A jogszabály mai napon ( 2022.05.25. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (2020/C 440/17) VÉLEMÉNYE

az európai éghajlati paktumról * 

Előadó: Rafał Kazimierz TRZASKOWSKI (PL/EPP), Varsó polgármestere
Referenciaszöveg: Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke 2020. március 11-i levele

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

Az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósítása a Covid19 utáni időszakban

1. üdvözli azt az európai bizottsági javaslatot, hogy hozzák létre az európai éghajlati paktumot, amelynek célja, hogy konkrét helyszíni intézkedések révén bevonja a polgárokat és közösségeiket az éghajlat- és környezetvédelmi fellépések megtervezésébe, ösztönözze a nyílt párbeszédet minden szereplővel, szinergiákat hozzon létre, bővítse a kapacitásokat és éghajlat-politikai fellépésekre buzdítson; úgy véli, hogy a paktumot olyan innovatív irányítási eszközként kell kidolgozni, amely lehetővé teszi a szintek, ágazatok és területek közötti kétirányú kommunikációt, együttműködést és információcserét az uniós éghajlat-politika hatékonyságának és legitimitásának javítása érdekében;

2. emlékeztet arra, hogy a „paktum” általában egyenlő partnerek közös vagy kölcsönös előny és közös célok elérésére irányuló kötelezettségvállalását jelenti; ezért megismétli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok készen állnak arra, hogy az uniós intézményekkel, a tagállamokkal és valamennyi érdekelt féllel együttműködjenek az éghajlati paktum keretében a klímasemlegességi céloknak és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak a közös elérése érdekében. A paktum közös megközelítése azonban nem hagyhatja figyelmen kívül az éghajlatváltozás által az EU különböző területein támasztott különféle kihívásokat; a közös céloknak ezért tükrözniük kell a sajátos földrajzi igényeket, részben ezen igények és jellemzők szisztematikus értékelése alapján;

3. rámutat, hogy a Covid19-világjárvány és az általa okozott jelenlegi gazdasági válság valószínűleg arra kényszerít majd bennünket, hogy kiegészítsük az éghajlati paktum eredeti jövőképét. Hangsúlyozza azonban, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a jelenlegi válság miatt ne lassuljon le az a folyamat, hogy az Európai Unió a klímasemlegesség útjára lép, épp ellenkezőleg, a válságot ki kellene használni e folyamat felgyorsítására, erre az átalakulásra ugyanis mindenképpen szükség van. Ebbe az is beletartozik, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ig történő csökkentésére vonatkozó célt legalább 55%-ban állapítsák meg;

4. megerősíti, hogy az ENSZ 17 fenntartható fejlődési célját a zöld megállapodás szerves részeként kell kezelni, és az ENSZ-szel egyetértésben a szociális dimenziót az éghajlat- és természetvédelmi politikák mellett a fenntarthatóság szerves részének tekinti. Az egész európai népesség számára biztosítani kell a társadalmi részvétellel kapcsolatos lehetőségeket. Ez a szociális biztonság mellett magában foglalja a nemek közötti egyenlőséget, a minőségi oktatáshoz való hozzáférést és azt, hogy mindenkinek, minden életkorban biztosítsák az egészséges életet; közben hangsúlyozni kell, hogy a 17 fenntartható fejlődési cél elérése iránti elkötelezettség magában foglalja az EU-n kívüli partnereinkkel való együttműködést ugyanezen értékek alapján;

5. hangsúlyozza, hogy az éghajlati paktumnak elsősorban a helyi és regionális önkormányzatok és az európai intézmények közötti együttműködést elősegítő eszközként kell működnie. A paktum célja, hogy innovatív kormányzati eszközként ötleteket dolgozzon ki, beépítse a helyszíni információkat az uniós döntéshozatali folyamatba, javítsa az uniós szakpolitikák végrehajtását, valamint összehangolja az éghajlatváltozás elleni küzdelemre irányuló fellépéseket, egyidejűleg kezelve a Covid19-világjárvány által okozott gazdasági válságot. A gazdaságélénkítő intézkedéseknek egyaránt elő kell mozdítaniuk a társadalmak ellenálló képességét és a gazdaság dekarbonizációját a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő megvalósításának céljával. Az összes kidolgozandó szakpolitikát elemezni kell abból a szempontból, hogy milyen hatást gyakorolnak az éghajlatra és a környezetre;

6. kiemeli, hogy az éghajlati paktumnak erősítenie kell a helyi szereplők (kkv-k, iskolák, helyi önkormányzatok, egyetemek stb.) által már aláírt helyi szintű kötelezettségvállalásokat, és új kötelezettségvállalások létrejöttéhez kell vezetnie annak érdekében, hogy Európa 2050-re az első klímasemleges kontinens legyen;

7. hangsúlyozza ezért, hogy az éghajlati paktumnak olyan „ernyőkezdeményezésként” is kell működnie, amely közös márkanév alatt összefogja a már meglévő és jövőbeli helyi éghajlati paktumokat *  vagy helyi szinten irányított partnerségeket, amelyek a civil társadalom, a vállalkozások és más érdekelt felek részvételével egyértelmű éghajlat-politikai célok elérésére törekszenek. Elő kell segítenie, hogy kialakuljon a polgárokban az éghajlat-politikák iránti támogatás, meg kell könnyítenie a bevált gyakorlatok cseréjét, a legsikeresebb európai kezdeményezések bővítését és átvételét, és ösztönöznie kell helyi éghajlati paktumok létrehozását szerte az EU-ban;

8. üdvözli az Európai Bizottság aziránti kifejezett elkötelezettségét, hogy az európai zöld megállapodás keretében különös figyelmet fordítson a legkülső régiókra, figyelembe véve e régiók éghajlatváltozással és természeti katasztrófákkal szembeni kiszolgáltatottságát, valamint olyan kivételes értékeit, mint például a biodiverzitás és a megújuló energiaforrások, és nagyon reméli, hogy mindennek érdekében célzott intézkedéseket fogadnak el;

9. megismétli, hogy kész támogatni az Európai Bizottságot és a helyi és regionális önkormányzatokat a zöld megállapodás sikeres végrehajtásában és különösen abban, hogy az éghajlati paktum olyan erős eszköz legyen, amely segíti a helyi és regionális önkormányzatokat ebben az ambiciózus projektben és proaktív szerepet biztosít számukra; rámutat arra, hogy a zöld megállapodás és a gazdasági helyreállítás innovatív, transzverzális megközelítése a helyi és regionális önkormányzatok kapacitásépítésének teljesen új megközelítését teszi szükségessé, amelynek keretében minden ágazatot meg kell célozni, és integráltabb irányításra kell törekedni. Az éghajlati paktumnak lehetőséget kell teremtenie arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok körében mindenhol elfogadottá váljon a zöld megállapodás szellemisége, és hogy a polgárok jobban megismerjék az összes érintett szakpolitikai területet, és részt vegyenek azokban;

10. kiemeli, hogy a Covid19-világjárványhoz kapcsolódó jelenlegi egészségügyi vészhelyzet Európa-szerte jól rávilágít arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos döntéshozói és közszolgáltatói szerepet töltenek be a helyi igények és kihívások első körben történő kezelésében, nem utolsósorban globális vészhelyzet idején. Rámutat arra, hogy a helyi közösségeknek és polgáraiknak vissza kell szerezniük az erősödő globalizáció és a túl gyakran a korlátozott erőforrások nem fenntartható használatára épülő iparosodás által meggyengített szerepkörüket azáltal, hogy kulcsfontosságú partnerekké válnak az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések megtervezésében és környezetük védelmében és helyreállításában;

11. javasolja, hogy használják fel az éghajlatváltozás elleni küzdelem helyi és regionális szintű bevált gyakorlatait - ilyen például az Under2 koalíció, amely egy több mint 220 tartományt, régiót és települést magában foglaló, globálisan működő szubnacionális csoport - annak érdekében, hogy hasznosítani lehessen a hosszú távú éghajlat-politikai stratégiák kidolgozásában eddig szerzett tapasztalatokat, és hogy a sikeres módszerekkel, az innovatív megoldásokkal és az ilyen kezdeményezésekből levont értékes tanulságokkal kapcsolatos tapasztalatcserét az éghajlati paktum szerves részének lehessen tekinteni;

12. üdvözli az európai helyreállítási tervet meghatározó uniós költségvetésről szóló és az „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés - a jövő generációért” című európai bizottsági közleményeket, és megismétli, hogy támogatja az európai klímasemlegességi politikát, amely nélkülözhetetlen és kiemelt szakpolitikának számít abból a szempontból, hogy fenntartható jövőt biztosítsunk Európa számára. A jelenlegi világjárvány jelentette helyzetben a klímasemlegességi politikának és a területi ellenálló képességnek a klímasemleges helyreállítást célzó stratégia fő elemévé kell válnia, biztosítva, hogy az európai gazdaságok helyreállítására fordított források ahhoz is nagyban hozzájáruljanak, hogy a tervezett keretek között gyorsabban végbemenjen a klímasemlegességre való áttérés, a biológiai sokféleség védelme és a területi ellenálló képesség megerősítése;

13. megismétli, hogy az éghajlatváltozás kezelésére irányuló, jól megtervezett politikák gazdasági lehetőségeket is megnyithatnak: az Európai Bizottság szerint a klímasemlegesség elérésével 2050-re akár 2%-kal is nőhet az uniós GDP, és évente mintegy 200 milliárd eurót lehet megtakarítani az egészségügyben, illetve egymillió munkahelyet lehet létrehozni a zöld gazdaságban. Ezek a lehetőségek valószínűleg még relevánsabbak lesznek, ahogy körvonalazódnak az összefüggések a jelenlegi és a jövőben várható világjárványok, valamint a környezet állapotromlása, a biológiai sokféleség csökkenése és az éghajlatváltozás következményei között. Ezért üdvözli, hogy az éghajlati paktum egyik kiemelt intézkedése a faültetés, a természetrehabilitáció és a városi területek zöldebbé tétele lesz; és kéri, hogy a paktum terjedjen ki a zöld infrastruktúrára, valamint a víztakarékossági és a vízgazdálkodás körforgásos jellegének biztosítására irányuló fellépésekre is;

14. hangsúlyozza, hogy a világjárvány következtében kialakult rendkívüli körülmények miatt egyetlen polgárt sem hagyhatunk az út szélén. Most fontosabb, mint valaha, hogy az éghajlat-politikai fellépésekhez és a helyreállítási eszközökhöz mind a városok, mind a vidéki területek, valamint valamennyi gazdasági ágazat hozzáférhessen, különös figyelmet fordítva azokra a hagyományos termelési ágazatokra, amelyeket a Covid19-világjárvány leküzdését célzó intézkedések a leginkább sújtottak. Ezzel összefüggésben üdvözli a bejelentett épületkorszerűsítési programot, melynek célja, hogy a köz- és magánépületek energiahatékonyságának javításával együtt munkahelyeket teremtsen és fellendítse az építőipart;

15. hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak közvetlenül hozzá kell tudniuk férni az európai alapokhoz (az európai költségvetésből és a más európai pénzügyi intézmények, például az EBB által finanszírozottakhoz), hogy ki tudjanak lábalni a Covid19-világjárvány okozta gazdasági válságból, illetve hogy le tudják küzdeni az éghajlati válságot. Konkrétabban az uniós alapokhoz közvetlen hozzáférést biztosító további eszközöket kell létrehozni, különösen a zöld megállapodáshoz tartozó projektek számára - ilyen például a Horizont 2020 program keretében az Európai Városfejlesztési Eszköz, az ERFA keretében (8. cikk) az Innovatív városfejlesztési tevékenységek vagy az ERFA/KA-rendelet keretében (10. cikk) a 2020 utáni időszakra vonatkozó jövőbeli Európai Városfejlesztési Kezdeményezés;

16. ezzel összefüggésben úgy véli, hogy az éghajlati paktumnak elő kell mozdítania a helyi és regionális önkormányzatok uniós forrásokhoz való közvetlen hozzáférését az új többéves pénzügyi keret szerinti fenntartható tevékenységeik számára, tiszteletben tartva a szubszidiaritás elvét. Konkrétan közvetlen hozzáférést kér az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében elkülönített forrásokhoz. Ennek kapcsán azt is kéri, hogy az új ERFA forrásainak 10%-át a fenntartható városfejlesztésre fordítsák. Javasolja, hogy a jövőbeli többéves pénzügyi kereten belül a regionális és az agrárpolitikákhoz hasonlóan dolgozzanak ki saját költségvetéssel rendelkező klímasemlegességi politikát, és a helyreállításhoz környezetbarát módszereket választó városok és régiók számára biztosítsanak közvetlen hozzáférést a forrásokhoz;

17. egyetért az Európai horizont keretében működő „Klímasemleges és intelligens városok” küldetési testületének következtetéseivel, amelyek szerint az Európai horizont, az európai strukturális és beruházási alapok, a Méltányos Átállást Támogató Alap, a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek, az InvestEU és más uniós eszközök forrásainak felhasználásával további támogatást és ösztönzést kell nyújtani 100 európai városnak a klímasemlegességre való 2030-ig történő rendszerszintű átálláshoz;

18. az RB-nek és az EBB-nek szoros partnerségben kell állniuk az éghajlati paktum tagjaival, és támogatniuk kell az Európai Bizottságot abban, hogy a paktumot hatékonnyá, illetve - méretétől, földrajzi helyzetétől vagy társadalmi-gazdasági hátterétől függetlenül - valamennyi helyi és regionális önkormányzat számára elérhetővé tegye;

19. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gondolja újra a prioritási területeket és ennek keretében hangolja össze egymással az éghajlati paktumot és a válság utáni klímasemleges fellendülést célzó stratégiát: az éghajlati paktumnak többféle intézkedést kellene előirányoznia - attól függően, hogy a projektek készen állnak-e a végrehajtásra, illetve hogy melyek a különböző helyi közösségek sajátos igényei;

20. rámutat arra, hogy a Polgármesterek Szövetségének aláírói olyan figyelemre méltó intézkedéseket vettek bele a Fenntartható Energia- és Klímaakcióterveikbe, amelyek azonnal finanszírozhatók és végrehajthatók. Utal arra is, hogy sok más helyi és regionális önkormányzat, illetve önkormányzatok közötti, éghajlattal és környezetvédelemmel kapcsolatos együttműködési forma is rendelkezik hasonló tervekkel, amelyeket szintén fontolóra lehetne venni ebből a szempontból; az RB kész további támogatást nyújtani e kezdeményezés fejlesztéséhez, az Európai Bizottsággal és a Polgármesterek Szövetségének Irodájával együtt megerősített politikai támogatásra és arra törekedve, hogy a Szövetség jobban beágyazódjon a nemzeti energia- és éghajlat-politikai keretekbe;

21. hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok támogatják a tiszta, megfizethető és garantáltan rendelkezésre álló energiára való ambiciózus átállást, és javasolja, hogy mozdítsanak elő egy állandó többszintű párbeszédet a zöld megállapodásról a helyi és regionális önkormányzatokkal és más érdekelt felekkel az éghajlati paktum keretében és annak eszközeivel;

22. úgy véli, hogy a tiszta energia hozzáférhetőségéről akkor beszélhetünk, ha megfelel két központi kihívásnak: versenyképes árúnak és könnyen elérhetőnek kell lennie. Míg a technikai fejlődés csökkenti a más energiaforrásokhoz viszonyított költségkülönbséget, a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepet játszanak a megfelelő infrastruktúrához való hozzáférés elősegítésében. Ezért van szükség arra, hogy az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó intézkedések iránt elkötelezett helyi és regionális önkormányzatok könnyebben/gyorsabban hozzáférjenek a pénzügyi támogatáshoz; az éghajlati paktumnak segítenie kell a különböző körülmények között működő helyi és regionális önkormányzatok alapvető szükségleteinek megértését, és - tapasztalataik alapján - ki kell dolgoznia az uniós szintű támogatáshoz szükséges megfelelő eszközöket. Ezzel összefüggésben az RB készen áll arra, hogy konkrét intézkedésekkel és kezdeményezésekkel kapcsolatban együttműködjön az Európai Bizottsággal és a helyi és regionális önkormányzatokkal annak érdekében, hogy Unió-szerte javuljon a tiszta energiához való hozzáférés;

23. javasolja, hogy az éghajlati paktum egyik kiemelt témája a „felújítási hullám” kezdeményezés legyen, amely a fenntartható fellendülés egyik kulcsfontosságú eleme lehet, ahogyan azt az Európai Bizottság „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés - a jövő generációért” című közleményében bejelentette; ezen a területen különösen fontos közös kezdeményezések létrehozása az állami és a magánszektor részvételével, és a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú helyzetben vannak ahhoz, hogy tájékoztassák a polgárokat a házaik felújításával kapcsolatos előnyökről és a meglévő támogatási eszközökről. Az önkormányzatoknak jó példával elöl járva össze kell kapcsolniuk és a szükséges szakértelemmel támogatniuk kell a helyi vállalkozásokat a különböző szinteken, és eszközöket kell kidolgozniuk a nemzeti vagy uniós pénzügyi támogatáshoz való hozzáféréshez, ezenkívül példát kell mutatniuk a középületek felújításával és különösen a szociális és egyéb állami tulajdonban levő lakások energetikai felújításának előmozdításával;

24. felhívja a figyelmet arra, hogy mivel a helyi és regionális szintek a fenntartható és körforgásos gazdaság kiinduló (bioalapú gazdaságra épülő régiók) és egyben végpontjait jelentik (hulladékgazdálkodás, újrafeldolgozás), részt kell venniük a kapcsolódó politikák kidolgozásában és végrehajtásában; hangsúlyozza, hogy ezért, valamint mivel ezek a kérdések különösen nagy jelentőséggel bírnak a polgárok és a vállalkozások számára, az éghajlati paktumot fel lehet használni a támogatásra szoruló konkrét területek kiemelésére;

25. kéri továbbá, hogy alakítsanak ki egy folyamatos párbeszédet biztosító mechanizmust az Európai Bizottság és a Régiók Európai Bizottsága között az épületkorszerűsítési programról.

26. javasolja, hogy a klímasemlegességi cél elérése érdekében és a gazdasági válság elleni küzdelem eszközeként az európai intézmények támogassák a helyi és regionális önkormányzatokat abban, hogy 2030-ra álljanak át elektromos járművek, illetve egyéb fenntartható üzemanyagok használatára a tömegközlekedésben;

27. figyelembe véve a helyi és regionális önkormányzatok hatásköreit, azt javasolja, hogy az uniós éghajlati paktum intézkedéseinek keretében a fenntartható mobilitás mellett a következő kulcsfontosságú szakpolitikai területekkel foglalkozzanak: energiahatékonyság az épületekben, megújuló energiaforrások, körforgásos gazdaság (a víz- és a hulladékgazdálkodásban is), a felelős és fenntartható fogyasztás előmozdítása, természetrehabilitáció és a biológiai sokféleség helyreállítása, a zöld és kék infrastruktúra fejlesztése, különösen a városi területeken, valamint a fenntartható, vendégközpontú és inkluzív turizmus előmozdítása. Ezek a területek ugyanis - amellett, hogy segíthetnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésében - új, magas színvonalú munkahelyeket hozhatnak létre, segíthetik a K+F+I-t és javíthatják a polgárok egészségét és jóllétét, ami azzal jár, hogy az EU-ban csökkennek az egészségügyi költségek. A fent említett területeken ezenkívül figyelembe kellene venni a vízmegtartás javításával, a vízfogyasztás csökkentésével és a biológiai sokféleség védelmét szolgáló övezetek létrehozásával kapcsolatos kérdéseket is;

28. úgy véli, hogy ha zöld kritériumokat alkalmaznak a közbeszerzésben, a támogatások odaítélését pedig az ÜHG-kibocsátás csökkentésére irányuló hatásokhoz kötik, az komolyan ösztönzi a zöld megállapodás céljainak megvalósításához vezető gazdasági modellre való szükséges átállást. Ebben az értelemben az éghajlati paktumnak konkrét tevékenységeket kell előirányoznia a releváns kritériumok és mérések kidolgozására és arra, hogy segítsék a helyi és regionális önkormányzatokat ezek alkalmazásában (a kisebb önkormányzatok esetében is, ahol a közbeszerzési jogszabályok összetettsége gyakran komoly akadályt állít a beruházások elé), ugyanakkor arra kell ösztönöznie az uniós és nemzeti hatóságokat, hogy egyszerűsítsék a szabályokat, szükség esetén nyújtsanak technikai támogatást, és határozzanak meg releváns kritériumokat és a környezetbarát tervezésre vonatkozó előírásokat. Ezzel kapcsolatban arra ösztönzi az EU-t, a tagállamokat és a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy közigazgatásaikban vezessenek be az ÜHG-kibocsátás csökkentésére irányuló önkéntes vállalásokat, illetve a meglévőket fejlesszék tovább. Az európai éghajlati paktum támogató keretet biztosíthatna mindehhez;

29. kiemeli, hogy egyre több tanulmány bizonyítja, hogy az egészség és a környezetvédelem - többek között a légszennyezés csökkentése - összefügg egymással * . Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy építse be az egészségügy témáját a zöld megállapodás keretébe: ennek első lépése lehetne, hogy a WHO stratégiájához *  hasonlóan kidolgoznának egy európai stratégiát az egészségügyre, a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra vonatkozóan; a polgárokat és a civil társadalmat megszólító éghajlati paktumnak fontos eszközként kell szolgálnia ahhoz, hogy felhívja a figyelmet ezekre az összefüggésekre, és lendületet adjon ahhoz, hogy ezeket a dimenziókat minden szinten beépítsék a megfelelő politikai döntéshozatalba;

30. a klímasemleges Európa megteremtését célzó hidrogénstratégia (COM(2020) 301 final) kapcsán azt javasolja, hogy az éghajlati paktum támogassa a megújuló energián alapuló, zöld hidrogént használó hidrogéngazdaság fejlesztését is a régiókban és a városokban (lásd COR 2020/549);

31. arra kéri az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy dolgozzanak tovább új, ambiciózus nemzetileg meghatározott hozzájárulásokon. Ismételten hangsúlyozza azt is, hogy az uniós helyi és regionális önkormányzatokat is be kell vonni ebbe a folyamatba a nemzetileg meghatározott hozzájárulások kiegészítésére szolgáló, helyben meghatározott hozzájárulások rendszerének létrehozása révén, és jobban össze kell hangolni egymással a helyi/regionális, nemzeti és európai ambíciókat, a Polgármesterek Globális Szövetsége keretében végzett munkával kezdve. Az éghajlati paktum rendkívül hasznos eszköz lehet ebből a szempontból;

32. hangsúlyozza, hogy a digitális technológiák fontos szerepet játszanak abban, hogy ellenállóbb legyen a társadalom, és segíteni tudnak a kibocsátások csökkentésében és a gazdasági helyreállításban is: ezért úgy véli, hogy jobban össze kell egymással kapcsolni a klímasemlegességre való átállást és a fenntartható digitális átállást, és hogy az éghajlati paktum eszközként szolgálhatna a kettő közötti lehetséges szinergiák megvitatására és továbbiak feltárására. Ehhez a helyi és regionális önkormányzatok által a közelmúltban az egészségügyi vészhelyzet kezelése során szerzett tapasztalatokat is fel lehetne használni;

Tudatosítás és kapacitásépítés

33. megismétli, hogy mindenképpen alkalmazkodni kell az éghajlatváltozáshoz, hogy ellenálló térségeket tudjunk kialakítani és csökkenteni lehessen a kedvezőtlen éghajlati hatásokból származó éves veszteségeket: ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy olyan erőteljes intézkedésekre van szükség, amelyek segítségével a helyi és regionális önkormányzatok könnyebben tudnak alkalmazkodási politikákat végrehajtani - idetartoznak a fenntartható finanszírozási stratégiák és a megerősített kapacitásépítési tevékenységek. Rendkívül fontos továbbá, hogy a városok és régiók szintjén nyomon lehessen követni az éghajlatváltozással kapcsolatos beruházások eredményeit. Ezekre vonatkozóan jelenleg csak korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre adatok. Arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az új uniós alkalmazkodási stratégia kidolgozásakor vegye figyelembe ezeket a szempontokat, és a stratégiát kapcsolja össze az éghajlati paktummal;

34. hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok fontos szerepet játszanak az élelmiszer-termelés és a területrendezés kezelésében. Az egészségesebb táplálkozási szokások az oktatás, az étkeztetés, illetve a közbeszerzés révén is népszerűsíthetők. A fenntarthatóbb élelmiszer-termelés kapcsán figyelembe kell venni a létrehozott munkahelyeket, az áruszállítást és a csomagolást is. Amikor a mezőgazdasági ágazatot bevonják a kibocsátáskereskedelmi rendszerbe, akkor ennek jobban kellene tükröznie azt, hogy az ágazat szénelnyelőként is fontos szerepet játszik;

35. hangsúlyozza, hogy a fenntarthatóság koncepciójának figyelembe kell vennie a földhasználat és a területgazdálkodás fontosságát, amely feladat az elszigetelt, ritkán lakott és távoli területeken általában a gazdálkodókra és halászokra hárul. A helyi és regionális önkormányzatoknak elő kell segíteniük, hogy új emberek költözzenek a vidéki térségekbe. Ezzel el lehet kerülni a városokra nehezedő demográfiai nyomást, racionalizálni lehet a közszolgáltatásokat és azok költségeit, elő lehet mozdítani a fenntartható földhasználatot és csökkenteni lehet a közlekedésből származó kibocsátásokat; ehhez segítséget és célzott finanszírozást kell biztosítani a távmunkához, a mobilitáshoz, a digitális átálláshoz (a helyi fogyasztók hozzáférése és a helyi termékek forgalmazása), valamint a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz szükséges infrastruktúrák létrehozásához;

36. úgy véli, hogy egyre fontosabbak lesznek az éghajlatváltozásból eredő katasztrófák kockázatának csökkentésére irányuló politikák: támogatni kell a helyi és regionális önkormányzatokat abban, hogy jobban megértsék ezeket a szakpolitikákat és arra használják azokat, hogy megerősítsék térségeik általános ellenálló képességét és a vészhelyzetek hatékony kezelésére való képességüket;

37. hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak gondot okoz a finanszírozási forrásokhoz való hozzáférés, ami rontja az uniós alapok felhasználási rátáját. Az éghajlati paktumnak kezelnie kellene ezt a problémát: össze kellene gyűjtenie minden olyan támogatást, amellyel segíteni lehet a helyi és regionális önkormányzatoknak abban, hogy eligazodjanak az uniós támogatások rendszerében, illetve biztosítania kellene a hiányzó információkat. Fontos, hogy ez utóbbiak minden uniós nyelven, közérthető formában elérhetőek legyenek;

38. kiemeli, hogy az oktatásnak központi szerepet kell kapnia a környezet- és éghajlatvédelem új kultúrájának megteremtésében. Ehhez jelentős társadalmi változásokra is szükség van. Ezzel kapcsolatban az éghajlati paktum a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködve segíthetné az olyan kezdeményezéseket, amelyek révén az állami, települési és magán oktatási és tájékoztatási szereplők, azaz elsősorban az iskolák és a Europe Direct Tájékoztató Központok (EDIC) nagyobb szerepet vállalhatnának ennek az új kultúrának a meghonosításában. Az ilyen kezdeményezések kapcsán nem szabad megfeledkezni arról, hogy nagyban törekedni kell a digitalizációra, hiszen az kulcsfontosságú eszközt jelent a mai oktatásban;

39. utal arra, hogy kiválóak az európai egyetemek és kutatóközpontok, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vonja be őket az éghajlati paktumba, hiszen ezek releváns tudásforrást és erős szövetségeseket jelenthetnek egy hatékony kapacitásépítési platform létrehozása során, és hogy a döntéshozatalt és a sikeres tapasztalatok átadását megkönnyítő, együttműködésen alapuló kísérleti projektek kidolgozása érdekében ösztönözze a helyi és regionális önkormányzatokkal való koordinációt;

Intézkedések elindítása és a többoldalú együttműködés elmélyítése

40. úgy véli, hogy tovább kell finomítani és erősíteni a Polgármesterek Szövetsége kezdeményezést, valamint a helyi és regionális önkormányzatok éghajlattal és energiával kapcsolatos együttműködésének más formáit, hogy azok az éghajlati paktum legfontosabb eszközévé váljanak a helyi szintű fellépés ösztönzésében: ehhez támogatni kell az emberek, az érintett nem kormányzati szervezetek, a vállalkozások, a kutatóintézetek és az egyetemek szorosabb bevonását, méghozzá egy „négyes spirál” jellegű megközelítés felé elmozdulva;

41. megjegyzi, hogy stratégiai jelentősége van annak, hogy a nemzeti és regionális duális szakképzési rendszereket az alapfokú oktatási rendszerek, a felsőoktatás és a kutatás szereplőivel szoros együttműködésben összekapcsolják az európai zöld megállapodás céljainak teljesítésével, mivel így érhető el a legjobban, hogy a munkavállalók naprakész készségekkel rendelkezzenek és el tudjanak helyezkedni az éghajlatváltozás elleni küzdelem megvalósítását célzó területeken;

42. hangsúlyozza, hogy a zöld megállapodás keretében számos uniós kezdeményezés célozza a városokat és a régiókat. Ugyanakkor úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok nem aknázzák ki ezeket elegendő mértékben, mivel nem látják át megfelelően, hogy pontosan milyen lehetőségek is állnak a rendelkezésükre, és a kezdeményezések jellemzőivel és fő célkitűzéseivel sincsenek tisztában. Az éghajlati paktum platformjának áttekintést kellene nyújtania ezekről, támogatva a helyi és regionális önkormányzatokat a számukra legmegfelelőbb kezdeményezések kiválasztásában, és javaslatot téve a klímasemlegesség fokozatos megvalósítására. Ehhez olyan, könnyen hozzáférhető kommunikációs és tájékoztató szolgáltatásokat kellene biztosítani a helyi és regionális önkormányzatok számára, amelyek segítségével gyorsan végre tudják hajtani helyben az adott intézkedéseket. A Polgármesterek Szövetsége és más, helyi és regionális önkormányzatok részvételével folyó éghajlat- és energiapolitikai együttműködések ennek a rendszernek a központi elemei lehetnének;

43. emlékeztet korábban kifejtett álláspontjára, nevezetesen arra, hogy a „digitális kohézió” koncepciója az uniós polgárok jobb integrációjának motorjaként szolgálhat, melyet a digitális készségek fejlesztésére, valamint a szakpolitikák nyomon követésére és kiigazítására irányuló egyedi és célzott programokkal lehetne ötvözni. Az intelligens városokkal kapcsolatos projektek jó alapot jelenthetnek olyan nagyobb léptékű kapacitásépítési projektek létrehozásához, amelyek kellően rugalmasak ahhoz, hogy a különböző realitásokhoz lehessen őket igazítani;

44. úgy véli, hogy a zöld megállapodás hatékony és gyakorlati megvalósításának szempontjából nagyon fontos az egymástól való tanulás koncepciója: a csereprogramok és a bevált gyakorlatokat tartalmazó adattárak - például a Polgármesterek Szövetségéhez hasonló kezdeményezések révén - hatékony eszközt jelenthetnek ahhoz, hogy segítsék a helyi és regionális önkormányzatokat klímasemleges politikáik elindításában, méghozzá úgy, hogy ne a nulláról kelljen kezdeniük;

45. elismeri, hogy helyi szinten rengeteg tapasztalat áll rendelkezésre a szakpolitikai megoldások közös létrehozása, a polgári gyűlések lehetővé tétele, a civil párbeszédek ösztönzése és a részvételen alapuló költségvetés-tervezés előmozdítása terén. Ezek a tapasztalatok szilárd alapot formálva nyújtanak inspirációt ahhoz, hogy az embereket hogyan lehet közvetlenül bevonni ambiciózus éghajlat-politikai célok kidolgozásába és megvalósításába. Az éghajlati paktumnak a helyi ismeretekre kell építenie azáltal, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat a helyi érdekelt felek és polgárok széles körének segítőivé teszi;

46. rámutat, hogy az energetikai átállással és az éghajlatvédelemmel kapcsolatos helyi projektek többsége kis léptékű ahhoz, hogy optimális mértékű finanszírozást lehessen hozzá kapni: az éghajlati paktum eszközt biztosíthat a helyi és regionális önkormányzatok számára ahhoz, hogy partnereket találjanak és összevonják az egyes projekteket, és így minden finanszírozási lehetőséghez hozzáférjenek;

47. úgy véli, hogy a köz- és magánszféra közötti partnerségek komoly lehetőségeket rejtenek magukban a klímasemleges átmenet finanszírozásához, és kiemeli, hogy ez a megközelítés még mindig kihívást jelent számos helyi és regionális önkormányzat számára. Határozottabb iránymutatást és támogatást kell tehát nyújtani annak biztosítása érdekében, hogy minden térség a lehető legjobban kihasználhassa ezt a lehetőséget;

48. rámutat arra, hogy az éghajlati válság kezelése keretében gyökeresen meg kell változtatnunk (fogyasztói) szokásainkat. Ezért teljes mértékben el kell ismerni az összes polgár aktív érdekelt félként betöltött szerepét, és részvételi módszerek - például élő laboratórium, illetve kis léptékű, a polgárok közvetlen környezetében, helyi közösségek vagy nem kormányzati szervezetek révén megvalósuló projektekhez nyújtott mikrotámogatások - révén meg kell erősíteni érdekérvényesítési képességeiket. Minden szinten ösztönözni kell a fogyasztók termelő-fogyasztókká válását, és megfelelő pénzügyi támogatást kell nyújtani ehhez. Ezen túlmenően a polgárok szerepvállalását innovatív technológiák - például intelligens fogyasztásmérők vagy speciális okostelefon-alkalmazások - alkalmazásával kell támogatni. A helyi és regionális önkormányzatoknak kulcsfontosságú szerepe lesz ebben;

Az RB szerepe

49. vállalja, hogy a zöld megállapodás helyi szintű végrehajtásával foglalkozó munkacsoportján keresztül segíti, népszerűsíti és koordinálja a helyi és regionális önkormányzatoknak a zöld megállapodás végrehajtására irányuló erőfeszítéseit, valamint az Európai Bizottsággal és más partnerekkel együtt segíti, hogy mielőbb összehangolják a zöld megállapodással és a zöld helyreállítással kapcsolatos tevékenységeket;

50. arra kéri a helyi és regionális önkormányzatok nemzeti szövetségeit, hogy vállaljanak aktív szerepet, és az RB és az Európai Bizottság partnereként vegyenek részt a zöld megállapodással kapcsolatos tevékenységekben. Ennek érdekében az éghajlati paktum keretében információs pontokat lehetne létrehozni a megfelelő szinten, hogy terjesszék a zöld megállapodással kapcsolatos információkat és kezdeményezéseket, és biztosítsák, hogy azokról minden, azok iránt érdeklődő önkormányzat tudomást szerezzen;

51. „az RB az éghajlati paktumért” projekt elindítását tervezi e fontos kezdeményezés további támogatása érdekében. Ennek keretében kinevezné a „zöld megállapodás követeit”, akik egyfajta tájékoztató pontként szolgálhatnának és terjeszthetnék a zöld megállapodáshoz kapcsolódó bevált gyakorlatokat - például azt, hogy miként segíti a zöld megállapodás a Covid19 utáni szociális és gazdasági helyreállítást. A tervek szerint a projekt keretében a zöld megállapodásról szóló közleményt is kiegészítik, mind nyilvánosan, az RB honlapján, mind házon belül, az RB-tagok számára: ez a közlemény a helyi és regionális önkormányzatok számára legfontosabb információkat tartalmazná ahhoz, hogy elindíthassák saját, helyi zöld megállapodásukat, a finanszírozási lehetőségeket is ideértve. Végezetül „az RB az éghajlati paktumért” projekt lehetőséget kínál majd arra, hogy számba vegyük az RB-tagok zöld megállapodással kapcsolatos kötelezettségvállalásait, és előmozdítsuk az egymástól való tanulási lehetőségeket;

52. javasolja, hogy hozzanak létre egy zöld helyreállítási fórumot, melynek keretében éghajlati kérdésekben együttműködhetne az Európai Bizottság, a helyi és regionális önkormányzatok és más érdekelt felek. Ezt a fórumot integrálni lehetne az éghajlati paktum szintén létrehozandó digitális platformjába, amelyet az RB és az Európai Bizottság közösen kezelne;

53. támogatja, hogy az Európai Bizottság minőségi jogalkotási programjába és iránymutatásaiba építsenek be egyfajta „zöld eskü - ne okozz kárt” elvet, és azt általánosan érvényesítsék. A szakpolitikai következetesség és a jobb szabályozás elengedhetetlen a polgárok számára hozzáadott értéket teremtő, hatékony és időben történő jogalkotás biztosításához. Ezért fontos, hogy a polgárok, az érdekelt felek és a kormányzás valamennyi szintje hozzá tudjon járulni a megfelelő jogszabályok kidolgozásához. A klímasemlegességi célkitűzés eléréséhez a jobb szabályozás eszköztárát és iránymutatásait kell alkalmazni;

54. hangsúlyozza, hogy az éghajlati paktum nagyszerű lehetőség az aktív szubszidiaritás elvének érvényesítésére, mivel a paktum célkitűzései nagyban egybeesnek az aktív szubszidiaritási megközelítés fő céljával, azaz azzal, hogy olyan inkluzív és konstruktív munkamódszert kell kialakítani, amely teljes mértékben kiaknázza az Unió többszintű demokratikus és irányítási keretrendszerében rejlő lehetőségeket;

55. hangsúlyozza, hogy az EU-nak globális szinten élen kell járnia az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, és ennek szellemében ambiciózus szabványokat és célokat kell ajánlania a szomszédos országok és a többi nagy kibocsátó számára. Ennek kapcsán rámutat az RB kezdeményezéseire, például a keleti partnerség helyi és regionális önkormányzatainak konferenciájára (CORLEAP), a helyi és regionális önkormányzatok euromediterrán közgyűlésére (ARLEM) és a decentralizált együttműködésre, ezen belül a líbiai polgármesterekkel való együttműködésről szóló nicosiai kezdeményezésre, amelyek az éghajlati paktum keretében kidolgozandó eszközök és módszertan felhasználásával támogathatnák a szomszédos országok helyi és regionális önkormányzatait a fenntarthatóbb és környezetbarátabb gazdaság kialakítását célzó bevált gyakorlatok egymás közti cseréjében, elfogadásában és végrehajtásában;

56. figyelembe véve, hogy az esb-alapoknak kulcsfontosságú szerepe van a zöld megállapodás végrehajtásában, úgy véli, hogy az éghajlati paktumnak párbeszédet kell kezdeményeznie az irányító hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy azok teljes mértékben tisztában legyenek az ezzel kapcsolatban fennálló lehetőségekkel. Készen áll arra, hogy együttműködjön az Európai Bizottsággal abban, hogy növeljék az irányító hatóságok ezen alapok tervezésével és felhasználásával kapcsolatos tudatosságát és kapacitásait. A cél ugyanis, hogy a környezetbarát és igazságos átmenet révén el lehessen mozdulni a klímasemlegesség felé.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 14-én.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS


  Vissza az oldal tetejére