést minimalizálni kell (pl. korlátok használata, az első ajtó bezárása vagy az elektronikus jegyek és fizetési módok népszerűsítése révén).

c) A működési gyakoriság növelése és kiigazítása, valamint az útvonalak kiigazítása az utasszám növekedése esetén a biztonságos minimális távolság biztosítása és egyes célállomások (például amelyek iránt a kereslet különösen magas) jobb kiszolgálása érdekében.

d) Az ajtókat minden egyes állomáson automatikusan vagy a vezető általi távirányítással ki kell nyitni, hogy az utasoknak ne kelljen megérinteniük az ajtófogantyúkat és gombokat.

e) Az állomások és közlekedési csomópontok utasforgalmának optimalizálása a zsúfoltság és a csúcsidő elkerülése, valamint az érintkezések minimálisra csökkentése érdekében innovatív technológiák és mobilalkalmazások használata révén (pl. a sűrűség és a tömeg előrejelzése, utasszámlálók beszerelése az ajtókra felső határ alkalmazásával, utazási idősávok szervezése előzetes beosztás szerint stb.), valamint rugalmas munkaidő lehetővé tétele.

63. A zökkenőmentes végrehajtás elősegítése, a polgárok megnyugtatása és a tömegközlekedésbe vetett bizalmuk megőrzése érdekében alapvető fontosságú az összes meghozott intézkedés vonatkozásában az egyértelmű tájékoztatás. Hatékonynak bizonyultak a kommunikációs kampányok is (pl. matricák formájában). Az esetlegesen szükséges intézkedések (pl. a tömegek kezelése, a közlekedési csomópontokhoz és járművekhez való hozzáférés, a térbeli elhatárolás fenntartása stb.) közül számos a tömegközlekedés területén túlmutató hatással jár, és ezeket az egészségügyi hatóságokkal és más érdekelt felekkel együttműködve kell kidolgozni az egyes szereplők jogainak és kötelezettségeinek a meghatározása mellett. Az ebből eredő többletköltségek belefoglalhatóak közszolgáltatási szerződésekbe.

64. Megosztott mobilitási megoldások: A megosztott mobilitással foglalkozó vállalatoknak különböző intézkedéseket kell hozniuk annak érdekében, hogy megvédjék a járművezetőket és az utasokat a megfertőződéstől. A bérelt járműveket minden használat után alaposan fertőtleníteni kell, a közös gépkocsihasználatra használt járművek fertőtlenítéséről pedig a használat minden napján legalább egyszer gondoskodni kell. A kölcsönzőhelyekkel működő szolgáltatások (például a bérelhető kerékpárok esetében) sűrűbben kell fertőtleníteni. Az elektromos robogókat és kerékpárokat kölcsönző vállalatoknak legalább minden akkumulátorváltáskor fertőtleníteniük kell a robogókat és a kerékpárokat.

65. Aktív mobilitás: Számos európai város tesz lépéseket annak érdekében, hogy az aktív mobilitást (gyaloglás és kerékpározás) biztonságos és vonzóbb mobilitási lehetőséggé tegyék a Covid19-járvány alatt. A városi területek fontolóra vehetik a járdák ideiglenes bővítését és az aktív mobilitási lehetőségekhez szükséges hely növelését az utakon annak érdekében, hogy megkönnyítsék a lakosság biztonságos és hatékony mozgását, miközben korlátozzák a járművekre vonatkozó sebességhatárokat az aktív mobilitás szempontjából fokozottan igénybe vett területeken.

66. A Covid19-járvány idején megkezdődött a városi és elővárosi területek biztonságos mobilitásával kapcsolatos bevált gyakorlatok, ötletek és innovációk megosztása az erre a célra létrehozott platformokon és hálózatokon keresztül; az ilyen típusú együttműködés és tudásmegosztás továbbfejlesztése pedig kulcsfontosságú. A Bizottság össze kívánja fogni a tagállamokat, a helyi hatóságokat és a városi mobilitás területén tevékenykedő érdekelt feleket, hogy az európai zöld megállapodással összhangban elemezzék e járványnak a városi mobilitásra gyakorolt hatását, levonják a tanulságokat és összegyűjtsék az eddig szerzett tapasztalatokat, valamint azonosítsák a jövőbeli fenntarthatóbb mobilitás lehetőségeit az EU-ban.

IV. Következtetés

67. A Bizottság továbbra is együttműködik más uniós intézményekkel, ügynökségekkel és szervekkel, a tagállamokkal, a közlekedési ágazat érdekelt feleivel és nemzetközi partnerekkel az intézkedések összehangolása és ezen iránymutatások átlátható és objektív módon történő végrehajtásának megkönnyítése érdekében. A Bizottság különösen azt fogja nyomon követni, hogy a járvány megfékezésére irányuló intézkedések és azok fokozatos megszüntetése nem ássák-e alá az egységes piacot vagy nem idéznek-e elő a Szerződésekkel ellentétes megkülönböztető hatásokat az uniós szállítók és közlekedési szolgáltatók között, valamint nem tesznek-e állampolgárság alapján hátrányos megkülönböztetést az uniós polgárok vagy munkavállalók között.

68. A helyzet továbbra is dinamikusan változik, és a Bizottság továbbra is együtt fog működni az illetékes hatóságokkal, az érdekelt szervezetekkel, a szállítókkal és a közlekedési szolgáltatókkal a megközelítések és intézkedések kiigazítása és naprakésszé tétele érdekében, figyelembe véve a legújabb járványügyi fejleményeket, a meglévő intézkedések hatékonyságára vonatkozó visszajelzéseket, valamint az uniós polgárok és az uniós gazdaság igényeit. Amíg a Covid19-járvány folytatódik, a hatóságoknak, az érdekelt feleknek és a polgároknak ébernek kell maradniuk, és fenn kell tartani a magas szintű felkészültséget a fertőzések lehetséges növekedésének esetére. Ebben az összefüggésben a Bizottság folyamatosan nyomon fogja követi ezen iránymutatás alkalmazását, és szükség esetén naprakésszé teszi azt, hogy a változó körülmények között biztosítsa hatékonyságát.

69. A közlekedési szolgáltatások és összeköttetések helyreállításának fontossága mellett figyelmet kell fordítani az uniós közlekedési ágazat fenntartható és intelligens fellendülésére annak érdekében, hogy az ágazat visszanyerhesse a válság előtti erejét, megőrizhesse globális versenyképességét és továbbra is az uniós gazdaság és a polgárok életének alapvető részét képezhesse. A Covid19-válság tanulságai tükröződni fognak a 2020-ban esedékes fenntartható és intelligens mobilitásra vonatkozó stratégiában.


  Vissza az oldal tetejére