A jogszabály mai napon ( 2022.05.25. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (2020/C 324/04) VÉLEMÉNYE

a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról: a regionális és helyi perspektíva * 

Előadó: Michael MURPHY (IE/EPP), Tipperary megye közgyűlésének tagja
Referenciaszöveg: Az Európai Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról; 2018. január 1. - 2018. december 31.
COM(2019) 455 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Általános megjegyzések

1. üdvözli az Európai Bizottságnak a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló éves beszámolóját; nemcsak fontos lépésnek tartja azt a nagyobb mértékű átláthatóság felé, hanem hatékony eszköznek is ahhoz, hogy a nyilvánosság számára tényszerű háttér-információkkal szolgáljanak az EU által megkötött kereskedelmi megállapodásokról;

2. hangsúlyozza, hogy az uniós kereskedelempolitika fontos lehetőséget rejt magában az uniós célkitűzések megvalósítása szempontjából, különösen ami a fenntartható növekedést, a fenntarthatósági célok elérését, a foglalkoztatást, a munkahelyteremtést és a beruházásokat illeti az Európai Unióban. Ugyanakkor azonban látja, hogy a Covid19-válság komoly megrázkódtatást jelent az európai és a globális gazdaságok számára, és torzítja a globális kereskedelem révén az európai kkv-k számára adódó lehetőségeket. A Kereskedelmi Főigazgatóság egy nemrégiben készült felmérése szerint 2020-ra a globális kereskedelem 10-16%-os csökkenése várható; az EU27 harmadik országok felé irányuló exportja vonatkozásában a visszaesés várhatóan 9-15% lesz, ami 282-470 milliárd eurós csökkenésnek felel meg * ;

3. emlékeztet arra, hogy az Európai Unióban 36 millió munkahely függ az EU-n kívülre irányuló kivitelektől, melyből 13,7 millió állást nők töltenek be; hogy 2000 és 2017 között a világ többi országába irányuló kivitelre épülő uniós munkahelyek száma 66%-kal nőtt, mely további 14,3 millió munkahelyet jelent; és hogy az áruk és szolgáltatások a világ többi országába történő értékesítésére épülő uniós foglalkoztatás aránya a teljes foglalkoztatáson belül 2000-2017 között 10,1%-ról 15,3%-ra nőtt * . Aggodalommal jegyzi meg, hogy a Covid19-világjárvány miatt az ILO becslései szerint 2020-ban csak Európában 12 millió munkahely szűnik meg;

4. hangsúlyozza a szabad, szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelem fontosságát, amely valamennyi kereskedelmi partner számára előnyös. Kéri az Európai Bizottságot, hogy továbbra is védje az EU kereskedelmi érdekeit, és lépjen fel a terjedőben lévő protekcionizmus ellen;

5. megjegyzi, hogy az uniós szabadkereskedelmi megállapodások regionális szinten fejtik ki hatásukat. Az RB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az rendszeresen naprakész tájékoztatást nyújtson neki, és már a tárgyalások korai szakaszában vegye figyelembe a lehetséges helyi és regionális kereskedelmi következményeket;

6. úgy véli, hogy a szabadkereskedelmi megállapodásokat alkalmassá kell tenni a kkv-k számára, ahogy a kkv-kat is alkalmassá kell tenni a szabadkereskedelmi megállapodások számára; hangsúlyozza e tekintetben a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepét a szabadkereskedelmi megállapodások kkv-k felé történő közvetítésében a helyi szinten;

7. hangsúlyozza az összes irányítási szint közös felelősségét annak biztosítása érdekében, hogy a globalizáció előnyeit tisztességesen osszák el, és a negatív hatásokat enyhítsék;

8. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyre több a nem WTO-konform intézkedés, és az új, nem vámjellegű, diszkriminatív szabályozások azzal a veszéllyel járnak, hogy mindkét oldalon túlzásba viszik a szabályozást, méghozzá annyira, hogy már ez válik megszokottá a globális kereskedelemben; úgy véli, hogy a meglévő uniós támogatási programokat és azok ellenőrzését az EU versenyszabályaival összhangban át kell értékelni a kereskedelmi háborúk által károsan érintett régiók tehermentesítése és ezáltal történő támogatása érdekében;

9. üdvözli, hogy 2017. december 22-én az Európai Bizottság az uniós kereskedelmi megállapodásokkal foglalkozó tanácsadó csoportot hozott létre azzal a céllal, hogy átláthatóbbá és inkluzívabbá váljon az uniós kereskedelempolitika; megjegyzi, hogy a csoport 28 szakértője *  közül senki nem képvisel helyi vagy regionális önkormányzatot vagy azoknak valamilyen szövetségét; arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a szakértői csoportot tartsa fenn a jelenlegi formájában, és őrizze meg az RB megfigyelői státuszát. Abban az esetben, ha megváltozik a szakértői csoport általános összetétele, az RB kéri, hogy tagként hívják meg a csoportba;

10. üdvözli azt a tényt, hogy az uniós kereskedelem 29%-31%-a preferenciális kereskedelmi megállapodások alá tartozik;

A Covid19-világjárványhoz kapcsolódó ajánlások

11. üdvözli az Európai Bizottságnak azt a bejelentését, hogy felülvizsgálati eljárást indít a kereskedelempolitika terén, amelynek alapján az év végére új stratégia készül. Az RB mindemellett annak biztosítására kéri az Európai Bizottságot, hogy ez a felülvizsgálat fordítson kellő gondot és figyelmet a szabadkereskedelmi megállapodások tagállami régiókban és városokban történő végrehajtásának kérdésére;

12. a Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy a globális gazdaságok szorosan összekapcsolódnak egymással, és válság idején egyetlen ország sem képes önállóan előállítani a számára szükséges cikkeket. Ezért a tisztességes, nyitott és szabályokon alapuló globális kereskedelmi rendszer biztosítása érdekében az RB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy folytassa a WTO reformjával kapcsolatos munkáját. Megjegyzi ennek kapcsán, hogy azokban az esetekben, amikor torzul a globális verseny, az EU-nak teljes mértékben ki kell használnia piacvédelmi eszközeit, és új eszközöket kell kifejlesztenie a harmadik országok piactorzító gyakorlatainak kezelésére;

13. arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy folytassa a külföldi támogatások által az egységes piacon belül okozott versenytorzulások megszüntetésére irányuló munkáját. Ezzel kapcsolatban az RB várja az Európai Bizottság külföldi támogatásokra vonatkozó eszközről szóló fehér könyvének közzétételét. Különösen fontos az előrelépés ezen a munkaterületen annak érdekében, hogy egyenlő versenyfeltételek érvényesüljenek az uniós vállalatok számára olyan területeken, mint a közbeszerzés;

14. megjegyzi, hogy végső soron a régiók és kormányzataik állnak a válság frontvonalában és kezelik annak egészségügyi és gazdasági hatásait. Úgy véli ezért, hogy az EU-nak dolgoznia kellene azon, hogy stratégiai készleteket építsen ki a létfontosságú felszerelésekből annak érdekében, hogy a régiók felkészülten várhassák a jövőbeli járványokat. E tekintetben üdvözli az Európai Bizottság „nyílt stratégiai önállóságra” vonatkozó elképzelését, amelynek célja a globális ellátási láncok diverzifikálása, valamint egyes kritikus fontosságú anyagok előállításának részbeni visszatelepítése az EU-ba;

15. üdvözli a többéves pénzügyi keretről szóló május 27-i új javaslatot, amely magában foglalja az új REACT-EU-t és a Next Generation EU ideiglenes megerősítését. Ennek kapcsán az RB üdvözli a kohéziós politikára elkülönített további forrásokat, amelyek felhasználhatók a válság gazdasági hatásainak leküzdésére, többek között az érintett kkv-k (mindenekelőtt a válság által leginkább sújtott ágazatokban működők) beruházásainak és likviditásának helyben történő biztosításával. Így elérhető, hogy minél több vállalkozást és munkahelyet mentsenek meg;

16. üdvözli számos uniós finanszírozási program - köztük az InvestEU - alkalmazásának a Covid19-válság kapcsán történő egyszerűsítését. Sürgeti azonban az Európai Bizottságot, hogy a pandémián túlmutató programok széles körében is vigye tovább a finanszírozáshoz való jobb hozzáférés rendszerét, lehetővé téve az európai kkv-k számára, hogy a digitalizációt és a dekarbonizációs technológiákat nyereséges lehetőségekké alakítsák a fenntartható gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés érdekében;

A kereskedelmi megállapodások lehetőségének teljes kiaknázása - regionális és üzleti perspektívák

17. határozottan egyetért az Európai Bizottság azon nézeteivel, hogy az uniós vállalatok csak akkor profitálhatnak az uniós kereskedelmi megállapodásokból, ha e megállapodások tartalmáról releváns információkkal rendelkeznek, és megértik, hogyan működnek a gyakorlatban; hangsúlyozza annak szükségességét, hogy bevonják a regionális képviselőket a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásának továbbfejlesztésére irányuló erőfeszítésekbe; ennek érdekében hangsúlyozza, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtását illetően kifejezetten az egyes tagállamokra, azok régióira és a regionális üzleti érdekekre szabott cselekvési terveket kell kidolgozni;

18. kifejezi aggodalmát amiatt, hogy a származási szabályok összetettsége és az uniós kereskedelmi partnerek által előírt, az uniós vállalatoknak biztosított preferenciákra vonatkozó adminisztratív űrlapok, valamint a preferenciális származás bizonyításához szükséges erőfeszítés aránytalannak tűnik az uniós kkv-kat tekintve, mivel azoknak nincsenek olyan erőforrásaik, mint a nagyvállalatoknak;

19. megerősíti azt a régóta képviselt álláspontját, hogy az uniós kereskedelmi megállapodások semmilyen közigazgatási szinten sem akadályozhatják a közszolgáltatások nyújtását, támogatását vagy szabályozását, illetve a polgároknak nyújtott szolgáltatások körének bővítését;

20. emlékeztet arra, hogy a kkv-k exporttevékenységének nagy része elsősorban az egységes piacon történik * , a kkv-k körülbelül fele pedig az EU 28 tagállamán kívül ad el árut * ; továbbá hogy a kkv-k exporttevékenysége erősen koncentrált: a teljes uniós kkv-export több mint kétharmada hat tagállamból *  származik;

21. hangsúlyozza, hogy az RB és az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége által nemrég végzett felmérés szerint a hatékony kereskedelmi végrehajtás az alábbiakat követeli meg * :

a) az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos ismerethiány kezelése arra vonatkozó gyakorlati információ biztosításával, hogy a kkv-k hogyan tudják az adott szabadkereskedelmi megállapodásokat a gyakorlatban hasznosítani, valamint az üzleti szféra regionális és helyi szintű tájékoztatási tevékenységeinek bővítése révén (képzések, szemináriumok, workshopok, roadshow-k stb.),

b) a vállalkozások és kkv-k támogatására szolgáló, rendelkezésre álló ingyenes eszközök felhasználóbarát jellegének javítása, a nyilvánosság figyelmének felkeltése létezésükre,

c) a származási szabályok és vámeljárások összetettségének és hiányzó koherenciájának kezelése,

d) egy ingyenes online származásiszabály-kalkulátor gyors bevezetése, amely közvetlen támogatásként segíti az uniós kkv-kat abban, hogy eligazodjanak az uniós kereskedelmi megállapodásokban szereplő ilyen összetett szabályok között;

22. úgy véli, hogy többet kell tenni a nemzetközi kereskedelem működésével kapcsolatos információk terjesztése érdekében, különösen a tagállamok, illetve helyi és regionális önkormányzataik szintjén, amely utóbbiaknak a kkv-kkal kapcsolatos ismereteik és azokhoz való közelségük miatt kulcsszerep jut; ezért látja az RB-ben és az Európai Bizottságban rejlő lehetőséget arra, hogy szisztematikusan együttműködjenek a vonatkozó információk terjesztése terén, és megfelelő interaktív eszközöket - például egy, a kkv-kra szabott származásiszabály-kalkulátort - fejlesszenek ki;

23. üdvözli az Európai Bizottság olyan online portál létrehozására irányuló magas szintű munkáját, amely két adatbázist - a Piacrajutási Adatbázist és a kereskedelmi segélyszolgálatot - integrál;

24. üdvözli továbbá az Európai Bizottság által használt meglévő eszközöket, amelyekkel ösztönzi és támogatja az uniós kkv-k nemzetköziesítési erőfeszítéseit, hogy globálisan versenyképesebbek legyenek, illetve kiemeli, hogy ezeknek az eszközöknek alulról felfelé kell építkezniük az alkalmazásuk során;

25. kifejezi aggodalmát az Európai Bizottság jelentésében szereplő, kereskedelmi partnerekkel való rendezetlen kérdések, nevezetesen annak kapcsán, hogy az uniós termékek továbbra is akadályokba ütköznek a partnerországok piacainak elérésekor. Kiemelten kellene kezelni a technikai jellegű szabványok kölcsönös és bürokráciamentes elismerését;

Annak biztosítása, hogy a globális gazdasági szerepvállalás ne vezessen egyenlőtlenségekhez az uniós régiókban

26. úgy véli, hogy bár a szabadkereskedelmi megállapodások általános gazdasági növekedést eredményeznek, egyes gazdasági ágazatokat és az azoknak helyt adó régiókat várhatóan mégis negatívan érintenek majd;

27. támogatja az Európai Bizottság azon nézetét, hogy az uniós kereskedelmi megállapodások nagyszerű lehetőséget kínálnak a mezőgazdasági termékek uniós exportja terén, azonban kifejezi aggodalmát amiatt, hogy a Mercosurral kötött kereskedelmi megállapodás fenntarthatósági hatásvizsgálatáról szóló időközi jelentés tervezete azt jelzi, hogy az uniós mezőgazdaság és a vidéki területek tekintetében negatív hatások várhatók. Ez az oka annak, hogy egyes tagállamok jelenlegi formájában elutasítják a megállapodást. Annak felmérését is rendkívül fontosnak tartja, hogy a Mercosur-megállapodás mennyire segíti az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó célt. E tekintetben az EU-Mercosur megállapodás ratifikációját attól kellene függővé tenni, hogy tesznek-e intézkedéseket a brazil Amazonas-vidék jelenlegi rekordszintű erdőirtásának visszafordítására;

28. kiemeli, hogy egy, az RB által az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségével együttműködésben végzett, a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtását vizsgáló közelmúltbeli felmérés azt mutatta, hogy az érintettek a külföldi vállalatok által kiváltott versenykényszert is említésre méltó problémának tartották a régiók számára az uniós kereskedelmi megállapodások hatályba lépésekor * ;

29. hangsúlyozza, hogy a régiók exportteljesítménye pozitív és erős korrelációs viszonyban áll a GDP-vel, és hogy a kereskedelem az elemzésbe tartozó tagállam kevés régiójában koncentrálódik, amit az Európai Parlament Kutatószolgálata egyes tagállamok kereskedelmi forgalmának elemzésén alapuló tanulmánya *  is nyomatékosít;

30. emlékeztet arra, hogy a globalizáció területileg egyenetlen hatását az Európai Bizottság elismerte a Globalizáció felelősségteljesebb kézben tartása, valamint az Uniós finanszírozások jövője című vitaanyaggal, hangsúlyozva, hogy míg a globalizáció előnyei széles körűek, a költségek gyakran lokalizáltak;

31. kiemeli, hogy a fentiekben bemutatott egyenlőtlenségek megoldása közösségi szintű választ igényel, hogy egyetlen személy vagy régió se maradjon hátra;

32. határozottan úgy véli, hogy a területi hatásvizsgálatok erőteljes eszközei az európai régiókra vonatkozó kereskedelmi ügyletek lehetséges aszimmetrikus hatásainak idejekorán történő beazonosítására és számszerűsítésére, lehetővé téve, hogy az érintett területek megfelelő közérdekű politikákat hajtsanak végre e hatások kezelésére; ezt a gondos, átlátható és bizonyítékokon alapuló kereskedelmi politikák megvalósításának fontos elemének tekinti;

33. különös hangsúlyt helyez a kohéziós politika szerepére az uniós területek versenyképességének javításában az adott terület igényeihez igazított célzott beruházások révén olyan kulcsfontosságú szektorokban, mint a hálózati infrastruktúra, kutatás és innováció, kkv-k, informatikai szolgáltatások, környezetvédelmi és éghajlat-politikai intézkedések, minőségi munkahelyek és társadalmi befogadás;

34. számos adat azt mutatja, hogy a nemzetközi kereskedelemben regionális eltérések figyelhetők meg, ezért rámutat, hogy ha az EU tovább akarja liberalizálni a kereskedelmet, akkor minden lényeges idevonatkozó kezdeményezés előtt mindenképpen hatásvizsgálatot kell végezni elsősorban arról, hogy annak milyen hatásai lehetnek nemzeti, de főképp szubnacionális szinten;

35. üdvözli, hogy 2020. májusi európai helyreállítási tervében az Európai Bizottság javasolta szükséghelyzeti eszközei - köztük az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap (EGAA) - megerősítését és rugalmasabbá tételét, hogy az erőforrásokat gyorsan és a szükséges mértékben be lehessen vetni. Reméli, hogy az Európai Bizottság mihamarabb összeállítja javaslatát, és ennek fényében megismétli * , hogy a 2021-2027-es támogatási időszak tekintetében az EGAA-ra vonatkozó korábbi javaslat viszonylag magas igénybevételre jogosító küszöbértékeket (legalább 250 fős elbocsátás) * , és alacsony, évi mintegy 225 millió eurós költségvetési keretösszeget irányzott elő;

Kereskedelmi politika mint a fenntarthatóság javításának fő eszköze

36. határozott meggyőződése, hogy a kereskedelmi politikának fontos szerepe van annak biztosításában, hogy a globalizáció pozitív gazdasági, társadalmi, területi és környezeti hatással legyen az emberekre és vállalkozásokra Európában és Európán kívül is;

37. emlékeztet arra, hogy az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége 2019. évi tematikus felmérése szerint *  megnőtt azon válaszadók aránya, akik aggódnak a nemzetközi kereskedelem negatív környezeti hatásai miatt, ugyanez a felmérés pedig azt is megállapította, hogy emelkedett azon válaszadók száma, akik úgy vélik, hogy környezeti hatásai miatt a nemzetközi kereskedelem nem előnyös számukra;

38. emlékeztet arra, hogy a zöld megállapodásnak be kell ágyaznia a kereskedelmi politikát a gazdaság-, a szabályozás- és a versenypolitikába, egészében arra törekedve, hogy segítse a környezetvédelmet és nagyratörő környezeti célokat tűzzön ki az ipar egésze számára;

39. úgy véli, hogy egy a „kibocsátásáthelyezés” problémájával foglalkozó mechanizmus felhasználható lenne a versenyfeltételek kiegyenlítéséhez; megjegyzi azonban, hogy az intézkedésnek egyensúlyba kell hoznia a környezetvédelmi, kereskedelmi és méltányossági aggályokat, hogy elkerülhetők legyenek az uniós országokból származó exportok elleni retorziók és ezáltal az uniós ipar sérülése;

40. határozottan támogatja az Európai Bizottság 15 pontos akciótervét mint fontos eszközt arra, hogy növeljék a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetek hatékonyságát, amelyek minden modern uniós kereskedelmi megállapodás részét képezik. Ez azonban csak olyan záradékokkal érhető el, amelyek lehetővé teszik a fenntarthatósági követelmények végrehajthatóságát, ellenőrizhetőségét és szankcionálhatóságát;

41. annak kapcsán, hogy a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezet rendelkezései be nem tartásának bizonyos kereskedelmi (kereskedelemmel kapcsolatos) következményekhez kell-e vezetnie, az RB azt a nézetet támogatja, hogy gondoskodni kell szankcionálási mechanizmusokról is, amelyeket - például az alapvető ILO-normák vagy a fenntarthatósági normák figyelmen kívül hagyásával - tisztességtelen versenyt folytató országok esetében lehet alkalmazni;

42. hangsúlyozza, hogy jobban érvényt kell szerezni az uniós kereskedelmi megállapodások kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezeteinek, mégpedig „puha” intézkedésekkel, valamint az EU és a tagállamok saját diplomáciai eszközeinek jobb alkalmazásával;

43. kéri továbbá, hogy az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokba foglaljanak bele szigorú szabályokat a tőzsdén jegyzett társaságok helytelen vagy visszaélésszerű transzferáraira és adókijátszására vonatkozóan;

44. egyetért azzal, hogy a kereskedelemről és fenntartható fejlődésről szóló fejezetek a kereskedelem révén javíthatják az olyan körülményeket, mint a tisztességes munka, a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, hogy hatékony és fenntartható politikai változást *  lehessen elérni a harmadik országokban; megjegyzi ugyanakkor, hogy ezek a kérdések természetükből adódóan az országok alkotmányos rendjén belüli demokratikus folyamatok eredményei;

45. üdvözli e tekintetben, hogy az Európai Bizottság kinevezett egy kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselőt, aki szorosan nyomon követi az uniós kereskedelmi megállapodásokban foglalt éghajlat-, környezet- és munkavédelmi intézkedések végrehajtását, és biztos abban, hogy a kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő megfelelő kommunikációs csatornákat alakít ki a civil társadalommal és a regionális önkormányzatokkal; kéri az Európai Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy elegendő erőforrások álljanak a főtisztviselő rendelkezésére feladatainak teljesítéséhez;

46. ennek kapcsán utal azonban a Régiók Európai Bizottságának „A kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos uniós tárgyalások demokratikus vetülete: a polgárok és a helyi és regionális önkormányzatok szerepe és felelőssége” című tanulmányára, amely hangsúlyozza, hogy pusztán az információk rendelkezésre állása még nem képes átlátható és részvételi folyamatot biztosítani, és hogy külön figyelmet kell fordítani az ilyen információkhoz való hozzáférést biztosító nemzeti és helyi szintű mechanizmusokra. A helyi és a regionális önkormányzatok különösen hangsúlyozzák a kereskedelempolitika terén a nemzeti szintekkel való párbeszéd formális mechanizmusainak gyakori hiányát, mely uniós szinten még inkább érezhető;

47. egyúttal úgy véli, hogy az uniós kereskedelempolitikának nem kellene aláásnia a harmadik országokban folytatott uniós fejlesztési támogatási erőfeszítéseket, a gyengébb gazdaságok esetében pedig kiegyensúlyozott megközelítést szorgalmaz a szabad kereskedelmet illetően. Emlékeztet mind a szabad, mind pedig a tisztességes kereskedelem jelentőségére, hangsúlyozva, hogy a régiók közötti és a régiókon belüli gazdasági integráció komolyan hozzájárulhat a szegénység csökkentéséhez. Nagyobb szakpolitikai koherenciát sürget a nemzetközi kereskedelmi és fejlesztési ágazatokban, és nyugtázza, hogy az EU a nemzetközi fejlesztési támogatásoktól egy egyenlőbb partnerségen alapuló megközelítés irányába mozdult el;

Az adott szektorok és régiók egyedi fejlesztései negatív hatásainak enyhítése

48. felkéri az összes fő intézményi szereplőt, hogy szenteljen külön figyelmet az EU 27 tagállamának régiói és az Egyesült Királyság közötti meglévő kereskedelmi kapcsolatokra, amelyek nagy mértékben meghatározzák majd az Egyesült Királyság EU-ból való kilépésének gazdaságaikra gyakorolt hatását; megfelelő intézkedések tervezésére van szükség azon ágazatok és területek vonatkozásában, amelyek esetében különösen jelentős lenne a negatív hatás;

49. üdvözli, hogy az Európai Bizottság 2020. február 3-án azt ajánlotta a Tanácsnak, hogy nyissa meg az Egyesült Királysággal való új partnerségre irányuló tárgyalásokat; úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy az elért megállapodás megfelelően védje az EU érdekeit;

50. hivatkozik a spanyol küldöttség által a Régiók Bizottsága részére küldött vitaanyagra * , és sajnálja, hogy elsősorban az uniós tagállamok által előállított mezőgazdasági és agrár-élelmiszeripari termékeket érinti az Egyesült Államok azon döntése, hogy további - összesen 7,496 milliárd dollárnyi - vámot vet ki az európai termékekre, ellenintézkedésként az EU és egyes tagállami kormányok által az Airbus repülőgépek gyártója részére nyújtott támogatásra;

51. hangsúlyozza, hogy az USA által bevezetett acélvámok a harmadik országokból származó acéltermékek kereskedelmének jelentős átalakulásához vezettek: ezek a szereplők egyre inkább az európai piacra próbálnak belépni. Az acélipar borús gazdasági környezetét szem előtt tartva újra kell értékelni az ágazatban alkalmazott uniós védintézkedések hatékonyságát, elkerülendő, hogy a belföldi acélipari vállalatok további károkat szenvedjenek. Ennek keretében kifejezetten meg kellene fontolni a korábbi vámkontingens-emelések visszavonását;

Azonos versenyfeltételek biztosítása az uniós vállalatoknak egy szabályokon alapuló kereskedelmi rendszerben

52. rámutat arra, hogy az EU által különféle, a kereskedelemhez nem kapcsolódó geopolitikai okokból harmadik országokra kivetett szankciókra olyan ellenszankciókkal válaszolnak, amelyek aránytalanul sújtanak egyes, az érintett harmadik országokban régóta kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó régiókat. Úgy véli, hogy megfelelő egyensúlyt kell biztosítani a kompenzációs intézkedések és a verseny védelme között, és hogy a kereskedelmi háborúk által hátrányosan érintett régiók támogatása érdekében újra kell értékelni a meglévő uniós támogatási programokat;

53. felhívja a figyelmet a technológiákat, vállalatokat és piacokat a külső szereplők tisztességtelen kereskedelmi gyakorlataival szemben védő, határozottabb kereskedelmi politika iránti igényre, és úgy véli, hogy az EU-nak proaktívabb kereskedelmi politikára van szüksége, amely vállalatait kész megvédeni olyan kiegyenlítő intézkedések révén, amelyek képesek lépést tartani a friss értéklánci fejlesztésekkel, illetve a kereskedelmi ellentétekre vonatkozó kötelező érvényű jogi keretrendszer révén; örömmel fogadja, hogy az EU támogatja a multilateralizmust és a WTO reformjára irányuló ötleteket, valamint üdvözli az Európai Bizottság proaktív hozzáállását a WTO fellebbviteli testülete, azaz a Kanadával és Norvégiával kötött időközi fellebbviteli megállapodások vonatkozásában kialakult patthelyzet kapcsán;

54. megjegyzi azonban, hogy bár észszerűen arra lehet számítani, hogy egyetlen ország sem tudja függetleníteni magát a globalizációtól óriási gazdasági költségek nélkül, a multilaterális kereskedelmi rendszer összeomlásának kockázata valós, és így az EU-nak mérlegelnie kell egy B tervet;

55. határozottan támogatja az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy módosítson a végrehajtási rendeleten, hogy az Európai Bizottság ellenintézkedéseket hajthasson végre olyan helyzetekben, ahol a partner megakadályozza, hogy a vita eljusson arra a pontra, ahol ez a felhatalmazás megadható;

56. egyetért azzal, hogy az EU-nak fel kell vennie a kesztyűt a kölcsönösség biztosítása és a protekcionizmus leküzdése érdekében, amikor harmadik országok beszerzési piacaira lép be;

57. sajnálja ezért, hogy az Európai Bizottság által 2016-ban előterjesztett nemzetközi beszerzési eszközről szóló felülvizsgált javaslattal *  kapcsolatos intézményközi tárgyalásokban nem történt előrehaladás.

Kelt Brüsszelben, 2020. július 2-án.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS


  Vissza az oldal tetejére