A jogszabály mai napon ( 2020.08.15. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

3/2020. (IV. 30.) PK vélemény

a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható megelőző távoltartás elrendelésére irányuló polgári nemperes eljárásra irányadó szabályoknak a veszélyhelyzet ideje alatt történő alkalmazásáról * 

A veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Veir.) - a bíróságok biztonságos működésének biztosítása érdekében, a közvetlen személyes kapcsolatok csökkentésének célkitűzését szem előtt tartva - speciális szabályokat tartalmaz mind a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: 1952-es Pp.), mind a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatálya alá tartozó ügyekre, 30. §-a pedig a bírósági hatáskörbe tartozó polgári nemperes eljárások, így a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvényben (a továbbiakban: Hketv.) szabályozott megelőző távoltartás elrendelésére irányuló polgári nemperes eljárás hatálya alá tartozó ügyekre is. Ha a Veir. valamely kérdéssel összefüggésben rendelkezést tartalmaz, úgy azt kell elsődlegesen alkalmazni, vagyis a Pp. és az 1952-es Pp. rendelkezései figyelmen kívül maradnak. A speciális és a perrendi szabályok alkalmazása összhangjának megteremtése és ezzel az ügyek zavartalan elbírálásának elősegítése érdekében a Kúria Polgári Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 27. § (1) bekezdése alapján a következő

véleményt

nyilvánítja.

1. A Veir. 21. § (3) és (7) bekezdését a Hketv. 15. § (1)-(3) bekezdéseire is alkalmazni kell.

2. A Veir. 21. § (3) bekezdése, illetve a Veir. 21. § (7) bekezdése szerint akkor tekinthető elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköznek a viber, skype vagy egyéb informatikai alkalmazás számitástechnikai eszközön való felhasználása, ha az a meghallgatott személy képmását és hangját egyidejűleg továbbító videóhívás mellett kerül alkalmazásra.

3. A Veir. 21. § (3) bekezdése, illetve a Veir. 21. § (7) bekezdése szerinti írásbeli nyilatkozatok beszerzése kizárólag akkor lehetséges, ha mindkét fél rendelkezik elektronikus levelezési címmel, illetve a kérelmező az elektronikus kapcsolattartást választotta vagy elektronikus kapcsolattartásra köteles. A bíróság köteles előírni a bántalmazó számára az elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz alkalmazását a bíróság által meghatározott időpontban, ha annak feltételei a bántalmazó számára adottak, illetve annak feltételeit a bántalmazó biztosítani tudja.

4. A Veir. 21. § (3) és (7) bekezdése alkalmazhatóságának hiányában kerülhet sor a Hketv. 15. § (1) bekezdése szerint a rendőrség megkeresésére az idézés és a kérelem kézbesítése iránt.

5. A bíróság mellőzheti a Hketv. 15. § (7) bekezdése szerint a felek egymás jelenlétében történő meghallgatását akkor is, ha azt az igénybe venni kívánt elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz alkalmazása teszi szükségessé.

6. A felek személyes megjelenésre idézése csak akkor szükséges, ha a meghallgatás másként nem foganatosítható a Veir. rendelkezései szerint.

7. Javasolt a rendőrség közreműködését kérni a bántalmazót távoltartás hatálya alá helyező határozat kézbesítéséhez. Ennek előrelátható - vagy tényleges - sikertelensége esetén a bíróság köteles az ilyen határozatot a postai szolgáltató útján, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok szerint a címzettek részére történő kézbesítés mellett a címzettek elektronikus levélcímének elérhetősége esetén elektronikus levélben, ennek hiányában, a telefonszámuk ismerete esetén a telefonos rövid üzenetszolgáltatás keretében küldött üzenethez (sms) elektronikusan mellékelve is megküldeni.

1. A Veir. megalkotásának alapvető célja az volt, hogy a veszélyhelyzet idejére - a bíróságok működését biztosítva - a személyes érintkezések számának csökkentése mellett teremtse meg a bírósági eljárások lefolytatásának a feltételeit. Ennek megfelelően a 30. § (1) bekezdése a kivételek körébe nem vont, valamennyi nemperes eljárásra irányadó. Ebből - figyelembe véve a Hketv. vonatkozásában a veszélyhelyzet idejére kimondott sajátos rendelkezések hiányát is - az a következtetés vonható le, hogy a Hketv. hatálya alá tartozó polgári nemperes eljárások körében is alkalmazandók a Veir.-nek a tárgyalás tartására és a személyes meghallgatás helyettesítésére irányuló rendelkezései, a Veir. 21. § (3) és (7) bekezdései.

2. A Hketv. 15. § (1)-(2) bekezdéseiben megjelenő jogalkotói szándék értelmezése során abból kell kiindulni, hogy a bíróságnak kötelező meghallgatást tartani, amelyen megkísérli a felek személyes meghallgatását. A meghallgatásra a Veir. 30. §-ának utaló rendelkezése alapján a nemperes eljárás jellegéből adódó eltérésekkel alkalmazni kell a Veir. peres eljárásra irányadó rendelkezéseit, így a Veir. 21. § (3) bekezdését. Ez alatt kell érteni különösen a skype vagy viber útján való meghallgatást is, ha ennek a feltételei rendelkezésre állnak. A telefonos meghallgatás (például viber) is elképzelhető, mert ez a forma alkalmas kép és hang továbbítására video hívásnál, ha a hivatali telefonon van ilyen lehetőség is.

3. A Hketv. 15. § (6) bekezdése szerint az eljárást hivatalból indult eljárás esetén a rendőrség által elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás kezdő időpontjától számított három napon belül, kérelemre indult eljárás esetén a kérelem beérkezésétől számított három munkanapon belül le kell folytatni. Ezek olyan rövid határidők, amelyek alatt nincs reális esélye annak, hogy a sikeres vagy sikertelen postai kézbesítés visszaigazolása a bírósághoz megérkezzen. Az elektronikus levelezés során az írásbeli nyilatkozat beszerzésének pedig értelemszerűen objektív feltétele, hogy mindkét fél rendelkezzen elektronikus levelezési címmel.

A Veir. és a Hketv. céljainak érvényesülését szolgálja a két jogszabály olyan értelmezése, amely szerint a bíróság kötelezettsége a bántalmazó számára az elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz használatának előírása. A bántalmazó tisztességes eljáráshoz való jogából fakadóan azonban ennek garanciális kritériuma az, hogy a bántalmazó rendelkezik ilyen eszközzel, vagy előreláthatóan tudja biztosítani ezt a feltételt.

4. A Hketv. 15. § (1) bekezdése kizárólag az idézés kézbesítésénél nevesíti a rendőrség közreműködését, azonban a bántalmazó esetében - ha a kérelmet is kézbesíteni kell - a kérelmet is ide kell érteni, hiszen a kérelem ismerete nélkül nem várható el, hogy nyilatkozzon a felhívásra. A bíróság jogosult a rendőrség közreműködését kérni az idézés és kérelem kézbesítéséhez. A bíróság az idézésben tájékoztatja a bántalmazót arról is, hogy a kérelemre írásban - ideértve az elektronikus levelet is - juttassa el a nyilatkozatát és észrevételeit, vagy személyesen jelenjen meg a bíróságon a kitűzött időpontban meghallgatásra.

5. A Veir. nem teszi kötelezővé a nyilatkozatok egyidejű, egymás jelenlétében történő beszerzését, ezért dönthet úgy a bíróság, hogy a Hketv. 15. § (7) bekezdése folytán mellőzi a felek egymás jelenlétében történő meghallgatását, vagyis akár a bíróságon is folyhat a meghallgatás két külön helyiségben a hivatali skype-on keresztül.

6. A Veir. rendelkezései módosítják a Hketv.-t. Így a Hketv. szerinti „kötelező” személyes meghallgatás a Veir. alkalmazásában azonosítható azzal, hogy „szükséges” a felek meghallgatása. Ezt az értelmezést támasztja alá különösen az is, hogy a Hketv. 15. § (2) bekezdése az ott meghatározott esetben a felek személyes meghallgatása nélkül is megengedi az ügy érdemi eldöntését. A járványügyi intézkedések hatékonysága megköveteli, hogy amennyiben a skype vagy más elektronikus hang- és képfelvételt lehetővé tevő rendszer a kérelmező rendelkezésére áll, a meghallgatás azon keresztül történjen. A bíróság épületében történő meghallgatás nem szolgáltat a bíró számára többletinformációt, így a kérelmező érdekeit sem veszélyezteti jobban annak elmaradása.

7. Elektronikus úton történő meghallgatás esetén a határozat nem kézbesíthető a kérelmezőnek papír alapon. A határozat időszerű kézbesítésének viszont kiemelt jelentősége van a kérelmező számára, mert ezzel tudja igazolni a hatóságok felé, hogy a bántalmazó távoltartás hatálya alatt áll. A Hketv. 16. § (3) bekezdés második és harmadik mondata szerint, ha a meghallgatáson a bántalmazó nem jelent meg, a bíróság - szükség esetén faxon vagy elektronikus úton - a rendőrség útján intézkedik a kézbesítésről. A rendőrség köteles a határozat kézbesítéséről gondoskodni és a kézbesítés megtörténtéről a bíróságot haladéktalanul tájékoztatni. E rendelkezés analógiájára hivatkozással indokolt a rendőrség közreműködését kérni a kérelmezőnek való kézbesítés körében is. Ha ez nem biztosítható, akkor indokolt az elektronikus levélben, ennek hiányában akár szöveges telefonos üzenetben (sms-ben), fájlcsatolással történő közlés addig, amíg a papír alapú kézbesítés meg nem történik. A jogalkotói cél ugyanis nem más, mint a bántalmazott jogvédelmének időszerű elősegítése.


  Vissza az oldal tetejére