1. BEVEZETÉS
1. A Bizottság 2020. március 19-én elfogadta az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című közleményt * (a továbbiakban: ideiglenes keret). 2020. április 3-án elfogadta a keret első módosítását azzal a céllal, hogy támogatást lehessen nyújtani a Covid19-járvány szempontjából releváns termékek kutatásának, tesztelésének és gyártásának felgyorsításához, a munkahelyek védelméhez és a gazdaság további támogatásához a jelenlegi válság közepette * . A Bizottság 2020. május 8-án elfogadta a második módosítást annak érdekében, hogy a válság által sújtott vállalkozások még könnyebben jussanak tőkéhez és likviditáshoz * .
2. Az állami támogatások uniós ellenőrzésének célzott és arányos alkalmazása biztosítja, hogy a nemzeti támogatási intézkedések hatékonyan, ugyanakkor a belső piac indokolatlan torzulásainak korlátozása, integritásának megőrzése és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett segítsék az érintett vállalkozásokat a Covid19-járvány idején. Ez hozzájárul majd a gazdasági tevékenység folytonosságához a Covid19-járvány közepette, és szilárd alapot biztosít a gazdaság számára a válságból való kilábaláshoz, figyelemmel a zöld és digitális átállással kapcsolatos uniós előírások és célkitűzések teljesülésének fontosságára is.
3. E közlemény célja azon ideiglenes állami támogatási intézkedések feltételeinek pontosítása és módosítása, amelyeket a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének b) és c) pontja értelmében - a Covid19-járványra tekintettel - a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekint.
4. Először, az ideiglenes keret fő célja, hogy célzott támogatást nyújtson azoknak az egyébként életképes vállalkozásoknak, amelyek a Covid19-járvány következtében pénzügyi nehézségekkel küzdenek. Ez a verseny indokolatlan torzulásának elkerülése szempontjából fontos elv. Ezzel összefüggésben az ideiglenes keret nem felváltja, hanem kiegészíti a tagállamok számára rendelkezésre álló támogatási lehetőségeket. Például azon vállalkozások tekintetében, amelyek már a Covid19-járvány kitörése előtt pénzügyi nehézségekkel küzdöttek, a Bizottság megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatása * egyértelmű feltételeket határoz meg, amelyek alapján e vállalkozásoknak megalapozott szerkezetátalakítási tervet kell kidolgozniuk, amellyel hosszú távon életképessé tudnak válni. E feltételek célja annak biztosítása, hogy az érintett vállalkozások ne támaszkodjanak továbbra is állami támogatásra, hanem saját erejükből szálljanak versenybe a piacon.
5. A mikro- és kisvállalkozások (vagyis a kevesebb mint 50 alkalmazottat foglalkoztató és kevesebb mint 10 millió EUR éves árbevétellel és/vagy éves mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozások) összességében jelentős mértékben járulnak hozzá a munkahelyteremtéshez és a gazdasági növekedéshez az Unióban: a nem pénzügyi üzleti ágazatban a hozzáadott érték több mint 37%-át állítják elő és a foglalkoztatás közel 50%-át biztosítják. A jelenlegi válság során a mikro- és kisvállalkozásokat különösen hátrányosan érinti a Covid19-járvány gazdasági hatása következtében fellépő likviditáshiány. A válság nyomán kibontakozó példátlan kínálati és keresleti sokk szintén súlyosbította azokat a nehézségeket, amelyekkel ezek a vállalkozások szembekerültek általánosságban a piaci finanszírozáshoz jutás kapcsán, összehasonlítva a középvállalkozásokkal és a nagyvállalatokkal. Intézkedés hiányában az említett nehézségek számos mikro- és kisvállalkozás csődjéhez vezethetnek, súlyos zavarokat okozva az uniós gazdaság egészében.
6. A Bizottság ezért úgy véli, hogy indokolt belefoglalni az ideiglenes keret hatályába az összes mikro- és kisvállalkozás számára nyújtott állami támogatást, akkor is, ha azok 2019. december 31-én a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások kategóriájába tartoztak * , feltéve, hogy nem indult ellenük a nemzeti jog szerinti kollektív fizetésképtelenségi eljárás és nem részesültek (vissza nem fizetett) megmentési támogatásban vagy szerkezetátalakítási támogatásban (és változatlanul szerkezetátalakítási terv vonatkozik rájuk). Az ilyen vállalkozások kis méretére és a határokon átnyúló ügyletekben való korlátozott részvételére tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy a mikro- és kisvállalkozásoknak nyújtott állami támogatás kisebb valószínűséggel torzítja a versenyt a belső piacon, és kevésbé befolyásolja az EU-n belüli kereskedelmet, mint a középvállalkozásoknak és a nagyvállalatoknak nyújtott állami támogatás.
7. A támogatás célja továbbá, hogy bővüljön az olyan innovatív induló vállalkozások számára nyújtható támogatások köre, amelyek a gyors növekedés szakaszában vannak, és így fontos szerepet töltenek be az uniós gazdaság helyreállításában. Noha az uniós jog nem határozza meg az induló vállalkozások fogalmát, úgy tűnik, hogy az ilyen vállalkozások döntő többsége a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) vonatkozó, az általános csoportmentességi rendelet I. mellékletében található fogalommeghatározáson belül a mikro- és kisvállalkozások klaszterébe tartozik. A Bizottság emlékeztet továbbá arra, hogy az ideiglenes keretben meghatározott támogatási intézkedések hatálya már ezt a módosítást megelőzően is kiterjedt valamennyi olyan kkv-ra, amely 2019. december 31-én kevesebb mint három éve létezett, mivel azok az általános csoportmentességi rendelet értelmében nem minősültek 2019. december 31-én nehéz helyzetben lévőnek, kivéve az olyan kivételes eseteket, mint a fizetésképtelenségi eljárás vagy a megmentési, illetőleg szerkezetátalakítási támogatás * .
8. A tagállamok fontolóra vehetik a Bizottság által az ideiglenes keret alapján jóváhagyott meglévő programok módosítását, hogy azok hatálya kiterjedjen azokra a mikro- és kisvállalkozásokra, amelyek 2019. december 31-én már nehéz helyzetben voltak, amennyiben azok megfelelnek a 6. és 7. pontban meghatározott feltételeknek. Azok a tagállamok, amelyek ilyen módosítást terveznek, felkérést kapnak, hogy jelentsék be a módosítani tervezett programokat az e közlemény mellékletében felsorolt szükséges információkkal együtt. Ez lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a programokat tartalmazó listára vonatkozóan egyetlen határozatot fogadjon el.
9. Másodszor, az ideiglenes keret 2020. május 8-i módosítása az uniós állami támogatási szabályokkal összefüggésben meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján a tagállamok saját tőke és/vagy hibrid tőkeinstrumentumok formájában állami támogatást nyújthatnak a Covid19-járvány miatt pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozásoknak. Ezzel összefüggésben a Bizottság emlékeztet arra, hogy az EUMSZ semleges az állami, illetőleg magántulajdon tekintetében (az EUMSZ 345. cikke). A részben vagy egészben állami tulajdonban lévő vállalkozások által állami vagy magánrészvényesek bevonásával végrehajtott tőkeemelésre alkalmazandó feltételeket össze kell hangolni a magánvállalkozásokra vonatkozó feltételekkel, és - a megfelelő kiigazításokkal - ugyanolyan biztosítékokkal kell garantálni a tényleges versenyt. Mindenekelőtt, tekintettel arra, hogy az állami támogatást a lehető legkisebb mértékűre kell korlátozni, a feltételeket úgy kell meghatározni, hogy ösztönözzék a jelentős magánszférabeli részvétellel megvalósuló tőkeinjekciót.
10. Harmadszor, a Bizottság szerint a támogatásnak nem lehet feltétele az, hogy a kedvezményezett termelő tevékenységét vagy más tevékenységét át kell helyezni az Európai Gazdasági Térségen belül egy másik országból a támogatást nyújtó tagállam területére, mivel úgy tűnik, egy ilyen feltétel rendkívül káros hatást gyakorolna a belső piacra.
11. Végül, az ideiglenes keret alkalmazása rámutatott arra is, hogy egyes rendelkezések tekintetében további pontosításokra és módosításokra van szükség, különösen a 3.3., a 3.10. és a 3.11. szakaszban.
2. AZ IDEIGLENES KERET MÓDOSÍTÁSA
12. A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából bevezetett, az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret alábbi módosítása 2020. június 29-én lép hatályba
13. A szöveg a következő 15a. ponttal egészül ki:
„15a. Mindazonáltal az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján nyújtott támogatásnak ellentételeznie kell a Covid19-járvány által okozott közvetlen károkat, például azokat a károkat, amelyek közvetlenül a kedvezményezett gazdasági tevékenységének folytatását megakadályozó korlátozó intézkedések nyomán következtek be. A Covid19-járvány nyomán kialakult gazdasági visszaesést általánosabban kezelő más típusú támogatások összeegyeztethetőségét viszont az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti egyéb szempontok, vagyis alapvetően ezen ideiglenes keret alapján kell értékelni.”
14. A szöveg a következő 16b. ponttal egészül ki:
„16b. Az e közlemény keretében az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) vagy c) pontja alapján nyújtott támogatásnak nem lehet feltétele az, hogy a kedvezményezett termelő tevékenységét vagy más tevékenységét át kell helyezni az Európai Gazdasági Térségen belül egy másik országból a támogatást nyújtó tagállam területére. Úgy tűnik, ez a feltétel káros hatást gyakorolna a belső piacra. Ez független attól, hogy a kedvezményezett EGT-n belüli eredeti telephelyén ténylegesen hány munkahely szűnt meg.”
15. A szöveg a következő 22.ca), 25.ha), 27.ga), 35.ha), 37.ka), 39.ia) és 49.da) ponttal egészül ki:
„A fentiektől eltérve támogatás nyújtható (az általános csoportmentességi rendelet I. melléklete szerinti) azon mikrovagy kisvállalkozások számára, amelyek 2019. december 31-én már nehéz helyzetben voltak, feltéve, hogy nem állnak a nemzeti jog szerinti kollektív fizetésképtelenségi eljárás alatt, továbbá nem részesültek megmentési támogatásban * vagy szerkezetátalakítási támogatásban * .”.
16. a 27. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) a hitelek kedvezményes kamatlába megfelel legalább a 2020. január 1-jén vagy a bejelentés időpontjában rendelkezésre álló alapkamatláb (az 1 éves IBOR vagy a Bizottság által közzétett, azzal egyenértékű ráta * ) és az alábbi táblázatban meghatározott hitelkockázati felár összegének:”
17. A 42. pont helyébe a következő szöveg lép:
„42. Előfordulhat, hogy a tagállamok a munkahelyek megőrzése érdekében hozzá kívánnak járulni az olyan vállalkozások bérköltségeihez, amelyek a Covid19-járvány miatt egyébként munkavállalókat bocsátanának el, vagy az olyan önfoglalkoztatók bérrel egyenértékű jövedelméhez, akik a Covid19-járvány nyomán elfogadott nemzeti intézkedések következtében felfüggesztették vagy korlátozták üzleti tevékenységüket. Amennyiben az ilyen támogatási programok a gazdaság egészére vonatkoznak, nem tartoznak az állami támogatások ellenőrzésére irányadó uniós szabályok hatálya alá, mivel nem szelektív jellegűek. Ha azonban ezek a programok bizonyos ágazatokra, régiókra vagy vállalkozástípusokra korlátozódnak, úgy kell tekinteni, hogy azok vállalkozások számára szelektív előnyt nyújtanak.”
18. A 43. pont a), c) és d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) a támogatás célja a Covid19-járvány alatti elbocsátások elkerülése (és annak biztosítása, hogy az önfoglalkoztató egyének folytatni tudják üzleti tevékenységüket);”
„c) a bértámogatást a támogatási kérelmet követő legfeljebb tizenkét hónapos időtartamra nyújtják olyan munkavállalók után, akiket egyébként az üzleti tevékenység Covid19-járvány miatti felfüggesztése vagy csökkentése következtében elbocsátottak volna (vagy olyan önfoglalkoztató egyének számára, akiknek üzleti tevékenységére hátrányos hatást gyakorolt a Covid19-járvány); a támogatás feltétele továbbá, hogy a szóban forgó munkavállalókat a támogatás teljes tárgyidőszakában folyamatosan foglalkoztatják (illetve az önfoglalkoztató egyének esetében a támogatás feltétele, hogy a releváns üzleti tevékenységet a támogatás teljes tárgyidőszakában fenntartják);”
„d) a bértámogatás havi összege nem haladhatja meg a szóban forgó munkavállalók havi bruttó (munkáltatói társadalombiztosítási járulékkal együtt számított) fizetésének 80%-át (vagy az önfoglalkoztató egyén bérrel egyenértékű átlagos havi jövedelmének 80%-át). A tagállamok - különösen az alacsony bérkategóriába tartozók érdekében - a támogatási intenzitás számítására alternatív módszereket, például a nemzeti átlagbér vagy a minimálbér alkalmazását is bejelenthetik, amennyiben a támogatás arányossága nem sérül;”.
19. A 64. pont helyébe a következő szöveg lép:
„64.Más lehetőségként az állam bármikor eladhatja részesedését piaci áron a kedvezményezettől eltérő vevőknek. Az ilyen eladáshoz alapvetően a potenciális vevőkkel való nyílt és megkülönböztetésmentes konzultációra, vagy tőzsdei értékesítésre van szükség. Az állam a meglévő részvényeseknek, vagyis azoknak, akik már a Covid19 feltőkésítési intézkedés végrehajtását megelőzően részvényesek voltak, elővételi jogot biztosíthat a tőkerészesedésnek a nyilvános konzultációból eredő áron történő megvásárlására. Ha az állam a 63. pontban meghatározott minimumárnál alacsonyabb áron értékesíti részesedését, az irányításra vonatkozóan a 3.11.6. szakaszban meghatározott szabályok a Covid19 tőkeinjekció biztosítását követően legalább négy évig továbbra is alkalmazandók.”
20. A 78. pont helyébe a következő szöveg lép:
„78. Amíg a Covid19 feltőkésítési támogatás legalább 75%-át nem fizették vissza, a kedvezményezett vezetőségi tagjainak javadalmazása nem haladhatja meg a 2019. december 31-én érvényes javadalmazásuk rögzített részét. A feltőkésítéskor vagy azt követően a vezetőség tagjává váló személyek esetében az alkalmazandó korlát a vezetőség azonos szintű felelősséget viselő tagjainak 2019. december 31-én érvényes, rögzített javadalmazása. Bónuszok vagy egyéb változó vagy hasonló javadalmazási elemek semmilyen körülmények között nem fizethetők.”
21. A szöveg a következő 78a. és 78b. ponttal egészül ki:
„78a. Amennyiben az állam meglévő részvényes, vagyis már a Covid19 tőkeinjekciót megelőzően is rendelkezett részvényekkel, és:
a) az állam a magánbefektetőkkel azonos feltételek mellett és meglévő részesedésének arányában (vagy annál kisebb mértékben) biztosít új tőkét, továbbá
b) a magánbefektetői részvétel jelentős (elvben az új tőkeinjekció legalább 30%-a), valamint
c) az állam által biztosított új tőkeinjekció az egyedi körülmények miatt, például egy, a vállalkozás számára nyújtott másik támogatási intézkedés miatt, állami támogatásnak minősül,
nem kell az állam kilépésére vonatkozóan egyedi feltételeket meghatározni, és a következők alkalmazandók:
i. az ilyen Covid19 tőkeinjekcióra a 61. és a 62. pont nem alkalmazandó;
ii. a 74., 75. és 78. ponttól eltérve a felvásárlási tilalom és a vezetőség javadalmazására vonatkozó felső korlát három évig alkalmazandó;
iii. a 77. ponttól eltérve az osztalékfizetési tilalom az új részvénytulajdonosok tekintetében megszűnik. A meglévő részvények esetében akkor szűnik meg az osztalékfizetési tilalom, ha a szóban forgó meglévő részvények tulajdonosainak a vállalkozásban lévő részesedését összességében 10% alá higítják. Ha a meglévő részvények tulajdonosainak a vállalkozásban lévő részesedését összességében nem hígítják 10% alá, az osztalékfizetési tilalom esetükben három évig alkalmazandó. A Covid19 hibrid tőke és az állam által tartott alárendelt, hitelviszonyt megtestesítő Covid19 eszközök utáni díjazást minden esetben az adott évi osztalékfizetést megelőzően kell kifizetni;
iv. a 3.11.7. szakasz előírásai nem alkalmazandók, kivéve a 83. pontban meghatározott jelentéstételi kötelezettségeket, amelyek három évig alkalmazandók; valamint
v. a 3.11. szakaszban meghatározott összes többi feltétel értelemszerűen alkalmazandó.”
„78b. Amennyiben az állam tőkeinjekciót biztosít egy olyan vállalkozásnak, amelyben (a Covid19 tőkeinjekciós intézkedést megelőzően) nem volt részvényes, és
a) a magánbefektetőkkel azonos feltételek mellett biztosít új tőkét, továbbá
b) a magánbefektetői részvétel jelentős (elvben az új tőkeinjekció legalább 30%-a), valamint
c) amennyiben az állam által biztosított tőkeinjekció az egyedi körülmények miatt, például egy, a vállalkozás számára nyújtott másik támogatási intézkedés miatt, állami támogatásnak minősül,
a következők alkalmazandók:
i. a 77. ponttól eltérve az osztalékfizetési tilalom valamennyi új részvénytulajdonos tekintetében megszűnik. A meglévő részvények esetében akkor szűnik meg az osztalékfizetési tilalom, ha a szóban forgó meglévő részvények tulajdonosainak a vállalkozásban lévő részesedését összességében 10% alá higítják. A Covid19 hibrid tőke és az állam által tartott alárendelt, hitelviszonyt megtestesítő Covid19 eszközök utáni díjazást minden esetben az adott évi osztalékfizetést megelőzően kell kifizetni; továbbá
ii. a 3.11. szakaszban meghatározott összes többi feltétel értelemszerűen alkalmazandó.”
22. A 86. pont helyébe a következő szöveg lép:
„86. A 3.9., a 3.10. és a 3.11. szakasz szerint nyújtott támogatások kivételével a tagállamoknak az e közlemény alapján nyújtott, 100 000 EUR-t meghaladó egyedi támogatásokra * , illetőleg a mezőgazdasági és halászati ágazatban 10 000 EUR-t meghaladó támogatásokra * vonatkozó informácókat az adott támogatás nyújtásától számított 12 hónapon belül közzé kell tenniük az átfogó állami támogatási honlapon vagy a Bizottság vonatkozó adatbázisában * . A tagállamoknak a 3.11. szakasz alapján nyújtott, minden egyes egyedi feltőkésítésre vonatkozó információkat * az adott feltőkésítés időpontjától számított 3 hónapon belül közzé kell tenniük az átfogó állami támogatási honlapon vagy a Bizottság vonatkozó adatbázisában. A feltőkésítés névértékét kedvezményezettenként kell feltüntetni.”
MELLÉKLET
A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából bevezetett, az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret alapján engedélyezett olyan meglévő programokat tartalmazó jegyzékben továbbítandó információk, amelyek esetében a tagállam a támogatható kedvezményezettek körének kiterjesztéséről tesz bejelentést a Bizottságnak
| A meglévő programok és tervezett módosítások jegyzéke | ||||
| Az engedélyezett támogatási program állami támogatási száma (1) | Megnevezés | Bejelentett módosítás | Annak megerősítése, hogy a meglévő programban nincs más változás | |
| (1) Amennyiben a program módosult, kérjük, adja meg az eredeti engedélyező határozat állami támogatási számát. | ||||
