A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 2020. május 20-i (2020/C 180/04) VÉLEMÉNYE

az uniós prudenciális keretnek a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben történő módosításáról (CON/2020/16) * 

Bevezetés és jogalap

2020. május 6-án, illetve 12-én az Európai Központi Bank (EKB) az Európai Unió Tanácsától és az Európai Parlamenttől azt a felkérést kapta, hogy alkosson véleményt az 575/2013/EU rendeletnek és az (EU) 2019/876 rendeletnek a Covid19-világjárvánnyal összefüggő kiigazítások tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet iránti javaslatról *  (a továbbiakban: javasolt rendelet).

Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt rendelet olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek érintik (1) a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) a Szerződés 127. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése szerinti, a monetáris politika meghatározására és végrehajtására vonatkozó feladatát, (2) az EKB-nak a Szerződés 127. cikkének (6) bekezdése szerinti, a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos feladatait, és (3) a KBER-nek a Szerződés 127. cikkének (5) bekezdésében említett azon feladatát, hogy támogassa a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan megvalósításában. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

Általános észrevételek

A koronavírus (Covid19) világjárvány okozta globális válság példátlan következményei világszerte arra késztették a hatóságokat, hogy gyors és határozott intézkedéseket hozzanak annak biztosítása érdekében, hogy a hitelintézetek továbbra is el tudják látni a reálgazdaság finanszírozása terén betöltött szerepüket és támogatni tudják a fellendülést, azon - valószínűleg növekvő - veszteségek ellenére, amelyekkel a válság miatt szembesülni fognak.

Az EKB élt a jelenlegi jogi keret által engedett felügyeleti rugalmassággal annak érdekében, hogy támogassa a hitelintézeteket abban, hogy folytassák a jelenlegi gazdasági válság által legsúlyosabban érintett háztartásoknak, életképes vállalkozásoknak és vállalatoknak történő hitelezést * . E tekintetben az EKB átmeneti tőke- és működési könnyítést biztosított * , valamint az állami garanciával rendelkező hitelek prudenciális kezelését érintő további rugalmasságot jelentett be * . Az EKB ezenkívül arra ösztönözte a hitelintézeteket, hogy kerüljék a túlzott prociklikus hatásokat az IFRS 9 nemzetközi pénzügyi beszámolási standard alkalmazásában * , ideiglenesen csökkentette a minőségi piaci kockázati szorzót a rendkívüli mértékű piaci volatilitás figyelembevétele érdekében * , és az osztalékfizetésről szóló ajánlást bocsátott ki, amelynek célja az volt, hogy a bankrendszer reálgazdaság támogatására való képességének javítása érdekében tőkeforrásokat őrizzen meg a bankrendszeren belül * . Ezek az intézkedések nagyon jelentős támogatást jelentettek a jelenlegi válság kezelése során, és fontos szinergiák állnak fenn az EKB által bankfelügyeleti hatóságként hozott intézkedések és a központi bankként hozott monetáris politikai intézkedései között.

Más hatóságok - így különösen a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság és az Európai Bankhatóság (EBH) - is tettek lépéseket, egymást kiegészítő jellegű prudenciális intézkedések nemzetközi koordinációt követő meghozatalán keresztül. Ezenkívül a nemzeti kormányok rendkívül jelentős támogatási programokat indítottak, az állami garanciákat és a hitelkötelezettségek törlesztésére vonatkozó moratóriumokat is ideértve.

Erre tekintettel az EKB teljes mértékben támogatja a Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy növelje a hitelintézeteknek a hitelnyújtásra és a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó veszteségek elnyelésére való képességét, ugyanakkor biztosítva a folyamatos ellenálló képességüket is * . Az EKB üdvözli az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet *  (CRR) célzott módosításait, mivel ezek tovább növelik a bankrendszernek a világjárvány gazdasági hatásának enyhítésére és a fellendülés elősegítésére való képességét, ugyanakkor megőrizve a prudenciális keret főbb elemeit. Ezen túlmenően a javasolt rendelet bizonyos elemei kiegészítik az EKB által hozott, enyhítést célzó felügyeleti intézkedéseket, és a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által nemrégiben elfogadott bizonyos intézkedések alkalmazhatóvá válásához az uniós jogi keret módosítása szükséges. A javasolt rendelet további módosításai nem változtathatják meg alapvetően a prudenciális keretet, amelynek továbbra is tiszteletben kell tartania az elfogadott bázeli standardokat és el kell kerülnie az egységes európai szabálykönyv további széttöredezését.

A gazdaságnak történő hitelezési készséggel kapcsolatos további általános észrevételként az EKB a következőkre mutat rá. Amennyiben a hitelintézetek elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatója a kombinált pufferkövetelmény szintje alá csökken, a hitelintézetek csak a maximálisan felosztható összeg korlátai között oszthatnak fel forrásokat * . Negatív eredmény esetén a kifizetéseket fel kell függeszteni, a követelménytől való eltérés mértékétől függetlenül. Lehetséges, hogy egyes hitelintézetek nem lesznek hajlandóak arra, hogy pufferüket további hitelezéshez használják fel, az azzal kapcsolatos aggályok miatt, hogy az egyéb alapvető tőkeinstrumentumok utáni kamatfizetések felfüggesztésére kötelezik őket és a piaci szereplők potenciálisan negatív reakcióival kell szembenézniük. Az ilyen magatartás akadályozná a pufferekre vonatkozó keretrendszer szándékolt pozitív hatását.

Különös észrevételek

1. Az IFRS 9 rendelkezései által a szavatolótőkére gyakorolt hatás enyhítésére szolgáló átmeneti intézkedések

1.1. A CRR 473a. cikke bizonyos átmeneti intézkedéseket tartalmaz, amelyek lehetővé teszik az intézmények számára, hogy elsődleges alapvető tőkéjükbe beszámítsák az IFRS 9 értelmében a várható hitelezési veszteség elszámolásának bevezetése miatt megnövekedett céltartalék egy részét. Az átmeneti intézkedések két összetevőből állnak: egy statikus és egy dinamikus összetevőből. A statikus összetevő lehetővé teszi a hitelintézetek számára, hogy részlegesen semlegesítsék a számviteli céltartalékok IFRS 9 bevezetése miatti növekedésének az elsődleges alapvető tőkére gyakorolt „első napi” hatását. A dinamikus összetevő lehetővé teszi a bankok számára, hogy részlegesen semlegesítsék a nem értékvesztett kitettségekre képzett céltartalékok további (vagyis az első nap utáni) növekedésének a hatását. A hatályos átmeneti intézkedések a 2018-2022 közötti időszakra vonatkoznak * .

1.2. 2020. április 3-án a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság a Covid19-válságra tekintettel elfogadta a várható hitelezési veszteség szabályozási kezelésére vonatkozó jelenlegi átmeneti intézkedések módosítását * . A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság egyértelművé tette továbbá, hogy azok az országok, amelyek már végrehajtották az átmeneti intézkedéseket (az Európai Uniót is beleértve), többek között dönthetnek úgy, hogy 2020 és 2021 során 100%-nál kevesebbet számítanak be, vagy más intézkedéseket hoznak annak megakadályozása érdekében, hogy a beszámítás a Covid19-világjárvány kitörése előtt megállapított várható hitelezési veszteség összegeket tartalmazzon * . E megfontolások figyelembevétele érdekében a javasolt rendelet a 2018-ban kezdődött ötéves átmeneti időszak újbóli meghatározását csak a dinamikus összetevő tekintetében irányozza elő.

1.3. Az EKB támogatja a CRR 473a. cikkének annak érdekében történő módosítását, hogy a hitelintézetek számára lehetővé váljon, hogy elsődleges alapvető tőkéjükbe beszámítsanak egy, a várható hitelezési veszteségekre képzett céltartalékok dinamikus összetevőjének tulajdonítható, 2019. december 31. utáni növekedésre korlátozódó összeget. Először is, ez a megoldás lehetővé tenné, hogy a további intézkedések hatályát a Covid19-hez kapcsolódó hatások kezeléséhez igazítsuk, megkülönböztetve ezeket az első napi hatástól, amelyet a céltartalékok IFRS 9 bevezetése miatti növekedése gyakorolt az elsődleges alapvető tőkére. Másodszor, ez a megoldás teljes mértékben megfelelne a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság 2020. április 3-i döntésének.

2. Az államilag garantált hitelek kezelése a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó prudenciális védőháló keretében

2.1. A CRR 47c. cikkének (4) bekezdése szerint a hivatalos exporthitel-ügynökségek által garantált nemteljesítő kitettségek preferenciális kezelésben részesülnek a CRR 47c. cikkének (3) bekezdése szerinti levonási követelmények tekintetében (az úgynevezett nemteljesítő kitettségekre vonatkozó prudenciális védőháló). Az exporthitel-ügynökségek által garantált nemteljesítő kitettségek esetében a kitettség ilyen garancia alá tartozó részét csak a nemteljesítőkénti besorolás hét évig történő fennállását követően kell teljes mértékben levonni, ez előtt pedig nincs levonási követelmény. Minden más nemteljesítő kitettség esetében, amelyet teljes mértékben vagy részben figyelembe vehető biztosíték fedez, a minimális levonási követelmények idővel fokozatosan emelkednek, amíg az érintett nemteljesítő kitettséget teljes mértékben nem fedezik.

2.2. A javasolt rendelet előirányozza, hogy az exporthitel-ügynökségek által garantált nemteljesítő kitettségek különleges kezelése ideiglenesen kerüljön kiterjesztésre a hitelkockázat-mérséklési szabályok szerint fedezetnyújtóként figyelembe vehető nemzeti kormányok vagy más állami szervek *  által garantált nemteljesítő kitettségekre, amennyiben a garanciát vagy viszontgaranciát a Covid19-világjárvány időszakában a hitelfelvevőkre irányuló támogatási intézkedések keretében nyújtják * .

2.3. Az EKB üdvözli a javaslatot, hogy a CRR 47c. cikkének (4) bekezdése szerinti kedvezőbb kezelés ideiglenesen kiterjesztésre kerüljön a nemzeti kormány vagy más állami szervek által garantált nemteljesítő kitettségekre, ami az EKB által javasoltakkal is összhangban van * . A javaslat megszünteti a hasonló hitelképességgel rendelkező különböző állami szervek által nyújtott garanciák közötti önkényes megkülönböztetést.

3. A tőkeáttételi mutató puffer alkalmazásának kezdőnapja

3.1. A Jegybanki és Felügyeleti Elnökök Csoportja, amely a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságot felügyeli, 2020. március 27-én jóváhagyta, hogy a Bázel III reform utolsó elemei végrehajtásának ütemezését egy évvel elhalasszák, ideértve a globálisan rendszerszinten jelentős bankokra vonatkozó tőkeáttételi mutató puffert is, amelyet az Unióban 2022. január 1-jétől kell majd alkalmazni. A javasolt rendelet a CRR-ban szereplő alkalmazandó ütemtervnek a Jegybanki és Felügyeleti Elnökök Csoportja által jóváhagyott új ütemtervvel való összehangolását irányozza elő, vagyis 2022. január 1. helyett 2023. január 1-jét * .

3.2. Az EKB támogatja azt a döntést, hogy a Bázel III reformok véglegesítésére vonatkozóan nemzetközi szinten elfogadott, meghosszabbított ütemtervet az e reformok uniós jogba való átültetéséhez is felhasználják. A globálisan rendszerszinten jelentős bankokra vonatkozó tőkeáttételi mutató puffer alkalmazásának elhalasztása zökkenőmentesebb alkalmazkodást fog lehetővé tenni a hitelintézetek számára, ugyanakkor teljes mértékben összhangban marad a nemzetközi szinten elfogadott tartalommal és ütemezéssel. Ez lehetővé fogja tenni a hitelintézetek számára, hogy működési kapacitásukat a jelenlegi válság kezeléséhez és a gazdasági fellendülés előmozdításához szükséges intézkedésekre összpontosítsák.

4. Bizonyos kitettségeknek a tőkeáttételi mutató számításából való kizárása jelentette hatás ellensúlyozása

4.1. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság által 2017 decemberében közzétett végleges tőkeáttételi mutató standard *  úgy rendelkezik, hogy a monetáris politikák végrehajtásának megkönnyítése érdekében az országok rendkívüli makrogazdasági körülmények között átmenetileg kizárhatják a központi banki tartalékokat a tőkeáttételi mutató kitettségi mértéke köréből. Ha élnek e mérlegelési jogkörrel, a bázeli standardok a tőkeáttételi mutatóra vonatkozó követelmény újrakalibrálását (azaz növelését) követelik meg a központi banki tartalékok kizárásának ellensúlyozása érdekében. Az uniós jogba beiktatott e mérlegelési jogkör *  2021. június 28-án válik alkalmazhatóvá.

4.2. Az EKB megjegyzi, hogy a globális pénzügyi válság egyértelműen rávilágított egy, az 1. pillér részét képező kötelező tőkeáttételi mutató szükségességére. Széles körben elismert, hogy a bankrendszerben felhalmozódott túlzott tőkeáttétel a globális pénzügyi válság egyik mögöttes okát képezte. Az EKB ezért fontosnak tartja a tőkeáttételi mutató hiteles, nem kockázati alapú óvintézkedésként betöltött szerepének teljes mértékben történő megőrzését és főbb összetevői kizárásának elkerülését.

4.3. A javasolt rendelet a CRR-ban foglalt jelenlegi rekalibrációs mechanizmus módosítását irányozza elő. Így egy hitelintézetnek csak egyszer kell majd kiszámítania a kiigazított tőkeáttételi mutatót, mégpedig az intézmény figyelembe vehető központi banki tartalékainak és teljes kitettségi mértékének aznapi értéke alapján, amikor az intézmény illetékes hatósága kijelenti, hogy a mérlegelési jogkör gyakorlását indokló rendkívüli körülmények állnak fenn. A kiigazított tőkeáttételi mutató a mérlegelési jogkör alkalmazásának teljes időtartama alatt alkalmazandó lesz, és - a jelenleg hatályos rekalibrációs mechanizmus szerinti helyzettől eltérően - nem fog változni.

4.4. Az EKB üdvözli, hogy a javasolt rendelet a központi banki tartalékok növekedésének célzott kizárását hajtja végre, ami elősegítheti a monetáris politikai intézkedések zökkenőmentes végrehajtását és transzmisszióját. Az EKB megjegyzi, hogy központi banki likviditásnak a monetáris politika folytatásából eredő növekedése a bankrendszer által tartott tartalékok mennyiségének növekedéséhez fog vezetni, amint az a nemrég bejelentett, a Covid19 okozta válsággal összefüggő monetáris politikai intézkedések esetében is megfigyelhető. Míg egyes hitelintézetek képesek ezeknek a tartalékoknak az áthelyezésére, a bankrendszer nem fogja tudni elkerülni e további tartalékok tartását és a tőkeáttételi mutató teljes kitettségi mértékének ezzel járó emelkedését. Ahhoz, hogy a kizárás teljes mértékben hatékony legyen, az EKB a következő módosításokat javasolja.

4.5. A rekalibrációs mechanizmus módosítása 2021. június 28-tól alkalmazandó. Ugyanakkor előfordulhat, hogy mire az illetékes hatóság a mérlegelési jogkörét gyakorolja, ami történhet 2021. június 28-án vagy azt követően, a hitelintézet által tartott központi banki tartalékok monetáris politikai intézkedések következtében már jelentősen megnövekedtek. Egy olyan rekalibráció, amely a hitelintézet által abban az időpontban tartott központi banki tartalékokon alapul, amikor az illetékes hatóság a mérlegelési jogkörét gyakorolja, adott esetben nem feltétlenül segíti elő teljes körűen a monetáris politikai intézkedések végrehajtását és eredményes transzmisszióját. Ennek az az oka, hogy a központi banki tartalékoknak az ezen intézkedésekkel járó növekedése erre az időpontra várhatóan nagy részben már bekövetkezik. Ezért az ebben az időpontban kiszámított központi banki tartalékok kizárása kevesebb kapacitást teremt a bankok számára a reálgazdaságnak történő hitelezés esetleges növelésére. Ezenkívül, amennyiben a mérlegelési jogkör alkalmazása időtartamának (eredetileg egy, legfeljebb egyéves időszak) végén szükség lenne a kizárás meghosszabbítására, a rekalibráció a meghosszabbítás időpontjában tartott tartalékok összegén alapulna, amely összegek időközben tovább emelkedhettek. A rendkívüli körülmények időtartamával kapcsolatos bizonytalanságra tekintettel a rekalibrációs mechanizmus jelentősen akadályozhatja az intézkedésnek a monetáris politika megfelelő végrehajtása és transzmissziója terén fennálló eredményességét.

4.6. Az illetékes hatóságoknak ezért képesnek kell lenniük arra, hogy a rekalibráció referencia-időpontját úgy határozzák meg, hogy a rekalibráció a rendkívüli körülmények teljes időtartama alatt stabil maradjon. Ez lehetővé tenné az illetékes hatóságok számára, hogy a központi bankokkal egyeztetve olyan időpontot válasszanak, amely a rendkívüli körülmények időszakának - a főbb monetáris politikai döntések *  által tanúsított - kezdetét jelenti. Ez bizonyosságot és egyértelműséget nyújtana a piaci szereplők számára, és elősegítené a monetáris politika zökkenőmentes végrehajtását és transzmisszióját.

4.7. Ezen túlmenően az illetékes hatóságoknak lehetőségük kell legyen arra, hogy egy referencia-időpont helyett referenciaidőszak alapján végezzék el az újrakalibrálást. Így a rekalibrációhoz az időszak alatti figyelembe vehető központi banki tartalékok átlagos összegét vennék figyelembe. Ez lehetővé tenné az illetékes hatóságok számára, hogy az egyes intézményekre vonatkozó új minimumkövetelmény meghatározása során figyelmen kívül hagyják a központi banki tartalékok napi ingadozását.

5. A piaci kockázati követelmények bizonyos vonatkozásait érintő esetleges további módosítások

5.1. A Covid19-járvány kitörése óta a pénzügyi piacokon megfigyelt rendkívüli mértékű volatilitás kétféleképpen befolyásolja a piaci kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelményeket a piaci kockázat belső modellen alapuló módszerét alkalmazó intézmények számára: a) a megfigyelt magasabb volatilitás következményeként emelkednek a kockáztatott érték adatok, és b) emelkednek az utótesztelés során észlelt túllépések számát tükröző mennyiségi piaci kockázati szorzók * . Ezek a fejlemények hatással vannak a hitelintézetek elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatójára, és hatással lehetnek a hitelintézetek arra való képességére is, hogy folytassák az árjegyzési tevékenységeket és piaci likviditást biztosítsanak, ami kedvezőtlen hatást gyakorolna a piac rendes működésére. Ezenkívül a piaci kockázathoz kapcsolódó tőkekövetelmények túlzott emelkedése akadályozná a tőke - reálgazdaságnak történő hitelezés elősegítése érdekében történő - felszabadítására irányuló célkitűzést.

5.2. A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság piaci kockázattal kapcsolatos belső modellekre vonatkozó standardja kellő rugalmasságot biztosít az illetékes hatóságok számára az utótesztelés során észlelt túllépések rendkívüli körülmények között történő kezelése tekintetében * . A Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság standardja elismeri különösen, hogy előfordulhat, hogy még a jól kialakított modellek sem jelzik előre a nem várt magas piaci volatilitást. E rendkívüli körülmények között még egy pontos modell is számos kivételt generálhat viszonylag rövid idő alatt.

5.3. Noha a CRR kifejezetten nem hivatkozik a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság anyagában leírt rendkívüli körülményekre, biztosít bizonyos rugalmasságot az illetékes hatóság számára az utótesztelés eredményeinek értékelése során. Így különösen a CRR 366. cikkének (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felügyeleti hatóság mérlegelési jogkörrel rendelkezik a tekintetben, hogy ne vegye figyelembe a tényleges veszteségekből eredő túllépéseket, amennyiben e túllépések a modell hiányosságaitól eltérő tényezőkből, például rendkívüli piaci körülményekből erednek. A CRR ugyanakkor nem teszi lehetővé az illetékes hatóság számára, hogy hasonlóan kezelje a feltételezett túllépéseket, és azokat az utóteszteléshez kapcsolódó kiegészítő tétel kiszámítása során figyelmen kívül hagyja. A Covid19 által okozott piaci zavarok várhatóan a tényleges túllépések számához hasonlóan fogják befolyásolni a feltételezett túllépések számát.

5.4. Ennek következtében az illetékes hatóságokat a nemzetközi standardokhoz képest korlátozza a rendelkezésükre álló felügyeleti intézkedések köre azon célkitűzésük elérésében, hogy fenntartsák a hitelintézetek arra való képességét, hogy rendkívüli körülmények között piaci likviditást biztosítsanak és folytassák az árjegyzési tevékenységeket, amelyek kritikus szerepet játszanak a reálgazdaság támogatásában. További intézkedések, például rendkívüli körülmények között a (mind a tényleges, mind a feltételezett veszteségekből eredő) túllépések figyelmen kívül hagyása jobban elérnék ezt a célkitűzést. Ezért a CRR-t módosítani kell annak biztosítása érdekében, hogy az illetékes hatóságok rendkívüli körülmények között - a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság standardjával összhangban - megfelelő intézkedéseket hozhassanak. E célból az illetékes hatóságok számára további rugalmasságot kell biztosítani, amely lehetővé tenné számukra, hogy átmenetileg kiigazítsák a (mind a tényleges, mind a feltételezett veszteségekből eredő) túllépések számát vagy más megfelelő intézkedést hozzanak. Tekintettel arra, hogy a rendkívüli piaci körülmények nem meghatározott egyedi szervezetekhez kapcsolódnak, hanem az egész piachoz, az is fontos lenne, hogy az illetékes hatóság e jogkörét a felügyelt szervezetek által alkalmazott belső modellek tekintetében valamennyi felügyelt szervezetre vonatkozóan gyakorolja, nem pedig egyedi alapon.

Ez a vélemény közzétételre kerül az EKB honlapján.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2020. május 20-án.

az EKB elnöke

Christine LAGARDE