| Előadó: | KARÁCSONY János Ádám (HU/EPP), Tahitótfalu önkormányzati képviselője | |
| Referenciaszöveg: | előretekintő vélemény |
POLITIKAI AJÁNLÁSOK
A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA
Bevezető megjegyzések
1. üdvözli az új Európai Bizottság által javasolt európai zöld megállapodást * , a szennyezőanyag-mentességi célkitűzést, amely a toxikus anyagoktól mentes környezet megteremtését hivatott biztosítani - mely az új környezetvédelmi biztos által említett három prioritás egyike -, és mindenekelőtt a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó, 2021-ben elfogadandó szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet;
2. megjegyzi, hogy az EU-ban egyre többen támogatják a levegőminőség javítását célzó ambiciózus intézkedéseket, amint arról a levegőminőséggel kapcsolatos attitűdöket vizsgáló 2019. évi Eurobarométer tematikus felmérés is beszámolt. A levegőszennyezéssel kapcsolatos, a fiatalok tömeges környezetvédelmi megmozdulásaiban is tetten érhető növekvő aggodalom lökést kell hogy adjon az e területen tett ambiciózus fellépésekhez;
3. megjegyzi, hogy a levegőszennyezés továbbra is a legnagyobb környezeti eredetű egészségi kockázat Európában: évente majdnem 500 000 ember idő előtti halálát okozza (ami a közúti balesetek áldozatainak tízszerese). A légszennyezés összefügg a légzőszervi és szív- és érrendszeri betegségekkel, a szélütéssel és a rákkal. Továbbá az éghajlatot, az ökoszisztémákat, az épített környezetet - ezen belül a kulturális örökséget - és a gazdaságot is jelentősen károsítja;
4. rámutat arra, hogy fontos beépíteni a Covid19-világjárvány tanulságait a jövőbeli politikákba. Egyrészt lehetséges összefüggés van a levegőszennyezés és a Covid19-vírussal való fertőződés következményeinek súlyossága között * , ezért a levegőszennyezés elleni küzdelemnek továbbra is az uniós helyreállítási terv kulcsfontosságú prioritásai között kell maradnia. Másrészt a forgalom, az ipari termelés és egyéb tevékenységek jelentős csökkenése a kijárási korlátozások során nagymértékben csökkentette a levegő- és zajszennyezést is. A polgárok világosabban láthatták, hogy az egészségesebb környezet, a forgalom csökkenése, a több nyitott közéleti találkozóhely és a természeten alapuló megoldások kulcsfontosságúak jóllétük szempontjából. Erős annak támogatottsága, hogy ebből a történelmi lehetőségből valami jobbat építsünk fel;
5. megállapítja, hogy a levegőminőség az utóbbi években fokozatosan javult Európában, de számos tagállam nem felel meg a hatályos előírásoknak: jelenleg több mint a felük ellen folyik emiatt kötelezettségszegési eljárás. Ezenkívül megjegyzi, hogy az emberi légzőrendszerre egyik legveszélyesebb szennyezési forma, a finom szálló por (PM2,5) szintje nem csökkent jelentős mértékben Európában;
6. nagyra értékeli a tagállamok, az európai intézmények és a nemzetközi szervezetek által a légszennyezés felmérése és kezelése érdekében végzett munkát * ;
7. megismétli az integrált megközelítésre, az ambiciózus európai forráspolitikára, valamint az európai immisszió- és emissziópolitika összekapcsolására irányuló kérését mind az ambíciók, mind az időkeretek tekintetében * . Kéri, hogy vegyék figyelembe az RB regionális központjai * körében folytatott konzultáció következtetéseit, amely a környezeti levegő minőségéről szóló uniós irányelv és a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv végrehajtását vizsgálta, valamint az „Úton a 8. környezetvédelmi cselekvési program felé” című véleményének * ajánlásait;
8. emlékeztet arra, hogy ezen a területen a helyi és regionális önkormányzatok különös felelősséggel tartoznak mind a jövő nemzedékek, mind pedig a ma élő polgárok és különösen a kiszolgáltatottabb helyzetű csoportok iránt, így a Covid19-válság során szerzett tapasztalatok alapján meg van győződve arról, hogy a változás lehetséges. Ezért a következő ajánlásokat fogalmazza meg;
Lehetséges új kezdeményezések
Jogalkotási intézkedések
9. tudomásul veszi a célravezetőségi vizsgálat azon megállapítását, hogy a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek részben eredményesek voltak a levegőminőség javításában, de van még mit javítani. Az RB azt ajánlja, hogy az irányelv felülvizsgálata során, a WHO ajánlásai alapján, vegyék fontolóra az ultrafinom részecskék és a korom esetleges figyelembevételét is, mivel mindkettő igen káros az egészségre. Szintén az egészségügyi hatások kapcsán a hangsúlyt a levegőminőség vizsgálatáról annak mérésére kellene áthelyezni, hogy az emberek milyen mértékben vannak kitéve a levegőszennyezésnek; várakozással tekint a vonatkozó, kellő időben érkező jogalkotási javaslatok elé, és adott esetben helyi és regionális szempontokat figyelembe vevő javaslatokkal hozzájárul majd ezekhez az eljárásokhoz;
10. egyetért azzal, hogy a jelenlegi ellenőrzési szabályok jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy összehasonlítható és megbízható levegőminőség-mérési adatokhoz jussunk. Az egyes tagállamok által kialakított ellenőrzési rendszereket azonban még jobban össze kellene hangolni. Az RB azt ajánlja, hogy szorosabban vonják be a helyi és regionális önkormányzatokat a mérőállomások helyének kijelölésébe;
11. megjegyzi, hogy az Európai Számvevőszék jelentése szerint az EU levegőminőségi normáit közel 20 évvel ezelőtt állapították meg, és hogy ezek némelyike messze elmarad a WHO iránymutatásaitól és az emberi egészségre gyakorolt hatásokkal kapcsolatos legfrissebb tudományos eredmények alapján ajánlott szinttől;
12. támogatja az Európai Bizottság arra vonatkozó bejelentését, hogy javasolni fogja, hogy a levegőminőségi előírásokat hozzák közelebb a - jelenleg felülvizsgálat alatt álló - WHO-iránymutatásokhoz, de felhívja a figyelmet az alábbi megfontolásokra. Figyelembe véve, hogy számos tagállam nem felel meg a jelenlegi előírásoknak, jó volna, ha szükség esetén további segítséget nyújtanának a végrehajtáshoz, illetve megfelelő és szigorúan ellenőrzött időhatárokat szabnának a megfelelésre. Az RB kimondottan hatékony módszernek tartja a kibocsátások szabályozását, és ezért javasolja, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet annak szigorítására; ugyanakkor az RB üdvözli, hogy egyes tagállamok, régiók vagy városok már most is alkalmazhatnak - és alkalmaznak is - szigorúbb határértékeket;
13. kiemeli, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kibocsátásszabályozásra, mivel azzal a kibocsátások forrásnál történő csökkentése (a szennyezés megelőzése) révén jobb eredmények érhetők el a levegő tisztábbá tételében. A nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv ambiciózus csökkentési kötelezettségeket ír elő a tagállamok számára, de uniós szintű ágazati szabályozásra is szükség van. Uniós jogszabályokkal egyenlőbb versenyfeltételek biztosíthatók, mivel a szigorúbb helyi kibocsátáscsökkentési követelmények kedvezőtlen gazdasági hatásokkal járhatnak. Az uniós jogszabályoknak meg kell akadályozniuk továbbá a szennyezés például szomszéd városok, országok vagy földrészek közötti, illetve azáltal történő áthelyezését is, hogy a dízelüzemű gépjárműveket a használatukat betiltó nyugat-európai városokból Kelet-Európába, Afrikába vagy a világ más részeibe exportálják. Több figyelmet kell fordítani azokra a területekre, ahol a közelmúltban nem került sor szabályozásra: ilyen például a (szárazföldi) szállítás, a közúti közlekedés nem kipufogógáz-eredetű kibocsátásai (fékek és gumiabroncsok kopása), a dízelüzemű (városi villamosenergia-termelő) generátorok, a légi közlekedés vagy a kis méretű (<1 MWth) tüzelőberendezések, például a háztartási fa- és széntüzelésű tűzhelyek és bojlerek. Kiemelt figyelmet kell fordítani a valós vezetési és használati körülményekre;
Finanszírozás
14. rámutat arra, hogy általában nem áll rendelkezésre kellő célzott uniós finanszírozás a levegőminőségi intézkedésekre, levegőminőségi tervek kidolgozására és végrehajtására, valamint általában a levegőminőség valós idejű nyomon követésére és javítására. A finanszírozáshoz jutás folyamata is nehéz, ezért azt jelentősen egyszerűsíteni kell, hogy sikeresek legyenek a finanszírozási pályázatok. Az ilyen finanszírozáshoz szükséges pénzügyi források előteremtése a „szennyező fizet” elven kell hogy alapuljon;
15. megjegyzi, hogy az erőteljes szállóporszennyezés különösen a nagy városi agglomerációkat, a nagymértékben iparosodott régiókat és az EU legszegényebb - és sok esetben energiaszegénységgel is szembesülő - területeit érinti. Az egyes ágazatok (mezőgazdaság, közlekedés, ipar és energiatermelés) átállását és a levegőszennyezést ezért integrált módon, testreszabott megközelítést alkalmazva kellene kezelni. A finanszírozás elengedhetetlen, mivel a levegőminőségi programok végrehajtásának sikere jelentős mértékben függ a pénzügyi forrásoktól. Emellett egyes régiókat nemcsak hátrányos társadalmi-gazdasági feltételek, hanem kedvezőtlen földrajzi vagy éghajlati viszonyok is sújtanak, ezért további segítségre van szükségük a levegőszennyezés elleni küzdelemhez;
16. hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóságra való átállás és ezzel kapcsolatban a levegőminőség javítása kihívások elé állítja a helyi és regionális közösségeket. Az RB üdvözli az Európai Bizottság „Uniós költségvetés - az európai helyreállítási terv motorja” című közleményét, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy egyszerűsítse az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést és bővítse az ezzel kapcsolatos lehetőségeket - különösen ami az ERFA-t, a LIFE-ot és az EMVA-t, valamint a Méltányos Átállást Támogató Alapot illeti, hiszen ezzel több célkitűzést lehetne elérni, ami hasznos a levegőminőség szempontjából is, különösen azokat a célkitűzéseket tekintve, amelyek a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek szerinti levegőminőségi tervekben szerepelnek. Ennek kapcsán mindenképpen biztosítani kell az EU által finanszírozott projektek és a nemzeti, regionális és helyi hatóságok politikái közötti koherenciát, hogy azok a lehető legnagyobb hatást tudják elérni. Ezért az RB arra kéri a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy mozdítsák elő a helyi és regionális önkormányzatokkal való szoros együttműködést a megfelelő stratégiák, politikák és programok kidolgozása során;
17. kéri, hogy vezessenek be ösztönzőket, illetve ismerjék el a jól teljesítő helyi és regionális önkormányzatokat;
A végrehajtás javítása
Többszintű kormányzás, együttműködés, végrehajtás és érvényesítés
18. megjegyzi, hogy a célravezetőségi vizsgálat végrehajtással kapcsolatos problémákat említ, rámutatva arra, hogy a hiányos levegőminőségi tervek és az, hogy a tagállamok nem eléggé elkötelezettek a megfelelő intézkedések meghozatala iránt, jelentős késedelmet okozott a levegőminőségi előírások teljesítésében; rámutat, hogy a levegőminőségi tervek korlátozott hatékonyságának egyik fő okát a gépjárművekre vonatkozó korábbi, a valós vezetési körülményeknek nem megfelelő uniós kibocsátási határértékek jelentették;
19. megjegyzi, hogy a légszennyezés több különféle - természetes, határokon átnyúló, nemzeti, regionális és helyi (akár utcaszintű) - forrásból ered. A levegőszennyezés elleni küzdelem érdekében minden szinten csökkenteni kell a kibocsátásokat, hogy minden szint kivegye a részét a felelősségből. A valódi javuláshoz szoros és hatékonyabb együttműködésre és kommunikációra lesz szükség a különböző kormányzati szintek között. A regionális önkormányzatok koordinációs szerepet tölthetnének be a helyi és a nemzeti szint között, és össze kellene gyűjteni és terjeszteni kellene a bevált gyakorlatokat. Az együttműködést ki kell terjeszteni a vállalatokra, a tudományos testületekre és más érdekelt felekre, valamint a lakosságra is;
20. megjegyzi, hogy már rendelkezésre állnak olyan célzott eszközök, mint a TAIEX-EIR Peer-to-Peer, amelyeket számos tagállam és helyi és regionális önkormányzat sikerrel alkalmaz;
21. üdvözli azokat az erőfeszítéseket, melyek célja, hogy nemzetközi megállapodás szülessen a határokon átnyúló levegőszennyezésről. Mind az Európai Bizottság, mind a tagállamok aktívan részt vesznek bizonyos munkacsoportokban és együttműködési programokban a nagy távolságra jutó, országhatárokon átterjedő levegőszennyezésről szóló egyezmény (CLRTAP) (más néven az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (ENSZ EGB) levegőminőségi egyezménye) keretében. Az RB üdvözli továbbá, hogy tavaly elindították a levegőszennyezéssel kapcsolatos nemzetközi együttműködés fórumát, amely az eddig összegyűjtött ismeretek terjesztésével és megosztásával felgyorsíthatja a levegőminőség javítását az egész világon. Hangsúlyozza továbbá, hogy fontos lehet a helyi és regionális önkormányzatok közötti határokon átnyúló együttműködés (mind az EU-n belül, mind az EU külső határain), és hogy az európai területi társulás (ETT) eszköze hasznos keretet biztosíthat az ilyen kezdeményezésekhez;
22. hangsúlyozza, hogy ágazatközi együttműködésre és a vonatkozó szakpolitikai területek közötti koherenciára van szükség. Az intézkedéseknek integráltan kell kezelniük a levegőszennyezés valamennyi forrását: a (közúti és nem közúti) közlekedést, az energiafogyasztást (a háztartások fűtését is ideértve), a mezőgazdasági ágazatokat és az ipart, figyelembe véve ugyanakkor más, vonatkozó szempontokat is, például az éghajlatváltozást vagy az egészséget. A fenti területekre vonatkozó politikák (pl. az energiatakarékossági intézkedések) kölcsönösen előnyösek lehetnek, de egyes intézkedések (pl. a biomassza-égetés előmozdítása vagy a dízelüzemű autók támogatása) rossz hatással lehetnek a levegőminőségre. Ki kell aknázni a szinergiákat, és kerülni kell a kontraproduktív rendelkezéseket. Az európai zöld megállapodás valamennyi vonatkozó intézkedését fel kell használni a jelenlegi levegőminőségi célkitűzések eléréséhez: nemcsak a szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet, hanem a 2030-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiát, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiát, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, a fenntartható és intelligens mobilitást és a klímarendeletet is;
23. megjegyzi, hogy a kibocsátások csökkentése terén eddig a mezőgazdaság a legkevésbé hatékony ágazat (az ammónia a szálló por prekurzora). Bár léteznek már műszakilag és gazdaságilag is életképes intézkedések a mezőgazdasági kibocsátások csökkentésére, egyelőre nem alkalmazzák őket széles körben. A környezeti fenntarthatóság javítása érdekében számos reformon keresztülment KAP elvileg jobban szolgálja e célok elérését. A KAP 2020 utáni jövőjéről szóló tárgyalások során fontolóra kell venni új vagy szigorúbb intézkedések bevezetését, többek között például az ökorendszereket;
24. üdvözli, hogy az Európai Bizottság további lépéseket szándékozik tenni a kibocsátásmentes mobilitás érdekében; fontolóra kell venni az alacsony kibocsátású és még inkább a kibocsátásmentes zónák harmonizálását Európa-szerte. Tisztában lévén azzal, hogy a Covid19 alatt a kijárási korlátozások során lezárt területeken a szennyezés csökkenése átmeneti jellegű, a városok már tettek lépéseket a forgalom hatásainak csökkentése érdekében - kiszélesítették a járdákat, mikromobilitási sávokat jelöltek ki, csökkentették a sebességhatárokat stb. Emellett nyilvánvalóvá vált, hogy a tömegközlekedési vállalatok számára sürgősen (uniós) finanszírozást kell biztosítani ahhoz, hogy fenntartsák működésüket, kevésbé szennyező járművekkel újítsák meg flottáikat, és elkerülhető legyen a magánközlekedésre való áttérés. Hangsúlyozza, hogy a benzin- és dízelüzemű járművekre vonatkozó szigorúbb kibocsátási előírások fontolóra vétele és javaslása során figyelembe kell venni az európai gyártók versenyképességét - kéri a belső égésű motorok közúti közlekedésből való kivezetését, és nagyra értékeli azokat a tagállamokat, régiókat és városokat, amelyek már kitűzték a belső égésű motorral felszerelt gépkocsik beengedésének végső határidejét. Az RB ellenzi a belső égésű motorral felszerelt járművek vásárlásának jutalmazását. Javasolja többek között a kibocsátásmentes járműtechnológiák további előmozdítását és az európai vasúthálózatba történő beruházások felgyorsítását azért is, mivel ez az ingázók számára lehetséges és életképes alternatívát nyújthat;
25. felhívja a figyelmet a szilárd tüzelőanyagokkal való lakossági fűtés problémájára. A környezetbarát tervezésre vonatkozó jelenlegi jogszabályok nem tűnnek megfelelő megoldásnak; ezért szeretné, ha az Európai Bizottság a körforgásos gazdaságra vonatkozó stratégia keretében a fenntartható termékekkel kapcsolatos kezdeményezések összefüggésében foglalkozna ezzel a kérdéssel. Emellett az alacsony jövedelműeknek (energiaszegénység) jelentős támogatásra van szükségük, nemcsak a régi készülékek lecseréléséhez, hanem a jobb energiahatékonyságú készülékek megfizethető üzemeltetésének és karbantartásának biztosításához is, miközben meg kell vizsgálni az épületek szerkezetátalakításának ad hoc ösztönzőit az energiateljesítmény javítása érdekében. Az Európai Bizottságnak fontolóra kellene vennie a lakossági fűtésre használt tüzelőanyagok minőségére vonatkozó szabályok bevezetését is, és ösztönzőket - többek között pénzügyi ösztönzőket - kellene létrehoznia erre a célra;
26. arra ösztönzi a tagállamokat, hogy sürgősen készítsék el, illetve frissítsék nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programjaikat, és azok kidolgozása és felülvizsgálata során vegyék figyelembe a helyi és regionális önkormányzatok javaslatait;
A nyilvánosság részvétele
27. megjegyzi, hogy jobban ki kell használni a meglévő informatikai megoldásokat, mobilalkalmazásokat és egyéb releváns eszközöket a nyilvánosság tájékoztatására, láthatóbbá téve a „láthatatlan gyilkost” a nyilvánosság figyelmének felkeltése érdekében. A tájékoztatásnak könnyen érthetőnek és hozzáférhetőnek kell lennie, és egészségügyi szempontokra is ki kell terjednie. Az európai levegőminőségi mutató (European Air Quality Index) jelenlegi weboldala * átfogó tájékoztatást nyújt az európai levegőminőségről, de viszonylag ismeretlen, és szélesebb körben népszerűsíteni kell. Az oldalt modellezéssel is ki kellene egészíteni annak érdekében, hogy a mérőállomással nem rendelkező régióknak, kisebb falvaknak és vidéki területeknek is információkat nyújtson levegőminőségről;
28. javasolja a civil tudománnyal kapcsolatos erőfeszítések fokozását. A civil tudomány alkalmazásai nem helyettesíthetik a megfigyelési adatokat, mivel jelentősen gyengébb minőségű adatokat szolgáltatnak - és ezt egyértelműen tudatni kell a nagyközönséggel -, de kiegészíthetik azokat azáltal, hogy részletesebb információkat nyújtanak a légszennyezési tendenciákról, miközben aktívan bevonják a nyilvánosságot és növelik az emberek tudatosságát. Támogatni kell és fel kell gyorsítani az (alacsony költségű) érzékelők megbízhatóságának fokozására irányuló kutatási tevékenységeket, emellett fontos és üdvözlendő az Európai Szabványügyi Bizottságnak (CEN) a kompakt levegőminőség-ellenőrzőkre vonatkozó szabványokkal, valamint a levegőminőség modellezésével kapcsolatos jelenlegi munkája is;
29. javasolja, hogy tájékoztassák a közvéleményt mind a problémákról, mind pedig azokról a pozitív eredményekről, amelyek feltehetően a fellépésnek köszönhetők - ideértve a kibocsátásmentes energiaformákban, például a megújuló vagy nukleáris energiában rejlő lehetőségeket -, mert így a tagállamok és a helyi és regionális önkormányzatok támogatást szerezhetnek az intézkedésekhez;
30. rámutat arra, hogy a polgároknak jelentős szerepet kell játszaniuk a légszennyezés visszaszorításában, nevezetesen azáltal, hogy életük számos területén megváltoztatják saját magatartásukat, ideértve a mobilitás, a fűtés, az élelmiszer-fogyasztás, de az általános fogyasztás szempontjait is, amiről sokuk még mindig nagyrészt nem is tud (bár a tudatosság szintje jelentősen eltér az EU-n belül). Ez a hozzájárulás fontos a kibocsátások csökkentése szempontjából, ezért a polgárokat a levegőminőségi tervek és intézkedések kidolgozásának legkorábbi szakaszától kezdve szorosabban be kell vonni a döntéshozatalba. Ezenkívül a levegőminőségi terveknek a szabályozási intézkedések mellett tartalmazniuk kell olyan intézkedéseket is, amelyek előmozdítják és támogatják a polgárok mobilitással kapcsolatos tudatosságát és magatartásbeli változásaikat, például a kevesebb autóhasználatot illetően. A helyi és regionális önkormányzatok ezt a ClairCity-hez hasonló rendszerek alkalmazásával könnyíthetik meg. Az RB sürgeti azonban, hogy ismerjék el és széles körben terjesszék a - polgárokat is bevonó - helyi kezdeményezéseket, például a fák ültetését és zöld falak kialakítását a városokban, valamint a városi levegő tisztítását és hűtését;
Harmonizáció, iránymutatás és végrehajtási jogi aktusok
31. kifejezetten a helyi és regionális önkormányzatokra szabott további iránymutatást szorgalmaz a levegőminőséggel kapcsolatos jelentéstételre és modellezésre vonatkozóan, tekintettel az e területen betöltött jelentős szerepükre. A jelentéstételi eszközöknek (ideértve az elektronikus jelentéstételt is) figyelembe kell venniük a helyi önkormányzatok igényeit. A helyi önkormányzatok nem feltétlenül rendelkeznek a szükséges technikai készségekkel vagy angol nyelvtudással bíró személyzettel. Az elektronikus jelentéstétel fejlesztése során figyelembe kell venni a helyi és regionális felhasználók sajátosságait, biztosítva a helyi és regionális önkormányzatokra ruházott jelentéstételi feladatok, valamint az e területre vonatkozó hatásköreik és erőforrásaik közötti összhangot;
Részvétel hálózatokban és kezdeményezésekben
32. megjegyzi, hogy már ma is számos kezdeményezés és hálózat foglalkozik a levegőszennyezés kérdéseivel (az uniós városfejlesztési menetrend levegőminőséggel foglalkozó partnersége, az ENSZ EGB levegőminőségi egyezménye * keretében létrehozott „Tiszta levegőt a városokban” elnevezésű szakértői testület, a Tiszta levegőt Európának fórum, a Polgármesterek Szövetsége stb.). Sokuk jelentős hozzáadott értéket nyújt a tiszta levegőre vonatkozó politikához, és az RB arra ösztönzi a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy aktívabban vegyenek részt ezekben az uniós szintű tevékenységekben;
33. üdvözli az Európai Bizottság új „Green City Accord” (GCA) kezdeményezését, melynek célja az uniós környezetvédelmi jogszabályok végrehajtásának javítása. A GCA vagy az RB és az Európai Bizottság által létrehozott, „a környezetvédelmi együttműködés technikai platformja” hasznos eszközök lehetnek ahhoz, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat az igényeiknek megfelelő legjobb kezdeményezések felé tereljék. Ezeknek a platformoknak emellett elő kell segíteniük az ENSZ EGB levegőminőségi egyezményéből, az Európai Bizottságtól, a Közös Kutatóközponttól, az Európai Környezetvédelmi Ügynökségtől vagy bármely más, a helyi és regionális önkormányzatokat a levegőminőség javításában segíteni képes hálózattól vagy szervezettől származó rendelkezésre álló eszközök, útmutató dokumentumok vagy egyéb releváns támogatás összegyűjtését és osztályozását. Célzott szakértői és technikai támogatást (pl. helyi kibocsátási jegyzékek összeállítása, alacsony kibocsátási övezetek kijelölése, a SHERPA modell alkalmazása stb.) is biztosítani kell, mivel a helyi és regionális önkormányzatoknak képzésre van szükségük az említett eszközök használatához;
A következő lépések
34. sürgeti az Európai Bizottságot, hogy szigorítsa tovább az uniós szintű kibocsátási szabályok bizonyos szempontjait, és tegyen további lépéseket a hatékony és megerősített horizontális és vertikális együttműködés biztosítása érdekében, ugyanakkor sürgeti a tagállamokat és a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy keressenek jobb együttműködési és kommunikációs módszereket;
35. javasolja, hogy biztosítsanak könnyen hozzáférhető finanszírozást a helyi önkormányzatok és a kijelölt levegőminőségi övezetekre vonatkozó levegőminőségi tervekért felelős, a levegőminőséggel foglalkozó akkreditált szövetségek számára, elsőbbséget biztosítva a nagyobb légszennyezettségű övezeteknek;
36. felhívja a figyelmet arra, hogy össze kell hangolni és kezelni kell az idevonatkozó hálózatokat, kezdeményezéseket, eszközöket és iránymutatásokat, amelyek már most is széles körű ismeret- és tapasztalatforrást jelentenek, és amelyek segítenék a helyi és regionális önkormányzatokat abban, hogy további műszaki szakértelemre és iránymutatásra alapozva javítsák a levegő tisztábbá tételére irányuló munkájukat.
Kelt Brüsszelben, 2020. július 2-án.
a Régiók Európai Bizottsága
elnöke
Apostolos TZITZIKOSTAS
